Tõzsér János METAFIZIKA. Akadémiai Kiadó, Budapest

Átírás

1 Tõzsér János METAFIZIKA Akadémiai Kiadó, Budapest

2 A kötet megjelenését az MTA Könyv- és Folyóirat-bizottsága, valamint az MTA TKI támogatta Szakmai lektor E. Szabó László és Bárány Tibor Tõzsér János, 2009 Akadémiai Kiadó, 2009 ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

3 TARTALOM ELÕSZÓ fejezet: MI A METAFIZIKA? 1. Elõzetes meghatározások A metafizika mûködõ fogalma Fizika és metafizika Deskriptív és revizionista metafizika A metafizika kanti és nem kanti felfogása A metafizika a kortárs filozófiában Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom fejezet: TULAJDONSÁGOK 1. Az univerzáléprobléma Természetes meggyõzõdéseink Az univerzáléprobléma három megoldási javaslata Realizmus Hogyan oldja meg a realizmus az univerzáléproblémát? A realizmus két változata: Platón és Arisztotelész A realizmus ontológiája Hogyan különbözteti meg a realista a partikulárékat és univerzálékat? 34

4 6 TARTALOM A partikulárék és az univerzálék típusai Hogyan kapcsolódnak az univerzálék a partikulárékhoz? Az univerzálék hierarchiája Tulajdonságok és természetes fajták Univerzálék és a predikáció Néhány szemantikai megfontolás a realizmus mellett Minden predikátumnak megfelel egy univerzálé? Nominalizmus Predikátumnominalizmus Az elmélet lényege Az elmélet nehézsége Osztálynominalizmus Az elmélet lényege Az elmélet nehézsége Hasonlósági nominalizmus Az elmélet egyik változata Az elmélet másik változata Russell ellenvetése Trópuselmélet Mik a trópusok? Hogyan oldja meg a trópuselmélet az univerzáléproblémát? Univerzálé versus partikuláré és absztrakt versus konkrét Absztrakt versus konkrét Az absztrakt és konkrét tér-idõbeli megkülönböztetése Az absztrakt és konkrét oksági megkülönböztetése Az absztrakt és konkrét megkülönböztetése az absztrakció fogalmával Konkrét vagy absztrakt entitások-e az univerzálék? Konkrét vagy absztrakt entitások-e a trópusok? Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom 61

5 TARTALOM 7 3. fejezet: FIZIKAI TÁRGYAK 1. A fizikai tárgyak common sense fogalma A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének problémája A fizikai tárgyak szubsztrátumelmélete Az elmélet lényege A szubsztrátum fogalma közelebbrõl A szubsztrátumelmélet két típusa A fizikai tárgyak nyalábelmélete Az elmélet lényege A nyalábelmélet két típusa Érvek pró és kontra Egy megfontolás a realista és trópusnyalábelmélettel szemben Egy további megfontolás a realista és trópusnyaláb-elmélettel szemben Egy ellenvetés a realista nyalábelmélettel szemben A realista nyalábelmélet egy lehetséges védelme A realista nyalábelmélet másik lehetséges védelme Egy ellenvetés a szubsztrátumelmélettel szemben A fizikai tárgyak szubsztanciaelmélete A szubsztanciaelmélet fõ tézisei Elsõ tézis Második tézis Harmadik tézis Szubsztanciaelmélet, nyalábelmélet, szubsztrátumelmélet A szubsztanciaelmélet és a nyalábelmélet viszonya A szubsztanciaelmélet és a szubsztrátumelmélet viszonya Összefoglalás Hogyan magyarázza a szubsztanciaelmélet a fizikai tárgyak partikularitását? Miért sikertelenek az alternatív elméletek a szubsztanciaelmélet hívei szerint? Mi a megoldás? A szubsztanciaelmélet nehézségei 91

6 8 TARTALOM 7. A tulajdonságok és a fizikai tárgyak elméleteinek egy lehetséges taxonómiája Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom fejezet: A FIZIKAI TÁRGYAK LÉTEZÉSE AZ IDÕBEN 1. A probléma Endurantizmus és perdurantizmus Endurantizmus és perdurantizmus nagy vonalakban A temporális rész fogalma közelebbrõl Konkrét vagy absztrakt entitások-e a temporális részek? Hogyan alakítsunk ki szemléletes képet a temporális részekrõl? Hogyan individuáljuk a temporális részeket? Átfedhetik-e egymást a temporális részek? Hogyan határozhatóak meg a temporális rész fogalma segítségével a számunkra ismerõs fizikai tárgyak? Prezentizmus és eternalizmus Mi a prezentizmus? Mi az eternalizmus? Endurantizmus prezentizmus, perdurantizmus eternalizmus Milyen viszonyban van az endurantizmus és a perdurantizmus a fizikai tárgyak elõzõ fejezetben tárgyalt elméleteivel? A fizikai tárgyak változása A változás típusai A fizikai tárgyak minõségi változása A fizikai tárgyak alkotórészeinek változása A fizikai tárgyak Cambridge-változása A fizikai tárgyak szubsztanciális változása Hogyan oldja meg az endurantista és a perdurantista a fizikai tárgyak minõségi változásának problémáját? 110

7 TARTALOM A perdurantizmus melletti érv Az endurantizmus védelme I Az endurantizmus védelme II Az elméletek taxonómiája Hogyan oldja meg az endurantista és a perdurantista a fizikai tárgyak alkotórészei változásának problémáját? A perdurantizmus melletti érv Az endurantizmus védelme I Az endurantizmus védelme II Az endurantizmus védelme III Az endurantizmus védelme IV Az elméletek taxonómiája Thészeusz hajója A probléma A probléma elsõ megközelítésben A probléma második megközelítésben A probléma megoldási javaslatai A renovált hajó azonos az eredeti hajóval A rekonstruált hajó azonos az eredeti hajóval: a múzeumigazgató intuíciója Két extrém megoldás Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom fejezet: ESEMÉNYEK 1. Metafizikai problémák az eseményekkel kapcsolatban Léteznek-e események? Józan észre támaszkodó megfontolások az események létezése mellett Filozófiai megfontolások az események létezése mellett Az oksági viszonyból vett érv A változásból vett érv Donald Davidson szemantikai érve az események létezése mellett 143

8 10 TARTALOM 3. Elõzetes megfontolások az események természetérõl Az események partikulárék vagy univerzálék? Az események konkrét vagy absztrakt entitások? Az események téridõ-régió elmélete A téridõ-régió elmélet lényege Milyen viszonyban van az események téridõ-régió elmélete az elõzõ fejezetekben tárgyalt elméletekkel? A téridõ-régió elmélet fõ nehézsége A téridõ-régió elmélet védelme: szükségszerû téridõbeli koincidencia (Myles Brand javaslata) Brand javaslatának bírálata Az események oksági elmélete Az oksági elmélet lényege Oksági elmélet versus téridõ-régió elmélet Az oksági elmélet nehézségei Az oksági elmélet körben forgó Az oksági elmélet következményei nehezen vállalhatók Az oksági elmélet sikertelen Az események tulajdonságexemplifikációs elmélete Kim elméletének lényege A létezési feltétel nehézségei A szubjektum nélküli események problémája A változás nélküli események problémája Az azonossági feltétel nehézségei A túlságosan finoman tagoltság problémája A konstitutív elemek lényegi mivoltjának problémája Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom fejezet: LEHETSÉGES VILÁGOK 1. A lehetséges világok fogalma Természetes meggyõzõdéseink A lehetséges világok sztenderd meghatározása 170

9 TARTALOM Szükségszerûség, kontingencia, lehetségesség, lehetetlenség De dicto és de re modalitások A lehetséges világok ontológiai státuszának problémája Fikcionalizmus Miért nem lehet minden további nélkül tagadni a lehetséges világok létezését? Hogyan lehetünk antirealisták? Genuin realizmus A lehetséges világok természete Genuin realizmus és nominalizmus Az aktuális világ Világokon átívelõ azonosság Ersatzrealizmus Az ersatzrealizmus változatai Propozícióersatzizmus Körülményersatzizmus Strukturálisuniverzálé-ersatzizmus Az ersatzrealizmus ontológiája Az aktuális világ Világokon átívelõ azonosság Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom fejezet: A TEST-LÉLEK PROBLÉMA KÉT ASPEKTUSA: A MENTÁLIS OKOZÁS ÉS A FENOMENÁLIS TUDATOSSÁG 1. Bevezetés Mentális okozás Mi a mentális okozás? A mentális okozás problémája a szubsztanciadualizmus számára 208

10 12 TARTALOM 2.3. A mentális okozás problémája a fizikalizmus/materializmus számára A nem-reduktív fizikalizmus válaszai a kizárási érvre Szükségszerû szuperveniencia Davidson megoldása Fenomenális tudatosság Mi a fenomenális tudatosság Magyarázati szakadék érv Tudásérv Elgondolhatósági érv Összefoglalás Felhasznált irodalom Ajánlott irodalom 253 NÉVMUTATÓ 255 TÁRGYMUTATÓ 259

11 ELÕSZÓ Ez egy tankönyv: bevezetés a metafizikába. Abból a célból írodott, hogy az olvasó megismerkedjen néhány alapvetõen fontos metafizikai problémával, és így képes legyen eligazodni bizonyos kortárs metafizikai vitákban. Ha valaki rápillant a tartalomjegyzékre, feltûnhet neki: nem tárgyalom az összes metafizikai problémát. És valóban: csak érintõlegesen beszélek olyan klasszikus metafizikai problémákról, mint az okság vagy az idõ természete, és egyáltalán nem foglalkozom olyan fontos metafizikai kérdésekkel, mint Isten létezése, a szabad akarat versus determinizmus témája, vagy éppen a jelenség és valóság viszonya. A következõ fõ szempontok vezettek a könyv írása során. (1) A tárgyalt metafizikai problémákat igyekeztem természetes (azaz tudomány elõtti) meggyõzõdéseinkre hivatkozva megfogalmazni. (2) Ahol csak tudtam, a különbözõ elméleteket megpróbáltam egymással szembeállítva bemutatni (vagy inkább: egymás ellen kijátszani), hogy világosabban láthatóak legyenek az elméletek erényei és gyengéi. (3) Külön hangsúlyt fektettem arra, hogy világossá tegyem: a különbözõ metafizikai problémák szervesen összefüggnek egymással. (4) Mindvégig próbáltam semleges és pártatlan maradni, s nem foglaltam állást a különbözõ vitákban. Most pedig mentegetõzni fogok. A könyvben számos (valószínûleg vitatható) leegyszerûsítéssel éltem, és bizony nem ejtettem szót néhány releváns elméletrõl. Mindez hosszú vívodások eredményeként alakult így. Azért döntöttem mégis bizonyos elméletek kihagyása mellett, mert csak aránytalanul nagy technikai apparátus segítségével tudtam volna bemutatni õket. Így például a perzisztencia kapcsán épp csak megemlítem az exdurantizmust. A lehetséges világok kapcsán pe-

12 14 ELÕSZÓ dig nem tárgyalom a különbözõ kombinatorikus elméleteket és még hosszasan sorolhatnám. Egy metafizikakönyv szerzõje számára igen nehéz dolog eldönteni, milyen sorrendben tárgyalja a különbözõ metafizikai problémákat. Nos, azért tárgyaltam éppen ebben a sorrendben a problémákat, mert úgy találtam: így kell a lehetõ legkevesebb anticipációval élnem, tehát magyarázat nélkül, intuitíven használnom olyan fogalmakat, amelyeket csak késõbb fogok precíz definícióval bevezetni. Természetesen távolról sem végeztem tökéletes munkát: például a tulajdonságok metafizikai elméleteinek bemutatása során nemegyszer modális termimológiát kellett használnom (például: szükségszerûen instanciálatlan univerzálék ), holott a modalitásokat jóval késõbb tárgyalom. És megint csak sorolhatnám. Azt is meg kell jegyeznem: lesznek olyanok, akik helyteleníteni fogják, hogy A fizikai tárgyak létezése az idõben címû fejezetet nem elõzi meg az idõ természetének vizsgálata, vagy hogy az Események és A test-lélek probléma két aspektusa: a mentális okozás és a fenomenális tudatosság címû fejezetet nem elõzi meg az okság természetének a vizsgálata. Szememre vethetik, hogy az általam tárgyalt témákról nem lehet kimerítõen nyilatkozni az idõ és az okság metafizikai vizsgálata elõtt. Erre csak azt tudom mondani, hogy igazuk van de bárhogy épülne is fel ez a könyv, valami hasonlót (nevezetesen hogy egy téma vagy egy elmélet hiányzik) akkor is a szememre lehetne vetni. Azt is el kell még mondanom, hogy az utolsó, A test-lélek probléma két aspektusa: a mentális okozás és a fenomenális tudatosság címû fejezet kakukktojás, hiszen speciálisan elmefilozófiai témával foglalkozik. Azért döntöttem mégis a megírása mellett, mert az elmefilozófia a kortárs metafizika talán legintenzívebben mûvelt területe. Ezt a fejezetet tehát amolyan függelékként érdemes olvasni. Könyvem korábbi változata 2006 óta letölthetõ a HEFOP P /1.0 (Szabad bölcsészet /esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, kommunikáció és mûvészettörténet/ BA-tananyagfejlesztés) projektum keretében létrehozott weboldalról ( Az 1. fejezet megírásához vezetõ kutatást az OTKA K pályázata támogatta. A jelenlegi és a korábbi változat megírása közben sok kolléganõmmel és kollégámmal beszélgettem az itt tárgyalt témákról. Köszönettel tartozom Ambrus Gergelynek, Bács

13 ELÕSZÓ 15 Gábornak, Bárány Tibornak, Betegh Gábornak, Cserne Katának, Demeter Tamásnak, Eszes Boldizsárnak, Faragó-Szabó Istvánnak, Farkas Katalinnak, Forrai Gábornak, Huoranszki Ferencnek, Kelemen Jánosnak, Kocsis Lászlónak, Komlósi Andreának, Márton Miklósnak, Márton Rózinak, Pöntör Jenõnek és Tóth Jánosnak, hogy meghallgattak, és megjegyzéseikkel segítették világosabbá tenni a gondolataimat ban az ELTE BTK Logika Tanszéke kutatói szemimáriumának résztvevõivel több alkalommal is megvitathattam e könyvben foglaltakat. Köszönetemet szeretném kifejezni a résztvevõknek az építõ megjegyzéseikért. Nevezetesen Andréka Hajnalnak, Mekis Péternek, Némedi Istvánnak, Szabó Imrének, Ujvári Mártának, és különösen a szeminárium vezetõjének, Máté Andrásnak. Ugyancsak köszönettel tartozom Bács Gábornak, Bodnár Istvánnak, Kovács Dávidnak, Márton Miklósnak és Zvolenszky Zsófiának, hogy részletesen kommentálták e könyv korábbi változatait, és felhívták a figyelmemet számos tévedésre, illetve pontatlanságra. Természetesen igyekeztem mindent kijavítani, de bizonyára nem sikerült maradéktalanul. Végezetül (de nem utolsósorban) köszönöm szakmai lektoraimnak, E. Szabó Lászlónak és Bárány Tibornak a kommentárjait. Könyvemnek nagy hasznára váltak a megjegyzéseik.

14

15 1. fejezet MI A METAFIZIKA? 1. ELÕZETES MEGHATÁROZÁSOK A metafizikának számos különbözõ meghatározása van forgalomban. A metafizika (1) a végsõ valóság tudománya, (2) a létezõnek mint létezõnek a tudománya, (3) a valóság mint egész tudománya, (4) az alapvetõ elvek tudománya, és még sorolhatnám. E meghatározások homályosak, két dolog azonban világosan kiolvasható belõlük. Egyrészt az, hogy a metafizika a filozófia ama vállalkozása, amely a valóság természetérõl kíván mondani valamit, és ez az, ami megkülönbözteti az episztemológiától. Az episztemológia a filozófia ama vállalkozása, amely a valóságra vonatkozó ismereteink természetét kutatja. Tipikus metafizikai kérdések: mik a tulajdonságok?, mik az események?, mik a fizikai tárgyak?. Tipikus episztemológiai kérdések: mi a tudás?, hogyan kell igazolni a hiteinket?, hol húzódnak a tudásunk határai?. Másrészt az is világos a fentebbi meghatározásokból, hogy ellentétben a különbözõ szaktudományokkal, melyek a valóságnak mindig csak valamely részét vagy aspektusát kutatják (a kémia a kémiai folyamatok természetét, a biológia az élettani folyamatok természetét, a pszichológia a lelki/mentális jelenségek természetét stb.) a metafizika az egyes részektõl és aspektusoktól elvonatkoztatva a valóság legáltalánosabb szerkezetével és természetével foglalkozik. De konkrétan milyen jellegû ismeretekre kíván szert tenni a metafizikát mûvelõ filozófus? Két alapvetõ és igen egyszerûen megfogalmazható kérdésre kell válaszolnia: (1) Milyen típusú dolgok léteznek? (2) Miben áll a létezõ dolgok természete?

16 18 1. FEJEZET: MI A METAFIZIKA? Ami az elsõ kérdést illeti: egészen különbözõ típusú entitások létezésérõl vagy nem létezésérõl lehet szó. Íme egy csaknem teljes lista. Létezik Isten? Létezik elménktõl független valóság? Létezik anyagtalan, testünk halálát túlélni képes elme? Létezik objektív, elménktõl független idõ? Léteznek számok, halmazok és más matematikai tárgyak? Léteznek események? Léteznek tények? Léteznek tulajdonságok? Léteznek lehetséges világok? A metafizikában hasonlóan a filozófia egyéb területeihez a különbözõ filozófusok nézetei között nem volt és ma sincsen összhang. Az iménti kétségkívül igen heterogén lista valamennyi elemérõl állították vagy állítják egyes filozófusok, hogy létezik, és állították vagy állítják mások, hogy nem létezik. Ami a második kérdést illeti: e kérdés megválaszolása értelemszerûen elõfeltételezi az elõzõ kérdés megválaszolását. Azaz: valaki csak akkor kezdheti vizsgálni, miben áll a természete az általa létezõnek tekintett entitásoknak, miután már a megfelelõ érveket és ellenérveket megfontolva elkötelezte magát bizonyos entitások létezése mellett. Ilyen kérdéseket vizsgál ekkor: az általa létezõknek tekintett entitások közül melyek egyszerûek (primitívek) és melyek összetettek? Az összetett entitások milyen egyszerû entitásokból állnak? Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az alapvetõ vagy egyszerû entitások? Hogyan épül fel a legelemibb entitásokból a mindannyiunk számára ismerõs valóság? Milyen viszonyban vannak e feltételezett entitástípusok (más szóval: ontológiai/metafizikai kategóriák) egymással? A metafizika tehát ontológia (igen szerencsétlen magyar szóval, melyet kerülni fogok: lételmélet ), s a legtöbb metafizikát mûvelõ kortárs filozófus a fentebbi két kérdésre keresi a választ. 2. A METAFIZIKA MÛKÖDÕ FOGALMA A következõkben árnyalom az ontológiaként értett metafizika fogalmát Fizika és metafizika Plauzibilisnek tûnik azt gondolni, hogy a különbözõ tudományok egymásra épülnek, s a tudományok hierarchiájában a fizika a legalapvetõbb.a pszichológia a pszichológiai/mentális jelenségekkel foglalkozik,

17 2. A METAFIZIKA MÛKÖDÕ FOGALMA 19 de (valószínûleg) minden pszichológiai/mentális jelenségnek biológiai alapjai vannak. A biológia a biológiai jelenségekkel foglalkozik, de (valószínûleg) minden biológiai jelenségnek kémiai alapjai vannak. A kémia a kémiai jelenségekkel foglalkozik, de (valószínûleg) minden kémiai jelenségnek fizikai alapjai vannak. És nincs tovább. Ha azonban a tudományok hierarchiájában nincsen alapvetõbb tudomány a fizikánál, akkor felmerül a kérdés: mi a különbség a fizika mint alapvetõ tudomány és a metafizika/ontológia mint szintén alapvetõ tudomány között? Két fontos különbséget említek. Természetesen több is van. A többségi álláspontot ismertetem vannak ugyanis, akik erõsen vitatják a következõket: (1) Az egyik fõ különbség a fizika és a metafizika között módszertani jellegû: a fizika és a metafizika más módon foglalkozik a tárgyával. Míg a fizika empirikus (tapasztalati) tudomány, empirikus módon vizsgálja a valóságot, addig a metafizika pusztán gondolati (intellektuális) úton teszi ezt. Kicsit pontosabban: míg a különbözõ fizikai hipotézisek igazolása a posteriori, azaz valamilyen érzéki tapasztalatra való hivatkozással történik, addig a metafizikai hipotézisek igazolása a priori, azaz független az érzéki tapasztalatoktól. A metafizikát ellentétben a fizikával karosszékben ülve szokás mûvelni! Egyszóval: míg a fizikai kijelentések a posteriori szintetikusak, addig a metafizikai kijelentések a priori szintetikusak. Módszertanilag nézve a fizika és a metafizika viszonya a fizika és a matematika viszonyával analóg. A matematikai hipotézisek igazolása ugyanis hasonlóan a metafizikához, és ellentétben a fizikával szintén független a tapasztalattól. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy igaz-e egy matematikai hipotézis, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy levezethetõ-e a kérdéses hipotézis a megfelelõ matematikai axiómákból a megfelelõ matematika-logikai szabályok alkalmazásával vagy sem. Mindeközben akárcsak a metafizikában nem hivatkozunk az érzéki tapasztalatokra. (Emelkedjünk felül most azokon a matematikai bizonyításokon, melyek számítógépes eszközökkel történnek, és ennyiben empirikusnak tekinthetõk.) Nem akarom persze túlerõltetni az analógiát a metafizika és a matematika között, ugyanis a kortárs filozófusok tekintélyes része szerint a matematikai kijelentések ellentétben a metafizikai kijelentésekkel analitikus, és nem szintetikus kijelentések. Csak annyit akartam hangsúlyozni, hogy a matematika hasonlóan a metafizikához a priori tudomány.

18 20 1. FEJEZET: MI A METAFIZIKA? Valaki azt mondhatná: a metafizika fizikától való fentebbi elhatárolása nem teljesen éles, ugyanis az elméleti fizikusok szintén karosszékben ülve dolgoznak, és téziseiket hasonlóan a metafizikai (és persze matematikai) tézisekhez közvetlenül nem igazolják érzéki tapasztalatok. Ez igaz, azonban az elméleti fizika legáltalánosabb tézisei is ellentétben a metafizikai tézisek legnagyobb részével legalábbis elviekben empirikusan igazolhatók vagy cáfolhatók. Mindazonáltal nem akarom vitatni: léteznek olyan metafizikai problémák (különösen az idõ természetével kapcsolatban), melyek esetében valóban nagyon nehéz módszertani alapon élesen megkülönböztetni egymástól a fizikusok és a metafizikusok tevékenységét. (2) Amellett, hogy a metafizika és a fizika módszertanilag különbözik egymástól, a tárgyuk (vagyis ama dolgok, melyeket vizsgálnak) sem teljesen fedi egymást. Csak abban az esetben fedné ugyanis, ha kizárólag fizikai entitások (fizikai tárgyak, azok elemi részecskéi, erõterek, hullámok, fotonok stb. stb.) léteznének. Tulajdonképpen nem kizárt, hogy csak fizikai entitások léteznek, egyes metafizikusok így is gondolják, de nem mindegyikük gondolja így. Egyesek például úgy vélik, hogy a fizikai entitásokon kívül léteznek szellemi (vagyis: fizikai tulajdonságokkal nem rendelkezõ) entitások is, lelkek vagy elmék, melyek természetének feltárása a metafizika feladata. Mások úgy vélik, hogy a fizikai entitásokon kívül léteznek absztrakt (nem térben és idõben létezõ) entitások is, melyek természetével a fizika értelemszerûen nem foglalkozhat. A fizikának és a metafizikának természetesen számos közös tárgya van (a fizikai tárgyak, azok különbözõ tulajdonságai, az események stb.), de mivel mint láttuk egyes metafizikusok szerint nem csak fizikai entitások léteznek, a metafizika több feltételezett entitástípus természetének vizsgálatára vállalkozik, mint a fizika. Úgy is fogalmazhatnék: a metafizikát mûvelõ filozófus számára automatikusan, minden elõzetes kritikai vizsgálat nélkül elfogadni a fizika (és csak a fizika) ontológiáját dogmatizmus volna, amitõl óvakodnunk kell Deskriptív és revizionista metafizika Peter Frederick Strawson (1959) nyomán különbséget szokás tenni a metafizika két típusa, deskriptív és revizionista metafizika között. A deskriptív metafizikát úgy szokás jellemezni, hogy annak az a célja,

19 2. A METAFIZIKA MÛKÖDÕ FOGALMA 21 hogy feltárja és leírja a világról alkotott fogalmi sémánkat, amellyel mi emberek valamennyien rendelkezünk. E bennünk/elménkben levõ fogalmi struktúra vagy séma nem változik az idõben, teljesen független attól, milyen nyelven beszélünk, illetve gondolkodunk, és annyira mélyen gyökerezik bennünk, hogy nem lehetséges tõle elvonatkoztatnunk, bárhogyan gondolkozunk is amúgy, és bármilyen tudományos elméletet fogadunk is el egyébként. E bennünk rejlõ fogalmi struktúra elsõsorban a józan észre támaszkodó meggyõzõdéseinkben tükrözõdik; Strawson szerint például abban, hogy valamennyien úgy gondoljuk, hogy alapvetõen fizikai tárgyak és emberi személyek léteznek. A deskriptív metafizika híveivel ellentétben a revizionista metafizika hívei nem pusztán leírni akarják e bennünk rejlõ, elmélet-, történet- és nyelvfüggetlen fogalmi struktúrát, hanem megváltoztatni: egy adekvátabbal (az elmefüggetlen valóságot pontosabban reprezentálóval) helyettesíteni. (E megkülönböztetésrõl bõvebben lásd Haack 1979/1998; Macdonald 2005: 17 25). A kortárs metafizika alapvetõen revizionista. A kortárs metafizikusok többsége ugyanis lényeges pontokon helyesbíteni, finomítani akarja természetes intuitív meggyõzõdéseinket. Miért van szükség helyesbítésre, finomításra? Azért, mert a természetes intuitív meggyõzõdéseink sok esetben inkonzisztensek egymással, következésképpen egyszerre mindegyikük nem lehet igaz. Még gyakoribb, hogy természetes meggyõzõdéseink valamilyen tudományos meggyõzõdésünknek mondanak ellent, melytõl semmi szín alatt nem kívánunk megválni. Egyszóval: ha a világról alkotott konzisztens metafizikai elmélet megalkotása a célunk (és ez a célunk!), akkor lévén természetes meggyõzõdéseink inkonzisztensek vagy valamilyen szilárd tudományos meggyõzõdésünkkel összeegyeztethetetlenek e természetes meggyõzõdések egyikét-másikát tagadnunk vagy legalábbis finomítanunk kell. Csupán egyetlen példa. Egyik legalapvetõbb meggyõzõdésünk szerint a fizikai tárgyak (autók, könyvek, házak stb.) változnak az idõben. Másik alapvetõ meggyõzõdésünk szerint a fizikai tárgyak változásaik ellenére ugyanazok maradnak. Csakhogy e két természetes meggyõzõdésünk között szemmel látható feszültség támad, ha igaznak fogadjuk el azt, amit a filozófusok Leibniz-törvénynek neveznek, mely szerint ha a tárgy azonos b tárggyal, akkor a-nak és b-nek valamennyi tulajdonságában meg kell egyeznie. A következõrõl van szó: ha egy fizikai tárgy megváltozik, akkor más tulajdonságokkal rendelkezik, mint koráb-

20 22 1. FEJEZET: MI A METAFIZIKA? ban, és a korábbi idõpontban F tulajdonsággal rendelkezõ tárgy a Leibniz-törvény miatt nem lehet azonos a késõbbi idõpontban nem-f tulajdonsággal rendelkezõ tárggyal. (E problémával a 4. fejezetben részletesen foglalkozom.) Félreértés ne essék: a revizionisták nem általában a természetes meggyõzõdéseink ellen érvelnek. Nem gondolják azt, hogy valamenynyi világra vonatkozó alapvetõ meggyõzõdésünk hamis, és hogy ennélfogva valamennyit fel kellene adnunk. Sõt, úgy gondolják, hogy bizonyos intuitív meggyõzõdéseinket nem adhatjuk fel. Ahogy David Lewis fogalmaz: [Egy probléma] metafizikai elemzése kísérlet a róla alkotott gondolataink rendszerezésére. Ez annyiban lehet sikeres, amennyiben (1) rendszeres és (2) tiszteletben tartja azokat a filozófia elõtti elképzeléseinket, amelyekhez szilárdan ragaszkodunk. (Lewis 1973/2004: 95) E perspektívából nézve: a nagy metafizikai viták alapvetõ intuícióink összeütközései, csatái. A vitában az egyik fél más intuitív meggyõzõdéseinkrõl gondolja azt, hogy nem válhatunk meg tõlük, mint a másik. Ettõl különösen izgalmas és ezért érdemes metafizikával foglalkozni A metafizika kanti és nem kanti felfogása Az eddig elhangzottakat a következõképpen lehetne összefoglalni: a metafizika az elménktõl függetlenül létezõ valóság a priori tudománya, melynek célja a létezõkrõl alkotott teljes és konzisztens elmélet. Hadd vizsgáljam most az e meghatározásban szereplõ az elménktõl függetlenül létezõ valóság kifejezést. A metafizika iménti meghatározását élesen meg kell különböztetni Immanuel Kant és követõinek metafizikafelfogásától. Kant és hívei szerint a metafizika valójában nem az elménktõl függetlenül létezõ valóságról szól, hanem a valóságra vonatkozó gondolatainkról. E felfogás hívei úgy gondolják, hogy az elménktõl függetlenül létezõ valóságot, ahogyan az önmagában van, nem vagyunk képesek megragadni, következésképpen ha metafizikát akarunk mûvelni, akkor le kell mondanunk a fentebbi értelemben vett metafizikáról, és ehelyett a gondolataink ter-

21 2. A METAFIZIKA MÛKÖDÕ FOGALMA 23 mészetének megismerésére kell szorítkoznunk. A kanti perspektívából nézve egy metafizikai vizsgálódás képes lehet például megmutatni azt, hogy az észlelés tárgyaira úgy kell gondolnunk, mint amelyek térben és idõben vannak, és közöttük oksági viszonyok állnak fenn azonban ezzel nem az elmefüggetlen valóságról mondtunk valamit, hanem csak arról a módról, ahogyan nekünk, embereknek gondolkodnunk kell ahhoz, hogy olyan világot tapasztaljunk, mint amelyben élünk. Más szavakkal: a metafizika kanti felfogása szerint a metafizikai vizsgálódások nem hozhatják azt az eredményt, hogy a világban ilyen és ilyen (elmefüggetlen) dolgok léteznek, és hogy ezeknek ilyen és ilyen a természete, és hogy közöttük ilyen és ilyen viszonyok állnak fenn, hanem csak a világra vonatkozó tapasztalataink lehetõségfeltételét mutathatják fel. (Kant álláspontja természetesen ennél sokkal összetettebb, és érvelése kifinomultabb; errõl lásd Prauss 1977; Allison 1983; Collins 1999; Grier 2007; és magyarul Tõzsér 2004.) A metafizika kanti felfogását ahogy a deskriptív metafizika fogalmát is elsõsorban a kontraszt kedvéért említem. Ahogy ugyanis a kortárs metafizikusok döntõ többsége elutasítja a deskriptív metafizikát, és revizionista metafizikát mûvel, éppen úgy elutasítja a metafizikakanti felfogását is, ugyanis abban a hitben él, hogy vizsgálódásaival az elménktõl függetlenül létezõ valóság természetét tárja fel. Miért utasítsuk el a metafizika kanti felfogását? Kantnak igaza van abban, hogy a metafizika a világra irányuló gondolatokkal foglalkozik, lévén a priori és nem a posteriori tudomány; mivel azonban a gondolatainkközvetlenül az elmefüggetlen világra irányulnak, ennyiben a vizsgálódás igenis az elmefüggetlen világ természetérõl szól. A kanti felfogás hátterében az a téves elgondolás áll, hogy abból a ténybõl, hogy az elmefüggetlen világhoz csak bizonyos (ránk, emberekre jellemzõ) perspektívából férünk hozzá, az következik, hogy nem férünk hozzá az elmefüggetlen világhoz, vagy csak közvetve férünk hozzá. Vegyük azonban észre: abból, hogy számunkra a világ mindig valamilyen módon adódik, nem következik az, hogy nem, vagy nem közvetlenül adódik. A mód ugyanis, ahogyan a valóságra gondolunk, illetve ahogyan a valóságot észleljük, nem közvetítõ elem az elménk és a valóság között (errõl lásd Evans 1982: 59 63; Searle 1983: 1. és 2. fejezet; Crane 2001: 1. és 5. fejezet). Ezt nem nehéz belátni. Ha például azt gondolom, hogy Kaszparov a legnagyobb élõ sakkozó, akkor magára az elmémtõl függetlenül létezõ

22 24 1. FEJEZET: MI A METAFIZIKA? Kaszparovra mint a legnagyobb élõ sakkozóra gondolok, vagy kicsit nyakatekerten, de helyesen fogalmazva e gondolatomban az elmémtõl függetlenül létezõ Kaszparov adódik számomra a legnagyobb élõ sakkozó módján. Mármost pusztán azért, mert Kaszparovra mindig mint valamire gondolok, vagy másképp kifejezve mert Kaszparovra irányuló gondolataimban Kaszparov mindig valamilyen módon adódik számomra, még nem kell azt állítanom, hogy amikor Kaszparovra gondolok, akkor nem magára vagy nem közvetlenül magára Kaszparovra gondolok. Mindezzel egy pillanatig sem akarom azt állítani, hogy a metafizika abban az értelemben fér hozzá az elmefüggetlen világhoz, ahogyan az önmagában (értve ezen: a mi emberi perspektívánktól függetlenül!) van. Az elmefüggetlen világhoz természetesen a mi emberi perspektívánkból férünk hozzá, de ahogy az imént érveltem ebbõl nem következik, hogy nem férünk hozzá, és hogy nem mondhatunk semmit a természetérõl. 3. A METAFIZIKA A KORTÁRS FILOZÓFIÁBAN A kortárs analitikus filozófiában a metafizika meghatározó fontosságú. Ez nem mindig volt így. Az analitikus filozófia korábbi idõszakaiban mind a logikai pozitivizmus (például: Carnap 1931/1972), mind pedig a természetes nyelv filozófiája [ordinary language philosophy] (például: Wittgenstein 1953/1992) néven ismertté vált irányzat határozottan metafizikaellenes volt. E két álláspont hívei (nem pontosan megegyezõ, de azért hasonló megfontolásokból) egyaránt értelmetlennek tartották az összes metafizikai kijelentést, és ezzel tagadták a metafizika létjogosultságát. Nem azt állították, hogy a metafizika azért nem létjogosult, mert a metafizikai problémák megoldása meghaladja az értelmünket (ez is egy lehetséges álláspont), vagyis nem azt a szerényebb kijelentést tették, hogy az amúgy értelmes metafizikai kérdéseket értelmünk határoltsága folytán nem vagyunk képesek megválaszolni, hanem ennél lényegesen radikálisabban azt állították, hogy a metafizikai problémák kivétel nélkül jelentés és értelem nélküliek. E két radikális nézet mára a múlté. Mindkettõ már csak filozófiatörténetileg érdekes. A kortárs analitikus filozófiában ugyanis elenyészõ azok száma, akik kétségbe vonják a metafizikával való foglalatos-

23 4. FELHASZNÁLT IRODALOM 25 kodás értelmességét. Sõt, tulajdonképpen azt sem túlzás állítani: a kortárs analitikus filozófia legnagyobb vállalkozása éppen az, hogy a valóság teljes és konzisztens metafizikai elméletét nyújtsa. Ilyen, mindenki által elfogadott nagy metafizikai elmélettel egyelõre még nem rendelkezünk, sõt még a körvonalai sem nagyon látszanak, de nem kizárt, hogy a közeli vagy távoli jövõben megszületik. Mindenesetre érdemes rá törekedni. Egy kézzelfogható eredményt azonban az analitikus filozófia máris felmutathat, és ez példanélküli a filozófia történetében. Nevezetesen azt, hogy napjainkban szinte valamennyi fontosabb metafizikai kérdés vagy probléma kapcsán elõttünk áll a különbözõ lehetséges elméletek teljes vagy közel teljes taxonómiája. Világosan látjuk, hogy az egyes metafizikai problémákat mely alapvetõ intuícióink, meggyõzõdéseink együttes inkonzisztenciája eredményezi, s ennélfogva azt is, hogy az egyes metafizikai problémákról milyen különbözõ módokon lehetséges konzisztensen gondolkodni. Ugyancsak világosan elõttünk áll, hogy a különbözõ metafizikai problémák hogyan kapcsolódnak egymáshoz fogalmilag, s ennélfogva az is, hogy egy adott metafizikai probléma bizonyos megoldási javaslata más metafizikai problémák mely megoldási javaslataival konzisztens vagy inkonzisztens. Milyen a metafizika helyzete a kontinentális filozófiában? A kontinentális filozófia több, egymástól különbözõ mozgalmat foglal magában (fenomenológiát, hermeneutikát, dekonstrukcionizmust stb.), de ezek közül egyik sem foglalkozik érdemben klasszikus metafizikai problémákkal (lásd errõl Eszes Tõzsér 2005: 69 71). Ha tehát valakit az 1. részben felsorolt kérdések izgatnak, akkor ne ezekhez az irányzatokhoz forduljon válaszért! 4. FELHASZNÁLT IRODALOM Allison, Henry (1983) Kant s Transcendental Idealism: An Interpretation and Defense, New Haven: Yale University Press. Carnap, Rudolf (1931/1972) A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (fordította Altrichter Ferenc), in Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája, Budapest: Gondolat Kiadó, Collins, Arthur (1999) Possible Experience: Understanding Kant s Critique of Pure Reason, Los Angeles: University of California Press.

24 26 1. FEJEZET: MI A METAFIZIKA? Crane, Tim (2001) Elements of Mind, Oxford: Oxford University Press. Eszes Boldizsár Tõzsér János (2005) Mi az analitikus filozófia?, Kellék 27 28, Grier, Michelle (2007) Kant s Critique of Metaphysics, in Stanford Encyclopedia of Philosophy, Evans, Gareth (1982) The Varieties of Reference, Oxford: Oxford Clarendon Press. Haack, Susan (1979/1998) Descriptive and Revisionary Metaphysics, in Stephen Laurence Cynthia Macdonald (eds.) Contemporary Readings in the Foundations of Metaphysics, Oxford: Blackwell, Lewis, David (1973/2004) Lehetséges világok (fordította Hunyady András), in Farkas Katalin Huoranszki Ferenc (szerk.) Modern metafizikai tanulmányok, Macdonald, Cynthia (2005) Varieties of Things: Foundations of Contemporary Metaphysics, London: Blackwell. Prauss, Gerold (1977) Kant und das Problem der Dinge an sich, 2. verb. Aufl., Bonn: Bouvier. Searle, John Rogers (1983) Intentionality. An Essay in the Philosophy of Mind, Cambridge: Cambridge University Press. Strawson, Peter Frederick (1959) Individuals: An Essay in Descriptiv Metaphysics, London: Methuen. Tõzsér János (2004) A jelenség valósága, Világosság , Wittgenstein, Ludwig (1953/2002) Filozófiai vizsgálódások (fordította Neumer Katalin), Budapest: Atlantisz Kiadó. 5. AJÁNLOTT IRODALOM Dummett, Michael (1991/2000) A metafizika logikai alapjai (fordította Szalai Miklós et al.), Budapest: Osiris Kiadó, Hamlyn, D. W. (1984/1992) Metaphysics, Cambridge: Cambridge University Press, Huoranszki Ferenc (2001) Modern metafizika, Budapest: Osiris Kiadó, van Inwagen, Peter (1998) The Nature of Metaphysics, in Stephen Laurence Cynthia Macdonald (eds.) Contemporary Readings in the Foundations of Metaphysics, Oxford: Blackwell,

25 5. AJÁNLOTT IRODALOM 27 van Inwagen, Peter (1998) Introduction: What is Metaphysics?, in Peter van Inwagen Dean W. Zimmerman (eds.) Metaphyics: The Big Questions, Oxford: Basil Blackwell, Loux, Michael J. (1998) Metaphysics, A Contemporary Introduction, London/ New York: Routledge, Lowe, Jonathan E. (1998) The Possibility of Metaphysics, Substance, Identity, and Time, Oxford: Clarendon Press, Lowe, Jonathan E. (2002) A Survey of Metaphyics, Oxford: Oxford University Press, Maudlin, Tim (2003) Distilling Metaphysics from Quantum Physics, in Michael J. Loux Dean W. Zimmerman (eds.) The Oxford Handbook of Metaphysics, Oxford: Oxford University Press, Simons, Peter (1995) Metaphysics: Definitions and Divisions, in Jaegwon Kim Ernest Sosa (eds.) A Companion to Metaphysics, Oxford: Blackwell, Sosa, Ernest (1995) Problems of Metaphysics, in Ted Honderich (ed.) The Oxford Companion to Philosophy, Oxford/New York: Oxford University Press, Strawson, Peter Frederick (1991/1993) Metafizika (fordította Bánki Dezsõ), in J. O. Urmson J. Reé (szerk.) Filozófiai kisenciklopédia, Budapest: Kossuth Könyvkiadó, Walsh, W. H. (1967) Nature of Metaphysics, in Paul Edwards (ed.) The Encyclopedia of Philosophy, Vol. 5, London/New York: Collier Macmillan,

26 5. FELHASZNÁLT IRODALOM 247 Broad, C. D. (1925) The Mind and its Place in Nature, London: Routlegde and Kegan Paul. Burge, Tyler (1993) Mind-Body Causation and Explanatory Practise, John Heil Alfred Mele (eds.) Mental Causation, Oxford: Clarendon Press, Campbell, Neil (2003) An Inconsistency in the Knowledge Argument, Erkenntnis 58, Chalmers, David (1995/2004) Szemközt a tudat problémájával (fordította Sutyák Tibor), Vulgo, Chalmers, David (1996) The Conscious Mind, Oxford: Oxford University Press. Chalmers, David (1999) Materialism and the Metaphysics of Modality, Philosophy and Phenomenological Research 59, Chalmers, David (2002) Does Conceivability Entail Possibility, in Tamar Szabó Gendler John Hawtorne (eds.) (2001) Conceivability and Possibility, Oxford: Oxford University Press, Chalmers, David (2003) Consciousness and Its Place in Nature, in David Chalmers (ed.) The Philosophy of Mind: Classical and Contemporary Readings, New York: Oxford University Press, Chisholm, Roderick M. (1964/2004) Az emberi szabadság és az én (fordította Eszes Boldizsár), in Farkas Katalin Huoranszki Ferenc (szerk.) Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, Chisholm, Roderick M. (1976) The Agent as Cause, in Myles Brand Dougles Walton (eds.) Action Theory, Dordrecht: D. Reidel, Churchland, Patricia S. (1986) Neurophilosophy, Cambridge, Mass.: MIT Press/Bradford Books. Churchland, Paul M. (1981/1991) Eliminative Materialism and the Propositional Attitudes, in David M. Rosenthal (ed.) The Nature of Mind, New York, Oxford: Oxford University Press, Churchland, Paul (1989) Knowing Qualia. A Reply to Jackson, in Paul Churchland A Neurocomputational Perspective, Cambridge, Mass.: MIT Press, Conee, E. (1994) Phenomenal Knowledge, Australasien Journal of Philosophy 72, Crane, Tim Mellor, D. H. (1990) There Is No Question of Physicalism, Mind 99, Crick, Francis Koch, Christof (1990/1997) Toward a Neurobiological Theory of Consciousness, in Ned Block Owen Flanagan Güven Güzeldere (eds.) The Nature of Consciousness, Cambridge, Mass.: MIT Press,

27 FEJEZET: A TEST-LÉLEK PROBLÉMA KÉT ASPEKTUSA Crick, Francis (1994) The Astonishing Hypothesis: The Scientific Search for the Soul, New York: Sribners. Davidson, Donald (1970/1980) Mental Events, in Donald Davidson Essays on Actions and Events, Oxford: Clarendon Press, Davidson, Donald (1973/1980) The Material Mind, in Donald Davidson Essays on Actions and Events, Oxford: Clarendon Press, Davidson, Donald (1974/1980) Psychology as Philosophy, in Donald Davidson Essays on Actions and Events, Oxford: Clarendon Press, Davidson, Donald (1993) Thinking Causes, in John Heil Alfred Mele (eds.) Mental Causation, Oxford: Clarendon Press, Demeter Tamás (2008) Mentális fikcionalizmus, Budapest, Gondolat Kiadó. Dennett, Daniel C. (1991) Consciousness Explained, Boston: Little Brown and Company. Dennett, Daniel C. (1995) The Unimagined Preposterousness of Zombies, Journal of Consciousness 2, Descartes, René (1642/1994) Elmélkedések az elsõ filozófiáról (fordította Boros Gábor), Budapest: Atlantisz Kiadó. Dretske, Fred (1988) Explaining Behaviour, Cambridge, Mass.: MIT Press. Eccles, John (1980) The Human Psyche, New York: Springer. Farkas Katalin (2008) The Subject s Point of View, New York, Oxford: Oxford University Press. Feigl, Herbert (1958) The Mental and the Physical, in H. Feigl M. Scriven G. Maxwell (eds.) Concepts, Theories and Mind-Body Problem, Minneapolis: Minnesota Studies in the Philosophy of Sciences, Volume 2, Fodor, Jerry (1968) Psychological Explanation, New York: Random House. Fodor, Jerry (1981) The Mind-Body Problem, Scientific American 244, Foss, Jeff (1989) On the Logic of What It Is Like to be a Conscious Subject, Australasien Journal of Philosophy 96, Foster, John (1991) The Immaterial Self: A Defense of the Cartesian Dualist Conception of the Mind, London: Routledge. Gallagher, Shaun Zahavi, Dan (2007) The Phenomenological Mind, An Introduction to Philosophy of Mind and Cognitive Science, London: Routledge. Gertler, Brie (1999) A Defense of the Knowledge Argument, Philosophical Studies 93, Harman, Gilbert (1973) Thought, Princeton, NJ: Princeton University Press.

28 5. FELHASZNÁLT IRODALOM 249 Hill, Christopher (1991) Sensations: A Defense of Type Materialism, Cambridge: Cambridge University Press. Hill, Christopher (1997) Imaginability, Conceivability, Possibility and The Mind-Body Problem, Philosophical Studies 108, Hill, Christopher McLaughlin, Brian (1999) There Are Fewer Things in Reality That Are Dreamt of in Chalmer s Philosophy, Philosophy and Phenomenological Research 59, Horgan, Terence (1984) Jackson on Physical Information and Qualia, Philosophical Quarterly 34, Horgan, Terence Tienson, John (2002) The Intentionality of Phenomenology and the Phenomenology of Intentionality, in David Chalmers (ed.) Philosophy of Mind, New York, Oxford: Oxford University Press. Huxley, Thomas H. (1898) On the Hypothesis That Animals Are Automata and Its History, in Thomas Huxley Method and Results: Collected Essays, Volume I, London: Macmillan. Jackson, Frank (1982) Epiphenomenal Qualia, Philosophical Quarterly 32, Jackson, Frank (1986/2008) Amit Mary nem tudott (fordította Eszes Boldizsár), in Ambrus Gergely Demeter Tamás Forrai Gábor Tõzsér János (szerk.) Elmefilozófia, Budapest: L Harmattan, Jackson, Frank (1998a) From Metaphysics to Ethics, Oxford: Oxford University Press. Jackson, Frank (1998b) Postscript on Qualia, in Frank Jackson Mind, Method, and Conditionals: Selected Essays, London: Routledge, Jackson, Frank (2003) Mind and Illusion, in Anthony O Hear (ed.) Minds and Persons, Cambridge: Cambridge University Press, Jackson, Frank Pettit, Philip (1988) Functionalism and Broad Content, Mind XCVII, 387, Jackson, Frank Pettit, Philip (1990) In Defence of Folk Psychology, Philosophical Studies 59, Kim, Jaegwon (1989/1993) The Myth of Nonreductive Materialism, in Jaegwon Kim Supervenience and Mind, Selected Philosophical Essays, Cambridge: Cambridge University Press, Kim, Jaegwon (1993) Mind and Supervenience, Cambridge: Cambidge University Press. Kim, Jaegwon (1998) Mind in a Physical World, Cambridge: Cambidge University Press.

29 FEJEZET: A TEST-LÉLEK PROBLÉMA KÉT ASPEKTUSA Koch, Cristof (2004) The Quest for Consciousness: A Neurobiological Approach, Englewood, CO: Roberts and Company. Koestler, Arthur (1967) The Ghost in the Machine, London: Hutchinson. Kripke, Saul (1971/2004) Azonosság és szükségszerûség (fordította Csaba Ferenc), in Farkas Katalin Huoranszki Ferenc (szerk.) Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, Kripke, Saul (1972/2007) Megnevezés és szükségszerûség (fordította Bárány Tibor) Budapest: Akadémiai Kiadó. Leibniz, Gottfried Wilhelm (1673/1986) Metafizikai értekezés (fordította Endreffy Zoltán), in Gottfried Wilhelm Leibniz Válogatott filozófiai írások, Budapest: Európa Kiadó, Leibniz, Gottfried Wilhelm (1695/1986) Monadológia (fordította Endreffy Zoltán), in Gottfried Wilhelm Leibniz Válogatott filozófiai írások, Budapest: Európa Kiadó, Levine, Joseph (1983) Materialism and Qualia: The Explanatory Gap, Pacific Philosophical Quarterly 64, Levine, Joseph (1993/2008) A milyenség kihagyásáról (fordította Eszes Boldizsár), in Ambrus Gergely Demeter Tamás Forrai Gábor Tõzsér János (szerk.) Elmefilozófia, Budapest: L Harmattan, Levine, Joseph (2001) Purple Haze: The Puzzle of Conscious Experience, Oxford: Oxford University Press. Lewis, David (1966) An Argument for the Identity Theory, Journal of Philosophy 67, Lewis, David (1968/1980) Review of Putnam, in Ned Block (ed.) Readings in the Philosophy of Psychology, Vol. 1, London: Methuen, Lewis, David (1972/2004) Psychophysical and Theoretical Identifications, in Tim Crane Katalin Farkas (eds.) Metaphysics, A Guide and Anthology, Oxford: Oxford University Press, Lewis, David (1983) Postcript to Mad Pain and Martian Pain, in David Lewis Philosophical Papers, Vol. 1, New York: Oxford University Press, Lewis, David (1988/2008) Amire a tapasztalat tanít (fordította Eszes Boldizsár), in Ambrus Gergely Demeter Tamás Forrai Gábor Tõzsér János (szerk.) Elmefilozófia, Budapest: L Harmattan, Loar, Brian (1990/1997) Phenomenal States, in Ned Block Owen Flanagan Güven Güzeldere (eds.) The Nature of Consciousness, Cambridge, Mass.: MIT Press,

30 5. FELHASZNÁLT IRODALOM 251 Loar, Brian (1999) David Chalmers s The Conscious Mind, Philosophy and Phenomenological Research 59, Lycan, William G. (1987) Consciousness, Cambridge-Mass.: MIT Press/Bradford Books. Lycan, William G. (1996) Consciousness and Experiences, Cambridge, Mass.: MIT Press. Macdonald, Cynthia (1989) Mind-Body Identity Theories, London: Routledge. McConnell, C. (1994) In Defense of the Knowlegde Argument, Philosophical Topics 22, McGinn, Collin (1989) Can We Solve the Mind-Body Problem, Mind 98, McGinn, Collin (1991) The Problem of Consciousness, Oxford: Blackwell. McGinn, Collin (1999) The Mysterious Flame, New York: Basic Books. Melnyk, Andrew (2003) A Physicalist Manifesto, Thoroughly Modern Materialism, Cambridge: Cambridge University Press. Nagel, Ernst (1961) The Structure of Science, New York: Harcourt, Brace and World. Nagel, Thomas (1974/1997) What It Is Like To Be a Bat?, in Ned Block Owen Flanagan Güven Güzeldere (eds.) The Nature of Consciousness, Cambridge, Mass.: MIT Press, Nemirow, Lawrence (1990) Physicalism and the Cognitive Role of Acquaintance, in William G. Lycan (ed.) Mind and Cognition: A Reader, Oxford: Blackwell, Nida-Rümelin, Martine (2002) Qualia: The Knowlegde Argument, in Stanford Encyclopedia of Philosophy, O Connor, Timothy (2000) Persons and Causes: The Metaphysics of Free Will, New York: Oxford University Press. Papineau, David (1996) Philosophical Naturalism, Oxford: Blackwell. Papineau, David (2002) Thinking about Consciousness, Oxford: Oxford University Press. Perry, John (2001) Knowledge, Possibility and Consciousness, Cambridge, Mass.: MIT Press. Pitt, David (2004) The Phenomenology of Cognition Or What Is It Like to Think That P?, Philosophy and Phenomenological Research, Vol. LXIX, No 1, Place, U.T. (1956/1981) Is Consciousness a Brain Process?, in V. C. Chappell (ed.) The Philosophy of Mind, New York: Dover Publications, Inc.,

31 FEJEZET: A TEST-LÉLEK PROBLÉMA KÉT ASPEKTUSA Poland, J. (1994) Physicalism: The Philosophical Foundations, Oxford: Clarendon. Polger, T. (2004) Natural Minds, Cambridge, Mass.: MIT Press. Putnam, Hilary (1967/1991) The Nature of Mental States, in David M. Rosenthal (ed.) The Nature of Mind, New York, Oxford: Oxford University Press, Quinton, Anthony (1973) The Nature of Things, London: Routledge. Robinson, Howard (1982) Matter and Sense: A Critique of Contemporary Materialism, Cambridge: Cambridge University Press. Robinson, Howard (1993) Dennett on the Knowledge Argument, Analysis 53, Robinson, Howard (1996) The Anti-Materialist Strategy and the Knowledge Argument, in Howard Robinson (ed.) Objections to Physicalism, Oxford: Clarendon Press, Rorty, Richard (1979) Philosophy and the Mirror of Nature, Princeton: Princeton University Press. Shear, J. (1997) Explaining Consciousness: The Hard Problem, Cambridge, Mass.: MIT Press. Shoemaker, Sydney (1975/1984) Functionalism and Qualia, in Sydney Shoemaker Identity, Cause, and Mind: Philosophical Essays, Cambridge: Cambridge University Press, Shoemaker, Sydney (1981/1984) Some Varieties of Functionalism, in Sydney Shoemaker Identity, Cause, and Mind: Philosophical Essays, Cambridge: Cambridge University Press, Shoemaker, Sydney (1999) On David Chalmers s The Conscious Mind, Philosophy and Phenomenological Research 59, Smart, J.J.C. (1959/1981) Sensations and Brain Processes, in V. C. Chappell (ed.) The Philosophy of Mind, New York: Dover Publications, Inc., Stemmer, Nathan (1989) Physicalism and the Argument from Knowledge, Australasian Journal of Philosophy 97, Stich, Stephen P. (1983) From Folk Psychology to Cognitive Science, Cambridge, Mass.: MIT Press. Swinburne, Richard (1997) The Evolution of the Soul, Revised Edition, Oxford: Clarendon Press. Taylor, Richard (1966) Action and Purpose, Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. Tõzsér János (2008) Általános bevezetés: a test-lélek probléma, in Ambrus Gergely Demeter Tamás Forrai Gábor Tõzsér János (szerk.) Elmefilozófia, Budapest: L Harmattan, 9 85.