KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS"

Átírás

1 KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSAGUGYI SZERVEK BELSŐ KIADVANYA XVI. ÉVF. 1. SZAM

2 A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

3 v.iyvkn Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság. A Bizottság tagjai: Dr. Szalma László ny. r. ezredes (elnök), Almásiné Dr. Törőcsik Anna ny. alezredes, Dr. Bácsi Imre hb. ezredes, Dr. Korda György hb. ezrédes, Dr. Németh- Tibor ezredes, Dr. Habony János hb. ezredes, Ür. Pálfi Zoltán alezredes (titkár), Dr. Takács László ezredes. Szerkesztőség: Budapest, V., Markó utca 16. Telefon: Felelős kiadó: Dr. Pálfi Zoltán alezredes. Készült: 500 példányban a ZMKA házinyomdájában. Felelős nyomdavezető: :Kardos István

4 TARTALOM Dr. Nagy Tibor hb. alez.: A XIII. kongresszus határozatainak kövét" kezetes végrehajtásáért, i 5 Dr. Haböny János htí. ezds.: A haszonszerzési célzatú bűncselekmények kriminológiai vizsgálata 9 Dr. Kátai Péter hb. alez.: Á fegyveres erők és testületek hivatásos állományú tagjai által elkövetett bűncselekmények elbírálásának egyes kérdései 1 21 Földesi Sándor alez.: A katonai igazságügyi szervek és a parancsnokok együttműködése 33 Dr. Párdi Mátyás szds:: A katonai ügyész és a parancsnokok együttműködése gyakorlati és szervezeti kérdései a bűnmegelőzés érdekében 47 Dr. Gáspár Attila őrgy. : A nyomozás megszüntetése egyes rendelkezéseinek értelmezéséről : 1-65 Bálás Gábor: A székelység régi katonai jogrendje 72

5 c o i E P I A H H E ÏÏOÂIIOJIKOBHHK KCTímHH Ä-p. Tnőop Hajtb HOJIKOBHHK MCTEHHH Ä-p. Hhoih XaőOHB 3a HacTofenBoe BnnojiHeHHe pemeerö Xllkro Ci>e3ßa 5 KpHMHHOJiorróecKoe Hccjieso- BaHHe npectynaehui, cobep- HieHHHX B KOpHOTHHX IjeJMX 9 noflnojikobhhk loctihph Ä-p. Il3Tap Raían HeKOTopne BonpocH pa3őhpahhh npectynjiehhh, cobepmehhhx ^ehat/m KaflpoBoro cootaba BoopyaceHHäx can h hhcthtytob 21 IIOflnOJiKOBHHK fflaimop ëjwenra B3anMOfleftcTBiíe BoeHHo-ropHípraécKHx oprahob h KOMaH - jprpob ' 33 KamrraH. Ä-p. MaTBHin napsa IIpaKTOTecKHe h oprahh3a- IíHOHHHe BonpocH B3äHM0 - jçeëgtbhh BoeHHoro npokypopa h KOMaHjiHpa b iiejwx npenynpesmehhh npectynhooth '47 Mañop Ä-p«At t una ramnap Taőop Eanani TojQtoBaHHe hskotophx npabhji npekpamehhh paccjiehobahhë 65 CTapHH BoeHHO-wpifflHqecKiít OTPOÖ HaHHOHaJIBHOCTH "CexejxB" 72

6 A XIII. kongresszus határozatainak következetes végrehajtásáért (Tanulmányozni és cselekedni) [rta: Dr. Nagy Tibor alez. Társadalmunkban a Párt minden kongresszusa számvetés szocialista fejlődésünk eredményeivel, számadás a megtett útról, s egyben vizsgája is annak, hogyan képes a párt a valóság ismeretében, szerepének tudatában meghatározni hazánk közeli és távlati feladatait, bennük a párt feladatait. Így tett most is a XIII. Pártkongresszus. Pártunk vezető szerepéből és az azzal járó kormányzati feladatokból adódóan a munkásosztály és az egész nép előtt tette le a vizsgát, mert a feladatok kijelöléséhez, azok következetes végrehajtásához szükséges az egész társadalom támogatása. A kongresszust előkészítő események igazolták, hogy a pártélet lenini normái, a lenini munkastílus és az elvek nemcsak a kommunistáknak jelentettek orientációt, hanem az egész dolgozó magyar nép számára is. A párt a társadalom olyan szerves részévé vált, hogy a pártonkívüliek is a párton, annak elvi, politikai, szervezeti egységén, tagjainak tevékenységén mérik le saját helyzetüket. Ma már nemcsak a párttagok, hanem a társadalom döntő többsége vallja, hogy az egész nemzet érdeke a marxizmus leninizmuson alapuló, következetes politikai irányvonalat követő párt léte, melytől azt várják, hogy megingathatatlan legyen a belső egysége és fejlődjön tovább a vezetői képessége. E felelősségtudat hatotta át a hónapok óta tartó párttanácskozásokat. Minden felszólaló, tisztséget vagy küldötti megbízatást vállaló kommunista tudta, hogy a párt tevékenységének minden mozzanata a munkásosztályé, az egész dolgozó magyar népé. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a nép gondjai a kommunisták gondjai is. A gyakorlat bizonyította, hogy a kongresszust megelőző előkészítő tevékenység és a kongresszus lefolyása során tovább erősödtek a párt tömegkapcsolatai. A tömegkapcsolatot és annak folyamatában történő pozitív kibontakozását nagymértékben elősegített^ a Központi Bizottság által kiadott, széles körű vitára alkalmat adó Kongresszusi Irányelvek, amelyek tájékozódást adtak, vitára ösztönöztek és az eszmecserékben a nézetek tisztázódtak. A Kongresszusi Irányelvekből, a kongresszusi beszámolóból, az ott elhaiigzott hozzászólásokból kiviláglott, hogy a szocialista országban vezető szerepet betöltő marxista leninista párt figyelmének középpontjában az ország lakosságának érdekei, gond-

7 jai, törekvései állnak, tevékenységében pedig igazodik ahhoz az alapelvhez, hogy a munkásosztály a szocializmust építő társadalom fő ereje, a pártnak a munkásosztállyal való összeforrottsága, munkakapcsolata további fejlődésünk alapfeltétele, a párt és a munkásosztály szövetségi politikájának alkalmazása pedig lehetővé teszi, hogy országunk dolgozói együtt munkálkodjanak a társadalom egységének erősítésén, a szocialista viszonyok fejlesztésén. A szocializmus építése nap mint nap megköveteli a párttól vezető szerepének továbbfejlesztését, a pártmunka és pártélet lenini normáinak következetes megtartását, az ideológiai munka szintjének emelését, annak tisztaságának védelmét. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek és a kongresszus beszámolójánaky határozatainak egybevetéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy a kongresszus továbbra is olyan politika folytatását követeli a párttól, amelyben a közeli és távoli tennivalók egységet alkotnak. A párt képes volt a XIII. kongresszusán is a történelmi helyzetnek megfelelő döntéseket hozni úgy politikai, mint társadalmi, gazdásági és kulturális vonatkozásban, mert ez biztosítja a jelenlegi helyzetünkben az életkörülményekben bekövetkező várható javulás mellett a távlati cél, a fejlett szocialista társadalom felépítését. A kongresszus dokumentumaiból az ország népe meggyőződhetett arról, hogy a jövőre irányuló nagy vállalkozások, reális elképzelések nem a ma élő ember ellen irányulnak. A kongresszus vitáiban azok a kérdések szerepeltek hangsúlyozottan, amelyek a munkásosztály helyzetét és történelmi küldetését érintették. Ismét és ismételten megállapította a kongresszus, hogy továbbra is a párt az a szervezet, amelynek hivatása a munkásosztály vezető szerepének, érvényesítése a, szövetségesekkel együtt. A párt elméletileg felvértezett, ismeri a társadalmi fejlődés törvényeit, képes a valóság változásainak gyors felismerésére és ennek alapján gyakorlati tevékenységének fejlesztésére. A XIII. kongresszus bebizonyította, högy a munkásosztály a szövetségeseivel együtt csak a párt segítségével elemezheti a'társadalom helyzetét, és történelmi helyzetéből következően reáépül a program végrehajtásának vezetése is. A kongresszus dokumentumaiban megfogalmazódott a távolabbi.cél, de az aktuális, halasztást nem tűrő feladatok megoldásának módja is. A párt mint az ország vezető ereje feladatának tartja, hogy részleteiben is kidolgozza a jövő feladatait és szervezze meg a tömegek mozgósításával annak végrehajtását is. A munkásosztály mint a ' társadalom vezető osztálya a legkövetkezetesebben harcol a társadalom minden osztályának, rétegének érdekeit kifejező; kongresszusi -határozat ] megvalósításáért, teszi ezt azért, mert mint vezető osztály hozta létre saját szervezetét, amely a tudatos cselekvés szervezője és irányítója.: Politikájában arra törékszik, hogy erősítse és fejlessze az egész társadalom egységét, áz államhatalmi és társadalmi szervek befolyását, fenntartja és fejleszti a

8 kezdeményező készséget, feloldja az ellentmondásokat, a szükségletek mind magasabb színvonalon való kielégítését, a társadalom és annak egyes tagjai emberi problémáinak megoldását. ^ A Kongresszusi'Irányelvek és a kongresszus teljes anyagának tanulmányozása során nem véletlenül kerül középpontba a párt és a munkásosztály, a párt és a társadalom kapcsolatainak vizsgálata. Társadalmunk egyetért abban, hogy a párt az ország vezető ereje, és ebből adódóan szük-! séges nap mint nap elvégeznie a 1 túlhaladottnak a kritikáját, biztosítáni az ; elért eredmények védelmét, továbbfejlesztését. Kiemelkedően'föntos teendő tovább munkálkodni a társadalom szocialista tudatának erősítésén, a márxizmus leninizmus eszméjén alapuló ideológiai egység megteremtésén. '' 1 " ; A kongresszust megelőző eszmecserék és a kongresszusi tanácskozás középpontját is az képezte, hogy a pártnak további nagy feladata' belső életének további demokratizálásával, a pártdemokrácia fejlesztésével példát mutatni a'z egész társadalom számára, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. A szélesedő pártdemokrácia egyik biztosítéka a tömegkápcsolatök' erősítésének, a meggyőzésen alapuló irányításnak, a fejlődő szocialista nemzeti egységnek. A megfelelően, eredményesen és hatékonyan működő párt-' demokrácia nélkülözhetetlen feltétele azonban a demokratikus centralizmus, mint a párt szervezeti és működési' elvének érvényesülése. A párt XIII. kongresszusán megfogalmazódott az, amelyet társadalmunk minden rétege kíván, hogy folytatódjék tovább a párt bevált politikája, érvényesüljön a fő irányvonal. Ez adja dolgozó népünknek a kiegyensúlyozott biztonságot és erre építhető a haladás igénye. Az eddigi bevált, politika mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben eredményekkel meg-r \ alapozott, igény. :,, Köztudott, a tőkés világgazdaságban végbemenő folyamatok több tekintetben hátrányosan érintették népgazdaságunkat, továbbfejlődésünk döntő feltételeit azonban a Szovjetunióval, a szocialista országokkal összekap-, csoló proletár internacionalizmuson alapuló kapcsolataink biztosítják, melyek lehetővé teszik a fejlett szocialista társadalom építésének kiegyensúlyozott folytatását..,, A XIII. kongresszus anyagából mint eddig is most is megmutatkozik, hogy pártunk és népköztársaságunk politikájában szerves egységet képez a nemzeti érdek szolgálata és a proletár internacionalizmus. Pártunk XIII. kongresszusa során ország világ előtt ismét bebizonyosodott, hogy pártunk élő szervezet, amely a társadalom problémáira, az ellentmondásokra reagál és élnek benne hazánk mindennapi életének realitásai. Ezeket tükrözik a határozatban foglaltak, amely az elért helyzetet a jövő feltételeként tartja számon és reálisan mérte fel a távlati célok megfogalmazását, így a VII. ötéves terv alapelveit.

9 Á kongresszust követő időszakban a legtöbbet emíegetétt kifejezés a kongresszus szelleme volt és elfogadta a társadalom annak alkotó, munkajellegét. A kongresszus alkotó, munkaszelleme azt is jelenti, hogy a helyi konkrét körülmények között legyünk képesek megvalósítani a kongreszszus céljait, gondolatait. Ezt támogatta a XIII. kongresszus akkor, amikor erről a legmagasabb pártfórumról is azt kérte a párttagoktól és a pártonkívüliektől is, hogy a jövő érdekében kezdeményezzenek és ez ismételten a párt tömegkapcsolatainak fontosságát emeli ki. A kongresszus nyomatékkal szólt a pártalapszervezetek jelentőségéről, mint a párt olyan fórumairól, ahol minden olyan fontos kérdésről kezdeményezni kell, a vitát, amely különösn érdekli az embereket és amely közelebb hozza őket pártunk céljaihoz. Ezt támogatta az az ösztönzés is, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésén belül erősíteni kell a vezetők tár-, sadalmi kiválasztásának, ellenőrzésének lehetőségeit, módjait. Kongresszusunkon különös figyelmet szenteltek az emberi tényezőkre, mint feladataink megoldásának kucskérdésére. A jelenlegi helyzetünk is arra késztetett bennünket, hogy a marxizmus leninizmus humanista alapállását, emberközpontúságát a korábbinál átfogóbban értsük meg és érvényesítsük. Ebben ismételten nagy szerepe van a párt alapszervezeteinek, amelyek a napi politikai munka végzése közben emberi kapcsolatokat építenek nevelőmunkájukkal. E tekintetben egyik fő feladatunk: segítsük elő, hogy egyre nagyobb megbecsülésben éljen a közösségben a társadalomért kezdeményező és dolgozó ember, érezze a pártszerveink támogatását, teljesítményének 'nyilvánosság előtti megmérését, elismerését. A vázlatosan félsorolt feladatok megoldása hosszú távra ad munkát minden kommunistának, akik szüntelenül küzdenek pártunk erkölcsi tőkéjének bővített módon való újratermeléséért. A XIII. kongresszus határozatainak következetes végrehajtása, gya-.korlati megvalósítása a párt vezető szerepének legfontosabb mércéje. Ennek alapján kell megítélnünk és szerveznünk belső pártéletünket, pártépítő tevékenységünket, munkastílusunkat. A pártmunka, a pártmegbízatás most is annak a nemes ügynek a szolgálata, amelyet a fejlett szocialista társadalom építése további előrevitele érdekében a XIII. pártkong- 1 resszus megjelölt.

10 A haszonszerzési célzatú bűncselekmények kriminológiai vizsgálata Irta: Dr. Habony János hadbíró ezds., A haszonszerzési célzatú bűncselekmények elkövetési okainak, valamint elősegítő körülményeinek vizsgálatával az MSZMP Katonai Igazságügyi Szérvek Bizottsága az okkútatási munkabizottságot bízta meg. A vizsgálatról készült jelentést a Pártbizottság október 25-én tartott ülésén fogadta el. A jelentés megállapításait, valamint a munkabizottság tagjainak a vizsgálat során szerzett tapasztalatait az alábbiak szerint adjuk közre: Az utóbbi években hazánkban erősödtek a társadalmi beilleszkedési zavarok, növekedtek a deviáns jelenségek. Ezek szélsőséges formája, a bűnözés igen kedvezőtlenül alakult. Az ismertté vált bűncselekmények száma ugyanis évben meghaladta a et, ami az évhez viszonyítva 8,4%-os emelkedést jelent. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az ismertté vált és a felderítetlenül maradt bűncselekmények közötti rés elég lényegesen megnőtt. Mindé? a közrendet és a közbiztonságot csupán kisebb mértékben érintette, azonban a közvéleményben méltán keltett nyugtalanságot. Főként az jelenthet gondot, hogy néhány nagyobb tárgyi súlyú és kiemelkedően nagy társadalomra veszélyességű bűncselekmény tettesét vagy tetteseit sem sikerült kézre keríteni. A bűnözés abszolút számokban kimutatott emelkedése mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerkezetében bekövetkezett változásokat sem. Itt nyomban szembetűnik, hogy a vagyon elleni bűncselekmények az összbűnözés nagyobb részét alkotják. Ez az arány 1983-ban 59,6%-os volt. A vagyon elleni bűncselekmények kisebb arányban a társadalmi tulajdont, nagyobb arányban a személyek javait károsították. Az évi adatokhoz képest ugyanis 1983-ban a társadalmi vagyon elleni bűncselekmények 2,8%-kal, míg a személyek javai elleni bűncselekmények 10,5%-kal emelkedtek. Megnőtt a lopások, ezen belül a betöréses lopások száma. A társadalmi morál tehát a fosztogatásokkal, az önzés és a harácsolás nyíltabb kifejezésre juttatásával romlott. Ma már mind többen vannak olyan ügyeskedők, akik a könnyű és gyors meggazdagodás reményében bűncselekmény elkövetésétől sem riadnak vissza. Mindezt még segíti a társadalmi

11 vagyon kezelőinek könnyelműsége, felelőtlensége, vagy hanyagsága, ami szinte csábítja az elkövetőt az idegen vagyon elvételére. Nem kisebb gondot jelent a személyi tulajdon tárgyaival szemben tanúsított közömbösség sem. Ha ugyanis az egyre jobban gyarapodó, munkával szerzett értékeinkre nem vigyázunk kellően, teret engedünk a deviáns, bűnözésre hajlamos személyek kártékony cselekedeteinek. Létrejön, sőt már létre is jött az az alvilág", amelynek a tagjai hivatásszerűen (esetenként profi módon) a bűnözésből élnek. A társadalmunk fentebb vázolt negatív jelenségei tették szükségessé, hogy megvizsgáljuk a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos (továbbszolgáló) állományú tagjai és polgári alkalmazottai által haszonszerzési célzattal elkövetett bűncselekményeit, a lehetőségek szerint feltárjuk azok elkövetési okait és az elősegítő körülményeit. A fegyveres erők és fegyveres testületek azon állományát néztük tehát, akiknek hivatásbeli kötelességeik közé tartozik a bűncselekmények, ezen belül a vagyon elleni bűncselekmények megakadályozása. Előre bocsátjuk, hogy a tulajdon elleni bűncselekmények aránya a katonai bíróság elé került bűnügyek egészét tekintve ugyancsak emelkedett. Az összehasonlításnál nem az ismertté vált bűncselekmények adatait, hanem a jogerősen elítéltek számát vettük figyelembe. Ugrásszerű emelkedéssel találkoztunk 1982 évben, amikor az előző évhez viszonyítva 31%- ) kai növekedett a vagyon elleni bűncselekmény miatt elítéltek száma. Ez az arány 1983-ban az előző évi adatokat alapul véve további 14%-kal nőtt. Még így is a vagyon elleni bűncselekmény miatt elítéltek mindössze 21,7%- / át teszik ki az össz-elítélteknek. Az okkutatási munkabizottság a Btk. XVIII. fejezetébe felvett vagyon elleni bűncselekmények mellett további haszonszerzésre irányuló bűncselekményekre is kiterjesztette a vizsgálatot. Ezen belül megnéztük a haszonszerzés Végett elkövetett hivatali visszaélést, vesztegetést, üzérkedést, devizagazdálkodás megsértését, valamint a csempészet - és vámorgazdaságot. Ezek figyelembevételével a haszonszerzési célú bűncselekmény miatt elítéltek megközelítően az elítéltek 25%-át ad-. ják, ami az országos aránynál lényegesen kedvezőbb. Ez természetes jelenség, hiszen a katonai szolgálatban állók (beleértve a sorkatonai állo- j mánycsoportot is), valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek pol- j gári alkalmazottai lényegesen kevesebben követnek el bűncselekményt, j mint a katonai szolgálatban nem állók. j Az elkövetők és a bűncselekményeik adatai Az okkutatási munkabizottság: 179 jogerősen elítélt személy ügyét vizsgálta meg. Ebből a Magyar Néphadsereg állományába 97 személy, a Rendőrség állományába 67 személy és a Határőrség állományába 15 sze-

12 mély tartozott. Az elítéltek között mindössze 7 személy volt nő, akik kettő kivételével' a polgári alkalmazottak közül kerültek ki. Az elítéltek 25%-a (45 fő) tiszti, 65%-a (116 fő) tiszthelyettesi rendfokozatot viselt, míg 10%-a (18 fő) polgári alkalmazottként dolgozott. A vizsgálat az január 1. és december 31. között jogerősen elítélteket fogta át. A jogerősen elítélt 179 személy 225 haszonszerzésre irányuló bűncselekményt követett el. Ebből látszik, hogy nerri volt ritka a vagyon elleni bűncselekmények halmazata. Legtöbbször a különböző sértettek sérelmére elkövetett lopás halmazatával találkoztunk. Előfordult azonban a lopás és a sikkasztás halmazata is. Főként kétszeres és néhány elkövetőnél háromszoros halmazattal találkoztunk. Háromnál több vagyon elleni bűncselekmény halmazata kivételesen fordult elő. Az ügyek közel egy negyedében azonban a vagyon elleni rendszeres támadásra mutatott a folytatólagos egységben elkövetés ítéleti minősítése. A haszonszerzésre irányuló bűncselekmény elkövetője sok esetben más, nem haszonszerzési célú bűncselekményt is megvalósított, amelyeket a katonai bíróságok ugyancsak halmazatban állapítottak meg a terhére. A vizsgálatunk során 79 olyan elítéltet (44%) találtunk, aki halmazatban egyéb bűncselekményt is elkövetett. Ezek főként a raktári, valamint egyéb anyaghiányok leplezésére szolgáló okirathamisítások voltak. Előfordult azonban, hogy az elítélt halmazatban hanyag kezelést vagy jellemző, helyzetként szolgálatban kötelességszegést követett el. A vizsgált bűncselekményekből 15 hivatali visszaélés, ugyancsak 15 vesztegetés, 2 üzérkedés, 7 devizagazdálkodás megsértése, 2 csempészet, 72 lopás, 62 sikkasztás és 50 csalás volt. A vizsgált időszakban, rablás és kifosztás miatt marasztaló ítélet nem született. A hivatali visszaélést kivétel nélkül a közrendvédelmi állományban szolgálatot teljesítő rendőr tiszthelyettesek követték el azzal, hogy Ft közötti jogtalanul kiszabott helyszíni bírságot a saját céljaikra fordították. A vizsgált ügyeknek csupán a 10%-ában minősült a bűncselekmény jelentős értékre elkövetettnek, illetve mindössze három ügyet találunk, amelyben különösen nagy értékre valósult meg a bűncselekmény. A vizsgált ügyeket tehát az alkalomszerűség jellemezte, amellyel csekélyebb érték bűnös szerzését lehetett elérni. Mindezt jól mutatja, hogy a vizsgált 225 bűncselekményből 96 (43%) volt bűntetti, míg 129 (57%) vétségi alakzatú. Sajnálatos jelenség azonban, hogy a bűncselekménnyel okozott kár nagy része a társadalmi vagyont érte. Ha az elkövetőket vesszük alapul, azok 60% alatti része követte el a bűncselekményt a társadalmi tulajdon ellen. A kár összegének vizsgálata során azonban ennél lényegesen nagyobb aránytalanságot lehet kimutatni. A vizsgált ügyekben okozott kár összesen Ft-ot tett ki. Viszont ennek a kárnak több mint a 80%-a a társadalmi vagyonbán keletkezett..abban a körben, amelyben a vizsgált

13 elkövetők mozogtak, nem találkozhattak nagy értékű személyi tulajdonnal, ezzel szemben a társadalmi vagyon különösen nagy értékekből állt. A szolgálati helyen kívüli elkövetés pedig egy gázpalackra, Ft alatti értékű építőanyagra, más tárgyakra, illetőleg kisebb pénzösszégre nézve valósult meg.., ' Az ítéleti adatok szerint az okozott kárból csupán Ft térült meg a büntető eljárás során. A katonai bíróságok a vádlottakat Ft kár megtérítésére kötelezték. A különbözet Ft tekintetében pedig a kártérítés elbírálását egyéb törvényes eljárásra utalták, vagy a kár tekintetében döntést nem hoztak. A vizsgált ügyek alapján arra következtettünk, hogy a katonai igazságügyi szervek megfelelő figyelmet fordítottak a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére. Ennek ellenére igen magas az az összeg, aminek az elbírálását egyéb törvényes eljárásra kellett utalni. Sok olyan bűnügyet találtunk, ahol a bűncselekménnyel okozott kár pontos összege nem lett tisztázva, a kárt többek közrehatása, szolgálati mulasztása idézte elő, avagy a kárt okozók felelősségi arányát még a tárgyaláson sem lehetett eldönteni. Különösen a hanyag kezeléssel okozott károk összegét nem lehetett tisztázni. Mindez azt eredményezte, hogy a katonai bíróság a kártérítési igény érvényesítését egyéb törvényes eljárásra utalta. A vizsgált ügyek kisebb hányadában sem a katonai ügyész, sem pedig az erre jogosult parancsnok nem terjesztett elő kártérítési kérelmet. Az előterjesztés kivétel nélkül azért maradt el, mert a kár összege nem volt megállapítható. Ilyenkor a bíróság a bűncslekménnyel okozott kár tekintetében rendelkezést nem hozhatott. Á büntető eljárás lényeges feladatának tartjuk, hogy a bűncselekménnyel okozott kár összegét már az eljárás nyomozati szakában pontosan rögzítse, majd a katonai ügyész a kártérítés iránt keresetszerű követelést terjesszen a katonai bíróság elé. A kár összegének megállapítása céljából megfelelő képesítésű szakemberekből bizottságot lehet létrehozni, ez a bizottság katonai ügyészi irányítás mellett a szükséges vizsgálatot el tudja végezni. Sokrétű és bonyolultabb ügyben nem lehet eltekinteni az igazságügyi szakértő kirendelésétől. A pontos adatok biztosításával nemcsak a társadalmi vagyon mielőbbi visszatérítését tudjuk elérni, hanem az alakulatok fegyelmi helyzetét is segíthetjük. Az anyagi szolgálati ágak aligh? tudnak ugyanis megfelelő munkát folytatni mindaddig, amíg a nyilvántartásaik rendezése, az értékeik számbavétele nem történik meg. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is bár ez az okkutatási munkabizottság működésén kívül esik, hogy a megítélt kár behajtása iránti parancsnoki intézkedés, vagy az el nem bírált ügyekben a kártérítésre kötelezéshez szükséges parancsnoki eljárás nem kevésbé fontos feladat. A katonai bíróság által megítélt kár végrehajtása kizárólag parancsnoki

14 kérelemre indul, erre nézve a katonai igazságügyi szervek hivatalból nem intézkednek. Ezt a végrehajtás iránti kérelmet, végrehajtási láp kiállítá-. sával, a döntést hozó katonai bíróságnak kell megküldeni, aki azt záradékkal, az illetékes bírósági végrehajtóhoz továbbítja. Amennyiben a kár parancsnoki mulasztás miatt nem térül meg, ez is a társadalmi vagyon sérelmével jár. Az elkövetők családi körülményei, jövedelmi és vagyoni viszonyai A munkabizottság vizsgálati adatai arra engedtek következtetni, hogy a terhesebb családi körülmények, vagy a rosszabb jövedelmek nem hatottak ösztönzőleg a haszonszerzési jellegű bűncselekmények elkövetésére. Legfeljebb néhány ügyben és más körülményekkel együtt járulhattak hozzá a bűnös szándék kialakulásához. Erre mutat, hogy nemcsak a nagycsaládos vagy egészen csekély jövedelmű elkövetők valósítottak meg vagyon elleni bűncselekményt. A megállapításunk helyességét a következő adatok igazolják: Az elkövetők 76%-a nős és rendezett családi körülmények között élt, 15,5%-a pedig nőtlen, csupán önmaga' eltartásáról gondoskodott. Mindössze az elkövetők 8,5%-a volt elvált vagy különváltan élő, többségében tartásdíj fizetésére kötelezett. A rendezett családi körülmények között élők feleségei (férjei) rendszeres munkaviszonyban álltak, így jövedelemmel rendelkeztek, s csupán 16 személy felesége volt gyermekgondozási szabadságon. 48 elkövető a házastársával együtt egy gyermek, 56 elkövető két gyermek, 11 elkövető három gyermek eltartásáról gondoskodott és mindössze 4 elkövetőnek volt háromnál több gyermeke. Az elkövetők 80%-a megfelelő, a többségük kettő vagy kettő és fél szobás lakásban lakott. Közülük 43 elítéltnek saját családi háza volt, amelyet esetleg OTP- vagy szövetkezeti kölcsön terhelt. Az elkövetők jövedelmi viszonyai sem tekinthetők rossznak. Az elkövetők 29%-ának az egy főre eső havi jövedelme ugyan 2000 Ft alatt volt, ide tartozott azonban az a 16 család, ahol a feleség gyermekgondozási szabadsága miatt a havi jövedelem lecsökkent. Ugyancsak az elkövetők 29%-ának volt az egy főre eső havi jövedelme Ft közötti, míg 32%-ánál Ft közötti volt, sőt 17 személynél (10%) az 5000 Ft-ot is meghaladta. Ide kell számítanunk azt is, hogy az elkövetők 47%-a valamilyen vagyonnal (nyaraló, hétvégi ház, kert, személygépkocsi stb.) rendelkezett. A vagyontárgyak közé nem számítottuk be a saját tulajdont képező családi házakat, mert ezeket rendszerint különböző kölcsöntartozások terhelték. A vizsgált elkövetők közül 62 személy tartott személygépkocsit.

15 A tiszthelyettesek tulajdonában volt személygépkocsik erősen használt állapotúaknak minősültek. Néhány ügyben meg lehetett figyelni, hogy a tiszthelyettesi karunk egy része a személygépkocsi fenntartásával és üzemeltetésével erején felül költekezett. Ily módon egy látszat jólét fenntartását akarta mutatni, hogy maga is megfeleljen az e körben elterjedt szokásoknak. Az anyagi lehetőségeik helyes számbavétele mellett viszont bizonyára sokan nem vállalkoztak volna arra, hogy a jövedelmüket bűncselekmény elkövetésével egészítsék ki. Mindez a későbbiek során még érintett. pazarló életmód egyik formája. A szolgálathoz (munkához) való viszony A bűncselekmény okainak és elősegítő körülményeinek vizsgálata során nem lehetett közömbös, hogy az elkövetőknek milyen volt a szolgálathoz való viszonyuk, mennyire lehetett látni, hogy a társadalommal szemben fennálló munkaköri kötelezettségeikkel sem törődnek. A jellemzések és minősítések adatai szerint az elkövetők 25%-a a munkáját rosszul, a 39%-a megfelelően, míg 36%-a jól végezte. Felmerült azonban, hogy az elkövetők egy része a szolgálatban való megtartás érdekében kapott a valóságosnál jobb jellemzést. A becsatolt jellemzések megállapításait ugyanis nem erősítették meg a dicséreti és fenyítési lapok. Olyan elkövetőnek is megfelelő minősítést adtak például, akit az utóbbi két évben három alkalommal fenyítettek italozással összefüggő fegyelemsértés miatt. Tapasztaltunk olyan esetet is, hogy jó minősítést kapott az a vádlott, aki az utóbbi három év alatt dicséretben nem részesült. Mindebből következett, hogy a jellemzések és minősítések megállapításait nagyobb kritikával kell fogadnunk. Még így is fel kell vetnünk, hogy a szolgálatát rosszul vagy éppen csak megfelelően teljesítő anyagi beosztású tisztek és tiszthelyettesek munkájának ellenőrzése több figyelmet igényel. Az elkövetők szolgálati beosztása vagy munkaköre A bűnelkövetés okainak feltárása során lényeges körülménynek tartottuk annak megállapítását, hogy mely beosztások esetében gyakoribb a vagyon elleni bűncselekmény elkövetése. Az előzetes feltevés szerint az anyagi beosztásokat (munkaköröket) láttuk olyanoknak, ahol könnyebb az egyéni haszonszerzésre törekvés kialakulása. A vizsgálatunk ezt a feltevést csak részben igazolta. A néphadsereg állományából ugyanis 14 elkövető szakaszparancsnoki beosztásban teljesített szolgálatot, közülük 2 személy ellátó szakaszparancsnok volt. Szolgálatvezetői beosztásban 17, raktárve-

16 zetoi beosztásban pedig 4 személy volt. A szolgálatvezetők közül egy személy elhelyezési szolgálatvezetői, két személy üzemanyagszolgálat-vezetői, egy személy egészségügyi szolgálatvezetői, egy személy gép járműszolgálatvezetői beosztást töltött be, míg a további szolgálatvezetők alegységekhez voltak beosztva. Négy szolgálatvezető nem a kezelésében volt vagyon sérelmére követte el a bűncselekményt. A néphadsereg állományában volt további 62 személy beosztása rendkívül változatos képet mutatott. Volt közöttük egységparancsnok-helyettes, hadtáphelyettes, zászlóaljparancsnok-helyettes, építőszázad-parancsnok, tervező főtiszt, fedélzeti technikus, meteorológus, sporttiszt, állomás- és bázisparancsnok, műszerész, HEMO igazgató, pénztáros (három személy), anyagbeszerző (három személy), javítóraj-parancsnok, adminisztrátor, étkezde gondnok stb. A rendőrség állományából járőr (gépkocsizó járőr) beosztásban völt 26 személy. Ezek közül 15 vádlott hivatali visszaélést követett el azzal, hogy Ft közötti jogellenes bírságolással szerzett összeget a saját céljaira költötte. A rendőri testületből elítélt további személyek beosztása ugyancsak változatos képet mutatott. Az elítéltek között volt osztályvezető, nyomozó, körzeti megbízott (hat személy), vizsgáló tiszt, anyagi tiszt, segédhivatal-vezető, igazgatásrendészeti előadó, gépjármű-előadó, ügyeletes tiszthelyettes és fogdaőr. A határőrség állományából három személy őrsparancsnok politikai helyettes, egy személy pedig kerületparancsnokságnál politikai munkatárs volt. A továbbiak között egy-egy személy század- és szakaszparancsnok, őrsellátó, anyagbeszerző, élelmezésiszolgálat-vezető, útlevélkezelő volt. Különböző raktárkezelői és anyagnyilvántartói beosztásban teljesített szolgálatot további öt személy. összességében kimondhatjuk, hogy nemcsak áz anyagi szolgálati ágak beosztottai követtek el haszonszerzésre irányuló bűncselekményt, hanem olyanok is, akik nem voltak vagyonkezelők. Ugyanakkor nagyon' sokan valószínűségi számításaink szerint 95 elkövető követte el a bűncselekményt a szolgálati beosztásának (munkakörének) lehetőségeit kihasználva, azzal visszaélve. Ide soroltuk azt is, aki az egységügyeletesi szolgálatát használta fel üzemanyag eltulajdonítására. A bűncselekmények elkövetési okai és azt segítő körülményei A bűncselekmények elkövetésének okai és azt segítő körülményei rendkívül színes képet mutattak. Nyilvánvaló, hogy az ügyiratok átvizsgálása alapján nem minden okot és bűncselekményt segítő körülményt

17 tudtunk rögzíteni. Még így; is az alább részletezett 418 elkövetési, okot és elkövetést segítő körülményt gyűjtöttünk össze: beosztással, munkaköri lehetőséggel való visszaélést 95 ellenőrzési hiányosságokat 28 bizonylati fegyelem lazaságát 8 alkalomszerűség kihasználását 37 italozó jellegű életmódot 47 kártérítés alóli kibúvásra törekvést 15 pazarló jellegű életmódot, anyagi lehetőségeit meghaladó költekezést 21 pénzzavar megszüntetésére törekvést 22 könnyelmű életvitelt, durva felelőtlenséget 54 elvtelen kapcsolatok kialakítását, antiszociális (bűnöző) személlyel való barátkozást 33 elöljáró kérésére cselekvést 1 leszerelési szándékot 3 rendezetlen családi életet, mint közvetett hatást 6 külföldi cikkek (hiánycikkek) iránti keresletet 4 állami biztosító kihasználását 2 társas bűnkapcsolat létesítését 7 pusztán munka nélküli jövedelemre törekvést 35 személynél állapítottunk meg. A 17 elkövetési okcsoport és azt segítő körülmény 179 elkövetőhöz kapcsolódik. Már ebből is kitűnik, de az egyes ügyek vizsgálata szintén mutatta, hogy a bűncselekmények nem egyetlen ok miatt, és nem egyetlen körülmény segítségével jöttek létre.; Véleményünk szerint a bűncselekmény elkövetésében akkor is több ok vagy körülmény játszott szerepet, ha ezt nem lehetett kimutatni. Ezért nem túlzás annak a megállapítása, hogy minden szándékos bűncselekmény elhatározásának kialakulásához két-három okra vagy körülményre van szükség. Még ezekhez is egy vagy több deviáns személyiség kell. A rendszeresen italozó személy például könnyebben használja fel az alkalmat vagyon elleni bűncselekmény elkövetésére, vagy az italozás pazarlással, elvtelen kapcsolatok kialakításával, a családi élet felbomlásával, a szolgálati beosztás elhanyagolásával jár együtt. Más esetekben a könnyelmű életszemlélet, a felelőtlenség, a fegyelem hiánya vezethet anyaghiányokhoz. 13 ügyben mutattuk ki, hogy az elkövető a raktárhiányt fiktív okmányok készítésével igyekezett leplezni. Két elkövető pedig valótlan kárbejelentéssel tévedésbe ejtette az Állami Biztosítót, ezzel a személygépkocsiban keletkezett kárát szavatossági biztosítás alapján kérte megtéríteni. A könnyelműség vezethet elvtelen kapcsolatok kialakításához, az antiszociális és bűnöző személyekkel való ba-

18 rátkozáshoz, ezáltal bűnelkövetési formák létesítéséhez. Ebben, a körben a vizsgálatunk során figyelmen kívül hagytuk azokat a polgári személyeket, akik a vizsgálat alá vont személyekkel együtt követtek el vagyon elleni bűncselekményt. Az okkutatási munkabizottság 7 ügyben állapította meg, hogy a bűncselekményt társas formában valósították meg. Itt azonban csupán azokat az ügyeket vettük számba, amelyekben az ítéleti minősítés bűnszövetségben elkövetettséget állapított meg. Nem volt ritka azonban, hogy az elkövetők polgári személyekkel egyetlen bűncselekményt követtek el, ezért a cselekményük nem minősült bűnszövetségben elkövetettnek. Ezeket az eseteket az elvtelen kapcsolatok vagy az antiszociális (bűnöző) személlyel való barátkozás cím alá soroltuk. Persze a feltüntetett 33 esetben a kifogásolt kapcsolat kialakítása azt is jelenti, hogy a fegyveres testület, tagja döntően emiatt határozta el a bűncselekmény elkövetését. Jó lenne, ha jutna időnk arra, hogy a fegyveres erők és testületek hivatásos állományú tagjait a barátaik jobb megválasztására ösztönözzük, ebben a tekintetben határozottabb igényességre neveljük. Mindez nem jelentené a magánéletbe való illetéktelen beavatkozást.. Rendkívül gyakori volt ezt 95 esetben állapítottuk meg, hogy az elkövető az elöljárói beosztását, szolgálati vagy munkaköri lehetőségeit használta fel bűncselekmény elkövetésére. Ezt a sikkasztás és csalás elkövetésénél szinte kivétel nélkül kimutattuk. Ezzel a körülménnyel a lopás megvalósítása során is gyakrabban találkoztunk. Az elkövető ugyanis a szolgálati (munkaköri) jogosultsága folytán jutott abba a helyiségbe, ahonnan az idegen dolgot elvette, vagy így jutott hozzá például üzemanyaghoz, zárt helyiségben tartott pénzhez, illetőleg egyéb értékhez. A századparancsnok minden nehézség nélkül magához vehette az írnok által kezelt kazettát és az abban talált összeget a saját céljaira fordíthatta. Az építőalakulat tisztje a lakására vitethette az anyagokat és festékeket. A hivatali visszaélés és a vesztegetés elkövetői ugyancsak a szolgálati kötelmeik megszegésével juthattak jogtalan előnyhöz. Az alkalomszerűség egyszerű példája a laktanyaudvaron talált ruházati könyv eltulajdonítása, az ebből vásárolt anyagok BÁV útján történő értékesítése. Ugyanerre mutat annak a tiszthelyettesenek a cselekménye is, aki a nyitva álló falusi lakásból egy gázpalackot vitt el nyomáscsökkentővel együtt. Mindössze három ügyben állapítottuk meg, hogy a bűncselekményt feltehetően burkolt leszerelési szándékkal követték el. Ilyen lehetett annak az orvos főhadnagynak az ügye, aki az áruházból egy kordbársony nadrágot lopott és szinte várta, hogy leleplezzék,. Korábban a rendfokozatáról lemondott és a visszatartási idejét töltötte. Más kérdés, hogy a katonai szolgálat alóli kibúvás elkövetését nem lehetett bizonyítani, ezért azt az okkutatási munkabizottság is csupán valószínűsítette. 2.17

19 Áz ellenőrzés hiánya és a bizonylati fegyelem 1 lazasága,, összesen Őé elkövetőnél volt megállapítható. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen.kívül azt sem, hogy a formálisan tartott, esetenként csak az okmányokban feljegyzett ellenőrzés, nem előzi meg a bűncselekmény elkövetését, inkább arra ösztönzi a vagyonkezelőt. Méltán számíthat ugyanis > arra, hogy iaz ellenőrzésre kötelezett elöljáró a következő alkalommal sem tart tételes ellenőrzést, hanem meglevőnek fogadja el a nyilvántartásban feltüntetett anyagokat. A bűnügyi iratok alapján több : pontosan meg nem állapítható 1 esetben.. következtettünk formálisan elvégzett ellenőrzésre, ezt azonban bűncselekmény elkövetését segítő okként, éppen a kellő igazoltság hiánya miatt, nem mutattuk ki. ; '' ' Az ügyek átvizsgálása során láttuk, hogy az elkövető fiktív okmányok készítésével igyekezett a kártérítési felelősség alól kibújni. Konkrétan a fiktív okmány csalási szándékkal való felhasználását 13 személynél állapítottuk meg. A vizsgált ügyek között voltak azonban olyanok is, amelyékben az elkövető aszándékos bűncselekmény mellett, nagyobb összegű hanyag kezelést is megvalósított. Ezek többségében az anyagkezélő mindent megtett azért, hogy a hiányát eltüntesse vagy legalább csökkentse. Ebből a célból más alakulattól kért kölcsön anyagot, távoli alegységnél kintlévőnek jelölté a hiányt vagy más módon igyekezett a leltározó bizottságot, illetőleg a kijelölt igazságügyi szakértőt félrevezetni; Több olyan ügyet is találtunk, amelyekben az anyagkezelő a nyilvántartások rendkívül pontatlan vezetésével, 1 talán az anyagnyilvántartások és egyéb okmányok vezetésének szándékos elhanyagolásával akarta az általa okozott kár megállapítását meghiúsítani. Arra is volt példa, hogy a szándékosan okozott kárt hanyag kezelésből eredőnek kívánta értékeltetni. Gondatlan károkozás esetén ugyanis lényegesen kisebb összegű lehet a kártérítés, míg szándékos károkozásnál az elkövető a teljes kár erejéig felel. A vizsgálatunk adatai arra a következtetésre is lehetőséget nyújtottak, hogy az okok és körülmények, amelyek a polgári életben a vagyon elleni bűncselekmény elkövetéséhez vezetnek, a katonai szolgálati viszonyok között is hatnák. Anélkül, hogy ezek különösebb értékelésébe bocsátkoznánk, ide sorolhatjuk az italozással összefüggő bűnös magátartásokat, a könnyű pénzszerzésre, munka nélküli jövedelemre törekvést, á pazarló, az anyagi lehetőségeket figyelmen kívül hagyó költekezést, a hiánycikkek külföldi beszerzését és haszonnal értékesítését, az Állami Biztosító kihasználását stb. Természetesen ide tartozik a bizonylati fegyélem hiánya és a 3 ellenőrzési lazaság is, hiszen mindezzel a polgári életben dolgozó anyagkezelők esetében ugyancsak találkozhatunk.

20 Büntetéskiszabási gyakorlat A katonai bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata hosszabb idő óta a Legfelsőbb Bíróság irányításának megfelelően alakul. A vizsgálat során mindössze 11 esetben találtunk változtatást a büntetés kiszabásában. A változtatások részben az elkövető terhére, részben pedig a javára történtek. Egységes a katonai bíróságok gyakorlata abban, hogy a haszonszerzési bűncselekmény tettese, különösen, ha fosztogató jellegű elkövetési magatartással valósította meg a bűncselekményt, általában nem hagyható meg a hivatásos állományban. Ezt a gyakorlatot igazolták a vizsgált ügyek adatai is. A katonai bíróságok 80 személynél lefokozást szabtak ki, többségében mellékbüntetésként, 5 esetben azonban önálló büntetésként. 3 személy- > lyel szemben önálló büntetésként, 1 személlyel szemben pedig mellékbüntetésként lett kimondva a szolgálati viszony megszüntetése. 12 vádlottnál a közügyektől eltiltás a rendfokozattól való megfosztást is eredményezte. A katonai bíróságok a szabadságvesztés katonai fogdában való végrehajtás mellett 3 esetben nem alkalmaztak lefokozást és 9 alkalommal került sor enyhébb rendfokozati büntetésre, így rendfokozatbán visszavetésre és a várakozási idő meghosszabbítására. Az időközben tartalék állományba helyezett vádlott tekintetében is többször mellőzhető volt a lefokozás, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásakor. A polgári alkalmazotti állományba tartozókkal szemben pedig rendfokozatot érintő büntetés alkalmazására nincs törvényi lehetőség. Ezzel szemben általános volt a lefokozás kiszabása, napi tételes pénzbüntetés mellett. A vizsgálat alá vont elkövetők kivétel nélkül első esetben követtek el bűncselekményt. A bűncselekmények több mint fele csekélyebb súlyú, vétségi alakzatú volt. Ezért az elítéltek nagy része (99 fő) próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ugyanezen indokok alapján 45 személy napi tételes pénzbüntetésben részesült. 23 vádlott polgári büntetésvégrehajtási intézetben végrehajtandó, 3 személy katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztést, 5 személy önállóan lefokozást kapott, míg 3 személy szolgálati viszonyát önálló büntetésként szüntette meg a katonai bíróság és 1 személyt próbára bocsátott. Fegyelmi eljárásra utalásra a vizsgált időszakban nem került sor. Feladatok A bűnözés napjainkbán még a fegyveres erők és a fegyveres testületek keretein belül is jelentős társadalmi probléma. Ugyanakkor olyan öszszetett társadalmi jelenség, ami az intézkedések egész sorát, az intézkedésre jogosult parancsnokok (vezetők) egységes fellépését igényli. A bűncselekmények felderítése és a személyre tekintet nélküli felelősségre vonás

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2011. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2010-ben

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A 2004-2008. ÉVEKBEN 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1417-6688 - 3 - I. B E V E Z E T É S A rendőrök

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

KORRUPCIÓ ÉS TI AKADÉMIA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Dr. Inzelt Éva, egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék

KORRUPCIÓ ÉS TI AKADÉMIA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Dr. Inzelt Éva, egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék KORRUPCIÓ ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TI AKADÉMIA Dr. Inzelt Éva, egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék corruption is the prize" A KORRUPCIÓ TAPASZTALÁSA VARGA GERGELY ÜGYÉSZ ESETE 2011. nov.

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2010. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2009-ben

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetség

Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetség Kovácsné Dr. Szekér Enikő főosztályvezető úrnő részére Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály Belügyminisztérium Tárgy: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1 LEGFŐBB ÜGYÉSZ Ig. 199/1968. Legf.Ü.sz. MÁSO LAT. 1 A legfőbb ügyész 3/1968. számú utasítása a közúti közlekedési szabályok megszegői felelősségre vonásának egyes kérdéseiről. I. A közúti közlekedés rendjének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Számadás fajtái: - rendszeres számadás - eseti számadás - végszámadás Számadásra kötelesek: - hivatásos gyám - hivatásos gondnok - gondnok

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 9/B. függelék 5. melléklet A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE BUDAPEST,

Részletesebben

'LGJ. számú előterjesztés

'LGJ. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je 'LGJ. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a térfigyelő rendszer működésének gyakorlati tapasztalatairól szóló tájékoztatóról

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A rendőrség gazdaságvédelmi szervezete Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Gazdaságvédelmi és Pénzhamisítás Megyei Rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A felvételi munka gyakorlata, az utánpótlás nevelése állományon belül

A felvételi munka gyakorlata, az utánpótlás nevelése állományon belül A felvételi munka gyakorlata, az utánpótlás nevelése állományon belül A büntetésvégrehajtási testület személyzeti apparátusának sokrétű és szerteágazó tevékenységrendszerén belül jelentős helyet foglal

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 28-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőr Egyesület beszámolója a 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl . oldal, összesen: 6 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl Az Országgyûlés a gépjármûvezetõk önkéntes jogkövetõ magatartásának erõsítése, a közúti közlekedés biztonságának

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról Az Országgy lés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár el tti öregségi nyugdíjak megszüntetésér l, a korhatár

Részletesebben

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Szervezeti és működési szabályzat 32. sz. melléklete Elfogadva: 2005. május 10., hatályba lép: 2005. május 18-án Utolsó módosítás: 2016.

Részletesebben

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu Ügyszám: 19060/6298-1/2014. ált. Az Ajkai Rendőrkapitányság beszámolója Halimba község

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KÖZRENDVÉDELMI ÉS KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY KÖRZETI MEGBÍZOTTI ALOSZTÁLY. Jóváhagyom: B E S Z Á M O L Ó

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KÖZRENDVÉDELMI ÉS KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY KÖRZETI MEGBÍZOTTI ALOSZTÁLY. Jóváhagyom: B E S Z Á M O L Ó Szám: RENDŐRKAPITÁNYSÁG KÖZRENDVÉDELMI ÉS KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY KÖRZETI MEGBÍZOTTI ALOSZTÁLY /2011. ált. Jóváhagyom: Regdon László r.alezredes mb. rendőrkapitány B E S Z Á M O L Ó Monoszló község

Részletesebben

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás Szám: 5-1/59/2007. TÜK a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a Rendőrség gazdaságvédelmi

Részletesebben

Az új Ptk. nak való megfelelés

Az új Ptk. nak való megfelelés Az új Ptk. nak való megfelelés 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Március 15.-éig a létesítő okiratot az új Polgári törvénykönyvhöz kell igazítani Létesítő okirat felülvizsgálata Országos Bírósági

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete. a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete. a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 25/2010. (VI. 30.) sz. rendelete a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályairól Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban:

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 2011. évi. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény valamint a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény

Részletesebben

Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve

Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve Az Országos Kriminológiai Intézet 2015. évi munkaterve KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A felnőttek és gyerekek közötti bántalmazás

Részletesebben

KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSEK RENDŐRSÉGI TAPASZTALATAI

KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSEK RENDŐRSÉGI TAPASZTALATAI A FINANSZÍROZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSEK RENDŐRSÉGI TAPASZTALATAI Kapcsolat a pénz- és tőkepiaccal Egyes büntetőeljárások során (pl.: tanúkihallgatások, megkeresések) Oktatások, képzések Együttműködés

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVANYA XVI. ÉVF. 2. SZÁM A KATONÁI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1985 Szerkeszti a Szerkesztő

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD RENDŐRŐRS CSURGÓ Cím: 8840 Csurgó Petőfi tér 36. Tel.:82/471-004 / BM: 03-23/27-42 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD RENDŐRŐRS CSURGÓ Cím: 8840 Csurgó Petőfi tér 36. Tel.:82/471-004 / BM: 03-23/27-42 E-mail: nagyatadrk@somogy.police. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD RENDŐRŐRS CSURGÓ Cím: 8840 Csurgó Petőfi tér 36. Tel.:82/471-004 / BM: 03-23/27-42 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu Ügyszám: 14050/2017/2014/ált. Kezelési jelzés: "Nyílt"

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 10. Tel: 96/554-214, Fax: 96/554-219 Email: igazgatas@pannonhalma.hu Ügyintéző:

Részletesebben