JELENTÉS az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről március

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /2003. Témaszám: 684 Vizsgálat azonosító szám: V0118 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Borbély Zsuzsanna számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Borbély Zsuzsanna számvevő tanácsos Molnár Gyula Mihály számvevő dr. Telkes Imre számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól Jelentés az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége utóvizsgálatának ellenőrzési tapasztalatairól sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 6 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága Az önkormányzat szervezeti és működési rendje A Nek. törvényben meghatározott feladatok helyi szabályozása Az önkormányzat feladatellátásának szervezeti háttere Az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége A gazdálkodás lebonyolításának szervezeti háttere A gazdálkodás szabályozása A gazdálkodási jogkörök szabályozása Az OCÖ vállalkozási tevékenysége A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása Az éves költségvetések elkészítése, elfogadása Az önkormányzat feladatellátása, a költségvetés végrehajtása Az önkormányzat működési feladatainak ellátása Pályázati támogatásokból ellátott feladatok megvalósítása és elszámolása Egyéb támogatások A pénzforgalom szabályszerűsége Vagyongazdálkodás, vagyonvédelem Az éves beszámolás és a mérleg alátámasztása Az éves zárszámadások Az önkormányzat ellenőrzési rendszere 32 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Az OCÖ szervezeti változásai az elfogadott SzMSz-ek alapján és június 30. között 2. számú melléklet Kimutatás az évek bevételeiről 3. számú melléklet Kimutatás az évek kiadásairól 4. számú melléklet A évi milleniumi rendezvénysorozat többszörösen elszámolt kiadásai 5. számú melléklet A táborozási költségek elszámolásához benyújtott számlák összesítése 6. számú melléklet A jogtalan elszámolások összesítése 7. számú melléklet Az OCÖ vagyonának változása az évi mérlegek alapján 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE OCÖ Nek. tv. Számv. tv. Áht. Vhr. SzMSz PEB TFB GESZ Országos Cigány Önkormányzat A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény A számvitelről szóló évi C. törvény Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Szervezeti és Működési Szabályzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Területfejlesztési Bizottság Gazdasági Ellátó Szervezet 3

6

7 JELENTÉS az Országos Cigány Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék az Országos Cigány Önkormányzat (a továbbiakban: OCÖ) gazdálkodását megalakulása óta háromszor ellenőrizte, legutóbb az évben. Az OCÖ működéséhez nyújtott állami támogatás az évben 138 millió Ft volt, a évben 214,9 millió Ft, ami 55,7 % növekedést jelent. Az önkormányzat a működéséhez biztosított állami támogatás mellett programjai megvalósításához egyéb állami forrásból származó bevételekhez is hozzájutott. Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdés, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 57. felhatalmazása alapján vizsgáltuk, hogy a különböző állami forrásokból juttatott pénzeszközök felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően, célszerűen történt-e. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy a működés feltételrendszere hogyan változott a vizsgált időszakban, a gazdálkodás szervezettsége, szabályszerűsége mennyiben felelt meg a jogszabályi követelményeknek és az önkormányzati működés sajátosságainak, biztosított volt-e a gazdálkodás és a pénzeszközök felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége, a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak betartása. Az ellenőrzés az január 1. és június 30. közötti időszakra terjedt ki. Ezen időszak alatt az önkormányzat személyi összetételében, illetve vezetésében változások történtek márciusában az országos kisebbségi választás eredménye alapján új elnök és testület kezdte meg a munkáját, de júniusában az elnök személyében ismét változás történt. 5

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Állami Számvevőszék legutóbb októberében tartott vizsgálatot az önkormányzatnál. A jelentés a számviteli politika és a szabályzatok kiegészítésére, az éves beszámoló határidőben való benyújtására, elfogadására és a Gazdasági Ellátó Szervezet (továbbiakban: GESZ) kialakítására tartalmazott javaslatokat. Az OCÖ elnöke a jelentésről az november 19-i közgyűlésen tájékoztatta a képviselőket. A vizsgálat megállapításait elfogadták, és intézkedési tervet készítettek a hiányosságok kijavítására. A tervezett intézkedések a gazdálkodás szabályozása és bonyolítása területén nem realizálódtak. Az országos kisebbségi önkormányzatok működését, feladatait a Nek. tv-ben határozták meg. Az OCÖ kialakította szervezeti és működési rendjét és a munkamegosztás módját, amelyet a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatban hagyott jóvá. Nem határozták meg az SzMSZ-ben az önkormányzat által ellátott feladatokat és az OCÖ gazdálkodásával kapcsolatos előírásokat, a költségvetés és zárszámadás készítésének kötelezettségét, a vagyonnal való gazdálkodást. Az önkormányzat működésének szervezeti hátterét saját testületei, az általa létrehozott munkaszervezete (hivatal) és az alapított intézményei jelentik. A szervezeti feltételek megvalósítása során érvényesültek a jogszabályi előírások. A vizsgált időszakban az OCÖ működésének feltételrendszerében bekövetkezett leglényegesebb változás az volt, hogy második félévétől a gazdálkodás lebonyolítására a hivatalon belül létrehozták a GESZ-t. A dolgozók szakmai és iskolai végzettsége, a számítástechnikai háttér biztosítja a szakmai munkavégzés feltételeit. A dolgozók munkaköri leírásait nem tudták bemutatni, ezért a betöltött munkakörrel kapcsolatos feladatok, elvárások és kötelezettségek köre az ellenőrzés által nem volt megállapítható és ellenőrizhető. Az OCÖ gazdálkodását érintő belső szabályzatok továbbra sincsenek összhangban a számviteli törvényben és a végrehajtását biztosító kormányrendeletben meghatározott előírásokkal, a gazdálkodási sajátosságokra nem térnek ki. A közgyűlés - az SzMSz-ben előírtak ellenére - nem hozott határozatot az OCÖ elnöke által június 25-én kiadott szabályzatokról. Az OCÖ pénzgazdálkodási szabályzatában foglaltak nem feleltek meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, mivel a hatáskör átruházás, a helyettesítés pontos rendjét nem határozták meg, a szabályzat mellékleteként az írásbeli felhatalmazásokat és aláírás mintákat nem csatolták, és hiányzik a teljesítés szakmai igazolásának a szabályozása. Az OCÖ a Nek. tv-ben meghatározott költségvetés készítési kötelezettségének a évben nem tett eleget, a évi költségvetés elfogadásakor pedig megsértette a költségvetési törvény előírását, mivel 2002-re nem az abban meghatározott összeget szerepeltették. A költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos belső szabályozás hiánya miatt évente eltérő adattar- 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK talmú zárszámadás, pénzforgalmi kimutatás készült, ami az évek közötti öszszehasonlítást lehetetlenné tette. A feladatok valós forrásainak és kiadásainak bemutatása nem történt meg. Az országos kisebbségi önkormányzatokat gazdálkodásukat tekintve a társadalmi szervek közé sorolták be, azonban a Nek. tv. alapján költségvetés és zárszámadás készítésére kötelezettek. A költségvetés és zárszámadás felépítésére vonatkozóan nem kérhető számon a költségvetési szervekre vonatkozó előírás, de annak helyi szabályozása szükséges. Az OCÖ feladatainak megoldásához az évente növekedő állami támogatás szolgált forrásként. A pénzügyi tervezés során csak az OCÖ közvetlen működésével kapcsolatos kiadásokat tervezték meg, a végrehajtás során azonban ezek bővültek olyan feladatok ráfordításaival, melynek forrását pályázati úton szerezték meg. A pénzgazdálkodás során a szabályszerűség, a célszerű és takarékos gazdálkodás követelménye nem teljesült. Az OCÖ a képviselők számára útiköltség térítést és kiküldetési költséget is biztosított, melynek rendszerét nem szabályozták. Az éves állami támogatás 10 %-át elnöki keretként elkülönítették, melyből segélyek, programtámogatások, ösztöndíjak és egyéb támogatások kifizetését teljesítették. A segélyek kifizetésére jogszabályi felhatalmazása nem volt az OCÖ-nek. Az elbírálás módját és feltételeit részletesen nem szabályozták és a kifizetések során jogszabályellenesen jártak el, mivel személyi jövedelemadót nem vontak belőle. Szintén szabálytalan, hogy a programtámogatásokat elszámolási kötelezettség nélkül fizették ki. A évi beszámoló készítésénél a behajthatatlan követelések (kifizetett előlegek) leírása, illetve átminősítése programtámogatássá, bár közgyűlési jóváhagyással történt, nem volt megalapozott és szabályszerű. Nem tartották be a megjelölt elszámolási határidőt, illetve az újabb elszámolásra kiadott összeg kifizetésének feltételül szabott - előzőleg felvett összeggel való elszámolásra vonatkozó - előírásokat a teljes vizsgált időszak alatt. A kifizetett számlákon a teljesítésigazolás nem szabályszerűen történt meg, hiányoznak a kifizetések mellől a megrendelések, szerződések, ezáltal sérült a Számv. törvényben előírt bizonylati rend betartása. Az utóbbi dokumentumok hiánya, valamint a meglévő megrendelések nagyvonalú megfogalmazása miatt nem volt összemérhető és ellenőrizhető a megrendelt és elvégzett, illetve leszámlázott munka. A fentiekben említett hiányosságok megnehezítették az ellenőrzés lefolytatását. A pályázati úton nyert forrásokból teljesített kiadások felhasználását nem különítették el támogatónként, és az elszámolás során előfordult, hogy ugyanazon számlákat három-négy támogató felé is benyújtották, ezáltal jogosulatlanul jutottak években összesen 1883 ezer Ft támogatáshoz. A pályázatot kiírók által végzett elszámoltatások során nem érvényesült az Áht. államháztartás alrendszereiből juttatott támogatások felhasználásának és elszámolásának ellenőrzési kötelezettségéről szóló előírása, mivel olyan számlákat is elfogadtak, amelyek nem feleltek meg a támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek (nem a pályázó nevére szólt a számla, nem a szerződésben meghatározott szolgáltatás történt), illetve nem kérték számon a kifizetési bizonylatokon a pályázatra való hivatkozást, ezáltal lehetővé tették a többszöri elszámolást. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az OCÖ vagyongazdálkodására vonatkozó előírásokat különböző szabályzatokban határozták meg. A leltározási és a selejtezési szabályok megszegése miatt az OCÖ vagyonának védelme nem volt megfelelő. Az OCÖ vagyonának értéke a vizsgált időszakban 80%-kal csökkent. Az éves beszámolási kötelezettségüknek a késői közgyűlési határozathozatal miatt a kormányrendeletben megjelölt határidőn túl tettek eleget. Az évi beszámolóhoz kiegészítő mellékletet nem mutattak be, illetve a többi évről készült kiegészítő melléklet nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak. A mérlegek alátámasztására nem készítették el az OCÖ valamennyi eszközét és forrását mennyiségben és értékben tartalmazó fordulónapi leltárt. Az önkormányzat ellenőrzési szabályzattal nem rendelkezett. A PEB a végzett ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvekben tett javaslatokat, amelyek hasznosítása az ellenőrzésünk által érintett területeken nem történt meg. A gazdálkodás belső ellenőrzési rendszerét nem alakították ki. Az ellenőrzéssel érintett időszakban az önkormányzat személyi összetételében, illetve vezetésében változások történtek. Ennek megfelelően a számvevői jelentést, illetve a jelen jelentés tervezetét észrevételezésre mind az új, mind a régi elnök számára megküldtük. Az OCÖ volt elnökével az egyeztetéseket követően is véleménykülönbségek maradtak, amelyet az adott témánál - megállapításainkat fenntartva - bemutatunk. A pályázati támogatások jogtalan igénybevétele, valamint a számviteli fegyelem megsértése miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a nemzeti kulturális örökség miniszterének, az oktatási miniszternek, a gyermek, ifjúsági és sportminiszternek: 1. Gondoskodjanak a pályázati pénzek elszámolásánál az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltak maradéktalan érvényesítéséről. 2. Vizsgálják felül a jelentésben jelzett támogatások esetében az Áht. 13/A. (2) bekezdésének megfelelően az OCÖ visszafizetési kötelezettségét. Az OCÖ Közgyűlésének: 1. Határozza meg az SzMSz-ben a Nek. tv a alapján azokat a feladatokat, amelyeket az OCÖ a gyakorlatban ellát, valamint jelölje meg azokat is, amelyeket nem ír elő törvény, de az önkormányzat a közgyűlés hatáskörébe utal. 2. Rendelkezzen az SzMSz-ben vagy egyéb belső utasításban az éves költségvetés, a zárszámadás és vagyonleltár elkészítésének, jóváhagyásának módjáról. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az OCÖ elnökének: 1. Kezdeményezze a számviteli politika és az annak keretében készítendő szabályzatok kiegészítését és módosítását a Számv. tv. 14. (4), (5), (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az OCÖ-re jellemző sajátosságok és az OCÖ-re vonatkozó 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével; 2. Gondoskodjon arról, hogy a könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott egyszerűsített éves beszámolót a közgyűlés a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 20. (6) bekezdésében előírt határidőig fogadja el. 3. Biztosítsa, hogy az egyszerűsített éves beszámoló alátámasztására a Számv. tv. 69. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően készítsék el az OCÖ valamennyi eszközét és forrását mennyiségben és értékben tartalmazó leltárt a mérleg fordulónapjára vonatkozóan. 4. Intézkedjen a Számv. tv (1) bekezdésében előírt zárlati munkák teljes körű elvégzéséről az előző éveket érintő rendező és helyesbítő tételek csökkentése, illetve elkerülése érdekében. 5. Gondoskodjon a Nek. tv. 37. b) pontjának megfelelően az éves költségvetés és zárszámadás elkészítéséről és elfogadtatásáról. 6. Kezdeményezze a kifizetett segélyek utáni személyi jövedelemadó rendezését az Szja. törvény előírásainak megfelelően. Tartsa be a segélyek kifizetésénél a személyi jövedelemadóra vonatkozó előírásokat. 7. Terjessze a közgyűlés elé a június 25-én kiadott belső szabályzatokat, azoknak az SzMSz-ben meghatározott elfogadása érdekében. 8. Intézkedjen a GESZ dolgozói felé a munkaköri leírások pótlásáról és kiegészítéséről a betöltött munkakörrel kapcsolatos feladatok, elvárások és kötelezettségek teljes körű meghatározása érdekében. 9. Szabályozza a teljesítés szakmai igazolásának módját és formáját. 10. Szabályozza az utazási költségek kifizetését és gondoskodjon az elszámolás és kifizetés ellenőrzéséről. 11. Számoltassa el a programokhoz nyújtott támogatás felhasználásáról az érintetteket. 12. Biztosítsa az elszámolásra felvett összegekkel kapcsolatos szabályok (elszámolási határidő, az előzőleg felvett összeggel való elszámolás nélküli újabb felvétel tilalma) teljes körű betartatását és következetes számonkérését. 13. Gondoskodjon a pályázati pénzeszközök felhasználásának támogatónként való elkülönítéséről. 14. Gondoskodjon arról, hogy a kifizetésekhez a megfelelő mellékleteket csatolják, és a számlán történő érvényesítéssel tegyék lehetetlenné annak többszöri kifizetését. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 15. Gondoskodjon a leltározási és a selejtezési szabályzatban foglaltak maradéktalan betartatásáról és végrehajtásáról az OCÖ vagyonának védelme érdekében. 16. Készíttesse el az ellenőrzési szabályzatot és gondoskodjon a gazdálkodás minden területét lefedő ellenőrzési rendszer kialakításáról és működtetéséről. 10

13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A FELADATELLÁTÁS SZERVEZETTSÉGE, SZABÁLYOZOTTSÁGA 1.1. Az önkormányzat szervezeti és működési rendje Az OCÖ közgyűlése szervezeti és működési rendjét és szervezetei közötti munkamegosztás módját a Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) hagyta jóvá. Az SzMSz-t a vizsgált időszakban többször módosították. Az abban megfogalmazott vezetői és szervezeti változásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A 16/1999. (I. 27.) Kgy. határozattal módosított SzMSz szerint az önkormányzat legfőbb szervezete a közgyűlés, mely rendes üléseit negyedévenként tartja. Kizárólagos hatáskörébe tartoznak a Nek. tv ában meghatározottak, valamint a belső szabályzatok elfogadása. Az OCÖ a közgyűlés üléseire vonatkozóan nem tartotta be az SzMSz előírását, mivel a bemutatott jegyzőkönyvek szerint, évente csak három ülést tartottak és azt sem negyedéves gyakorisággal. A tizenegy tagú elnökséget az alakuló ülésen a közgyűlés választotta. Konkrét feladatokat számukra az SzMSz-ben nem nevesítettek. A gyakorlatban az elnökség megtárgyalta a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, az éves költségvetést, a zárszámadást, a mérlegbeszámolót, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) jelentéseit. A Területfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: TFB) előterjesztése alapján megtárgyalta és döntött a pályázaton meghirdetett támogatás odaítéléséről. Az SzMSZ legalább havonkénti ülésezési kötelezettséget írt elő az elnökségnek. Ennek a követelménynek nem tettek eleget, mivel évben 8, évben 6, évben pedig 4 alkalommal tartották meg az elnökségi ülést. Az SzMSz előírása szerint az önkormányzat az alakuló ülésén kétharmados többséggel háromtagú Etikai Bizottságot és ugyancsak háromtagú Ellenőrző Bizottságot hozott létre. Mindkét bizottság számára előírták, hogy alkossa meg szabályzatát és jóváhagyás céljából terjessze a közgyűlés elé. Az Etikai Bizottság szabályzatát a közgyűlés jóváhagyta, Ellenőrzési Szabályzat viszont nem készült. A évi országos kisebbségi önkormányzati választás után megalakult közgyűlés 2/2003. (III. 12.) határozatával fogadott el új SzMSz-t. Változást jelentett, hogy létrehozták az ügyvezető elnöki tisztséget a munkáltatói, banki, gazdálkodási jogkörökre vonatkozóan. Az önkormányzat szervezeti felépítéséből kimaradt az Etikai Bizottság, viszont Kabinetek megjelöléssel új szervezeteket hoztak létre. Március 28-án a további módosításkor már ügyvezető alelnöki posztot is létrehoztak. Az elnökség létszámát előbb 14 főben, majd 16 főben rögzítették, amelyen belül 1 fő elnök, 1 fő elnökhelyettes és 14 fő alelnök van. A helyszíni vizsgálat lezárásáig az utolsó módosításra a 125/

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK (VI. 25.) Kgy. határozattal került sor, amikor az ügyvezető elnöki tisztséget megszüntették, és az elnökön kívül két alelnöki tisztséget hoztak létre. Az elnökség 18 tagú lett, 1 fő elnök, 2 fő elnökhelyettes és 15 fő alelnök részvételével. A szervezeti felsorolásból ez esetben is hiányzott az Etikai Bizottság, de létszámát és feladatát meghatározták. Egyik SzMSZ sem nevesítette a Területfejlesztési Bizottságot, amely az elmúlt időszakban az e célra kapott pénzeszköz elosztásában jelentős tevékenységet folytatott A Nek. törvényben meghatározott feladatok helyi szabályozása A Nek tv aiban az országos kisebbségi önkormányzatok számára általánosan határoz meg feladatokat és a közgyűlés számára megjelölt döntési jogosultságokat. A megjelölt feladatok ellátásával kapcsolatban minden önkormányzat maga dönthet arról, hogy azok közül melyeket és milyen módon teljesít. A vizsgált időszak SzMSz-ei közül egy sem nevesítette, hogy az önkormányzat pontosan milyen feladatokat lát el. Nem fogadható el az OCÖ volt elnökének észrevétele, mely szerint Az OCÖ közgyűlése nem tartotta szükségesnek az SZMSZ-ben tételesen felsorolni az önkormányzat feladatait, mivel azt általánosságban a Nek. tv. tartalmazza, a konkrét feladatok tételes felsorolását pedig minden évben az OCÖ éves munkaterve tartalmazta., mivel a Nek tv-ben meghatározott feladatok közül többet nem lát el az OCÖ, illetve nem a saját szervezetével látja el. Az éves munkatervben a testület által ellátott, a tárgy évet érintő feladatok jelennek meg. A Nek. tv. 37. b) és c) pontjának előírása szerint az országos önkormányzat önállóan dönt költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról és törzsvagyonának köréről. A közgyűlés az SzMSz-ben az OCÖ gazdálkodásával kapcsolatos előírásokat nem rögzített. Nem határozta meg a költségvetés és zárszámadás készítésének kötelezettségét, nem szabályozta a vagyonnal való gazdálkodást. Egyetlen mondattal érintették csupán az elnök feladatai között a költségvetési terv és zárszámadás előterjesztését. A Nek. tv. 37. b) pontjában meghatározott feladat pontos elvégzéséhez szükséges, a költségvetés tartalmára, szerkezetére, elkészítésének, egyeztetésének módjára, időbeli ütemezésére vonatkozóan előírásokat az SzMSz nem tartalmazott. Az OCÖ gazdálkodását ellátó hivatal ügyrendje csupán annyit írt elő, hogy az éves gazdálkodás tervezése (költségvetés) a gazdasági szervezetének a feladata, a zárszámadásra vonatkozóan pedig egyáltalán nem tartalmazott előírást. Mivel egyetlen szabályzat sem rögzítette a konkrét előírásokat, nem felel meg a valóságnak az OCÖ volt elnökének magyarázata, hogy Miután az SZMSZ 4 évre szól, a pénzügyi szabályok viszont évenként többször is változhatnak, ezért az SZMSZ gyakori módosításának elkerülése végett az OCÖ gazdálko- 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK dásával kapcsolatos előírásokat a gazdasági-pénzügyi szabályzatok tartalmazták, melyek jóváhagyása szintén a közgyűlés kizárólagos jogköre volt. Az országos kisebbségi önkormányzatokat, gazdálkodásukat tekintve, a társadalmi szervek közé sorolták be, ugyanakkor az államháztartás működési rendjére vonatkozó kormányrendelet is nevesíti őket. A nem egyértelmű törvényi szabályozás alapján azonban a költségvetés és zárszámadás felépítésére nézve nem kérhető számon a költségvetési szervekre vonatkozó szabályozás, de helyi szabályozás hiányában nincs lehetőség a folyamatosság és összehasonlíthatóság biztosítására. A vagyonleltár elkészítésével a Leltározási Szabályzat részletesen foglalkozik. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat az új ügyrend a hivatal feladataként jelölte meg, mely szerint a teljes körű, részletes nyilvántartási rendszer kialakításáért és folyamatos naprakész vezetéséért a gazdasági vezető felel. Előírták a vagyonleltár készítési kötelezettséget, és annak mérlegmellékletként történő szerepeltetését Az önkormányzat feladatellátásának szervezeti háttere Az OCÖ feladatait az SzMSZ-ben meghatározott szervezetein (közgyűlés, elnökség, bizottságok) kívül hivatalával látja el. Az SzMSZ-ben megfogalmazottak szerint a Hivatal biztosítja az Önkormányzat működésének szakmai adminisztrációs és szervezeti feltételeit és az Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátását. A vizsgált időszak alatt pozitív változás, hogy július 1-től a könyvelési és ügyviteli munkát is a Hivatalon belül végzik. Az OCÖ jelenleg két működő intézménnyel rendelkezik. Az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. és a Szociális Lakásépítő, Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Kht. az alapító okiratukban meghatározott feladatokat látnak el. Az előzőeken túl az OCÖ-nél a feladatok ellátásához, különböző tanulmányok készítéséhez folyamatosan külső szakértőket vesznek igénybe. 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK, A GAZDÁLKODÁS RENDJÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 2.1. A gazdálkodás lebonyolításának szervezeti háttere Az OCÖ gazdálkodásának lebonyolítása az évig két pólusú volt. A hivatali munka irányítását és végrehajtását saját dolgozókkal látták el, ugyanakkor a könyvelési feladatokat külső szervezet végezte, megbízási szerződés alapján. Ez a kettősség a gazdálkodás lebonyolításában sok probléma forrása volt. Ennek orvoslására az OCÖ közgyűlése az 56/1999. ( ) határozatával döntött - a hivatalon belül - a GESZ megalakításáról, mely tevékenységét a második félévében kezdte meg a gazdasági vezető irányításával. Feladatait 4 fővel (pénzügyi előadó, könyvelő, bérelszámoló és pénztáros) végezte és végzi. A munkavállalók iskolai és szakmai végzettsége megfelel a pénzügyi, számviteli feladatok szakszerű ellátásához előírt képesítési feltételeknek (3 fő 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK mérlegképes könyvelői képesítés, 2 fő közgazdasági szakközép iskolai végzettség). A GESZ feladatkörébe tartozott többek között az OCÖ és az általa alapított két közhasznú társaság könyvelési feladatainak elvégzése és gazdálkodásának lebonyolítása. A munkaköri leírásokat - egy kivételtől eltekintve - nem bocsátották a rendelkezésünkre, ezért nem lehetett megállapítani azt, hogy dolgozóknak meghatározták-e a betöltött munkakörrel kapcsolatos feladataikat, elvárásokat és kötelezettségeket. A feladatok szakszerű és színvonalas ellátásának biztosítására 3 db számítógép, számológépek, fax, fénymásolók és három szoftver (könyvelő-, bér és munkaügyi-, illetve útnyilvántartó program) állt rendelkezésre a vizsgált időszakban. A dolgozók szakmai továbbképzését tanfolyamokon való részvételi lehetőségekkel biztosították. Az OCÖ állandó könyvvizsgálójának segítségével a folyamatos konzultációs lehetőség is biztosított volt A gazdálkodás szabályozása Az OCÖ-nál április 30-án elkészítették a számviteli politikát és az - ehhez kötelezően kapcsolódó - eszközök és források értékelési szabályzatát, a számlarendet, valamint a leltározási és pénzkezelési szabályzatot, az akkor érvényben lévő, a számvitelről szóló évi XVIII. törvényben előírtaknak megfelelően. Ezen kívül rendelkeztek még bizonylati renddel, selejtezési, pénzgazdálkodási, elnöki keret felhasználási (segélyezési és támogatásnyújtási), valamint számítástechnikai védelmi szabályzattal is. Ezen szabályzatok a vizsgálat időtartamát tekintve végig hatályban voltak. A szabályzatok közös jellemzője, hogy az OCÖ-re vonatkozó sajátosságokat nem jelenítették meg bennük. Az előző ÁSZ vizsgálatban feltárt hiányosságok megszüntetésére készített és megküldött intézkedési tervben foglaltak végrehajtása e területen nem történt meg. Az 1999-ben érvényben lévő Számv. tv. és az OCÖ-re ebben az időszakban vonatkozó a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben a vizsgált időszak alatt bekövetkezett változások átvezetése a szabályzatokon nem történt meg, azaz a belső szabályzatokban foglaltak továbbra sincsenek összhangban a jogszabályi előírásokkal. Az OCÖ elnöke június 25-én új szabályzatokat adott ki, melyekről testületi határozatot nem hoztak, megsértve ezzel az SzMSz előírását. A hatályba léptetett szabályzatok több ponton ellentétesek a jogszabályi előírásokkal, nem szabályozták teljes körűen az OCÖ-nél előforduló gazdasági eseményeket, nem biztosították a jogszabályi előírások betartását és betarthatóságát, a következők szerint: a szabályzatok nagy része továbbra sem tartalmazza az OCÖ gazdálkodásának sajátosságait; a számviteli politika keretében: 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK téves a jogszabályi hivatkozás a számviteli politika bevezető részében, mivel az OCÖ nem költségvetési szerv, hanem egyéb szervezetnek minősülő társadalmi szervezet, melyre a számvitelről szóló évi C. törvény, (a továbbiakban: Számv. tv.), és a január 1-től hatályos - többször módosított, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) előírásai az irányadóak, a mérlegkészítés időpontjának a tárgyévet követő év május 31.-i meghatározása sérti a Vhr. 20. (6) bekezdés szabályait, mert így nem teljesíthető az elfogadást is magában foglaló az adott üzleti év mérlegforduló napját követő 150 napon belül megadott határidő, a Számv. tv (5) bekezdésében foglaltakkal ütközik a számviteli politika azon előírása, hogy a közgyűlés által elfogadott beszámolót kell a könyvvizsgáló által ellenőriztetni, mivel csak a könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott beszámoló terjeszthető a legfőbb szerv (közgyűlés) elé, az értékcsökkenés elszámolásának szabályozásánál a költségvetési szervekre vonatkozó 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdés a)-k) pontjaiban előírt amortizációs kulcsok alkalmazását írták elő a Számv. tv aiban megfogalmazott helyett, hiányzik a lényeges és jelentős összeg szabályozása, a számlarendben vállalkozási jellegű számlatükör alkalmazását írták elő helyesen, hiányzik azonban a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetési módszerének és idejének meghatározása, valamint az alkalmazandó számlák tartalmának teljes körű leírása; az eszközök és források értékelési szabályzatában a költségvetési és a vállalkozási számvitelben alkalmazott számlák elnevezése és értékelése is szerepel (tőkeváltozás, aktív és passzív pénzügyi elszámolások), valamint olyan gazdasági eseményeket is szabályoztak (raktárra vétel, le nem vonható ÁFA), amelyek az OCÖ-nél nem fordulnak elő; a leltározási és leltárkészítési szabályzatban az OCÖ sajátosságait figyelmen kívül hagyva nem tértek ki a gyakorlatban alkalmazott összesítő kimutatás tartalmára, formájára és kellékeire; a pénztár és pénzkezelési szabályzatban a házipénztár záró pénzkészletét 100 ezer Ft-ban állapították meg, ami fokozottabb gazdálkodási fegyelmet igényel, hiányzott a pénztáros és helyettesének, valamint a pénztárellenőrnek a megnevezése, az anyagi felelősségvállalási nyilatkozat az érintettek részéről, illetve az utalványozásra jogosultak aláírás mintája. A számviteli politika kötelező mellékleteit képező szabályzatokon kívül elkészítették a pénzgazdálkodási, a selejtezési és bizonylati szabályzatokat, azonban ezek sem tartalmazzák az OCÖ gazdálkodására jellemző sajátosságokat. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2.3. A gazdálkodási jogkörök szabályozása Az OCÖ a vizsgált időszakban a pénzgazdálkodási szabályzatban írta elő a gazdálkodás operatív lebonyolítását, az előírásoknak megfelelő végrehajtását biztosító jogköröket. Az OCÖ közgyűlése március 6-án a 6/1999. határozatával fogadta el a pénzgazdálkodási szabályzatát, melyben az egyes jogkörökre vonatkozóan a következő előírások szerepelnek: kötelezettségvállalásra az OCÖ elnöke jogosult 5 millió Ft értékhatárig, követelés előírásra 2 millió Ft összeg határig. Akadályoztatása esetére írásos meghatalmazást adhat más személy részére; ellenjegyző a hivatal gazdasági vezetője, akadályoztatása esetén más kijelölt személy; érvényesítő a hivatal gazdasági szervezetének megbízott dolgozója; utalványozó a hivatal gazdasági vezetője 500 ezer Ft-ig, illetve az állammal szembeni kötelezettségek vonatkozásában korlátlanul, a hivatal vezetője 1 millió Ft-ig, és az OCÖ elnöke 1 millió Ft felett; az utalványozás ellenjegyzője a gazdasági szervezet megbízott dolgozója. Az OCÖ pénzgazdálkodási szabályzatában foglaltak nem feleltek meg az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak, mivel a hatáskör átruházás, a helyettesítés pontos rendjét nem határozták meg, a szabályzat mellékleteként az írásbeli felhatalmazásokat és aláírás mintákat nem csatolták. A jogszabályellenes gyakorlatra nem fogadható el az OCÖ volt elnökének magyarázata, mely szerint A szabályzat mellékleteként az írásbeli meghatalmazásokat nem csatolhattuk, hiszen a meghatalmazás esetenként rögzítette a személy nevét és nem arról szólt, hogy néhány kiválasztott személy részére lehet meghatalmazást adni, hanem az elvégzendő feladat jellege határozta meg azt, hogy adott esetben ki kaphat meghatalmazást. A jogszabály a szerint kötelezettségvállalási, a szerint utalványozási jogosultságot átruházni csak írásbeli felhatalmazással lehet, amelynek megtörténtét igazolni nem tudták. A felelősségi és az összeférhetetlenségi előírások körében a jogszabályi előírásnak megfelelően meghatározták, hogy az egyes gazdálkodási jogkörök tekintetében mi minősül összeférhetetlennek. Előírták azt is, hogy a kötelezettségvállaló, az ellenjegyző, az utalványozó és annak ellenjegyzője nem lehet azonos személy, a kötelezettségvállaló és az utalványozó nem lehet azonos személy az érvényesítővel, aki csak pénzügyi végzettségű személy lehet. Nem alakították ki a teljesítés szakmai igazolásának módját és formáját, emiatt nem teljes körű a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök szabályozottsága. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2.4. Az OCÖ vállalkozási tevékenysége Az OCÖ vállalkozási tevékenységet nem végzett a vizsgált időszakban. Az OCÖ tulajdonosként, illetve résztulajdonosként vett részt a következő vállalkozásokban: Szociális Lakásépítő, Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Közhasznú Társaságot évben az 1074/1996. (VII. 10.) Korm. határozat 10. pontjában meghatározott feladatok megvalósításának elősegítésére hozta létre az OCÖ 100 %-os tulajdonosként, 3000 ezer Ft-os jegyzett tőkével. Célja a hátrányos helyzetben lévő, szociálisan rászorulók, elsősorban többgyermekes családok segítése, a lakáshoz jutás feltételének biztosítása; Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Közhasznú Társaság 100%-os tulajdonosként, 3000 ezer Ft-os jegyzett tőkével, évi alapítással. Létrehozásának célja a cigány kisebbség oktatási, kulturális, közművelődési tevékenységének támogatása; ROM-DRUCK Nyomdaipari Kft-ben 95%-os tulajdon részt, 1900 ezer Ftos vagyoni betétet vásároltak január 30-án. A Kft. felszámolása május 18-án kezdődött, a ezer Ft-os részesedés leírására és évben került sor, a megszüntető végzést a bíróság február 27-én hozta meg, mely fellebbezés miatt nem jogerős. Az OCÖ könyveiben a részesedések között tartják nyilván a Roma Esély Alternatív Szakiskola alapításához átutalt 990 ezer Ft-os összeget, melyet a könyvvizsgáló előírásainak megfelelően évben vettek nyilvántartásba. Az alapítvány nem tekinthető vállalkozásnak, ezért részesedésként való feltüntetése nem felel meg a számviteli törvény előírásának. Az alapító okirat szerint megszűnés esetén a meglevő vagyont más cigány alapítványoknak adják át és nem az alapítóknak. Az alapítványi célú befizetést a tárgyévi egyéb vagy rendkívüli ráfordítások között kellett volna kimutatni. Az OCÖ által alapított közhasznú társaságok és a 95%-os mértékben tulajdonolt Kft. esetében a Nek. tv. 60. (3) és (4) bekezdésében előírt felelősségi és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat betartották. 3. A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE, A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 3.1. Az éves költségvetések elkészítése, elfogadása A vizsgált időszakban az OCÖ három költségvetést készített. Az évre vonatkozó költségvetését az március 6-i, a évre vonatkozót a február 19-i, a évre vonatkozót pedig a március 30-i közgyűlésen fogadták el. A tervezett és tényleges bevételek és kiadások évek közötti alakulását a 2. és 3. sz. mellékletben mutatjuk be. Az önkormányzat SzMSz-e a költségvetés készítésére előírásokat nem tartalmaz. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az évi költségvetésben bevételként a ezer Ft állami támogatás jelent meg, ennek 50 %-át személyi kiadások fedezetére tervezték, amely összeg magába foglalta a fizetendő járulékokat is. A dologi kiadások melyek az összkiadás 28 %-át jelentették - harmadrészét telefon és postaköltség, 24,2 %-át könyvvizsgálói, szakértői díjak kifizetésére tervezték, valamint 7000 ezer Ft-ot (dologi költségek 20 %-a) állítottak be a választás miatti szállításokra. A évi költségvetésben az állami támogatáson kívül ezer Ft egyéb bevételt is terveztek, így összesen ezer Ft felhasználásáról döntöttek. A ezer Ft-os állami támogatás 63,8%-át személyi, 22,8%-át dologi kiadásokra tervezték. Ezen túl az elnöki keret 10%-os, a támogatások pedig 3,4%-os részt képviseltek. A évi költségvetést egyaránt ezer Ft-os összegben fogadták el, megszegve a december 22-én kihirdetett, a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvényben (költségvetési törvény) foglaltakat. A költségvetési törvény 1. sz. melléklet XIV. Igazságügy minisztérium fejezet tartalmazta az OCÖ évre szóló 171,2 millió, illetve a évre szóló 188,3 millió Ft-os előirányzatát, amely alapján az önkormányzatnak terveznie kellett. A tervezet elkészítésekor ismert volt a évre tervezett támogatás, valamint az is, hogy sem a pénzmaradvány, sem az áthúzódó programtámogatás nem azonos a két évben. A évi költségvetést nem a törvényben megjelölt támogatási összeg figyelembevételével készítették el. Az OCÖ-nek évre elfogadott költségvetése nincs. A évi költségvetés tárgyalását a március 29-i közgyűlés 4. napirendi pontjaként jelölték meg, azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint azt nem tárgyalták. A május 29-én beterjesztett költségvetés csupán egy hónap bevételeit és kiadásait tartalmazta eltérő bevételi és kiadási összeggel. Havi keret: ezer Ft, melyből személyi jellegű ráfordítás ezer Ft, dologi kiadás ezer Ft, egyéb ráfordítások 366 ezer Ft, intervenciós keret ezer Ft, összesen: ezer Ft. A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzatok szervezetének gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni. Az említett rendelet a költségvetés készítésére, felépítésére vonatkozó előírásokat nem tartalmaz. A Nek. tv. 37. b) pontja az önkormányzat döntési hatáskörébe helyezi a költségvetés megállapítását. Az önkormányzat költségvetés készítési kötelezettségének a évben a költségvetési törvényt megsértve tett eleget, 2003-ban pedig nem tett eleget, megsértve a Nek. tv-t. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.2. Az önkormányzat feladatellátása, a költségvetés végrehajtása Az OCÖ működési feltételeinek biztosítására, gazdálkodása forrásaként az állami támogatás szolgált. Ennek összege évről-évre emelkedett (2. és 3. sz. melléklet). A pénzügyi tervezés során csak az OCÖ közvetlen működésével kapcsolatos kiadásokat tervezték meg, a végrehajtás során azonban ezek bővültek egyéb feladatok ráfordításaival, melynek forrását a pályázat kiírója biztosította. Az OCÖ képviselői alapvetően a különböző cigány szervezetekkel, egymással és a helyi önkormányzatokkal meglévő kapcsolatok ápolását, a cigánysággal kapcsolatos információk és ismeretek terjesztését végezték. E feladat ellátása miatt évről évre kiemelten magas az utazási és a telefon költség Az önkormányzat működési feladatainak ellátása Az évi pénzforgalmi jelentéseket, illetve a beszámolóhoz kapcsolt főkönyvi kivonatot vizsgálva megállapítottuk, hogy csak 2002-re alakítottak ki olyan számviteli nyilvántartást, amelyből az OCÖ működési kiadásai egyértelműen megismerhetők. A évi ezer Ft teljesített kiadásból ezer Ft kapcsolható közvetlenül a működéshez, a fennmaradó összeg pedig a pályázati és egyéb támogatásokból megvalósult feladatokhoz. A működési kiadások 64%-a személyi jellegű ráfordítás, 19%-a dologi kiadás, 13%-a az elnöki keret és 4%-a adott támogatás. Megállapítottuk, hogy a kiadásokat nem fedezte a működésre biztosított ezer Ft állami támogatás, valamint, hogy az elnök 5418 ezer Ft-tal túllépte az SzMSz által meghatározott mértéket. A pénzeszközök felhasználása során a takarékos és célszerű gazdálkodás követelménye nem érvényesült. Az OCÖ a képviselők számára az éves költségvetésben meghatározott keret erejéig útnyilvántartáson alapuló útiköltség térítést, e kereten felül pedig kiküldetési rendelvényen elszámolt kiküldetési költséget biztosított. A kétféle elszámolási lehetőséget írásban nem szabályozták, és mivel a kifizetésre kerülő összeg kiszámítása mindkét elszámolás esetében a megtett km alapján, az APEH norma szerint kifizethető üzemanyagár, valamint az elszámolás nélkül kifizethető 3 Ft/km fenntartási költség alapján történt, a megbontás célszerűtlen volt. Az így kifizetett összeg az elmúlt négy évben az állami támogatás 30-34%-át jelentette. Az utazási költség alkalmazott megosztása miatt a havi kiküldetések elszámolása nem egyszerre történik, ezáltal ellenőrzése lehetetlen. Az útiköltség elszámolások vizsgálatánál az alábbi szabálytalanságokat tapasztaltuk: Egy képviselő január 25-én a sz. pénztárbizonylathoz csatolt kiküldetési rendelvény szerint január 17-én, 22-én, illetve 25-én Szolnok Budapest - Szolnok 220 km utat számolt el. Február 4-én, a januári költségtérítéssel elszámoló útnyilvántartás szerint a következő helyeken járt: Szolnok Ózd- Szolnok 360 km, Szolnok- Szekszárd Szolnok 440 km, Szolnok Letenye Szolnok 680 km. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Másik képviselő én az sz. és az sz. pénztárbizonylatokhoz csatolt kiküldetési rendelvényeken számolt el több napi útiköltséget. Köztük mindkét bizonylaton ugyanaznapra elszámolta a Nyíregyháza Budapest Nyíregyháza 530 km utat. Szintén egy képviselő számára évben 41 alkalommal utaltak, illetve fizettek ki összesen Ft-ot útiköltség címen. Esetében a teljes évet tételesen átvizsgáltuk és 27 olyan napot találtunk, melyen kettős elszámolás történt ( Ft). Kiküldetési rendelvényei mellett rendszeresen szálloda és éttermi számlák is megjelentek. (Az időpont azonosság ez esetben is megtalálható volt, március 13-án megszállt a Nap Szállóban Budapesten és a Platán Panzióban Veszkényben.) Az útnyilvántartáson történt elszámolásokhoz a képviselők rövid szöveges ismertetést csatoltak a tevékenységükről, a kiküldetési rendelvények mellett beszámoló nem volt. Az OCÖ elnöke a kiküldetési rendelvényt minden esetben aláírta. Az OCÖ volt elnökének észrevétele a belső kontroll hiányát támasztja alá. Minden esetben tételes összehasonlítást és ellenőrzést az adott dolgozói létszámmal túlterheltségük miatt nem lehetett végezni. Az OCÖ elnöke a kiküldetési rendelvény aláírásakor az útiköltség térítésről szóló nyilvántartást nem tudta ellenőrizni, hiszen az később került benyújtásra, így nem lehetett tudomása arról, hogy ugyanazon napokra az útnyilvántartásban is számoltak el útiköltséget. Az OCÖ működési kiadásaiból évente 4% körüli volt az igénybevett szolgáltatásokra kifizetett összeg, amely a könyvvizsgáló részére kifizetett díjakból, és egyéb szakértők részére történő kifizetésekből állt. A szakértőkkel kötött határozatlan idejű szerződések mindegyikénél felmerült, hogy az elvégzendő feladatot nem határozták meg konkrétan, a havonta benyújtott számlák mellett egy esetben sem számoltak be a ténylegesen elvégzett munkáról. A személygépkocsi javítási költségek összege és összetétele miatt teljes körűen megvizsgáltuk a gépkocsit szervizelő Kft. számláit. Az elnök részére án új személygépkocsit vásároltak. Október folyamán a gépjárművet felszerelték kényelmi, illetve biztonságtechnikai felszerelésekkel. A három számlára összesen Ft-ot fizettek ki. A számlán a nyilvántartásba vétel tényét nem rögzítették, de a gépjármű egyedi nyilvántartásán az értéknövekedést feljegyezték március 29-én a 38. bankkivonatban megjelent egy Ft-os számla (számlaszám: 60640, kelt: márc. 14.), amelyben az előző számlában megjelölt eszközt is leszámláztak. A korábban megjelölt eszközt nem selejtezték le, az újat pedig nem vették nyilvántartásba, megsértve a számviteli törvény 15. (3) bekezdésének előírását, mely szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve). A számlán szereplő egyéb tételek (karosszériajavítás és fényezési munkák) együttes összege Ft volt. Kárfelvételi jegyzőkönyvet az ellenőrzés számára nem mutatott be az OCÖ. A megkötött CASCO biztosításban az önrészesedés 100 ezer Ft, az ezen felül kifizetett összegre nem érvényesítették a kárigényt. Az új autó javítására évben összesen Ft-ot fordítottak. A évi Ft összkia- 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK dásból a sz. számla ( ) Ft-ról szólt, karosszéria javítás és fényezési munkák megnevezésével. A kárigényt ez esetben sem érvényesítették. A Kft. számára január-februárban összesen Ft-ot fizettek ki különböző javításokra. Az január 27-én megalkotott SzMSz VII. fejezet 9. pontja előírása szerint az állami támogatás 10 %-át elnöki keretként különítették el, amely felett az elnök teljes jogkörrel rendelkezett. Az elkülönített összegből szociálisan rászorulókat, programokat, koordinátorokat támogatott az elnök, valamint ösztöndíjakat osztott. Az OCÖ nyilvántartásaiban szociális támogatás címen 1999-ben 5457 ezer Ft-ot, 2000-ben 5847 ezer Ft-ot, 2001-ben 8302 ezer Ft-ot, 2002-ben pedig ezer Ft-ot osztott szét az OCÖ elnöke. Míg a szétosztott összeg 1999-ben az állami támogatás 4%-a, 2002-ben már a 7,4%-a volt. A segélyezés nem kidolgozott elvek alapján, tehát nem objektív megítélés szerint történt. A segélyt a kérelmező levélben kérte, mely a nevén és lakáscímén kívül azonosításra szolgáló adatot nem tartalmazott. A segély jogosságának megállapításához szolgáló jövedelemigazolást nem kért az OCÖ, környezettanulmány nem készült. A évi 397 db segélykifizetést teljes körben átnéztük. Megállapítottuk, hogy 64 esetben (45 személy) fizettek ki 50 ezer Ft feletti összeget, ami az összes kifizetett összeg 42,62 %-a (5935 ezer Ft) volt. Kilencen jutottak éven belül többször is nagyobb összegű segélyhez. Egy személy 6 alkalommal összesen 800 ezer Ft, 6 személy háromszor, 2 személy kétszer jutott személyenként összesen ezer Ft közötti összegű segélyhez. A segélyek kifizetésére az OCÖ részére sem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, sem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény nem ad felhatalmazást. Nem jelenik meg ez feladatként a Nek. tv ában sem. Helyi szabályozás a kérelem benyújtására, annak belső tartalmára, az adatok nyilvántartására, a jogosultság elbírálására, a jóváhagyás módjára, illetve az arról való értesítésre nem készült. Az Szja. törvény pontja felsorolja az adóterhet nem viselő járandóságokat, amelyből egyértelműen következik, hogy az OCÖ által kifizetett segély és ösztöndíj nem tartozik e kategóriába. Szintén ezt támasztja alá az Szja törvény 1. sz. melléklet pontja. A fentiek alapján megállapítható, hogy az OCÖ elnöke a támogatásokat jogszabályellenesen fizette és fizeti ki személyi jövedelemadó levonása nélkül. Nem fogadható el az OCÖ volt elnökének észrevétele, hogy Az OCÖ mint érdekvédelmi, társadalmi szervezetként nyilvántartott testület állami feladatot vállalt át azáltal, hogy temetési segélyeket, kórházi kezeléssel, egészségügyi berendezések vásárlásával kapcsolatos segélyeket fizetett ki arra rászorulók részére, mert a helyszíni vizsgálat során a segélyek kifizetésének bizonylata mellett csupán a kérelmező levelét és a postai feladást igazoló szelvényt találtunk. Eszközvásárlást, kórházi kezelést, temetést igazoló dokumentumot a helyszínen nem mutattak be és ezeket utólag az OCÖ volt elnöke az észrevételhez sem csatolt. 21

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az elnöki keretből kifizetett programtámogatások összege 1999-ben ezer Ft, 2000-ben 8819 ezer Ft, 2001-ben 7462 ezer Ft, 2002-ben pedig 8669 ezer Ft volt. A támogatás 10 ezer és 500 ezer Ft közötti összegben változott, az elbírálás módja ez esetben sem szabályozott. Az esetek 90 %-ában a támogatás engedélyezése levélbeli kérelemre történt, elszámolási kötelezettség nélkül. Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete okt. 2-án kért 500 ezer Ft-ot, 3 részletben kapta meg, elszámolási kötelezettség nélkül ( , , ) án a sz. pénztárbizonylaton 100 ezer Ft kifizetés történt, melléklet csak a kérelem és a postai utalvány i pénztárban ezer Ft összegű programtámogatás kifizetések voltak (3 db), amelyekről szintén nem kértek elszámolást. Az elszámoltatás jellemzően azoknál a támogatásoknál fordult elő, amelyek valamely pályázati támogatáshoz kötődtek, és annak felhasználását számlákkal kellett igazolni án a sz. pénztárbizonylaton 500 ezer Ft kifizetés történt szerződés alapján, a támogatás felhasználásáról elszámoltak én a sz. bizonylaton Roma Kupa Alapítvány részére 300 ezer Ft támogatást fizettek ki, elszámolást kértek, azonban határidőt nem jelöltek meg. Az elszámolás megtörtént. A vizsgált időszakban az OCÖ képviselői, tisztségviselői és dolgozói részére az elszámolásra kiadott előlegek jelentős nagyságrendűek voltak ( én 7347 ezer Ft, én 7194 ezer Ft, én 2291 ezer Ft, én 282 ezer Ft, án 3985 ezer Ft), bár év végére csökkentek. A június 30-i állapot növekedést mutat, de az év végére vonatkozó adat lesz csak összehasonlítható az előző évi összegekkel. Az elszámolásra kiadott előlegek kezelése több problémát okozott az előző évek során, a képviselők fluktuációja, a kifizetéskor ismert cél utólagos módosítása (programtámogatássá minősítés) és az elszámolási, illetve visszafizetési határidő be nem tartása miatt. A GESZ dolgozói minden évben felszólításokat küldtek, de ezek nem érték el a kellő hatást, aminek következtében a évi beszámoló készítésekor évig visszamenőlegesen 3044 ezer Ft került rendezésre, illetve leírásra a tartozásokból - az elnökség döntése alapján behajthatatlanságra és téves könyvelésre való hivatkozással. A döntés nem felelt meg a pénzkezelési szabályzatban leírtaknak, mivel: olyan összegek is leírásra kerültek, amelyek hivatalban levő képviselők tartozására vonatkoztak (két esetben 110 ezer Ft egy esetben 15 ezer Ft, és egy esetben 500 ezer Ft). útiköltség elszámolásra kiadott 900 ezer Ft előleget az elszámoltatás helyett programtámogatássá minősítettek át, amelynek felhasználását számlákkal nem igazolták. 22