A MAGYAR ÉRTÉKPAPÍRPIAC JOGI HÁTTERE ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR ÉRTÉKPAPÍRPIAC JOGI HÁTTERE (2000 2001)"

Átírás

1 A MAGYAR ÉRTÉKPAPÍRPIAC JOGI HÁTTERE ( ) Részvények A gazdasági társaságok működésének jogi hátterét és a részvényekre vonatkozó szabályokat a társasági törvény (Gt.) rögzíti. Részvényesi jogok A részvényesi jogok a részvény illetve az értékpapírtörvény (Épt.) szerinti letéti, tulajdonosi igazolás birtokában gyakorolhatók. Amennyiben a papír névre szól, akkor a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogok a részvénykönyvbe való bejegyzést követően érvényesíthetők. A legfontosabb jogok a következők: A részvény szabad átruházásának joga: A nyomdai úton előállított bemutatóra szóló részvény átruházása a papír átadásával, a névre szólóé forgatással, a dematerializált értékpapíré számlatranszferrel történik. A dolgozói részvények csak a társaság dolgozói, illetve nyugdíjasai között ruházhatók át. Zártkörű társaság az átruházást korlátozhatja, vagy saját jóváhagyásához kötheti. Részvétel a közgyűlésen, észrevétel- és indítványtételi jog, a névértékkel arányos szavazati jog: A szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog növelhető (maximum tízszeres szavazati vagy vétójog), az osztalékelsőbbségi, a likvidációs elsőbbségi, az osztalék- és likvidációs elsőbbségi és az elővásárlási jogot megtestesítő részvényekhez kötődő szavazati jog korlátozható vagy kizárható. A relatív szavazati jogot a társaság tulajdonában lévő saját részvény is módosíthatja, mert az nem szavaz. Hasonlóan nem szavaznak azok a részvények sem, amelyeket tulajdonosaik a konszernilletve a vállalatfelvásárlási (take over) szabályok megsértésével szereztek. A nyilvánosan működő társaságok a névre szóló részvényekre vonatkozóan maximálhatják az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog mértékét. Az ilyen tartalmú rendelkezést azonban a nyilvános vételi ajánlati eljárás során nem kell figyelembe venni, és ez az alapszabálybeli rendelkezés hatályát veszíti akkor, ha valaki nyilvános vételi ajánlat útján 50 százaléknál nagyobb befolyást szerzett az adott társaságban. Osztalékhoz való jog: A nyereségből való részesedés általában a névértékkel arányos. Az osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosa ebből a szempontból előnyt élvez. Likvidációs hányadhoz való jog: Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg, a részvényes a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a részvény névértékével arányos részére jogosult. Likvidációs elsőbbségi részvény birtokában a részvényes előnyösebb kielégítésre jogosult. Részvénytípusok, részvényfajták A részvény típusa szerint lehet bemutatóra vagy névre szóló. Bemutatóra szóló csak nyilvános társaság nyomdai úton előállított törzsrészvénye lehet. A törzsrészvényen kívül a törvény az elsőbbségi, a dolgozói és a kamatozó részvényfajtát ismeri. Az elsőbbségi részvényfajta részvényosztályokból áll. Ezek a következők: osztalékelsőbbségi likvidációs elsőbbségi az első két osztály keveréke szavazatelsőbbségi

2 zártkörű társaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvények. Fajtánként, illetve osztályonként az azonos típusú, tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy sorozatnak minősülnek, névértékük, előállítási módjuk csak azonos lehet. A részvény kiállítása A részvény a társaság döntése alapján nyomdai úton vagy dematerializált formában állítható elő. A kinyomtatott részvény előlapján fel kell tüntetni a tartalmi kellékeket, és az előlaphoz elválaszthatatlan módon hozzá kell kapcsolni az osztalék- stb. jogokat megtestesítő szelvényeket. A dematerializált értékpapírokat a forgalmazók, illetve a KELER {Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.} által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván, és számlaterhelés vagy - jóváírás útján lehet rendelkezni róluk. Ha a részvény dematerializált, akkor egy példányban okiratot állítanak ki róla, amit a KELER-ben kell elhelyezni. Dematerializált részvény később nem alakítható át nyomdai úton előállítottá. A részvénykibocsátás cégbírósági bejegyzéséig csak részvényutalvány állítható ki, míg a kibocsátási ár teljes összegének befizetéséig a kibocsátás cégbírósági bejegyzése után ideiglenes részvényt kell kiállítani. A részvényutalvány nem átruházható, névre szóló okirat. Az ideiglenes részvény speciális, névre szóló, átruházható értékpapír. A részvénykibocsátás Részvény zárt körben vagy nyilvános eljárás útján hozható forgalomba. Zárt körben előre meghatározott befektetők előzetes szándéknyilatkozata alapján bocsátható ki részvény. A zártkörű kibocsátást be kell jelenteni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF). Nyilvánosan az Épt. szerinti szabályok betartásával, nyilvános ajánlattétel közzétételével bocsátható ki részvény. A nyilvános forgalomba hozatal szabályai alkalmazandók akkor is, ha zárt körben kibocsátott részvényeket nyilvánosan értékesítenek. A befektetők védelme érdekében a nyilvános forgalomba hozatal általános feltétele, hogy az adott társaság (vagy jogelődje) legalább két teljes naptári éve működjön. A nyilvános forgalomba hozatal folyamata Részvények nyilvánosan csak értékpapír-kereskedő, befektetési társaság vagy hitelintézet (forgalmazó) közreműködésével, a PSZÁF által jóváhagyott tájékoztató és nyilvános ajánlattétel alapján hozhatók forgalomba. Az első teendő a forgalmazó megbízása azzal, hogy működjön közre a tájékoztató elkészítésében, a papírok értékesítésében. A tájékoztató a kibocsátó aktuális és jövőbeni piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megítéléséhez szükséges adatok bemutatására szolgál. Tartalma a következő: a kibocsátó (az ajánlattevő), a forgalmazó megnevezése, a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségek, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások bemutatása, az eladási időszak, a felügyeleti engedély száma, dátuma; a kibocsátó bemutatása; a kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása; pénzügyi jelentések és információk; peres eljárások; a forgalomba hozatal adatai; 2

3 az üzleti tevékenység kiemelkedő kockázatai. A félrevezető tartalommal és az információk elhallgatásával okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó 5 évig egyetemlegesen felelős. A tájékoztatót, a nyilvános ajánlattételt és a kapcsolódó dokumentumokat jóváhagyás végett be kell nyújtani a PSZÁF-nak. Az elbírálás határideje 60 nap. A PSZÁF jogosult a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokat szakértővel megvizsgáltatni. Egyes adatok ellenőrzése érdekében előírhatja az éves beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói jelentés bemutatását, a tájékoztató egyes adatainak hitelesítését, kiegészítését vagy egyes adatok, állítások elhagyását. Amennyiben az adott értékpapír a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatot képvisel, a PSZÁF arra kötelezheti a kibocsátót és a forgalmazót, hogy ezt a tényt feltűnő módon jelezze a kibocsátással kapcsolatos dokumentumokon. Ha a tájékoztató nem felel meg a jogszabályoknak, a PSZÁF megtagadja a jóváhagyást. A jóváhagyást követően a kibocsátó és a forgalmazó 30 napon belül köteles megjelentetni a nyilvános ajánlattételt és közzétenni a jóváhagyás tényét, illetve a tájékoztató megjelentetésének helyét, idejét és módját. A nyilvános ajánlattétel a következőket tartalmazza: a kibocsátó megnevezését és a kibocsátás fő adatait (mennyiség, névérték, kibocsátási ár), továbbá az értékesítés időtartamát. Az értékesítésre vonatkozó szerződés semmis, ha az adott értékpapírt a PSZÁF által jóváhagyott tájékoztató és forgalmazó igénybevétele nélkül hozták forgalomba. A papírok eladása a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztatóval kapcsolatos információk megjelenését követően 7 nappal kezdődhet el, jegyzés (a befektetők részéről visszavonhatatlan írásbeli vételi nyilatkozat) vagy aukció útján. A jegyzési időszak (a folyamatos forgalomba hozatal kivételével) 3 60 nap. Dematerializált értékpapírra szóló jegyzés kizárólag értékpapírszámlával rendelkező személytől fogadható el. Az értékesítés lezárása utáni feladatok a következők: a kibocsátó és a forgalmazó megállapítja az eredményt; amennyiben a kereslet meghaladja a kínálatot, az értékesítendő részvényeket el kell osztani a befektetők között (allokáció); az el nem fogadott jegyzések összegét 15 napon belül vissza kell fizetni a befektetőknek; a jegyzés eredményét 7 napon belül be kell jelenteni a PSZÁF-nak, a kibocsátás megtörténtét pedig közölni kell a cégbírósággal. A részvények a cégbírósági bejegyzést és a teljes kibocsátási ár befizetését követően állíthatók elő, s erről a társaságnak 30 napon belül kell intézkednie. Ha egy nyilvánosan forgalomba hozott részvénysorozat össznévértéke az azonos sorozatba tartozó, korábban értékesített részvényekkel együtt eléri a 200 millió forintot, akkor a társaság a forgalomba hozataltól számított 60 napon belül köteles a tőzsdei szabályoknak megfelelően kezdeményezni e részvények tőzsdei bevezetését (tőzsdei bevezetési kényszer). Nemzetközi forgalomba hozatal Külföldi részvény belföldi, illetve belföldi részvény külföldi nyilvános forgalomba hozatalához a PSZÁF engedélye szükséges. Külföldi részvény belföldi forgalmazásának legfontosabb feltételei a következők: a kibocsátóval szembeni jogérvényesítés lehetősége adott legyen; a kibocsátó igazolja, hogy a székhelye szerinti feltételeknek eleget tett, és hogy a tranzakciót ha az a kibocsátás helyén engedélyköteles engedélyezték. 3

4 Nemzetközi szerződés alapján a PSZÁF elfogadja az OECD-országok értékpapír-felügyelete által jóváhagyott tájékoztatót. A külföldön történő nyilvános forgalmazást a PSZÁF akkor engedélyezi, ha a részvényt elismert értékpapírpiacon letéti igazolás formájában forgalmazzák; az adott társaság valamely részvényét a belföldi tőzsdén jegyzik; a forgalomba hozatal olyan államban történik, amellyel nemzetközi szerződés alapján kiépült a kölcsönös információszolgáltatási kapcsolat. Befektetési vállalkozások A hazai értékpapírpiacon a közvetítő cégek törzsét a befektetési vállalkozások és az univerzális (pénz- és tőkepiaci működésre feljogosító) engedéllyel rendelkező bankok alkotják. Külföldi társaságok a magyar értékpapírpiacon fióktelep vagy helyi alapítású cég révén dolgozhatnak. Az Épt. a befektetők érdekében szigorú szabályokat állapít meg a befektetési vállalkozások alapítására és működésére. A hitelintézetek értékpapír-piaci szolgáltatásaira szintén az Épt. alkalmazandó. Alapítás Befektetési vállalkozás csak részvénytársaság lehet. A megkövetelt minimális alaptőke bizományosi tevékenység esetén 20 millió, kereskedői tevékenység esetén 100 millió, befektetési társaságok esetén 1 milliárd forint. Befektetési szolgáltatási tevékenység csak PSZÁF-engedély birtokában, jóváhagyott üzletszabályzat és belső szabályzatok alapján folytatható, alapvetően kizárólagos formában. A befektetési vállalkozások a következő (engedélyükben nevesítendő) befektetési szolgáltatási tevékenységeket folytathatják: ügynöki tevékenység; bizományosi tevékenység; kereskedelmi tevékenység; portfóliókezelés; jegyzési garancia vállalása; értékpapír-letétkezelés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás; értékpapírok letéti őrzése; tőkszerkezettel kapcsolatos tanácsadás; egyesüléssel, szétválással, a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás; értékpapírok forgalomba hozatalának, valamint nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban befolyás szerzésének szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás; befektetési tanácsadás; befektetési hitelezés; értékpapírszámla vezetése; ügyfélszámla vezetése. A befektetési társaságok és a bankok valamennyi tevékenységre kaphatnak engedélyt. Az értékpapír-kereskedők nem vállalhatnak jegyzési garanciát, és nem folytathatnak befektetési hitelezést. Az értékpapír-bizományosok számára ezenfelül tiltott a portfóliókezelés, és csak bizományosi-közvetítői tevékenységet folytathatnak. 4

5 A tőkepiaci intézményrendszer részei a szintén felügyeleti ellenőrzés alatt álló, külön szabályozott befektetési alapkezelők, a kockázati tőkelapok kezelői, a kockázatitőketársaságok, valamint az önkéntes- és a magánpénztárak. Működés Az Épt. kimondja: a befektetési szolgáltatók a befektetők érdekeit szem előtt tartva kötelesek eljárni. Erre tekintettel a következőkre kötelezi őket: szerződéskötés előtt tájékoztatniuk kell az ügyfelet az adott befektetéssel kapcsolatos lényeges információkról (árfolyam, kockázatok, befektetővédelem stb.); meg kell vizsgálniuk, hogy az ajánlott eszköz, ügylet, konstrukció megfelel-e az ügyfél piaci ismereteinek, kockázatviselő képességének. A diszkrimináció elkerülése érdekében a törvény rögzíti: a befektetési szolgáltatók bizonyos kivételekkel kötelesek felvenni a megbízásokat; az azonos tartalmú megbízásokat időrend szerint kell teljesíteni; az azonos tartalmú ügyletek közül a saját számlással szemben a megbízóét kötelesek előnyben részesíteni. A befektetési szolgáltatók a rendelkezésük alatt álló ügyfél-eszközöket nem használhatják, nem terhelhetik meg, és nem kölcsönözhetik; az ügyfeleiket megillető pénzeszközöket ügyfélszámlán kötelesek tartani, s e számlát csak az adott ügyfél utasításai szerint használhatják; ügyfeleik eszközeit a sajátjuktól elkülönítve kötelesek kezelni. (Lásd még az Ügyfélkövetelések védelme című fejezetet.) A PSZÁF a befektetési szolgáltatókat több oldalról is ellenőrzi az Épt.-beli következő kötelezettségek alapján: A fontosabb társasági eseményeket, a jogi és a személyi feltételek változását (engedélyezett tevékenység megkezdése, közgyűlés, auditált éves beszámoló, stb.) be kell jelenteni. Az irányítás megváltozására lehetőséget adó tulajdonszerzést az Épt. felügyeleti engedélyhez köti. A befektetési vállalkozásoknak rendszeresen adatokat kell szolgáltatniuk kockázatvállalásaikról, kockázataik kezeléséről, fizetőképességükről, tőkemegfelelésükről stb. A PSZÁF jogosult további jelentési kötelezettséget előírni. Tőkepiaci garanciák A tőkepiaci ügyletek szerződésszerű teljesítésének általános kötelezettségét a polgári törvénykönyv (Ptk.) rögzíti. A piac folyamatos, zavartalan és gyors működése érdekében az ügyletek nagy része szabványosított formát ölt. A szabványosítás a tőzsdei kötésekben és azok elszámolásában a legszembetűnőbb, de a befektetők és a befektetési szolgáltatók közötti szerződéses kapcsolatokban is tetten érhető. Az Épt. és végrehajtási rendeletei e körben sok tekintetben imperatív módon állapítják meg a szerződések általános feltételeit (például az üzletszabályzat tartalmi elemeinek meghatározásával) és részletszabályait (például az ügyleti határidők előírásával). A szerződéses kapcsolatra nézve a jogszabályok, a szolgáltatók szabályzatai csak keretet képeznek, a közvetítők által alkalmazott szerződési feltételek között lényeges eltérés lehet. 5

6 Ügyletek teljesítése A tőkepiaci ügylet szereplői a befektető (ügyfél vagy megbízó), a befektetési szolgáltató, illetve a bizományosi konstrukcióban a harmadik fél, akivel a bizományos a saját nevében, a megbízó ügyfél javára szerződést köt. Ezen ügyleti modell elemei között a következő garanciák léteznek: Az ügyfél és a befektetési szolgáltató közötti ügylet teljesítését az egymással kötött szerződés, mögöttes szabályként pedig a befektetési szolgáltató üzletszabályzata fogalmazza meg, amelynek jogszabály által megkövetelt tartalmi eleme az elszámolás meghatározása. A befektetési szolgáltató és a harmadik személy közötti szerződés teljesítése tőzsdei ügyletekben a tőzsde és az elszámolóház rendszerén keresztül történik. A tőzsdén kívüli ügyletek teljesítése és elszámolása ugyanúgy alakul, mint az ügyfél és a befektetési szolgáltató közötti szerződéseké. A befektetési szolgáltatók bizományosi minőségükben a tőkepiaci ügyletekben fedezetet (szükség esetén biztosítékot) követelnek meg ügyfelüktől, mivel harmadik személyek irányában attól függetlenül kötelesek helytállni, hogy megbízójuk teljesíti-e kötelezettségeit vagy sem. A biztosíték leggyakrabban pénz vagy más likvid eszköz (állampapír), jogi jellege óvadék. Az óvadéki jog alapján a befektetési szolgáltató, ha ügyfele szerződést szeg, az óvadékból közvetlenül kielégítheti az ügyfelével szembeni követelést. Az értékpapír-piaci ügyletek jellege következtében az ügyfelek és a befektetési szolgáltatók közötti szerződések sokszor szóban vagy ráutaló magatartással jönnek létre. Az Épt. előírja a befektetési szolgáltatóknak, hogy a szerződéseket az üzletszabályzatukban meghatározott módon írásba foglalják, és ha telefonon szerződnek, megállapodásukat hangfelvétellel rögzítsék. A szerződések tartalmának pontos reprodukálhatósága nagy jelentőséggel bír az esetleges jogvitákban. Tőkepiaci közvetítők egymással szembeni követeléseinek garanciái A tőkepiac nagy része szabályozott piac, ahol az ügyletek teljesítése intézményesített automatizmusok révén kellőképpen biztonságos. A teljesítés és az elszámolás egységesített és automatikus feladatait a KELER látja el. Az ügyletek teljesítéséhez biztosítékként megkövetelt és elkülönítetten nyilvántartott óvadékból ha valamely kötelezett nem teljesít az elszámolóház közreműködésével a követelés kielégíthető. Ügyfélkövetelések védelme A tőkepiaci jogszabályok előírják a befektetési szolgáltatók birtokába kerülő ügyfélpénzek és értékpapírok elkülönített kezelését. Ennek alapján az ügyfelet megillető követelés a befektetési szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe; a befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló ügyfélkövetelést nem terhelheti meg, nem kölcsönözheti, maga vagy más ügyfele érdekében átmenetileg sem használhatja; a befektetési szolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy ügyfele bármikor rendelkezni tudjon eszközeiről; 6

7 az ügyfél értékpapírja a vele kötött szerződés alapján kizárólag értékpapírügylet teljesítéséhez használható, az ebből származó nyereség az ügyfelet illeti meg, a veszteséget a befektetési szolgáltató viseli. A befektetési szolgáltatók tehát a rendelkezésük alá kerülő pénzt célhoz kötött letétként kötelesek kezelni; az ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál vezetett letéti, illetve az ügyfél által adott megbízás teljesítése érdekében tőzsdeforgalmi számlán tarthatják, és azt egyedül az ügyfél által megjelölt célra használhatják. Befektetővédelmi Alap A Befektetővédelmi Alap (BEVA) olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési szolgáltatók hoztak létre jogszabály alapján, és amely a befektetők anyagi érdekeinek védelmére szolgál. Az alaphoz kötelező csatlakozniuk azoknak a befektetési szolgáltatóknak, amelyek a következő tevékenységek bármelyikét végzik: bizományosi tevékenység, értékpapír-kereskedelem, portfóliókezelés, értékpapírletétkezelés, letéti őrzés, értékpapírszámla-, illetve ügyfélszámla-vezetés. A BEVA forrásainak javát a szolgáltatók által fizetett díjak alkotják. Vagyona a tagok között nem osztható fel. Meghatározott korlátozásokkal kártalanítást fizet azon befektetőknek, akiknek valamely szolgáltatóval szembeni, július 1-jét követően létrejött szerződésen alapuló követelése befagyott. (Befagyott az esedékességet követő 5 napon belül nem teljesített követelés, amelyet a PSZÁF ilyennek minősített.) Az Épt. számos csoportot kizár a kártalanításból, így például az államot, az intézményi befektetőket, a pénzügyi intézményeket, a befektetési szolgáltatókat, a szolgáltatóknál vezető állást betöltő személyeket és azok közeli hozzátartozóit. Kizárja a jogerős bírói ítélet szerint bűncselekménynek minősülő ügyletekből származó követelések jogosultjait is. A kártalanítás személyenként és befektetési szolgáltatóként összevontan legfeljebb egymillió forint. Jogviták rendezése A tőkepiaci jogvitákra a magánjogi viták szabályai az irányadók. A szerződő feleket a Ptk. alapján együttműködési kötelezettség terheli, a vitás követelések bírósági úton érvényesíthetők. A befektetési szolgáltatók az általuk kötött szerződésekben (a különleges szakértelemre, az eljárás gyorsaságára stb. tekintettel) alávethetik magukat a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbírósága kizárólagos eljárásának. A szóban forgó bíróság eljárása egyfokú, ítélete jogerős és végrehajtható. Ellenőrzés, szankciók A piac biztonságos működéséhez fűződő közérdekre tekintettel a befektetők érdekeinek védelmében a markáns közjogi jogosítványokkal rendelkező PSZÁF őrködik a pénz- és tőkepiaci tevékenységek és szereplők fölött. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A PSZÁF a kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv. Tevékenységének célja többek között az, hogy elősegítse a piaci szervezetek prudens működését, tulajdonosaik gondos joggyakorlását, a pénz- és tőkepiac zavartalan, eredményes, átlátható működését, az ügyfelek érdekeinek védelmét, a tisztességes és szabályozott versenyt. Az értékpapírok forgalomba hozatalával kapcsolatos jogai, valamint a befektetési 7

8 szolgáltatások (és a szolgáltatókban való tulajdonlás) engedélyezése révén ellenőrzi a jogszabályok érvényesülését, nyilvántartást vezet a tőkepiaci közvetítőkről. A PSZÁF a befektetési szolgáltatók napi gyakorlatát is figyelemmel kíséri, és helyszíni ellenőrzést folytathat. A befektetési szolgáltatókat széles körű és rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség terheli jogi és szervezeti státusukkal, üzleti tevékenységükkel, forgalmi adataikkal kapcsolatban. A PSZÁF az Épt., illetőleg az Épt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok megsértése miatt intézkedéseket, illetve szankciókat rendelhet el a befektetési szolgáltatókkal, az elszámolóházzal, a tőzsdével vagy ezek alkalmazottaival, tisztségviselőivel szemben. A jogszabályokban, a saját határozataiban, valamint a különböző (tőzsdei, elszámolóházi) szabályzatokban meghatározott feltételektől való eltérés, a befektetők érdekeit és a piac egyensúlyát, a többi szereplő helyzetét veszélyeztető magatartás láttán többféle súlyú intézkedést tehet. Például határidő kitűzésével felszólíthat meghatározott feltételek teljesítésére, megtilthatja az engedély nélküli tevékenység folytatását, bírságot szabhat ki, az értékpapírok jegyzését, forgalmazását és a tőzsdei kereskedést határozott időre felfüggesztheti, tevékenységi engedélyeket vonhat vissza, felügyeleti biztost rendelhet ki. Határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye, kizárólag bírósági úton támadhatók meg. Értékpapírtőzsde A tőzsde önkormányzó és önszabályozó szervezet, belülről őrködik a tőkepiac zavartalan működése fölött. Az Épt. az önszabályozó mechanizmusok részletes kidolgozását a tőzsdére bízza. Ennek jegyében az intézmény szabályzatai tartalmazzák például a tőzsde részére szolgáltatandó adatok és információk körét, az adatszolgáltatás módját, a tőzsdei ügyletek részletszabályait, a tőzsdetagság és a kereskedési jog feltételeit, stb. A tőzsdetagokat és a kereskedési joggal rendelkezőket rendszeres bejelentési, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség terheli. A tőzsde az alapszabály rögzítette szankciókat azon tagjaival vagy a kereskedési joggal rendelkező befektetési szolgáltatókkal szemben alkalmazhatja, amelyek nem tesznek eleget az alapszabályban, a szabályzatokban, illetve a különböző (közgyűlési, tőzsdetanácsi, titkárságvezetői) határozatokban foglaltaknak. A szankciók a figyelmeztetéstől a kizárásig terjednek. A tőzsdetitkársági határozattal szemben a tőzsdetanácshoz, a tanácsi határozattal szemben a közgyűléshez lehet fellebbezni. Más hatóságok A tőkepiacot, annak szereplőit a szakhatóságon (PSZÁF) kívül feladatkörükből eredően más állami szervek is felügyelik (adóhivatal, devizahatóság stb.). A befektetési szolgáltatások általános felügyeletét a fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el. Az ügyfélkövetelések védelmének közjogi oldalához tartozik a büntetőjog általi védelem. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az ügyfelet illető eszközökről az ügyfél hozzájárulása nélkül történő rendelkezés sikkasztásnak minősülhet. A Btk. az értékpapírpiac szempontjából további speciális tényállásokat is megfogalmaz, így bűncselekménynek tekinti a jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenységet, az üzleti és az értékpapírtitok megsértését, a bennfentes kereskedelmet. Üzleti titok, értékpapírtitok 8

9 Az Épt. szerint üzleti titok a befektetési szolgáltató, valamint a tőzsde, az elszámolóház tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához ezeknek az intézményeknek méltányolható érdekük fűződik, és amelyet üzleti titokká minősítettek, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtették. A titoktartás kötelezettsége határidő nélkül kiterjed mindazon személyekre és szervezetekre, akik/amelyek üzleti titoknak minősülő információhoz jutottak. A törvény bizonyos intézményeket, személyeket kivon a titoktartás kötelezettsége alól. Ezek többek között a következők: a feladatkörében az Épt. felhatalmazása alapján eljáró PSZÁF, a BEVA, az adóhatóság, a versenyhivatal, folyamatban lévő büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, hagyatéki eljárásban a közjegyző. Az Épt. szerint értékpapírtitok a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház rendelkezésére álló mindazon adat, amely az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére, üzleti, befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Ebben a tekintetben ügyfélnek számít mindenki, aki a befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe. Értékpapírtitok csak akkor adható ki, ha az ügyfél a rá vonatkozó kiszolgáltatható titok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan ezt kéri, vagy erre felhatalmazást ad, illetve ha az Épt. a titok megőrzésének kötelezettsége alól felmentést ad. Az értékpapírtitkot időbeli korlátozás nélkül kötelező megtartani. Az üzleti és az értékpapírtitok nem használható sem előny szerzésére, sem hátrány okozására a befektetési szolgáltatók, a tőzsde, az elszámolóház és ezek ügyfelei rovására. Árfolyam-befolyásolás Az Épt. szigorú korlátok közé szorítja a befektetési eszközökre vonatkozó azon ügyleteket, amelyek a piaci folyamatok torzításával hathatnak az árfolyamokra. Így tisztességtelen és tiltott árfolyam-befolyásolásnak minősíti bármely piaci szereplő azon szándékos magatartását, amely nyilvános információval kellően nem indokolható árfolyamhoz vezethet, és amely másokat az értékpapír valós árfolyamától lényegesen eltérő ügyletekre indíthat. A tiltott árfolyam-befolyásolás módszerei között a jogszabály a következőket sorolja fel: információ elhallgatása; megalapozatlan, félrevezető információ közlése, híresztelése; ugyanazon vagy egymással kapcsolatban álló személyek által értékpapír mozgatása ellenirányú ügyletekben; színlelt ügylet; visszaélés a tőzsdei kereskedési rendszer vagy a tőzsdén kívüli kereskedési szokás, szabály ismeretével; a piaci ármozgások más módon való megzavarása. Tisztességtelen árfolyambefolyásolás az is, ha valaki az ilyen magatartásra másnak megbízást ad, vagy arra mást rávesz. Az Épt. ugyanakkor az árfolyamok nyilvános befolyásolását megengedi. Ilyen ügylet például az árfolyam-karbantartás, amennyiben a kibocsátó a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével előre meghirdetetten megbízást ad az általa kibocsátott papírok adásvételére, és a végeredményt (egy országos napilapban és a tőzsde lapjában) közzéteszi. Bennfentes kereskedelem Az Épt. meghatározza azon személyek körét, akiknek eljárása, illetve azon információk körét, amelyeknek felhasználása révén tisztességtelen előny szerzésére nyílik lehetőség. A szóban forgó személyek üzletkötéseit korlátozza, egyben megtiltja az ilyen információkon alapuló üzletkötést (bennfentes kereskedelem). A jogszabály azt a személyt tekinti bennfentesnek, aki bármilyen módon bennfentes információhoz jutott, és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának. 9

10 Helyzetüknél fogva ilyennek minősülnek például a kibocsátók érdemi munkatársai és tisztségviselői. Így például a vezető állású személyek és a mérlegkészítésben közreműködő alkalmazottak a mérleg fordulónapjától az éves beszámoló elfogadásáig terjedő időszakban nem köthetnek ügyletet az adott kibocsátó értékpapírjaira. Az Épt. szerint bennfentes információ például az az információ, amely nyilvánossá válásakor alkalmas az érintett értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására, s amely összefügg a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával. A bennfentes kereskedelmet a következőképpen határozza meg a törvény: saját nevében vagy képviselőként eljáró bennfentes személy által saját vagy harmadik személy javára történő előnyszerzés céljából bennfentes információ által érintett értékpapírral, tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem vagy más személy megbízása illetőleg javaslattétel arra, hogy ilyen értékpapírral, tőzsdei termékkel kereskedjen. A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy az információt a kereskedelemben használja. A törvény nem tekinti bennfentes kereskedelemnek, ha egy bennfentes személy befektetési szolgáltató közreműködése nélkül köt az érintett értékpapírra ügyletet. A bennfentes személyeket viszont arra kötelezi, hogy 2 napon belül bejelentsék a PSZÁF-nak, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötöttek üzletet, amelynek tekintetében bennfentesnek minősülnek. A bejelentést a PSZÁF a Magyar Tőkepiac című lapban nyilvánosságra hozza. Kisebbségi jogok A szavazati jog alapján kisebbséget képező tulajdonosok érdekeinek védelmében a Gt. kisebbségvédelmi szabályokat rögzít. Ezek a főszabályként érvényesülő többségi döntéshozatal során kívánnak védelmet nyújtani az akarat- és jogérvényesítésben. A Gt. a kisebbségi jogokat a részvényeseket megillető és az összes vagy a leadható szavazatok egymáshoz viszonyított arányához általában a leadható szavazatok 10 százalékához köti. Ettől a mértéktől a kisebbség javára el lehet térni: az alapító okiratban (alapszabályban) a szavazatok kisebb hányadához is kapcsolhatók kisebbségi jogok. Többségi (50 százalék + 1 szavazat), illetve közvetlen irányítást lehetővé tevő befolyás (75 százalék + 1 szavazat), azaz konszern létrejöttekor, a befolyásszerzés cégbírósági bejegyzése után, nyilvános részvénytársaságoknál, ha alapszabályuk az egy részvényes által gyakorolható szavazatok maximumát megállapítja, illetve, ha egy részvényes szavazati joga sem haladja meg a 10 százalékot, a kisebbségi jogokat a leadható szavazatok legalább 5 százalékát képviselő részvényesek is gyakorolhatják. A Gt. a következő kisebbségi jogokat rögzíti: A közgyűlés összehívásának joga az össz-szavazat legalább 10 százalékának képviseletében gyakorolható az ok és a cél megjelölésével. Az összehívásra az igazgatóságnak 30 nap áll rendelkezésére, e határidőn túl a cégbíróság hívja össze a közgyűlést az erre vonatkozó kisebbségi kérelem benyújtásától számított 30 napon belül. A bíróság csak akkor köteles eleget tenni a kisebbség kérelmének, ha az megelőlegezi a szükséges költségeket, és megteremti a feltételeket. A költségek viseléséről a közgyűlés dönt. Könyvvizsgálói vizsgálat kezdeményezésének joga a leadható szavazatok legalább 10 százalékának képviseletében gyakorolható. Ennek jegyében részvényesi kérelemre a cégbíróság elrendeli a vizsgálatot, ha a közgyűlés 10

11 elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó éves beszámolót vagy az utolsó két évben az ügyvezetőségben előforduló valamely eseményt a könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve mellőzte az előbbiekre vonatkozó, szabályszerűen bejelentett indítványról való döntést. A cégbírósági kérelmet a közgyűléstől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A határidő jogvesztő. Ha a bíróság a kérelemnek eleget tesz, kijelöli a vizsgálatot lefolytató könyvvizsgálót. A társaság köteles megelőlegezni a költségeket, amelyek viseléséről utóbb a közgyűlés dönt. Keresetindítás joga a leadható szavazatok legalább 10 százalékának képviseletében gyakorolható a társaság nevében. Bírósági kereset formájában érvényesíthető a részvényesekkel, a vezető tisztségviselőkkel, a felügyelőbizottsági tagokkal, illetve a könyvvizsgálóval szembeni követelés, amennyiben a közgyűlés az erre vonatkozó indítványt elvetette, vagy az ilyen, szabályszerűen bejelentett indítványról való határozathozatalt mellőzte. Keresetet 30 napon belül lehet indítani. A határidő jogvesztő. A perindítás költségeit a társaságnak kell megelőlegeznie; a pert kezdeményezők, ha veszítenek, a költségeket egyetemlegesen kötelesek a társaságnak megtéríteni. Valamely kérdés közgyűlési napirendre tűzésének joga az összes szavazat legalább 10 százalékának képviseletében gyakorolható írásban, az ok megjelölésével, a közgyűlési meghívó (hirdetmény) kézhezvételétől (megjelenésétől) számított 8 napon belül. Konszernszabályok A magyar konszernjog alapvető és általános szabályait a Gt. tartalmazza. A befolyásszerzésre vonatkozóan ezenkívül az értékpapírtörvény, a hitelintézeti törvény, a biztosítási törvény, a médiatörvény és a fúziókontrollra vonatkozó szabályok keretében a versenyjog rögzít speciális szabályokat. A befolyásszerzés sajátos esete a nyilvánosan működő részvénytársaság felvásárlása (take over), amit az Épt. szabályoz. A Gt. konszernszabályai az olyan befolyásszerzésre vonatkoznak, amelynek során külföldiek vagy belföldiek (befolyással rendelkező tagok) szereznek közvetlenül vagy egyszemélyes társaságukon keresztül részesedést magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (ellenőrzött társaság). Ezeket a szabályokat akkor nem kell alkalmazni, ha a befolyás részesedés csökkenésével jön létre. A befolyás szintjének megállapításakor az ellenőrzött társaságbeli szavazatok mértéke a perdöntő. A befolyás lehet jelentős (legalább 25 százalék + 1 szavazat); többségi (legalább 50 százalék + 1 szavazat); közvetlen irányító (legalább 75 százalék + 1 szavazat); kölcsönösen jelentős, amikor korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok jelentős mértékű befolyást szereznek egymásban. A Gt. a befolyással rendelkező tagra és az ellenőrzött társaságra is kötelezettségeket ró. A befolyással rendelkezőnek a befolyás tényét 30 napon belül be kell jelentenie a cégbíróságnak a mód és a mérték feltüntetésével, és mindezt a Cégközlönyben közzé kell tennie. A tag a bejelentésig szavazati jogát csak a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése alapján ( százalék erejéig) gyakorolhatja. Amennyiben a bejelentést késve teljesítik vagy elmulasztják, a többségi és a közvetlen irányító befolyással rendelkező tagot teljes és korlátlan felelősség terheli az ellenőrzött társaságnak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért, ha azt felszámolják, és vagyona nem fedezi a hitelezők követeléseit. 11

12 Ha a befolyás kölcsönösen jelentős, az a társaság tarthatja meg teljes részesedését, amelynek befolyását előbb tették közzé a Cégközlönyben. A másik köteles elidegeníteni a 25 százaléknál nagyobb szavazati arányt megtestesítő részesedését. Ha a közlemény a Cégközlöny azonos számában jelenik meg, az elidegenítési kötelezettség azt a társaságot terheli, amelyik később tett eleget bejelentési kötelezettségének. Az elidegenítésig a kötelezett csak az elidegenítési kötelezettség által nem érintett részesedés alapján gyakorolhatja szavazati jogát. Többségi befolyás létrejöttekor a kereszttulajdonlás áttekinthetetlenné válásának megelőzése érdekében az ellenőrzött társaság nem szerezhet további részesedést az uralkodó társaságban, a korábban szerzett részesedését pedig a többségi befolyás létrejöttétől számított 180 napon belül el kell idegenítenie, és szavazati jogát az elidegenítésig nem gyakorolhatja. E kötelezettség az alapításra is érvényes, ha már akkor is többségi befolyás érvényesül. A befolyásszerzés cégjegyzékbe való bejegyzésének közzétételétől számított 60 napon belül az ellenőrzött társaság részvényeit az uralkodó tag bármely részvényes kérésére köteles forgalmi értéken megvásárolni. Ezt a szabályt a nyilvános társaságok részvényeinek a take over szabályok alapján történő felvásárlására nem kell alkalmazni. A kisebbségi jogok a többségi és a közvetlen irányító befolyás közzétételét követően a szavazatok 5 százalékának birtokában gyakorolhatók, hacsak az alapító okirat nem határoz meg alacsonyabb mértéket. Amennyiben többségi vagy közvetlen irányító befolyás következtében az ellenőrzött társaságot felszámolás alá vonják, és vagyona nem fedezi a vele szembeni követeléseket, a hitelezők keresete alapján bírósági eljárásban megállapítható az uralkodó tag korlátlan és teljes felelőssége a tartozásokért. Ez a szabály az alapításkori többségi vagy közvetlen irányító befolyásra is alkalmazandó. Közvetlen irányító befolyás fennálltakor az ellenőrzött társaság hitelezői a befolyás közzétételétől számított 90 napon belül (jogvesztő határidő) követelésük erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól, ha követeléseik a befolyás közzététele előtt keletkeztek, és még nem jártak le. Az ellenőrzött társaság bármely tulajdonosának, illetve hitelezőjének keresete alapján bírósági eljárásban állapítható meg, hogy a közvetlen irányító befolyással rendelkező tag az ellenőrzött táraság tartozásaiért korlátlan és teljes felelősséggel tartozik, mivel az a befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ez jelentősen veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését. Ez a szabály akkor is alkalmazandó, ha a befolyás már egy társaság alapításakor is fennáll. Ilyen kereset preventív céllal is benyújtható. Felvásárlási szabályok A PSZÁF kezdeményezésére 2000 végén megkezdődött a nyilvánosan működő részvénytársaságok felvásárlására vonatkozó szabályok módosítását célzó tervezet kidolgozása. Az Épt. új take over szabályai július 18-án léptek hatályba. A legfontosabb változások a következők: Befolyásszerzés A korábbi szabályozás úgy szólt: valamely nyilvánosan működő részvénytársaság szavazó részvényének 33 százaléknál nagyobb pakettje közvetlen vagy közvetett átruházás útján e részvények még legalább 50 százalékára tett nyilvános vételi ajánlattal szerezhető meg. Az új szabályozás a nyilvános ajánlattételi kötelezettséget lényegesen tágabb esetkörre írja elő. Már nemcsak az átruházás útján történő részvényszerzést értékeli, hanem a befolyásszerzést, amelynek fogalmát meglehetősen tágan értelmezi. Eszerint befolyásszerzésnek minősül: 12

13 a közgyűlési döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi és visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését, vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azon eseteket, amikor valamely más körülmény (például: öröklés, jogutódlás, a részvénytársaság szavazati arányokat módosító határozata, a szavazati jogok feléledése) folytán jön létre ilyen joggyakorlási lehetőség, a részvényes által az adott társaság más részvényesével kötött olyan megállapodás amely alapján a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására vagy visszahívására, vagy amely alapján a felek kötelezettséget vállalnak a társaság egységes szempontok szerinti irányítására, egymással kapcsolatban nem álló (független) felek összehangolt magatartása révén megvalósuló befolyásszerzés. Az új szabályok meghatározzák, hogy kit kell befolyásszerzőnek tekinteni, amikor nem a részvénytulajdonos gyakorolja a részvényesi jogokat. Eszerint: a biztosítékként lekötött részvény alapján gyakorolható szavazati jogot eltérő megállapodás hiányában a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként kell figyelembe venni, főszabályként a harmadik személy által a saját nevében, azonban a részvényes javára gyakorolható szavazati jogot (például ilyen a részvényesi meghatalmazottak eljárása) a részvényes szavazati jogaként kell számításba venni. A külföldi részvényesi meghatalmazottak is csak a mögöttük álló részvényessel együtt jegyeztethetők be a részvénykönyvbe (erre a részvényesi joggyakorlás érdekében szükség van) és a PSZÁF felhívására kötelesek felfedni a megbízó részvényesek személyét. Nyilvános vételre vonatkozó ajánlattételi kötelezettség Az új szabályozás a régivel azonosan a nyilvánosan működő részvénytársaságbeli, 33 százaléknál nagyobb befolyás szerzését köti a nyilvános vételre vonatkozó ajánlattétel kötelezettségéhez. Ha a részvényesi struktúra elaprózott, vagyis ha a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével senki sem rendelkezik sem közvetlenül, sem közvetve a szavazati jogok több mint 10 százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a 25 százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez is kötelező. Kötelező a vételi ajánlat tétele, ha a 33 (25) százaléknál nagyobb befolyással rendelkező részvényes egyben vagy oly módon idegeníti el a részvényeit, hogy az új részvényes a take over küszöbértéknél nagyobb részesedést szerez. Az új szabály értelmében a nyilvános vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, és valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni. Akárcsak az előző szabályok, az új rendelkezések is tiltják a részvényesek közötti hátrányos megkülönböztetést. Bejelentési és közzétételi kötelezettség A nyilvános társaságok részvényesei számára új kötelezettség, hogy az 5 (vagy az alapszabály szerint 2) százalékos és minden további 5 százalékos befolyás megszerzésekor, az 50 százalékos befolyás után pedig a 75 és a 90 százalékos küszöb átlépésekor a befolyásszerzést 2 naptári napon belül be kell jelenteniük a társaságnak, a PSZÁF-nak és az információt közzé is kell tenni. Ugyanígy a befolyás csökkentését is be kell jelenteni, 5 (2) százalékonként. A bejelentési kötelezettség azokra a megállapodásokra is vonatkozik, amelyek alapján a befolyást később, illetve valamely feltételtől függően szerzik. A bejelentési kötelezettség 13

14 elmulasztói a teljesítésig a társasággal szemben a tagsági jogokat nem gyakorolhatják. A PSZÁF a bejelentések adatai alapján mindenki számára hozzáférhető nyilvántartást vezet a nyilvános részvénytársaságokban befolyással rendelkező részvényesekről. Az ajánlattevőnek a take over küszöbérték átlépéséhez az ajánlatnak a PSZÁF-hoz történő benyújtásával és a céltársaság igazgatóságának történő elküldésével egyidőben közzé kell tennie a vételi ajánlat szövegét, utalva arra, hogy annak jóváhagyása folyamatban van. Az ellenérték A tőzsdei részvényre tett vételi ajánlatban foglalt ellenérték nem lehet kevesebb, mint a forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár az ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül; az ajánlattevő, valamint a hozzá kapcsolódó személyek által az ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül az érintett részvényekre ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítésekor a szerződés lehívási ára és díja közül a magasabb összeg. Az OTC-részvények ellenértéke nem lehet kevesebb, mint a forgalommal súlyozott átlagár az ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül, az ajánlattevő, valamint a hozzá kapcsolódó személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül az adott társaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítésekor a szerződés lehívási ára és díja közül a magasabb összeg. Ha a részvények ellenértéke így nem állapítható meg, akkor a szóban forgó érték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlatban meghatározott és a PSZÁF által jóváhagyott számítási mód alapján megállapítható legkisebb összeg. Az új szabály kétséget kizáróan lehetővé teszi, hogy a részvények ellenértékeként az ajánlattevő ne pénzt, illetve ne csak pénzt ajánljon fel. Ilyenkor azonban az ajánlatot elfogadók kérhetik, hogy az ajánlattevő az ellenértéket maradéktalanul pénzben fizesse meg. Fedezetigazolás Az ajánlattevő köteles az ajánlat ellenértékének fedezetére vonatkozó igazolást mellékelni a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelemhez. Ez a fedezet lehet pénz, magyar vagy OECD tagállam állampapírja, illetve belföldön vagy OECD tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia. A vételi ajánlat tartalma Az új szabályozás kibővítette a vételi ajánlat kötelező tartalmi elemeinek körét is. A jövőben a vételi ajánlatban az eddig előírt tartalmi elemek mellett meg kell jelölni: a részvényekért ajánlott ellenérték pénz-egyenértékét, a befolyásszerzők és közeli hozzátartozóik közvetlen vagy közvetett befolyásának mértékét, az ajánlattevő által a céltársaságra vonatkozóan összeállított működési tervet, amennyiben az ajánlattevő gazdasági társaság, a tevékenységéről szóló jelentést (ennek tartalmáért a forgalmazó és az ajánlattevő egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik). Eljárási szabályok 14

15 A PSZÁF a vételi ajánlat jóváhagyásáról az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt, vagy 5 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel az ajánlattevőt. A módosított kérelemről újabb 5 napon belül határoz. Amennyiben e határidőn belül nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A vételi ajánlat közzétételének helye a céltársaság hirdetményeinek lapja, a tőzsde lapja, a tőzsde és (ha van ilyen) a céltársaság honlapja. A közzétételre a legközelebbi lapszámban kell sort keríteni. A jóváhagyást követően az ajánlattevő köteles haladéktalanul kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének közzétételét, megjelölve az elfogadó nyilatkozat közzétételére meghatározott határidő kezdő és záró napját. A korábbi szabály értelmében az elfogadásra napos határidőt lehetett kitűzni. Az új határidő legalább 30, legfeljebb 45 nap lehet, azzal, hogy a kezdő napnak a jóváhagyó határozat kézhez vételétől számított 2. és 5. nap közé kell esnie. (Kérelemre a PSZÁF a elfogadási határidőt 15 nappal meghosszabbíthatja.) Az új szabályozás a céltársaságok igazgatóságát arra kötelezi, hogy a részvényesek számára véleményezze a vételi ajánlatot, amivel független pénzügyi szakértőt is megbízhat. A testületnek az eljárás alatt tartózkodnia kell minden olyan döntéstől, amely a vételi eljárás megzavarására alkalmas. A vételi ajánlatot valamennyi érdekelt részvényes jogosult elfogadni, az ajánlattevő pedig valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem szerezne 50 százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre nézve tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Az ajánlattevő és a befolyása alatt álló személyek (szervezetek) az ajánlati időtartam alatt kizárólag a vételi ajánlat keretében szerezhetik meg, idegeníthetik el vagy terhelhetik meg a céltársaság részvényeit. A befolyásszerzést szervező befektetési vállalkozás az ajánlati időtartam alatt saját számlára nem kereskedhet a céltársaság részvényeivel. Az új szabály alapján az elfogadó nyilatkozat megtételére szolgáló határidő zárónapját megelőző 15. napig más is tehet nyilvános vételi ajánlatot (ellenajánlatot), ha az abban felajánlott ellenérték 5 százalékkal magasabb az eredetinél. Az ajánlattevő (illetve a forgalmazó) az elfogadási határidő lejártát követő 2 naptári napon belül bejelenti a PSZÁF-nak az ajánlattétel eredményét, és közzéteszi a részvények megszerzését illetve az átruházás meghiúsulását. A részvényátruházás időpontja az ajánlat elfogadásának záró napja, illetve amennyiben az ügylethez versenyfelügyeleti eljárás kapcsolódik a befolyásszerzés engedélyezésének a napja. A felvásárolt részvények ellenértékét a részvényátruházás napjától számított 5 napon belül kell kiegyenlíteni. Nem változott az a szabály, amely szerint a szavazati jogok több mint 90 százalékának megszerzésekor az ajánlattevő az ellenérték megfizetésének közzétételétől számított 30 napon belül arra is jogosulttá válik, hogy a céltársaság valamennyi részvényét megvegye az ajánlati áron (squeez out). Új rendelkezés, hogy a céltársaság részvényesei a vételi ajánlat elfogadásának záró napjától számított 30 napon belül kérhetik részvényeik megvásárlását a felvásárlótól. Önkéntes vételi ajánlat Az új szabályozás lehetővé teszi az önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzést, amennyiben az Épt. szerint a vételi ajánlat nem kötelező. Az önkéntes ajánlatra a vételi ajánlat szabályai az irányadók azzal a könnyítéssel, hogy az ajánlatot nem kötelező megtenni az összes szavazati jogot megtestesítő részvényre, a céltársaság igazgatósága pedig arról nem köteles véleményt közzétenni. Önkéntes ajánlattal szemben ellenajánlat nem tehet. A befolyásszerzés szabályainak megsértése 15

16 A befolyásszerzés szabályainak megsértésekor a PSZÁF forinttól forintig terjedő bírságot szabhat ki. A take over-szabályok megsértésével létrejött ügyletet a régi szabályok semmisnek minősítették. Ezután a befolyásszerzési előírások megsértője semmilyen részvényesi jogot nem gyakorolhat a céltársaságban, amíg a küszöbérték (33 illetve 25 százalék) fölötti részesedést el nem idegeníti. Az elidegenítés kötelező határideje 60 nap, a jogsértés utólagos (elidegenítés előtti) ajánlattétellel nem orvosolható. A részvényesi jogok gyakorlása nemcsak a vételi ajánlattal vagy a bejelentési kötelezettséggel érintett részvényekre terjed ki, hanem a mulasztó részvényes tulajdonában álló valamennyi céltársaságbeli részvényre. Hatálybalépés Az új szabályokat a július 18-át követő befolyásszerzésekre kell alkalmazni. Ha az újonnan megállapított bejelentési, közzétételi vagy nyilvános vételre vonatkozó ajánlattételi kötelezettség az előző szabályozás alapján nem állt fenn, a jogszabály arra kötelezte az érintetteket, hogy július 18. után 60 napon belül jelentsék be és tegyék közzé befolyásuk mértékét és jellegét az új szabályok szerint. Akik az új szabályozás hatálybalépésekor nyilvánosan működő részvénytársaságban 25 vagy 33 százaléknál nagyobb befolyással rendelkeztek, és befolyásukat az előző szabályozás alapján vételi ajánlat megtétele nélkül szerezték, befolyásukat csak a vételi ajánlatra vonatkozó szabályok alkalmazásával növelhetik. Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda 16

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához

Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi háttér... 4 Az engedélyezési eljárás... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel...

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel... Kérjük, a kitöltött nyilatkozatot a következő címre küldje el! Címzett: KELER Zrt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. NYILATKOZAT (magánszemélyek részére) Alulírott,........(név) részvényes...... (lakcím/székhely)

Részletesebben

RT. 2012. április 21.

RT. 2012. április 21. RT. 2012. április 21. I. részvény 177. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. - tagsági jogok - névre szóló - Névértékkel rendelkezik - értékpapír

Részletesebben

1.1. Az Üzletszabályzat hatálya... 4 1.2. A Bank számára engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások... 5 1.3. A kapcsolattartás során használható nyelvek... 6 1.4.

Részletesebben

Rendkívüli tájékoztatás

Rendkívüli tájékoztatás NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Székhely: 1147 Budapest, Telepes u. 53. Cégjegyzékszám: 01-10-043104 Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Rendkívüli tájékoztatás A NUTEX Nyrt közleménye

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZAT 10. sz. melléklet - BeVA

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZAT 10. sz. melléklet - BeVA 1. A Befektető-védelmi Alap és célja 1.1. A Befektető-védelmi Alap a befektetési szolgáltatók kötelező tagságával működő és a befektetők vagyoni kártalanítását szolgáló szervezet, amely a befektető erre

Részletesebben

Rába Járműipari Holding Nyrt.

Rába Járműipari Holding Nyrt. Rába Járműipari Holding Nyrt. A Rába Járműipari Holding Nyrt. Igazgatóságának véleménye a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatosan A

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. Bennfentes kereskedelem: a) a bennfentes

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

FINEXT Vagyonkezelő. Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FINEXT Vagyonkezelő. Nyilvánosan Működő Részvénytársaság FINEXT Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság BENNFENTES INFORMÁCIÓKRÓL ÉS NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉRŐL ILLETVE A BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZATA Igazgatóság a 3/2010 (február

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ

GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ AKTUALIZÁLVA: 2014. JÚLIUS 14. BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP - általános tájékoztató (forrás: www.bva.hu) A jelen összeállítás tájékoztató jellegű,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete az ISIN azonosítóról A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén)

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) a Rábaközi Takarékszövetkezettel esetleg fennálló, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.),

Részletesebben

I. Számú melléklet. Elfogadó Nyilatkozat

I. Számú melléklet. Elfogadó Nyilatkozat I. Számú melléklet Elfogadó Nyilatkozat a SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Részvénytársaság (8000 Székesfehérvár, Raktár u. 1.) valamennyi 1.000,- Ft (egyezer forint) névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvényére

Részletesebben

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS 2013. július 4. A igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról A tájékoztatja a tisztelt észvényeseket, hogy a Társaság igazgatóságának

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához

Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA.

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzata a pénztári letétkezelésről 2014. március 15. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen Üzletszabályzat

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Útmutató önkormányzati hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános kibocsátásához készített tájékoztató és hirdetmény közzétételének

Útmutató önkormányzati hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános kibocsátásához készített tájékoztató és hirdetmény közzétételének Útmutató önkormányzati hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános kibocsátásához készített tájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezéséhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet

Részletesebben

Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése

Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése I. BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS A befolyásoló részesedés: olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban,

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

Random Capital Zrt. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

Random Capital Zrt. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ Random Capital Zrt. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ 1. A TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ TUDNIVALÓK: 1.1. A Társaság adatai: a) Név: Random Capital Broker Zártkörűen Működő Részvénytársaság b) Székhely: H 1053 Budapest,

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek OJB 2009/IX sorozat 001 részlet minimum 10.000.000 Ft össznévértékű, Budapesti Értéktőzsdére

Részletesebben

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A minősített befolyás fogalma A Bszt. 4. (2) bekezdésének 11. pontja értelmében a minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén Kérdőív pénzforgalmi intézményben/elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedés szerzésének bejelentéséhez a Bejelentőnek az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben befolyásoló részesedésszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 139. -ában foglalt jó üzleti

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2014. október 7.

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2014. október 7. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2014. október 7. Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékű, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2014-2015. évi

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. május 26. OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNTÁRSASÁG Minimum 10.000.000 össznévértékű, névre szóló jelzáloglevelek forgalomba hozatala az 1.000.000.000.000 Ft keretösszegű

Részletesebben

Egyedi Értékpapír Üzletági Hirdetmény egyes kedvezményes díjtételekről a Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzathoz

Egyedi Értékpapír Üzletági Hirdetmény egyes kedvezményes díjtételekről a Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzathoz Egyedi Értékpapír Üzletági Hirdetmény egyes kedvezményes díjtételekről a Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzathoz Hatályos: 2014. május 27. napjától OTP Bank Nyrt. Székhelye: 1051 Budapest,

Részletesebben

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket.

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 175., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045985) ( Társaság ) Igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz.

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz. FHB Jelzálogbank Nyrt. Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához készített Összevont Alaptájékoztatójának 5. sz. Kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló

Részletesebben

Közzétételi Szabályzat

Közzétételi Szabályzat Közzétételi Szabályzat ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. Utolsó frissítés: 2012. November 29. A Közzételi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a Társaság a hatályos jogszabályoknak, továbbá a nyilvánosság

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. a TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatóságának üléséről

JEGYZŐKÖNYV. a TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatóságának üléséről JEGYZŐKÖNYV a TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatóságának üléséről A TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Cg.

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben minősített befolyásszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 44/C. -ában foglalt jó üzleti hírneve

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Vezetői Részvényopciós Programja

Vezetői Részvényopciós Programja Az RFV Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Vezetői Részvényopciós Programja RFV Regionális Fejlesztési,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK. NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére

KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK. NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK a NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére A Közgyűlési időpontja: 2015. április 26. 9 óra A Közgyűlés helyszíne:

Részletesebben

B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E

B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E A PPENINN NYRT. B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E V O N A T K O Z Ó S Z A B Á L Y Z A T T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS... 3 1.1 A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 1.2 A BENNFENTES SZEMÉLYEK

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

Összefoglaló (A harmadik fél letétkezelők bemutatása a harmadik fél országa, és a harmadik fél típusa szerint)

Összefoglaló (A harmadik fél letétkezelők bemutatása a harmadik fél országa, és a harmadik fél típusa szerint) TÁJÉKOZTATÓ A magyarországi székhelyű befektetési vállalkozások által igénybe vett harmadik fél letétkezelők közreműködésével kapcsolatos kockázatok feltérképezéséről Előzmény Az MF Global UK Limited (valamint

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

Hitelintézetben befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése

Hitelintézetben befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése Hitelintézetben befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése I. BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS Olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati

Részletesebben

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi amely létrejött egyrészről a Takarék Alapkezelő Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045577, adószám:

Részletesebben

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. * * *

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. * * * Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1055 Budapest, Honvéd u. 20/A., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045985) ( Társaság ) Igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV

KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV Jelen Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv ) felvételre került az alulírott napon a PLOTINUS HOLDING Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: PLOTINUS HOLDING

Részletesebben

1. számú függelék ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGET FELTÁRÓ NYILATKOZAT

1. számú függelék ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGET FELTÁRÓ NYILATKOZAT 1. számú függelék ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGET FELTÁRÓ NYILATKOZAT Lakossági minősítésű természetes és jogi személy számlatulajdonos esetén töltendő ki! Jogi személy számlatulajdonosnak csak a szürke háttérrel

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

A 30/2013. (XII. 16.) MNB

A 30/2013. (XII. 16.) MNB A Magyar Nemzeti Bank elnökének 30/2013. (XII. 16.) MNB rendelete16 a befektetési alapokkal összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről A Magyar Nemzeti Bankról

Részletesebben

A CODEX Értéktár és Értékpapír Zártkörűen működő Részvénytársaság D Í J J E G Y Z É K E. Érvényes: 2007. június 01.-től

A CODEX Értéktár és Értékpapír Zártkörűen működő Részvénytársaság D Í J J E G Y Z É K E. Érvényes: 2007. június 01.-től A CODEX Értéktár és Értékpapír Zártkörűen működő Részvénytársaság D Í J J E G Y Z É K E Érvényes: 2007. június 01.-től ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jelen díjjegyzék a CODEX Értéktár és Értékpapír Zártkörűen

Részletesebben

Közzétételi Szabályzat

Közzétételi Szabályzat Közzétételi Szabályzat Érvényes: 2014. szeptember 15 től Elfogadva az ALTERA Nyrt. Igazgatóságának 4/2014. (IX.15.) sz.határozatával. 1 1. Általános keretek A Közzételi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat)

Részletesebben

RANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS

RANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS 27. sz. melléklet ügyfélszám: RANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről A RANDOM CAPITAL Broker Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1053 Budapest, Szép utca 2., nyilvántartja

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. Közgyűlés időpontja: 2013. április 29, hétfő 10.00 14.00 Közgyűlés helye: Mirage Fashion Hotel, 1068 Budapest, Dózsa György út 88.

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. Közgyűlés időpontja: 2013. április 29, hétfő 10.00 14.00 Közgyűlés helye: Mirage Fashion Hotel, 1068 Budapest, Dózsa György út 88. KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: ALTERA Nyrt., székhelye: 1068 Budapest, Benczúr u. 43. II/3., nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNYEK LEJÁRAT ELŐTTI - TŐZSDÉN KÍVÜLI OTC ÜGYLET KERETÉBEN TÖRTÉNŐ - MÁSODPIACI VISSZAVÁSÁRLÁSÁHOZ

ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNYEK LEJÁRAT ELŐTTI - TŐZSDÉN KÍVÜLI OTC ÜGYLET KERETÉBEN TÖRTÉNŐ - MÁSODPIACI VISSZAVÁSÁRLÁSÁHOZ ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNYEK LEJÁRAT ELŐTTI - TŐZSDÉN KÍVÜLI OTC ÜGYLET KERETÉBEN TÖRTÉNŐ - MÁSODPIACI VISSZAVÁSÁRLÁSÁHOZ Budapest, 2009. március 11. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen

Részletesebben

Javasoljuk, hogy részvénytulajdonosaink a részvények benyújtása során az alábbiak szerint járjanak el:

Javasoljuk, hogy részvénytulajdonosaink a részvények benyújtása során az alábbiak szerint járjanak el: A Danubius Hotels Rt. Igazgatóságának hirdetménye a társaság által kibocsátott névre szóló, nyomdai úton előállított, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett törzsrészvényeinek dematerializált értékpapírokká

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: ALTERA Nyrt., székhelye: 1068 - Budapest, Benczúr u. 43. II/3., nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre amely létrejött egyrészről Lakcím/Székhely: --- Számlaszám: --- Adóazonosító jel/adószám: --- Telefonszám: --- Elektronikus levélcím: --- Postacím: --- Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 31., cégjegyzékszám: 01-10-041712)

MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 31., cégjegyzékszám: 01-10-041712) ISMERTETŐ ÉS NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL AZ MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MFB 202006/1 KÖTVÉNYÉNEK NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALÁHOZ 1. ISMERTETŐ Az MFB Magyar Fejlesztési Bank

Részletesebben

Amennyiben a válasza igen, kérjük válaszát egy külön papírlapon részletesen fejtse ki..

Amennyiben a válasza igen, kérjük válaszát egy külön papírlapon részletesen fejtse ki.. Biztosítási nyilatkozat Felelősségbiztosításához Fontos figyelmeztetés A biztosítási nyilatkozat kitöltése semmilyen formában sem kötelezi a nyilatkozat kitöltőjét, ill az általa képviselt személyeket

Részletesebben

ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRPIACI REFERENCIAHOZAMOK KÉPZÉSÉRŐL

ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRPIACI REFERENCIAHOZAMOK KÉPZÉSÉRŐL ELJÁRÁSI REND A MAGYAR ÁLLAMPAPÍRPIACI REFERENCIAHOZAMOK KÉPZÉSÉRŐL Hatályba lép: 2012. április 18. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) mint az

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALÁNAK SZERVEZÉSÉRE amely létrejött egyrészről Név: Székhely: számlaszám: adóazonosító / adószám: mint megbízó (a továbbiakban: Kibocsátó), másrészről a

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben