Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:

Átírás

1 Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A terület kutatása Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről. Országos regionális elemzés. Kutatási zárótanulmány, NFI Budapest. (Felnőttképzési kutatási füzetek 21.) Borsi árpád (szerk.), A felnőttképző intézmények hatékonyságának vizsgálata, Felnőttképzők szövetsége, Budapest Benkei Kovács Balázs, Helyzetkép az előzetes tudás felméréséről az akkreditált felnőttképző intézmények körében Farkas Éva, Az akkreditált felnőttképzési intézmények működésének jellemzői, in. Tények és tendenciák a felnőttképzés 25 évéről. Gondolattérkép 1

2 Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt: Audi Hungaria Zrt. Magyar Posta Zrt. Számos főiskola és egyetem. Interaktív Televíziós Műsorkészítő Kft. Metro Kereskedelmi Kft. Atalanta Oktatási Kft. Katedra Nyelviskola Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Számos tréner cég (Agykontroll Kft.) Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az akkreditált intézmények legutóbbi átfogó vizsgálata (2010.) Primer adatgyűjtés- strukturált kérdőíves lekérdezés NSZFI adatbázisában szereplő érvényesen akkr. intézmények száma: 1488 Postai úton és en Visszaérkezett 297 feldolgozható kérdőív alapján (20 % -os részesedés) 60 kérdésből álló kérdőív 6 témakörben június február tisztított minta intézmény megszűnt, stb OSAP 1389 intézmény szolgáltatott adatot 2010-ben 9920 szerepelt a FAT nyilvántartásában Forrás: Farkas Éva, 2013, A kérdőív tematikus blokkjainak feldolgozása 2

3 A kérdőív felépítése I. Az intézmények általános adatai (megalakulás, akkreditáció éve, jogi forma, stb.) II. Az intézmény működési adatai (személyi és tárgyi feltételek, finanszírozás, pályázatok, fejlesztések) III. Az intézmény képzési adatai 2010-re vonatkozóan (képzési kínálat, képzések száma, résztvevők száma, célcsoportok, stb.) IV. Felnőttképzési szolgáltatások(a szolgáltatások típusai, díjai, módszerek) V. Esélyegyenlőség biztosítása (egyenlő hozzáférés, fogyatékkal élők képzése) VI. Jogi szabályozás (az akkreditáció előnyei, hátrányai, minőségirányítási rendszer) Az akkreditált intézmények régió szerinti eloszlása (FAT 2011 alapján) ,1 6,3 8,4 8,3 7,3 7,1 13,2 8,3 Forrás: Farkas, 2013, 157. A vizsgálatban résztvevők felnőttképzésgyakorlásának időbeli megoszlása ,3 19,9 17,2 18,9 11,4 0-5 év 6-10 év év év 20 évnél régebb óta 2,4 nem válaszolt Forrás: Farkas, 2013,

4 A vizsgált intézmények megoszlása jogi forma szerint 22,2 4,1 Gazdasági társaság Nonprofit szervezet 22,2 51,5 Költségvetési intézmény Egyéb Forrás: Farkas, 2013, 158. A vizsgált felnőttképző intézmények bevételi forrásai 18% 17% 5% 27% Egyéb források A résztvevők által fizetett részvételi díjak A munkáltató által fizetett részvételi díjak Európai Uniós források Állami források 33% Forrás: Farkas, 2013, 159. Az intézményi háttér további jellemzői A felnőttképzésért felelős vezetők között alacsony számban vannak andragógiai (39 eset -15 %) és pedagógiai (178 eset) végzettségű munkatársai Az intézmények 46 % szerepelt sikerrel a felmérést megelőző két évben európai uniós pályázaton, elsősorban képzések szervezésére(98 eset)illetve szervezet-fejlesztésre kaptak támogatást Alacsony az intézmények 70%-a esetében az főfoglalkozású alkalmazotti létszám (1-10 fő között)- adminisztrációs és vezetői pozíciók 40 %-uk bérli a képzési helyszínt, további 40%-uk saját tulajdonú képzőhellyel rendelkezik (De 6 %-uk nem rendelkezik állandó helyszínnel 4

5 Az intézmények képzési adatai Az intézmények 40% csak szakmai képzésekkel foglalkozik Az intézmények fele 1-20 képzést indított el 2010ben (a gazdasági társaságok aktívabbak) A célcsoport: intézmény- az érettségizettek részére intézmény az alapfokú iskolai végzettségűek részére intézmény a diplomával rendelkezők részére (! A hátrányos helyzetűekre kisebb fókusz!) A képzések területileg aránytalanul oszlanak el: egy-egy régióban a 21 szakmacsoport felében sem indítanak képzéseket A legfontosabb: a megbízó vállalatok igényei Képzéseiket legtöbben csupán a honlapjaikon és szórólapokon hirdetik Képzések száma 2010-ben A kutatásban szereplő intézmények Az OSAPbanszereplő intézmények (1389) Arány Általános képzések % OKJsszakmai képzések Nem OKJsszakmai képzések % % Nyelvi képzések % Összesen % A képzések résztvevői Résztvevő/fő OSAP résztvevő/ fő Arány Általános képzés % OKJsszakmai képzés % Nem OKJsszakmai képzés % Nyelvi képzés % Összesen % A felnőttképzési szolgáltatások megvalósítása Felnőttképzési szolgáltatás Előzetesen megszerzett tudás mérése, értékelése Képzési szükséglet felmérése (61 %) Álláskeresési tanácsadás (36 %) Pályaorientációs tanácsadás Ingyenes/ képzésben részt vevőnek ingyenes/díjazás ellenében Összesen 167/104/ /49/ /51/ /36/4 70 Szimptómák: -látszólag eltérő a kereslet (egyes képzéseknél 100%-os igénybevétel (31%), az intézmények más részénél (28%) 10 %-ot sem éri el. - ingyenesség -az előzetes tudásszint mérés eszközeinek megjelölése (felmérő teszt, szóbeli feladatsor, gyakorlati alkalmazás 5

6 Az esélyegyenlőség biztosítása A felmérés vizsgálja, hogy önbevallás alapján az intézmények mennyire és milyen típusú fogyatékossággal élők számára akadálymentesített (mozgássérült, látássérült, hallássérült, tanulásban akadályozott) 16 %aaz intézményeknek nem tudja biztosítani a hozzáférést, de kifejezetten fogyatékossággal élők számára mindössze 37 intézmény hirdet képzést Milyen intézkedésekkel járulnak hozzá az akadálymentesítéshez: Fizikai akadálymentesítés (48 %) Díjkedvezmény, részletfizetés (31 %) Speciális tananyagok biztosítása (18 %) Pályázatokon való részvétel (22 %) Fogyatékos személy az intézmények 43 %-nak képzésén vett már részt Jogi és minőségügyi szabályozás Az intézmények közel 60%-nak gondot okoz a jogszabályok értelmezése, az állandó változások nyomonkövetése Az intézmények több mint 1/3 része külső felnőttképzési szakértők segítségét is igénybe veszi Az akkreditált intézmények zöme a FAT minőségirányítási rendszerét működteti, emellett egy részük ISO-rendszerrel rendelkezik, kisebb hányaduk TQM és EFQM minőségbiztosítási rendszert működtet A felnőttképzési akkreditáció minimális feltételek teljesülését szabályozza az intézmények egyötöde számára ez a rendszer túlszabályozott, bonyolult, nem megfelelő Az intézményakkreditáció célja és hátrányai Az intézményakkreditáció céljai (%): Versenyelőny biztosítása Szakképzési hozzájáruláshoz való hozzájutás Minőségi működés megvalósítása Megrendelői bizalom erősítése Állami és EU-s támogatásokhoz való hozzáférés Egyéb 2,4 20,9 20,2 24,2 41,1 39, Forrás: Farkas, 2013, 171. Említett hátrányok: Túl sok adminisztrációs teherrel jár Bürokratikus, túlzott dokumentációt igényel Nem differenciál 6

7 A programakkreditáció előnyei és hátrányai A program-akkreditáció előnyei: Hozzáférés az állami és európai forrásokhoz Hozzáférés a szakképzési hozzájáruláshoz A képzések áfa-mentessége A program-akkreditáció legnagyobb hátrányai (%) Nem rugalmas, nem változtatható a program Hosszú időt vesz igénybe az eljárás Költséges Bonyolult, bürokratikus Egyéb 4 18,2 16,2 45,5 42,4 Forrás: Farkas, 2013, Tájékozódási források a jogszabályok követéséhez Szakmai szervezetetk, egyesületek Szakmai fórumok, tájékoztatók Szakkönyvek, kiadványok Szakértők segítsége Konferencián való részvétel Intézményen belüli kollégák segítsége Internetes tájékozódás Felügyeleti szervek segítsége Egyéb Forrás: Farkas, 2013, 171. A kutatás eredményeinek összegzése, következtetések (2012) A statisztikai adatszolgáltatást tovább kell csiszolni A pályakövetés és a képzések hasznosulásának nyomonkövetését ki kellene dolgozni Az általános képzés szerepét növelni kellene a felnőttképzés rendszeren belül A felnőttképzési szolgáltatásokat módszertanilag fejleszteni kellene Az andragógia végzettség meglétét a törvényi előírásba be kell építeni A rendszer különféle intézményeihez differenciált intézmény- és programakkreditáció lenn hatékonyabb 7