HÍRLEVÉL I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI

Átírás

1 HÍRLEVÉL Hírlevelünk célja, hogy tájékoztatást adjunk projektjeink állásáról, új forrásszerzési kísérleteinkrıl, valamint olyan mőszaki és gazdasági információkról, amelyek érdeklıdésre tarthatnak számot. Szívesen vesszük és várjuk partnereink visszajelzéseit a hírlevéllel kapcsolatban. Tartalom: - I. Pannon Mechatronikai Klaszter tevékenységei - II. DGA fémipari lézernap - III. Technológiai fórum a PLM Solid Egde tervezıszoftverrıl - IV. JÖN! - V. Új projektek - VI. Ágazati hírek, információk I. PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER TEVÉKENYSÉGEI A tavaly ısszel beadott PANEL Klaszterfejlesztés címő pályázatunk kedvezı elbírálásban részesült, melynek támogatási szerzıdése már márciusban aláírásra került. Ezen projekt alkalmas arra, hogy a klaszter jelenlegi szolgáltatásait továbbfejlesszük, illetve új szolgáltatásokat alakítsunk ki. Áprilisban elkezdtük a projekt formális megvalósítását. A projektfeladatok gyakorlati vonatkozásait, az újdonságokat a klaszter tagjai az éves Klaszter eseménynaptár programjaiban tapasztalhatják majd. Folytatjuk klasztertag vállalkozások személyes látogatását a klasztertevékenység szokásos éves értékelése, és a 2009-es igények felmérése céljából. Ezidáig 18 vállalkozást látogattunk meg, ahol egybehangzóan a klasztertagok közötti ismertség erısítése és a köztük lévı kommunikáció, információáramlás fejlesztése hangzott el elsıdleges igényként. Továbbra is várjuk az ipari innovációs központ létrehozását megcélzó Baross 2007 pályázat elbírálásának hivatalos döntését. 1

2 II. DGA FÉMIPARI LÉZERNAP Nemesgulácson április 23-án széles közönség elıtt a DGA Kft. bemutatta legújabb beruházását. A pályázati támogatással megvalósult üzemcsarnok és technológiai fejlesztés lelke egy, az országban egyedülálló portál lézervágó berendezés. A berendezés 4kW-os TRUMPF lézerforrással dolgozik, ESAB portálrendszeren keresztül a 3mx18m-es munkatérben. A lézervágóval természetesen már szívesen állnak meglévı és jövıbeni parnereik szolgálatára. Az ünnepélyes átadás során megismerhettük a DGA Kft. múltját, jelenét és jövıjét. Képet kaptunk a cég mindennapjairól, melynek keretében a tervezéstıl a gyártásig képesek a projekteket vinni, mindehhez 3D-s tervezı szoftverek, folyamatirányító rendszer, megfelelı géppark, s mindezen technológiákhoz értı szakemberek állnak rendelkezésre; ahogy az a cég jelmondatából is kiderül: Komplett megoldás. A fejlesztés és beruházás tovább folytatódik, az új épület mellett már láthatóak a következı, anyagtároló és kezelı csarnoképület alapjai. III. TECHNOLÓGIAI FÓRUM A PLM SOLID EDGE TERVEZİSZOFTVERRİL április 16-án két helyszínen rendezte meg a Pannon Mechatornikai Klaszter a soron következı technológiai fórumát, ezúttal a budapesti graphit Kft-vel karöltve, tervezıszoftverek témában. A graphit Kft. ( a hazai piacon az egyetlen olyan, csak és kimondottan gépészeti szoftvermegoldásokkal foglalkozó cég, amely teljes és skálázható megoldást tud nyújtani a termékéletciklus-kezelés minden területére, tetszıleges mérető és tevékenységő ipari cég számára. A graphit, mint a Siemens PLM Software magyarországi megoldásszállító partnere, képviseli a szoftvergyártó teljes termékpalettáját. Az elıadásokból képet kaphattunk a termékpaletta elemeirıl, melyek segítségével a vállalati folyamatok és a termékek életciklusa minden elemében lekezelhetı. Majd pediglen a Solid Edge tervezı-modellezı szoftvercsomag újdonságaival ismerkedtünk meg. Óriási lehetıségeket kínál a 2

3 szinkronmodellezés megjelenése a tervezés területén, amely alapjaiban és filozófiájában alakítja át a modellépítés folyamatát és szabályait, illetve szünteti meg a szabályokat és kötöttségeket. Így lehetıség nyílik a saját modellek és a semleges file-formátumokban kapott modellek tökéletesen parametrikus, dinamikus kezelésére. Természetesen a hagyományos technológia is része maradt a szoftvercsomagnak, sıt e terület fejlesztése is folyamatos a minél hatékonyabb mérnöki munka érdekében. A két technológia, illetve filozófia között az átjárhatóság is megoldott a szinkron irányba, így a korábbi állományaink kezelése is dinamikusabbá és hatékonyabbá tehetı. A rendezvényen délelıtt Szombathelyen 10 szervezettıl 23 résztvevı volt jelen, délután Zalaegerszegen pedig 8 szervezet 38 képviselıje vett részt az elıadáson. 3

4 IV. JÖN! Tovább folytatjuk a klasztertag KKV-k látogatását, klasztertevékenység szokásos éves értékelése, és a 2009-es igények felmérése céljából, május elején ezt befejezzük. A Hungexpon május 19 és 22 között két kiállítást is rendeznek, melyek érdeklıdésre tarthatnak számot. A Gépipar fellegvára jelzıvel illetett Mach-Tech gépgyártástechnológiai és hegesztéstechnikai kiállítással párhuzamosan látogatható az Elektrosalon elektrotechnikai és automatizálási kiállítás. V. ÚJ PROJEKTEK Az anyagvizsgálati ipari innovációs központ létrehozását megcélzó Baross 2007 pályázat elbírálásáról még nem kaptunk információt. A pályázatban megfogalmazott célok: 1. Innovációs központ innovációs céljait szolgáló, minısített rendszerben mőködı berendezések és eszközök beszerzése: Karos koordináta mérıgép, hosszú szerkezetek méréséhez állvánnyal Sztereo univerzális mikroszkóp, interface, feldolgozó Munkanap elemzı rendszer (elemzı hardverrel) Univerzális keménységmérı Hordozható keménységmérı PMI Pro UV Spectrofotométer, kémiai összetétel meghatározására, PMI Pro UV UH anyagvizsgálati rendszer "Kézi mérıeszköz-rendszer 2. Innovációs központ innovációs céljait szolgáló eszközök mőködtetését biztosító innovációs szolgáltatások kialakítása 3. Innovációs központban elhelyezkedı oktató- és konferenciaterem kialakítása FINANSZÍROZÁS Forrás kkv-knek VI. ÁGAZATI HÍREK, INFORMÁCIÓK A Magyar Kockázati és Magántıke Egyesület (HVCA) szerint az Új Magyarország Kockázati Tıke Program indulása kedvezıen fog hatni a gazdasági növekedésre, mert újabb fejlesztési forrásokat nyit meg a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozására, ráadásul nem hitelt, hanem saját tıkét juttat. Az Új Magyarország Kockázati Tıkeprogramban mintegy 35 milliárd forint európai uniós és hazai forrás áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, amelyhez a vállalkozások kockázatitıke-alap kezelı társaságokon keresztül juthatnak hozzá. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. alapkezelık kiválasztására kiírt pályázatára április 6-áig lehetett jelentkezni. A program jelentısége abban is áll, hogy a vállalkozásoknak nem hitelt, hanem saját tıkét, részvényesi tulajdonosi forrást juttat. A magyar kisvállalkozások számottevı része még az államilag támogatott banki hitelhez sem tud hozzájutni, mert 4

5 alultıkésítettségükbıl adódóan nincs meg a szükséges önerı. Ezen a helyzeten változtathat az európai uniós források felhasználásával induló kockázati tıkeprogram. A mintegy 30, Magyarországon aktív befektetıi csoportot, további 30 szervezetet és 10 magánszemélyt tömörítı egyesület elnöke szerint a kockázati tıke program erısíteni fogja a vállalkozások, az ország versenyképességét. A verseny már az alapkezelık kiválasztásánál is érvényesül. A piac dönti el hosszú távon, hogy mi bizonyul jó befektetésnek. Fontos, hogy sikeres legyen az Új Magyarország Kockázati Tıke Program, hiszen az Európai Unió Jeremie-programjában megvalósuló magyarországi projekt az elsık között indul el, és az itt szerzett tapasztalat befolyásolhatja az unió döntéshozóit a program folytatásáról. Azok az alapkezelık lesznek sikeresek a programban, amelyek tapasztalattal rendelkeznek a magyar piacon, több sikeres befektetés van a hátuk mögött. A sikerhez meg kell találni azokat a hazai innovatív, fejlıdésre képes kisvállalkozásokat, amelyekbe érdemes tıkét invesztálni. Ünnepélyes keretek között átadták az új Miskolci Mechatronikai Ipari Parkot Miskolc Megyei Jogú Város az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 700 millió forint vissza nem térítendı támogatást nyert az új Mechatronikai Ipari Park megépítésére. A kiemelt projektnek köszönhetıen lehetıvé válik Miskolc város és vonzáskörzete gazdasági struktúrájának korszerősítése, versenyképességi feltételeinek javítása és a helyi foglalkoztatás bıvítése. Március 25-én ünnepélyes keretek között adták át a megújult Ipari Parkot. A Miskolci Ipari Park (MIP) 68,5 hektáros területe a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium döntése alapján decemberében nyerte el az Ipari Park címet. Az elmúlt két évben a betelepült vállalkozások részére történt értékesítések következtében azonban korlátozottá vált a további beruházások fogadására alkalmas szabad ingatlan. Az elmúlt idıszakban megélénkült befektetıi érdeklıdés miatt az ipari park fejlesztése és bıvítése létfontosságú a város fejlıdése szempontjából, ezért ben a MIK ZRt. megvásárolta Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatától az ipari parkkal határos, a köznyelvben repülıtér néven ismert külterületi ingatlant, így a MIP területe további 45 hektárral bıvült. A Miskolci Ipari Park bıvítését megvalósító, közel 1,3 milliárd forint összértékő fejlesztés, az úgynevezett Mechatronikai Ipari Park projekt, augusztusában kiemelt minısítést nyert. Így a projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Európai Unió 50%-os (700 millió forintos) támogatásával valósulhatott meg. A projekt fı célkitőzése Miskolc város és vonzáskörzete gazdasági struktúrájának korszerősítése, versenyképességi feltételeinek javítása és a helyi foglalkoztatás bıvítése. A közvetlen célcsoportot azok a mechatronikai ipari termelı, és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások jelentik, amelyek kedvezı mőködési, és együttmőködési feltételeket találnak a MIP-ben. A projekt másik kiemelt célja a szomszédságban mőködı Bosch gyárak és a sikeres Pólus program szinergiáinak kihasználásával a mechatronikai ipar, az innovatív ipari technológiák nagyobb léptékő fejlesztésének elindítása, a korszerő mérnöki, mőszaki tudományokra, gazdálkodás menedzsment tudásra és készségekre épülı gazdaságfejlesztési gyakorlat fejlesztése. Fontos feladat a tartósan eredményesen 5

6 ELEKTRONIKA mőködı termelı és termelı-szolgáltató vállalkozások számának növelése, a vállalkozói készség ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, azaz a munkanélküliség arányának csökkentése a városban és az agglomerációban, a mőszaki végzettségő munkanélküliek különösen a pályakezdık - foglalkoztatási feltételeinek javítása. A Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelı Zrt. és a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. az Észak-Magyarországi Operatív Program támogatásával, partnerségben valósította meg a Mechatronikai Ipari Park projektet. Az ipari park fejlesztésével a város elsısorban munkahelyteremtı beruházásokat megvalósító befektetık számára kíván vonzó lehetıséget teremteni. Létszámbıvítás a Flextronicsnál Mintegy fıvel bıvíti a foglalkoztatottak létszámát a Flextronics zalaegerszegi gyára; az üzemegység stabilitását egy napokban megkötött, hosszú távú projekt. Az üzem jövıjét megalapozó megrendelést hosszú tárgyalási folyamat eredményeképpen nyerték el. A beruházás költsége garantálja a gyár jövıbeni stabilitását. Hosszútávon ezer fıs létszámbıvítésre számítanak, aminek 80 százalékát belsı átszervezéssel oldják meg. Valószínőleg a jövıben sem lesz létszámleépítés, mert a projekttel a csökkenı megrendelések nagy részét is kompenzálni tudják. A Flextronics gyáregységeiben folyamatos a "vevıi ingadozás", a megrendelıi igények változásával mozog az operátorok foglalkoztatása is. A cégtıl február óta 400 dolgozót bocsátottak el, a két gyáregységben jelenleg fıt foglalkoztatnak. A zalaegerszegi üzemben fıként elektronikai, szórakoztató-elektronikai, mobilkommunikációs, televíziós és számítástechnikai cégek megrendelésére termelnek. GÉPJÁRMŐIPAR 200 állást ıriz meg támogatással a Kirchhoff Hungária A Kirchhoff Hungária Kft. esztergomi karosszériaelem gyártó üzeme 83 millió forintos támogatást kapott az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól, ezzel egy évig biztosított a cégnél dolgozó 200 ember munkája. A vállalat a Suzuki beszállítója, s a csökkenı kereslet miatt az év elején három mőszak helyett csak két mőszakban termelt, a 300 fıs létszámot pedig 200-ra csökkentette. Az OFA munkahely megırzési támogatásának köszönhetıen átmenetileg, az autóipar újbóli fellendüléséig a cégnél nem lesz szükség újabb elbocsátásokra, illetve a négy napos munkahét bevezetésére. A tavalyi 32 millió eurós árbevétellel szemben az idén 20 millió euróval számolnak. Az elsı negyedévben a legyártott mennyiség egyharmaddal kevesebb volt a tervezettnél. A Kirchhoff Hungária Kft szeptember elején 3,5 milliárd forintos beruházással új üzemcsarnokkal bıvítette esztergomi gyárát, a Suzuki telephelyének közelében. Jelenleg a Swift-hez és az SX4-hez készítenek fémelemeket, egyebek között elsı és hátsó lökhárítókat és a mőszerfal alatti középmerevítıt, amely a Kirchhoff specialitása. A Kirchhoff Hungária Kft. a Kirchhoff Automotive divízió tagja, amely 16 termelıegységgel rendelkezik Mexikótól Európán át Kínáig. Vevıik között található a General Motors, a Fiat, a Daimler-Chrysler, a Ford, a VW, az Audi, a Seat, a BMW, a Renault és a DAF. A Kirchhoff Group 220 éves német családi tulajdonban lévı cég. A csoport éves árbevétele 600 millió euró, a foglalkoztatottak száma több mint A vállalkozásnak 4 divíziója van, amelyekben hulladékszállító és tisztító teherautó felépítményeket (Faun), precíziós kéziszerszámokat (WITTE) gyártanak, valamint 6

7 személygépkocsikat alakítanak át mozgássérültek számára (REHA Automotive), illetve a Kirchhoff Automotive csoportban fém karosszériaelemeket préselnek és szerelnek össze az autóipar részére. MEGÚJULÓ ENERGIA IPAR A zöldenergia húzhat ki minket a válságból A gazdasági válság lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre inkább teret nyer a zöldenergia szerepe, amely diverzifikálja az energiafogyasztást és munkahelyeket is teremthet. A világban eddig napvilágot látott gazdaságélénkítı csomagok keretein belül összesen 200 milliárd dollárnyi tiszta energia beruházást jelentettek be. A tavalyi évben a zöldenergia három fı ága, a nap, a szél és a bioüzemanyagok összesítve 53 százalékos bevételnövekedést értek el, amely több tényezınek is köszönhetı, többek között a piacok bıvülésének és az alacsony kínálatnak. A tavalyi évben a napenergia, a szélenergia és a bioüzemanyag szektor összesen 115,9 milliárd dolláros bevételre tett szert, míg egy évvel korábban még 75,8 milliárd dollárra rúgott és csak a szélenergia 50 milliárd dolláros betételét könyvelt el. Azonban a megújuló energia szektor jelenleg számos kihívással néz szembe, a részvénypiaci lejtmenet az elsıdleges részvénykibocsátásokat visszaveti, a kockázati tıketársaságok így nehezebben tudnak kiszállni a cégekbıl és ezzel az új vállalatokba történı beruházások esélye is romlik. A tavalyi évben 43 vállalatot vezettek be a tızsdére az Egyesült Államokban, amelynek során legalább 50 millió dollárnyi tıkére tettek szert a kibocsátók, ez 1979 óta a legrosszabb évnek számít. A kormányok is ebben látják a megoldást A beszőkülı hitelpiacok szintén nyomást jelentettek, így a vállalatok elhalasztottak projekteket, elbocsátottak alkalmazottakat. Az idei év a konszolidáció éve lehet. Eközben a kormányzati költekezések, a szabályozási környezet változása az iparágnak segíthet kisebb sérülésekkel átvészelni a válságot, mint a gazdaság többi szektora. Fıként annak fényében, hogy a széles körben elterjedt nézet szerint a zöldenergia lehet az, amely kihúzza a világgazdaságot a válságból. A három vezetı technológia nap, szél, bioüzemanyag kapacitásai egy évtizeden belül 53 százalékkal gyarapodhatnak. A bioüzemanyagok termelése globálisan elérheti 2018-re a 105,4 milliárd dollárt, amely közel a háromszorosa a tavalyi évinek. A szélenergia az újonnan telepített erımővekre fordított költségek tekintetében 2018-ra elérheti a 139,1 milliárd dollárt és az Egyesült Államok helyett egyre inkább Németország a vezetı szereplı ebben, miközben a napenergia kapacitások a négyszeresére növekedhetnek. A szektor egyre fokozottabb figyelmet kap a kormányzattól, ugyanis a zöldenergiában látják a felépülés útját. A kormányzatok eddig 200 milliárd dollárt terveznek elkölteni a zöldenergia és a klímaváltozás elleni védelem terén. Csak az Egyesült Államok több mint 70 milliárd dollárt költene közvetlenül és adókedvezmények formájában az iparágban, a program fıbb pontjai a következık: 11 milliárd dollárt fognak hálózatfejlesztésre költeni, hat milliárdot megújuló energia projektekre nyújtott hitelekre fordítanak, 6,3 milliárd dollárt pedig energiahatékonysági programokba fektetnek. További 4,5 milliárd dollárt költenek arra, hogy az állami épületek energiahatékonyabbak legyenek, 5 milliárd dollárt pedig arra, hogy az alacsonyabb jövedelmő családok lakásait az idıjárással szemben védettebbé alakítsák. Mindezeken felül kétmilliárd dolláros támogatást kapnak az elektromos jármővek, 8,4 7

8 milliárd dollárt fordítanak szemétszállításra. Nagysebességő vasútvonalak építésére 9,3 milliárd dollárt szánnak, valamint 20 milliárd dollárt fognak adókedvezményekre és hitelekre a megújuló energia, a hibridek és az energiahatékonyság terén költeni. Ez eddig a legnagyobb program az Egyesült Államokban a megújuló energia terén. EGYÉB Élénk eszmecsere az Innovációs Dialógus gyıri rendezvényén Rugalmasabb bankrendszer, jól képzett szakembergárda, valamint megfelelı kapcsolatrendszer szükséges a kis és középvállalkozások innovációs tevékenységének erısítésére. ezek a vélemények fogalmazódtak meg az Innovációs Dialógus harmadik helyszínén, Gyırben a Szent István Egyetemen. Dr. Molnár Károly akkori kutatás-fejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter, valamint Kolber István államtitkár Gyırben folytatott párbeszédet a helyi kkv-k, valamint az egyetemek képviselıivel az innováció helyzetérıl, lehetıségeirıl. A miniszter az Innovatív Magyarország Programot, valamint azokat a prioritásokat ismertette, amelyekre a K+F+I területén a következı idıszakban figyelmet érdemes fordítani. Hangsúlyozta: Ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés területén a gazdaság számára is kézzel fogható eredmények szülessenek, elengedhetetlen a szemlélet- és kultúraváltás a területtel kapcsolatban. Kiemelték a régió Pozsony-Bécs-Budapest háromszögben betöltött kiemelkedı szerepét. Elmondta, hogy a helyi K+F ráfordítás az országos átlag szintjén mozog, ugyanakkor a régió megtermelt magas GDP-je még megengedné a kiadások növelését. Az elıadások után valódi párbeszéd alakult ki. A dialóguson részt vevı kis és középvállalkozások vezetıi kiemelték a megfelelı kapcsolatrendszert a vállalkozások és az egyetem között, valamint a rugalmasabb, befogadóbb bankrendszer szükségességét. Kötelezı lesz az e-beszámoló Az igazságügyi és rendészeti, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı, továbbá a pénzügyminiszter közös rendelete mellékletben közli azt az őrlapot, amely kísérıje a beszámolónak. Ezen meg kell jelölni azt, hogy milyen dokumentumokat nyújtott be a cég. A benyújtott mérlegek, eredménykimutatások, kiegészítı mellékletek, a könyvvizsgálói jelentések, továbbá az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatok ingyen tekinthetık meg az Elektronikus Beszámoló Portál honlapon. Keresni lehet az adatbázisban a cég neve, cégjegyzékszáma, valamint adószáma megadásával is. A céginformációs szolgálat elektronikusan, véletlenszerő kiválasztással ellenırzi a beszámolóhoz csatolt őrlap adattartalmát. Ha egy cég nem megfelelıen nyújtja be a beszámolóját, akkor errıl a céginformációs szolgálat értesíti az adóhatóságot. A 3 ezer forintos költségtérítést - az összeget egy 2006-ban hozott igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet határozza meg - a beszámoló megküldése elıtt kell befizetni a rendeletben szereplı számlaszámra. A beszámolóval együtt meg kell küldeni 8

9 a céginformációs szolgálathoz a Magyar Államkincstár igazolását a költségtérítés megfizetésérıl. Ha a beszámolóval együtt nem küldi meg a befizetési igazolást a cég, akkor a céginformációs szolgálat ezt úgy tekinti, hogy nem tett eleget a beszámolója közzétételi kötelezettségének. Errıl a szolgálat - szintén elektronikusan - tájékoztatja a mulasztót. 9