1. előadás: Az ingatlanok nyilvántartásának kialakulása
|
|
- Áron Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. előadás: Az ingatlanok nyilvántartásának kialakulása Történelmi előzmények A tulajdon tárgyai két fő kategóriába sorolhatók. Ingatlanoknak nevezzük azokat a tulajdoni tárgyakat, amelyek egyik helyről a másikra egyáltalán nem vagy csak állaguk lényeges sérelmével helyezhetők át, birtoklásuk fizikailag helyhez kötött. Ingatlan a földterület, illetőleg annak egyes elhatárolt részei; a telek és minden, ami vele alkotórészi kapcsolatban van (épület, növényzet stb.). Az ingatlanok kategóriájába nem sorolható jogtárgyakat ingóknak nevezzük (bútorok, tartós fogyasztási cikkek, gépek, stb.). Nemzeti vagyonunknak több mint felét az ingatlanok (termőföldek, erdők, épületek) teszik ki. Az ingatlanoknak a gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepük is megköveteli, hogy megbízható leltárt (nyilvántartást) vezessünk róluk. Már a római társadalomban is megtaláljuk a földek nyilvántartásának kezdetleges formáját. A római császárok ugyanis adószedés céljából felmérették a birodalom területét. A felmérés adatain kívül feljegyezték a termeléssel kapcsolatos ráfordításokat és a termelés eredményét is. Indiában (ie. III. szd.), ahol a földek közösségi tulajdonban voltak, a földművelő tömeg mellett már ott található a könyvelő, aki a gazdálkodásra vonatkozó számvetést vezeti és minden arra vonatkozó adatot katasztrál és regisztrál. Ezt a katasztert vezető könyvelőt agronomosnak nevezték. Az uralkodók a hadviseléshez, a várak építéséhez, továbbá a fényűző életmódjukhoz szükséges költségeket adóztatással biztosították. Adót szedni azonban csak meghatározott tulajdoni tárgy vagy jövedelem után lehet. A tárgyi adó legkorábbi formája a földadó. Ennek megállapítása és behajtása érdekében szükség volt a földek felmérésére és a mérés eredményének nyilvántartására. A föld, mint termelőeszköz már a legrégibb időkben is fontos szerepet töltött be a gazdasági és társadalmi életben. A föld birtoklása a hozzá fűződő gazdasági érdekeken túlmenően társadalmi rangot és a politikai hatalomból való részesedést is jelentett a tulajdonos számára. Minél nagyobb területet mondhatott magának a földesúr, annál nagyobb hatalommal rendelkezett. A birtokához tartozó falvak és várak lakóitól nemcsak adót szedett, hanem teljhatalmú bírájuk is volt. Érthető, hogy a föld birtoklásáért, valamint az abból származó gazdasági, társadalmi és politikai hatalom megszerzéséért állandó harc folyt. A föld birtoklása és használata szükségszerűen maga után vonta a birtokhatárok megjelölését és nyilvántartását. A társadalmi fejlődés során a földek nyilvántartásának különböző formái alakultak ki, amelyek célja részben a tulajdonjog biztonságának védelme, részben pedig az adóztatás volt. A városokban merült fel először annak a szükségessége, hogy a legfontosabb vagyontárgyak az ingatlanok tulajdoni viszonyait megbízhatóan nyilvántartsák. Az ingatlanokat a bíró és az esküdtek jelenlétében lehetett elidegeníteni. Ennek tényét külön erre a célra rendszeresített hiteles nyilvántartásba vezették be, melynek tartalmáról kérelemre városi okmányokat adtak ki. Ingatlan elzálogosítását is a hiteles könyvbe vezették be. A két nyilvántartást együttesen már a telekkönyv előzményének lehet tekinteni, bár egyesítésüket csak 1840-ben rendelte el törvény. Pozsonyban már 1439-ben volt 1-1
2 Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz telekkönyv. Sopronból 1361-ből van olyan okirat, amelyben a bíró és az esküdtek bizonyítják, hogy X, Y-nak a városban háza, szőlője stb. van. Az ingatlanok nyilvántartásának hazai történetét végig nézve akár azt is mondhatnánk, hogy az általunk ismert nemzetközi ingatlankataszterek alapvető modelljeinek szinte mindegyike megjelent valamikor. 1. Sorrendben először (a XIII. sz.-ban) az okirattárak. Hiteles helyek őrzik a királyi, ill. más adományokról szóló okiratokat. Ezek a nyilvántartásnak ahhoz a speciális csoportjához sorolhatók, ahol a nyilvántartás tárgya nem maga az ingatlan, hanem a jogváltozásról (konkrét esetben a birtokváltozásról) szóló okirat. Itt a nyilvántartás nem a jog keletkezésének forrása, hanem a jog keletkezésének bizonyító eszköze. 2. A szabad királyi városokban kialakuló, a német városok szokásait átörökítő jelzálogkönyvek, ill. a tulajdon-átruházást bizonyító kezdetleges telekkönyvek. Pl. Sopronban a kezdetleges telekkönyvek nyomai a XV. századig nyúlnak vissza. A mintát adó kölni regiszterek is kétfélék voltak. Telekkönyvi típusú regiszterek, amelyek csak a tulajdon-átruházásokat rögzítették, másfelől a jelzálogkönyvek, amelyek kizárólag megterheléseket. Ezek a kataszterek a XIX. szd.-tól bevezetett egységes telekkönyvek mintái. 3. Betáblázási könyvek. Cseh-morva eredetűek. A nemesi ingatlanok, ezen belül a földbirtokok jelzálogkönyveinek tekinthetők. A bejegyzett, azaz betáblázott követelések kielégítési elsőbbséggel bírnak a be nem táblázottakhoz képest. Nem általános, tehát csak a betáblázott ingatlanok jelennek meg benne. 4. Földadókataszterek, amelyek II. József 1783-as adórendszer-tervezetének intézményi alapját, egyben segédeszközét képezték volna. Végül az évi márc. 4-i császári pátenssel, majd az évi VII. tc.-vel épültek be a magyar intézményi struktúrába. Általános és teljes; minden földingatlan (földrészlet) vonatkozásában. Hiányos a felépítményekre vonatkozóan. Célja a földadó statisztikai alapjának megteremtése, de szolgálja a földbirtokpolitikát és a területfejlesztést is. 5. Telekkönyv. Az ápr. 18-án kiadott igazságügyminiszteri helyszínelési rendelet alapján. Tárgyai a forgalomképes és megterhelhető ingatlanok, kiesnek a közjavak körébe tartozók. Célja a tulajdonjog biztonságának, az ingatlanforgalom zavartalanságának és a hitelezői érdekek védelme. 6. Egységes ingatlan-nyilvántartás, amely egyedülálló az európai ingatlankataszterek tekintetében. Formailag megőrzi a telekkönyv garanciális elveit. Ugyanakkor kibővíti a nyilvántartás tárgyi körét a nem telekkönyvezett ingatlanok beemelésével. Ezzel a nyilvántartás teljességét teremti meg, azaz ami az ingatlannyilvántartásban nem szerepel, az önálló ingatlanként nem létezik. A különböző nyilvántartások közül a modern kor követelményeinek csak azok felelnek meg, amelyek - egyedileg elkülönített és egyedileg azonosítható ingatlanokat tartalmaznak, - az ország egész területére kiterjedő, egységes rendszert képeznek. Ezeknek a követelményeknek a Magyarországon kialakított nyilvántartások közül csak a földadókataszter, a telekkönyv, az állami földnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás felel meg. Fontosságuk miatt csak ez utóbbiakkal foglalkozunk a továbbiakban részletesen. 1-2
3 A földadókataszter kialakulása Magyarországon Az első országos nyilvántartás bevezetésének terve, amely egyedileg elkülönített ingatlanokat tartalmazott volna II. József császár nevéhez fűződik, aki magáévá tette az akkori közgazdáknak azt a megállapítását, hogy a föld és a földművelés az egyetlen, mely új javakkal látja el az országot és ez a gazdálkodás igazi alapja. Ebből következően a földtulajdonosokat kell rendi állásukra tekintet nélkül megadóztatni, hogy így az állam is részesüljön a megtermelt javakból. Magyarországon ebben a korban elvileg minden föld az állam elvont személyiségét kifejező "Szent Korona" tulajdona volt. A föld tulajdonjogát a nemesség gyakorolta. A nemesek tulajdonában levő földet a jobbágyok művelték. Az adót az országgyűlés szavazta meg és vetette ki a megyékre az ún. porták száma szerint. A porta eredetileg házat jelentett, a megyénként megállapított házak száma azonban nem volt pontos, mert ha bármi okból valamelyik vármegye adóját csökkenteni vagy növelni akarták, egyszerűen a porták számát változtatták meg. A megyék az adót a jobbágyoktól hajtották be. II. József központosított hatalmának teljében, 1786-ban határozta el, hogy a nemesség által megakadályozott, de a korszellemtől követelt újszerű adózási módot, a földadót és az ehhez szükséges földmérést elrendelje. A felmérés házszámozással és népszámlálással kezdődött. A házak megszámozására, mely községenként 1-től kezdve folytatólagosan és nem utcánként történt, nemcsak a földmérés miatt, hanem az ország adójának az egyes vármegyékre való előírása miatt is szükséges volt. Tekintettel arra, hogy a házszámozás kiterjedt a nemesek tulajdonában levő házakra is, az nem ment minden nehézség nélkül. Néhány megyében a katonaságnak is közbe kellett lépnie. A házszámozást követte a tulajdonképpeni felmérés. Ennél a községi elöljáróság jelenlétében az ingatlanokat tulajdonosaiknak kellett felmérniük. Az urasági nagybirtokokat, a nagy erdőségeket és a magas hegységekben elterülő ingatlanokat mérnökök mérték fel mérőasztallal. Ebben az időben mai értelemben vett földmérést nem lehetett végrehajtani, mert az ország területét ábrázoló részletes térkép katonai titok volt. Ezért a földmérés végeredményét térkép készítése nélkül állították össze. Térkép készítését egyébként az is szükségtelenné tette, hogy a kataszteri felmérést megelőzően az egész Monarchiát térképezték a hadsereg mérnökei. Községenként és dűlőnként ún. Fassionális Tabellákba jegyezték be a parcellákat, a tulajdonos nevét, és házszámát, a művelési ágat, továbbá a területszámításhoz szükséges méreteket. A margón az egyes parcellákról kis ábrákat készítettek. A terület mértékegysége a kataszteri hold (kh) volt. A felmérés kiterjedt a földek művelési ágára is. A rendelet 9 művelési ágat különböztetett meg: szántóföldek, több év alatt egyszer művelhető szántók, halastavak, rétek, kertek, mezők és havasok, tövis bokrok, szőlők, erdők. Az ingatlanok jövedelmét a tulajdonosok bevallása és egy ellenőrző bizottság becslésének alapján átlagos értékben állapították meg az közötti 10 éves időszak figyelembevételével. A munkálatokat négy éve alatt fejezték be, és az új kataszter november 1-jén hatályba is lépett. II. József halálával a nemesi vármegyék visszanyerték 1-3
4 Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz önkormányzatukat. Első dolguk a földmérés adatainak elpusztítása volt. Ezzel ismét a régi adózási rendszer lépett érvénybe. A földadókataszter bevezetése A Magyar Királyság területén az október 20-án kiadott nyíltparancs az "állandó katasztert" rendszeresítette éppúgy, mint ahogyan azt Ausztriában az december 23- án kelt császári pátens elrendelte. Minthogy az ennek alapfeltételét képező részletes felmérés rövid időn belül hazánkban sem volt végrehajtható, itt is "ideiglenes kataszter" (korabeli szóhasználattal: földadóideiglen) készítését rendelték el az március 4-én kelt nyíltparanccsal. A földek megadóztatásának egyik esetében a földbirtok, a hozzá tartozó felszerelés és állatállomány értéke képezi az adó alapját, ez az értékkataszter, míg a másik esetben a föld tiszta hozadéka alapján történik az adó összegének megállapítása, ez a hozadéki kataszter. Ideiglenes kataszter Az évi nyíltparancs a hozadéki kataszter bevezetését rendelte el. A hozadékkataszter vagy földadókataszter olyan nyilvántartás, ami megbízható alapot nyújt a földek adóztatásához. A földadó kivetéséhez ismerni kell: - a földadó alanyát, - a földadó tárgyát, - a földadó alapját. A földadó alanyának azt tekintették, aki a földet ténylegesen birtokolta. A földadó tárgya minden gazdaságilag hasznosítható földterület, alapja pedig az átlagos gazdálkodás mellett tartósan elérhető tisztajövedelem volt. Az október 20-i nyíltparancs alapján 1853-ban megindították a háromszögelést, majd 1856-ban a részletes felmérést. A földadókataszter elkészítésével kapcsolatos feladatokat községenként egy-egy bizottság végezte. A meglevő alkalmas térképanyagot felhasználták. Ahol térkép nem volt, ott a község határát, majd ezen belül a dűlők határait felmérték, és területüket meghatározták. E kereten belül azután az egyes földrészleteket becslés vagy bevallás alapján vették fel. Innen ered a "vallományi" munkálat elnevezés. Egyidejűleg feljegyezték a földek művelési ágát is. Hat művelési ágat különböztettek meg: szántó, rét, szőlő, legelő, erdő nádas. A földeket minden művelési ágban három minőségi osztályba sorozták. A földadó alapjául szolgáló tiszta jövedelmet a művelési ágak és minőségi osztályok szerint a terméseredmények, a terményárak és a gazdálkodási költségek figyelembevételével állapították meg. A földek adatairól községenként külön jegyzéket, ún. adótelekkönyvet készítettek. Ezeket a munkálatokat, a szabadságharcot követő időben a magyar alkotmányba ütköző módon léptettek életbe, ezért a nép körében még sokáig megmaradt az ellenszenv a felmérési munkákkal szemben. A munka irányítása 1867-ig, a kiegyezésig Bécsből történt, akkor vette át ezt a szerepet a magyar pénzügyminisztérium. Az ideiglenes kataszter alapján történt a földadó kivetése egészen 1884-ig. Állandó kataszter Az ideiglenes kataszter készítésével kapcsolatosan szerzett tapasztalatokat felhasználva az évi VII. törvénycikk (mai elnevezéssel: törvény) "a földbirtok arányos megadóztatása céljából " a hevenyészve összeállított ideiglenes kataszter helyett új, 1-4
5 állandó földadókataszter készítését rendelte el. A munkálatok tíz évig tartottak és ben fejeződtek be. A korábbi ideiglenes nyilvántartástól az állandó kataszter a következőkben tért el: - a földek területét részletes felméréssel határozták meg, - a nyilvántartott művelési ágak és minőségi osztályok száma növekedett, - a hozadék megállapítására irányuló becslést országosan egységesen és egyidejűleg végezték el. Tulajdonosként a tényleges birtokost tüntették fel. Az állandó kataszter alapja a községenként készített a község összes földrészleteit a helyrajzi számok növekvő sorrendjében tartalmazó kataszteri telekkönyv és az egy tulajdonban levő földrészletek adatait tartalmazó kataszteri birtokív volt. A gazdálkodásra alkalmas földeket hét művelési ágban tartották nyilván (szántó, kert, rét, szőlő, legelő, erdő és nádas). Ezeken kívül nyilvántartották azokat a területeket is, amelyeken mezőgazdasági termelés nem folyt. Pl.: épület, udvar, közterület, vasút, árok stb. Ezeket összefoglaló néven földadó alá nem eső területeknek nevezték (ma is használt földhivatali rövidítése: FANET). A földadó alapját továbbra is a föld tiszta hozadéka (tiszta jövedelme) képezte. A magyar földadó tehát az ún. hozadéki, másképp tárgyi adók csoportjába tartozik, mely a földnek meghatározott hozadékát vonja el, és nem veszi figyelembe az adóalany személyes viszonyait: az általa befektetett tőke nagyságát, a gazdálkodás milyenségét, a földet terhelő adóságokat stb. A földadó, továbbá százalékos adó, amely tárgyi jellegéből következően nem progresszív. A földadó kulcsa az aranykorona értékben megállapított kataszteri tisztajövedelem bizonyos százaléka volt (pl. 20 %). Végül a magyar földadót felosztásos adónak is szokták nevezni, mivel azt egy összegben vetik ki a községekre, amit azután az időközi változásokat (tulajdonosváltás, művelési ág változás, stb.) is figyelembe véve, a községek hajtanak be földbirtokuk kataszteri tiszta jövedelmének arányában az egyes adókötelezettektől. Tulajdonosként a tényleges birtokost tüntették fel. A művelési ágakban bekövetkezett változások nyilvántartását a törvény nem írta elő, így az állandó kataszternek már érvénybe lépése idején is súlyos hibái voltak. Ezen kívánt segíteni az évi V. tc., amely elrendelte a művelési ágak változásának kötelező bejelentését és nyilvántartását. A földrészletekben bekövetkezett változásokat 1950-ig a műszaki nyilvántartás vezette, ill. a műszaki nyilvántartás alapján érvényesültek ezek a változások a telekkönyvben és a földadókataszterben. Munkarészül a birtokváltozási jegyzékek szolgáltak, amelyek az egyes földrészletek változás előtti és változás utáni adatait tartalmazták. A birtokváltozási jegyzék évszám szerinti megfelelő tételére a területjegyzékben volt utalás, melynek alapján a földrészlet változott adatai megtalálhatók voltak. A változott állapotot a kataszteri térképen kezdetben kék, majd később piros színnel tüntették fel. A birtokváltozási jegyzék alapján a földadókataszter részére változási jegyzéket készítettek, ennek ez alapján vezették át a változásokat a kataszteri telekkönyvben és a birtokíveken. A megosztási vázrajzon ábrázolt változást a térképen és a földadókataszterben csak a telekkönyvi hatóság által megküldött jogerős végzés alapján lehetett átvezetni. Az állandó 1-5
6 Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz kataszter, amelyet óta földadókataszternek neveztek, gyakorlatilag 1950-ig volt érvényben, amikor a műszaki nyilvántartást és a földadókataszteri nyilvántartást egyesítették. Kataszteri tisztajövedelem A földadókataszter döntően az adóztatás érdekében került bevezetésre. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek a befektetett munka árán tulajdonosuknak a talaj természeti és termelési adottságaitól függő jövedelmet biztosítanak. A tisztajövedelem az, ami a termény árából a termelési költségek levonása után a tulajdonos javára visszamarad. Minél nagyobb az elérhető tisztajövedelem, annál értékesebb, minél kisebb tisztajövedelem származik a termelésből, annál kevésbé értékes a terület. Ebből következően: minél nagyobb valamely talaj termelésből származó jövedelme, annál nagyobb részt kell vállalnia a terület tényleges birtokosának a közterhek viseléséből. A terméseredmények állandó összeírása, az üzemi költségek megállapítása, valamint a tisztajövedelem minden évben való kiszámítása megoldhatatlan feladatot jelentene. Szükség van tehát egy értékmérőre, melynek alkalmazásával egyszerűen lehet mérni a termőföldek termelési értékét és abból a tulajdonosokat illető közterheket. Ilyen értékmérő a kataszteri tisztajövedelem, amely egy bizonyos földterület hosszabb időn át megfigyelt átlagtermelésének átlagos ára és a termelésre fordított átlagos költségek különbsége. A földek tiszta hozadékának megállapítására az ország területét becslőjárásokra osztották fel. A becslőjárás a megszűnt államigazgatási járásnál általában kisebb terület, amelyen a gazdálkodásra kiható termelési, földrajzi, éghajlati és közgazdasági tényezők nagyjából azonosnak tekinthetők. Amennyiben valamely területen a gazdálkodási viszonyok annyira eltérőek voltak, hogy azokat a becslőjárás többi részével azonosítani nem lehetett, (Pl. több csapadék, kedvezőbb értékesítési lehetőség stb.) a becslőjárás többi részétől leválasztották, és osztályozási vidéknek nevezték. A becslőjáráson (osztályozási vidéken) belül az azonos művelési ágú földeket a termelési-, gazdasági tényezők és az értékesítési viszonyok figyelembevételével minősítették, ill. osztályba sorozták. Minden művelési ágra vonatkozóan annyi minőségi osztályt vezettek be, amennyire az említett tényezők különbözősége miatt szükség volt. Egy művelési ágra legfeljebb nyolc osztályt lehetett megállapítani. Minden becslőjárás, ill. osztályozási vidék területén az egyes művelési ágak keretében minőségi osztályonként kijelöltek egy-egy típustalajt, amely jól jellemezte az egyes minőségi osztályokba tartozó földek jellegzetes tulajdonságait. Ezeket a típustalajokat járási mintatereknek nevezzük. Az egyes községekben előforduló művelési ágak és minőségi osztályok mindegyikére községi mintateret jelöltek ki, majd a község határában fekvő földterületeket a mintaterekhez hasonlítva a megfelelő minőségi osztályba sorozták. A művelési ágak minden egyes minőségi osztályára vonatkozóan kiszámították, hogy 1 kataszteri hold (kh) területen milyen átlagos tisztajövedelem érhető el. Az átlag kiszámításához a terméseredmények tíz évi, a terményárak és a termelési költségek hat évi átlagát vették figyelembe. A kataszteri tisztajövedelmet az akkori pénznemben előbb osztrák értékű forintban, majd aranykoronában (AK) fejezték ki. Napjainkban az 1 hektár (ha) területre átszámított kataszteri tisztajövedelemi adatokat (AK-t) művelési áganként összeállított táblázatok tartalmazzák. Nézzük példaképpen egy becslőjárás (osztályozási vidék) kataszteri tisztajövedelemi fokozattábláját. 1-6
7 Művelési ág Minőségi osztály Aranykorona érték (fillérben)/ha Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas táblázat: Kataszteri tisztajövelmi fokozattábla A táblázatból megállapítható, hogy a becslőjárás területén a földeket milyen művelési ágakban hasznosítják és azok milyen minőségi osztályba tartoznak. Így például abban a becslőjárásban, amelyre a mellékelt. táblázat vonatkozik, a tisztajövedelmet befolyásoló tényezők annyira különbözők, hogy a szántó, rét és legelő művelési ágakból nyolc (a maximális) minőségi osztályt kellett felállítani. Az erdő művelési ágban hét, a kert művelési ágban négy, a szőlő művelési ágban két minőségi osztály felállítása is elegendő volt. A becslőjárás területén nádas nem fordult elő. A tisztajövedelmi táblázatban az egyes értékek 1 ha földterület kataszteri tiszta jövedelmét mutatják művelési áganként és minőségi osztályonként. Ennek alapján kell kiszámítani az ugyanezen becslőjáráshoz tartozó adott földterület kataszteri tisztajövedelmét. Példa: A 6 ha 4518 m 2 5. osztályú szántó kataszteri tisztajövedelme: ha x 1250 fillér/ha = 80,65 AK. Az AK/kh-ban adott értékeket a c = 1 ha/1 kh = viszonyszámmal szorozva válthatjuk át AK/ha-ba. Pl. 20,00 AK/kh-nak 20,00 AK/kh x c kh/ha = 34,75 AK/ha felel meg. A kataszteri tisztajövedelem több mint 100 évvel ezelőtti bevezetése óta a közgazdasági és agrotechnikai viszonyok jelentős mértékben megváltoztak. Ezért a földek jövedelemtermelő képessége és az azt jellemző értékszám is eltér a valóságtól. Az aranykorona-értéknek még akkor is, ha aránytalanságokat tükröz jelentős szerepe van a mező- és erdőgazdasági területekkel kapcsolatos jövedelem-elvonásban, a napjainkban zajló tulajdoni reform végrehajtásánál, a kisajátított földekért járó kártalanítás megállapításában stb. Nyilvántartására egy korszerűbb földértékelésre történő teljes áttérésig még szükségünk lesz. 1-7
1. előadás: Az ingatlanok nyilvántartásának kialakulása
1. előadás: Az ingatlanok nyilvántartásának kialakulása 1. előadás: Az ingatlanok nyilvántartásának kialakulása Történelmi előzmények A tulajdon tárgyai két fő kategóriába sorolhatók. Ingatlanoknak nevezzük
RészletesebbenAZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások
Részletesebben105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet. a földminősítés részletes szabályairól. Fogalommeghatározások
105/1999. (XII. 22.) FVM rdelet a földminősítés részletes szabályairól A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. -a (3) bekezdéséb foglalt felhatalmazás alapján a következő ket rdelem el: Fogalommeghatározások
Részletesebben2. előadás: Az állami földnyilvántartás
2. előadás: Az állami földnyilvántartás Mint az előzőkből is kitűnik a földadókataszter döntően az adóztatás érdekében készült. A földadó-kataszteri nyilvántartás pontos vezetésére azért volt szükség,
RészletesebbenFöldjog és földügyi intézmény-hálózat 7.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Fenyő György Földjog és földügyi intézmény-hálózat 7. FFI7 modul A földügyi intézményhálózat és feladatai SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket
RészletesebbenBALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2016. (XII. 01.) önkormányzati rendelete. a települési adóról
BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016. (XII. 01.) önkormányzati rendelete a települési adóról Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.
Részletesebben2. Ingatlan-nyilvántartás
2. előadás: Ingatlan-nyilvántartás 2. Ingatlan-nyilvántartás Az ingatlan fogalma A tulajdon tárgyai két fő kategóriát alkotnak. Ingatlannak nevezzük azokat a tulajdon tárgyakat, amelyek egyik helyről a
RészletesebbenDECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. A mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről 1
DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017.(III.20.) önkormányzati r e n d e l e t e A mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről 1 Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben1. A rendelet célja és hatálya
Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete, a 21/2015.(VI.26.) ök. rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege a mezei őrszolgálat létesítéséről,
RészletesebbenAZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) május 10.
AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) 2017. május 10. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hozta létre és ez a törvény adja meg az NFA működésének
RészletesebbenFábián József Nógrád Megyei Kormányhivatal
Fábián József Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami földmérési alaptérképi adatbázis Minőségi vizsgálatok: Belső vizsgálat: Teljes körű (tételes) Részleges (mintavételes) Minőség meghatározás Állami átvételi
RészletesebbenGomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2015. (V..) önkormányzati rendelete. a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről
Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2015. (V..) önkormányzati rendelete a mezei őrszolgálat létesítéséről
RészletesebbenA magánszemélyek kommunális adójáról
Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek
RészletesebbenDombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a települési adóról
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a települési adóról Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.
RészletesebbenHegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról
Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.
RészletesebbenA hazai földminősítés kezdete, megújítási kísérletei, jelene és jövője
FÖLDMINŐSÍTÉS Ripka János A hazai földminősítés kezdete, megújítási kísérletei, jelene és jövője A termőföld hazánk nemzeti kincse, mással nem pótolható, de folytonosan és feltételesen megújuló-megújítható
RészletesebbenIngatlannyilvántartás 1.
Ingatlannyilvántartás 1. Az ingatlanokról vezetett regiszterek Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Ingatlannyilvántartás 1.: Az ingatlanokról vezetett regiszterek Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Lektor: Dr. Papp,
RészletesebbenA kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon
A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon Kataszteri térképek Közép-Európában Konferencia és Workshop Budapest Főváros Levéltára, 2010. június 17 18. A kataszteri felmérések történeti feldolgozása
RészletesebbenBÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950
ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK V. 1817. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 f. állag terjedelme: 21 doboz = 2,310 ifm 26
RészletesebbenElőterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke. Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. május 28.
J a v a s l a t az ózdi külterületi 04046/2 és a 04141/10 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanok ózdi külterületi 01003/2 hrsz-ú magántulajdonú ingatlanra történő cseréjére Előterjesztő: Pénzügyi és
Részletesebben1. A rendelet célja és hatálya Értelmező rendelkezés 2.
Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2016. (XI...) önkormányzati rendelete A mezei őrszolgálat létesítéséről, működéséről és a mezőőri járulékról Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Részletesebben6. előadás: Művelési ágak
6. előadás: Művelési ágak A művelési ágak megállapításának, elhatárolásának és ezen alapulva az alrészletek kialakításának szabályait a mindenkor érvényes ingatlan-nyilvántartási jogszabály tartalmazza.
RészletesebbenIlletékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92
Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás
RészletesebbenPilis Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (.) önkormányzati rendelete
Pilis Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (.) önkormányzati rendelete A mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenFegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 28/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelete A mezei őrszolgálatról
1 Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete 28/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelete A mezei őrszolgálatról Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP
Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Pótlapok száma:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... FÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP I. Földhasználó adatai 1. Magánszemély földhasználó
RészletesebbenAGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS
1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló
RészletesebbenA FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI
A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai
Részletesebben3. előadás: Az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakításának okai
3. előadás: Az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakításának okai 3. előadás: Az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakításának okai Magyarországon közel 100 éven keresztül két nyilvántartást vezettek
Részletesebbena földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.
LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.
RészletesebbenFÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.
Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS
RészletesebbenTájékoztatás 2015.04.21.
Tájékoztatás a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetésére irányuló eljárásban, a mezőgazdászi szakterültet érintően, az adatszolgáltatás megkezdéséről 2015.04.21. Az
RészletesebbenVáros Polgármestere ELŐTERJESZTÉS
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenAz osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt földhivatali földmérői szemmel
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt földhivatali földmérői szemmel 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. (1) A megosztási eljárásban a járási hivatal feladata: A mezőgazdászi helyszínelés
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a. magánszemélyek kommunális adójáról
Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 2 Bucsa Község Önkormányzatának 12/2003.(XII.20.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Általános
RészletesebbenMezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról
1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított
RészletesebbenZalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.
Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.
RészletesebbenBékás község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. rendelet-tervezete a telekadóról
Békás község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. rendelet-tervezete a telekadóról Békás község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 1. (1) bekezdésében,
RészletesebbenOsztatlan közös tulajdon megszüntetése
Osztatlan közös tulajdon megszüntetése földhivatali munkái 1 I. Pilot project tapasztalatai Vas megyében: - 4 járásban (3 járási földhivatal) 1894 db kiinduló ingatlan - 2013. július eleje 2014. október
RészletesebbenZalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete
Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a
RészletesebbenA részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai
A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló eljárás jogszabályi alapjai Előadó: dr. Jászai Tamás János, ügyvéd OKTM 2015/I. konzorcium tagja OKTM munkaértekezlet
RészletesebbenVállalkozói tapasztalatok az OKTM 405/2012 Korm. rend II. fejezete szerinti projektben. Király Róbert műszaki igazgató KOMUNÁLINFÓ Zrt.
Vállalkozói tapasztalatok az OKTM 405/2012 Korm. rend II. fejezete szerinti projektben Király Róbert műszaki igazgató KOMUNÁLINFÓ Zrt. Székesfehérvár GIS OPEN 2015 Pilot projekt II. fejezet Csongrád, Heves,
Részletesebben(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva, december 2. napjával.) I. fejezet. Általános rendelkezések
Siójuti Önkormányzat Képviselő-testületének 15./2008. /XII. 15./ számú rendelettel módosított 16./2004./XII.13./ rendelettel módosított 15/2003. (XII.15.)számú rendelete Egységes szerkezetben A HELYI ADÓZÁS
RészletesebbenV. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/
V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.
A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA
ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet
RészletesebbenEgyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete május 26-i ülésére
Tárgy: Dr. Józsa Csaba kérelme a 2190 hrsz-ú telek vételi ajánlat Előkészítette: Dr. Tari Béla aljegyző Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám:
RészletesebbenAZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL. (kataszteri törvény)
1 A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. számú törvénye AZ INGATLANKATASZTERRŐL ÉS AZ INGATLANOKHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONI ÉS EGYÉB JOGOK BEJEGYZÉSÉRŐL (kataszteri törvény) Kelt: 1995. június
RészletesebbenV. 1092. Perőcsény nagyközség iratai 1878-1950
V. 092. 878-950 Raktári helye: Mester utca, földszint, 2. állvány, 5-7. polc C/ Polgári kori iratok 878-944 a/ Képviselő-testületi iratok 930-936 0,02 fm d/ Adókezelési és tulajdon- 878-944 0,0 fm nyilvántartási
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP (MINTA!)
Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Pótlapok száma:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP (MINTA!) I. Földhasználó adatai 1. Magánszemély földhasználó
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP
Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú
Részletesebben1990. évi C. törvény. a helyi adókról1
1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető
Részletesebben4. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás részei
4. előadás: Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartást községenként (városonként, Budapesten és egyes megyei jogú városokban kerületenként) kell vezetni. Az ingatlan-nyilvántartás vezetésének
RészletesebbenSZELLŐ. B E V A L L Á S Települési adó megállapításához. 2. A BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁNAK OKA /kérem húzza alá a megfelelőt/:
1. sz. melléklet a 10./2016. (VII. 15.) számú önkormányzati rendelethez 1 3. AZ ADÓHATÓSÁG TÖLTI KI! A BEÉRKEZÉS DÁTUMA: B E V A L L Á S Települési adó megállapításához 1.A BEVALLÁSBENYÚJTÓ ADATAI: NÉV:
RészletesebbenSom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi
RészletesebbenBEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében
BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében 2014 adóévtől (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.) I.Megállapodás I.1. Bevallás fajtája: alapján benyújtott bevallás
RészletesebbenÓbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak
Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak 1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. a) A közigazgatás fogalma, helye a hatalmi ágak
Részletesebben374/2014. (XII. 31.) Kormány rendelet szerinti OKTM eljárás földmérő vállalkozói tapasztalatai. Pataki Károly GEODEZIA Zrt.
374/2014. (XII. 31.) Kormány rendelet szerinti OKTM eljárás földmérő vállalkozói tapasztalatai Pataki Károly GEODEZIA Zrt. Az előadás tartalmi áttekintése: 1. Közreműködők 2. Adatszolgáltatás 3. Keretmérés
RészletesebbenPILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Hatályba lépés napja: 2013. november 15. Ezen önkormányzati rendelet
RészletesebbenADATBEJELENTÉS. (Helyrajzi számonként külön-külön kell az adatbejelentést benyújtani!)
ADATBEJELENTÉS a telekadóról Benyújtandó a telek fekvése szerinti települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak. (Helyrajzi számonként külön-külön kell az adatbejelentést
Részletesebben5. Az Ör. kiegészül az 1. melléklet szerinti 24. melléklettel.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének./2014. (IV ) önkormányzati rendelete az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenÁtvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:
Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési
Részletesebbentitulus családi név keresztnév 2. keresztnév családi név keresztnév 2.keresztnév családi név keresztnév 2.keresztnév település irányítószám ország
ASP TELEKADÓ BEVALLÁS ADO 32-216 Cím: 2626 Nagymaros, Fő tér 5. Telefon: 6-27-595-1 E-mail: elugy@nagymaros.hu Fax: 6-27-354-245 Beküldő viselt neve titulus családi név keresztnév 2. keresztnév Beküldő
RészletesebbenHajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
Részletesebben4068 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 40. szám
4068 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 40. szám A Kormány 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelete a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 405/2012.
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP
Földhivatal neve: Érkezési idı:... Iktatószám:... Pótlapok száma:... Mellékelt szerzıdések száma:... FÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP I. Földhasználó adatai 1. Magánszemély földhasználó adatai: Születési
RészletesebbenADATBEJELENTÉS a telekadóról
BudapestFőváros IX. kerület XX. Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal kerület Pesterzsébet Polgármesteri Adóiroda Hivatal Hatósági Osztály Adócsoport 1093 Budapest, Bakáts utca 8. Tel: 215-1077 Fax: 217-3032
RészletesebbenGERESDLAK. B E V A L L Á S Települési adó megállapításához. ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK, VÁLTOZÁSÁNAK IDŐPONTJA: év hó nap
1. sz. melléklet, a 10/2016. (IX. 10.) számú önkormányzati rendelethez 3. AZ ADÓHATÓSÁG TÖLTI KI! A BEÉRKEZÉS DÁTUMA: B E V A L L Á S Települési adó megállapításához 1.A BEVALLÁSBENYÚJTÓ ADATAI: NÉV: SZÜLETÉSI
Részletesebben1. sz. melléklet, a 10/2016. (IX. 10.) számú önkormányzati rendelethez 3. AZ ADÓHATÓSÁG TÖLTI KI! A BEÉRKEZÉS DÁTUMA: B E V A L L Á S Települési adó megállapításához 1.A BEVALLÁSBENYÚJTÓ ADATAI: NÉV: SZÜLETÉSI
Részletesebben18. óra: Műszaki földrendezések a digitális térképen. I. Közigazgatási határ és földrészlet határ változási vázrajzának elkészítése ITR szoftverrel.
18. óra: Műszaki földrendezések a digitális térképen. I. Közigazgatási határ és földrészlet határ változási vázrajzának elkészítése ITR szoftverrel. Műszaki földrendezésnek nevezzük az új földrészletek
RészletesebbenAz állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,
RészletesebbenADATBEJELENTÉS. a magánszemély kommunális adójáról. Bokod Község önkormányzati adóhatóságnak.
ADATBEJELENTÉS a magánszemély kommunális adójáról Bokod Község önkormányzati adóhatóságnak. (Helyrajzi számonként külön-külön kell az adatbejelentést benyújtani!) I. Az adatbejelentés fajtája: 1. Nem megállapodás
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Tárgy: Zirc, Alkotmány és Állomás utca között megépült gyalog- és kerékpárút telekhatárrendezése Előadó:
RészletesebbenI. FEJEZET Vagyoni típusú adók. 1. Építményadó. Az adókötelezettség
Abaliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2006. (XII.15.) rendelete a helyi adók megállapításáról a 8/2007.(III.08.), a 16/2008.(XI.20.), 11/2009.(XI.17.), és a 13/2010.(XI.23.) rendelettel
RészletesebbenAJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS. 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám:
AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS MELLÉKLET 1 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám: A magánjogi jogi személy családi és utóneve, ill. megnevezése (település, utca, házszám, posta).... Adózó: ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenElőterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról
Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP
Földhivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az számú pótlap
RészletesebbenSzakmai következetlenességek
Szakmai következetlenességek Gisopen 2013 következetességek következetlenességek következetlenességek következetlenségek A közigazgatásban ma jelentős változások történnek Szemelvények Dr. Detrekői Ákos
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200
RészletesebbenMéltányossági kérelem
Mutató: Méltányossági kérelem Név: Szül::. Adóazonosító jele:..adószáma: Anyja neve:. Leánykori neve::.. Város: Utca alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok Szentes Város önkormányzati adóhatóságához:
RészletesebbenInárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi
RészletesebbenHirdetmény NAGYON FONTOS TUDNIVALÓKI
Hirdetmény A Gödöllői Járási Hivatal Földhivatali/Földügyi Osztálya (továbbiakban: Földhivatal) ezúton értesíti az érintetteket, hogy Valkó nagyközség területén, a hirdetményben felsorolt ingatlanokon,
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete. a települési adóról
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete a települési adóról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Budapest Főváros IV. kerület
Részletesebbena telekadóról Benyújtandó a telek fekvése szerinti települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak.
ADATBEJELENTÉS a telekadóról Benyújtandó a telek fekvése szerinti települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak. (Helyrajzi számonként külön-külön kell az adatbejelentést
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Dabasi Kornélia Előterjeszti: Vargáné
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI BEJELENTÉSI ADATLAP
Járási hivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú
RészletesebbenZsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról
Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,
Részletesebben1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1
1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLATI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI ADATLAP
Járási hivatal neve: Érkezési idő:... Iktatószám:... Mellékelt okiratok, szerződések száma:... További földrészletek adatait tartalmazó 1v. számú pótlap csatolása: Az igen mező kitöltése esetén az 1. számú
RészletesebbenADATBEJELENTÉS. (Helyrajzi számonként külön-külön kell az adatbejelentést benyújtani!)
ADATBEJELENTÉS a telekadóról Benyújtandó a telek fekvése szerinti települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak. (Helyrajzi számonként külön-külön kell az adatbejelentést
RészletesebbenADATBEJELENTÉS a telekadóról papír alapon kizárólag magánszemélyek nyújthatják be
ADATBEJELENTÉS a telekadóról papír alapon kizárólag magánszemélyek nyújthatják be (gazdálkodó szervezet kizárólag https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap oldalon keresztül) benyújtandó a telek fekvése szerinti
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére. Javaslat a települési adóról szóló önkormányzati rendelet elfogadására. Tisztelt Képviselő-testület!
Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE www.tuv.com ID 9105075801 Management System ISO 9001:2008 valid
RészletesebbenÖnkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk
Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták
RészletesebbenKT01 ADATBEJELENTÉS A TELEKADÓRÓL
I. Az adatbejelentés benyújtója Adatbejelentő minősége: tulajdonos vagyoni értékű jog jogosítottja jogi jellege kezelői jog vagyonkezelői jog haszonélvezeti jog használat joga Tulajdoni (jogosultsági)
RészletesebbenBEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében
BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön
Részletesebben38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám
38298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 183. szám A Kormány 429/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
RészletesebbenNagyalásony Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2015. (V.22.) önkormányzati rendelete. a mezei őrszolgálatról
Nagyalásony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (V.22.) önkormányzati rendelete a mezei őrszolgálatról Nagyalásony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenVolt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
Részletesebben