TARTALOMJEGYZÉK 2. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK 2. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ"

Átírás

1

2

3

4 NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1 DEMOGRÁFIA 2.2 MORTALITÁS 2.3 MORBIDITÁS 2.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 2.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 3. MÓDSZERTAN 3.1 DEMOGRÁFIA 3.2 MORTALITÁS 3.3 MORBIDITÁS 3.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 3.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 4. EREDMÉNYEK 4.1 DEMOGRÁFIA 4.2 MORTALITÁS 4.3 MORBIDITÁS 4.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 4.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 5. MEGBESZÉLÉS 5.1 DEMOGRÁFIA 5.2 MORTALITÁS 5.3 MORBIDITÁS 5.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 5.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK

5 8. fejezet Gyermekegészségügy TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: A Családi Jómódúság Skála képzéséhez felhasznált kérdések 2. táblázat: A tanulók besorolásának ponthatárai a Családi Jómódúsági Skála kategóriáiba 3. táblázat: A 0-17 évesek számának alakulása 1992 és 2002 között 4. táblázat: Az amerikai neonatális intenzív centrumok (NIC) összesített adatai (NICHD) az egyes koraszülött csoportok rövid távú életkilátásai tekintetében 5. táblázat: A magyarországi neonatális intenzív centrumok (NIC) összesített adatai az egyes koraszülött csoportok rövid távú életkilátásai tekintetében 6. táblázat: A HBSC kutatásban részt vett tanulók megoszlása a Családi Jómódúsági Skálán 7. táblázat: A HBSC kutatásban részt vett tanulók megoszlása a család társadalmi-gazdasági helyzete szerint 8. táblázat: Az otthoni környezeti dohányfüstnek kitett tanulók aránya éves iskolások körében, a GYTS-vizsgálat 2003 évi adatfelvételének eredményei alapján 8 3

6 NEJ2004 Szakértôi Változat ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az élveszületések számának alakulása Magyarországon 1920 és 2002 között 2. ábra: A 2500 gramm születési testtömeg alatti élveszületések aránya az összes élveszületésen belül, nemzetközi összehasonlításban 3. ábra: A csecsemôhalálozási arányszám alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban 4. ábra: A perinatális halálozási arányszám alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban (* 1000 gramm és afölötti születési súlyú magzatokra és élveszületettekre vonatkoztatott adat) 5. ábra: Az 5 éves kor alatti korspecifikus halálozási arányszám alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban 6. ábra: Az 5 éves kor alatti, gasztroenterális infekciók miatt bekövetkezett standardizált halálozási arányszám 3 éves mozgóátlagának alakulása 1987 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban 7. ábra: Egyes halálokok következtében meghalt gyermekek korspecifikus halálozási arányszámai, ábra: A fiúk halálok specifikus arányszámának alakulása 0-18 éves korban négy gyakori halálok tekintetében 1992 és 2002 között 9. ábra: A lányok halálok specifikus arányszámának alakulása 0-18 éves korban négy gyakori halálok tekintetében 1992 és 2002 között 10. ábra: Az 1-es típusú cukorbetegség korspecifikus incidenciájának mozgóátlaga 0-14 éves korban 11. ábra: A leukémiák korspecifikus incidenciájának mozgóátlaga az egyes gyermekkorcsoportokban 12. ábra: A szolid malignus tumorok korspecifikus incidenciájának mozgóátlaga az egyes gyermekkorcsoportokban 13. ábra: A kanyaró korspecifikus incidenciája 1960 és 2002 között 14. ábra: A bakteriális agyhártyagyulladás korspecifikus incidenciája 1998 és 2002 között 15. ábra: A Hepatitis B vírus fertôzés korspecifikus incidenciájának 3 éves mozgó átlaga 1993 és 2002 között 16. ábra: A TBC korspecifikus incidenciája gyermekre vonatkoztatva, 0-14 éves korban 17. ábra: A családi jómódúság és az önminôsített egészség kapcsolata, ábra: A családi jómódúság és a szubjektív jóllét kapcsolata (A magasabb pontszám nagyobb szubjektív elégedettséget jelent az élettel),

7 8. fejezet Gyermekegészségügy 19. ábra: Az anya legmagasabb iskolai végzettsége és a csecsemôhalálozási arányszám közötti összefüggés, ábra: Az anya legmagasabb iskolai végzettsége és az alacsony születési súly közötti összefüggés, ábra: Kórházi felvételt igénylô égések életkor specifikus prevalenciája fôre vetítve a 0-18 éves korosztályban hazánk egyes megyéiben, ábra: 0-3 hónapos életkor között kizárólag anyatejjel táplált csecsemôk aránya 23. ábra: 4-5 hónapos életkor között kizárólag anyatejjel táplált csecsemôk aránya 24. ábra: Az elmúlt heti, legalább napi 1 órás testmozgás a fiúk körében, ábra: Az elmúlt heti, legalább napi 1 órás testmozgás a lányok körében, ábra: A rendszeresen (legalább hetente) dohányzó gyermekek aránya, ábra: Az életük során legalább kétszer részeg tanulók aránya, ábra: A cannabis (marihuána, hasis) fogyasztás elmúlt évi prevalenciája, ábra: Az Ecstasy fogyasztás elmúlt évi prevalenciája, ábra: A fekvôbeteg gyógyintézetek engedélyezett csecsemô- és gyermekgyógyászati ágyszámának alakulása 1980 és 2001 között 31. ábra: A fekvôbeteg gyógyintézetek csecsemô- és gyermekosztályain az átlagos ápolási napok számának alakulása, 1995 és 2003 között 8 5

8 NEJ2004 Szakértôi Változat 1. Kiemelt megállapítások A 0-17 éves korcsoport a folyamatosan csökkenô népesség 20,1%-át teszi ki. A fokozatosan csökkenô születésszámmal felértékelôdik a megszületett gyermekek egészségi állapotának szerepe. Az európai átlagot még mindig jelentôsen meghaladó, de folyamatosan csökkenô csecsemôhalálozás tovább javítható a várandósgondozás és a preventív szemléletû neonatológia eszközeivel. Az alacsony születési testtömeg fokozza a felnôttkori betegségek kockázatát. A gyermekkorban elszenvedett egészségkárosító ártalmak alapvetôen befolyásolják a felnôttkori egészségi állapotot. Gyermekkorban az egyéves kor feletti halálozásban a többségében megelôzhetô külsô halálokok (balesetek) vezetnek. A gyermekek morbiditási és mortalitási adataiban egyre csökken a fertôzô betegségek szerepe, ugyanakkor az életmóddal és környezettel összefüggô krónikus betegségek jelentôsége nô. A civilizációs betegségek megelôzése a gyermekkorban kezdôdik, ezért a gyermekek egészségével foglalkozók egyben a felnövekvô generáció idôsebb kori egészségi állapotáért is felelôsek. A már gyakran gyermekkorban elkezdôdô krónikus betegségek megelôzése így a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a cukorbetegség, az allergia, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a mozgásszervi betegségek, a pszichés zavarok ma már tudományos módszerekkel biztosítható. A gyermek nem kis felnôtt. Életkorából, elesettségébôl, kiszolgáltatottságából adódó speciális igényeit az esélyegyenlôség szellemében maradéktalanul biztosítani kell. 8 6

9 8. fejezet Gyermekegészségügy 2. Szakirodalmi összefoglaló A gyermek olyan autonóm személy, akinek korfüggô speciális fizikai, biológiai, pszichológiai, kulturális szükségletei vannak. Ezeket az orvosi, pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudományágak egyaránt kiemelten kezelik. A gyermekmunka tiltása, az oktatás általánossá tétele, a játékhoz való jog megfogalmazása, a gyermekek gyermekegészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférése olyan jogok, melyeket a Gyermekjogi Egyezmény illetve a Beteg Gyermekek Chartája deklarálnak. 2.1 Demográfia A gyermek lakosság aránya a népességen belül nemcsak Magyarországon, hanem az iparilag fejlett országokban is egyenletesen csökken. Ennek oka egyfelôl az élveszületések csökkenô száma, másfelôl a születéskor várható átlagos élettartam növekedése [1, 2, 3]. A 0-17 éves korúakon belül is változás tapasztalható a demográfiai jellemzôkben, jelenleg a kisiskolás és serdülôkorúak vannak túlsúlyban. A demográfiai változások maguk után vonják, hogy a különbözô népességcsoportok egészségi állapota megváltozott súllyal járul hozzá a népesség egészségi állapotának befolyásolásához. A jelzett életkori megoszlás a gyermekegészségügyi ellátás részérôl is új szemléletmódot kíván, a serdülôkorúak sajátos ellátási igényeinek megfelelô ellátási formák és prevenciós stratégiák kialakításával [4]. 2.2 Mortalitás A gyermekhalálozási elemzések külön tárgyalják a csecsemôhalálozás, a perinatális halálozás, és az egyes gyermekkorcsoportok korspecifikus halálozási mutatóit, az utóbbit általában ötéves korcsoportonként. Ennek oka, hogy az egyes korcsoportokban jelentôsen eltér a halálozási arány, és a halálhoz vezetô okok is különbözôek. A csecsemôhalálozás egy adott ország társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetének, egészségügyi ellátórendszerének, azon belül pedig a várandós gondozás és a gyermekegészségügyi ellátás színvonalának elismert mutatója [1] az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is csökkenô tendenciát mutat, de még mindig jelentôsen meghaladja az európai átlagot. Leggyakrabban a születés körüli eseményekkel összefüggô halálokok felelôsek a csecsemôhalál bekövetkeztéért. Ezek többségükben az alacsony születési súly, illetve a koraszülöttségbôl adódó éretlenség következményei. Így a csecsemôhalandóság alakulását meghatározza a koraszülöttség aránya [5, 6, 7]. Kiemelt jelentôsége és szerteágazó következményei miatt a koraszülöttséggel a morbiditás fejezetben külön foglalkozunk. 8 7

10 NEJ2004 Szakértôi Változat A perinatális halálozás késôi magzati halálozásból és a 0-6 napos korban bekövetkezett, korai újszülöttkori halálozásból tevôdik össze. Együttesen jelzi a terhesgondozás, a szülésvezetés és az újszülött ellátás minôségét [5]. A nemzetközi irodalomban kiemelten fontos indikátor az 5 éves kor alatti mortalitás, amelyet az ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlettségének és egészségügyi ellátásnak értékelésére használnak fel. Két mutató képezi például az alapját a WHO Világ Egészségjelentésében [8] az országok besorolásának. Az egyik ezek közül az 5 éves kor alatti, a másik a éves kor közötti mortalitás. Az 5 éves kor alatti halálozás mutatója igen jól differenciál a különbözô fejlettségû és egészségügyi rendszerû országok között, hiszen a fejlett országokban a megelôzhetô, gyógyítható betegségek miatti halálozás jelentôsége csökken élveszülésre egyes országokban 5, míg másokban 50, 5 éves kor elôtt bekövetkezett haláleset esik évente. A gasztroenterális infekciók halálozása az 5 év alatti korcsoportban szoros összefüggést mutat a népesség társadalmi-gazdasági helyzetével, a higiénés viszonyokkal, az egészségmagatartással, az egészségügyi ellátórendszer színvonalával és elérhetôségével. A fejlett államokban a halálozás minimális, a szegényebb országokban azonban még mindig komoly problémát jelent [2, 8]. Európa legtöbb országában, így hazánkban is 1-4 éves korban a külsô halálokok (ezen belül a balesetek és testi sértések), a daganatok és a veleszületett rendellenességek képezik a három leggyakoribb halálokot. Nagyobb gyermekeknél is azonos a sorrend, de a külsô halálokok aránya még jelentôsebb, azon belül pedig a balesetek, az öngyilkosságok és testi sértések tehetôk felelôssé [6]. A veleszületett fejlôdési rendellenességek és genetikai betegségek születéskori incidenciája ezrelék. Legtöbbjük súlyos betegség, jelentôs hatással az érintett egyénre, családra, az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. 2.3 Morbiditás Koraszülöttség szerepe a morbiditásban A koraszülöttségnek a mortalitáson túl egyes krónikus betegségek morbiditásának alakulásában (például érzékszervi károsodások, mozgáskorlátozottság, szellemi fogyatékosság) is nagy a szerepe. Kevésbé közismert, hogy emeli a szívkoszorúér betegség, a stroke, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is. A gyermekegészségügy fejlôdése a csecsemôhalálozáson belül inkább a nap közötti mortalitásnak és az érettek halálozásának csökkenését eredményezi, így a csecsemôhalálozáson belül viszonylag túlsúlyra jut az elsô élethét halandósága, és ezzel párhuzamosan nô a koraszülöttek jelentôsége a mortalitásban. A hazai csecsemôhalálozás változása is 8 8

11 8. fejezet Gyermekegészségügy elsôsorban az újszülött halálozás függvénye [9,10,11,12]. A rendkívül kis súlyú (<1000 gramm) újszülöttek túlélésének egyéni életeken túlmutató jelentôsége, hogy az ország elkötelezettségét mutatja az emberi élet értéke iránt. Rizikótényezôként szerepel a koraszülöttség szempontjából az anya részérôl a nem kívánt és teenager terhesség, a rossz szociális helyzet, az anya életformája (dohányzás, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek fogyasztása) és akut vagy krónikus betegségei. Ennek következtében az egyes társadalmi csoportok koraszülési aránya jelentôsen különbözik. Minél fiatalabb az anya, és minél rosszabb a társadalmi-gazdasági helyzete, annál nagyobb valószínûséggel hoz koraszülöttet a világra, ami részben a terhesség alatti életmód következménye [13] Nem-fertôzô betegségek A gyermekek morbiditásában az utóbbi évtizedekben megnôtt egyes, fôként az életmóddal és környezettel összefüggô krónikus betegségek jelentôsége. A népegészségügyi szempontból felnôtt korban is legjelentôsebb betegségek, úgymint diabetes mellitus, obezitás, daganatos, psichiátriai és allergiás betegségek gyakran már a serdülôkorban kezdôdnek. E betegségcsoportok elôfordulása az utóbbi évtizedekben abszolút értelemben is nôtt, a korai felismerés, a hatékonyabb szûrés pedig relatív növekedést eredményez [8, 14, 15]. A diabetes mellitus vagy cukorbetegség a leggyakrabban elôforduló anyagcsere megbetegedés csecsemô- és gyermekkorban. A gyermekkorban kezdôdô cukorbetegség mintegy 95%-ban inzulin függô (inzulin-dependens diabetes mellitus, IDDM, 1-es típusú cukorbetegség), a fennmaradó rész nem inzulin-dependens diabetes mellitus (NIDDM, 2-es típusú cukorbetegség) illetve különbözô kórformákhoz csatlakozó másodlagos betegség. Az elmúlt néhány évtizedben világszerte, de különösen az európai országokban az 1. típusú cukorbetegség növekvô incidenciájáról számol be az irodalom [16, 17]. A betegség gyakoribbá válása hazánkban is tapasztalható [18]. A NIDDM gyermekkori elôfordulása csak újabban vált ismertté. A kórkép gyermekgyógyászati incidenciájára és prevalenciájára vonatkozó adatok még hiányosak, szaporodó elôfordulását azonban számos közlemény támasztja alá. Több szerzô szerint a gyakoriság növekedése drámai mértékeket ölt, amit részben az elhízás és a mozgásszegény életmód gyakoribbá válása magyaráz. A betegek több mint 85%-a túlsúlyos vagy elhízott a diagnózis felállításakor [19, 20]. Az elhízás, ami a világ leggyakoribb táplálkozási betegségévé vált, a gyermek és adolescens korú lakosságot sem kerülte el. Éppen ezért az elhízás globális járványáról beszélnek a szakemberek, és a WHO az elhízást betegséggé nyilvánította [21,22,23,24].Bár a kapcsolódó betegségek többnyire felnôttkorban manifesztálódnak, 8 9

12 NEJ2004 Szakértôi Változat a gyermekkori elhízást több okból is komolyan kell venni. A kövér gyermekek 25-80%- ában az elhízás perzisztál [25, 26, 27]. A serdülôkori elhízás a késôbbi testtömegtôl függetlenül is jelentôsen befolyásolja a felnôttkori morbiditást és mortalitást [28, 29, 30]. A kövér gyermekekben is kimutatható a szív és érrendszeri betegségek halmozódása [31]. A gyermekkori malignus betegségek képezik az 1 éves kor feletti gyermekhalálozás második leggyakoribb okát. Gyermekkorban leggyakrabban a leukémiák fordulnak elô, második helyen a központi idegrendszer daganatai állnak. Az utóbbi évtizedekben a betegek rövid és hosszú távú életkilátásai jelentôsen javultak, de a malignus betegségek incidenciája enyhén emelkedik [32-35]. A mentális betegségek, fôként a depresszió, valamint következményeként az öngyilkosság problémája sajnos már a serdülô korosztályt is érinti. Az utóbbi években a WHO is intenzíven foglalkozott a kérdéssel. A 2001-es világ egészségjelentés a mentális egészség kérdéskörét mélységeiben elemezte [36]. Bár a tendencia szerte Európában növekvô, a probléma a gyors társadalmi átalakuláson keresztülment országokban a legkifejezettebb. Hatékony programok állnak rendelkezésre a kedvezôtlen helyzet befolyásolására, melyek alkalmazása szükséges lenne, fôként a gyermek- és serdülôkori depresszív állapotok felismerésére, kezelésére és gondozására fókuszálva [37, 38, 39]. Az allergia a XXI. század népbetegsége, a modern kor epidémiája. Az európai össznépesség 35%-a szenved allergiás-atópiás betegség valamilyen formájában [40, 41]. Az egyes allergiás kórképek jellemzô életkorban kezdôdnek. Csecsemôkorban az ételallergia, az atópiás dermatitis, kisiskoláskorban az asthma bronchiale, serdülôkorban pedig az allergiás rhinoconjuctivitis fordul elô leggyakrabban. A genetikailag erre hajlamos egyénekben ezek a kórképek gyakran egymást követik (atópiás menetelés), vagy együtt fordulnak elô. Az allergia népegészségügyi jelentôségét az adja, hogy rontja az életminôséget, nagy gazdasági terhet ró a társadalomra. A technikai civilizáció magasabb fokán álló országokban az asthma és egyéb atópiás betegségek elôfordulása gyakoribb, mint a világ szegényebb, fejletlenebb részein. Magyarországon a jelen helyzet és a várható jövô nem különbözik az iparilag fejlett államok prevalencia adataitól, vagyis jelentôs növekedést mutat minden allergiás kórkép elôfordulása [42, 43, 44] Fertôzô betegségek A fertôzô betegségek jelentôsége a gyermekek mortalitásában köszönhetôen a prevenciós és terápiás lehetôségeknek az utóbbi évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ennek ellenére állandó éberséget igényel az újonnan megjelenô kórokozók elleni küzdelem, mint például a HIV, vagy a Meningococcus C baktérium. A védôoltással megelôzhetô fertôzô betegségek elôfordulása a folyamatos, nemzetközi szinten is elismert, jól szervezett oltási rendszernek köszönhetôen eltûnt, vagy 8 10

13 8. fejezet Gyermekegészségügy nagymértékben lecsökkent. Ez igaz minden olyan betegségre, amely az életkorhoz kötött kötelezô védôoltásokkal megelôzhetô. Az oltási naptárba 1999-be került be például a Haemophilus influenzae B elleni oltás. Ennek köszönhetôen mára olyan rettegett betegségek tûntek el, mint az epiglottitis, vagy a Haemophilus influenzae okozta purulens meningitis [45]. A bakteriális agyhártyagyulladás a javuló prevenciós és terápiás lehetôségek ellenére most is a gyermekkor súlyos kimenetellel fenyegetô, rettegett betegsége. Etiológiájában számos baktérium szerepel, a jellemzô kórokozók életkoronként is változnak. Bejelentése 1998-tól kötelezô, így incidencia adatok ettôl kezdve állnak rendelkezésre. A hepatitisz B vírus (HBV) fertôzés csecsemôkorban elsôsorban az anyától, nagyobb gyermekeknél vérrel, a serdülôknél pedig szexuális úton terjed. A fertôzés következtében egész életen át tartó vírushordozás alakulhat ki. Mind az akut szakban, mind pedig krónikussá váló betegség következtében súlyos, akár halálhoz vezetô egészségkárosodás következhet be. A betegség védôoltással megelôzhetô. Ugyanakkor már legyôzöttnek gondolt betegségek válnak ismét gyakoribbá, mint például a tuberkulózis. A TBC fertôzés napjainkban elsôsorban a fejlôdô világban jelent komoly problémát. Bár Magyarország az alacsonyan fertôzött országok közé tartozik, az utóbbi idôben azonban az 1960-tól tapasztalható javulás megtorpant. A betegség elôfordulása szoros összefüggést mutat a társadalmi gazdasági helyzettel [46]. Az országon belül nagy különbségek mutathatóak ki az egyes megyék között [47] ben a hazai járványügyi helyzet, a TBC morbiditási adatai és a WHO ajánlásai alapján változott a TBC elleni oltás (BCG) oltási rendje. Az 1 éves kor utáni revakcináció megszûnt. Jelenleg a súlyosan fertôzô (direkt kenet pozitív) incidencia magasabb annál az értéknél, amit a nemzetközi ajánlás a BCG oltás megszüntetése szempontjából határértéknek jelöl meg ( lakosra tartósan 5 alatt) [48]. 2.4 Egészséget meghatározó tényezôk Társadalmi-gazdasági helyzet A gyermekek egészségét az elsô életévek szociális és fizikai környezete jelentôsen befolyásolja. Ezen belül nagy jelentôségû az anya egészsége, képzettsége, a várandósság alatti életmód és a szülés körüli történések. Különösen a szegénység és az egzisztenciális bizonytalanság azok a tényezôk, amelyek megindíthatnak egy eseménysorozatot, ami végül egészségkárosodáshoz, vagy akár a gyermek halálához vezet. Nemcsak a fejlôdô, de a fejlett gazdaságokban is nagy probléma az esélyegyenlôtlenség növekedése. Bár a halandóságban és életkilátásokban az utóbbi néhány évben jelentôs pozitív fordulat következett be, a javulás a leszakadó társadalmi rétegeket kevésbé érinti [49, 50]. 8 11

14 NEJ2004 Szakértôi Változat Szülôi gondoskodás A gondoskodó vagy elhanyagoló szülôi magatartás a gyermek egészsége szempontjából meghatározó. Ennek objektív megközelítése nem könnyû feladat. A szoptatás a szülôi gondoskodás egyik fokmérôjeként használható, mivel a csecsemôtáplálás minôségét fontos egészséget befolyásoló tényezôként tartjuk számon. A fél év alatti csecsemô számára az optimális testi és lelki fejlôdést a szoptatás biztosítja. Az anyatej összetétele, a szoptatás folyamata biológiai és pszichológiai hatása mással nem pótolható. Az érvényben lévô módszertani ajánlás szerint 6 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás javasolt [51]. Ezt az elvet a család felé a védônôi hálózat, a háziorvosi/házi gyermekorvosi hálózat közvetíti. A passzív dohányzás vizsgálata a szülôi veszélyeztetô magatartás elemzésére alkalmas, mivel egészségkárosító hatása bizonyítékokon alapszik, és objektív módszerekkel is vizsgálható [52, 53] Életmód A gyermek egészségét különösen az elsô életévekben jelentôsen befolyásolja a család társadalmi, gazdasági helyzete, az ezzel összefüggést mutató fizikai és pszichoszociális környezet és gyakran a gondozás minôsége is. A serdülôk életmódja (táplálkozás, mozgás, rizikómagatartások) jelentôs meghatározója a népesség egészségi állapotának, mivel ez az életkor nagy jelentôségû a késôbbi magatartásformák kialakulásában. Az elhízottság, a dohányzás, a stresszt okozó környezet, a túlzott alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás olyan életmóddal összefüggô rizikótényezôk, melyek a WHO becslése szerint a fejlôdô országokban az összes halálozás legalább 40%-áért, az iparilag fejlett országokban 75%-áért felelôsek [2, 8]. Ha serdülôkorban megelôzzük a rizikómagatartásformák kialakulását, és támogatjuk az egészséges választásokat, az a felnôttkorban is pozitív egészségkimenettel jár [54]. A serdülôkori rendszeres testmozgás döntô jelentôségû az elhízás és a mozgásszervi betegségek megelôzése szempontjából. Kedvezô hatást gyakorol mind a felnôttkori, mind az aktuális egészségi állapotra, teljesítôképességre, csökkenti a fiatalkori morbiditást, és protektív hatású a lelki egészség szempontjából is [55]. A serdülô gyermekek számára legalább napi egy óra intenzív mozgás lenne szükséges a vázizomzat, a légzôés keringési rendszer optimális fejlôdéséhez, és a megfelelô erônlét (fittség) kialakulásához. A dohányzás ismert rizikótényezôje több, népegészségügyi szempontból is fontos krónikus betegségnek, úgymint a rosszindulatú daganatok több típusa és a szív- és érrendszeri betegségek. Ma Magyarországon minden harmadik ember dohányzik. 8 12

15 8. fejezet Gyermekegészségügy Serdülôkorban a dohányzás elkezdése és a rászokás jelenti a fô problémát. Bizonyítékok vannak arra, hogy a fiatalok egyre korábbi életkorban próbálják ki a dohányzást, és a serdülôk körében emelkedik a prevalencia [56, 57, 58]. A rizikómagatartások másik fontos csoportja az alkoholfogyasztás, mely emeli a májbetegségek, psichiátriai rendellenességek és a baleset miatti halálozás kockázatát. Nemcsak a késôbbi morbiditásban és mortalitásban, hanem már a serdülôkorúak mortalitásában is jelentôs tényezô, hiszen minden negyedik serdülôkori halálesetben szerepet játszik [59]. A nemzetközi irodalom szerint ebben az életkorban a kettô, vagy annál több lerészegedés élet-prevalencia érték már kritikusnak minôsül, hiszen a serdülôkorúakra nem elsôsorban a rendszeres fogyasztás, hanem inkább a bulizós nagyivás a jellemzô, ami gyakran jár kontrtollvesztéssel [58]. A rendszerváltás óta a kábítószer-fogyasztás Magyarországon is társadalmi problémává nôtt. Magyarország jelenleg a közepesen fertôzött országok közé tartozik Európában [60]. Ahhoz, hogy a helyzet ne romoljon, hatékony prevenciós és egészségfejlesztô tevékenységre van szükség. A fogyasztás elkezdése szempontjából a középiskolás korosztály a legveszélyeztetettebb. 2.5 Gyermekegészségügyi ellátórendszer Az újszülöttek egészséges életkezdete, az egészséges csecsemô- és gyermekkor, valamint az ifjúság egészségének védelme kiemelt jelentôségû népegészségügyi kihívás [61, 62]. Azok a beavatkozások, amelyek a népesség egészségi állapotát úgy kívánják befolyásolni, hogy a gyermekegészségügyi szempontokat nem veszik kellô súllyal figyelembe, hosszútávon kudarcra vannak ítélve. Más szavakkal, a népesség egészségi állapotának tartós javítása csak a gyermekek egészségfejlesztésével együtt képzelhetô el [62, 63, 64]. A beteg gyermekek ellátása a nemzetközi trendnek és a gyermek érdekeinek és jogainak megfelelôen egyre inkább járóbeteg formában történik. Ez jól tükrözôdik a hazai kórházi statisztikákban is. A csecsemô- és gyermekgyógyászati osztályok ágyszámainak, és az ezeken végzett átlagos ápolás tartamának változása jelzi a folyamatot. Hazánkban a gyermeklakosság preventív ellátását a védônôi hálózat, az iskolaegészségügyi hálózat, a háziorvosi/házi gyermekorvosi hálózat együttesen végzi. Az alapellátásban a gyermekpopuláció mintegy kétharmadát gyermekgyógyász szakorvosok látják el. A gyermekegészségügyi ellátórendszer mûködésének vizsgálatára jó mutató az akut lymphoid leukémia túlélése. Ez a betegség kezelés nélkül gyors halálhoz vezet. Az utóbbi évtizedekben jelentôsen javult a prognózis, de a gyógyulás feltétele a korai felismerés és a legkorszerûbb kezelési formákhoz (pl. csontvelô transzplantáció) való 8 13

16 NEJ2004 Szakértôi Változat hozzáférés. A sikeres kezeléshez az egészségügy szereplôinek szakszerû és összehangolt munkája szükséges. Az alapellátás, ezen belül a védônôi, iskoalegészségügyi és háziorvosi/házi gyermekorvosi hálózat munkájának minôségi mutatójául szolgál az életkorhoz kötött kötelezô védôoltások átoltottsági aránya. 3. Módszertan Az indikátorok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a népegészségügyi szempontból legfontosabb gyermekegészségügyi problémák elemzésére, bemutatására bizonyítottan alkalmas mutatókat találjunk. Lényeges volt olyan mutatók felkutatása, melyekhez hiteles adatforrások állnak rendelkezésre. Több lehetséges indikátor esetében bizonyult problémásnak a rendelkezésre álló adatok megbízhatósága. Példa erre az alapellátás (háziorvos, házi gyermekorvos, iskolaegészségügy) jelentései által szolgáltatott morbiditási adatok. Emiatt a hazai gyermekegészségügyi jelentési rendszer újragondolása, megújítása szükséges. A fejezetben a gyermekkor alatt általában a 0-17 év közötti korosztály adatai jelennek meg. Néhány indikátorral kapcsolatban azonban az adatok nem álltak ilyen bontásban rendelkezésre. Így néhol a 0-14 éves korosztály (például a TBC incidencia elemzése), máshol a 0-19 éves korosztály adatai szerepelnek (például népmozgalmi adatok). A jövôre nézve javasolható, hogy a központi adatgyûjtések törekedjenek egységes korcsoportbontás alkalmazására. 3.1 Demográfia A demográfiai adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal demográfiai és statisztikai évkönyvei, valamint a hivatal által erre a célra rendelkezésünkre bocsátott, a gyermeklakosság létszámát és népmozgalmi adatait leíró abszolút számok, nyers és standardizált arányszámok voltak. A nemzetközi összehasonlításra a WHO Health For All (HFA) adatbázisát használtuk. Koraszülöttnek egységesen a 2500 grammnál alacsonyabb születési testtömegû csecsemôket tekintettük. Ennek oka, hogy országos adatok ilyen csoportosításban állnak rendelkezésre. Elemzésre kerültek a következô adatok és mutatók: 18 év alattiak száma 18 év alattiak aránya a népességen belül Gyermekkorcsoportok megoszlása Élveszületési arányszám Koraszülöttek aránya 8 14

17 8. fejezet Gyermekegészségügy 3.2 Mortalitás A mortalitási adatok elemzésekor a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyvének adataira támaszkodtunk. A nemzetközi összehasonlításra a WHO Health For All (HFA) adatbázisát használtuk. A nemzetközi összehasonlítás érdekében a születés körüli halálozási arányszám mutató számlálójában és nevezôjében a legalább 1000 gramm súllyal születetteket veszik figyelembe, mert ez kiküszöböli a késôi magzati halálozás országonként eltérô megítélésébôl adódó különbségeit. Elemzésre kerültek a következô mutatók: Csecsemôhalálozás Perinatális halálozás 5 éves kor alatti halálozás 5 éves kor alatti, gastroenteralis infekciók (BNO-10: A00-A09) miatt bekövetkezett standardizált halálok specifikus halálozás Infekció (BNO-10: A00-B99) miatti standardizált halálok specifikus halálozás Veleszületett rendellenesség (BNO-10: Q00-Q99) miatti standardizált halálok specifikus halálozás Külsô ok miatti (BNO-10: V01-X59, Y85-Y86) standardizált halálok specifikus halálozás Malignus tumor (BNO-10: C00-C97) miatti standardizált halálok specifikus halálozás Perinatális ok (BNO-10: P00-P96) miatti standardizált halálok specifikus halálozás 3.3 Morbiditás A koraszülöttségi arány elemzéséhez az adatok a KSH Demográfiai évkönyvbôl származnak. Az 1000 gramm alatti koraszülöttek rövidtávú életkilátásainak elemzéséhez irodalmi adatokat használtunk fel. A nem-fertôzô betegségek elemzését ugyancsak irodalmi közlésekre, illetve egyes szubspecialitások (pl. gyermekdiabétesz, gyermekonkológia) munkacsoportjainak tudományos céllal végzett adatgyûjtésére alapoztuk. Az 1-es típusú cukorbetegség adatait a Magyar Gyermekdiabetes Epidemiológia Munkacsoport tudományos céllal, és a nemzetközi tudományos társaság felé történô jelentési kötelezettség kielégítésére gyûjti. Az adatgyûjtés az 1-es típusú cukorbetegség új eseteinek jelentésén alapszik. 8 15

18 NEJ2004 Szakértôi Változat A gyermekkori tumorok és leukémiák incidenciájának és az akut lymphoid leukémia túlélésének tekintetében a Magyar Gyermekgyógyász Társaság Gyermekonkológiai Munkacsoportjának adataira támaszkodtunk, amit a munkacsoport az elôzôhöz hasonló céllal gyûjt. Az adatgyûjtés a kilenc magyar gyermekonkológiai és hematológiai centrumban malignus betegség miatt kezelt gyermekek bejelentésén, valamint követésén alapszik, így abból nemcsak incidencia és prevalencia adatok, hanem a kezelés minôségét jellemzô mutatók (pl. túlélési adatok) is kinyerhetôek. A gyermekkori kövérség, allergiás és psychiátriai betegségek, 2-es típusú cukorbetegség prevalenciájával kapcsolatban nem tudunk szisztematikus, megbízható adatgyûjtésrôl. Bár a háziorvosi/házigyermekorvosi éves jelentés, valamint az iskolaorvosi éves jelentés morbiditási lapjain szerepelnek ezek a betegségcsoportok, a prevalencia adatok olyan nagy szórást mutatnak az egyes bejelentésre kötelezett egészségügyi szolgáltatók között, hogy az kétségeket ébreszt az adatok megbízhatóságával kapcsolatban. A szakrendelések, gondozók jelentései pedig csak az oda beutalt és ott kezelt gyermekek morbiditásáról adnak képet. Így az elemzésnél inkább a rendelkezésre álló hazai irodalmi közlések eredményeit használtuk fel, melyek azonban többnyire szûkebb populációs csoportokon végzett keresztmetszeti vizsgálatok voltak (pl. egy megyére, vagy a fôvárosra reprezentatív mintán). A psichiátriai betegségek elemzéséhez felhasználtuk a HBSC 1 (Health Behaviour in School-aged Children: a WHO Cross-National Study) kutatatás 2002-es adatfelvételének kérdôívében használt rövidített Gyermek Depresszió Kérdôskála adatait. A vizsgálat országos, reprezentatív mintán, önkitöltéses kérdôíves módszerrel zajlott éves diákok körében. Indikátorként kívántuk még használni a kórházi felvételt igénylô öngyilkossági kísérletet (BNO 10: X60-X84, Y87.0), a Gyógyinfok adataira alapozva. Az 1996 és 2002 közötti esetszámokat kaptuk meg megyénkénti bontásban. Az egyes évek közötti ingadozás kiugróan nagy (4 és 118 közötti országos évi esetszám között ingadozik). A megyénkénti ingadozás még szembetûnôbb, 2002-ben például csak 4 megye jelentett le ilyen esetet kórházi diagnózisként. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a kórházi statisztikai lap alapján nem válaszolható meg egyértelmûen az a kérdés, hogy hány gyermek került kórházba öngyilkossági kísérlet miatt. A fertôzô betegségek közül a kanyaró és a bakteriális meningitis, a HBV fertôzés korspecifikus incidencia adatait az Országos Epidemiológiai Központ fertôzôbeteg regisztere bocsátotta rendelkezésünkre. A TBC elôfordulásáról a Korányi Frigyes Országos Pulmonológiai Intézet TBC regiszterébôl, az életkorhoz kötött kötelezô védôoltások átoltottságáról pedig az Országos Epidemiológiai Központtól kaptunk adatokat. Egyes betegségek elôfordulása idôbeni alakulásának vizsgálatához a mozgóátlag számítás módszerét használtuk (pl. leukémiák incidenciájának alakulása korcsoportonként, szolid tumorok incidenciájának alakulása korcsoportonként, fertôzô betegségek) 1 HBSC: Iskoláskorúak Egészségmagatartása Kutatás: a WHO Cross-National Study 8 16

19 8. fejezet Gyermekegészségügy A módszer lényege, hogy három egymást követô év adatainak átlaga képez egy csoportot. Elônye, hogy kiküszöböli a kis esetszám miatti véletlen ingadozásból eredô nagy évenkénti ingadozást, így az idôbeni trend könnyebben felismerhetô. Elemzésre kerültek a következô mutatók: Leukémia incidencia Egyéb malignus tumor incidencia IDDM incidencia Túlsúly, obezitás prevalencia Asztma prevalencia Hepatitis B vírus fertôzés incidencia Kanyaró incidencia Bakteriális meningitisz incidencia TBC incidencia 3.4 Egészséget meghatározó tényezôk A gyermekek szocio-ökonómiai helyzetének felméréséhez több változót használtunk fel. A család jómódúságát, az anya iskolai végzettségét, és a család társadalmi gazdasági helyzetét értékeltük. A jómódúságot a HBSC-kutatásban alkalmazott Családi Jómódúsági Skálával (CSJS) mértük. A CsJS képzéséhez négy változót használtunk fel (1. táblázat). A válaszok alapján egy négyfokozatú skálát hoztunk létre, amelyen az elérhetô legmagasabb pontszám 9 volt (2. táblázat). 1. táblázat: A Családi Jómódúsági Skála képzéséhez felhasznált kérdések 8 17

20 NEJ2004 Szakértôi Változat 2. táblázat: A tanulók besorolásának ponthatárai a Családi Jómódúsági Skála kategóriáiba Az anya iskolai végzettségére vonatkozó adatokat a KSH Demográfiai Évkönyvébôl szereztük be. A család társadalmi-gazdasági helyzetének meghatározásához egy 5 fokozatú skálát készítettünk, ami figyelembe vette a szülôk iskolai végzettségét, foglalkozását és munkaerôpiaci aktivitását. A módszert a magyarországi viszonyok figyelembevételével, a HBSC kutatás során dolgoztuk ki. Hátrányaként említhetô, hogy mivel a szülôk iskolai végzettségét és foglalkozását a tanulóktól kérdeztük meg, a vizsgálatban résztvevô gyermek mintegy ötödét nem tudtuk besorolni. Az önminôsített egészség megítéléséhez a HBSC kutatás kérdôívének erre vonatkozó kérdését használtuk. A kérdés: Szerinted milyen az egészséged?. Válaszkategóriák: kitûnô/ jó/ megfelelô/ rossz. A szubjektív jóllétet ugyancsak a HBSC kérdôívben feltett kérdés alapján értékeltük. A kérdés a következô volt: Itt van elôtted egy létra. A létra teteje (10. fokozat) a lehetô legjobb életet jelöli, a létra alja (0. fokozat) a lehetô legrosszabb életet jelöli. Gondolj magadra, és jelöld be, hol állsz most a létrán! A válaszokat kategorizáltuk (0-2 pont; 3-5 pont; 6-8 pont; 9-10 pont). A kórházi felvételt igénylô égések adatait a GYÓGYINFOK bocsátotta rendelkezésünkre. A szoptatás adatai a védônôi adatszolgáltatásból, az Országos Tisztiorvosi Hivataltól származnak. A passzív dohányzást a GYTS 1 nemzetközi kutatás adatai alapján elemeztük [52]. Ez a vizsgálat a dohányzás jellemzôit éves iskolások körében, országos, reprezentatív mintán, önkitöltôs kérdôív módszerrel vizsgálta 2003-ban. A terhesség alatti anyai dohányzást irodalmi adatok alapján értékeltük. A gyermekek életmódjára utaló indikátorok elemzéséhez (fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat) a HBSC-kutatás 2002-es adatfelvételének eredményeit használtuk [58]. 1 GYTS: Global Youth Tobacco Survay azaz Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 8 18

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,

Részletesebben

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság továbbképző konferenciája,,védőoltási helyzetkép napjainkban: újdonságok, tények, kérdések Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr. A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

A késői gyermekvállalás problémái

A késői gyermekvállalás problémái A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek. Dr. Machay Tamás SE I.Sz.

Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek. Dr. Machay Tamás SE I.Sz. Az intenzív újszülött ellátás hazai felépítése és mőködése Az újszülött ellátás igényei, minimum feltételek Dr. Machay Tamás SE I.Sz. Gyermekklinika Az élveszülöttek és csecsemıhalálozás alakulása 2004-2006-ban

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE. Dr. Maróti-Nagy Ágnes

Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE. Dr. Maróti-Nagy Ágnes Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE Dr. Maróti-Nagy Ágnes BEVEZETÉS A fertőző betegségek visszaszorításával párhuzamosan új kihívás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei ORAFLOR A szájflóra kutatás innovatív termékei A szájflóra A szájban élő organizmusok összessége. A szervezet egészségi állapotának egyik fontos tényezője és tükre Elsődleges feladata a védelem. Folyamatosan

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

Közös kincsünk a gyermek

Közös kincsünk a gyermek Mottó: A gyermek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába. WHO Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemõés Gyermekegészségügyi Program 2005. NOVEMBER 2 KÖZÖS KINCSÜNK A GYERMEK Tartalomjegyzék BEVEZETÕ

Részletesebben

KÖZPONTBAN A GYERMEK

KÖZPONTBAN A GYERMEK KÖZPONTBAN A GYERMEK Térségi ellátás és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Észak- közép- magyarországi térség Korszerű terhesgondozás Dr. Bálint Koppány Korszerű terhesgondozás A terhesgondozás célja:

Részletesebben

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata DEMIN XIII. MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata Vincze Ferenc 1, Bödecs Tamás 2, Földvári Anett 1, Palsák Nóra 1,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők fejlődésének nyomonkövetése Dr Szabó Éva Dr Nagy Beáta Bakó Adél EJK Non profit Kft DE Népegészségügyi Tanszék Gyermekrehabilitáció Kell-e kezelni

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23.

A tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. A tüdőgondozás időszerű témái DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. Rendszeres időszakos ellenőrzést,gondozást igénylő tüdőbetegségek TBC Asthma COPD Tüdőrák Intersticiális tüdőbetegségek

Részletesebben

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a védőnői tevékenységről

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a védőnői tevékenységről Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a védőnői tevékenységről Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága 2009. márciusi ülésére. Berhida II.sz.védőnői körzet Bodnár

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

GYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Dr. Gyürüs Éva

GYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Dr. Gyürüs Éva GYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Dr. Gyürüs Éva Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Programvezető:

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben