A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolhatósága *
|
|
- Margit Gálné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Szarka László A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolhatósága * Typological Arrangement of the Central European Minorities As the leader of the academic research team of minorities the author sets up a typological scheme of three elements, based on the history, territory, language and conciousness of the Central European minorities: 1. national minorities with collective national conciousness 2. ethnic minorities 3. regional minorities with local conciousness of identity. Közép-Európa Németországtól keletre esô hét országában (Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban), valamint a történeti-egyházi, kulturális jellemzôk révén ehhez a térséghez tartozó három történeti régiójában (Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban) összesen 107 olyan nemzeti, etnikai kisebbségi csoport található, amelyek lélekszáma a legutóbbi népszámlálások hivatalos adatközlése szerint meghaladta az ezer fôt.1 Amennyiben a legalább tízezres lélekszámú közösségeket választjuk kiindulópontnak, a számba vehetô közösségek 61, a százezres nagyságrendet elérô közösségek száma pedig 16. A milliós lélekszámot pedig csupán az erdélyi magyar és roma, illetve a csehországi morva közösség haladta meg.1 A térség nyelvi-kulturális sokszínűsége tehát meglehetôsen viszonylagossá vált, hiszen a néhány ezer fôt számláló közép-európai kisebbségi közösségek legfeljebb egy-két település etnikai szerkezetét színezik át, s fennmaradásukra a 21. században kevés esély mutatkozik A 107 kisebbségi közösség összlétszáma valamivel meghaladta a 7 milliót, azaz a vizsgált térség 81 milliónyi összlakosságának 8,6 százalékát jelenti. Pusztán a kisebbségek felsorolásából is kitűnhet: a minden vizsgált országban és régióban megtalálható roma közösségek mellett a hét szomszéd államban és Csehországban élô magyar kisebbségek, a térség hét országában kimutatott szlovák és a térség hat államában fellelhetô német népcsoportok alkotják a közel hatvan kisebbségi csoport nagyobbik felét. Lélekszámban a hivatalos adatok szerint a 2,75 milliónyi határon túli magyar, a valósághoz minden bizonnyal közelebb álló becslések alapján azonban már a 4,5-6 millióra becsült közép-európai cigányság alkotja a legnagyobb lélekszámú közép-európai kisebbségcsoportot. Ez utóbbi becslések átlagát alapul véve egyébiránt a kisebbségek arányszáma megközelíti a térség összlakosságának százalékát Ezzel együtt a közép-európai kisebbségek 20. századi történetét a népfogyatkozás, a kényszerasszimiláció, az etno- és genocídiumok, az etnikai tisztogatások, az erôszakos belsô telepítések, a ki- és áttelepítések negatív következményei határozták meg. Közép-Európa 20. század eleji etnikai térképérôl mára nagyobbrészt eltűntek a német és zsidó közösségek, eredeti népességarányukhoz képest töredékére csökkent a magyarországi kisebbségek, s kevesebb mint a felére a magyar kisebbségek részesedése valamennyi szomszéd országban. Ezt a radikális fogyást mutatják a 20. századi közép-európai térképek és nemzetiségi statisztikák, az utolsó perc szindrómája, a teljes asszimilációtól, az eltűnéstôl való félelem jellemzi a térség legtöbb kisebbségi közösségének értelmiségi-politikai diskurzusait Amíg tehát a 20. század elején a térség minoritásainak nagyobbik hányadát az új határok által létrehozott kényszerkisebbség kategóriájába lehetett besorolni, ma szinte kivétel nélkül mindegyik mint egyfajta maradékközösség jellemezhetô. S jó okunk van rá, ha minden
2 körülményeskedô elemzés nélkül már itt jelezzük, hogy e két szubjektív kritérium mentén kijelölt kategória vagyis a kényszerkisebbség és a maradékkisebbség között (a század folyamán szinte végig virulens nemzetállami nacionalizmusok jóvoltából) igen szoros összefüggések mutathatók ki. Igaz persze, hogy a történeti kisebbségek sem jártak jobban, sôt a térség legtöbb országában a zsidó közösségek gyakorlatilag megszűntek létezni, a német és a szlovák kisebbségek pedig mára csupán töredékeikben léteznek. Mindennek legfôbb okát kétségkívül abban jelölhetjük meg, hogy a kelet-közép-európai nemzetállamok kivételes rövid idôszakoktól eltekintve általában nem a kisebbségi csoportok elismerésére, egyenjogúsítására és közösségként való integrálására, hanem kiiktatásukra, asszimilálásukra és minél teljesebb felszámolásukra törekedtek. 2. A kisebbségi közösségek nagy számára való tekintettel az alábbiakban csak a tízezernél nagyobb lélekszámú csoportok tipológiai sajátosságait és hasonlóságait igyekszünk röviden hat kritérium-együttes alapján rendszerbe foglalni A térség kisebbségeinek kialakulása alapvetôen négy nagy korszakra és három történeti tényezôre vezethetô vissza: a középkori kolonizációs és migrációs folyamatokra, amelyek eredményeként a térség nemzeti királyságai a Habsburg, az orosz és a török birodalmakba olvadtak be, s ezek keretei között találták meg helyüket, a térség hagyományos történeti kisebbségi közösségei a század folyamán kialakultak. A másik nagy történeti korszakot a török kor után elkezdôdött újratelepítések, Lengyelország felosztásainak periódusa jelentette, amikor Közép-Európa etnikai térszerkezete igen nagy mértékben mozaikszerkezetűvé vált. Ekkor alakultak ki azok a soknemzetiségű régiók, mint pl. a baranyai-tolnai, bácskai német szláv magyar vagy a bánsági német szláv magyar román régiók. A harmadik korszakot a 19. század urbanizációs, iparosodási folyamatainak kísérôjelenségeként felerôsödött interregionális, internacionális és interkontinentális migrációs hullámok és erôteljes asszimilációs folyamatok jelentették, amikor a térség történetileg kialakult etnikai erôviszonyaiban elôször jelentkeztek a nemzetállami befolyások. A 20. század eleji államjogi változások jelentették a negyedik korszak nyitányát, amikor a soknemzetiségű birodalmak helyén létrejött nemzeti kisállamokban a korábban domináns német, magyar, mohamedán nemzeti közösségek egész sora került akarata ellenére kisebbségi pozícióba A kisebbségek kialakulásának történeti körülményei alapján tehát megkülönböztethetünk középkori eredetű, illetve többé-kevésbé önkéntes belsô telepítési migrációs hullámok révén kialakult történeti kisebbségeket, valamint a 20. századi politikai döntések nyomán kialakított kényszerkisebbségeket A tipológiailag releváns sajátosságok tekintetében a kisebbségek történeti kialakulásában azonban nem annyira a kényszer, illetve az önkéntesség mozzanata a fontos, hanem sokkal inkább az, hogy az eredeti nemzeti közösségtôl való leválás pillanatában a modern nemzettudat legfontosabb hordozói az egységes irodalmi nyelv, a nemzeti, állami politikai program, az egységes nemzeti kultúra, gazdaság, piac fejlôdésüknek éppen melyik stádiumában voltak. Ebbôl a szempontból a 19. század közepe elôtt kialakult és az eredeti nemzeti közösségtôl földrajzilag is távolra kerülô kisebbségi csoportok már csupán kis számú értelmiségi közvetítôk révén kapcsolódtak az eredeti nemzeti közösség nyelvi-kulturális és politikai-gazdasági fejlôdéséhez, így a formálódó nemzeti közösségtudat csak közvetve éreztette hatását Térségünk s azon belül a trianoni Magyarország területén kialakult kisebbségek nagyobbik része ez utóbbi módon alakult ki, s a fentebb jelzett közvetett és közvetített nemzettudat a helyi vizsgálatok eredményeiben is visszatükrözôdik. Így pl. a pilisi szlovákok, az istvánmajori lengyelek vagy a Pest, Veszprém megyei németek, de a bánsági, szatmári vagy éppen a szepességi német szórványok körében végzett identitás-vizsgálatok azt mutatták, hogy az eredeti nemzeti közösség kiválást követô nyelvi-kulturális, politikai fejlôdésérôl szükségképpen csak közvetett és bizonytalan tudással rendelkeznek. Ezeknek a regionális történeti kisebbségeknek a történeti identitásában a kisebbségi közösség, illetve a befogadó és új otthont adó haza és tájegység történelmével való azonosulás a domináns. A 20.
3 század utolsó évtizedében azonban részben az anyanemzetek államalapításainak, részben a kapcsolattartás dinamikusan fejlôdô új meg új lehetôségeinek a következtében a kisebbségek önrevitalizációs törekvéseinek egyik korábban alig remélt lehetôségét éppen az anyanemzetek kulturális-tudományos, gazdasági s részben politikai életébe való bekapcsolódás jelentheti. Ennek a folyamatnak a kezdeti eredményeit máris tapasztalhatjuk a térség német, szlovén, horvát, szlovák, ukrán, cseh kisebbségei esetében. Kiemelkedô példaként említhetjük a lengyelországi és magyarországi németeket, a karintiai és a magyarországi szlovéneket, a burgenlandi horvátokat, de a magyar magyar kapcsolatok Erdély, Szlovákia és Kárpátalja vonatkozásában is szemünk láttára alakulnak át, s kibontakozóban van egyfajta új kulturális integratív modell. 3. A kisebbségi közösségek fejlôdését, kohézióját a történeti tényezôk mellett alapvetôen befolyásolja a csoport földrajzi elhelyezkedése, településszerkezete. A térség kisebbségeinek nagyobbik része éppen a létrejöttük sajátosságai folytán, illetve a századi történeti folyamatok (migrációs, urbanizációs folyamatok, kényszertelepítések) miatt mára jórészt szórványhelyzetbe, a korábban általuk dominált etnikai régiókon belül is kisebbségi pozícióba került. A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi (székelyföldi) és bácskai magyar, a csehországi (sziléziai lengyel) etnikai tömbök mára jószerivel inkább kivételnek számítanak, s a kompakt magyar településszerkezet fennmaradása jórészt viszonylagos rövid létezésüknek, illetve kialakulásuk körülményeinek, határ menti fekvésüknek köszönhetô. A határmentiség ugyanakkor egyszerre jelenti a közvetlen kapcsolattartás lehetôségét és a többségi nemzetek veszélyeztetettség-érzetének ébren tartását s a kisebbségi magyar önkormányzati törekvések elutasítását. A közép-európai kisebbségek többségének térszerkezetére a korábbi etnikai régiókon belüli szórványhelyzet, a nyelvszigetek és a városi kisebbségi közösségek kialakulása a jellemzô. 4. A közép-európai kisebbségek tipológiai sajátosságainak másik nagy kritérium-együttesét a nyelvhasználati jellemzôk határozzák meg. Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a 20. század folyamán a többségi és kisebbségi közösségek között alapvetô megkülönböztetô etnikai jegyként értékelhetjük azt a tényt, hogy a század végére a kisebbségek nagy többsége közel teljes egészében két- vagy többnyelvűvé vált, szemben a térség többségi nemzeteinek szinte kizárólagos egynyelvűségével A bilingvizmus foka, az anyanyelv pozíciója alapján az elsô külön csoportba tartoznak az anyanyelv-domináns kisebbségek: pl. a szlovákiai, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai magyarok, az erdélyi, vajdasági szlovákok, a kárpátaljai és vajdasági ruszinok, a csehországi lengyelek, a lengyelországi litvánok, ukránok, fehéroroszok, a horvátországi, romániai szerbek, a kárpátaljai oroszok. Az anyanyelv dominanciája azonban még a felsorolt csoportokon belül is egyre kevésbé magától értetôdô, a társadalmi mobilitás, a városi környezet, a szórványosodási folyamatok, a vegyes házasságok egyre nagyobb aránya, az anyanyelv társadalmi presztízse, használatának jogi és kommunikációs akadályai minden kisebbség körében szinte napról napra csökkentik az anyanyelvhasználat körét A második csoportba a kétnyelvű, de másodnyelv-domináns kisebbségek tartoznak. Ezek esetében a környezeti vagy másodnyelv szerepét betöltô többségi vagy államnyelv dominál a mindennapi nyelvi érintkezésben s egyre inkább a családon belüli nyelvhasználatban is. A másodnyelv-domináns kisebbségi közösségek csoportjába tartozik eltérô mértékben szinte valamennyi magyarországi kisebbség, valamint a térség többi országában élô szlovén, német, szlovák, cseh, cigány kisebbségek, s a magyar kisebbségek közül a szlovéniai és horvátországi közösség, a csehországi szlovákok. A másodnyelv dominanciája ellenére ezek a kisebbségek, illetve a kisebbségi csoporton belül a közösség jelentôs hányada anyanyelvként a kisebbség eredeti nyelvét adja meg a népszámlálások során. A másodnyelv túlsúlyával szemben rövid távon egyedül a német irodalmi nyelv megtanulásával anyanyelvüket újratanuló német kisebbségek tudnak nagyobb sikereket elérni, de az anyanemzetek és államaik presztízsének, gazdasági sikereinek kisugárzása Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és minden bizonnyal elôbb-utóbb Románia, Ukrajna, illetve Szerbia részérôl is éreztetheti hatását ezeknek a nemzeteknek a kisebbségei körében.
4 4.3 A nyelvileg asszimilált kisebbségeknek két alcsoportját kell megkülönböztetnünk: az egyikbe azok a közösségek tartoznak, amelyek a kisebbség eredeti nyelvét, nyelvjárását az idôsebb generációk révén még ôrzik, s a fiatalabb generációk az iskolai oktatásban elsajátítják a kisebbség nyelvének irodalmi változatát. Ez a helyzet jellemzi a burgenlandi magyarságot, magyarországi kisebbségeknek azt a részét, amely a népszámlálás során anyanyelvként immár a magyar nyelvet tünteti fel. Ide tartozik a térség regionális cigány közösségeinek jelentôs része. A második alcsoportba a nyelvváltás utáni helyzetbe jutott kisebbségek, illetve az egyes kisebbségek kisebb-nagyobb közösségei tartoznak, amelyeknek csupán homályos nyelvemlékei és a közösség egykori anyanyelve és kultúrája iránti tisztelet és vonzalom maradt. A térség kisebbségei közül talán csak az örmény és a jiddis nyelv térvesztése nyomán elôállt helyzet jellemezhetô ezzel a leírással A nyelvváltás fokozatainak különös jelentôségét aligha kell hangsúlyoznunk, hiszen a nyelv- és identitásváltás minden közösség esetében igen szorosan összefügg egymással. 5. A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolásánál a történeti, területi, nyelvi kritériumok objektív támpontokat adhatnak az egyes közösségek meghatározásához és besorolásához. Ezeknek az objektív kritériumoknak a sorát még tovább bôvíthetnénk a közösségek jogi státusának vizsgálatával (egyenjogú, kulturális csoportjogokkal rendelkezô, nyelvhasználati csoportjogokkal rendelkezô, egyéni jogokkal rendelkezô, szerzett jogaiból veszítô, permanens restrikciót elszenvedô, diszkriminált kisebbségek) vagy a kisebbségi pártok politikai programjainak osztályozásával (szeparatista, autonomista, integratív, asszimilációpárti stb.). A viszonylag egyszerű objektív osztályozási szempontok mellett a közösségekhez tartozó személyek csoporthoz való tartozását azonban az objektív vagy annak tetszô tényezôk, kritériumok mellett szubjektív tényezôk egész sora is befolyásolja, s ezeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül a tipológiai sajátosságok és hasonlóságok feltérképezésénél. A kisebbségi közösséghez az anyanyelv közössége, a lokális közösség kötelékeinek és a származás egy-két generáción belül mindenki számára egyértelmű folytonossága mellett más, szubjektív kapcsokkal is lehet kötôdni. Egy-egy kisebbséggel a történeti sorsközösség vállalása, a kisebbség szokásaival, értékrendjével való azonosulás alapján, erkölcsi szolidaritás révén is lehet teljesen vagy részlegesen identifikálódni. A kisebbséghez tartozó személyek etnikai önazonosság-tudata és a kisebbségek sok tényezôbôl szervezôdô csoportidentitása fontos, de igen bizonytalan kritériuma a kisebbségek elméleti osztályozásának, besorolásának. Itt most csupán arra vállalkozunk, hogy a térség kisebbségi közösségeinek önmeghatározásai, illetve tudományos igényű definíciói alapján négy egymástól alapvetôen különbözô identitásformát próbáljunk egymástól elhatárolni Az eredeti vagy a kisebbségi fejlôdés során anyanemzeti szerepkörbe került nyelvi, kulturális nemzeti közösséghez való tartozás tudata, azaz a nemzeti identitás primátusa a nemzeti kisebbségekként meghatározható közösségek egyik legfontosabb közös jellemzôje. A kisebbségi magyarok körében végzett szociokulturális, társadalomlélektani vizsgálatok például azt mutatják, hogy a hét szomszédországi magyar kisebbség közül a négy nagyobb közösséget a magyar nemzeti identitás vállalása jellemzi: a lekérdezés során felkínált közösségi identitásformák között a szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyarok döntô többsége elsôsorban az egyetemes magyar nemzethez tartozónak érzi magát. Hasonló egyöntetűségre utaló jelek az egymás államaiban élô délszláv nemzeti kisebbségek, valamint a csehországi lengyelek esetében figyelhetôk meg. A térség maradék német kisebbségei esetében az egyesült Németország gazdasági, politikai sikerei, a német nyelv presztízse, az újonnan létrejött közép-európai kisállamok esetében pedig az önálló nemzetállam kisebbségei iránti érdeklôdése elsôsorban az értelmiség és a középrétegek soraiban váltott ki a nemzeti tudat megerôsödése irányába mutató reakciókat A történetileg több száz éve kialakult kisebbségek esetében a hullámzó erôsségű etnikai identitás jegyei a jellemzôek: az anyanyelv vagy anyatájnyelv tiszteletével, a kisközösség saját etnikus tradícióinak ápolásával, átadásával az erôs származástudat jelenlétével meghatározható etnikai azonosságtudat elsôsorban abban különbözik a nemzeti identitástól,
5 hogy a csoportidentitás a kisebbség valóságos közösségére terjed ki, s az anyanemzeti kötôdések, vonzalmak csupán kiegészítik ezt az identitásformát. A magyarországi kisebbségekhez tartozó nem értelmiségi csoportok, személyek nagyobb részét alapvetôen ez az identitástípus jellemzi, mint ahogy a térség többi, bolgár, örmény, szlovák, cseh, szlovén kisebbsége körében is ez a fajta csoportidentitás a leggyakoribb A regionális (lokális) identitás az etnikai és nemzeti csoporttudat fontos kiegészítô elemeként van jelen a közép-európai kisebbségek önazonosság-tudatában. Liszka József, szlovákiai magyar néprajzkutató szerint a szlovákiai magyarság nemzeti identitása mellett nem a szlovákiai magyar kisebbség egységes mi-tudata, hanem a csallóközi, palócföldi, honti, nógrádi, bodrogközi, ungvidéki magyar kisrégiókhoz való kötôdés a magyarság csoporttudatának második számú domináns eleme. Ugyanez a jelenség az egységesen erdélyiként, vajdaságiként emlegetett magyar közösségek esetében is jól megfigyelhetô. A hazai kisebbségek hagyományos régióinak magyar többségűvé válásával a regionális tudati kötôdések ugyan lazulóban vannak, de fôként a szlovén s részben a román, szlovák és a horvát kisebbség, illetve a baranyai német közösség esetében mindmáig fontos kiegészítô identifikációs tényezô a szűkebb pátriaként megélt régióval, településsel való azonosulás tudata. A csehországi és szlovákiai morva és sziléziai kisebbség évi népszámlálás során regisztrált nagyszámú jelentkezését alighanem egyszeri jelenségként kell értékelni, hiszen a tartományi különállás politikai tartalmát Prágának sikerült semlegesíteni, a morva regionális nemzeti mozgalom pedig az elmúlt években elveszítette tömeges támogatottságát A kettôs identitás a történeti és másodnyelv-domináns kisebbségekre jellemzô sajátos etnikai-nemzeti csoporttudat, amely révén a kisebbségek etnikai önazonosságukat a befogadó ország állampolgári közösségéhez és a többségi nemzethez való asszimilációs-integrációs kötôdésüket próbálják összeegyeztetni. A kettôs identitáson belül az etnikai és az állampolgári, illetve az asszimilációs-integrációs tényezôk között legtöbbször igen törékeny egyensúly létezik, bármely negatív impulzus képes azt igen rövid idôn belül egyik vagy másik irányba elmozdítani Az összetett államnemzet, politikai nemzet kategóriáival való azonosulásra tömeges méretekben Közép-Európában a volt Jugoszláviában akadt példa, ahol a magukat jugoszlávoknak vallók száma 1981-ben az egész ország területén meghaladta az 1,2 milliót, Vajdaságban megközelítette a kétszáz-, Horvátországban pedig a négyszázezret. A csehszlovák identitás ugyanakkor 1968 után egyszer sem érte el az tízezres számot. Ugyanakkor a nyelvváltás utáni szakaszba jutott kisebbségek a kettôs identitás feladását követôen származástudatuk esetleges megôrzése mellett az állampolgári közösséget tartva célközösségnek, legtöbbször az állampolgárság és nemzetiség azonosításával jutnak el a többségi nemzeti közösség vállalásához. 6. A domináns identitásformák csoporttudatra gyakorolt hatását a kisebbségek belsô kohéziója felôl is érdemes megvizsgálni. A fogyó lélekszámú, a nyelv- és identitásváltás által elbizonytalanodott kisebbségi közösségek esetében aligha lehet feltételezni az egész csoportra kiterjedô egységes, erôs mi-tudatot. Az erôs csoporttudat még a kompakt településszerkezettel, domináns nemzeti tudattal rendelkezô kisebbségek esetében is leginkább a tartós válsághelyzetekben alakul ki és állandósul. A csoport belsô kohézióját a közép-európai kisebbségek esetében leggyakrabban a kisebbség politikai képviselete és értelmisége képes biztosítani, s ezekre legtöbbször a többség negatív politikai lépései szoktak rásegíteni. A kisebbségi jogok kiterjesztése csak az önkormányzati modell esetén képes a belsôkohéziót növelni, a részleges jogkiterjesztés pl. a nyelvhasználat, az oktatás vagy más kulturális jogok terén általában a csoportszolidaritás gyöngülését eredményezi. Milyen tipológiai sémát lehet felrajzolni az elmondottak alapján? A közép-európai kisebbségek történeti, területi, nyelvi, tudati jellemzôk alapján egymástól mereven nem elválasztható három csoportba sorolhatók be: a nemzeti közösségtudattal rendelkezô, azt közösségi identitásukban meg határozó elemként értékelô nemzeti kisebbségek csoportjába,
6 az eredeti vagy anyanemzeti közösségtôl tartósan különfejlôdôs ahhoz elsôsorban a származás, valamint a beszélt nyelv alapján kötôdô etnikai kisebbségek csoportjába, valamint a vizsgált országok egyes régióiban kialakult s ma identitásukat ehhez a régióhoz való kötôdésükkel meghatározó regionális kisebbségek csoportjába. Véleményem szerint erôsen vitatható az az álláspont, amely szerint a közép-európai kisebbségek közül egyedül a cigányság tekinthetô etnikai kisebbségnek. A szomszédságban élô anyanemzetek közelsége s az azzal való változó intenzitású kölcsönös viszonyulás természetesen fontos, de nem meghatározó különbség a térség országaiban élô cigány közösségekkel való összehasonlításban. Az etnikus jegyek (nyelv, származás, hagyomány stb.) alapján szervezôdô s az anyanemzettel a nemzettudat közössége szintjén már nem vagy csak halványan azonosuló többi kisebbségek csak részben sorolhatók a nemzeti kisebbségek csoportjába, s jóval indokoltabbnak tűnik besorolásuk az etnikai vagy a regionális közösségek kategóriájába. A magyarországi kisebbségekre szinte kivétel nélkül ez a köztes állapot a jellemzô. Mint ahogy az etnikai és a regionális kisebbségtípusok sem tekinthetôk eleve elrendelt és örökkévaló adottságnak, a nemzeti kisebbségek körében is folyamatosan jelen vannak és hatnak az nemzeti közösséghez képest egyfajta különfejlôdéshez vezetô motívumok A három csoport között folyamatos az átjárás lehetôsége, vannak csoportok, amelyeket kisebb-nagyobb megszorításokkal akár mind a három csoportba is besorolhatunk. Egy adott nemzeti kisebbségcsoporton belül egyik-másik közösség fejlôdésében már kimutathatók a nemzeti közösségbôl való nyelvi-kulturális, tudati kiválás jelei (burgenlandi, szlovéniai magyarok), más etnikai csoporttudattal rendelkezô közösségek viszont most találnak rá a nemzeti közösséghez való közeledés lehetôségeire (szlovák, szlovén, horvát stb. csoportok) A különbözô kisebbségtípusok önszervezôdéséért, többséghez fűzôdô viszonyáért, jogaik biztosításáért felelôs kisebbségi és többségi politikusoknak viszont elengedhetetlenül szükségük van az adott kisebbségek helyzetének, sajátosságainak és más kisebbségekkel való rokonságának a feltérképezésére. Hiszen minden program, legyen az bármily hangzatos, elôkészített, csak akkor számíthat sikerre, ha a megcélzott közösség adottságait, készségeit és képességeit maximális mértékben figyelembe veszi. Nem kétséges, hogy napjainkra véget ért, sôt immár visszájára fordult a kisebbségkutatás 1990-es évek elején tapasztalt reneszánsza és konjunktúrája. Ezt mutatja az a tény, hogy a kisebbségekhez tartozók gyakran adnak hangot annak a véleményüknek, hogy igen kevés hasznát látták-látják a sokféle kutatásnak, s legfeljebb a kisebbségi értelmiség által végzett önkutatást tartják fontosnak a közösség önismerete és önszervezôdése szempontjából. A kisebbségi kérdéssel foglalkozó politikusok közül szintén sokan érzik úgy, nem a tudományos kutatásokon áll vagy bukik a megoldási alternatívák, a különbözô politikai elképzeléseik sikere, sokkal inkább a pártközi, tárcaközi alkufolyamatokon, a költségvetési támogatottságon vagy épp a helyi önkormányzati erôviszonyokon. Felmerült és meg is fogalmazódott a kérdés: kell-e, s ha igen miért és hogyan kell a következô években Magyarországon a különbözô kutatóműhelyekben a kisebbségi kérdésekkel foglalkozni? Miért lehet többségiek és kisebbségiek számára minden fenntartás dacára egyaránt fontos a kis nemzetek és nemzeti, etnikai kisebbségek által lakott Közép-Európában folyamatosan tisztázni a kisebbségi kérdés alapfogalmait, számba venni a kérdések, konfliktusok kezelésének, megelôzésének módozatait, megoldási alternatíváit? Elôadásomban arra tettem valószínűleg túlzottan vakmerô és szükségképpen elnagyolt kísérletet, hogy a Közép-Európa Németországtól keletre esô részén élô kisebbségek legfontosabb sajátosságait és hasonlóságait összevetve térségünk kisebbségeinek 20. századi történeti változásait s azok következményeit tipológiai szempontok alapján rendszerezzem. írta Szarka László (Kisebbségkutatás, HHRF)
Kisebbségpolitika, kisebbségi érdekérvényesítés Magyarországon
Kisebbségpolitika, kisebbségi érdekérvényesítés Magyarországon Jegyzet Összeállította Koller Inez 2008. május 6. 1 Tartalom 1. Etnikai struktúra Magyarországon 2. Kisebbségelméleti fogalmak, megközelítések
RészletesebbenKISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 113
Kelet-Közép-Európa mindig is egyfajta köztes állapotot sejtetető fogalma alatt az elmúlt hatvan év politikatörténeti vízválasztóit szem előtt tartva az egykori vasfüggönytől a mostani csatlakozó államok
RészletesebbenKISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181
A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva
Részletesebbenarculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenTények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról
2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt
RészletesebbenETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET
A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenDemográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
Részletesebben2011. évi teljesítés
eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenÉszak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében
Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein
RészletesebbenNemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD
Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában 1 Nemzetiségi kisebbség Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD A nemzetiségi kisebbségek tagjainak jogairól szóló törvény
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenNemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)
Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenA határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
Részletesebben2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.
1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait
RészletesebbenKISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 193
Az 1980 1990-es évtizedekben kiterjedt nemzetközi irodalma keletkezett a kisebbségi közösségek létezésében perdöntő fontosságú két jelenségnek, az etnicitásnak és az etnikai identitásnak. A szociálpszichológia,
RészletesebbenEtnikai csoportok Az etnicitás fogalma kulturális szokásokat és szemléletmódot jelöl, amely megkülönböztet egy adott emberközösséget.
ETNICITÁS Etnikai csoportok Az etnicitás fogalma kulturális szokásokat és szemléletmódot jelöl, amely megkülönböztet egy adott emberközösséget. Az etnikai csoportok tagjai kulturális értelemben megkülönböztetik
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék
Függelék A JELENKORI ERDÉLY NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI ÉS FELEKEZETI TAGOLÓDÁSA 1850 1992 KÖZÖTT. MEGYÉNKÉNTI ADATSOROK MEGJEGYZÉSEK ÉS JELMAGYARÁZAT: A mai közigazgatási határok között. Az 1910. évi lélekszám
RészletesebbenA kisebbségek helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenAz angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban
Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
RészletesebbenSzarka László: A magyarországi kisebbségek asszimilációja és fogyása Trianontól napjainkig
Szarka László: A magyarországi kisebbségek asszimilációja és fogyása Trianontól napjainkig A nem magyar kisebbségek aránya 1910 és l920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által
RészletesebbenTrendforduló volt-e 2013?
STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi
RészletesebbenA KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében
A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében címmel 2014-ben összeállítottuk a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tévő szempontrendszert.
RészletesebbenA nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről
A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)
ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenHárom fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság
Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenKISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?
Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK
RészletesebbenXXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János
XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János A 2001. évi népszámlálási adatok rövid összefoglalása A népszámlálás módszertana A 2001. február 1-jei eszmei idõponttal lebonyolított népszámlálás során a nemzeti és
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenNyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A
Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai helyzetkép T É R B E N É S I D Ő B E N K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A A többnyelvűség ma az ET 2012. évi felmérése
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenA KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja
RészletesebbenHatáron átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE
Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése 11. szekció: Határkutatás, politikai földrajz és geopolitika Mosonmagyaróvár
RészletesebbenA Kárpát-medence politikai földrajza
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Kárpát-medence politikai földrajza Hajdú Zoltán hajdu@rkk.hu Az előadás négy érintett
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenA nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
9. melléklet a 2019. évi. törvényhez A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenA magyar határok európanizációs összefüggései
A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi
Részletesebben" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom
1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel
RészletesebbenKülföldi vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében között. Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft
Külföldi vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében 11-14 között Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Legfontosabb külföldi küldőterületek vendégéjszaka számai
Részletesebbenangol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű)
Ssz 1 2 3 4 5 6 osztatlan i képz szakpárjának egyik tagja angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra
RészletesebbenLdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban
RészletesebbenT/5827. számú. törvényjavaslat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY A T/5827. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európa i Kartája 2. Cikk bekezdése szerinti kötelezettségvállalása i cigány (romani
RészletesebbenVélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*
Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,
RészletesebbenA burgenlandi magyar népcsoport
A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenSZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenAz EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka
Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének
RészletesebbenA 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.
RészletesebbenA civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a
RészletesebbenNemzetek kedveltsége és elutasítottsága a visegrádi országokban
Közép-európai közvélemény: Nemzetek kedveltsége és elutasítottsága a visegrádi országokban Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.
ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA Baranya megyei nemzetiségi oktatásról
A Baranya megyei nemzetiségi oktatásról Tendenciák, kérdőjelek, dilemmák Dr. Fórika László, AJBH A nemzetiségi oktatás, mint létkérdés? Egynyelvűség: elvész az anyanyelv identitásképző és megtartó hatása
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL
STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó
Részletesebbenwww.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas
www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Az autonómia alapvetõ kérdései Ruth Lapidoth: Autonomy Flexibile Solutions to Ethnic Conflicts United States Institute
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenDr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)
1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenA nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról
A nemzetiségi oktatásról és a cigányság integrációjáról Nemzetiségi létkérdések az ombudsman szemszögéből dr. Fórika László, AJBH Alapvetés Népszámlálás 2001, 2011: 440 ezerről 644.524 fő = disszimiláció
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenA vajdasági magyarok élettere és jövőképe
A vajdasági keresztény magyarság jövőképe PAX ROMANA - Szabadka, 2008. 09. 20. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyarok élettere és jövőképe 1 Témavázlat Demográfiai helyzet Identitás és tájtudat Vallási
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenBÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON június 14.
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2018. június 14. EURÓPA TANÁCS 2016. ÉVI BŰNÜGYI STATISZTIKÁJA Az ET 47 tagállamának 52 börtönigazgatóságából 47 tett eleget a kérdőíves
RészletesebbenA szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos
RészletesebbenII. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI
II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett
RészletesebbenNemzeti identitás a határon és azon túl
Nemzeti identitás a határon és azon túl A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar szlovák ukrán határ mentén Pakot Ágnes Sőrés Ane t t Által ános igazság, hogy a határnak
RészletesebbenHatárok és identitás
TÓTH ÁGNES VÉKÁS JÁNOS Határok és identitás A 2001. ÉVI MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁSKOR KISEBBSÉGI NEMZETI-ETNIKAI KÖTŐDÉST VALLOTT KÜLFÖLDÖN SZÜLETETTEK JELLEMZŐI Bevezető 1 Általános megjegyzések Az elmúlt
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenTananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás
Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenAz új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Az új Alaptörvény és a jogélet reformja 2011. 11. 26. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése
Részletesebben