A hüvelyesek termesztéstechnológiája

Átírás

1 Dr. Princz Zoltán A hüvelyesek termesztéstechnológiája A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 A HÜVELYESEK TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET A tangazdaságuk vezetője úgy dönt, hogy az idei tanévben többféle babot is fognak vetni az iskola gyakorlókertjében. A tantárgyi gyakorlaton nézzenek utána, hogy milyen fajták és típusok jöhetnek szóba, majd készítsenek egy vetési tervet! Ha beszerezték a vetőmagokat, készüljenek fel a vetésre, és a szaktanár irányításával végezzék el a különböző babfajták vetését! SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A HÜVELYESEK A hüvelyes zöldségnövényeink növényrendszertanilag a pillangósvirágúak családjába tartoznak. Közülük hazánkban elsősorban az alábbi fajokat termesztjük: 1. borsó, 2. bab. 1

3 A borsó (Pisum sativum L.) A bab (Phaseolus vulgaris L.) 1. ábra. A borsó és a bab A felsorolt fajokon kívül étkezési célra termesztünk még lóbabot, lencsét, csicseriborsót és földimogyorót. A zöldségtermesztésben előállított hüvelyeseket általában a biológiai érettség előtt, zsenge állapotban, míg a szántóföldi körülmények között előállítottakat, szárazon, biológiai éretten takarítjuk be. A ZÖLDBORSÓ (PISUM SATIVUM) 1. Származása, elterjedése Tápláléknövény, az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye. Termesztett változatai több vad ősből származnak. Termesztésbe vétele i. e évvel Közép-Ázsia központi és déli területein (Afganisztán, Irán, Turkesztán) történhetett és a neolitikus kultúrákkal terjedt el Európában. A bronzkorból bőséges régészeti leletek bizonyítják Kárpát-medencei és Nyugat-Európai ismeretét. 2

4 A magyarság még a vándorlása idején ismerhette meg. A magyar borsó szó ótörök eredetű. A borsót eredetileg száraz állapotban fogyasztották. A zöldborsó-fogyasztás a századtól jött szokásba Nyugat-Európában. Eleinte a hüvelyével együtt főzték meg. A századi magyar botanikai irodalom kétféle borsót különböztetett meg: az apróbb magvú mezei borsót és a nagyobb magvú kerti borsót. 2. ábra. Mezei borsó (Pisum sativum ssp. arvense) Magyarországon a veteményeskertekben mindenütt megtalálható kedvelt zöldségféle. Szántóföldi termesztése elsősorban a Tiszántúlon (Hajdú-Bihar, Szolnok, Békés megyék), illetve a Dunántúl némely körzeteiben (Fejér és Tolna megye) alakult ki. 2. Jelentősége A világ lakosságának élelmiszer-ellátása szempontjából a hüvelyes növények közül a szója mellett a borsónak és a babnak van a legnagyobb jelentősége. A borsó érett magja már a régebbi időkben is fontos népélelmezési cikk volt, és ma is az. A zöldborsó, mint fontos zöldségfaj a 19. századtól kezdve lett egyre keresettebb. Hazánkban a zöldborsó az egyik legnagyobb területen termesztett zöldségfaj. Az üzemi termesztésen kívül jelentős terméstömeget állít elő zöldborsóból elsősorban friss fogyasztás céljára a kistermesztők széles tábora. 3

5 A borsó után a talaj jó állapotban marad vissza. A talaj nitrogéntartalma gazdagodik ( kg/ha). Rövid a tenyészideje és lekerülése után másodnövény termeszthető. A borsószalma takarmányként is hasznosítható. Előnye továbbá, hogy termesztése teljes mértékben gépesíthető. A borsó táplálkozási jelentőségét gazdag beltartalmi értékei indokolják. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen szénhidrátot és fehérjét a zöld és száraz borsó nagy mennyiségben tartalmazza. A zöldborsó rosttartalma a többi zöldségfajhoz viszonyítva szintén kiemelkedő. A vitaminok közül számottevő a C-vitamin-tartalma, és a többi zöldségfajhoz viszonyított B1- és B2-vitamin tartalma is jelentős. Ásványi anyagai szintén nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. A zöld és hántolt borsót kedvező beltartalmi értékei, jó étrendi hatása miatt sokan, egész évben szívesen fogyasztják hazánkban. 3. Növénytani jellemzése Gyökér Hosszú karógyökeret fejleszt, amely akár cm mélyre is lehatolhat a talajba. A gyökerei N-gyűjtő Rhizobium baktériumokkal élnek szimbiózisban. Ez a kapcsolat lehetővé teszi a növény számára, hogy hasznosítsa a légköri nitrogént. 3. ábra. Fajspecifikus Rhizobium baktériumok a borsó gyökerén Szár A szára cm hosszúságúra is megnőhet. A termesztett fajták között jelentős különbségek lehetnek (alacsony: < 60 cm, középmagas: cm, magas: > 100 cm). A szár hengeres vagy szögletes keresztmetszetű, elfekvő vagy felálló dudvás szár, többékevésbé viaszos bevonatú. A rajta lévő csomók (nóduszok) száma átlagosan

6 4. ábra. A borsó szára Levél Levelei párosan, szárnyaltan összetettek. A nóduszoknál pálhalevelek találhatók. A levelek kacsban végződnek. 5

7 5. ábra. A borsó levele Virág A pálhalevelek hónaljából fejlődnek a pillangós virágok, amelyek száma virágzatonként 1-3 (fürtvirágzat). A borsó önbeporzó, idegen megtermékenyülés ritkán fordul elő. 6

8 6. ábra. A pillangós virágok Termés Termése 5-12 cm hosszúságú hüvely, amelyben átlagosan 5-10 mag található. Ugyanakkor elmondható, hogy a hüvely fajtától függően eltérő nagyságú, színű és alakú lehet. 7

9 7. ábra. A hüvelytermés Mag A magvak alakja és mérete szintén fajtatulajdonság, és igen változatos lehet. 8

10 8. ábra. Borsószemek 4. Egyedfejlődése A borsó egynyári növény, de áttelelő, ősszel vethető fajtái is vannak. A borsó fejlődésére jellemző, hogy kezdeti szakaszában a rövidebb nappali megvilágítást igényli. Ekkor alakul ki és nyúlik meg a szár. Tenyészidejét elsősorban a hasznos hőösszeg szükséglete határozza meg. A hőösszegigény fajtánként változik, átlagosan o C. Fejlődési szakaszai: 1. Csírázás, kelés: a borsó hypogeikus csírázású, azaz a csírázó mag a földben marad, a sziklevelek nem emelkednek a talajfelszín fölé, így a talajfelszín felett először a két primer lomblevélkezdemény látható. 2. Első lomblevél megjelenése 3. Bimbózás 4. Virágzás: az idejében elvetett borsó május elején virágzásnak indul és megkezdődik a hüvelykötés. 5. Hüvelykötés 6. Zöldérés: a növény lombozata még teljesen zöld, a magok elérték teljes méretüket, de még zsengék (június végén, július elején). 7. Teljes érés: a hüvelyek sárgulnak, a teljesen kifejlődött magvak kemények, de a hüvelyben még nem zörögnek. A pergési veszteség minimális. 9

11 8. Túlérés: a hüvelyek könnyen felpattannak, a magvak víztartalma csökken, rugalmasságukat elvesztik, könnyen törnek. A pergési veszteség nagymértékű. 5. Környezeti igényei Fényigény a borsó hosszúnappalos növény. Rövid megvilágításban vegetatív, hosszú megvilágításban generatív szervei fejlődnek jobban. Gyenge fényerősségben tenyészideje megnyúlik, virágai rosszul termékenyülnek. A nagy termés alapja a jól fejlett növény. Ezért kell nálunk a borsót korán tavasszal vetni. Hőigény a borsó hidegtűrő növény, a o C az optimális számára. Fejlődési küszöbértéke 4,4 o C. A fejlett növény a hideget (- 2-5 o C) is jól bírja. A borsó szereti a nedves, hűvös időjárást. 25 o C feletti hőmérsékleten fejlődési üteme felgyorsul, kényszer érik. A termesztők szerint a meleg tavasz, hűvös nyár a nagy borsótermés alapja. Vízigény - közepes. Csírázáskor, a növény fejlődésének kezdetén és virágzáskor igényli a legtöbb vizet. Száraz, meleg időjárásban a virágok rosszul termékenyülnek, a hüvelyekben kevés mag képződik. Tápanyagellátás - a tápanyagigényt befolyásolja a termesztési cél. A zöldborsó fajlagos tápanyagigénye tonnánként: 18,9 kg N, 5,6 kg P és 15,2 kg K hatóanyag. A zöldborsó mészigényes növény, szükség esetén kalciumpótlásról kell gondoskodni. A túlzott nitrogénadagolás csökkenti a Rhizobium-baktériumok nitrogénmegkötő tevékenységét és kitolja az érést. Talajigény - azok a termőhelyek felelnek meg a borsó termesztésére, amelyek március folyamán vetésre alkalmasak, a csapadék nem hátráltatja jelentősen a vetést (jó vízgazdálkodás, mély termőréteg), a táblát belvíz nem fenyegeti, a talaj szárazságra nem zsugorodik, min 1,5% humusztartalmú és közepesnél jobb P, K-ellátottságú. Nem javasolható a vetés szikes, sekély termőrétegű talajokon. Növényi sorrend - a zöldborsót célszerű két kalászos közé vetni, de jó elővetemények az időben betakarított burgonya és cukorrépa is. Önmaga után a borsóuntság" elkerülése érdekében négy évig ne vessük. Rövid tenyészideje miatt a kettőstermesztésbe is igen jól beilleszthető, mint elővetemény. Utána másodvetésként eredményesen termeszthetők a káposztafélék, az uborka, a cékla, a saláta, a spenót és a csemegekukorica is. 10

12 6. Termesztett fajták A főbb fajtacsoportok közül kertészeti szempontból: - a kifejtőborsók (közönséges és zöld héjúak), - a velőborsók és - a cukorborsók fontosak. Kifejtőborsók érett magja sima, gömbölyded, egyszínű vagy foltos. A zöld szem cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul át, gyorsan lisztessé válik. Igénytelen, hidegtűrő, a legkorábbi árut adja. 9. ábra. A kifejtőborsó sima, gömbölyded magjai Friss fogyasztásra és konzervipari célokra is megfelelő. Velőborsók magja ráncos, horpadt, szabálytalan, szögletes vagy pogácsa alakú. A zöld szemben a cukortartalom lassan alakul át keményítővé. A velőborsók nagy víz- és cukortartalmuk miatt hosszabb időn át zsengék maradnak, jobb minőségűek. 11

13 10. ábra. Ráncos velőborsó szemek Cukorborsók hüvelyéből a belső rostos hártya hiányzik, ezért hüvelyestől fogyasztható. Itt is találunk sima és ráncos magvú változatokat. 12

14 11. ábra. A hüvelyestől fogyasztható cukorborsó A három csoporton belül a további osztályozás a bokormagasság és tömöttség, a levélnagyság és szín, a hüvelyalak, nagyság és szín, a magnagyság, alak, szín és ezermagsúly stb. alapján történhet. A termesztett borsófajtákat tenyészidejük alapján három csoportba sorolhatjuk: - korai ( o C hőegység), - középérésű ( o C) és - kései (821 o C felett) fajtákra. A legkiegyenlítettebb termést nálunk a középérésű fajták adják. Üzemenként a betakarítási kapacitást alapul véve 5-8 fajta használata ajánlatos. A szántóföldi termesztésre a legkorábbi vetések kivételével elsősorban intenzív velő típusú fajtákat használják. 7. A termesztés technológiája Talajelőkészítés Az elővetemény lekerülése után tarlóhántást végzünk, illetve tarlóápolást. Érdemes nagy hangsúlyt fektetni az őszi talajművelésre, hogy kora tavasszal lehetőleg egy munkaművelettel kerti minőségű magágyat lehessen készíteni. Az őszi mélyszántással bemunkáljuk a P és a K műtrágyát, illetve a N 1/3-át. Tavaszi munka csak a vetőágykészítés és a vetés. 13

15 Vetés A fő vetési időszaka február végétől április közepéig tart. A kifejtőborsót korábban, ahogy a talajra rá lehet menni, a velőborsót akkor, ha a talaj tartósan elérte a 6-8 o C-os hőmérsékletet. A feldolgozóipar folyamatos alapanyagigénye a fajtasor használata mellett szakaszos vetéssel elégíthető ki. A szakaszolás hőegységszámításon alapul. A következő szakasz 30 o C aktív hőösszeg-szaporulat elérésekor vethető. Fajtánként 2-3 napi betakarítási időszakot számítva, 6-8 fajta használata indokolt. A borsót állandó helyre vetjük, 5-8 cm mélyen. A sortávolság gépi szedésnél 12 cm, kézi szedésnél cm, ikersoros termesztésnél cm. A hektáronkénti csíraszám 1,2-1,5 millió csíra. A borsó ezermagtömege: g, csírázóképességét 3-4 évig is megtartja. A vetőmagszükséglet (csíraszámtól és ezermagtömegtől függően) kg/ha. A házikerti termesztésben őszi vetésre csak kifejtőborsók használhatóak. 12. ábra. Hagyományos kézi vetés 14

16 Ápolás A korai szakaszok gyomirtását elsősorban vetés után, kelés előtt, a vetési időszak végéhez közeledve viszont inkább preemergensen végezzük. Az öntözés különösen későbbi vetésű szakaszoknál és hosszabb tenyészidejű fajták termesztésekor elengedhetetlen. A vízigény elsősorban a virágzás és a terméskötés időszakában jelentkezik. A növényvédelem a zöldborsónál elsősorban a gombabetegségek és a kártevők megfékezésére irányul. A gombabetegségek közül: - a peronoszpóra, - a lisztharmat, - a borsórozsda, - a borsóragya és - a fuzáriumos tőhervadás ellen kell védekeznünk. 13. ábra. A borsó leggyakoribb gombabetegségei: 1. peronoszpóra; 2. lisztharmat; 3. Az állati kártevők közül: borsórozsda; 4. borsóragya és 5. fuzáriumos tőhervadás - a csipkéző bogarak, - a borsó tripsz, - az akácmoly, - a borsóormányos és - a borsózsizsik a legveszélyesebbek. 15

17 14. ábra. Állati kártevők: 1. csipkéző barkó; 2. a tripsz kártétele; 3. akácmoly; 4. borsóormányos és 5. borsózsizsik Betakarítás A korai vetésű zöldborsót május vége és július közepe között szedhetjük. Az optimális szedési időt megállapíthatjuk vizuálisan és mérőműszerekkel. A betakarítás a borsó finométer fok zsengeségi állapotánál történik. Ilyenkor a magvak a hüvelyben már elérték teljes nagyságukat, de még zsengék. A zsengeség és a termésmennyiség között szoros összefüggés van, de fajtánként nagy eltérés tapasztalható. A betakarítás elsősorban egymenetes kombájnokra alapozott. 16

18 15. ábra. Borsókombájn A házikerti termesztésben a nagy munkaerőigényt jelentő kézi szedés a meghatározó. Az elhúzódó érés miatt a borsót 2-3 alkalommal szedjük. A szedési teljesítmény kg/fő/nap. A várható termésmennyiség 3-10 t/ha. A kifejtett zsenge zöldborsó rendkívül türelmetlen anyag, órákon (maximum 1 napon) belül fel kell dolgozni. Hüvelyes formában minőségét hosszabb ideig megőrzi. A BAB (PHASEOLUS VULGARIS) 1. Származása, elterjedése A régészeti és flórakutatások a faj őshazájaként Mexikó és Guatemala m tengerszint feletti területeit jelölik. A 16. század közepén Amerikából Európába érkező babminták az akkor már ismert Vigna és Vicia nemzetségekről kapták a nevüket. A 18. században jelentek meg a különböző fajták, ami a kultúra valódi európai meghonosodását és elterjedését mutatja. Feltehetően az 1800-as években kezdték zöldbabként is fogyasztani. Napjainkig fennmaradtak a kéthasznú típusok (tájfajták), amelyek zöldbabként és szárazbabként is fogyaszthatók. Az 1900-as évek táján vált szét a zöld- és szárazbab típuskör. 17

19 16. ábra. Zöldbab és szárazbab 2. Jelentősége A borsóhoz hasonlóan a pillangósvirágúak családjába tartozik. Az egész világon termesztett és fogyasztott növény, termése rendkívül formagazdag. Száraz- és zöldfőzelékként egyaránt fogyasztható, zöld állapotában a konzerviparnak is fontos nyersanyaga. Érett magját lisztté és egyéb fehérjében gazdag készítményekké dolgozzák fel. A nélkülözhetetlen aminosavak nagy része jelen van benne. A B 1, B 2- és E-vitaminok mellett még az A-vitamin mennyisége jelentős. Ca-, P- és Fe-tartalma is számottevő. Ezen kívül, különféle ásványi anyagokat és rostot is tartalmaz. 3. Növénytani jellemzése Gyökér Gyökérzete gyengén fejlett főgyökérből és dúsan elágazó, de sekélyre hatoló oldalgyökerekből áll. Gyökerein szintén N-gyűjtő baktériumok élnek. 18

20 17. ábra. Gyökérgümő a bab gyökerén Szár Szára dudvásszár, keresztmetszete hengeres vagy barázdált, felülete kopasz vagy molyhos. Hossza a bokorbaboknál: cm, a futóbaboknál: cm, a karósbaboknál: cm is lehet. Az utóbbiak termesztése támrendszert igényel. 19

21 18. ábra. Házilag készített támrendszer a futóbabnak 20

22 Levél Levelei hármasan összetettek, a levélkék hosszan kihegyezettek, tojás alakúak. A levelek fonákja enyhén szőrözött. 19. ábra. A hármasan összetett levelek Virág A bab virágzata felálló fürt, amelyben 2-6 virág található. A színűk változatos, lehet fehér, sárga, piros, rózsaszín és lila. A bab önbeporzó növény. 21

23 20. ábra. A bab virágzata Termés Termése hüvely, amelynek alakja, színe és nagysága fajtabélyeg. A hüvely lehet szálkás és szálka nélküli. A zöldbabfajták hüvelye hártya- és szálkamentes. 22

24 21. ábra. Érett hüvelyek Mag Magvak alakja, nagysága és színe igen változatos. A megnyúlt vese alaktól a gömb alakig minden átmenet megtalálható. Lehetnek fehérek és színesek. A színesen mintázott babokat tarka- vagy fürjbaboknak is nevezzük. Ezermagsúlyuk g. 23

25 22. ábra. Babszemek 4. Egyedfejlődése Fejlődésének szakaszai azonosak a borsóéval, köztük azonban időbeli eltérések mutatkoznak. Fejlődési szakaszai: 1. Csírázás, kelés: a mag epigeikusan csírázik, vagyis a keléskor a sziklevelek a talaj felszíne fölé emelkednek. 2. Elsődleges (primer) lomblevél megjelenése 3. Első hármasan összetett lomblevél kifejlődése 4. Lombfejlődés 5. Bimbózás 6. Virágzás: alulról felfelé történik (akropetális). 7. Hüvelykötés 8. Érés: a növények lombjukat részlegesen vagy teljesen lehullatják, a hüvelyek megsárgulnak, megbarnulnak, esetleg be is fűződnek, a magok elérik a fajtára jellemző méretet, alakot és színt. 24

26 5. Környezeti igényei Fényigény az évezredek folyamán a köztestermesztésben a támasztó növények fényvédelméhez szokott bab közepes fényigényű. A nagyüzemi termesztésben szereplő európai fajtákra a nappal közömbösség jellemző. Az ősi formának a rövidnappalosság tekintendő. Hőigény a bab melegigényes növény (22 ± 7 o C), kivételt képez a csírázás szakasza, a fajták egy része már 10 o C-on (talajhőmérséklet) jól csírázik. A teljes vegetációra vonatkoztatva legkedvezőbb hőmérsékleti értékek o C. Hidegtűrő képessége kicsi, már -1-2 o C-on is elfagyhat. Vízigény a csírázás nagy vízigényű folyamat. A nagy fehérjetartalmú magvak tömegük %-ának megfelelő vízmennyiség felvételére képesek. A keléstől az érésig a virágzás és a terméskötődés időszakát kivéve a bab közepes vízigényű növény. A virágzás és a terméskötés időszakában a talajok a növény igényét nem tudják kielégíteni, így a mesterséges pótlás (öntözés) alapvető termésnövelő jelentőségű. Tápanyagellátás tápanyagigényes növény, sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel. Meghálálja az istállótrágyát, azonban annak gyomosító hatásával számolnunk kell. A tápanyagellátásnál fontos szempont a nitrogéngyűjtő baktériumok tevékenységének elősegítése. A teljes nitrogénmennyiségnek minimum 1/3-át startertrágyaként adagoljuk. Mennyiségét tavasszal is célszerű megosztani, két alkalommal, vetés előtt és virágzás kezdetén adjuk ki. Adagja kg N, kg P és kg K hatóanyag hektáronként a termőhelyi körülményektől, és a tervezett termésmennyiségtől függően. Talajigény - a laza szerkezetű, könnyen melegedő, meszes talajokon fejlődik a legjobban. A savanyú talajokat nem bírja. Az indás babok mélyebb fekvésű, kötöttebb talajt igényelnek. Növényi sorrend - a borsóhoz hasonlóan két gabona közé helyezhetjük el. Előveteményeként kerülni kell a vele egy családba tartozó növényeket. Kisüzemi körülmények között gyakran helyet kap a kukorica köztes növényeként, és másodnövényként is termeszthető (csak öntözött körülmények között ajánlott). A zöldséges vetésforgóban jó előveteményei a sárgarépa, a burgonya, a paradicsom, a hagyma. Önmaga után 4 évig ne termesszük. Utána jó eredménnyel termeszthető még (másodvetésben) a karalábé, a cékla és a spenót is. A bab után bármely növény jól fejlődik, hiszen a talajt gyommentesen és N-ben gazdagon hagyja vissza. 25

27 6. Termesztett fajták A fajtakiválasztás szempontjai között elsősorban a felhasználói célok szerepelnek (friss piaci, konzervipari, hűtőipari), de figyelembe kell venni a termesztés módját, a technológia intenzitását is. A zöldbabtermesztésben szerepelnek sárga és zöld hüvelyű, bokor-, és indás típusok. A hüvely alakja és mérete (felhasználhatósága) alapján hazánkban a konzerv- és hűtőipari feldolgozásra a 8-9 x mm-es, kerek keresztmetszetű típusok kedveltek. A friss piaci és házi ellátásban népszerű az ovális (lapos) keresztmetszetű nagy sárga hüvelyforma. 23. ábra. Különböző színű zöldbabok Az étkezési szárazbabok két nagy csoportra oszthatók: fehér és színes fajták. A nagyüzemi termesztésben szereplő fajtákkal szemben támasztott feltételek a következőkben foglalhatók össze: - bokor habitus, - közepes vagy kis levélméret. - magasan és koncentráltan elhelyezkedő 8 x mm-es szálka- és membránmentes, lassan szemesedő hüvelyek t/ha fölötti termésmennyiség, - betegségekkel szembeni rezisztencia. 26

28 7. A termesztés technológiája Talajelőkészítés Az elővetemény értékelésekor a növényegészségügyi szempontok elsődlegesek. A talajművelés során jó minőségű, aprómorzsás, ülepedett, nem túl laza magágy készítésére kell törekedni. Ennek alapja az ősszel időben elvégzett mélyszántás - ezzel egy időben a szerves trágyát és a műtrágyákat is kijuttathatjuk - és a tavaszi simítózás. Vetés A bab vetését akkor kezdhetjük el, amikor a talaj o C-ra felmelegedett. Ez nálunk április 20. és május 15. közé esik. Másodvetésre június végétől július végéig kerülhet sor. A vetési szakaszok o C hőegység felhalmozás után, általában 7-14 nap múlva követhetik egymást. A zöldbab szaporítása helyrevetéssel történik. A szántóföldi bokorbabok esetén a szemenkénti gépi vetés általános. A sortávolság cm, a tőtávolság 5-8 cm, a vetés mélysége 2-5 cm, de száraz talajon 6-8 cm mélyre is vethetünk. öntözéses termesztésben ajánlható az ikersoros ( cm), vagy a szalagos vetés is. A futós és karós babokat cm sor- és tőtávolságra vetjük, minden karó mellé 3 fészket készítünk, fészkenként 3-3 magot vetünk. A vetőmagszükséglet kg/ha vetőmag, karósbabból kg/ha. A hektáronkénti tőszám ezer tő. A mag a csírázóképességét 3-4 évig is megtartja. A fajtahasználat két fő kritériuma a termésbiztonság és a felhasználói igények kielégítése. Ápolás A vegyszeres gyomirtás csak a fajták eltérő herbicid-érzékenységének figyelembevétele esetén lehet hatékony. Mechanikai gyomirtásnál figyelni kell a gyökérzet és a lomb megsértésének elkerülésére. A bokorbabot a tenyészidő alatt 2-3 alkalommal kapáljuk. A zöldbab eredményesen csak öntözött körülmények között termeszthető. Leggyakoribb az esőztető öntözési mód. Az egyöntetűbb érésű bokorbabok keléskor és virágzáskor igényelnek nagyobb vízmennyiséget, míg a futóbabok folyamatos virágzásukból adódóan nagyobb adagú, több alkalommal kijuttatott öntözővizet igényelnek. Virágzás idején ne végezzünk mechanikai károsítással járó munkafolyamatokat. A növényvédelmet a megelőzésre, illetve az integrált védekezésre alapozzuk. A karósbab ápolási munkái megegyeznek a bokorbabéval, különleges ápolási munkája a karózás. A bab leggyakoribb betegségei: - a bab baktériumos betegsége ( zsírfoltosság"), - a babrozsda és - a bab kolletotrihumos betegsége (babfenésedés). 27

29 24. ábra. A bab zsírfoltossága (1.), a babrozsda (2.) és a fenésedés (3.) A bab legveszélyesebb kártevői: - a gyapottok bagolylepke, - a közönséges takácsatka és - a babzsizsik. 25. ábra. Veszélyes kártevők Betakarítás A betakarítás időtartama közel egy hónap (június közepétől-július közepéig). A zöldbab betakarítása 10-12% szárazanyag tartalomnál történik, általában a virágzás utáni napon. Az optimális időpont függ a fajtától és a zöldbab magméretétől. A szedésre alkalmas hüvelyek két ujjunk közé fogva és meggörbítve könnyen pattannak, törési felületük lédús. 28

30 A szálkásodó fajtákat inkább korábban szedjük, mert a szálkásság a hüvelyek fejlődésével rohamosan fokozódik. A szedést 5-8 naponként ismételjük. A házikerti termesztést a kézi betakarítás jellemzi (friss fogyasztásra). A szántóföldi bokortípusok betakarítása lefésülő rendszerű gépekkel történik. A leválasztott hüvelyek minél előbb kerüljenek feldolgozásra. A várható termésmennyiség hektáronként 5-7 tonna hüvely. Tárolásuk alacsony (5 o C) hőmérsékleten, magas (95%) relatív páratartalom mellett, maximum 3 hétig lehetséges. A zöldbab termése 5-6 t/ha, a szárazbabé 1t/ha. Öntözött körülmények között ez akár a duplája is lehet. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Keressen fel egy borsó vagy bab termesztésével foglalkozó gazdaságot! A kiválasztott növény, termesztési tapasztalatait az alábbi vázlatpontok, kérdések illetve saját tapasztalatai és észrevételei alapján dolgozza fel és készítsen 4-5 oldalas esszét! - Hol található a gazdaság székhelye? - A gazdaság mekkora területen termeszti az adott növényt? - A termőterület jellemzői (éghajlati- és talajadottságok). - Milyen talajtípuson termeszti a gazdaság az adott növényt? - Mi volt az előveteménye? - Hogyan állapítja meg az adott gazdaság a kijuttatandó tápanyag mennyiségét? - Mennyi tápanyagot és mikor juttatott ki az adott gazdaság a növény termesztéséhez? - Milyen trágyaféleséget alkalmaztak? Milyen géppel szórták ki a tápanyagokat? - Hogyan, hány menetben végezték a talaj-előkészítését? Milyen gépeket használtak a talaj művelésére? - Mikor, milyen körülmények között vetettek? (vetésidő, hektáronkénti csíraszám vagy vetőmagmennyiség, vetőgép típusa, sortávolság, vetésmód, termesztett fajták stb.) - Milyen kártevők, betegségek és gyomok fordultak elő? - Milyen mértékű volt a gazdaságban a károkozók terjedése, hogyan és mikor védekeztek ellenük? - Mikor történt az aratás? Milyen volt az időjárás a betakarításkor? Milyen gépeket használtak? Volt-e valami miatt betakarítási veszteségük? - Hogyan alakult a gazdaságban az adott növény termésátlaga, minek tulajdonítható ez az eredmény? - Mi történt a terménnyel az aratás után? (tisztítás, és annak körülményei, esetleg szárítás, zsizsiktelenítés, értékesítés vagy saját felhasználás) - Hogyan hasznosították a melléktermékeket? - Milyen raktári kártevők szaporodtak el a gazdaság magtárában? Hogyan védekeztek ellenük? 29

31 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Ismertesse a bab és a borsó termesztésének jelentőségét! Válaszát a kijelölt helyre írja! 30

32 2. feladat Sorolja fel a borsó és a bab vetési adatait! Válaszát a kijelölt helyre írja! 3. feladat Melyek a borsó és a bab leggyakoribb károsítói? Válaszát a kijelölt helyre írja! 31

33 MEGOLDÁSOK 1. feladat A borsó az egyik legértékesebb hüvelyes növényünk, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz fehérjét, szénhidrátot és zsírokat, ezen kívül magas a vitamin- (C, B1, B2) és az ásványi anyag- (foszfor, kálcium) tartalma. A zöldborsó rosttartalma a többi zöldségnövényhez viszonyítva kiemelkedő, így nemcsak íze, hanem kedvező élettani hatása miatt is kedvelt élelmiszer. A borsót élelmiszerként, takarmányként és zöldtrágyaként is felhasználhatjuk. Élelmiszer a zöld érésben leszedett zöldborsó, amelyet friss fogyasztásra, vagy a konzerv és hűtőipari feldolgozás után használhatunk fel. A száraz borsó magját hántolás után élelmiszerként (feles borsó, vagy hántolt borsó), vagy hántolás nélkül abraktakarmányként lehet felhasználni. A teljes növényt is hasznosíthatjuk, ha más növénnyel keverve takarmánykeveréket állítunk elő, és zölden (szálastakarmány) vagy erjesztett takarmányként etetjük az állatokkal. Zöldtrágyaként a borsó növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja kultúrállapotát. A bab légszáraz magja 20-25% fehérjét tartalmaz. A fehérjéje biológiailag rendkívül értékes, mert az aminosavak közül nagy mennyiségben találunk benne lizint, cisztint, triptofánt és hisztidint is. A vitaminok közül nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, C- és E- vitamint. Az ásványianyag-tartalma magas, főként foszfort, kálciumot és vasat találhatunk benne. Rosttartalma kedvező étrendi hatású. A babot felhasználhatjuk zöldbabként (konzerv, mélyhűtött, friss konyhakész termékek), és száraz babként is. A szárazbab akár 4-6 évig is tárolható, amelyből leveseket, salátákat és főzelékeket is lehet készíteni. A mellékterméket (defektes magok, szár-, levél-, és hüvelymaradványok) takarmányozási célra használhatjuk fel. 2. feladat A zöldborsó vetési útmutatója: - vetésidő: II. 25-III. 31., - sortávolság: ált. 12 cm, - vetésmélység: 5-8 cm, - csíraszám: 1,2-1,5 millió/ha, - ezermagtömeg: g, - vetőmagszükséglet: kg/ha. A zöldbab vetési útmutatója: - vetésidő: V , - sortávolság: cm (bokorbab) vagy cm (karós és futóbab), - vetésmélység: 2-5 cm (száraz talajon 6-8 cm), - csíraszám: ezer csíra/ha, - ezermagtömeg: g, - vetőmagmennyiség: kg/ha. 32

34 3. feladat A borsó gombabetegségei: - a peronoszpóra, - a lisztharmat, - a borsórozsda, - a borsóragya és - a fuzáriumos tőhervadás. A borsó állati kártevői: - a csipkéző bogarak, - a borsót ripsz, - az akácmoly, - a borsóormányos és - a borsózsizsik. A bab leggyakoribb betegségei: - a bab baktériumos betegsége ( zsírfoltosság"), - a babrozsda és - a bab kolletotrihumos betegsége (babfenésedés). A bab legveszélyesebb kártevői: - a gyapottok bagolylepke, - a közönséges takácsatka és - a babzsizsik. 33

35 IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Keszei Attila: Kertészeti Ismeretek I. FVM KSZI, Budapest, Dr. Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest, AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Fehér Béláné: Zöldségtermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest,

36 A(z) modul 011 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése Zöldségtermesztő Kertész és növényvédelmi technikus A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 8 óra

37 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) , Fax: (1) Felelős kiadó: Nagy László főigazgató