PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Átírás

1 PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Cseke Zoltán László A KÖZÖSSÉGI PIACSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI ÉS HAZAI ALKALMAZÁSUK LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTERVENCIÓRA című doktori (PhD) értekezéshez TÉZISFÜZET Témavezető: Dr. Bánhegyi Gabriella Keszthely 2011

2 Tartalomjegyzék 1. A kutatás előzményei Kutatási célkitűzések Hipotézisek Kutatási módszertan A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni alakulásának elemzése A gabonaintervenció hazai tapasztalatai Kérdőíves adatgyűjtés Vas megyei gazdaságok körében Következtetések, javaslatok Tézisek, önálló, újszerű eredmények További kutatási irányok Hivatkozások Publikációk

3 1. A kutatás előzményei Az Európai Unió agrártámogatási rendszere két markáns irányba ágazik el: az egyik a közvetlen támogatások, a másik pedig a vidékfejlesztési támogatások pénzügyi alapja. Fontos lenne tudatosítani, hogy ezek a pénzügyi alapok nem egymás rovására léteznek, hanem egymásra épülnek és kiegészíti egyik a másikat. Koncentráltabb birtokszerkezetű, hatékonyabb gazdaságok nélkül a vidékfejlesztés sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Mezőgazdaságunk mai struktúrája alapanyag termelésre rendezkedett be. Mindenki az adott termőhelyi sajátosságait, a tájegységre jellemző klimatikus viszonyokat, a termelési költségeket, a várható hozamot, a lehetséges árszinteket a saját lehetőségeihez szabottan próbálja mérlegelni és ez alapján igyekszik kialakítani a termékszerkezetét, legalábbis ez lenne az ideális. Sok gazdaság megfelelő mennyiségű forgótőke vagy saját raktározási kapacitás hiányában nem teheti meg, hogy egy későbbi, adott esetben kedvezőbb értékesítési pozícióra vár. Ők ma ki vannak szolgáltatva a kereskedelem számára, de meglátásom szerint nem ez az igazi probléma, hanem ami ebből következik. Ebben a helyzetben ugyanis, az elmulasztott, ágazatba be nem folyt jövedelmek konzerválnak egy rossz állapotot, ami az érintett gazdaságoktól elveszi annak lehetőségét, hogy beruházzanak, modernizáljanak, szerveződjenek és hatékonyabb technológiával és üzemmérettel, a jó éveket jobban kihasználó, ezáltal a rosszabb éveket is jól tűrő egységekké váljanak. Természetesen nem hiszem, hogy létezik olyan csodaszer ennek az évek óta tartó egyre akutabb problémának a kezelésére, amely egy csapásra mindent megváltoztat, de úgy gondolom, léteznek olyan megoldások (feltéve ha a termelői közösségek és az agrár szakigazgatás akaratát is bírják), melyek segítenek alkalmazkodni a közös piac okozta megváltozott körülményekhez. Dolgozatomban ilyen lehetőségeket és megoldásokat próbálok feltárni és bemutatni. Teszem ezt abban a reményben, hogy talán még mindig nincs késő ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságban minőségi, piacképes terméket előállító, jövőképpel rendelkező, egymással együttműködő üzemek jöjjenek létre. 3

4 2. Kutatási célkitűzések Célkitűzéseimet három pontban fogalmaztam meg: 1.) Kutatási célként tűztem ki a Közös Agrárpolitika (továbbiakban: KAP) szellemiségének és jelentősebb elmozdulási irányainak bemutatását, mely mintegy mozgatórugója volt az elmúlt évtizedek gabonapiaci intervenciós intézkedéseinek. A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni változásának szekunder elemzése során az agrárpolitika lehetséges irányát kívántam számba venni. Ezt azért tartom különösen fontosnak mert a hazai agrárium helyzetét jelentősen meghatározza uniós tagságunk és a KAP további alakulása. Ehhez kapcsolódóan vizsgáltam a gabonapiaci intervenciós intézkedések, különös tekintettel a Magyarországon foganatosított intézkedések tapasztalatait. Nem volt célom a KAP részletes tárgyalása valamint a gabonaintervenció intézményének és feltételeinek részletes bemutatása. Ezt már többen, kellő alapossággal megtették előttem. Célom viszont, hogy vizsgáljam a KAP jövőbeli elmozdulási irányait valamint számba vegyem a hazai gabonaintervenciós intézkedések tapasztalatait. Az erre irányuló kutatást 2006-ban kezdtem, amikor hazánkban éppen a második intervenciós felvásárlási időszak zajlott. Azóta tudjuk, hogy ezek meghatározó évek voltak a gabonapiac és a közösségi intervenció intézménye szempontjából, hiszen ebben az első két időszakban több mint 8 millió tonna árut vontak ki a piacról, hogy aztán később ott újra megjelenhessen. 2.) Az Európai Bizottság november 18-án kiadott közleményével kezdetét vette a KAP 2013 utáni jövőjének érdemi kidolgozása, tehát a közös agrárpolitika ismét fordulóponthoz közeledik. A társadalmi vita kapcsán rendre felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e egy piaci intervenciós mechanizmusra, mely gyorsan, rugalmasan és hatékonyan képes csökkenteni a piaci kockázatokat és szavatolja a termelők jövedelmének stabilitását? Saját vizsgálatok alapján elemezni kívánom, a különböző termelői rétegek piaci intervenciós mechanizmussal kapcsolatos várakozásait, rávilágítva a kutatás során feltárt összefüggésekre. 3.) A hazai mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok manapság egyre nagyobb kihívás előtt állnak, mivel az utóbbi tíz évben rohamosan elterjedt élelmiszerláncokkal, gabonakereskedelmi hálózatokkal, valamint a közös piac és a harmadik országok agrártermékeinek egyre erősebb versenyével kell szembenézniük. Más szakértői véleményekkel egyetértve azt gondolom, elengedhetetlenül szükség lenne az ágazati 4

5 integrációra valamint a versenyképesség növelésére, hogy talpon maradhassanak gazdaságaink a globális versenyben. Ezért a 2. célkitűzéssel összefüggésben, saját vizsgálatok alapján elemezni kívánom, hogy az intervenció intézményének gyengülését követően mutatkozik-e hajlandóság az ágazat szereplői részéről az integrációba tömörülésre. 3. Hipotézisek A vizsgált gazdaságok esetén a következő összefüggéseket feltételezem: I. A vezető képzettsége kapcsolatban áll a gazdaság integrációba szerveződési hajlandóságával és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel. II. A gazdaság területének mérete kapcsolatban áll a gazdaság integrációba szerveződési hajlandóságával és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel. III. A gazdaság területének mérete kapcsolatban áll a rendelkezésre álló raktárkapacitással, valamint a raktárkapacitás létrehozására vonatkozó beruházási hajlandósággal. IV. A gazdaság területének mérete meghatározó az alkalmazott gazdálkodási forma és az alkalmazotti létszám tekintetében. 5

6 4. Kutatási módszertan 4.1. A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni alakulásának elemzése A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni változásának szekunder elemzése során (2.1. fejezet) az agrárpolitika lehetséges irányát kívántam számba venni. Ezt azért tartom különösen fontosnak mert a hazai agrárium helyzetét jelentősen meghatározza uniós tagságunk és a KAP további alakulása. A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni változásainak szekunder, kvantitatív, longitudinális elemzéséhez az alábbi adatforrásokat használtam fel: Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának KAP-al kapcsolatos statisztikáit, elemzéseit és előrejelzéseit. Az Eurostat és az Európai Bizottság statisztikai jelentéseit. Szakértői elemzéseket és kutatási eredményeket. A vizsgálathoz a leíró elemzés módszerét használtam A gabonaintervenció hazai tapasztalatai A KAP gabonaintervenciós intézkedéseinek hazai vizsgálatával ( fejezet) az volt a célom, hogy összegyűjtsem azokat a tapasztalatokat, melyek az intézkedések végrehajtása során halmozódtak fel. Meg kívántam vizsgálni, hogy milyen lehetőségek, tapasztalatok állnak rendelkezésre a magyar mezőgazdaságban és ezek hogyan használhatók fel a hazai gazdálkodók érdekében, hogy az elkövetkezendő liberalizáltabb európai piacon jobban megállhassák a helyüket. A KAP gabonaintervenciós intézkedéseinek hazai vizsgálatához szekunder adatforrásként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adataiból készült statisztikai elemzéseket (megoszlás vizsgálat), valamint leíró elemzést alkalmaztam. További szekunder adatforrásként szakértői elemzéseket és kutatási eredményeket használtam, melyeket saját tapasztalataimmal és korábbi kutatási eredményeimmel egészítettem ki. 6

7 4.3. Kérdőíves adatgyűjtés Vas megyei gazdaságok körében Saját kutatásom során empirikus úton kívántam vizsgálni a gazdálkodók motivációit és jövőbeli céljait, ezért a második és harmadik célkitűzés vizsgálatához primer kutatást (kérdőíves megkérdezést) alkalmaztam. Az adatfelvétel típusa: részleges, reprezentatív, véletlenen alapuló mintavétel volt. (Kerékgyártó et al, 2001) A feltett kérdések saját összeállítás alapján készültek. Az adatgyűjtés a falugazdász-, valamint az agrárkamarai tanácsadó hálózat segítségével valósult meg a gazdálkodók által írásban kitöltött kérdőíveken. A kapott kvalitatív és kvantitatív adatokat kombinatív osztályozással rendszereztem (az egyes ismérvek szerinti osztályozások egymásba épülten történtek). Az adatok áttekinthetősége érdekében kétdimenziós kontingencia táblákkal dolgoztam. Primer kutatásom, időbeliségét tekintve egyszeri keresztmetszeti kutatás, mely november 1. és december 31. közötti időszakban valósult meg a Vas megyei gazdálkodók körében. (Lázár, 2009) Összesen 303 termelő válaszolt a kérdőívben feltett 28 kérdésre, ők képviselik a mintát. Alapsokaságnak a közti időszakban, Vas megyében területalapú támogatást igénylők átlagos számát tekintettem. Vizsgálatom során feltételeztem, hogy a minta jellemző az alapsokaságra. Ha a vizsgált minta darabszámát az elmúlt évek területalapú támogatás igénylőinek átlagos darab számához viszonyítom, mely 3702 igényt tett ki, látható, hogy a területalapú igénylők 8,4%-a vett részt a felmérésben. A megkérdezett termelők által használt földterület összesen hektárt jelent, mely a 2010 évi hektáros területalapú támogatási igény 27%-át teszi ki. A számított arányok alapján feltételezésemet alátámasztottnak tekintem. A felmérés során szándékosan az 5 hektár feletti területtel rendelkezőkre koncentráltam. A megkérdezettek köre előre átgondolt, tudatosan tervezett volt, tehát a lehetőséghez képest rétegzett de véletlenszerű mintavétel történt. (Baráth et al, 1996) Úgy gondolkodtam, hogy így pontosabb, az ágazatra jellemzőbb következtetésekre juthatok, hiszen ha a mintaszám meghatározó része az ágazat szempontjából nem fajsúlyos, azaz 5 hektár alatti termelőkből állna, az torzított következtetések levonásához vezethetne. 7

8 A kérdőívben feltett kérdések hat egymástól elkülöníthető csoportra oszlanak: 1) Mintában szereplő gazdaságok jellemzői: tevékenységi kör, tevékenység kezdete, gazdálkodási forma, gazdaság vezetőjének életkora, képzettsége, alkalmazottak száma, gazdaság által használt terület. 2) Raktárkapacitásra vonatkozó információk: saját tárolókapacitásra vonatkozó információk, hasznosítási célok, bérbe adható kapacitás. 3) Termelői integráció: termelői integrációs tagság megléte, integrációhoz való csatlakozási szándék, ennek motivációi. 4) Intervenciós intézkedések: felajánlás/felvásárlás, tárolás, értékesítés intézkedéseiben történő részvétel, intervenciós intézkedések megítélése, jövőbeni szükségessége. 5) Közraktározás: közraktári szolgáltatás igénybevétele, jövőbeli várakozások. 6) Beruházás: tervezett beruházás raktárkapacitás létrehozására, tároló típusa, tervezett finanszírozási forrás, hasznosítási célok. A primer kutatást kvalitatív keresztmetszeti kutatással, egyéni mélyinterjú készítésével egészítettem ki. Az interjú alanya a megfigyelni kívánt alapsokaságból származik. Az interjú nem nyílt kérdéseket tartalmazott és a kérdésekre adható válaszlehetőségek nem kerültek előzetesen meghatározásra. (Lázár, 2009) 8

9 Az adatfeldolgozás során alkalmazott statisztikai módszerek: 1. Összefüggés vizsgálat kereszttábla-elemzéssel A számítások elvégzésekor minden esetben két nominális vagy kategorizált metrikus változó közötti összefüggést vizsgáltam. A változók kategóriáinak kialakítása során figyelembe vettem, hogy legfeljebb hatértékű nominális változót célszerű használni. (Falus et al., 2008) A kereszttábla-elemzés során a Pearson-féle χ 2 (Khi-négyzet) statisztikát használtam (p = 0,05 szignifikanciaszinten), mely két változó összefüggésének szignifikanciáját méri. (Lázár, 2009) A kereszttáblán belüli szignifikáns relációk feltárásához a korrigált reziduum mutatót használtam. A változók közötti szignifikáns kapcsolat esetén, a korrigált reziduum értékek megmutatják, hogy a kereszttábla cellái közül melyek okozzák ezt a kapcsolatot. A mutató +2 illetve e feletti értéke szignifikáns összefüggést, míg -2, illetve ez alatti értéke az összefüggés hiányát jelenti. A kapcsolat erősségének (szorosságának) mérésére a Cramer V együtthatót, mint szimmetrikus mutatót alkalmaztam. Az együtthatók értéke 0 és 1 között változhat, ahol a 0- hoz közeli értékek a kapcsolat hiányát, az 1-hez közelítő értékek pedig erős kapcsolatot jelentenek. (Sajtos et al., 2007) 2. Összefüggés vizsgálat korrelációszámítással A korrelációszámítás az ismérvek (változók) kapcsolatainak vizsgálatával foglalkozik, elemzi a kapcsolat meglétét, szorosságát, irányát. A korrelációszámítás során a korrelációs együttható (r) került kiszámításra. A korrelációs együttható olyan -1 és +1 között elhelyezkedő mutatószám, amelyik 1-hez közeli abszolút értékei szoros, közel lineáris függvényszerű kapcsolatot, 0 körüli értékei a lineáris kapcsolat hiányát (korrelálatlanságot) jelentik. (Sajtos et al., 2007) A számításokat az SPSS 19 (Statistical Package for the Social Sciences) statisztikai programmal végeztem. 9

10 5. Következtetések, javaslatok 1. Az Európai Unió agrárpiacának szabályozása az egyes időszakok agrárpolitikái által meghatározott alapelvektől, céloktól, irányoktól, és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati intézkedések megvalósításától függ. A piacszabályozás eszköztára ezért állandóan változik, alkalmazkodva az aktuális agrárpolitikai elvárásokhoz. Az agrárpiacok liberalizációja (WTO, kétoldalú egyezmények) egyre nagyobb versenyt jelent az Európai Unió országai, köztük Magyarország számára. A szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válása bizonytalanabbá teszi a mezőgazdasági termelést, azonban a társadalom továbbra is elvárja a megfelelő minőségű, biztonságos élelmiszerrel való folyamatos ellátást, a természeti erőforrásokkal való felelősségteljes gazdálkodást, az állatokkal szembeni bánásmódra való odafigyelést, és a tájképi adottságok megőrzését. A közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások pénzügyi alapja az eddigiekhez képest arányeltolódással, de 2013 után is fennmarad. Egyre világosabb azonban, hogy hatékony üzemméret, több lábon állás és integráció nélkül nehéz lesz talpon maradni a globális versenyfutásban, mert az EU gazdálkodóinak a piaci verseny és a fogyasztói kereslet kielégítése jelenti immár a legnagyobb kihívást. Magyarország KAP-ban történő aktív részvételéről a 2004-ben történt csatlakozás óta beszélhetünk. Ettől az időponttól kezdve a hazai piacszabályozás a közös európai piaci szabályozás függvénye. Meghatározó szerzők fő prioritásként a versenyképességet emelik ki a hazai mezőgazdaság vonatkozásában, ami az agrárium egyetlen területén sem nélkülözhető a közös piacon megmaradni szándékozó gazdaságok számára. A szakirodalmi áttekintés során ismertetett szakértői vélemények megerősítették bennem azt a meggyőződést, miszerint a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben a piacon való sikeres megmaradáshoz. Mindezek ellenére úgy tűnik, nem nagyon tudatosul a gazdálkodókban az a nézet, amelyet már más szekértők is hangoztattak (Udovecz, 2010), hogy céljaik elérését nem várhatják egyedül a közös agrárpolitika módosulásától. 10

11 2. A gabonaintervenció intézményét, mint piacszabályozási eszközt vizsgáltam azzal a céllal, hogy feltárjam a működése során felhalmozódott tapasztalatokat, melyek a hazai gazdaságok számára előnyösen kihasználhatók. A hazai gabonaintervenció az első három piaci évben jelentős mennyiségű új raktárkapacitás létesítésével, valamint már meglévő kapacitások intervenciós minimumkövetelményeknek megfelelővé tételével indult, mely a felvásárlás lebonyolításának elengedhetetlen feltétele volt. A támogatott (AVOP) beruházásokkal létrejött infrastruktúra, valamint az intervencióban résztvevők (raktározók, felajánlók, akkreditált laborok, kifizető-ügynökség munkatársai) által megszerzett szakmai tapasztalat nem elhanyagolható adottság, azok ma is rendelkezésre állnak. Az intervenciós felvásárlás, tárolás és értékesítés rendszere egy a gyakorlatban is működőképes, informatikai adatbázison alapuló komplex rendszer, melynek hazai kialakítása jelentős energiát emésztett fel. A kifizető ügynökség által minősített és nyilvántartásba vett D típusú (hosszú távra szerződött raktár) raktárállomány, mely a 2006/07-es felvásárlási időszakban több mint 3 millió tonna kapacitást jelentett, önmagában is képes lehet levezetni egy-egy adott év termésfeleslegét. Ezek a raktárak egységenként 10 ezer tonna feletti kapacitásokat jelentenek, és megfelelnek a hosszú távú raktározás technikai és szakmai feltételeinek egyaránt. Az intervenciós intézkedések sajátosságainak és hazai tapasztalatainak vizsgálata alapján arra következtetek, hogy a rendelkezésre álló raktározási infrastruktúrát és a felhalmozott szakmai tapasztalatokat felhasználva, a termelők integrációján alapuló piaci mechanizmus megteremtésére lenne lehetőség. Az említett integráció létrehozásához azonban, szükségesnek tarom az ágazati szakmai irányítás támogatását és koordinációját. 3. A kérdőíves felmérés eredményeinek vizsgálata során, a feltárt összefüggések kimutatásához a gazdaságok területének nagysága és a gazdaságok vezetőinek képzettsége alapján létrehozott kategóriákat használtam. A vizsgálat során az alábbi következtetésekre jutottam: a) A gazdaságok területének vizsgálata során: Erős pozitív kapcsolatot sikerült kimutatni a gazdaság területe és a gazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak létszáma között (Pearson-féle korrelációs együttható értéke 0,899). 11

12 Erős pozitív kapcsolatot mutatkozott a gazdaság területe és a rendelkezésre álló raktározási kapacitás nagysága között (Pearson-féle korrelációs együttható értéke 0,728). Közepesnél erősebb pozitív kapcsolatot sikerült kimutatni a gazdaság területe valamint az alkalmazott gazdálkodási forma között (Cramer V együttható értéke 0,530). Közepesnél gyengébb kapcsolatot sikerült feltárni a gazdaság területe és a gazdaság vezetőjének képzettsége között (Cramer V együttható értéke 0,218) valamint a gazdaság területe és a közraktári szolgáltatás igénybevétele változók között (Cramer V együttható értéke 0,234). Nem sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni a gazdaság területe és a gazdaság vezetőjének életkora között. A gazdaság területének nagysága tehát meghatározónak bizonyult az alkalmazotti létszám, a raktározási kapacitás nagysága és a gazdálkodási forma tekintetében, ezen kívül pedig részben meghatározó tényezőként vehető figyelembe a vezető képzettsége és a közraktári szolgáltatás igénybevétele változók esetén is. b) A vizsgált gazdaságok egyharmada tagja integrációnak. Az integrációs tagsággal nem rendelkező gazdaságok több mint fele (53%) pozitív hozzáállást mutatott a jövőbeli csatlakozást illetően, azaz jelezte csatlakozási szándékát. Az integrációhoz még nem tartozó, de csatlakozni szándékozó gazdaságok esetében a piaci érdekek közös képviselete és közös értékesítés volt az a két feltétel, amelyet a gazdaságok a többi feltételnél (termékszerkezet közös kialakítása, közös inputbeszerzés, közös tárolás) lényegesen fontosabbnak tartottak egy integrációban. Leginkább tehát önállóan szeretnék eldönteni, milyen legyen a termékszerkezetük, ehhez mikor és milyen inputanyagot vásároljanak, a tárolásban pedig nem kívánnak másokkal együttműködni. A piaci érdekek közös képviseletének és a közös értékesítésnek többi feltételhez képest mért kiugró értékei a piactól való félelmet mutatják, és az értékesítéssel szembeni általános bizonytalanságról árulkodnak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ezek a gazdaságok nem tartoznak integrációhoz, így nincsenek tapasztalataik az együttműködést illetően, és jelenleg önálló egységként próbálnak boldogulni a piacon. Egyrészről tehát érthetőek a fenntartások, másrészről 12

13 viszont érthetetlen, hogy a közös érdekképviseletet és értékesítést hogyan képzelik a termelési, inputbeszerzési és tárolási folyamatok összehangolása nélkül. c) A megkérdezett gazdaságok többségének (81%) véleménye szerint szükség lenne gabonaintervencióra, vagy egy ahhoz hasonló piaci mechanizmus alkalmazására. Ez megerősíti azt a korábbi feltételezést, miszerint a gazdaságok tartanak a piactól, továbbá egy erős piaci stabilitásra vonatkozó igényt is jelez. A tények vizsgálatakor azonban kiderült, hogy a vizsgált gazdaságok mindössze 10%-a vett részt intervenciós felvásárlásban, 4% a tárolásban, a közraktári szolgáltatást pedig a gazdaságok mindössze 8%-a vette igénybe a múltban, és a jövőben is csak 7% tervezi. Ráadásul azoknak a gazdaságoknak, amelyek szerint továbbra is szükség lenne az intervenció intézményére mindössze 18%-a vett részt az intervenciós felvásárlásban vagy tárolásban, tehát 82%-nak egyáltalán nem volt kapcsolata az intervenciós intézkedésekkel. A fenti látszólagos ellentmondásból arra következtetek, hogy az intervenció intézményét a gazdaságok többsége csak biztosítékként szeretné maga mögött tudni, abban működésük biztonságának egyik garanciáját látják, mely szélsőséges piaci viszonyok között képes lehet csökkenteni az üzleti kockázataikat. d) Statisztikai vizsgálattal sikerült igazolni, hogy azok a gazdaságok, melyeknek vezetői felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel csatlakoznak termelői integrációhoz, mint azok, amelyeknél a vezető csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. A kapcsolat erősségét mutató Cramer V együttható értéke 0,196 volt. Kimutatható volt az is, hogy a nagyobb területtel (50 ha feletti) rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel tagjai valamilyen termelői integrációnak mint a kisebb gazdaságok. A Cramer V együttható értéke 0,310. Összegezve: az integrációs tagság motivációinak vizsgálata során kimutatásra került, hogy a gazdaság vezetőjének képzettsége és a gazdaságok területének nagysága habár nem egyedüli tényezőkként, de képesek előre jelezni az integrációhoz való csatlakozási hajlandóságot. e) Az intervenció intézményének, vagy egy ahhoz hasonló piaci mechanizmus szükségességével kapcsolatban, az alapfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vélekednek úgy, hogy nincs szükség piaci intervenciós 13

14 mechanizmusra, mint a közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A Cramer V együttható értéke 0,168, azaz a gazdaság vezetőjének a képzettségén kívül az említett motivációt más tényezők is befolyásolják. Az intervenció vagy ahhoz hasonló piaci mechanizmus szükségessége és a gazdaság vezetőjének képzettsége között statisztikailag igazolt pozitív kapcsolat van. f) A raktárkapacitás beruházásra vonatkozó motivációk vizsgálata alapján megállapítható, hogy az 50 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok az elkövetkezendő öt évben nagyobb valószínűséggel terveznek beruházást raktárkapacitás létrehozására, mint az 50 ha alatti gazdaságok. A Cramer V együttható értéke 0,457, tehát a gazdaságok területének nagysága nem egyedüli tényezőként, de képes előre jelezni a beruházási szándékot. A beruházással létrehozni kívánt síktároló kapacitás nagyságára vonatkozó vizsgálat eredménye alapján, a 200 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok, az elkövetkezendő öt évben jellemzően 1000 t feletti kapacitás létrehozását tervezik. A Cramer V együttható értéke 0,390, azaz a 200 ha feletti terület nagyság nem egyedüli tényezőként, de képes előre jelezni a jelentősebb (1000 t feletti) raktárkapacitást létrehozó beruházási szándékot. A szakirodalmi vizsgálatok során megállapított következtetést (a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben), alátámasztják a saját kutatás során feltárt összefüggések, miszerint a gazdaságok vezetőinek magasabb képzettsége és a versenyképes üzemméret megléte együttesen jó alapot szolgáltatnak a termelői integrációk kialakulásához. Az integrációval kapcsolatos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a jelenleg integráción kívüli gazdaságok piaci stabilitásra vágynak, ennek megteremtését pedig egy tőlük független intézmény működésén keresztül látnák biztosítottnak, nem pedig egy integrációban, ahol tartaniuk kell magukat a tagsággal járó feltételekhez. A szakértői és termelői álláspontok között jelentős különbség van. Az álláspontok közelítését a vizsgálatok alapján a képzés kiterjesztésében (vagy a szaktanácsadói hálózat fejlesztésében) és a birtokméretek koncentrációjának növelésében látom megvalósíthatónak. Ezt támasztják alá a személyes interjú során tapasztaltak is. A vizsgált gazdaság tagjai olyan képzett agrárszakemberek, akik a gyakorlatban, jó eredménnyel alkalmazzák tudásukat, és további sikereiket a szomszédos szövetkezettel történő kölcsönös együttműködésben, illetve a piacon való közös megjelenésben látják. 14

15 6. Tézisek, önálló, újszerű eredmények Az értekezés hipotézisei az fejezetben kerültek megfogalmazásra. A felállított hipotézisekkel kapcsolatban a szakirodalmi áttekintés valamint a saját vizsgálatokat követő eredmények alapján az alábbi tézisek kerültek megfogalmazásra: I. Pozitív összefüggés mutatható ki a primer kutatás során vizsgált gazdaságok vezetőinek képzettsége és az integrációba való szerveződési hajlandóságuk, valamint egy piaci intervenciós mechanizmus jelenléte iránti igény között. A statisztikai vizsgálat kimutatta, hogy azok a gazdaságok, melyeknek vezetői felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel csatlakoznak termelői integrációhoz, mint azok, amelyeknél a vezető csak alapfokú végzettséggel rendelkezik, valamint az is kimutatható, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vélekednek úgy, hogy nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. II. Pozitív összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdaságok területe és az integrációba való szerveződési hajlandóság között. A statisztikai vizsgálat szerint a nagyobb területtel (50 ha feletti) rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel tagjai valamilyen termelői integrációnak, mint a kisebb (50 ha alatti) területtel rendelkező gazdaságok. A gazdaság területének méretén kívül egyéb tényezők is befolyásolhatják a csatlakozási hajlandóságot. A vizsgált gazdaságok területe és egy piaci intervenciós mechanizmus jelenléte iránti igény között nem sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni, ezért a hipotézist nem tekintem igazoltnak. III. Erős pozitív kapcsolat mutatható ki a gazdaság területének mérete és a rendelkezésre álló raktárkapacitás között. A raktárkapacitás létrehozására vonatkozó beruházási hajlandóság és a gazdaság területének mérete között pedig, közepesen erős pozitív kapcsolat van. IV. Erős pozitív összefüggés mutatható ki a gazdaság területének mérete és az alkalmazotti létszám között, valamint közepesen erős és pozitív a kapcsolat a gazdaság területének mérete és az alkalmazott gazdálkodási forma között. 15

16 7. További kutatási irányok A disszertációban feltárt és kimutatott új eredményeken kívül számos további kérdés, új kutatási irány vetődik fel. Ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglalom össze: Az intervenciós intézkedések során felhalmozott szakmai tapasztalat, valamint az ennek kapcsán létrejött raktározási infrastruktúra lehetséges hasznosítási irányának vizsgálata. Kiegészítésként és összehasonlításként a közraktári konstrukció vizsgálatát is szükségesnek tartom. A primer kutatásban részt vett integrációs tagsággal rendelkező gazdaságok esetében nem képezte a vizsgálat részét, hogy milyen típusú integrációban vesznek részt és milyen feltételekkel. A meglévő tagsággal rendelkezők körében a jövőben célszerű lenne vizsgálni a tagsággal járó feltételeket, valamint a tagok szervezeten belüli elégedettségét. Fontosnak tartom azon motivációk vizsgálatát is, melyek a termelők nagy részénél az együttműködés hiányát okozzák, a termékszerkezet közös kialakítása, a közös inputbeszerzés és a közös tárolás területein. Ezzel összhangban a gazdaságok piactól való félelmének további, részletesebb vizsgálata is sürgető feladat lenne. A primer kutatás adatbázisa kizárólag Vas megyei gazdaságokra korlátozódik, és egy adott időpontban érvényes állapotot tükröz. Régiós és országos vonatkozásban is szükségszerűnek tartanám a piacszabályozó eszközökre és a termelői integrációra vonatkozó további kutatást. A piaci stabilitáshoz, valamint a termelői integrációhoz való szakértői és termelői álláspontok közelítését a képzés kiterjesztésében (szaktanácsadói hálózat erősítésében) és a birtokméretek koncentrációjának növelésében látom megvalósíthatónak. Ennek gyakorlati kivitelezhetősége számos kérdést vet fel. Terveim szerint a jövőben, ebbe a kutatási irányba szeretnék tovább haladni, megvizsgálva azt, hogy milyen lehetőségek adódnak a gyakorlati megvalósításra. 16

17 8. Hivatkozások Baráth Cs. Ittzés A. Ugrósdy Gy. (1996): Biometria. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Falus I. Ollé J. (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata (Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés). Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest. Kerékgyártó Gyné. Mundruczó Gy. Sugár A. (2001): Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági, üzleti elemzésekben. Aula kiadó, Budapest. Lázár E. (2009): Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával. Scientia Kiadó, Kolozsvár. Sajtos L. Mitev A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. Udovecz G. (2010): Magyar igények és elképzelések a közös agrárpolitikáról. Párbeszéd a vidékért sorozat: Az európai és a magyarországi agrárpolitika jövője, MTA Történettudományi intézet, Budapest, p

18 9. Publikációk Cseke Z.- Nógrádi J. (2006): Az intervenciós raktározásban rejlő piaci lehetőségek az agrárágazat számára. XLVIII. Georgikon Napok Konferencia, 48 th Georgikon Scientific Conference, Az EU közös piaca, marketing szekció, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, szeptember 21-22, p. 80. ISBN Nógrádi J. - Cseke Z.- Kató N.- Jancsok Zs. (2006): Az intervenció piaci hatásai. XLVIII. Georgikon Napok Konferencia, 48 th Georgikon Scientific Conference, Az EU közös piaca, marketing szekció, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, szeptember 21-22, p. 92. ISBN Cseke Z.- Nógrádi J. - Kató N.- Jancsok Zs. (2006): Az intervenciós raktározás alakulása a Nyugat-dunántúli régióban. Fiatal Regionalisták V. Országos Konferenciája, A regionális fejlődés új tényezői szekció, Széchenyi István Egyetem, Győr, november Nógrádi J. - Cseke Z.- Kató N.- Jancsok Zs. (2006): Az intervenciós felvásárlás regionális alakulása hazánkban. Fiatal Regionalisták V. Országos Konferenciája, A regionális fejlődés új tényezői szekció, Széchenyi István Egyetem, Győr, november Cseke Z.- Nógrádi J. (2007): A megváltozott piaci körülmények hatása az intervenciós raktározásra. II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, A fenntartható fejlődés és vidékfejlesztés, II. Agrárpiaci folyamatok és a piacszabályozás eszközrendszere szekció, Pannon Egyetem, Veszprém, június 7. Nógrádi J.- Bánhegyi G.- Cseke Z.- Jancsok Zs. Kató N. (2007): Az euró-forint árfolyam változásainak hatása az intervenciós felvásárlásra. II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia, A fenntartható fejlődés és vidékfejlesztés, II. Agrárpiaci folyamatok és a piacszabályozás eszközrendszere szekció, Pannon Egyetem, Veszprém, június 7. Nógrádi J. - Cseke Z.- Kató N.- Jancsok Zs. (2007): Regional developments of intervention buying-in of cereals in Hungary in the first two economic years. 6 th International Conference of PhD Students, Miskolc, August 2007., p ISBN

19 Cseke Z.- Nógrádi J. - Bánhegyi G. (2007): Gabonapiaci hatások a módosuló intervenció tükrében. XLIX. Georgikon Napok Konferencia, 49 th Georgikon Scientific Conference, Agrárpolitika nemzetközi kitekintéssel szekció, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, szeptember , p. 42. ISBN Jancsok Zs. Kató N. Nógrádi J. Cseke Z. (2007): The questionable necessity of changing maize intervention. Bulletin of the Szent István University, Gödöllő 2008., p ISSN Cseke Z. - Pupos T. Peter Zs. - Nógrádi J. (2009): Az Összevont Gazdaságtámogatási Rendszer kérdőjelei, Európai Tükör, XIV. évfolyam, 7-8 szám, p ISSN Cseke Z. Weisz M. (2011): Analysis of factors influencing the formation of producer cooperations in County Vas, Hungary. International Journal of Agriculture: Research and Review. IJARR (visszaigazolt beérkezés). 19