Hidrometeorológia. a Hidrometeorológiai állomás épülete Fertőrákoson
|
|
- Norbert Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hidrmeterlógia a Hidrmeterlógiai állmás épülete Fertőráksn
2 Bemutatkzás, állmástörténet Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és ízügyi gazgatóság, - krábbi nevén Északdunántúli ízügyi gazgatóság - az 6-as évek végétől végez hidrmeterlógiai méréseket a Fertő tavn, illetve annak közvetlen környezetében. Az Országs Meterlógiai Szlgálat (OMSZ) segítségével illetve szakmai irányítása alatt négy megfigyelőhelyet, azaz négy meterlógiai megfigyelőállmást telepített a térségbe. Egyet a tó keleti partján Fertőújlak térségében egy Fertőbzn, ez utóbbi ugyan csak csapadékmérő állmás de fntsságát biznyítja, hgy adatait felhasználjuk a tóra hulló csapadék számításánál. Tvábbi két állmás Fertőráks térségében található. A Fertőráksi két állmás közül az egyik az un parti állmás a Fertő jgi partvnalán kívül attól mintegy 1 méterre, a másik az un tavi a Fertőráksi öbölben, a cölöpökön állá házak közt helyezkedik el. A Fertőráks parti mérőállmás Az állmáskn a rendszeres megfigyelések 69 közepén illetve végén kezdődtek meg, így flyamats, teljes éves adatsrk 7-től állnak rendelkezésünkre. Az OMSZ szakmai irányítása illetve felügyelete a létesítéstől 8-ig tarttt, amelyet egy ötéves szerződéses knzultációs kapcslat követett. A kötődés a szlgálathz illetve annak embereihez azóta is flyamatsan fennmaradt. gazgatóságunk az 7-es évek másdik felében Fertőráks térségében egy kutató illetve megfigyelő bázist létesített (mai nevén Fertő tavi Hidrmeterlógiai Állmás), amelynek két fő feladata az akkr már működő meterlógiai megfigyelőállmásk üzemeltetése (munkájának krdinálása, adatainak begyűjtése, feldlgzása, tárlása) valamint a Fertő vízminőségének rendszeres, flyamats, üzemszerű vizsgálata.
3 Magyarrszág éghajlata Magyarrszág éghajlata a szláris éghajlati felsztás szerint mérsékelt, földrajzi elhelyezkedése miatt mentes a túlztt éghajlati szélsőségektől. Az rszágn belüli kis szélességkülönbség illetve az elhanyaglható magasságkülönbségek miatt Magyarrszág éghajlata meglehetősen egyöntetű - természetesen a hegyrajzi tényezők beflyásló hatással vannak. Magyarrszág a 45 45' és 48 35' északi szélességek között fekszik, nagyjából középen az Egyenlítő és az Északisark között. Felszínének több mint a fele m tengerszint feletti magasságnál alacsnyabb síkság, illetve alacsny terület, a 4 m feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék. A Föld éghajlati felsztása Trewartha rendszere szerint Hazánk (Trewartha rendszere szerint) a hűvös éghajlatk tartmányában, azn belül is a "kntinentális éghajlat Ezt az éghajlati típust glbálisan nagy évi hőmérsékletingás, élesen elkülönülő 4 évszak és a földi átlagnál alacsnyabb évi középhőmérsékletek jellemzik. Magyarrszágn a nyár hsszú, legalább 3 hónap középhőmérséklete meghaladja a 18 C-t, s a nyár derekán nem ritkán 35 C-t meghaladó felmelegedés is előfrdul. A téli hőmérséklet szeszélyes, zrd és enyhébb időszakk váltják egymást, de a C-nál alacsnyabb középhőmérsékletű hónapk száma 3-nál nem több. Magyarrszág csapadékellátttsága a vízigények közepes mértékű kielégítését biztsítja, aznban csapadékhzam tekintetében jelentős az évek közötti váltzéknyság. Az éves csapadék nagybbik része a nyári félévben hullik. Hazánk a tengerektől való távlság tekintetében is középhelyet fglal el az Atlanti-óceán és az eurázsiai kntinens belseje között. Éghajlatunkban ezért egyaránt megtalálhatók és felismerhetők a kiegyenlítettebb hőmérséklet-járású, csapadéks óceáni éghajlat és a szélsőséges hőmérsékletű, valamint kevés csapadékú szárazföldi (kntinentális) éghajlat jellemző vnásai. A nyári félévben a hzzánk érkező légtömegek 6-7%ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban. E fő hatásk mellett beflyással van hazánkra a földközi-tengeri (mediterrán) éghajlat is. Hatását elsősrban az őszi csendes esőzések és a tél eleji havazásk alkalmával tapasztalhatjuk.(omsz)
4 Napfénytartam Napfénytartamn (napsütéses órák számán) azt az időtartamt értjük ameddig a felszínt közvetlen napsugárzás éri. Értékét alapvetően hárm tényező beflyáslja, a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a dmbrzati visznyk és a felhőzet. Napfénytartam mérést - hagymánys CampbellStkes- féle napfénytartammérővel - a négy meterlógiai állmásunk közül kettőn végzünk. A Fertőráks parti állmásn 7, a Fertőújlaki állmáskn, pedig 83-óta, ezért a két állmás összehasnlításakr, Fertőráksn is az 83-tól kezdődő időszakt vesszük figyelembe. Campbell-Stkes- féle napfénytartammérő Hazánkban a napsütéses órák éves összege 175 és 5 óra között váltzik. A legmagasabb értékeket az rszág déli részén a legalacsnyabbakat az Alpkalján és az északkeleti rszágrészben mérik. Fertőráksn a 7 és 5 között átlagsan évi 1821 órát sütött a nap, értéke 146 és 2187 óra között alakult. Ha az összehasnlítható időszakt vesszük figyelembe, az értékek jelentősen váltznak, miután 83 előtt hárm lyan év is vlt, amikr a napfénytartam éves összege nem érte el az 16 órát sem. Ebben az időszakban Fertőráksn a legalacsnyabb érték 1698 óra vlt, míg a maximum nem váltztt, így az éves összegek átlaga 1884 órára emelkedett. Az Alpktól távldva egyre kevésbé érződik a hegyek árnyékló hatása, ezt mutatja, hgy a nem egészen 14 km-re távlabb lévő Fertőújlakn egy százalékkal nő a napfényes órák száma, értékük 1717 és 2232 között váltzik. A különbség főleg a tavasz végén, nyár elején mutatkzik. A legtöbb napsütés mindkét térséget júliusban, a legkevesebb decemberben éri. Legmagasabb értékei egyik állmásn sem érik el a csillagászatilag lehetséges napfénytartam 5%-át. Napfénytartam havi átlagértékei Fertőráks és Fertőújlak 83-5 óra 3 25 Fertőráks Fertőújlak hónapk
5 Léghőmérsékletek A levegő hőmérsékletét a Fertő térségében hárm helyen mérjük, a Fertőráks parti, a Fertőráks tavi és a Fertőújlaki megfigyelő állmásn. A méréseket részint hagymánys eszközökkel, (higanys hőmérők, hőmérsékletírók) részint mdern autmata műszerekkel végezzük. A levegő hőmérsékletének jellemzésére általánsan használt hőmérsékleti fgalmak - a középhőmérsékletek (napi, havi, évi) - a maximum hőmérséklet - a minimum hőmérséklet A középhőmérséklet: egy adtt időszak (na, hónap, év) hőmérsékletének középértéke. A maximum hőmérséklet: egy eltelt időszakban mért, vagy egy adtt időszakban várható legmagasabb hőmérsékleti érték. A minimum hőmérséklet, egy eltelt időszakban mért, vagy egy adtt időszakban várható legalacsnyabb hőmérsékleti érték. Hazánkban az éves középhőmérséklet az rszág túlnymó részén 1 C körül alakul, csak a magasabb területeken süllyed 8, C alá. A Fertő magyar részének térségében az éves középhőmérséklet, 35 év adatai alapján 1,2 C. A nyári félév átlaghőmérséklete 16,7 C a téli félévé 3,8 C. Az rszágs átlagnak megfelelően a leghidegebb hónap a január a legmelegebb a július. Havi középhőmérsékletek alakulása Fertőráks 71-5 C 25, Fertőráks Fertőújlak, 15, 1 5, -5, Az évi közepes hőingás, - amely a legmelegebb és leghidegebb hónapk középhőmérséklete közötti különbség, - képet ad arról, hgy egy hőmérsékleti visznyai milyen szélsőségek között váltznak. Ezt a hőingást, amely a kntinensek belseje felé haladva növekszik a kntinentalitás mértékének kifejezésére is használják Értéke az rszág középső és keleti területein 23C, a nyugati régióban általában C körül alakul. Fertőráksn,7 C Fertőújlakn,9 C.
6 A téli hónapk középhőmérséklete általában váltzéknyabban alakul, a nyári hónapk, pedig kiegyenlítettebbek. E látható a következő grafiknn. Amíg januárban és februárban a havi átlagértékek maximuma és minimuma közötti különbség a 1 t is meghaladja ez az érték a nyári hónapkban 6 C körülire csökken Hőmérsékleti havi átlagk Fertőújlak 71-5 C 3 átlag maximuma átlag 25, átlag minimuma, 15, 1 5, -5, -1 hónapk A havi abszlút maximum és minimum értékek megmutatják, hgy az eltelt 35 év alatt, a különböző hónapk legmagasabb és legalacsnyabb értékei milyen széles skálán mzgtak. A Fertőráks parti állmásn például 2 januárban,4 C vlt a legmagasabb, 78 januárjában pedig -23, C vlt a havi legalacsnyabb hőmérsékleti érték. Havi maximum, minimum és középhőmérsékletek alakulása Fertőráks 71-5 C 5 havi maximum átlag hömérséklet havi minimum 4 3, 1-1 -, -3
7 Az évi abszlút hőmérsékleti szélsőértékek, pedig megmutatják, hgy egy-egy adtt éven belül mekkra az év legalacsnyabb és legmagasabb hőmérsékleti értéke. Az abszlút szélső értékek kialakulásában visznt nagy szerepe van a véletlennek. Az abszlút szélsőértékek átlagai alapján elegendően pntssággal következtetni lehet az átlagsan várható maximum és minimum értékekre. Éves középhőmérséklet, maximumk éves átlaga, minimumkéves átlaga és trendjeik. Fertőráks maximumk átlaga évi középhőmérséklet minimumk átlaga 25,, 15, 1 5, -5, A vizsgált időszakban a legmelegebb a -s a leghidegebb az 8-as év vlt. A legmagasabb évi középhőmérséklet Fertőráksn 11,9, Fertőújlakn 11,6 C a legalacsnyabb Fertőráksn 8,7 Fertőújlakn 8,8 11,6 C vlt. A legmelegebb nyár ben vlt ekkr a nyári félév középhőmérséklete18,3 C körül alakult. A leghidegebb tél 96ban vlt ekkr a téli félév középhőmérséklete a térségben alig haladta meg az 1,5 C-t. Az évi középhőmérséklet Fertőráksn 8,7 és 11,9 C Fertőújlakn 8,8 és 11,6 alakul és trendjében 71 óta fkzats emelkedés figyelhető meg. C Évi középhőmérséklet és trend Fertőráks , 12, 1 8, 6, 4, 2, évek C között
8 A csapadék A Fertő tó életében rendkívül fnts szerepe van a csapadéknak. ízháztartási egyenlegében a legnagybb vízszintcsökkentő tényező a párlgás a legnagybb bevételi frrás, pedig a csapadék. A tóból elpárlgtt víz mennyiségének kb. 8%-a közvetlenül a tóra hulltt csapadékból pótlódik. A tóra hulló csapadékt hárm magyar és öt sztrák csapadékmérő állmás adataiból számljuk. A hárm magyar állmás a Fertőráks parti, a fertőbzi és a fertőújlaki. Miután az állmásk elhelyezkedése nem egyenletes, a számításknál a területaránys Thiessen-féle plygn módszert alkalmazzuk. A csapadék, térben és időben az egyik legváltzatsabb meterlógiai elem, területi elszlásában alapvetően két tényező a tengerszint feletti magasság és a tengertől való távlság játssza, a legfőbb szerepet. A kntinens belseje felé haladva fkzatsan csökken a tengerszint feletti magasság emelkedésével, pedig nő. 1 m-es magasságnövekedés kb. 35 mm éves csapadékösszeg növekedést jelent. Hazánkban az évi csapadékösszeg átlaga 6-65mm körül alakul, de az ettől való eltérés egyes években megközelítheti akár pzitív akár negatív irányban a 3%-t. A 35-éves adatsrk alapján az éves csapadékösszeg Fertőráks parti állmásn 55mm Fertőbzn 6mm Fertőújlakn 57 mm körül alakul. A tóra hulló csapadék számíttt éves csapadékösszeg 57mm körül alakul. A csapadék időbeni elszlása egyrészt éven belüli un. évszaks váltakzást mutat, másrészt az évek hsszú adatsraiban hsszabb rövidebb száraz illetve nedves időszakk váltják egymást. Magyarrszág a szárazabb telű és nedvesebb nyarú mérsékeltövi területekhez tartzik, ennek megfelelően térségünkben a téli félév csapadéka meghaladja az éves csapadékösszeg 6%-át. Mindhárm állmásunkn az rszágs átlagnak megfelelően a legcsapadéksabb hónap a június, a csapadékban legszegényebb a február. Havi csapadékösszegek Fertőráks parti, Fertőbz és Fertőújlak mérőállmáskn 71-5 mm 8 Fertőbz Fertőráks part Fertőújlak , 1 hónapk
9 Fertőráksn a legmagasabb évi csapadékösszeg 43%-al haladta meg, a legalacsnyabb, pedig 29 %-al maradt a 35 éves átlag alatt, Fertőújlakn ezek az értékek 35 és 25%-ra Fertőbzn 32 és 27%-ra módsulnak. A legtöbb csapadék Fertőráksn 96-ban (79mm) Fertőbzn ugyancsak 96-ban (791 mm) Fertőújlakn 95-ben (772mm) hulltt. Csapadékban legszegényebb év Fertőráksn 71, Fertőbzn 73, Fertőújlakn pedig az 86-s év vlt 394mm. 439mm illetve 429mm éves csapadékösszegekkel. A legcsapadéksabb hónapunk - az rszágs átlagnak megfelelően - a június, a csapadékban legszegényebb a február. A 7-es év csapadékösszegei alapján úgy tűnik, az egymást váltó hsszabb rövidebb száraz, illetve nedves időszakk srában egy szárazabb periódust zártunk, ami abban is megmutatkzik, hgy Fertő vízállása, több éve csapadékhiány után 7 év másdik felére elérte az un. üzemi vízszintet. Mindhárm állmásunk hsszú adatsrait vizsgálva, az éves csapadékösszegek trendjében kisebb nagybb emelkedés figyelhető meg. mm Éves csapadékösszegek és trend Fertőráks, évek mm Éves csapadékösszegek és trend Fertőbz, évek Éves csapadékösszegek és trend Fertőújlak 71-5 mm évek
10 A szél Földünkön a légkör állandó mzgásban van, nagyn ritka est, amikr nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlásk. A levegő vízszintes irányú mzgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdnságával, irányával és sebességével jellemezzük. A szél irányán mindig azt az égtájat értjük amerről fúj. Az égtájak nevei szerint négy fő irányt és 12 mellékirányt különböztetünk meg. Ma már általánsan elterjedt az égtájak angl nevével illetve azknak kezdőbetűjével a szélirány megjelölése. A négy fő irány ezek alapján: Magyar név Észak Kelet Dél Nyugat Jel É K D Ny = = = = Angl név Nrth East Suth West jel N E S W A meterlógiai gyakrlatban, különösen az autmata műszerek használatánál szkáss még a szélirány fkkban történő kifejezése. A szél sebességét a meterlógiában m/s-ban (méter/secundum), a köznapi életben km/h-ban (kilméter/óra), angl nyelvterületeken mérföld/órában vagy csmó-ban fejezik ki. an még a szél sebességének kifejezésére különösen a vitrlázók, szörfösök körében elterjedt és használats mértékegysége a Beaufrt (bfrt v. bufrt) fk, jelölése B. Ezt a 12 fkzatból álló tapasztalati skálát Beaufrt, 185-ben állíttta fel a szélsebesség meghatárzására. A B és a m/s közötti összefüggés, az alábbi táblázatn látható. Jelenségek tökéletes szélcsend gyenge fuvallat, a füst épphgy elhajlik gyenge szellő, falevelek alig mzgnak gyenge szél, fák levelei erősen mzgnak mérsékelt szél, gyenge gallyak mzgnak élénk szél, erősebb gallyak is mzgnak erős szél, ágak is mzgnak vihars szél, gyenge fatörzsek hajlanak élénk vihar, kisebb kárk /cserepek elmzdulnak/ erős vihar, szárazföldön ritkán tapasztalható, fák gyökerestől kidőlnek teljes vihar, igen ritkán tapasztalható, széleskörű kárk rkán hurrikán B m/s Magyarrszágn a szélvisznykat alapvetően két tényező az általáns cirkuláció és a helyi visznyk (dmbrzat, vízfelületek közelsége) együttesen alakítják ki. Hazánkban az uralkdó, vagyis a leggyakribb szélirány északias, az rszág nagybb részén északnyugatias a keleti rszágrészben inkább északkeleties. Szélvisznyainkra jellemző még, hgy az
11 uralkdó szélirányból csupán az esetek 15-35%-ában fúj a szél és nagybb részt a többi irányból megsztva. A Fertő tó területén szinte állandó a légmzgás. Szélcsend évi átlagban mindössze 2%-ban frdul elő, amely az év 365 napjából mindössze 6-7 napt jelent. A leggyakribb szélirány az északnyugati. A Fertőráksi öbölben az uralkdó irányból évente átlagsan 32%-ban fúj. A másdik leggyakribb, az elsővel ellentétes délkeleti irányú, innét az esetek %-ában nyugati irányból 12%-ban fúj a szél. Az többi irány gyakrisága 1% alatt marad. Szélirány gyakriság évi átlaga Fertőráks tavi állmás N 35 3 NW NE W E SW SE S % É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy CS 32 2 Σ 1 Az év srán a szélirányk megszlása, némiképp módsul. A váltzás elsősrban a két főirány arányainak eltlódásában mutatkzik meg. Amíg az áprilisi szélrózsa az évi átlags gyakriságt bemutatóhz, addig január hónapban az északnyugati irány gyakriságának csökkenése és a délkeleti irány növekedése figyelhető meg.
12 Szélirány gyakriság január hónapban N 4 3 NW NE 1 W E SW SE S Szélirány gyakriság április hónapban 4 N 3 NW NE 1 W E SW SE S Július hónapban az északnyugati szelek gyakrisága ismét megnő, eléri a 36%-t a délkeleti irány padig 13%-ra csökken. A leglátványsabb váltzás aznban ősszel tapasztalható. Októberhónapban délkeleti irányú szél gyakrisága általában meghaladja az északkeleti szélét. Északnyugatról 24%-s délkeletről 26%-es gyakrisággal fúj a szél. Szélirány gyakriság július hónapban N Szélirány gyakriság któber hónapban N 4 4 NW 3 NW NE NE 1 1 W 3 W E E SW SW SE SE S S Az átlags szélsebesség alapján hazánk a mérsékleten szeles vidékek közé srlható. A szélsebesség évi átlaga Magyarrszágn 2-4 m/s között váltzik. A Fertőráksi öbölben az évi átlags szélsebesség 3,6 m/s körül alakul. A szélsebességek relatív gyakriságát bemutató táblán szembetűnő, hgy az átlagnál kisebb szélsebességek nagybb gyakriságban frdulnak elő, amely egyenlőtlenséget a ritkábban előfrduló de esetenként igen nagy szélsebességek
13 egyenlítenek ki. Az ábrán látható, hgy a vizsgált 25 év srán leggyakrabban 2,1 és 3, m/s közötti szélsebességeket regisztráltunk. A szélsebességek relatív gyakrisága Fertőráks (tavi állmás) % 25% % 15% 1% 5% m/s % <,1,1-1 1,1-2 2,1-3 3,1-4 4,1-5 5,1-6 6,1-7 7,1-8 8,1-9 9,1-1 1, , , ,1-14 A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában nyár végén, ősz elején tapasztalhatók. Áprilisban a szélsebességek havi átlaga 4, m/s fölé emelkedik augusztus, szeptember és któber hónapban pedig alig haladja meg a 3, m/s-t. Szélsebességek havi átlagértékei Fertőráks tavi állmás 81-5 m/s 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5 hónapk
14 ízhőmérséklet A Fertő vízhőmérsékletét 91 és 5 között napi rendszerességgel, napnta csak ez alkalmmal, reggel nylc órakr mértük. A méréseket minden alkalmmal hárm szintben, felszín, vízközép és mederfenék - végeztük el. A tó sekély vlta, és a szél keltette szinte állandó vízmzgás miatt hőrétegződés, különösen a reggeli órákban nagyn ritkán és csak rövid időre tud kialakulni. A különböző szintek reggeli, havi középhőmérsékletének különbözősége a kra tél végi - tavaszi időszakban és a nyárközepén vlt kimutatható. A Fertő vízhőmérséklete reggel 8 órakr mért havi átlagértékei 3 szintben , felszín vízközép mederfenék, 15, 1 5, A havi maximum és minimum értékek közötti átlags különbség nem érte el az 5 C-t. A téli időszakban ez a különbség 2-4 C körül alakult, május június hónapkban megközelítette a 7 C-t. a téli kisebb különbségek kialakulásának nyilvánvaló ka, hgy a nagymertében lehűlő Fertő tó vízfelszínének reggel 8 órakr mért hőmérsékleti közép és szélső értékei 91-5 C 3 maximum átlag minimum
15 víztest tvább hűlésének határt szab a C-s érték. A Fertő vize visznylag gyrsan felmelegszik, visznt gyrsan ki is hűl A legalacsnyabb havi középértékek januárban és februárban alakulnak ki a legmagasabbak átlagsan augusztusban, de a legmagasabb értékeket mégis júniusban mértük. A Fertő vízhőmérsékletének alakulása trendjében a 15 év adatainak tükrében kismértékű emelkedés tapasztalható. A Fertő tó felszínének reggel 8 órakr mért éves átlaghőmérsékletei és trendje 91- C 12,5 12, 11,5 11, 1,5 1 9,5 vízfelszín hőmérséklete Lineáris (vízfelszín hőmérséklete) 9,
Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenMagyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:
RészletesebbenKONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin
KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli
Részletesebben1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)
1. csoport 2. Vizsgáld meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezd el a számításokat és válaszolj a kérdésekre! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenTISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenÉghajlat Napfénytartam Szél
Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)
A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenTérinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója
Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. A Föld éghajlatai
Dr. Lakotár Katalin A Föld éghajlatai Az éghajlatot alakító tényezők a) Elsődleges tényezők: napsugárzás hőenergia eloszlása a földrajzi szélességhez igazodik éghajlati zonalitás felszín anyagi összetétele
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)
Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Szalai.sandor@mkk.szie.hu Anomália az 1981-2010-es átlgahoz viszonyítva Éves középhőmérsékletek alakulása 1901-től Magyarországon
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
Részletesebben2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN
A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenA 2016-os év értékelése éghajlati szempontból
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból Lakatos Mónika, Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva: 1870 WMO előzetes
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
Részletesebben2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési
RészletesebbenTELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS
MVM Paks II. Zrt. TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS II. KÖTET 3. FEJEZET METEOROLÓGIA 2016.10.18. TARTALOMJEGYZÉK 3. Meteorológia... 16 3.1. Körzeti éghajlati viszonyok... 16 3.2. Helyi meteorológiai viszonyok...
RészletesebbenMagyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban
Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenMEGBÍZÁS TÍPUSOK LIMITÁRAS MEGBÍZÁS (LIMIT VAGY LIMIT ORDER)
MEGBÍZÁS TÍPUSOK LIMITÁRAS MEGBÍZÁS (LIMIT VAGY LIMIT ORDER) A limitáras megbízás leírása Limitáras megbízás esetén egy előre meghatárztt árflyamt adunk meg, és megbízásunk csak ezen a limitárn vagy annál
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenVIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila
VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenLUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenMagyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban
Magyarország időjárásának alakulása a 2014. október 2015. szeptember időszakban Kovács Tamás, Marton Annamária Országos Meteorológiai Szolgálat A 2014. október 2015. szeptember közötti időszakban nem voltak
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenA 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenA magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat
RészletesebbenA Közép-Nyírségi Agroipari Park megvalósíthatósági tanulmányterve
A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, 2008. augusztus
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében
Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt műszaki referens
RészletesebbenMagyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben