v á l a s z i r a t u n k a t
|
|
- Viktor Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 T. Fõvárosi Bíróság! Alulírott Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség felperes az Allianz Hungária Biztosító Rt. alperes elleni 7.G /2004. szám alatt folyó perben az alperes május 19-én kelt érdemi védekezésére és ellenkérelmére az alábbiak szerint terjesztjük elõ. v á l a s z i r a t u n k a t Felperes a keresetét az alperesi ellenkérelem ismeretében is fenntartja, és az alábbiak szerint indokolja. I. A perbeli kikötés semmissége Alperes helyesen hivatkozik arra, hogy a tisztességtelen általános szerzõdési feltétel miatt indított megtámadási perben a bíróságnak a kikötés semmissége felõl is állást kell foglalnia. Ez következik nemcsak az általa hivatkozott megyei bírósági ítéletbõl, hanem a Legfelsõbb Bíróság Gkt-Pkt 1/1983 számú állásfoglalásából ( Az általános szerzõdési feltételek megtámadása esetén a bíróságnak a sérelmes kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítania, ha a kikötés más okból semmis ). A bíróságnak tehát elsõdlegesen valóban a kikötés jogszabályba ütközését és ennek folytán semmisségét kell vizsgálnia (Ptk (2) bek.). Ez azt jelenti, hogy a Ptk a alapján elõterjesztett kereset esetén - elsõdlegesen a kikötés jogszabályba ütközését - másodlagosan a feltétel egyébkénti tisztességtelenségét kell vizsgálni. Jelen válasziratunk I. fejezetében a kikötés jogszabályba ütközését, II. fejezetében annak egyébkénti tisztességtelenségét vizsgáljuk. Az alperesi ellenkérelem azért nem tartja a biztosítási fejezet relatív kogenciával kapcsolatos rendelkezéseibe ütközõnek (Ptk (1) bek., és 567. (1) bek.) a támadott kikötést, mert: a biztosítási esemény meghatározása a szerzõdéskötési szabadság körébe esik, ezért az alperesi casco feltételek 5/a. pontjának rendelkezése jogszerû és tisztességes kizárásnak tekinthetõ. Ezen a kikötés érvényessége keretében elõterjesztett - alperesi védekezés helyességének elõfeltétele, hogy értelmezzük az alperes által hivatkozott kizárás fogalmát. A Ptk. ismeri - a biztosítási esemény (Ptk (1) bek.) - a biztosító mentesülése (Ptk (1) bek.) - a biztosító kötelezettsége nem áll be (Ptk (3) bek, 544. (2) bek.) fogalmait, - a kizárás fogalmát nem ismeri. A biztosítási szakmában ismeretes olyan nézet, hogy a mentesülés és a kizárás fogalmai egymásnak megfelelnek, és a két fogalom nem lehet egymással ellentétes, mert ezáltal értelmetlenné válna a Ptknak a mentesülésre vonatkozó, és a Ptk (1) bekezdésén keresztül kikényszeríthetõ követelménye. A jelen per kereteit meghaladja ennek a biztosításjogi szakmai kérdésnek a szükséges mértékû feltárása, ezért ismerve az ezzel kapcsolatos pro és kontra érveket, valamint a Legfelsõbb Bíróság egy konkrét ügyben kifejtett, majd egy másik konkrét ügyben kifejtett álláspontjait ezt a kérdést inkább megkerülnénk, és annyit rögzítenénk, hogy abból a körülménybõl, hogy az alperesi védekezés a perbeli kikötést - nem a biztosító mentesülése, - hanem a biztosítási esemény fogalmán keresztül látja alkalmazhatónak alperes maga is 1
2 - a biztosító részérõl a szolgáltatás (Ptk (1) bek.) jogszerû megtagadását - a Ptk ban írt (mentesülés) jogcímen és a rá nézve kötelezõ Ptk (1) bek. folytán nem látja levezethetõnek. A kérdés most már az, hogy a biztosítási esemény fogalmi körébe vonható-e a támadott szerzõdéses kikötés miszerint: A casco biztosítás nem terjed ki arra az esetre, ha a gépjármû bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye a lopáskor a jármûben volt. Felperes sem vitatja el a biztosítótól annak a jogát, hogy - épületbiztosítást ne kössön árterületen, - vagy hogy egyáltalán ne kössön földrengés esetére épületbiztosítást, stb., tehát ezen a területen szabadon érvényesül a biztosító javára a szerzõdéses szabadság, mert a biztosítási esemény fogalmának (az épületben bekövetkezett vagyoni kár) leírt szûkítése nem jelenti a Ptk. 555., ban írt kármegelõzési, kárenyhítési követelmények megkerülését. Nehezebb az elhatárolás, - a biztosítási esemény jogszerûnek tekinthetõ körülírása, - és a mentesülési esetek jogszerûtlenül biztosítási esemény kizárásként történõ fogalmi körébe vonása között ha arra gondolunk, hogy a biztosító szerzõdéses szabadsága általában kiterjed a védelmi berendezések elõírására, azaz például lakásbiztosítás esetén bizonyos értékhatár felett, vagy bizonyos vagyontárgyaknál a védelmi szint, vagy éppen széf létének elõírására. Nem vitás az sem, hogy a Legfelsõbb Bíróság egy konkrét ügyben úgy foglalt állást, hogy a biztosítási esemény fogalma pozitív körülírással (definíció) és negatív körülírással (kizárás) is meghatározható. Fontos azonban, hogy ezen elméleti tétel alkalmazása során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy (ezt már a felperes teszi hozzá, de aligha vitatható) a kizárások ne jelentsék a megkerülését a Ptk ban, ban, 555. és ában írt, és a Ptk (1) bek. szerint megerõsített biztosítotti érdekvédelmet szolgáló törvényi rendelkezéseknek, melyeket a biztosító oldalán fennálló biztosítás szakmai intellektuális fölény is indokol. A jelen esetben az elhatárolást, és a perbeli vitatott kikötés megítélését (forgalmi könyv a kocsiban) azonban segíti, ha a két fogalmat, nevezetesen - a biztosítási esemény, - és a mentesülés törvényben írt fogalmát idõsorrendjükre tekintettel vizsgáljuk, és határoljuk el. Megállapítható, hogy - míg a biztosítás esemény idõrendben megelõzi a mentesítést, - a mentesülés viszont a bekövetkezett biztosítási eseményt idõrendben követi, - vagyis abból a szempontból, hogy a forgalmi könyv gépkocsiban hagyása a két fogalmi kör közül melyikhez tartozik, fontos annak vizsgálata, hogy annak következményei, a káresemény bekövetkezése szempontjából játszott szerepe mikor jelentkezik, hiszen a következtetés visszafelé is igaz, ami - idõrendben elõbbi, az inkább a biztosítási esemény fogalmi köréhez tartozik, - ami pedig idõrendben késõbbi, azesetben pedig inkább a mentesülés valamely esetérõl beszélhetünk. Miután a forgalmi könyv gépkocsiban hagyása következményei a biztosítási esemény, azaz a lopás után jelentkeznek, (ha egyáltalán jelentkeznek), ezért a forgalmi könyv gépkocsiban hagyása a dolgok kronológiájából is levonható következtetés alapján - nem a biztosítási esemény, - hanem a mentesülés fogalmi köréhez tartozó - lévén a forgalmi könyv meglétének, illetve hiányának a lopással összefüggésben annyi a szerepe, hogy a lopást követõ esetleges hatósági ellenõrzés, rendõri igazoltatás esetén forgalmi könyv hiányában elvileg jobb lehet az esélye a kár megtérülésének. A forgalmi könyv meglétének jelentõségét azonban behatárolja, hogy - kizárólag egy igazgatásrendészeti okmány, 2
3 - a gépkocsi tulajdonjogát a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 71. (1) bek. szerint a gépkocsi törzskönyve hivatott igazolni - a gépkocsi forgalmi könyvének megléte az elkövetõ szempontjából nem lényeges, az elkövetõk nem aszerint döntenek, hogy elvigyék-e a gépkocsit, hogy találnak-e benne forgalmi könyvet, vagy sem. Megjegyezzük, hogy a Ptk (1) bek-én belül a kármegelõzés ugyan logikailag megelõzi a biztosítási eseményt, de - a kármegelõzés nem esik a súlyos gondatlanság (a mentesülés) fogalmi körébe, - hanem külön törvényi rendelkezés (a Ptk (3) bek.) rendeli el, hogy (más jogintézmény) a mentesülés szabályait kell alkalmazni a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is - és a joggyakorlat bizonytalan abban is, hogy a forgalmi könyv gépkocsiban hagyása a kármegelõzés forgalmi körébe vonható-e. A forgalmi könyv gépkocsiban hagyása tartalmilag legfeljebb gondatlan magatartásként értékelhetõ, és a körülményektõl függõen minõsíthetõ ez a gondatlanság súlyosnak, vagy nem. Visszatérve az elõírt védelmi berendezéssel összefüggõ (széf, riasztó, stb.) problémafelvetésre, és ezen keresztül a biztosítási esemény fogalmi körének meghatározása jogszerûségére, a különbség ezek hiánya között és a forgalmi könyv kocsiban hagyása között elsõsorban azon keresztül mutatkozik meg, hogy - a védelmi berendezés (pl.: széf, vagy más esetben riasztó berendezés, stb.) hiánya magának a biztosítási eseménynek a bekövetkezését teszi lehetõvé, - míg a forgalmi könyv gépkocsiban hagyása a biztosítási esemény bekövetkezésével általánosságban összefüggésbe nem hozható. Vizsgálva tehát a forgalmi könyvnek a gépkocsiban hagyását, megállapíthatjuk, hogy annak a gépkocsiban hagyásával a biztosított - sem a biztosítási esemény bekövetkeztében nem játszik szerepet, - sem a kárenyhítési kötelezettségét nem szegi meg, - a forgalmi könyv gépkocsiban hagyásának a bekövetkezett kár megtérülése szempontjából lehet bizonyos esetekben szerepe. Alperes azzal sérti meg a Ptk (1) bek-ben meghatározott egyoldalú kogenciát, hogy - mivel szerinte sem vezet mentesüléshez a forgalmi könyv gépkocsiban hagyása, - ezért úgy tér el a biztosított hátrányára a Ptk. rendelkezéseitõl, hogy a biztosítási feltételekben oly módon határozza meg a biztosítási esemény fogalmát, - hogy a kizárás alkalmazásán keresztül tartalmilag mentesülési oknak tekintendõ eseteket a biztosítási esemény fogalmi körébe von, amikor minden további feltétel vizsgálata nélkül kizárásként szabályozza a forgalmi könyv gépjármûben hagyását. A forgalmi könyv gépkocsiban hagyása ugyanis - nem a biztosítási esemény fogalmi köréhez tartozó - hanem legfeljebb a biztosítottat terhelõ, a bírói gyakorlat értelmében a Ptk. általános szabályai szerint értékelhetõ gondatlan magatartás - aminek a biztosítási esemény bekövetkezéséhez, tehát a gépkocsi ellopásához semmi köze (szemben a biztosító által jogszerûen elõírható védelmi berendezések hiányával), tehát azt nem segíti elõ, és nem is könnyíti meg. II. A perbeli kikötés megtámadhatósága A T. Fõvárosi Bíróság a hivatkozott Gkt-Pkt állásfoglalás értelmében a jelen perben elõkérdésként kell elbírálja, hogy a támadott kikötés - semmis-e, - de amennyiben a fenti I. alatt tárgyalt semmisség kérdésében a T. Fõvárosi Bíróság netán elutasító álláspontra helyezkedne, akkor vizsgálnia szükséges, hogy a támadott kikötés (mint érvényes kikötés) hogyan minõsül a Ptk. 209./B szempontjából. 3
4 A keresetlevél III. pontjában leírtuk, hogy miért tartjuk a Ptk. 209/B. -ába ütközõnek azt, hogy alperes minden egyéb szempont vizsgálata nélkül a káresemények közül kizárja azt, ha a gépjármû bármely kulcsa, vagy forgalmi engedélye a lopáskor a jármûben volt. A jelen perben a forgalmi könyv gépkocsiban hagyását kérjük vizsgálat tárgyává tenni, a kulcs gépkocsiban hagyása más megítélés alá eshet, a jelen ügyben a két tárgy megítélésének azonossága folytán, a kikötés azonossága folytán terjesztette elõ a felperes a kulcsok tekintetében is a keresetét, amit alperes idézett elõ azáltal, hogy a két tárgy gépkocsiban hagyását azonos módon kezeli a szerzõdésben. Csatoljuk a PKKB 1P /97/6. (I. kulcsnyilatkozati per) és 12.P /1997/5. (II. kulcsnyilatkozati per) számú jogerõs ítéleteit, melyekben a bíróság alulírott felperes fõigazgatója keresetére egy másik biztosító casco biztosításának általános szerzõdési feltételeit bírálta el és az ún. kulcsnyilatkozatokra nézve a tartalmilag elsõdlegesen kifogásolt részek tekintetében a felperesek keresetének jogerõsen helytadott. Az ítéletekre jelen ügyben annyiban hivatkozunk, amennyiben az is hivatkozott, és mi is hivatkozunk a Gkt-Pkt 1/1983 számú állásfoglalásra, a Ptk (1) bek-ére, a 200. (2) bek-ére is. Nem hivatkozunk ezen ítéletekre annyiban, hogy azok kötnék a jelen perben eljáró bíróságot bármilyen szempontból, hiszen a perben támadott szerzõdéses kikötés csak hasonló. Kétségtelen azonban, hogy számos azonosság is van, döntõen az, hogy mindkét perben (bár részben változott anyagi jogszabályok mellett) - biztosító alperessége mellett - casco biztosítás - lopáskárral összefüggõ szerzõdéses kikötésének - tisztességtelen szerzõdési feltétel címén történõ megtámadása a per tárgya. Nevezett eljárásokban a felek és a bíróság is a biztosítási szerzõdésnek az ún. kulcsnyilatkozati záradékban foglalt kikötését a Ptk (1), 540. (2) és 544. (2) bek-ében foglalt szabályozás szerint tartották elbírálandónak. Az I. számú ítélet 4. oldalán utolsó bekezdésben a bíróság megállapítja: a kulcsnyilatkozat záradéka úgy fogalmaz, hogy a nyilatkozatban foglalt kötelezettségek megszegése, illetõleg a valótlan tartalmú nyilatkozat jogkövetkezménye a biztosító feltétlen mentesüléséhez vezet. Ez a jogkövetkezmény azonban nem felel meg a törvény rendelkezéseinek (amint azt az 5. oldal elsõ bekezdésében a bíróság részletesebben is kifejti a Ptk (1) bek-e alapján). A korábbi két per és a jelen eljárás közötti analógia annyiban mutatható tehát ki, hogy mindkét ügyben a biztosítási szerzõdés szerinti következmény a biztosító feltétlen mentesülése a törvényben elõírt feltételek vizsgálata nélkül. A továbbiakban az alperes védekezése alapján vizsgáljuk az általa csatolt két Legfelsõbb Bírósági ítéletet. Az alperes által csatolt két ítélet az alperes védekezését álláspontunk szerint végsõfokon nem támasztja alá kellõ súllyal a következõk miatt. A Pfv.VIII /1999/3. számú ítélet 2. oldal 3. bekezdésébõl kiderül, hogy mi volt a felülvizsgálati kérelem alapja. Eszerint: A jogerõs ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és az I. fokú ítélet helyben hagyása iránt. Ebben elõadta, hogy az ajánlattétel alkalmával az alperes képviselõje az ajánlatban foglalt elismerõ nyilatkozat aláírása ellenére sem adott át semmilyen iratot. Ebbõl olyan következtetés levonását kérte, hogy a feltételek nem váltak a szerzõdés részévé. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerõs ítélet hatályban tartására irányult. Megállapítható tehát, hogy - ugyan tartalmazza a Legfelsõbb Bíróság felülvizsgálati ítélete az alperes által hivatkozott okfejtést, - de a felülvizsgálati kérelemnek amint az a fenti idézetbõl és a felülvizsgálati ítélet részletesen levezetett, 3. oldal közepétõl 4. oldal végéig tartó indoklásából kitûnik - az nem képezte alapját, a 4
5 felülvizsgálati ítélet elsõdlegesen nem az alperes által hivatkozott kérdéssel, hanem a felperesi felülvizsgálati kérelem indokainak cáfolatával foglalkozik - így sem maga az okfejtés, sem a döntés nem cáfolja a felperes jelen keresetének helyességét. Megjegyezzük, hogy - ha az alperes, aki a magyarországi gépjármû biztosítási piac elsõszámú szereplõje - a per tárgyát képezõ ügyben egyetlen olyan felülvizsgálati ítéletet tud mutatni, melyben a fenti okfejtés szerepel, - viszont nem tud mutatni saját irattárából olyan döntést, ahol a perbeli jogvita és a felülvizsgálat tárgyát a perbeli kikötés érvényessége képezte, és afelõl foglalt az alperesre kedvezõ módon állást a Legfelsõbb Bíróság, - az éppen azt mutatja, hogy a Legfelsõbb Bíróság vagy kifejezetten elutasította az alperesi érvelést, vagy tudatosan mellõzte annak elfogadását, - fentiek folytán ilyen indoklást tartalmazó döntés nem jelent meg sem a Bírósági Határozatokban, sem a Bírósági Döntések Tárában. A továbbiakban mi hivatkozunk a Legfelsõbb Bíróság és a Fõvárosi Bíróság ítéleteire. Közzé nem tett eseti döntésként hivatkozunk rá, és csatoljuk a Legfelsõbb Bíróság március 26-i Pfv.VIII /1998/3. számú ítéletét, mely a forgalmi könyv kocsiban hagyása tekintetében a következõket tartalmazza: A perben az alperes hivatkozott arra is, hogy a felperes az eltulajdonított személygépkocsiban hagyta annak forgalmi engedélyét, mely álláspontja szerint olyan súlyos gondatlan magatartásnak minõsül, mely kellõ alapul szolgálhat a biztosító mentesülésének megállapításához. Ez a védekezés azonban azért téves, mert a felperes e mulasztása nem állt okozati összefüggésben a jármû eltulajdonításával, ezt nem tette lehetõvé, és nem is könnyítette meg, csupán a késõbbi értékesítést tette könnyebbé. Ezért ez a mulasztás nem értékelhetõ a Ptk (1) és (2) bekezdései által szabályozott kármegelõzési kötelezettség megsértéseként. Megjelent viszont a Bírósági Határozatok 2002/12. számában közzétett, a Legfelsõbb Bíróság ugyanazon tanácsától származó 487 számú eseti döntés (Legf. Bír. Pfv.VIII /1999.), amely egyebek között a következõket tartalmazza: A kulcsoknak és a forgalmi engedélynek a gépkocsiban hagyását helyesen a kármegelõzési kötelezettség körében elkövetett mulasztásnak kell minõsíteni. Errõl pedig sem a Ptk a, sem a Ptk a nem rendelkezik. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége a Ptk ának (2) bekezdésében meghatározott együttmûködési kötelezettségébõl vezethetõ le elmulasztásának jogkövetkezménye pedig nem a biztosító mentesülése, hanem a Ptk ának (1) bekezdésébe foglalt utaló szabály folytán a kártérítés általános szabályának az alkalmazása. Ezért a most vizsgált felperesi mulasztással kapcsolatban nem volt akadálya a Ptk (1) bekezdésébe foglalt kármegosztásnak. Ennek során arra kellett figyelemmel lenni, hogy a gépkocsi kesztyûtartójában, vagy csomagtartójában hagyott kulcs, vagy forgalmi engedély a biztosító kockázatát nem fokozta, az eltulajdonítás valószínûségét nem növelte, annak végrehajtását nem könnyítette meg. Ugyanakkor a gépjármûvek eltulajdonításának célja általában azok újraértékesítése, ismételt forgalomba helyezése. Ezt pedig az eredeti kulcs, és forgalmi engedély lényegesen megkönnyíti. Ezért a közbiztonság alakulására és a gépjármûlopások számára figyelemmel, kármegelõzési kötelezettsége keretében minden tulajdonostól elvárható, hogy õrizetlenül hagyott jármûvében ilyen tárgyakat ne hagyjon. Ezeknek a körülményeknek az egybevetése és a Pp ának (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint történõ mérlegelésének eredményeként helyesen alkalmazta az elsõ fokú bíróság az alperesre terhesebb %-os kármegosztást. Felperes - fenti álláspontnak a közbiztonságra vonatkozó kitételével ugyan nem ért egyet, mert a közbiztonság alakulása mellett sem látja indokoltnak, hogy az üzletszerûen kockázatvállalással foglalkozó biztosító helyett a kockázatvállalás átvállalása érdekében fizetett ellenszolgáltatása ellenére a biztosított egy olyan kisebb súlyú gondatlansága folytán, hogy a forgalmi könyvét a kocsi csomagtartójában (például a kabátjában) felejtette a kár egy jelentõs részét viselnie kelljen, - de a jelen ügyben azt hangsúlyozza, hogy mindkét általa hivatkozott közzé nem tett és közzétett Legfelsõbb Bírósági döntés azt emeli ki, hogy 5
6 a gépkocsi kesztyûtartójában, vagy csomagtartójában hagyott kulcs, vagy forgalmi engedély a biztosító kockázatát nem fokozta, az eltulajdonítás valószínûségét nem növelte, annak végrehajtását nem könnyítette meg. Alperesnek az a védekezése (1. old. ut. bek.), hogy az õt megilletõ szerzõdési szabadság részeként szabadon határozhatja meg a biztosítási esemény terjedelmét a fenti Legfelsõbb Bírósági döntéssel súlytalanná válik, hiszen - a biztosítási esemény terjedelmének meghatározására a biztosító legfeljebb a kockázat terjedelmével összefüggésben, de azon belül is csak meghatározott feltételek mellett jogosult, - viszont a Legfelsõbb Bíróság kifejtette, hogy a kocsiban hagyott forgalmi könyv - a biztosító kockázatát nem fokozza, - az eltulajdonítás valószínûségét nem növeli, - az eltulajdonítás végrehajtását nem könnyíti meg. Hivatkozunk rá, és csatoljuk a Pesti Központi Kerületi Bíróság elõtt 19.G /2001/. szám alatt folyt ügyben (Centrál Lizing Kft. fa felperes Allianz Hungária Biztosító Rt. alperes), Fõvárosi Bíróság mint II. fokú bíróság által hozott 2.Gf /2003/10. számú jogerõs ítéletre. Ebben az eljárásban - az alperes aki azonos a jelen per alperesével - a 252. számú Casco módozat alapján amely azonos a jelen perben vizsgálandó szerzõdési feltételekkel - a peren kívüli kárrendezési eljárásban a szintén most csatolásra kerülõ én kelt levelében a Ptk (1) bekezdésére és ára hivatkozva ily módon elõször mentesülés címén a biztosítóra terhesebben %-os kármegosztást alkalmazott, amit késõbb ra módosított - majd az ellene, a 30 % megfizetése iránt indított perben elõterjesztette ugyanazt a védekezését, mint a jelen perben, azaz a biztosítási esemény folytán kizárt káreseményre hivatkozott - de a II. fokú bíróság a kizárást is, és a mentesülést is elutasítva a csatolt ítéletben a bírói gyakorlatra hivatkozással (4. old. 4. bek.) a következõket fejti ki: Az alperesre terhesebb %-os kármegosztás alkalmazásával a II. fokú bíróság egyetért. Az alperes a fellebbezési eljárásban részben módosított védekezésében a Legfelsõbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok évfolyamában megjelent 487. jogesetre utalása helytállóan fejtette ki, hogy a kulcsoknak a gépkocsiban hagyása a kármegelõzési kötelezettség körében elkövetett mulasztásnak minõsül. Ez a Ptk (2) bek.ben meghatározott együttmûködési kötelezettségbõl vezethetõ le, amelynek megszegése a Ptk (1) bek. alkalmazásán át a kártérítés általános szabályainak alkalmazására, a Ptk (1) bek. szerinti kármegosztásra vezet. A gépkocsi kesztyûtartójában hagyott forgalmi engedély ugyan a biztosító kockázatát nem fokozta, az eltulajdonítást nem segítette elõ, ugyanakkor megkönnyítette a lopási célt, a gépkocsi újraértékesítését, ismételt forgalomba helyezését. Az idézett ítéleti rendelkezésbõl megállapítható, hogy a Legfelsõbb Bíróság BH-ban közzétett eseti döntése a bírói gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy - a gépkocsi forgalmi könyvének kocsiban hagyása nem vezet arra, hogy a biztosító jogszerûen tagadhassa meg kockázati káresemény hiányában a kárrendezést, - hanem a Ptk. általános szabályain keresztül kármegosztást eredményezhet az ügy tényállásától függõen - vagyis ebbõl következõen az ügy tényállásától függõen van mód, és nem általánosságban minden esetre kiterjedõen és teljeskörûen a biztosító részérõl a fizetési kötelezettség megtagadására - vagyis nem úgy, ahogy alperes jelen perben támadott kikötése azt tartalmazza. Az alperes által hivatkozott és csatolt Pfv.IX /2003/5. számú ítélet 4. oldalán szereplõ levezetés egyben értelmezi a Legfelsõbb Bíróság alperes által hivatkozott korábbi ítéletének indoklását is, hiszen - levezeti ugyan, hogy a felek a Ptk (1) bek-e alapján a szerzõdésük tartalmát szabadon meghatározzák - utal arra is, hogy a lopáskárok elleni biztosítás esetében ezt a biztosítási szerzõdések és a mellékletüket képezõ szabályzatok pozitív módon a biztosítási események definiálásával és negatív módon a kizáró feltételek szabályozásával határozzák meg 6
7 - megállapítja, hogy a II. fokú bíróság téves jogalkalmazással vegyítette a kockázatvállalás szerzõdéskötéskori kizárásának és a biztosító mentesülési feltételének az elemeit - de a végkövetkeztetése szerint: felperes a perben szereplõ általános szerzõdési feltételt a Ptk (1) bek alapján megtámadhatta volna. Kifejezett megtámadás, illetve semmisségre hivatkozás hiányában azonban a biztosítási feltétel érvénytelenségének vizsgálata nem képezte a per tárgyát. Alperes tehát két olyan ítéletre hivatkozik álláspontja alátámasztásaként, amelyek közül - az egyikben a felek közötti szerzõdés tartalma (átvette, vagy nem, tehát elfogadta-e, vagy sem felperes a szerzõdési feltételeket), és nem annak jogi minõsítése volt a vita tárgya - míg a másik fenti idézet szerint kifejezetten is tartalmazza, hogy az, ami a jelen közérdekû kereset tárgya (a biztosítási feltétel érvénytelensége megtámadás, ill. semmisségre hivatkozás alapján) annak a pernek nem képezte tárgyát. Összefoglalva: - Általában a bírói gyakorlat a forgalmi könyv gépkocsiban hagyását nem ismeri el a biztosító részérõl sommásan a kárrendezés elutasítására okot adó körülményként akkor sem ha a biztosító arra a biztosítási eseményre vonatkozó kizárás keretében hivatkozik, - alperes csak olyan ítéletet tudott a Legfelsõbb Bíróságtól bemutatni, ahol a konkrét felülvizsgálati ügyben a felülvizsgálati kérelmet elutasítva a Legfelsõbb Bíróság kifejezetten utalt a szerzõdési feltétel felperesi megtámadásának hiányára. - A Legfelsõbb Bíróság BH-ban közzétett egyetlen forgalmi könyves eseti döntése tényállástól függõen a felek közötti kármegosztást állapította meg a Ptk. általános rendelkezései alapul vételével - általánosnak tekinthetõ az a bírói álláspont, miszerint a gépkocsiban hagyott forgalmi engedély a biztosító kockázatát nem fokozza, az eltulajdonítást nem segíti elõ, bár megkönnyítheti a lopási célt, a gépkocsi újraértékesítését, ismételt forgalomba helyezését. Ezen legutóbbi tételt súlyát (a forgalmi könyv gépkocsiban hagyásának hatása az újraértékesítés megkönnyítésére) illetõen viszont kérjük annak mérlegelését, hogy - a 35/2000. (XI.30.) BM rendelet 71. -a szerinti, a törzskönyvre vonatkozó elõírásai alapján ez az újraértékesítési lehetõség a forgalmi könyv birtokában is alapvetõen korlátozott, - a forgalmi könyv viszonylag könnyen hamisítható, - a gépkocsi eladása elõtt a gépkocsinak ún. eredetvizsgálaton kell keresztülmennie, ahol a lopott kocsikat kiszûrik (35/2000. (XI.30.) BM rendelet 44.. (2) f) pont), - valójában tehát - az adott esetben éveken keresztül a biztosítási díjat tisztességesen fizetõ biztosítottal szemben - a forgalmi könyv jármûben hagyásának tárgyi súlyos következménye - aránytalan sérelem, - a biztosítás mint jogintézmény rendeltetésével ellentétes alkalmatlansága folytán is, mert - a rosszhiszemû ügyfél az ilyen esetre könnyen felkészül, és azzal a közléssel él a rendõrségen, hogy a forgalmi könyvet már korábban elvesztette, csak nem pótolta. Ez esetben a biztosító téríteni tartozik a jelenlegi feltételek szerint is, hiszen nem kerül bizonyításra, hogy a gépkocsival együtt eltûnt a forgalmi könyv is - az az ügyfél viszont, akinek a kocsiját például az élelmiszer bolt elõl addig lopták el, amíg vásárolt, és a melegre tekintettel a kiskabátjában a forgalmi könyvet a kocsi csomagtartójában hagyta, nem részesül térítésben, - vagyis fennállnak a Ptk. 209/B -ban írt elõfeltételek, miszerint a rendelkezés összeegyeztethetetlen a szerzõdés tárgyával, rendeltetésével, a kikötött szolgáltatás természetével (Ptk. 209/B. (2) bek. b/. pont és (3) bek.) - és annak hangoztatott célja ugyan a kármegelõzés, azonban az alkalmazásával elért következmény kisebb részben a kármegelõzés, nagyobb részben a biztosítás, mint jogintézmény rendeltetésével ellentétes. * Alperes a Ptk. 209/B. (5) bekezdésében írtakra jelen ügyben megalapozatlanul hivatkozik, mert helyes értelmezés szerint ez a rendelkezés magára a mértékre vonatkozik, azaz a szolgáltatás vagy ellenszolgáltatás számszerûsíthetõ adatira, és nem a szolgáltatás feltételeire. A Ptk (1) bekezdése szerint a szerzõdésbõl kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az alperesi értelmezés szerint és a kötelmi jog fenti általános szabálya szerint a szerzõdések valamennyi rendelkezése a szolgáltatás vagy ellenszolgáltatást meghatározó szerzõdési 7
8 kikötés fogalmi körébe lenne vonható, és ezen keresztül a Ptk. 209/B. (5) bekezdése értelmében támadhatatlan lenne, ami nyilvánvalóan téves értelmezés. A Ptk. kommentárja ezt úgy fogalmazza meg, hogy a szabályozásnak nem célja az árak bírói ellenõrzésének lehetõvé tétele. A felperes keresetének azonban nem is az a tárgya. Budapest, május 30. Tisztelettel: Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség felperes Mellékletek: - PKKB 1P /97/6. (I. kulcsnyilatkozati per) számú jogerõs ítélete - PKKB 12P /1997/5. (II. kulcsnyilatkozati per) számú jogerõs ítélete - Fõvárosi Bíróság mint II. fokú bíróság 2.Gf /2003/10. számú jogerõs ítélete - alperes én kelt levele - Legfelsõbb Bíróság Pfv.VIII /1998/3. számú felülvizsgálati ítélete 8
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson
Fõvárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 1027 Budapest, Varsányi I.u.40-44. 7.G.41.775/2004/11.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fõvárosi Bíróság dr. Kovács Kázmér (1065 Budapest, Nagymezõ u. 28.) ügyvéd
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3180/2015. (IX. 23.) AB végzés 2585 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen
RészletesebbenAJÁNLÁST. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését az MNB tv ának b) pontja, a, valamint ának (1) bekezdése alapján hozta meg.
A-PBT-A-15/2014. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület a B.E.M. kérelmező (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Biztosító (yyy; a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
Részletesebbení t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.
3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
RészletesebbenMŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2
Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea
RészletesebbenKÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!
KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenPerfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.048/2000/7. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság B. L. felperesnek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
RészletesebbenA GVH első közérdekű keresete
A GVH első közérdekű keresete Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott a www.ingatlandepo.com, www.ingatlanbazar.com és www.ingatlanbazar.net internetes oldalakat üzemeltető vállalkozások
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
Részletesebbení t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást
Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály
RészletesebbenAJÁNLÁST. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését az Mnbtv b) pontja, a, valamint 119. (1) bekezdése alapján hozta meg.
A-PBT-A-69/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület T.T. (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) képviseletében eljáró T.J-nek (yyy; a továbbiakban: Kérelmező képviselője) az ABC Biztosító (zzz; a továbbiakban:
RészletesebbenEBH2017. K.8. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
EBH2017. K.8. A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak a figyelmen kívül hagyása (megsértése) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.30.964/2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/16 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes
Részletesebbení t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT A közjegyző ténytanúsítványba foglalt nyilvántartás irányadóságára, elfogadására vonatkozó általános
RészletesebbenA VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek
RészletesebbenIndokolás. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6.
Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.965/2008/6. A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt I. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Bay Endre pártfogó ügyvéd (...) által képviselt, II.
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI
A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.
Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
: 1' A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887. bíró 15.G.41.074/2010/25. ( A A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság e ' r, -a,. képviselt
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2015/4. számú ítélete
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.044/2015/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/115 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:
RészletesebbenFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd
RészletesebbenA munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra
Részletesebbení t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi
RészletesebbenMagyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal
Magyar joganyagok - BH2001. 110. - I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal BH2001. 110. I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3075/2015. (IV. 23.) AB végzés 1669 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenSerák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *
JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos
Részletesebbenv é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4
Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III.37.353/2016/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.12.02.
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenÍ t é l e t e t: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17. P.III. 22 429/2001119. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság dr. Kárpáti József ügyvéd ( ) által képviselt Háttér Baráti Társaság
RészletesebbenA KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik
RészletesebbenA Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.649.926/2013/2.szám A Fővárosi Törvényszék a Dr. Illés Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. I. T. ügyvéd) által képviselt Városüzemeltető és Fenntartó Kft. (Mosonmagyaróvár)
Részletesebben2013. évi... törvény. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
mm
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.228/2005/30.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a G. Ügyvédi Iroda által képviselt R. Díszlet- és Jelmeztervező Bt. felperesnek a
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenMajd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.
Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem
RészletesebbenDEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ELJÁRÁSJOGI KÖVETKEZMÉNYE
DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ELJÁRÁSJOGI KÖVETKEZMÉNYE Az egyoldalú kamat-, költség, díjemelés lehetőségét a pénzügyi intézmény számára lehetővé tevő szerződéses kikötés érvénytelensége
RészletesebbenÜDÜLŐHASZNÁLATI JOG A JOGVESZTÉSRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉSI KIKÖTÉS ÉRTELMEZÉSE
ÜDÜLŐHASZNÁLATI JOG A JOGVESZTÉSRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉSI KIKÖTÉS ÉRTELMEZÉSE A felmondás a szerződést megszünteti, de a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár és az ellenszolgáltatás nélkül
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebbenhttp://www.lb.hu/joghat/jk0306.html
1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3130/2015. (VII. 9.) AB végzés 2201 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3006/2015. (I. 12.) AB végzés 1053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenVÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,
RészletesebbenA VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartása miatt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés
Az ingatlan tehermentesítésének a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek,
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
A 32/1969. (IX.30.) Korm.rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 16/1969. (IX.30.) ÉVM-MÜM-PM együttes rendeletben szabályozott vásárlási jog csak önálló ingatlan, vagy önálló ingatlanná kialakítható
RészletesebbenÍ t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
RészletesebbenÜGYFELES. felülvizsgálati kérelmet
ÜGYFELES Tisztelt Legfelsőbb Bíróság!... korábban meghatalmazással igazolt jogi képviselőim útján a Pest megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen nyomozói pótlék megfizetése iránt indított perében, a
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenBORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke
BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
~ Fõvárosi Ítélõtábla 6.Pf.20.086/20 1 O/4. I A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fõvárosi Ítélõtábla a Béhm Ügyvédi Iroda (ügyintézõ: dr. Béhm Lajos ügyvéd, 1083 Budapest, Baross u. 119/a) által képviselt
RészletesebbenA kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete
A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
a FŐVÁROSI BÍRÓSÁG mint másodfokú bíróság 55.Mf.29716/2002/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52., eljáró
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
RészletesebbenJogesetek a földhasználat köréből
FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Részletesebbení t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa
Részletesebbenbekezdés, (1) bekezdés (1) bekezdés./
A MEGBÍZÁSI ÉS A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI SZERZŐDÉS ELHATÁROLÁSA Az alperes a szerződésben csupán fuvarközvetítői tevékenységet vállalt megbízási jutalék ellenében, így sem a saját nevében sem pedig a megbízó
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.Mpk.50.044/1999/4.szám A Gyulai Munkaügyi Bíróság Dr. Topánka Erika által képviselt Független Rendőr Szakszervezet (1077 Budapest, Király u. 71., levélcím: 1388 Budapest, Pf.:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3153/2015. (VII. 24.) AB végzés 2397 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:
1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenÍ T É L E T E T. A felperes a már lerótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket maga viseli.
Fővárosi Bíróság 7.K.32.275/2006/7. A Fővárosi Bíróság a Promo-Indra Consorcio Rt. (Budapest) felperesnek Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen (Hiv.sz.: Vj-149/2005.) verseny ügyben hozott
RészletesebbenAz alkalmazandó jogszabályi rendelkezések
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételek érvénytelensége iránti közérdekű kereset elbírálásával összefüggő jogalkalmazási kérdések Az 1978.
RészletesebbenBudai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.593/10/2011. A Közbeszerzési
Részletesebben