TARTALOMJEGYZÉK 2. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ
|
|
- Júlia Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3
4 NEJ2004 Szakértôi Változat TARTALOMJEGYZÉK TÁBLAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1 DEMOGRÁFIA 2.2 MORTALITÁS 2.3 MORBIDITÁS 2.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 2.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 3. MÓDSZERTAN 3.1 DEMOGRÁFIA 3.2 MORTALITÁS 3.3 MORBIDITÁS 3.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 3.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 4. EREDMÉNYEK 4.1 DEMOGRÁFIA 4.2 MORTALITÁS 4.3 MORBIDITÁS 4.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 4.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER 5. MEGBESZÉLÉS 5.1 DEMOGRÁFIA 5.2 MORTALITÁS 5.3 MORBIDITÁS 5.4 EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZôK 5.5 GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK
5 8. fejezet Gyermekegészségügy TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: A Családi Jómódúság Skála képzéséhez felhasznált kérdések 2. táblázat: A tanulók besorolásának ponthatárai a Családi Jómódúsági Skála kategóriáiba 3. táblázat: A 0-17 évesek számának alakulása 1992 és 2002 között 4. táblázat: Az amerikai neonatális intenzív centrumok (NIC) összesített adatai (NICHD) az egyes koraszülött csoportok rövid távú életkilátásai tekintetében 5. táblázat: A magyarországi neonatális intenzív centrumok (NIC) összesített adatai az egyes koraszülött csoportok rövid távú életkilátásai tekintetében 6. táblázat: A HBSC kutatásban részt vett tanulók megoszlása a Családi Jómódúsági Skálán 7. táblázat: A HBSC kutatásban részt vett tanulók megoszlása a család társadalmi-gazdasági helyzete szerint 8. táblázat: Az otthoni környezeti dohányfüstnek kitett tanulók aránya éves iskolások körében, a GYTS-vizsgálat 2003 évi adatfelvételének eredményei alapján 8 3
6 NEJ2004 Szakértôi Változat ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az élveszületések számának alakulása Magyarországon 1920 és 2002 között 2. ábra: A 2500 gramm születési testtömeg alatti élveszületések aránya az összes élveszületésen belül, nemzetközi összehasonlításban 3. ábra: A csecsemôhalálozási arányszám alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban 4. ábra: A perinatális halálozási arányszám alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban (* 1000 gramm és afölötti születési súlyú magzatokra és élveszületettekre vonatkoztatott adat) 5. ábra: Az 5 éves kor alatti korspecifikus halálozási arányszám alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban 6. ábra: Az 5 éves kor alatti, gasztroenterális infekciók miatt bekövetkezett standardizált halálozási arányszám 3 éves mozgóátlagának alakulása 1987 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban 7. ábra: Egyes halálokok következtében meghalt gyermekek korspecifikus halálozási arányszámai, ábra: A fiúk halálok specifikus arányszámának alakulása 0-18 éves korban négy gyakori halálok tekintetében 1992 és 2002 között 9. ábra: A lányok halálok specifikus arányszámának alakulása 0-18 éves korban négy gyakori halálok tekintetében 1992 és 2002 között 10. ábra: Az 1-es típusú cukorbetegség korspecifikus incidenciájának mozgóátlaga 0-14 éves korban 11. ábra: A leukémiák korspecifikus incidenciájának mozgóátlaga az egyes gyermekkorcsoportokban 12. ábra: A szolid malignus tumorok korspecifikus incidenciájának mozgóátlaga az egyes gyermekkorcsoportokban 13. ábra: A kanyaró korspecifikus incidenciája 1960 és 2002 között 14. ábra: A bakteriális agyhártyagyulladás korspecifikus incidenciája 1998 és 2002 között 15. ábra: A Hepatitis B vírus fertôzés korspecifikus incidenciájának 3 éves mozgó átlaga 1993 és 2002 között 16. ábra: A TBC korspecifikus incidenciája gyermekre vonatkoztatva, 0-14 éves korban 17. ábra: A családi jómódúság és az önminôsített egészség kapcsolata, ábra: A családi jómódúság és a szubjektív jóllét kapcsolata (A magasabb pontszám nagyobb szubjektív elégedettséget jelent az élettel),
7 8. fejezet Gyermekegészségügy 19. ábra: Az anya legmagasabb iskolai végzettsége és a csecsemôhalálozási arányszám közötti összefüggés, ábra: Az anya legmagasabb iskolai végzettsége és az alacsony születési súly közötti összefüggés, ábra: Kórházi felvételt igénylô égések életkor specifikus prevalenciája fôre vetítve a 0-18 éves korosztályban hazánk egyes megyéiben, ábra: 0-3 hónapos életkor között kizárólag anyatejjel táplált csecsemôk aránya 23. ábra: 4-5 hónapos életkor között kizárólag anyatejjel táplált csecsemôk aránya 24. ábra: Az elmúlt heti, legalább napi 1 órás testmozgás a fiúk körében, ábra: Az elmúlt heti, legalább napi 1 órás testmozgás a lányok körében, ábra: A rendszeresen (legalább hetente) dohányzó gyermekek aránya, ábra: Az életük során legalább kétszer részeg tanulók aránya, ábra: A cannabis (marihuána, hasis) fogyasztás elmúlt évi prevalenciája, ábra: Az Ecstasy fogyasztás elmúlt évi prevalenciája, ábra: A fekvôbeteg gyógyintézetek engedélyezett csecsemô- és gyermekgyógyászati ágyszámának alakulása 1980 és 2001 között 31. ábra: A fekvôbeteg gyógyintézetek csecsemô- és gyermekosztályain az átlagos ápolási napok számának alakulása, 1995 és 2003 között 8 5
8 NEJ2004 Szakértôi Változat 1. Kiemelt megállapítások A 0-17 éves korcsoport a folyamatosan csökkenô népesség 20,1%-át teszi ki. A fokozatosan csökkenô születésszámmal felértékelôdik a megszületett gyermekek egészségi állapotának szerepe. Az európai átlagot még mindig jelentôsen meghaladó, de folyamatosan csökkenô csecsemôhalálozás tovább javítható a várandósgondozás és a preventív szemléletû neonatológia eszközeivel. Az alacsony születési testtömeg fokozza a felnôttkori betegségek kockázatát. A gyermekkorban elszenvedett egészségkárosító ártalmak alapvetôen befolyásolják a felnôttkori egészségi állapotot. Gyermekkorban az egyéves kor feletti halálozásban a többségében megelôzhetô külsô halálokok (balesetek) vezetnek. A gyermekek morbiditási és mortalitási adataiban egyre csökken a fertôzô betegségek szerepe, ugyanakkor az életmóddal és környezettel összefüggô krónikus betegségek jelentôsége nô. A civilizációs betegségek megelôzése a gyermekkorban kezdôdik, ezért a gyermekek egészségével foglalkozók egyben a felnövekvô generáció idôsebb kori egészségi állapotáért is felelôsek. A már gyakran gyermekkorban elkezdôdô krónikus betegségek megelôzése így a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a cukorbetegség, az allergia, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a mozgásszervi betegségek, a pszichés zavarok ma már tudományos módszerekkel biztosítható. A gyermek nem kis felnôtt. Életkorából, elesettségébôl, kiszolgáltatottságából adódó speciális igényeit az esélyegyenlôség szellemében maradéktalanul biztosítani kell. 8 6
9 8. fejezet Gyermekegészségügy 2. Szakirodalmi összefoglaló A gyermek olyan autonóm személy, akinek korfüggô speciális fizikai, biológiai, pszichológiai, kulturális szükségletei vannak. Ezeket az orvosi, pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudományágak egyaránt kiemelten kezelik. A gyermekmunka tiltása, az oktatás általánossá tétele, a játékhoz való jog megfogalmazása, a gyermekek gyermekegészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférése olyan jogok, melyeket a Gyermekjogi Egyezmény illetve a Beteg Gyermekek Chartája deklarálnak. 2.1 Demográfia A gyermek lakosság aránya a népességen belül nemcsak Magyarországon, hanem az iparilag fejlett országokban is egyenletesen csökken. Ennek oka egyfelôl az élveszületések csökkenô száma, másfelôl a születéskor várható átlagos élettartam növekedése [1, 2, 3]. A 0-17 éves korúakon belül is változás tapasztalható a demográfiai jellemzôkben, jelenleg a kisiskolás és serdülôkorúak vannak túlsúlyban. A demográfiai változások maguk után vonják, hogy a különbözô népességcsoportok egészségi állapota megváltozott súllyal járul hozzá a népesség egészségi állapotának befolyásolásához. A jelzett életkori megoszlás a gyermekegészségügyi ellátás részérôl is új szemléletmódot kíván, a serdülôkorúak sajátos ellátási igényeinek megfelelô ellátási formák és prevenciós stratégiák kialakításával [4]. 2.2 Mortalitás A gyermekhalálozási elemzések külön tárgyalják a csecsemôhalálozás, a perinatális halálozás, és az egyes gyermekkorcsoportok korspecifikus halálozási mutatóit, az utóbbit általában ötéves korcsoportonként. Ennek oka, hogy az egyes korcsoportokban jelentôsen eltér a halálozási arány, és a halálhoz vezetô okok is különbözôek. A csecsemôhalálozás egy adott ország társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetének, egészségügyi ellátórendszerének, azon belül pedig a várandós gondozás és a gyermekegészségügyi ellátás színvonalának elismert mutatója [1] az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is csökkenô tendenciát mutat, de még mindig jelentôsen meghaladja az európai átlagot. Leggyakrabban a születés körüli eseményekkel összefüggô halálokok felelôsek a csecsemôhalál bekövetkeztéért. Ezek többségükben az alacsony születési súly, illetve a koraszülöttségbôl adódó éretlenség következményei. Így a csecsemôhalandóság alakulását meghatározza a koraszülöttség aránya [5, 6, 7]. Kiemelt jelentôsége és szerteágazó következményei miatt a koraszülöttséggel a morbiditás fejezetben külön foglalkozunk. 8 7
10 NEJ2004 Szakértôi Változat A perinatális halálozás késôi magzati halálozásból és a 0-6 napos korban bekövetkezett, korai újszülöttkori halálozásból tevôdik össze. Együttesen jelzi a terhesgondozás, a szülésvezetés és az újszülött ellátás minôségét [5]. A nemzetközi irodalomban kiemelten fontos indikátor az 5 éves kor alatti mortalitás, amelyet az ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlettségének és egészségügyi ellátásnak értékelésére használnak fel. Két mutató képezi például az alapját a WHO Világ Egészségjelentésében [8] az országok besorolásának. Az egyik ezek közül az 5 éves kor alatti, a másik a éves kor közötti mortalitás. Az 5 éves kor alatti halálozás mutatója igen jól differenciál a különbözô fejlettségû és egészségügyi rendszerû országok között, hiszen a fejlett országokban a megelôzhetô, gyógyítható betegségek miatti halálozás jelentôsége csökken élveszülésre egyes országokban 5, míg másokban 50, 5 éves kor elôtt bekövetkezett haláleset esik évente. A gasztroenterális infekciók halálozása az 5 év alatti korcsoportban szoros összefüggést mutat a népesség társadalmi-gazdasági helyzetével, a higiénés viszonyokkal, az egészségmagatartással, az egészségügyi ellátórendszer színvonalával és elérhetôségével. A fejlett államokban a halálozás minimális, a szegényebb országokban azonban még mindig komoly problémát jelent [2, 8]. Európa legtöbb országában, így hazánkban is 1-4 éves korban a külsô halálokok (ezen belül a balesetek és testi sértések), a daganatok és a veleszületett rendellenességek képezik a három leggyakoribb halálokot. Nagyobb gyermekeknél is azonos a sorrend, de a külsô halálokok aránya még jelentôsebb, azon belül pedig a balesetek, az öngyilkosságok és testi sértések tehetôk felelôssé [6]. A veleszületett fejlôdési rendellenességek és genetikai betegségek születéskori incidenciája ezrelék. Legtöbbjük súlyos betegség, jelentôs hatással az érintett egyénre, családra, az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. 2.3 Morbiditás Koraszülöttség szerepe a morbiditásban A koraszülöttségnek a mortalitáson túl egyes krónikus betegségek morbiditásának alakulásában (például érzékszervi károsodások, mozgáskorlátozottság, szellemi fogyatékosság) is nagy a szerepe. Kevésbé közismert, hogy emeli a szívkoszorúér betegség, a stroke, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is. A gyermekegészségügy fejlôdése a csecsemôhalálozáson belül inkább a nap közötti mortalitásnak és az érettek halálozásának csökkenését eredményezi, így a csecsemôhalálozáson belül viszonylag túlsúlyra jut az elsô élethét halandósága, és ezzel párhuzamosan nô a koraszülöttek jelentôsége a mortalitásban. A hazai csecsemôhalálozás változása is 8 8
11 8. fejezet Gyermekegészségügy elsôsorban az újszülött halálozás függvénye [9,10,11,12]. A rendkívül kis súlyú (<1000 gramm) újszülöttek túlélésének egyéni életeken túlmutató jelentôsége, hogy az ország elkötelezettségét mutatja az emberi élet értéke iránt. Rizikótényezôként szerepel a koraszülöttség szempontjából az anya részérôl a nem kívánt és teenager terhesség, a rossz szociális helyzet, az anya életformája (dohányzás, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek fogyasztása) és akut vagy krónikus betegségei. Ennek következtében az egyes társadalmi csoportok koraszülési aránya jelentôsen különbözik. Minél fiatalabb az anya, és minél rosszabb a társadalmi-gazdasági helyzete, annál nagyobb valószínûséggel hoz koraszülöttet a világra, ami részben a terhesség alatti életmód következménye [13] Nem-fertôzô betegségek A gyermekek morbiditásában az utóbbi évtizedekben megnôtt egyes, fôként az életmóddal és környezettel összefüggô krónikus betegségek jelentôsége. A népegészségügyi szempontból felnôtt korban is legjelentôsebb betegségek, úgymint diabetes mellitus, obezitás, daganatos, psichiátriai és allergiás betegségek gyakran már a serdülôkorban kezdôdnek. E betegségcsoportok elôfordulása az utóbbi évtizedekben abszolút értelemben is nôtt, a korai felismerés, a hatékonyabb szûrés pedig relatív növekedést eredményez [8, 14, 15]. A diabetes mellitus vagy cukorbetegség a leggyakrabban elôforduló anyagcsere megbetegedés csecsemô- és gyermekkorban. A gyermekkorban kezdôdô cukorbetegség mintegy 95%-ban inzulin függô (inzulin-dependens diabetes mellitus, IDDM, 1-es típusú cukorbetegség), a fennmaradó rész nem inzulin-dependens diabetes mellitus (NIDDM, 2-es típusú cukorbetegség) illetve különbözô kórformákhoz csatlakozó másodlagos betegség. Az elmúlt néhány évtizedben világszerte, de különösen az európai országokban az 1. típusú cukorbetegség növekvô incidenciájáról számol be az irodalom [16, 17]. A betegség gyakoribbá válása hazánkban is tapasztalható [18]. A NIDDM gyermekkori elôfordulása csak újabban vált ismertté. A kórkép gyermekgyógyászati incidenciájára és prevalenciájára vonatkozó adatok még hiányosak, szaporodó elôfordulását azonban számos közlemény támasztja alá. Több szerzô szerint a gyakoriság növekedése drámai mértékeket ölt, amit részben az elhízás és a mozgásszegény életmód gyakoribbá válása magyaráz. A betegek több mint 85%-a túlsúlyos vagy elhízott a diagnózis felállításakor [19, 20]. Az elhízás, ami a világ leggyakoribb táplálkozási betegségévé vált, a gyermek és adolescens korú lakosságot sem kerülte el. Éppen ezért az elhízás globális járványáról beszélnek a szakemberek, és a WHO az elhízást betegséggé nyilvánította [21,22,23,24].Bár a kapcsolódó betegségek többnyire felnôttkorban manifesztálódnak, 8 9
12 NEJ2004 Szakértôi Változat a gyermekkori elhízást több okból is komolyan kell venni. A kövér gyermekek 25-80%- ában az elhízás perzisztál [25, 26, 27]. A serdülôkori elhízás a késôbbi testtömegtôl függetlenül is jelentôsen befolyásolja a felnôttkori morbiditást és mortalitást [28, 29, 30]. A kövér gyermekekben is kimutatható a szív és érrendszeri betegségek halmozódása [31]. A gyermekkori malignus betegségek képezik az 1 éves kor feletti gyermekhalálozás második leggyakoribb okát. Gyermekkorban leggyakrabban a leukémiák fordulnak elô, második helyen a központi idegrendszer daganatai állnak. Az utóbbi évtizedekben a betegek rövid és hosszú távú életkilátásai jelentôsen javultak, de a malignus betegségek incidenciája enyhén emelkedik [32-35]. A mentális betegségek, fôként a depresszió, valamint következményeként az öngyilkosság problémája sajnos már a serdülô korosztályt is érinti. Az utóbbi években a WHO is intenzíven foglalkozott a kérdéssel. A 2001-es világ egészségjelentés a mentális egészség kérdéskörét mélységeiben elemezte [36]. Bár a tendencia szerte Európában növekvô, a probléma a gyors társadalmi átalakuláson keresztülment országokban a legkifejezettebb. Hatékony programok állnak rendelkezésre a kedvezôtlen helyzet befolyásolására, melyek alkalmazása szükséges lenne, fôként a gyermek- és serdülôkori depresszív állapotok felismerésére, kezelésére és gondozására fókuszálva [37, 38, 39]. Az allergia a XXI. század népbetegsége, a modern kor epidémiája. Az európai össznépesség 35%-a szenved allergiás-atópiás betegség valamilyen formájában [40, 41]. Az egyes allergiás kórképek jellemzô életkorban kezdôdnek. Csecsemôkorban az ételallergia, az atópiás dermatitis, kisiskoláskorban az asthma bronchiale, serdülôkorban pedig az allergiás rhinoconjuctivitis fordul elô leggyakrabban. A genetikailag erre hajlamos egyénekben ezek a kórképek gyakran egymást követik (atópiás menetelés), vagy együtt fordulnak elô. Az allergia népegészségügyi jelentôségét az adja, hogy rontja az életminôséget, nagy gazdasági terhet ró a társadalomra. A technikai civilizáció magasabb fokán álló országokban az asthma és egyéb atópiás betegségek elôfordulása gyakoribb, mint a világ szegényebb, fejletlenebb részein. Magyarországon a jelen helyzet és a várható jövô nem különbözik az iparilag fejlett államok prevalencia adataitól, vagyis jelentôs növekedést mutat minden allergiás kórkép elôfordulása [42, 43, 44] Fertôzô betegségek A fertôzô betegségek jelentôsége a gyermekek mortalitásában köszönhetôen a prevenciós és terápiás lehetôségeknek az utóbbi évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ennek ellenére állandó éberséget igényel az újonnan megjelenô kórokozók elleni küzdelem, mint például a HIV, vagy a Meningococcus C baktérium. A védôoltással megelôzhetô fertôzô betegségek elôfordulása a folyamatos, nemzetközi szinten is elismert, jól szervezett oltási rendszernek köszönhetôen eltûnt, vagy 8 10
13 8. fejezet Gyermekegészségügy nagymértékben lecsökkent. Ez igaz minden olyan betegségre, amely az életkorhoz kötött kötelezô védôoltásokkal megelôzhetô. Az oltási naptárba 1999-be került be például a Haemophilus influenzae B elleni oltás. Ennek köszönhetôen mára olyan rettegett betegségek tûntek el, mint az epiglottitis, vagy a Haemophilus influenzae okozta purulens meningitis [45]. A bakteriális agyhártyagyulladás a javuló prevenciós és terápiás lehetôségek ellenére most is a gyermekkor súlyos kimenetellel fenyegetô, rettegett betegsége. Etiológiájában számos baktérium szerepel, a jellemzô kórokozók életkoronként is változnak. Bejelentése 1998-tól kötelezô, így incidencia adatok ettôl kezdve állnak rendelkezésre. A hepatitisz B vírus (HBV) fertôzés csecsemôkorban elsôsorban az anyától, nagyobb gyermekeknél vérrel, a serdülôknél pedig szexuális úton terjed. A fertôzés következtében egész életen át tartó vírushordozás alakulhat ki. Mind az akut szakban, mind pedig krónikussá váló betegség következtében súlyos, akár halálhoz vezetô egészségkárosodás következhet be. A betegség védôoltással megelôzhetô. Ugyanakkor már legyôzöttnek gondolt betegségek válnak ismét gyakoribbá, mint például a tuberkulózis. A TBC fertôzés napjainkban elsôsorban a fejlôdô világban jelent komoly problémát. Bár Magyarország az alacsonyan fertôzött országok közé tartozik, az utóbbi idôben azonban az 1960-tól tapasztalható javulás megtorpant. A betegség elôfordulása szoros összefüggést mutat a társadalmi gazdasági helyzettel [46]. Az országon belül nagy különbségek mutathatóak ki az egyes megyék között [47] ben a hazai járványügyi helyzet, a TBC morbiditási adatai és a WHO ajánlásai alapján változott a TBC elleni oltás (BCG) oltási rendje. Az 1 éves kor utáni revakcináció megszûnt. Jelenleg a súlyosan fertôzô (direkt kenet pozitív) incidencia magasabb annál az értéknél, amit a nemzetközi ajánlás a BCG oltás megszüntetése szempontjából határértéknek jelöl meg ( lakosra tartósan 5 alatt) [48]. 2.4 Egészséget meghatározó tényezôk Társadalmi-gazdasági helyzet A gyermekek egészségét az elsô életévek szociális és fizikai környezete jelentôsen befolyásolja. Ezen belül nagy jelentôségû az anya egészsége, képzettsége, a várandósság alatti életmód és a szülés körüli történések. Különösen a szegénység és az egzisztenciális bizonytalanság azok a tényezôk, amelyek megindíthatnak egy eseménysorozatot, ami végül egészségkárosodáshoz, vagy akár a gyermek halálához vezet. Nemcsak a fejlôdô, de a fejlett gazdaságokban is nagy probléma az esélyegyenlôtlenség növekedése. Bár a halandóságban és életkilátásokban az utóbbi néhány évben jelentôs pozitív fordulat következett be, a javulás a leszakadó társadalmi rétegeket kevésbé érinti [49, 50]. 8 11
14 NEJ2004 Szakértôi Változat Szülôi gondoskodás A gondoskodó vagy elhanyagoló szülôi magatartás a gyermek egészsége szempontjából meghatározó. Ennek objektív megközelítése nem könnyû feladat. A szoptatás a szülôi gondoskodás egyik fokmérôjeként használható, mivel a csecsemôtáplálás minôségét fontos egészséget befolyásoló tényezôként tartjuk számon. A fél év alatti csecsemô számára az optimális testi és lelki fejlôdést a szoptatás biztosítja. Az anyatej összetétele, a szoptatás folyamata biológiai és pszichológiai hatása mással nem pótolható. Az érvényben lévô módszertani ajánlás szerint 6 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás javasolt [51]. Ezt az elvet a család felé a védônôi hálózat, a háziorvosi/házi gyermekorvosi hálózat közvetíti. A passzív dohányzás vizsgálata a szülôi veszélyeztetô magatartás elemzésére alkalmas, mivel egészségkárosító hatása bizonyítékokon alapszik, és objektív módszerekkel is vizsgálható [52, 53] Életmód A gyermek egészségét különösen az elsô életévekben jelentôsen befolyásolja a család társadalmi, gazdasági helyzete, az ezzel összefüggést mutató fizikai és pszichoszociális környezet és gyakran a gondozás minôsége is. A serdülôk életmódja (táplálkozás, mozgás, rizikómagatartások) jelentôs meghatározója a népesség egészségi állapotának, mivel ez az életkor nagy jelentôségû a késôbbi magatartásformák kialakulásában. Az elhízottság, a dohányzás, a stresszt okozó környezet, a túlzott alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás olyan életmóddal összefüggô rizikótényezôk, melyek a WHO becslése szerint a fejlôdô országokban az összes halálozás legalább 40%-áért, az iparilag fejlett országokban 75%-áért felelôsek [2, 8]. Ha serdülôkorban megelôzzük a rizikómagatartásformák kialakulását, és támogatjuk az egészséges választásokat, az a felnôttkorban is pozitív egészségkimenettel jár [54]. A serdülôkori rendszeres testmozgás döntô jelentôségû az elhízás és a mozgásszervi betegségek megelôzése szempontjából. Kedvezô hatást gyakorol mind a felnôttkori, mind az aktuális egészségi állapotra, teljesítôképességre, csökkenti a fiatalkori morbiditást, és protektív hatású a lelki egészség szempontjából is [55]. A serdülô gyermekek számára legalább napi egy óra intenzív mozgás lenne szükséges a vázizomzat, a légzôés keringési rendszer optimális fejlôdéséhez, és a megfelelô erônlét (fittség) kialakulásához. A dohányzás ismert rizikótényezôje több, népegészségügyi szempontból is fontos krónikus betegségnek, úgymint a rosszindulatú daganatok több típusa és a szív- és érrendszeri betegségek. Ma Magyarországon minden harmadik ember dohányzik. 8 12
15 8. fejezet Gyermekegészségügy Serdülôkorban a dohányzás elkezdése és a rászokás jelenti a fô problémát. Bizonyítékok vannak arra, hogy a fiatalok egyre korábbi életkorban próbálják ki a dohányzást, és a serdülôk körében emelkedik a prevalencia [56, 57, 58]. A rizikómagatartások másik fontos csoportja az alkoholfogyasztás, mely emeli a májbetegségek, psichiátriai rendellenességek és a baleset miatti halálozás kockázatát. Nemcsak a késôbbi morbiditásban és mortalitásban, hanem már a serdülôkorúak mortalitásában is jelentôs tényezô, hiszen minden negyedik serdülôkori halálesetben szerepet játszik [59]. A nemzetközi irodalom szerint ebben az életkorban a kettô, vagy annál több lerészegedés élet-prevalencia érték már kritikusnak minôsül, hiszen a serdülôkorúakra nem elsôsorban a rendszeres fogyasztás, hanem inkább a bulizós nagyivás a jellemzô, ami gyakran jár kontrtollvesztéssel [58]. A rendszerváltás óta a kábítószer-fogyasztás Magyarországon is társadalmi problémává nôtt. Magyarország jelenleg a közepesen fertôzött országok közé tartozik Európában [60]. Ahhoz, hogy a helyzet ne romoljon, hatékony prevenciós és egészségfejlesztô tevékenységre van szükség. A fogyasztás elkezdése szempontjából a középiskolás korosztály a legveszélyeztetettebb. 2.5 Gyermekegészségügyi ellátórendszer Az újszülöttek egészséges életkezdete, az egészséges csecsemô- és gyermekkor, valamint az ifjúság egészségének védelme kiemelt jelentôségû népegészségügyi kihívás [61, 62]. Azok a beavatkozások, amelyek a népesség egészségi állapotát úgy kívánják befolyásolni, hogy a gyermekegészségügyi szempontokat nem veszik kellô súllyal figyelembe, hosszútávon kudarcra vannak ítélve. Más szavakkal, a népesség egészségi állapotának tartós javítása csak a gyermekek egészségfejlesztésével együtt képzelhetô el [62, 63, 64]. A beteg gyermekek ellátása a nemzetközi trendnek és a gyermek érdekeinek és jogainak megfelelôen egyre inkább járóbeteg formában történik. Ez jól tükrözôdik a hazai kórházi statisztikákban is. A csecsemô- és gyermekgyógyászati osztályok ágyszámainak, és az ezeken végzett átlagos ápolás tartamának változása jelzi a folyamatot. Hazánkban a gyermeklakosság preventív ellátását a védônôi hálózat, az iskolaegészségügyi hálózat, a háziorvosi/házi gyermekorvosi hálózat együttesen végzi. Az alapellátásban a gyermekpopuláció mintegy kétharmadát gyermekgyógyász szakorvosok látják el. A gyermekegészségügyi ellátórendszer mûködésének vizsgálatára jó mutató az akut lymphoid leukémia túlélése. Ez a betegség kezelés nélkül gyors halálhoz vezet. Az utóbbi évtizedekben jelentôsen javult a prognózis, de a gyógyulás feltétele a korai felismerés és a legkorszerûbb kezelési formákhoz (pl. csontvelô transzplantáció) való 8 13
16 NEJ2004 Szakértôi Változat hozzáférés. A sikeres kezeléshez az egészségügy szereplôinek szakszerû és összehangolt munkája szükséges. Az alapellátás, ezen belül a védônôi, iskoalegészségügyi és háziorvosi/házi gyermekorvosi hálózat munkájának minôségi mutatójául szolgál az életkorhoz kötött kötelezô védôoltások átoltottsági aránya. 3. Módszertan Az indikátorok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a népegészségügyi szempontból legfontosabb gyermekegészségügyi problémák elemzésére, bemutatására bizonyítottan alkalmas mutatókat találjunk. Lényeges volt olyan mutatók felkutatása, melyekhez hiteles adatforrások állnak rendelkezésre. Több lehetséges indikátor esetében bizonyult problémásnak a rendelkezésre álló adatok megbízhatósága. Példa erre az alapellátás (háziorvos, házi gyermekorvos, iskolaegészségügy) jelentései által szolgáltatott morbiditási adatok. Emiatt a hazai gyermekegészségügyi jelentési rendszer újragondolása, megújítása szükséges. A fejezetben a gyermekkor alatt általában a 0-17 év közötti korosztály adatai jelennek meg. Néhány indikátorral kapcsolatban azonban az adatok nem álltak ilyen bontásban rendelkezésre. Így néhol a 0-14 éves korosztály (például a TBC incidencia elemzése), máshol a 0-19 éves korosztály adatai szerepelnek (például népmozgalmi adatok). A jövôre nézve javasolható, hogy a központi adatgyûjtések törekedjenek egységes korcsoportbontás alkalmazására. 3.1 Demográfia A demográfiai adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal demográfiai és statisztikai évkönyvei, valamint a hivatal által erre a célra rendelkezésünkre bocsátott, a gyermeklakosság létszámát és népmozgalmi adatait leíró abszolút számok, nyers és standardizált arányszámok voltak. A nemzetközi összehasonlításra a WHO Health For All (HFA) adatbázisát használtuk. Koraszülöttnek egységesen a 2500 grammnál alacsonyabb születési testtömegû csecsemôket tekintettük. Ennek oka, hogy országos adatok ilyen csoportosításban állnak rendelkezésre. Elemzésre kerültek a következô adatok és mutatók: 18 év alattiak száma 18 év alattiak aránya a népességen belül Gyermekkorcsoportok megoszlása Élveszületési arányszám Koraszülöttek aránya 8 14
17 8. fejezet Gyermekegészségügy 3.2 Mortalitás A mortalitási adatok elemzésekor a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyvének adataira támaszkodtunk. A nemzetközi összehasonlításra a WHO Health For All (HFA) adatbázisát használtuk. A nemzetközi összehasonlítás érdekében a születés körüli halálozási arányszám mutató számlálójában és nevezôjében a legalább 1000 gramm súllyal születetteket veszik figyelembe, mert ez kiküszöböli a késôi magzati halálozás országonként eltérô megítélésébôl adódó különbségeit. Elemzésre kerültek a következô mutatók: Csecsemôhalálozás Perinatális halálozás 5 éves kor alatti halálozás 5 éves kor alatti, gastroenteralis infekciók (BNO-10: A00-A09) miatt bekövetkezett standardizált halálok specifikus halálozás Infekció (BNO-10: A00-B99) miatti standardizált halálok specifikus halálozás Veleszületett rendellenesség (BNO-10: Q00-Q99) miatti standardizált halálok specifikus halálozás Külsô ok miatti (BNO-10: V01-X59, Y85-Y86) standardizált halálok specifikus halálozás Malignus tumor (BNO-10: C00-C97) miatti standardizált halálok specifikus halálozás Perinatális ok (BNO-10: P00-P96) miatti standardizált halálok specifikus halálozás 3.3 Morbiditás A koraszülöttségi arány elemzéséhez az adatok a KSH Demográfiai évkönyvbôl származnak. Az 1000 gramm alatti koraszülöttek rövidtávú életkilátásainak elemzéséhez irodalmi adatokat használtunk fel. A nem-fertôzô betegségek elemzését ugyancsak irodalmi közlésekre, illetve egyes szubspecialitások (pl. gyermekdiabétesz, gyermekonkológia) munkacsoportjainak tudományos céllal végzett adatgyûjtésére alapoztuk. Az 1-es típusú cukorbetegség adatait a Magyar Gyermekdiabetes Epidemiológia Munkacsoport tudományos céllal, és a nemzetközi tudományos társaság felé történô jelentési kötelezettség kielégítésére gyûjti. Az adatgyûjtés az 1-es típusú cukorbetegség új eseteinek jelentésén alapszik. 8 15
18 NEJ2004 Szakértôi Változat A gyermekkori tumorok és leukémiák incidenciájának és az akut lymphoid leukémia túlélésének tekintetében a Magyar Gyermekgyógyász Társaság Gyermekonkológiai Munkacsoportjának adataira támaszkodtunk, amit a munkacsoport az elôzôhöz hasonló céllal gyûjt. Az adatgyûjtés a kilenc magyar gyermekonkológiai és hematológiai centrumban malignus betegség miatt kezelt gyermekek bejelentésén, valamint követésén alapszik, így abból nemcsak incidencia és prevalencia adatok, hanem a kezelés minôségét jellemzô mutatók (pl. túlélési adatok) is kinyerhetôek. A gyermekkori kövérség, allergiás és psychiátriai betegségek, 2-es típusú cukorbetegség prevalenciájával kapcsolatban nem tudunk szisztematikus, megbízható adatgyûjtésrôl. Bár a háziorvosi/házigyermekorvosi éves jelentés, valamint az iskolaorvosi éves jelentés morbiditási lapjain szerepelnek ezek a betegségcsoportok, a prevalencia adatok olyan nagy szórást mutatnak az egyes bejelentésre kötelezett egészségügyi szolgáltatók között, hogy az kétségeket ébreszt az adatok megbízhatóságával kapcsolatban. A szakrendelések, gondozók jelentései pedig csak az oda beutalt és ott kezelt gyermekek morbiditásáról adnak képet. Így az elemzésnél inkább a rendelkezésre álló hazai irodalmi közlések eredményeit használtuk fel, melyek azonban többnyire szûkebb populációs csoportokon végzett keresztmetszeti vizsgálatok voltak (pl. egy megyére, vagy a fôvárosra reprezentatív mintán). A psichiátriai betegségek elemzéséhez felhasználtuk a HBSC 1 (Health Behaviour in School-aged Children: a WHO Cross-National Study) kutatatás 2002-es adatfelvételének kérdôívében használt rövidített Gyermek Depresszió Kérdôskála adatait. A vizsgálat országos, reprezentatív mintán, önkitöltéses kérdôíves módszerrel zajlott éves diákok körében. Indikátorként kívántuk még használni a kórházi felvételt igénylô öngyilkossági kísérletet (BNO 10: X60-X84, Y87.0), a Gyógyinfok adataira alapozva. Az 1996 és 2002 közötti esetszámokat kaptuk meg megyénkénti bontásban. Az egyes évek közötti ingadozás kiugróan nagy (4 és 118 közötti országos évi esetszám között ingadozik). A megyénkénti ingadozás még szembetûnôbb, 2002-ben például csak 4 megye jelentett le ilyen esetet kórházi diagnózisként. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a kórházi statisztikai lap alapján nem válaszolható meg egyértelmûen az a kérdés, hogy hány gyermek került kórházba öngyilkossági kísérlet miatt. A fertôzô betegségek közül a kanyaró és a bakteriális meningitis, a HBV fertôzés korspecifikus incidencia adatait az Országos Epidemiológiai Központ fertôzôbeteg regisztere bocsátotta rendelkezésünkre. A TBC elôfordulásáról a Korányi Frigyes Országos Pulmonológiai Intézet TBC regiszterébôl, az életkorhoz kötött kötelezô védôoltások átoltottságáról pedig az Országos Epidemiológiai Központtól kaptunk adatokat. Egyes betegségek elôfordulása idôbeni alakulásának vizsgálatához a mozgóátlag számítás módszerét használtuk (pl. leukémiák incidenciájának alakulása korcsoportonként, szolid tumorok incidenciájának alakulása korcsoportonként, fertôzô betegségek) 1 HBSC: Iskoláskorúak Egészségmagatartása Kutatás: a WHO Cross-National Study 8 16
19 8. fejezet Gyermekegészségügy A módszer lényege, hogy három egymást követô év adatainak átlaga képez egy csoportot. Elônye, hogy kiküszöböli a kis esetszám miatti véletlen ingadozásból eredô nagy évenkénti ingadozást, így az idôbeni trend könnyebben felismerhetô. Elemzésre kerültek a következô mutatók: Leukémia incidencia Egyéb malignus tumor incidencia IDDM incidencia Túlsúly, obezitás prevalencia Asztma prevalencia Hepatitis B vírus fertôzés incidencia Kanyaró incidencia Bakteriális meningitisz incidencia TBC incidencia 3.4 Egészséget meghatározó tényezôk A gyermekek szocio-ökonómiai helyzetének felméréséhez több változót használtunk fel. A család jómódúságát, az anya iskolai végzettségét, és a család társadalmi gazdasági helyzetét értékeltük. A jómódúságot a HBSC-kutatásban alkalmazott Családi Jómódúsági Skálával (CSJS) mértük. A CsJS képzéséhez négy változót használtunk fel (1. táblázat). A válaszok alapján egy négyfokozatú skálát hoztunk létre, amelyen az elérhetô legmagasabb pontszám 9 volt (2. táblázat). 1. táblázat: A Családi Jómódúsági Skála képzéséhez felhasznált kérdések 8 17
20 NEJ2004 Szakértôi Változat 2. táblázat: A tanulók besorolásának ponthatárai a Családi Jómódúsági Skála kategóriáiba Az anya iskolai végzettségére vonatkozó adatokat a KSH Demográfiai Évkönyvébôl szereztük be. A család társadalmi-gazdasági helyzetének meghatározásához egy 5 fokozatú skálát készítettünk, ami figyelembe vette a szülôk iskolai végzettségét, foglalkozását és munkaerôpiaci aktivitását. A módszert a magyarországi viszonyok figyelembevételével, a HBSC kutatás során dolgoztuk ki. Hátrányaként említhetô, hogy mivel a szülôk iskolai végzettségét és foglalkozását a tanulóktól kérdeztük meg, a vizsgálatban résztvevô gyermek mintegy ötödét nem tudtuk besorolni. Az önminôsített egészség megítéléséhez a HBSC kutatás kérdôívének erre vonatkozó kérdését használtuk. A kérdés: Szerinted milyen az egészséged?. Válaszkategóriák: kitûnô/ jó/ megfelelô/ rossz. A szubjektív jóllétet ugyancsak a HBSC kérdôívben feltett kérdés alapján értékeltük. A kérdés a következô volt: Itt van elôtted egy létra. A létra teteje (10. fokozat) a lehetô legjobb életet jelöli, a létra alja (0. fokozat) a lehetô legrosszabb életet jelöli. Gondolj magadra, és jelöld be, hol állsz most a létrán! A válaszokat kategorizáltuk (0-2 pont; 3-5 pont; 6-8 pont; 9-10 pont). A kórházi felvételt igénylô égések adatait a GYÓGYINFOK bocsátotta rendelkezésünkre. A szoptatás adatai a védônôi adatszolgáltatásból, az Országos Tisztiorvosi Hivataltól származnak. A passzív dohányzást a GYTS 1 nemzetközi kutatás adatai alapján elemeztük [52]. Ez a vizsgálat a dohányzás jellemzôit éves iskolások körében, országos, reprezentatív mintán, önkitöltôs kérdôív módszerrel vizsgálta 2003-ban. A terhesség alatti anyai dohányzást irodalmi adatok alapján értékeltük. A gyermekek életmódjára utaló indikátorok elemzéséhez (fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat) a HBSC-kutatás 2002-es adatfelvételének eredményeit használtuk [58]. 1 GYTS: Global Youth Tobacco Survay azaz Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 8 18
Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek
Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK
III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenVezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről
Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon
RészletesebbenGyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenIskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév
Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenVáltozatlanul alacsony az influenza aktivitása
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű
RészletesebbenA daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila
A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenAZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1
Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenA MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET
A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenKoraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon
Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon 2 Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek Magyarországon Tartalom Bevezetés...3 A kis súlyú születések és a koraszülöttek aránya...4 Koraszülöttek és
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenVédőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon
Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság továbbképző konferenciája,,védőoltási helyzetkép napjainkban: újdonságok, tények, kérdések Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenAz ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenMAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenA magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.
A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,
RészletesebbenEREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)
EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi
RészletesebbenTartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...
1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...3 2....7 3. Rövidítésjegyzék...13 4. Indikátorlista...17 5. Vezetõi összefoglaló...21
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
RészletesebbenAz egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenSzakdolgozat és TDK témajavaslatok Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány 2016.
Szakdolgozat és TDK témajavaslatok Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány 2016. Dr. Kósa Zsigmond főiskolai tanár 1. Egészségfelmérés adott közösségben. 2. Táplálkozás-egészségtani
RészletesebbenZ GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a
Részletesebben5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.
A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 04. hét Terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenRomák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza
Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest, 2006. május 20. Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban Németh Lajosné Bischof
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén
SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén A cukorbetegség exponenciálisan növekvő előfordulású, az érintettek számát tekintve népbetegség, gyakoriságából, fennállásának
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenAlkoholfogyasztás és fiatalok
Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok
RészletesebbenCSALÁDORVOSTAN II. Debreceni Egyetem. Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék. Népegészségügyi Kar. 2017/2018. tanév. II.
CSALÁDORVOSTAN II. Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék 2017/2018. tanév II. szeminárium 1 A szemináriumok témái I. A háziorvosi rendszer történeti áttekintése,
RészletesebbenSOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.
SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenErősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 2. Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal A 2011. év első hetében tapasztalt emelkedés
RészletesebbenEgészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ
Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-
RészletesebbenMilyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a
Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenKAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC
KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 03. hét Járványosan terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenForrás Internet-helye:
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2018 Taschenstatistik Gesundheit 2018 egységes szerkezetben Bundesamt für Statistik (BFS) 14. Gesundheit, Neuchâtel, 22. 02. 2019. (44 p.) Forrás Internet-helye:
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenKONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenIfjúkori balesetek epidemiológiai adatai
Ifjúkori balesetek epidemiológiai adatai Dr. Páll Gabriella gyermekorvos, allergológus, epidemiológus Országos Gyermekegészségügyi intézet Vázlat Bevezetés 15-25 évesek baleseti halálozása Helyzetünk Európában
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
RészletesebbenKoraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív
Koraszülött vizsgálat adatlap és szülő kérdőív Tisztelt Szülő/Törvényes képviselő! Gyermeke vizsgálatának előkészítése érdekében kérjük, töltse ki az alábbi adatlapot, valamint a megfelelő pontokban aláhúzással
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 7. Csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma Az év első 6 hetében tapasztalt emelkedés után
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenA késői gyermekvállalás problémái
A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
Részletesebben