JELENTÉS. az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről.!992. május 90.
|
|
- Erzsébet Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 .. ' JELENTÉS az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről. '!992. május 90.
2 A vizsgálatot vezette Harsányi Sándor főtanácsos A vizsgálatot végezték dr.borisz József tanácsos Istvánffy Lóránt tanácsos Kemény Emil tanácsos Kiss Istvánné tanácsos Lőrinc Alajos tanácsos Majorosné dr.locskai Noémi tanácsos Makkai Mária tanácsos dr.molnár Barnabás tanácsos Németh Béláné tanácsos Rundik János tanácsos Vasas Sándorné dr. tanácsos ' A vizsgálatban november 30-ig részt vett: Lázárné Ozorai Mária számvevő Szakértőként közreműködőtt dr. Asztalos László a közgazdasági tudományok kandidátusa
3 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal,, I. Bevezetés II. Megállapítások l. A költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül 2. Egyes gazdálkodó szervezetek átvállalt tartozásai miatti államadósság 3. Kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek miatti államadósság 4. Vállalatok forgóalap rendezésével kapcsolatos államadósság ll 11-15! A nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptőkéjéhez felvett hitelek miatti államadósság 6. Kibocsátott értékpapírok miatti államadósság 7. Világbanki hitelek miatti államadósság 8. Kormányhitelek miatti államadósság 9. Az Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott refinanszírozási hitelek miatti államadósság A nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből származó államadósság ll. Az államadósság törlesztési és kamatfizetési terhei III. Összefoglaló következtetések és javaslatok 1. Összefoglaló következtetések 2. Javaslatok
4 Állami Számvevőszék V /1992. Témaszám: 63. JELENTÉS az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről I. B E V E Z E T É S Az Állami Számvevőszék felismerve az államadósság nagyságának, kezelésének nemzetgazdasági jelentőséget az ellenőrzés sajátos eszközével kivánt hozzájárulni e tárgykörben az Országgyűlés ellenőrzési munkájának segitéséhez. Ezért munkaprogramjába felvette és először 1990-ben vizsgálatot végzett a dollár elszámolású tartozások és követelések december 31-i helyzetéről ben elvégezte az állami költségvetési adósság!990. december 31-i helyzetének vizsgálatát. E vizsgálatnak előfeltétele volt az állami költségvetési adóssággal kapcsolatos törvényi szabályozás megléte, amelyet az!990. év CIV. törvény megvalósított. A törvény megalkotásának előzménye volt, hogy november 21-én az akkori miniszterelnök a Parlamentben bejelentest tett az ország külföldi adóssága egy hányadának eltitkolására folytatott manipulációkról. Ezt követően az ~~B elnöke áprilisában az Országgyűlésnek bemutatta az MNB év végi valós mérlegét, az ország külföldi adósságára és az államháztartás adósságára vonatkozó visszamenőleges adatokat is.
5 - 2 - Ezzel egyidejűleg az MNB-nél és a Pénzügyminisztériumban megindult az államadósság egyes részelemeinek vizsgálatára irányuló munka, ami alapja volt az évi CIV. törvény idevonatkozó része megalkotásának. Az évi CIV. törvény megalkotásának és elfogadásának pénzügytörténeti jelentősége van. Először fogalmazódik meg tartalmilag és számszerüsítve az államadósság és kap törvényi szabályozást kezelése. Ez még akkor is jelentős eredmény, ha e törvény az állam költségvetési adósságát tekinti államadósságnak és államháztartási törvény hiányában nem tágíthatja szemléletét az államháztartás egészére. Mindebből következően óta az az év, amikor ellenőrző szervezet - jelen esetben az 1990-től működő Állami Számvevőszék - visszamenőleg, keletkezési folyamatait is áttekintve elvégezte az állami költségvetési adósság ellenőrzését. (A továbbiakban az államadósság alatt ezt a fogalmat értjük, mely az évi CIV. törvény tartalmával és szóhasználatával azonos. A vizsgálat célja - az évi CIV. szerint alapvetően: törvényben rögzített államadósság dokumentálásának szabályosságára, helyességére; - az adósságszolgálat! kötelezettségre; - a költségvetésnek az adósságszolgálatból adódó jövőbeni terhei jelzésére irányult. Az Állami Számvevőszék feladatköréből adódóan a vizsgálat nem terjedt ki annak megítélésére, hogy az évi CIV. törvényben előírtak ("MÁSODIK RÉSZ") tekinthetők-e az államadósságnak és nem foglalkozott a kezelés módjára vonatkozó törvényi szabályozás helyességének minősítésével sem. A vizsgálat kiinduló alapja az évi CIV. törvény államadósságra vonatkozó törvényhelyei
6 - 3 - voltak, így nem terjedt ki az december 31-e után keletkezett és a már fennálló garanciavállalások miatti potenciális adósság ra. A vizsgálat tartalmához* tartozott az államadósság egyes elemeinek ellenőrzése is. Ennek során vizsgáttuk többek között a Bős-Nagymaros beruházás államadóssághoz tartozó vonatkozásait, ugyanakkor ez a vizsgálat, mint komplex állami nagyberuházással kapcsolatos problémakörre nem terjedt ki. A Bős-Nagymaros beruházás pénzügyi lezárásával kapcsolatban az Állami Számvevőszék külön program alapján folytatja le ellenőrző vizsgálatait. A jelentésben foglaltak értelmezése, kapcsolódása érdekében röviden vissza kell utalnunk arra, hogy az!990. évi CIV. törvényben rögzített államadósság összetétele többféle. Jelentős részét a jegybankkal szembeni, eddig is tartozásként kezelt költségvetési adósság képezi. Egy másik részét a forint leértékeléséből származó könyv szerinti tartozás adja. További részét e törvény alapján mutatjuk ki államadósságként, melyet az ÁFl-nak végéig MNB által nyújtott ún. refinanszirozási hitelei képeznek. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy ez utóbbi hitelek államadósságkénti kezeléséf azok közgazdasági tartalma indokolja. Ugyanis az állam fejlesztési kiadásainak finanszírozását Magyarországon az Állami Fejlesztési Bank, illetve annak elődje, a Beruházási Bank és utódja, az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) végezte. Az ÁFI, illetve jogelődje az Állami Fejlesztési Bank vette fel a hiteleket a Magyar Nemzeti Banktól - a visszafizetés állami garanciája mellett -és folyósította a vállalatok számára állami A vizsgálat a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a számszerű nagyságrendeket millió Ft-ban kezelte. Az!990. évi CIV. törvény az adatokat milliárd Ft-ban tünteti fel. Ahol a vizsgálati jelentésben milliárd Ft szerepel ott kifejezetten a törvényben foglaltak szerint jártunk el.
7 - 4 - fejlesztési kölcsönként és alapjuttatásként. Az ilyen módon finanszírozott fejlesztések a költségvetésen kívül bonyolódtak, s ez a hitelállomány nem jelent meg a költségvetési hitelállomány részeként. Az ÁFI által felvett hiteleket ugyanakkor gyakran az államilag támogatott nagyberuházások vagy kevéssé nyereséges vállalatok fejlesztésére használták fel, vagyis a vállalatok úgy részesültek felhalmozási juttatásban, hogy ez a tétel a költségvetés kiadásai között nem jelent meg. Ezekből következően az ehhez tartozó hitelek is közgazdaságilag költségvetési hitettartozásnak tekinthetők. E követelménynek az évi CIV. törvény megfelel. Rá kell mutatni az!990. évi CIV. törvényben felsorolt adósságelemek másik jellegzetességére is. Nevezetesen arra, hogy az adósság két nagy csoportra osztható aszerint, hogy belföldi jövedelemtulajdonosokkal vagy külfölddel szemben állt fennt. A belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni rész forintban keletkezett, így mindenkori nagysága a törlesztésekkel változik. A külfölddel szembeni adósság devizában áll fenn, melynek devizaösszege ismert. Az adósság forint értéke azonban a devizák keresztárfolyamai és a valutakosárhoz képest bekövetkező árfolyamváltozások szerint változik anélkül, hogy az adósság eredeti devizában meglévő nagysága változna. Így a külfölddel szembeni államadósság forint értéke változó nagyságú, a jelentésben az év végi árfolyamon számított forint érték. A vizsgálat körülményei közé tartozott az is, hogy az államadósság jogszabályi és döntési háttere, környezete a vártnál is nagyobb munkaráfordítással és időigénnyel volt feltárható, tekintettel a szélsőséges esetben 1968-!990-ig tartó időhorizontra, a rendkívül sok "Titkos" és "Szigorúan Titkos" dokumentumra, a vizsgálatban érintett legfontosabb szervezetek (PM, MNB, ÁFI) szervezeti átalakulására és személyi változásaira. A helyzetfeltárást az érintett szervezetek folyamatosan végezték és végzik,
8 - 5 - azonban alig van olyan munkatárs, aki a múlt gyakorlatát ismerné, hisz területükön is újak. Ebből következik, hogy egyes ügyek rendezése elhúzódik, a szabályozás késik, mert maga a helyzet felismerése és a rendezés is időigényes. A vizsgálat egyik származékos eredménye, hogy- ahol indokolt volt -a vizsgált szervek folyamatosan intézkedtek a "Titkos", illetve "Szigorúan Titkos" minősités megszüntetésére. Az Állami Számvevőszék a jelentést többszörösen vezetöi szinten is - egyeztette az érintettekkel. Az észrevételek már több olyan intézkedést jeleznek, amelyek a vizsgálat eredményeként is értékelhetök. Az intézkedésekkel összefüggésben több helyen a jelentésben szereplö számadatok módosítását javasolják. A jelentés tartalmazza azokat az észrevételeket és adatmódosításokat, amelyekkel az Állami Számvevőszék egyetért. Véleményeltérésnél az eredeti álláspontját fenntartotta. A helyszíni ellenőrzés a Pénzügyminisztériumban, a Magyar Nemzet i Banknál és az Állami Fej lesztési Intézetnél július 12. és november 30. között folyt le, az július 12-én jóváhagyott vizsgálati program alapján (V-75-9/1991. témaszám: 63). A vizsgálat követte az évi költségvetésről szóló évi CIV. törvény "Második Rész"-ben az államadósság körére és kezelésére vonatkozó törvény struktúráját. Ennek megfelelően a fő területei:* - a költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól; - egyes gazdálkodó szeevezetek átváltalt tartozásai miatti államadósság; * A vizsgált fő területek szerinti államadósság összetételét az l. sz. melléklet foglalja össze.
9 - 6 - a kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek alaptökéjéhez felvett hitelek miatti államadósság; - a vállalati forgóalap-rendezés miatti államadósság; nemzetközi pénzügyi szervezetek alaptökéjéhez felvett hitelek miatti államadósság; - a kibocsátott értékpapírok miatti államadósság; - a világbanki hitelek miatti államadósság; - kormányhitelek miatti államadósság; - az Állami Fejlesztési Intézet által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló Magyar Nemzeti Bank által nyújtott refinanszírozási hitelek miatti államadósság; - a nemzeti valuta hivatalos leértékeléséből származó államadósság; az államadósság kamatfizetési és törlesztési terhei. II. M E G Á L L A P Í T Á S O K l. A költségvetés közvetlen hitelfelvétele a Magyar Nemzeti Banktól az állami költségvetés hiányának részbeni fedezetéül Az állami költségvetés 1968-tól kezdődően deficites. A költségvetési hiányt ettől az időponttól részben finanszírozta az MNB-töl, illetve és között az Országos Takarékpénztártól is felvett hitel. Az állami költségvetés hitelfelvétele kétfélemódon történt, így nemcsak a mindenkori zárszámadási törvényben rögzített hiánnyal volt egyenlő. Az egyik - kisebbik hányada - a nyilvánosan meghirdetett hiányt
10 - 7 - finanszírozó hitel volt, a másik - döntő többséget jelentő - hitelt, amindenkori éves költségvetés bevételeként könyvelték el, s igy a folyó kiadásokat finanszírozta előtt a költségvetés hitelfelvételének módját jogszabály nem írta elő től a jogi keretet viszont az Állami Pénzügyekről szóló évi II. törvény biztosította. A bevételként felvett hiteleket mindig a tárgyévben folyamatosan igénye1ték, a hiányt finanszírozó hiteleket pedig utólag, a költségvetési évet követő évben, a zárszámadás országgyűlési elfogadását követően vették igénybe. Az!990. évi CIV. törvény 24. szerint az állami költségvetés hiányának fedezetéül felvett hitelek két időszakra oszthatók: az!981. előtt, valamint az azt követően!990. XII.31-ig felvett hitelekre. A számvevőszéki vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy 1982-ben millió Ft-ot, 1983-ban pedig millió Ft-ot összesen millió Ft hitelt bevételként számolt el a költségvetés, mely összegeket korábbi hitelek törlesztésére használták fel, azaz emiatt az államadósság nem nőtt. Ezt a jelentésben úgy jelezzük, hogy zárójelben az 1983-as évszámot feltüntetjük. l. l. Az 1981 (1983)-ig felvett hitelek Az 1981 (1983)-ig felvett hitelek kezelése, nagysága összetétele Ezen időszakban elkülönült a bevételként könyvelt és a meghirdetett nyilvános hiányt finanszírozó hitel. A megkülönböztetésének azért volt jelentősége, mert az előbbiek nem voltak publiku.sak. A költségvetésben is a "nemzetközi bevételek" é.s "egyéb bevételek" soron jelentek meg.
11 - 8 - Ezzel a megoldással nem amindenkori tényleges költségvetési hiányt mutatták ki, csak annak egy töredékét a "nyilvános" hiányt. A bevételként elszámolt hitelfelvételekből felhalmozódott államadósság nem volt publikus. Törlesztése minimális volt és az MNB nyilvános mérlegében nem szerepelt. A nyilvános hitelek kimutatott állománya sem egyezett meg a PM által nyilvántartott tényleges helyzettel. A bevételként könyvelt hitelfelvétel között millió Ft, a nyilvános hiányt finanszírozó hitelfelvétel között millió Ft, összesen millió Ft volt. Igy a költségvetési hiány mindössze 8,9 %-át fedezte nyilvános hitelfelvét, míg 91, l %-a "rejtett" módon finanszírozódott. A finanszírozó 97,3 %-ban ( millió Ft) a Magyar Nemzeti Bank 5,7 %-ban ( millió Ft) az Országos Takarékpénztár volt. A költségvetési hiány részbeni kezelésének vázolt módszere 1982-ig a nemzetközi pénzügyí szervezetekkel való kapcsolat felvételig, illetve a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) való belépésig annak ellenére, hogy évenkénti Minisztertanácsi határozatokon alapult, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közötti megegyezés kérdése volt. Ugyanis a minisztertanácsi határozatok pusztán a rendezendő összegeket és azt, hogy ezt bevételként kell elszámolni írták elő, azonban a lejáratról és a kamatról nem rendelkeztek után azonban a nem nyilvános adósságot és a nyilvános hitel felvételt is "kezelni kellett". A "kezelési módszer" többirányú, lényegét illetően a következő volt: - A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel időszakában, április hónapban az MNB nyilvános mérlege a költségvetés által bevételként felvett hiteleket nem
12 - 9 - tartalmazta és a nyilvános hiányt finanszírozó hitelállomány millió Ft-tal több volt a PM által nyilvántartott összegnél. A Nemzetközi Valutaalapnak az MNB nyilvános rnérlegében szerepeltetett millió Ft költségvetési hiteltartozást mutatták ki. A nyilvános és a tényleges rnérlegek közötti pontos számszerű kapcsolatot egy ún. költségvetési konszolidációs számlával teremtették meg úgy, hogy az ~!NB nyilvános mérlegében szereplö adatokhoz igazították az egyes pénzintézetek mérlegeit. Az MNB rnérlegének egyes sorait is rnódositották. Ettől kezdődően a pénzintézetek és az MNB is kétféle mérleget készitett, publikus és nem publikus jellegűt. Az igy manipulált nyilvános mérlegek épültek be a népgazdaság összevont adatait tartalmazó mérlegekbe (2. és 3. sz. mellékletek). A konszolidálás során millió Ft államadósság olyan "eltüntetésére" került sor, hogy az a MNB mérlegéből ne legyen kiolvasható. A mérleg "kozmetikázott" lett, a költségvetési adósság egyrészt - de csak papiron pénz in t ézet i, gazdálkodó szervezeti adóssággá alakult, másrészt pedig "megszgnt". Ezt az tette lehetövé, hogy a pénzggyrniniszter jogállásaszerint a konszolidálás során érintett pénzintézetek jövedelemszabályozása és a rnérlegkészitéssel kapcsolatos előirások meghatározása a pénzggyminiszter hatáskörébe tartozott.!989-ben a PénzGgyminisztériumban és az MNB-nél az államadósság vizsgálatára irányuló munka során a költségvetés adóssághelyzetét feltárták, azonban az egyes évek költségvetéseit nem módositották. - Az MNB publikus mérlegében a nyilvános hiányokat finanszírozó tartozás!981. december 31-én millió Ft volt. Ezzel szemben a PM által nyilvántartott tartozás millió Ft volt. A PM és az MNB mérlegek egyezőségének lét-
13 - l o - rehozása érdekében - az MNB mérlegéhez igazodva - a PM által nyilvántartott tartozást millió Ft-tal megemelték. A megemelt nyilvános adósságállományt az /1983. sz. Megállapodásban rögzitették. A millió Ft többlettel viszont csökkentették a bevételként könyvelt, nem nyilvános tartozásokat Az (1983)-ig felvett hitelek törlesztése A bevételként könyvelt hitelek tényleges törlesztése összegszerüen és időben megfelelt az erre vonatkozó szerzödéseknek.!983.december 31-én összes bevételként felvett hitel összes törlesztés konszolidálás miatti korrekció, millió Ft " 18.9!3 egyenlegként a hi telállomány: * millió Ft Ez az adósságállomány megegyezik az évi CIV. törvény 26.. (2) ab) pontjában szereplő millió Ft-os tartozással, amely a 2-008/7/1983. sz. Megállapodás szerint január t-től kamatmentes, a /1/1984. sz. Megállapodás pedig a törlesztési kötelezettséget felfüggesztette. Ez jogszabályi elöírásba nem ütközött. * (A hitelállomány részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza. )
14 - l l Az (1983) után felvett hitelek évtől a költségvetés tényleges hiányát finanszírozó hiteleket a törvényi előirásoknak megfelelően vette fel a költségvetés nevében a pénzügyminiszter. Törvényi felhatalmazás alapján az állami költségvetés hiányát a tárgyevet követő évben rendezték jegybanki hitellel a PM-MNB közötti megállapodással. A hiányt teljes egészében jegybanki hitel finanszírozta, vagy csak annak egy részét. A többit értékpapír-kibocsátással fedezték. A törvényi előirások csak annyit tartalmaztak, hogy hosszúlejáratú hitelformával rendezzék a hiányt. A konkrét lejáratban és kamatfeltételekben mindenkor az MNB elnöke és a pénzügyminiszter állapodott meg. Minden évben készfiltek hitelmegállapodások. Kamatváltozások esetén módosították az eredeti megállapodások érintett pontjait. A törlesztesek és a kamatfizetések a megállapodásokban rögzítetteknek megfeleltek január 1-től december 31-ig az MNB-től hosszúlejáratú, deficitet finanszírozó hitelfelvételre millió Ft összegben került sor. E hitelekre törlesztés először 1987-ben vo l t december 31-ig összesen mill i ó Ft visszafizetés történt. A fennálló állomány december 31-én * millió Ft, mely összeg megegyezik az évi CIV. törvény 26.. (2) b) pontjában szereplő összeggel. 2. Egyes gazdálkodó szervezetek átváltalt tartozásaimiatti államadósság Ez az államadóssági elem az egyes gazdálkodó szervezetektöl a költségvetés által átvállalt tartozások miatt keletkezett. * Az után felvett költségvetési hiányt finanszírozó hiteleket az 5. sz. melléklet tartalmazza.
15 A vállalati beruházási hitelek átvállalása kapcsán összesen millió Ft államadósság jött létre. Ebből millió Ft hitelt eredetileg az MNB, millió Ft-ot az Állami Fejlesztési Bank (jelenleg ÁFI) nyújtotta. Az államadósság kialakulása a következő hét (ipari és élelmiszeripari) nagyvállalatot érintette: - Lenin Kohászati Művek (LKM) - Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) - Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) - Tungsram Rt - Hajdúsági Cukorgyár - Ganz-Mávag - Szekszárdi Húsipari Vállalat. A beruházási hitelek átvállalását, "államadóssággá" való konvertátását az érintett vátlalatok pénzügyi és gazdátkodái egyensúlyának alapvető megbomlása kényszerítette ki. Egy vállalat, a Hajdúsági Cukorgyár kivételével -ahol a rendezést pénzügyminisztériumi államtitkári leirat rögzítette - minden más esetben az Állami Tervbizottság aktuális határozata írta elő a rendezést. A hitelek átvállalásához szükséges jegybanki h itelfelvételre az évi V. törvény adott felhatalmazást. A vizsgálat során az eredetileg a Magyar Nemzeti Bank által kezelt millió Ft hitelállományra vonatkozó vállalati hitelszerződések az MNB-nél nem álltak rendelkezésre. Ez azonban nem teszi kétségessé ezen államadóssági elemeket. mert a költségvetés hitelfelvételi szerződése alátámasztja, amely törvényi felhatalmazásorr alapult. Az állami adósságátvállalás vizsgálata - a korábban ismertetett dokumentációs hiányosságak miatt - e körben hat vállalatnak az ÁFI-val kötött 16 db állami fejlesztési kölcsönszerződésére terjedt ki.
16 Az állományból három vállalat, illetve 7 db kölcsönszerződés esetében millió Ft átvállalása a teljes adósság elengedését eredményezte, így a kölcsönszerződések megszűntek. (LKM, ÓKÜ, Hajdúsági Cukorgyár). A MAT 7 db kölcsönszerzödése esetében összesen 2.465,5 millió Ft értékben csak az közötti idöszakra ütemezett törlesztő összegeket engedték el, a maradék 4.219,8 millió Ft-os hitel visszafizetését 1989-től az eredeti feltételekkel és ütemezésben, változatlan formában folytatták. A Húsipari Tröszt állami fejlesztési kölcsönéből l.!50 millió Ft hitelkövetelést töröltek, a maradvány 964,4 millió Ft hitel törlesztését a Szekszárdi Húsipari Vállalat átütemezéssei vállalta át. A hitelfeltételek jelentösebb módosulása csak a Ganz Mávag-MVG rekonstrukciós kölcsöne esetében történt. Az állami adósságátvállalást követően a GM MVG-t millió Ft tartozás terhelte. A fennmaradó hitelt 15 évi járadékfizetési kötelezettséggel, állami alapjuttatássá alakitották át. A lefolytatott vállalati pénzügyi rendezéseknek csak egyik eleme volt az állami fejlesztési kölcsönök részleges vagy teljes elengedése. A vállalati adósságok állami átvállalása mellett a vonatkozó határozatok további, jelentős gazdálkodási kihatású engedményeket rögzitettek. (Pl. a tartalékalap visszapótlási kötelezettségek elengedésével, bankhitelek átütemezésével, további állami alapjuttatásokkal, különböző adókedvezményekkel, export-támogatásokkal, a normatív keresetszabályozási rendszer oldásával stb.). A dokumentumok alapján a vállalatok pénzügyi rendezése a gazdálkodási egyensúly hosszabb távú stabilizálására, a VII. ötéves tervidőszak megalapozására irányult.
17 Az átfogó pénzügyi rendezést követően elkészültek a hosszabb távú termelési szerkezetátalakítási-stratégiai tervek, azonban foglalkoztatás politikai szempontból is akadozott beindításuk, illetve a felgyorsuló piaci események eltérítették a vállalatokat a tervekben előirányzott növekedési pályától. Főként a szacialista piac felbomlása, valamint a belföldi szükségletek visszaszorulása miatt a kibontakozással kapcsolatos elképzelések túlhaladottá váltak. Megállapítható, hogy a jelentős állami adósságátvállalással lefolytatott átfogó pénzügyi rendezések eredeti céljuktól elmaradva csak rövid távon, a termelési szerkezetátalakítási kényszer oldásának ir~nyában hatottak. Az egyes vállalatok* gazdálkodási válsága az állami beavatkozást követően - rövid időn belül - folytatódot t. A vizsgált kormányszintü határozatok összesen közel millió Ft vállalati adósság költségvetési átvállalását rendelték el. Az adósság átvállalás fedezetére december 29-én megkötött /1987./II.b. sz. megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank millió Ft hitelt nyújtott a Pénzügyminisztériumnak, mely a bankoknál a követeléseket rendezte. A költségvetési rendezésből kimaradt több, mint 1,7 Mrd Ft-os követelést pedig az ÁFI a fizetendő nyereségadójából tartotta vissza. Az eljárási módot a Pénzügyminisztérium leirata szabályozta. Eszerint az ÁFI a kölcsöntörlesztés és kamatfizetés felfüggesztésétől az egység átfogó pénzügyi rendezéséig terjedő "átmeneti" időszakban az esedékes tőketörlesztési és kamatfizetési követeléseivel az időszaki nyereségadó befizetéseit csökkentette. Az ÁFI ilyen formában rendezte a Hajdúsági Cukorgyárnak nyújtott államkölcsön esetében 924 millió Ft tő- * ( Az érintett vállalatok helyzetét a 6. sz. melléklet foglal ja össze. )
18 ke és 408 millió Ft kamattartozást, továbbá a GM ~IVG 403 millió Ft kamathátralékát. Ez a módszer a költségvetés bevételeit csökkeníve a vállalati adósságok átvállalásának a rendezését - formálisan - a költségvetésen kívül folytatja le. Az egyes gazdálkodó szervezetek átváltalt tartozásaimiatti millió Ft-os államadósság megegyezik az év CIV. törvény 24.. (l) bekezdés b. pontjában foglal takkal 3. Kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek miatti államadósság Ezen allamadóssági elem a kereskedelmi bankok és átszervezett biztosító intézetek létrehozasahoz (kétszintű bankrendszer kiépítéséhez), a szükséges alaptökéhez felvett hitelekhez és kibocsájtott értékpapírokhoz kapcsolódik. A felhata!- mazást az évi költségvetésről szóló évi V. törvény adta. A kereskedelmi bankok létrehozásahoz és a biztosító társaságok átszervezéséhez a költségvetés millió Ft jegybanki hitelt vett fel és millió Ft ID %-os kamatozó államkötvényt bocsátott ki. (A tétel es megosz l ás t a 7. szám ú me l léklet tartalmazza. ) A hitel felvételére az /1987. II. 13. sz. megállapodas (8. sz. melléklet) szerint került sor. A jegybanki hitelállomány törlesztendő összege millió Ft. Megegyezik a költségvetés által a kereskedelmi bankok alaptökéjének fedezetéül felvett jegybanki hitel még vissza nem fizetett részével és az évi CJV. törvény /c. pontjában ezen jogcímen jelzett összeggel.
19 Vállalatok forgóalap rendezésével kapcsolatos államadósság Az évi CIV. tv /d. pontja a vállalati forgóalap rendezésset kapcsolatban keletkezett, az MNB-vel szemben fennálló állami adósságot 23,8 milliárd Ft-ban jelöli meg. Az ellenörzés kezdetben a PM és MNB adatszolgáltatása, majd ennek hiányossága és ellentmondásos tartalma miatt az ÁSZ saját hatáskörében folytatott adatgyűjtései alapján folyt, a tapasztalatok alapján a következő megállapítások tehetök: Az évi új gazdaságirányitási rendszer bevezetésével kapcsolatban a vállalati forgóalap feltöltésre két lépésben,!967-ben és 1971-ben került sor. Az év végén lefolytatott első vállalati forgóalap juttatásra vonatkozó döntéselőkészítési információkat az MNB elnöki okmánytárában elhelyezett 8/1967. XI.20. nyilvántartási számú dokumentáció, a forgóalapjuttatás pénzügyi elszámolását a /1968. PM dokumentáció tartalmazza. Először 1967-ben 1500 gazdálkodó egységnél közel 44,2 Mrd Ft forgóalapjuttatásra került sor, melynek pénzügyi fedezete biztositott volt. Ez alkalommal hitelfelvétel nem volt, így az 1967.évi forgóalap rendezés nem képezi az államadóssági vizsgálat tárgyát. A második vállalati forgóalap rendezés 1971-ben történt. A Kormány 3485/1970. határozata intézkedett az évi állami költségvetésről. A határozat 6. pontjában engedélyezték, hogy az január l-jei rendezésből kimaradt vállalatok forgóalap rendezését a hitelforrások terhére valósítsák meg. A kormányhatározatban szereplö felhatalmazás alapján a PM az MNB-vel márciusában állapodott meg költségvetési hitel felvételében. A megkötött /1/1971. megállapodás sze-
20 rint az január l-jei forgóalap rendezés finanszírozására a szükségletnek rnegfelelően. de legfeljebb rnillió Ft-ot fordithatott az MNB a PM irányrnutatása szerint. Ugyanakkor a folyósított összeggel azonos összegű állarnadósság terhelte a PM-et. A meghatározatlan időre szóló adósság után a PM az eszközlekötési járulék rnértékével összhangban évi 5 %-os karnatfizetési kötelezettséget vállalt. Az l 97 l. évi vállalati forgóalap rendezés lefolyására, a juttatással érintett vállalati körre vonatkozó információk csak hézagosan állnak az ellenőrzés rendelkezésére. Az MNB főkönyvi kartonjai alapján forgóalap rendezésre összesen rnillió Ft-ot fordított, azonban ebből csak 337 rnillió Ft vállalati felhasználása követhető nyomon. (A juttatással é r i n tet t vállala ti kör: VEGYTEK, H i r adást ech ni kai Anyagok Gyára, Vegyigépterv, ÉMEXPORT, KGM Gépexport, MOGÜRT, Vegyipari Invest Bank V.) A költségvetési hitel további rnintegy 23 rnilliárd Ft-nyi részének vállalati felhasználására vonatkozó adatok hiányoznak, ezek pótlása az ellenőrzés folyamán nem sikerűlt, és az érintettek véleményeszerint a jelentős időmúlás rniatt hosszabb távon sem vezethet eredményre. A vállalati forgóalap rendezéssei kapcsolatos állarnadóssági tétel kondiciója és megitélése is az elmúlt időszak során több ízben jelentősen rnódosult. A Pénzügyminisztérium az!971. évet követő időszakban az ~mb-vel kötött eredeti hitelmegállapodást karnatrnentessé alakította. A vonatkozó állarnadósság i téte l meg i té lésének vá! tozását rnuta t ja, hogy azt 1984-ben "konszolidálta", majd!989-ben rnentesitette a "konszolidáció" alól. Ez utóbbi rnűvelet tette szükségessé, hogy az eredeti /1/1971. hitelfelvételi megállapodást a törlesztési kondiciók meghatározásával - megújitsák. Erre vonatkozóan a megállapodás elkészült, mely a megkötést követően egy 5 éves türelmi időszakot és 10 éves törlesztést, összesen 15 éves futamictót irányoz elö.
21 - JS - Az évi vállalati forgóalap rendezésre felvett hitel összege az utóbbi időben az ÁVÜ privatizációs bevételei befizetésének - a Vagyonpolitikai Irányelvek előírásainak megfelelőerr - hatására csökkent. Ezen túl az évi zárszámadásban jóváhagyott a PM és MNB között fennállt követelések és tartozások beszámítása során e célra felhasznált összeg is csökkentette az eredeti tartozást, mely szeptember 30-án! millió Ft volt. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgálat is hozzájárult az és évi vállalati forgóalap rendezések közötti adatkeveredések eloszlatásához. Szembetünő azonban, a két vállalati forgóalap rendezési tranzakció alapvetőerr eltérő dokumentáltsági szinvonala, az évi forgóalap hitel vállalati felhasználására vonatkozó adatok jelentős hiánya. Figyelembe véve az évi alapszerzödés közel 45 Mrd Ft-os vállalati támogatási szükségletét, a kiegészítő jellegű (az alapszerzödésből kimaradt) vállalati forgóalap juttatásra fordított közel 24 Mrd Ft összegszerüségében is jelentösnek ítélhető. Mindemellett megállapítható, hogy a PM a 3485/1971. kormányhatározatban szereplő felhatalmazás alapján a /1/1971.sz. MNB-vel kötött megállapodás szerint jogszerüen 23,8 Mrd Ft hitelt vett fel. Az 1971-ben folyósított költségvetési hitel mind a mai napig az MNB éves mérlegeiben jelentkezik. A vállalati forgóalap rendezés miatti államadósság december 31-i állománya millió Ft, szemben az évi CIV. tv (t) bekezdés d) pontjában várhatóként jelzett 23,6 Mrd Ft-tal.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről
RészletesebbenÖsszefoglaló. az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről
Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről Az ÁKK Zrt. államadósság kezelésével kapcsolatos feladatait
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. október A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok A
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
RészletesebbenÁllamadósság ellenőrzése
Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenDombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait
RészletesebbenOTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához
1 Kiegészítő melléklet OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. évi Mérlege az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló
Részletesebben~IIanni~ánnbrhös;tk ÉSZREVÉTELEK
~IIanni~ánnbrhös;tk ÉSZREVÉTELEK a Kormány által az állami költségvetés l. negyedévi helyzetéről és a Szolidaritási Alap 1992. l. negyedévi felhasználásáról készített tájékoztat6khoz 1992. május 91. A-144-111992.
RészletesebbenAz OTP Bank Rt I. félévi összefoglaló nem konszolidált, nem auditált IAS pénzügyi adatai A Bank I. félévi fejlõdése
Az OTP Bank Rt. 2001. I. félévi összefoglaló nem konszolidált, nem auditált IAS pénzügyi adatai Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó
RészletesebbenA Közgyűlés a rendelet 1. -ának (2) bekezdésében meghatározott mérlegek és kimutatások tartalmát az alábbiakban határozza meg: 4
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2005. (VI. 29.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete - a módosítással egységes szerkezetben - 1 A Tolna Megyei
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló jelentés az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december
RészletesebbenI. FEJEZET A ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA. Az hoz
I. FEJEZET A 2017. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke Az 1-2. -hoz A törvényjavaslat első szakaszai a központi alrendszer, a hazai működési költségvetés,
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási
RészletesebbenA Közgyűlés a rendelet 1. -ának (2) bekezdésében meghatározott mérlegek és kimutatások tartalmát az alábbiakban határozza meg: 4
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2005. (VI. 29.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete - a módosításokkal egységes szerkezetben - 1 A Tolna
RészletesebbenKihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig
H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december
RészletesebbenI/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenIAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele
IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.
RészletesebbenJászágó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (III. 8.) önkormányzati rendelete
Jászágó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (III. 8.) önkormányzati rendelete Az Önkormányzat költségvetésről szóló 13/2015. (X.6.) rendelettel és a 10/2015. (VII.16) rendelettel módosított
RészletesebbenIAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE
IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE A STANDARD CÉLJA A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.
Részletesebben2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:
Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: Állami adósság-átvállaláshoz kapcsolódó kötvény okirat
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenMAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET
MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló
Részletesebben1. feladat Aktív időbeli elhatárolások
1. feladat Aktív időbeli elhatárolások l. A vállalkozás október 1-jén 9 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet vásárolt. Az értékpapír névértéke 200.000 Ft, kibocsátási árfolyama 92 %. 2. Egyik külföldi
RészletesebbenEplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelete. a évi költségvetésről
Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelete a 2017. évi költségvetésről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében
RészletesebbenBefektetések üzleti gazdaságtan
Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetés Fogalma Olyan pénzügyi műveletek, amelyek révén jelenbéli pénzt jövőbélire váltunk a nagyobb jövedelem (hozam) reményében. A vállalkozás időlegesen lemond a pénzéről,
Részletesebben2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB
2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási
RészletesebbenI/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások
I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A Bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése
Részletesebben2007 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 920,1 milliárd forintot ért el.
2 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 2,1 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése
RészletesebbenIV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala A IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet az alapvető jogok biztosa és két helyettese, valamint a Hivatal tevékenységét és gazdálkodását foglalja össze. A
RészletesebbenHITEL HIRDETMÉNY önkormányzati ügyfelek részére 1. 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre
HITEL HIRDETMÉNY 1 1 A 2015. november 01-től szerződött ügyletekre 1 Tartalom 1. Fogalomtár...3 2. Rulírozó-, és folyószámlahitel (VRULIROZÓ; VFOLYÓSZLA)...5 3. Rövid lejáratú hitel (éven belüli) (FORGÓÉBEL1;
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait és bevételeit tartalmazza. KIADÁSOK Az
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN
SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő
RészletesebbenEasy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.
.5 Feladatok 1. példa Pénzintézeti tevékenységünkhöz EU-n kívüli országból beszereztünk egy tárgyi eszközt, amellyel kapcsolatos kiadásaink a következõk(az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák): - tárgyi eszköz
Részletesebben10814. szám VÉLEMÉNY. a Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetéséről. 1993. június
~ (454-G- ------------------------------------------ 10814. szám VÉLEMÉNY a Magyar Köztársaság 1993. évi pótköltségvetéséről 1993. június A-202-2/1993. Az államháztartásról szóló törvény alapján a Kormány
RészletesebbenKonszolidált pénzügyi beszámoló
Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált
RészletesebbenHIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL
HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.; cégjegyzékszám: 01-10-041004) ezúton értesíti
RészletesebbenBorbély László András. 2014. április 30.
Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 25. III. 2. I. 2. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. 21. I. 21. III. 217.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenDeviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő
Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott
RészletesebbenPécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege
Költségvetés Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege 1. melléklet a /2011.(..) önkormányzati rendelethez M ű k ö d é s i b e v é t e l e k M ű k öd é s
RészletesebbenAz ához. A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések. A 3. -ához
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. -ában foglalt zárszámadási kötelezettségének a Kormány e törvény benyújtásával tesz eleget. ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
RészletesebbenKészült: 2014.09.10 09:09. Számjel. Fejezet MERLEG_R. 2014 Rendező mérleg ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)...
A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 597584 1051 01 02/00 246356 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1067 Budapest
Részletesebben2009 októberében a kincstári kör hiánya 1047,7 milliárd forintot ért el. Csökkentette ugyanakkor a finanszírozási
2 ében a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot ért el. Csökkentette ugyanakkor a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 5, milliárd forintos és a privatizációs bevételek, milliárd forintos
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 18. IV. negyedév Budapest, 19. február 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó
RészletesebbenHitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,
RészletesebbenPénzügyi számvitel VII. előadás. Kötelezettségek
Pénzügyi számvitel VII. előadás Kötelezettségek Kötelezettségek Szerződésből, jogszabályi előírásból Pénzben kifejezett Teljesített, elismert Kötelezettségek fajtái Mérlegben megjelenítve Hátrasorolt Hosszú
Részletesebben2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén
2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen
RészletesebbenB E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám
1 1.1. melléklet a 3/2015. (III. 13.) önkormányzati rendelethez Szakoly Község Önkormányzat 2015. ÉVI SZAKOLY KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím
RészletesebbenII. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév
II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet
RészletesebbenFüggetlen könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről
TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési
Részletesebben2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.
SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet
Részletesebben2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU
21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december
Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok
RészletesebbenSzámvitel Intézeti Tanszék
1. példa Pénzintézeti tevékenységünkhöz EU-n kívüli országból beszereztünk egy tárgyi eszközt, amellyel kapcsolatos kiadásaink a következők (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák): - tárgyi eszköz számla szerinti
RészletesebbenSZEMÉLYI KÖLCSÖN. Lakossági ügyfelek részére. I. Alapkondíciók. Kölcsöncélok
Lakossági ek kondíciói Érvényes: 2016. november 29 -tól/től visszavonásig SZEMÉLYI KÖLCSÖN Lakossági ügyfelek részére I. Alapkondíciók THM1 2 THM2 2 Sberbank a munkahelyen programban igénylő munkavállalók
RészletesebbenA beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve
A beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve 1. Egy nagyfeladat kidolgozása 2. A mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai I. sz. feladat A Beszámol-Ő-1 Kft. 2X16.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Állami Számvevőszéki ellenőrzésről és intézkedési tervről
ELŐTERJESZTÉS Állami Számvevőszéki ellenőrzésről és intézkedési tervről Készült Szécsény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 15-i rendkívüli ülésére Előterjesztő: Stayer László polgármester
RészletesebbenSZEMÉLYI KÖLCSÖN. Lakossági ügyfelek részére. I. Alapkondíciók. Kölcsöncélok
Lakossági Hitelek kondíciói Érvényes: 2015. november 16 -tól/től visszavonásig SZEMÉLYI KÖLCSÖN Lakossági ügyfelek részére I. Alapkondíciók Sberbank a munkahelyen programban igénylő munkavállalók részére
Részletesebben2013 Mérleg - III. negyedév
A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 329530 1051 20 16/00 211639 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1097 Budapest Gyáli út 2-6
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2007-B
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 27-B -BEN 1 Fő témakörök 1. A központi költségvetés 26. évi várható finanszírozása. 2. A 27. évi finanszírozási terv főbb jellemzői. előadó: dr.
RészletesebbenSIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2009. (V.15.) SZ. RENDELETE
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2009. (V.15.) SZ. RENDELETE a költségvetés előterjesztésekor illetve zárszámadáskor bemutatandó MÉRLEGEK taralmának meghatározásáról Siófok Város Képviselőtestülete az államháztartásról
RészletesebbenBáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről
Báta Község Önkormányzata Képviselőtestületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Báta Községi Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenB E V É T E L E K. 1. sz tájékoztató t. Page sz. táblázat. Sorszám Bevételi jogcím
B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím A 1. Önkormányzat működési támogatásai (1.1.+ +.1.6.) 1.1. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 1.2. Önkormányzatok egyes köznevelési
RészletesebbenAz önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok
Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati
RészletesebbenK VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK. 8/2011.(V. 25.) önkormányzati rendelete K vágóörs Község Önkormányzata 2010. évi zárszámadásról
K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 8/2011.(V. 25.) önkormányzati rendelete K vágóörs Község Önkormányzata 2010. évi zárszámadásról K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testülete
RészletesebbenFAKTORING KÉRELEM ADATLAP
Az adatokat a fent jelzett fordulónapi adatok szerint, ezer Ft-ban kérjük megadni! Kérjük minden sor kitöltését, a nemleges válaszok ill. nulla érték jelölését is. I. Általános adatok A Társaság neve:
RészletesebbenORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT.
ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT NEM KONSZOLIDÁLT SZŰKÍTETT BESZÁMOLÓ A MÁRCIUS 31-ÉVEL ZÁRULT
Részletesebben2016. évi előirányzat BEVÉTELEK évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:
Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2016. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december
Részletesebben2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:
Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.
RészletesebbenPénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök
Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
Részletesebben2013 július végéig a kincstári kör hiánya 851,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek
2013 július végéig a kincstári kör hiánya 851,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 63,9 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási
Részletesebben2013 Mérleg - IV. negyedév
A fejezet megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 722898 1051 14 12/00 230892 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 3300 Eger Klapka György utca
RészletesebbenMISKOLCI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE évi. előirányzat
2/2019. (I.30.) TT határozat 1. melléklete Bevétel 2017.évi MISKOLCI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE 2019. 2018.évi várható teljesítés 2019.évi 2017.évi 2018.évi
RészletesebbenKicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét
Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét Hazánk 2016. április 6-án törlesztette az Európai Uniónak
RészletesebbenTörökbálint Város Polgármestere
Törökbálint Város Polgármestere Levelezési cím: 245 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. Tel.: 6-23-335-21 Fax: 6-23-336-39 e-mail: polgarmester@torokbalint.hu honlap: www.torokbalint.hu T Á J É K O Z T
RészletesebbenKONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT
WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International
RészletesebbenEgyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete október 30-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a kötvényforrás kezeléséről 2013. III. negyedévben Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető Gazdasági Osztály Fenyvesi Bea ügyvezető BUDAPEST PRIV-INVEST Kft. Véleményező Pénzügyi
RészletesebbenSzamostatárfalva Község Önkormányzat ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K
melléklet a.4/ (VIII.) önkormányzati rendelethez Szamostatárfalva Község Önkormányzat ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K sz. táblázat Sorszá m Bevételi jogcím A B C Önkormányzat működési
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 168. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata adósságkonszolidációs eljárásának elfogadására E L Ő T E R J E S Z T É S A Szekszárd Megyei Jogú Város
RészletesebbenAz OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai
Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a
RészletesebbenMérleg Eszköz Forrás
Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben
RészletesebbenB E V É T E L E K. 1. melléklet a 7/2016.(V.11.) önkormányzati rendelethez Mád község Önkormányzat ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁSA
1. melléklet a 7/26.(V.11.) önkormányzati rendelethez Mád község Önkormányzat 25. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁSA 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím B E V É T E L E K 25.évi 1. Önkormányzat
RészletesebbenKELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák)
Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) 1. 1. Pénzeszközök (MNB nostro + MNB betét) 10 717 0 146 714 2. 2. Állampapírok (3.+4. sorok) 140 954 0 28 301 3. a) forgatási célú (MÁK + DKJ) 140 954 0 28 301
Részletesebben2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt
2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben
RészletesebbenKerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 27/2008. (XII. 18.) sz. rendelete
Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2008. (XII. 18.) sz. rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatnak költségvetése és zárszámadása mérlegrendszerének tartalmi követelményeiről Kerekegyháza
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének február 12-i ülése 8. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteinek
Részletesebben