A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSI JELLEMZŐI KUTATÁSI JELENTÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSI JELLEMZŐI KUTATÁSI JELENTÉS"

Átírás

1 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSI JELLEMZŐI KUTATÁSI JELENTÉS

2

3 FARKAS ÉVA FARKAS ERIKA HANGYA DÓRA LESZKÓ HAJNALKA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSI JELLEMZŐI KUTATÁSI JELENTÉS SZEGED, 2011

4 A kutatás a Szegedi Tudományegyetem és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szakmai támogatásával valósult meg. A kutatás előkészítését, lefolytatását, az eredmények feldolgozását és összefoglalását a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Andragógiai Kutatócsoportja készítette. Kutatásvezető: Dr. Farkas Éva, egyetemi docens, SZTE JGYPK FI A kutatást lefolytatták és a kutatási jelentést készítették: Dr. Farkas Éva, egyetemi docens, SZTE JGYPK FI Farkas Erika, andragógia MA hallgató, SZTE JGYPK FI Hangya Dóra, andragógia MA hallgató, SZTE JGYPK FI Leszkó Hajnalka, andragógia MA hallgató, SZTE JGYPK FI A kutatás előkészítésében részt vett: Lantos Anita, andragógia MA hallgató, SZTE JGYPK FI Lőrincz Andrea andragógia MA hallgató, SZTE JGYPK FI Olvasószerkesztő: Dr. Szirmai Éva Borítóterv: Gerencsér Gábor Az adatok rögzítésében részt vett: Kardos Lajos, kutató Illusztráció: Kulcsár Nárcisz Matematika Andragógus tanár MA hallgató Felelős Kiadó: Dr. T. Molnár Gizella Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Tördelés: Szigeti Márton Levente Nyomdai munkák: Norma Nyomdász Kft., Hódmezővásárhely Felelős vezető: Rostás Pál ISBN

5 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető A kutatás célja, várható hatása, hipotézisei és a kutatás során alkalmazott módszerek A kutatás célja A kutatás várható hatásai A kutatás hipotézisei A kutatás során alkalmazott módszerek A Dél-Alföldi régió gazdasági jellemzői Felmérés a Dél-Alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeinek működési jellemzőiről Az intézmények általános adatai Az intézmények működési adatai Az intézmények képzési adatai A felnőttképzési szolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása Jogi szabályozás A Dél-alföldi régió munkaerőpiacának strukturális elemzése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat álláshirdetéseinek elemzéséből származó adatok alapján A kutatás hipotéziseinek igazolása A kutatások legfontosabb megállapításai I. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat álláshirdetéseinek elemzése II. Az akkreditált felnőttképzési intézmények általános adatai III. Az intézmények működési adatai IV. Az intézmények képzési adatai V. Felnőttképzési szolgáltatások VI. Esélyegyenlőség biztosítása VII. Jogi szabályozás A kutatás megállapításaiból következtethető javaslatok Összegzés Felhasznált irodalom

6

7 T. MOLNÁR GIZELLA ELŐSZÓ Az andragógia tudománya Magyarországon az utóbbi években, a felsőoktatás bolognai rendszerének kialakításával párhuzamosan, az andragógia szak megjelenése okán kezdett ismertté válni. Egyelőre azonban elsősorban a szűkebb szakmai közvélemény ismeri közelebbről. Miközben Nyugat-Európában már az ötvenes években elkülönült a pedagógiától a neveléstudományon belül, és a hetvenes évektől egyre ismertebbé vált a szakterület, hazánkban még a neveléstudomány képviselői részéről is gyakran tapasztalható elutasító magatartás. Az élethosszig tartó tanulás, a felnőttképzés jelentőségét ugyan nálunk sem vonja kétségbe senki, azonban az ezzel foglalkozó, a felnőttkori tanulás törvényszerűségeit, módszereit, a felnőttnevelésnek a gyermekneveléstől eltérő sajátosságait kutató andragógia tudományának a létjogosultságát annál inkább. A hagyományos akadémiai tudományágak képviselői részéről talán érthető is az óvatos magatartás, hiszen egy fiatal tudományágról van szó főleg, ha a matematikához, vagy éppen a filozófiához próbáljuk hasonlítani, melynek még bizonyítania kell. Ráadásul olyan interdiszciplináris tudományágról beszélhetünk, amely több más tudományág eredményeit felhasználva dolgozik: így pl. a filozófia, a társadalomtudományok, vagy éppen a közgazdaságtudomány egyes területein már elfogadott ismereteket is alkalmazva építi ki saját rendszerét. Mindezek miatt az andragógiai kutatásoknak kiemelt jelentősége van, hiszen minden egyes kutatás a szakma tudományos megalapozottságát erősíti, és ezen keresztül elfogadását segíti. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Felnőttképzési Intézetében 2006 óta folyik andragógia alapképzés, 2009 óta pedig mesterképzés is. Ennélfogva az andragógia tudományos fundamentumának erősítését, az andragógiai kutatásokban való kezdeményezést, illetve részvételt kötelező feladatnak tartja az intézet oktatói közössége. A szakterület hosszú távú működéséhez pedig újabb és újabb kutató generációk kinevelésére is szükség van, hiszen jelenleg még kevés a valóban hozzáértő, elkötelezett szakember. Ezért van úttörő szerepe az intézetünkben a Farkas Éva egyetemi docens által életre hívott Andragógiai Kutatócsoportnak, melyben lehetőség van a motivált, érdeklődő hallgatók és a már elismert szakemberként számon tartott oktatók közös munkálkodására. Az itt elkezdődött kutatások alkalmat adnak a tehetséggondozásra, az andragógia tudományosságát szolgáló kutatásokra éppúgy, mint az egyetemmel szemben támasztott elvárások teljesítésére: az oktatás és a kutatás egységének megvalósítására, illetve a kutatás eredményeinek a gyakorlatban történő hasznosítására. Az Andragógiai Kutatócsoport immár komoly eredményeket tud felmutatni, alig egy éves működés után, hiszen lezárult az a kutatás, mely a Dél-alföldi Régió akkreditált 5

8 felnőttképzési intézményeinek működését, annak jellemzőit kívánta feltárni. Ez a vizsgálat azért is fontos, mert sajnos régiónk a felnőttképzés rendszere szempontjából szerény eredményeket mondhat csak magáénak hazai és uniós összehasonlításban egyaránt. Így a működési jellemzők megismerése nyomán megfogalmazott javaslatok hozzájárulhatnak a rendszer átalakításához és fejlesztéséhez, ami egyébként kormányzati szándék is. A kötet, melyet kezében tart az olvasó, a Felnőttképzési Intézet Andragógia és Kulturális mediáció című kiadványsorozatának második darabjaként ennek a kutatásnak az eredményeit foglalja össze, és adja közre. Az intézet vezetőjeként büszkeséggel és örömmel ajánlom figyelmükbe, hiszen meggyőződésem, hogy nagymértékben járul hozzá térségünk felnőttképzéssel kapcsolatos problémáinak széles körben való megismertetéséhez, és a helyzet javításához. Ugyanakkor a vizsgálatban részt vett, és az intézetünk keretei között felnövekvő új kutató generáció bemutatkozása is örömmel tölt el, hiszen reményt ad arra, hogy a jövőben az andragógia tudományos megalapozottsága tovább erősödik, bizonyítva, hogy helye van a tudományok rendszerében. T. Molnár Gizella intézetvezető 6

9 BORSI ÁRPÁD BEVEZETŐ Le kellene ülnünk, át kellene gondolnunk újra az egészet. Minden szereplőnek, minden érdekeltnek Milyen sokszor mondjuk ezt a felnőttképzésről (is). A foglalkoztatási szakemberek, a munkaadók, a szakmai szervezetek, az egyetemi oktatók, a felnőtt tanulók és a minisztériumi íróasztaloknál ülők; a jogszabályok alkotói és érintettjei. De mindig közbejön valami Amikor pedig mégis együtt vagyunk, kiderül: nehezen értünk szót, hiszen másképp látjuk a világot, mások a fogalmaink, más adatokra emlékszünk Az igazán hatékony együttgondolkodás alapjait teremtheti meg egy kutatás, amely szigorúan szembesít a valósággal: visszavezet a mindennapokba, naprakész adatokat állít elő, összefüggéseket vizsgál, folyamatokat elemez. Jó példa erre a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetének Andragógiai Kutatócsoportja (Dr. Farkas Éva PhD, egyetemi docens és lelkes Andragógia MA szakos hallgatói) által végzett felmérés, amely a Dél- Alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeinek működési jellemzőit írja le, s mutatja be a jelen kiadványban. Miért pont a Dél-Alföld? kérdezhetné most az olvasó. (Persze csak az, aki nem e napos régió szülötte). S a szerzők meg is válaszolhatnák: a három megyére jellemző sajátosságokkal, GDP arányokkal, jellemző szociológiai mutatókkal, munkaerő-piaci folyamatokkal, és persze az Egyetem helyi szellemi életben betöltött szerepével. E tekintetben fontos a munka színhelye és persze az eredménye is, hiszen nemcsak a helyi elemzéseket segíti, de jó alkalom arra is, hogy a messzi fővárosban érezhetővé, láthatóvá váljanak a vidéki mindennapok. A régióban működő képzők és képzések sajátosságai, az álláshirdetések tanulságai. A kutatás azonban több ennél: egy, a felnőttképzés jelenlegi társadalmi és jogszabályi keretrendszerére építő átgondolt módszertan, amely némileg továbbfejlesztve, majd az egész országra kiterjesztve alkalmas a hazai felnőttképzés aktuális működésének feltérképezésére, a szabályozásban fellelhető ellentmondások azonosítására és kezelésére, általános javaslatok megfogalmazására, azaz a kiindulópontként már említett, igazán hatékony együttgondolkodás alapjainak megteremtésére. A kiadványt ajánlom tehát mindazoknak, akik tenni szeretnének a hazai felnőttképzésért. Azoknak, (nem csak Dél-alföldieknek), akik magukra, vagy problémáikra ismernek az 7

10 elemzésekből, és azoknak is, akik e friss rendszerezett információk alapján döntéseket hozhatnak, jogszabályokat alkothatnak. Az alkotóknak pedig gratulálva az eddigiekhez további szakmai sikereket kívánok, s lehetőséget arra, hogy megkezdett munkájukat az egész országra kiterjeszthessék, ezzel segítve a hazai felnőttképzés fejlődését. Borsi Árpád főtitkár Felnőttképzők Szövetsége 8

11 1. A KUTATÁS CÉLJA, VÁRHATÓ HATÁSA, HIPOTÉZISEI ÉS A KUTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A felnőttképzés szükségessége és jelentősége mellett ma már nem kell hosszan érvelni. A tanulás jelentős szakasza a felnőttkorra helyeződik át, egyrészt, mert a felnövekvő nemzedék nyilvánvalóan nem tanítható meg mindarra, amire élete végéig szüksége lesz, másrészt, mert az ismeretek elavulnak és az egyéni boldoguláshoz, a társadalmigazdasági haladáshoz szükséges a tudás és a kompetenciák folyamatos megújítása, fejlesztése. A formális oktatás válsága, hatékonyságbeli problémái, illetve redundáns volta szintén erősíti a felnőttképzés fontosságát. A felnőttképzés rendszere, célja, tartalma állandó és gyors átalakulásban van, melyet részben a gyakorlat, részben az oktatáspolitika inspirál. Elsődleges funkciója a gazdasági és társadalmi folyamatokkal összhangban változik; míg az 1990-es évek elején a gazdaság szerkezetének jelentős átrendeződése miatt az átképzés volt a jellemző, addig ma a továbbképzés és a kompetencia alapú képzés dominál. Jelenleg a magyar felnőttképzési rendszer sokszínű, nehezen leírható és annak minőségét az érdekelt felek leginkább saját tapasztalatuk alapján ítélik meg. Egy dologban azonban egyet kell értenünk: a társadalmi környezet változása, a gazdasági növekedés és a versenyképesség tudásfüggővé válásának következtében a felnőttképzés szerepe az utóbbi két évtizedben jelentősen megnövekedett. Ez a fajta változás a munkavállalók részéről az ismeretek folyamatos aktualizálását, korszerűsítését teszi szükségessé. A multikulturális felnőttképzés által megvalósítandó cél egyrészt a gazdaság, a tudás versenyképességének fejlesztése, másrészt a társadalmi kohézió, valamint a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása, ezért a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben a felnőttképzés a foglalkoztatás- és szociálpolitika 9

12 kulcseszközévé válik. A felnőttképzési rendszernek rendkívül szerteágazó funkciókat kell betöltenie és egymástól eltérő társadalmi, gazdasági, intézményi, egyéni érdekeket kell szolgálnia. Ezzel együtt a felnőttképzésnek hozzá kell járulnia többek között az információs társadalom új tudásszükségleteinek kielégítéséhez, az európai integráció folyamatának értelmezéséhez, a közéleti demokrácia fejlesztéséhez, az egyéni életminőség javításához is A kutatás célja A felnőttképzési rendszer működése, eredményessége, a törvényekben megfogalmazott szándékok megvalósulása jelentős mértékben függ a rendszerben résztvevő érdekelt felek szándékától, helyzetétől, azaz a felnőtt, mint fogyasztó igényeitől, elképzeléseitől, az intézményrendszer működésétől, amely létrehozza a képzési kínálatot, a gazdaság igényeitől, amely a képzésből kikerülő, képzett munkavállalót foglalkoztatja. A felnőttképzés pozícionálásában az egyik legjelentősebb probléma, hogy az érdekelt felek érdekei nem esnek egybe, sőt sok esetben egymással ellentétesen hatnak. A felnőttképzés mai rendszere jellemzően a kormányzat és a felnőttképzési intézmények érdekeit szolgálja, és nem a tanulóét. Az egyén meglehetősen kiszolgáltatott a kínálati struktúrának és a minőségnek. Jelen kutatásunkban a rendszer legfőbb érdekeltjét a felnőttképzési piac kínálati oldalát megteremtő felnőttképzési intézményeket vizsgáljuk a Dél-alföldi régióban. A kutatást a felnőttképzési rendszer fejlesztése érdekében indítottuk el a Dél-alföldi régióban, amely mind hazai, mind európai uniós viszonylatban a legelmaradottabb régiók közé tartozik. Kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük a Dél-alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeit, feltérképezzük a képző intézmények működési jellemzőit, átfogó képet kapjunk az általuk nyújtott képzések és felnőttképzési szolgáltatások kínálatáról, az esélyegyenlőség biztosításának kérdéséről, illetve a felnőttképzés jogszabályi keretrendszerében nevesített követelmények gyakorlati megvalósulásáról. További céljaink között szerepelt, hogy kutatási eredményeink alapján meghatározzuk a felnőttképzési rendszer problématérképét, amelyre építve további adatelemzési, kutatási koncepciókat lehet megfogalmazni, illetve javaslatokat lehet tenni a felnőttképzési intézmények hatékonyabb működésére vonatkozóan, hogy megalapozottabban lehessen megtervezni az egyes területekre irányuló szakmapolitikai intézkedéseket. Kutatási jelentésünk tematikailag hat nagy egységre tagolódik. Az első fejezet az akkreditált felnőttképzési intézmények általános adatait, a második az intézmények működési adatait, személyi és tárgyi feltételeit veszi górcső alá. A tanulmány harmadik nagyobb egysége a felnőttképzési intézmények képzési portfóliójáról ad képet. E fejezet célja annak feltárása, hogy az akkreditált képző intézmények milyen szempontok szerint alakítják ki képzési kínálatukat, mennyire vannak tisztában, illetve milyen mértékben veszik figyelembe a munkaerőpiac igényeit. A következő nagyobb blokk a felnőttképzési szolgáltatásokra, azon belül az előzetes tudás mérésére vonatkozik. A felnőttképzés e speciális területének vizsgálatával arra kívánunk választ kapni, hogy jellemzően milyen felnőttképzési szolgáltatásokat kínálnak az intézmények, milyen problémák, akadályok 10

13 merülhetnek fel a megszerzett tudás mérését, beszámítását illetően. A kutatás fontos szeletét alkotja az esélyegyenlőség biztosításának kérdése, annak vizsgálata, hogy a felnőttképzési intézmények hogyan és milyen mértékben veszik figyelembe a fogyatékossággal élők speciális igényeit, célcsoportjuknak tekintik-e egyáltalán őket a képzéseik megtervezésekor, illetve mit tesznek a képzésekhez történő egyenlő esélyű hozzáférés érdekében. Kutatásunk utolsó egysége az akkreditált felnőttképzési intézmények jogi szabályozására vonatkozik. Képet fest arról, hogy milyen előnyeit, hátrányait látják az intézmények a felnőttképzési akkreditációnak. Gondot okoz-e számukra a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok értelmezése, s amennyiben igen, miben látják maguk az érintettek a problémát, s milyen járható utakat javasolnak azok megoldására? Az akkreditált képző intézmények feltérképezésén túl céljaink között szerepelt a Dél alföldi régió munkaerő kereslete és a felnőttképzés képzési kibocsájtása közötti összhang vizsgálata. A munkaerő kereslet és kínálat pontos előrejelzése számos nehézségbe ütközik. Annak ellenére, hogy több tucatnyi általános, speciális elemzés, munkaerő-piaci prognózis, makroszintű előrejelzés, terv, stratégia áll rendelkezésre, rendkívül nehéz reális képet festeni a munkaerő kereslet várható alakulásáról, ugyanis a gazdaság igényei napról napra változnak. A kereslet előrejelzésének általunk is választott módja lehet az álláshirdetések elemzése, melyből számos információt nyerhetünk; például, hogy milyen iskolai végzettséggel, szaktudással, kompetenciákkal rendelkezőkre tart igényt a munkaerőpiac. Az álláshirdetések mögött nagyon sok információ húzódik meg, elemzésükkor nemcsak arra kaphatunk választ, hogy milyen munkakörre és hány főt keresnek, hanem arra is, hogy az adott munkakör betöltéséhez milyen végzettséget, szakképzettséget és kompetenciakészletet vár el a munkáltató. Kutatásunk második részét az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megjelent álláshirdetések elemzése adja, amely a régió munkaerő kereslete és a felnőttképzési intézmények képzési kibocsájtása közötti összefüggéseket tárja fel. Kutatásunk során a felnőttképzést a felnőttképzésről szóló évi CI törvény alapján értelmeztük, azaz felnőttképzési tevékenységen a saját képzési program alapján folytatott iskolarendszeren kívüli általános, szakmai és nyelvi képzést és a felnőttképzési szolgáltatások nyújtását értjük A kutatás várható hatásai Az Európai Unió és hazánk oktatáspolitikájában egyre nagyobb szerepet kap a felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás kérdésköre. A kutatások többsége azonban elsősorban az iskolarendszerű szakképzésre, illetve a felsőoktatásra fókuszál. Kevesebb figyelem összpontosul a felnőttképzésre annak ellenére, hogy évente több mint kétszer annyian szereznek szakképesítést iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, mint iskolarendszeren belül. A felnőttképzési rendszer vizsgálatára irányuló kutatások elsősorban statisztikai elemzésekre épülnek és a képzésben résztvevők számát, összetételét vizsgálják. A 11

14 kutatások másik iránya a felnőttképzési akkreditációs eljárás lefolytatása során szerzett tapasztalatok összegzése. Ugyanakkor nem állnak rendelkezésre a rendszerfejlesztést megalapozó aktuális kutatási eredmények. A felnőttképzés területén folytatott kutatások, a tartalmi, módszertani fejlesztéshez szükséges tudás a rendszerben elszigetelten jelenik meg, ezáltal nem hat a rendszer fejlődésére. A felnőttképzési intézmények tartalmi működésére vonatkozó kutatások hiátusa indokolttá tette, hogy lefolytassunk egy, az akkreditált felnőttképzési intézmények működéséről átfogó képet adó kutatást. Munkánkat hiánypótlónak és aktuálisnak tartjuk, melynek eredményeképpen alaposabban megismerhetjük a Dél-alföldi régióban működő felnőttképzési intézmények differenciált jellemzőit, működési struktúráit, s javaslatokat fogalmazhatunk meg a felnőttképzési rendszer fejlesztése érdekében. A kutatás eredményei, javaslatai a felnőttképzés módszertani, tartalmi fejlesztésével foglalkozó szakemberek, szakmapolitikai döntéshozók és intézményvezetők számára, valamint a foglalkoztatók és a képzésben résztvevő felnőttek számára is fontos információbázisként szolgálhatnak. A regionális kutatás tapasztalatai, eredményei alapján, a terveink között szerepel jelen kutatás országos szintűvé történő kiterjesztése A kutatás hipotézisei Kutatásunk tervezésekor a szakirodalmi források és saját tapasztalataink alapján a következő hipotéziseket fogalmaztuk meg: 1. Minél magasabb a potenciális munkavállaló iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Az álláskeresők alacsony iskolai végzettsége közrejátszik abban, hogy nem tudnak elhelyezkedni. A humán erőforrásba való befektetés hosszútávon megtérülő befektetés, segíti a munka világába való beilleszkedést, illetve bennmaradást. 2. A Dél-alföldi régió munkaerőpiaca elsősorban a piacképes szakmával, szaktudással rendelkezőkre tart igényt. A potenciális munkavállalók fizikai munkához való negatív hozzáállása a legnagyobb gátja a munkaerő kereslet kielégítésének. 3. A Dél-alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményei által kínált szakképesítések jellemzően nincsenek összhangban a gazdaság igényeivel. A képző intézmények elsősorban saját igényeiket, érdekeiket veszik figyelembe, a résztvevői igényekre valamint a munkaerő-piaci szükségletekre kevésbé fókuszálnak. Verseny folyik a képzésben résztvevő felnőttekért, minden intézmény érdeke, hogy maximális létszámmal induljon el egy-egy tanfolyam. 4. A felnőttképzési szolgáltatások nyújtását az intézmények kötelező rosszként élik meg, ez megnyilvánul abban, hogy a felnőttképzési szolgáltatások kínálata homogén képet mutat. A Dél-alföldi régió akkreditált intézményei jellemzően csak a kötelezően nyújtandó előzetes tudás mérését és beszámítását illetve még egy szabadon választható szolgáltatás lehetőségét nyújtják a résztvevőknek. 12

15 5. A Dél-alföldi régióban működő akkreditált felnőttképzési intézmények előzetes tudás mérésével kapcsolatos magatartása nem tekinthető jogkövetőnek, szabályszerűnek és gyakorlatiasnak. Ennek oka, hogy az előzetes tudás felmérésének és beszámításának nincs megfelelő jogszabályi, illetve módszertani háttere, valamint hiányzik az e szolgáltatás nyújtására alkalmas szakembergárda. 6. A fogyatékossággal élők és a későbbi életkorban sérültté vált emberek felnőttképzési lehetőségei korlátozottak, a Dél-alföldi régióban kevés akkreditált felnőttképzési intézmény tudja vagy akarja vállalni e speciális csoportok képzését. 7. A Dél-alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeinek képzésein kevés esetben vesz részt fogyatékossággal élő személy. A képzésekhez történő egyenlő esélyű hozzáférés nem megoldott. A képző intézmények nincsenek tisztában és nincsenek felkészülve sem személyi, sem tárgyi feltételeikben a fogyatékossággal élőkkel való képzési célú foglalkozásra. 8. A Dél-alföldi régióban működő felnőttképzési intézmények elsősorban azért akkreditáltatják magukat, illetve programjaikat, hogy biztosítsák a minőségi működést és hozzáférjenek az állami és európai uniós támogatásokhoz. Az intézmények számára a legnagyobb problémát a túl sok adminisztráció jelenti. 9. A Dél-alföldi régióban működő akkreditált felnőttképzési intézmények többségének nehézséget okoz a jogszabályok értelmezése, amit elsősorban az állandó változások és a nem egyértelmű követelmények generálnak. 10. A Dél-alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményei számára a évi CI. törvény októberi módosítása értelmében a 240 órát meghaladó, támogatott képzések esetében kötelezően bevezetett digitális írástudás képzési folyamatba történő beillesztése nem volt problémamentes A kutatás során alkalmazott módszerek A kérdőíves lekérdezés megkezdése előtt másodelemzéseket végeztünk. A másodelemzések alapját a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665, és az EUROSTAT publikált kiadványai és internetes adatbázisai képezik. A helyzetelemzéshez szükséges adatok összegyűjtésének legkézenfekvőbb módja a kérdőíves felmérés, így a Dél-alföldi régió akkreditált intézményeit feltérképező empirikus kutatásunk módszere: primer adatgyűjtés, strukturált kérdőíves lekérdezés. A kutatás teljes körű mintavételen alapult, a mintát a Dél-alföldi régióban működő érvényes akkreditációval rendelkező, felnőttképzési tevékenységet folytató képző intézmények alkották. Az intézmények listája a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet nyilvántartásából származik. 13

16 A kérdőívet az esetek többségében az intézmények vezetői töltötték ki, több esetben bevonva az illetékes munkatársukat, a felnőttképzésért felelős személyt. A kérdőívhez tartozó kísérőlevélben lehetőséget és elérhetőséget biztosítottuk az intézmények számára a kérdőív elektronikus verziójának igénylésére. A kérdőív papíralapú és elektronikus kiküldése után többször megkerestük az intézményeket telefonon, ezzel is motiválva őket a kitöltésre, növelve a válaszadási hajlandóságot. Az adatgyűjtés a teljes körű mintavétel biztosítása érdekében névvel történt, de az adatok feldolgozása a társadalomtudományi kutatások etikai normáinak betartásával anonim módon zajlott. A kérdőívből nyert adatok kódolása, feldolgozása és elemzése Excel illetve SPSS statisztikai programmal történt. E rendszer segítségével gyakorisági megoszlásokat, valamint kereszttábla elemzéseket végeztünk. A 123 képző intézményhez eljuttatott kérdőívből többszörös telefonos egyeztetést követően 64 érkezett vissza. Az intézményekről a munkánk könnyítése érdekében saját adatbázist készítettünk, melyben feljegyeztük az elutasítások indokait. Az adatok tisztítása után megállapítottuk, hogy két intézmény annak okán utasította el a válaszadást, mert időközben megszűnt az akkreditációja, másik kettő 2009-ben nem folytatott felnőttképzési tevékenységet, illetve további két intézmény székhelye szerint nem a régióban működik, tehát az NSZFI FAT adatbázisa nem egyezik a valódi gyakorlattal. Ez alapján a mintánk nem 123, hanem 117 intézmény. A visszaérkezett 64 kérdőív a tisztított minta 55%-a. A visszaérkezett 64 kérdőívből azonban 9 a kitöltés hiányosságai miatt értékelhetetlen volt. Így a feldolgozható kérdőívek száma 55 volt, ez a tisztított teljes minta 47%-a, amely lehetővé teszi, hogy a kapott kutatási adatokkal leírjuk a Délalföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeiben folyó szakmai munkát, a jogszabályi követelményeknek való megfelelést, az intézmények vélekedését, felkészültségük mértékét az új tartalmi követelmények megvalósítására. A kérdőív szerkezetileg 6 nagy egységre tagolódott: I. Intézmény általános adatai (intézmény alakulásának éve, akkreditáció éve, jogi forma stb.) II. Intézmény működési adatai (rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, finanszírozás, pályázatok, fejlesztések stb.) III. Intézmény képzési adatai 2009-re vonatkozóan (képzési kínálat, képzések típusai, megvalósított képzések száma, képzésben résztevők száma, célcsoportok, képzési kínálat alakítását befolyásoló tényezők stb.) IV. Felnőttképzési szolgáltatások (szolgáltatások típusai, díja, előzetes tudás felmérésének módszerei, eszközei stb.) V. Esélyegyenlőség biztosítása (képzésekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása, fogyatékkal élők képzése stb.) VI. Jogi szabályozás (minőségirányítási rendszer, jogi szabályozás változása, felnőttképzési akkreditáció előnyei, hátrányai stb.) 14

17 A Dél-alföldi régió munkaerő keresletének megismerését célzó empirikus kutatás májustól júliusig tartott a Dél-alföldi régióban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján megjelent álláshirdetéseket a kutatócsoport egyik tagja Farkas Erika napi rendszerességgel mentette le, majd megyék, iskolai végzettség szerint csoportosította. A három hónap alatt összesen 2210 álláshirdetést elemzett. A felnőttképzési intézmények képzési kibocsátására vonatkozó információk az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programból (a továbbiakban: OSAP) kerültek lekérdezésre. A kutatásból származó információk feldolgozásának módszere: adat-, illetve tartalomelemzés. A kutatás során a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények 2009-re vonatkozó képzési adatait, jellemzőit vizsgáltuk. A teljes kutatás időbeli intervalluma: április február. Jelen tanulmányunkban a Dél-alföldi régió rövid bemutatása után a kutatások legfontosabb eredményeit és a kutatási eredményekre alapozott a felnőttképzési rendszer fejlesztése érdekében megfogalmazott javaslatainkat adjuk közre. 15

18 2. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ GAZDASÁGI JELLEMZŐI A Dél-alföldi régió Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország délkeleti részén fekszik, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét foglalja magában. Hazánk egyik legelmaradottabb régiója, fő sajátossága: a gazdaság agrárkaraktere. A Dél-alföldi régió gazdasági szerkezete különbözik az országos arányoktól. Az ipar területén nem mutatkozik szignifikáns különbség, azonban a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből közel háromszorosa az országos átlagnak (Dél-Alföldi Operatív Program, 2007). Kedvezőtlen gazdasági helyzetét alátámasztja, hogy a Dél-alföldi régió GDP-je 2008-ban millió Ft volt, mely hazánk GDP-jének mindössze 9%-a, az EU 27 átlagának pedig csupán 42,4 %-a (KSH, 2010a). A Dél-alföldi régió kedvezőtlen helyzetéhez hozzájárul az a tendencia, hogy a foglalkoztatottak száma alulreprezentált, a munkanélküliek és az inaktívak aránya pedig felülreprezentált mind az európai, mind az országos átlaghoz viszonyítva. Az aktivitási arány az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió után a Dél-Alföldön a legalacsonyabb. A munkanélküliségi ráta a Dél-alföldi régióban a 3. legkedvezőtlenebb az országban II. negyedévében főt foglalkoztatottak hazánkban. A Délalföldi régióban a kereső tevékenységet folytatók 12,9%-a él. Országosan közel fél millióra tehető a munkanélküliek száma, melyből 56 ezren munkanélküliek a Dél- Alföldön. A régión belül Csongrád megyében a legmagasabb a foglalkoztatási ráta és itt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. Nagy problémát jelent a gazdaságilag inaktívak csoportjának nagyságrendje, számuk mindössze 20,6 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatottakénál (KSH, 2010 b, c, d, e, f, g, h). 1. táblázat Aktivitási adatok a éves lakosság körében a Dél-alföldi régióban II. negyedév (ezer fő; %) Forrás: KSH, 2010 a, b, c, d, e, f, g, h adatai alapján saját szerkesztés AKTIVITÁSI ADATOK Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) Foglalkoztatási ráta (%) Bács- Kiskun Békés MEGYÉK/ RÉGIÓ Csongrád Dél- Alföld Országos 191,6 129,4 164,7 485,7 3778,9 23,9 16,9 15,2 56,1 473,3 215,5 146,3 179,9 541, ,2 186,2 132,7 146,2 465, ,7 46,4 50,5 48,2 49,2 Munkanélküliségi ráta (%) 11,1 11,6 8,5 10,3 11,1 Aktivitási ráta (%) 53,7 52,4 55,2 53,8 55,3 16

19 3. FELMÉRÉS A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSI JELLEMZŐIRŐL 3.1. Az intézmények általános adatai A Dél-alföldi régióban, 2010-ben az NSZFI FAT nyilvántartása alapján 123 akkreditált felnőttképzési intézmény működött. A legtöbb akkreditált intézmény (47) Bács-Kiskun megyében, valamivel kevesebb (42) Csongrád megyében, a legkevesebb (34) Békés megyében található. A kiküldött kérdőíveket a Békés megyében működő intézmények 53%-a, Csongrád megyében az intézmények 50%-a, Bács-Kiskun megyében az intézmények mindössze 34%-a töltötte ki. 1. ábra A válaszadó intézmények megye szerinti eloszlása (db) Bács-Kiskun Békés Csongrád A 2. ábra azt szemlélteti, hogy mikor jöttek létre a vizsgálatba vont felnőttképzési intézmények. A képző intézmények létrejöttét tíz éves időintervallumokra osztottuk fel. A válaszadó intézmények közel kétharmada között jött létre, ennek oka valószínűleg a rendszerváltás utáni gazdasági-társadalmi fellendülés, a vállalkozói szabadság és a vállalkozói szellem növekedése. A tömeges munkanélküliség megjelenésével felértékelődött az átképzés, továbbképzés szerepe, a felnőttképzés jó üzletnek tűnt és gomba módra szaporodtak a felnőttek oktatásával-képzésével foglalkozó vállalkozások. Az iskolarendszeren kívüli tanfolyamok szervezését külön rendelkezés nem szabályozta, így korlátozó jogszabály hiányában ilyen képzéseket bárki lebonyolíthatott. A képzők nyilvántartásba vételét a 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet szabályozta először. A rendszerváltás előtt és az ezredforduló után létrejött intézmények ugyanolyan arányban (18%-ban) vannak jelen a felnőttképzési palettán. 17

20 2. ábra Az intézmények létrejöttének megoszlása (%) Bács-Kiskun Békés Csongrád Azt is megkérdeztük, hogy hány éve végeznek rendszeresen felnőttképzési tevékenységet. A válaszadó intézmények több mint fele éve, 38%-a kevesebb, mint 10 éve és mindössze 5 intézmény van, amely 21 évnél régebb óta folytat felnőttképzési tevékenységet. Az előző kérdéssel összefüggésben megállapíthatjuk, hogy nem minden esetben köthető össze egy intézmény létrejötte a felnőttképzési tevékenység megkezdésével. 3. ábra A felnőttképzési tevékenység folytatásának ideje (db) Kevesebb, mint 10 éve év között 21 évnél régebb óta 5 Megkérdeztük az intézményeket, hogy a felnőttképzésen kívül végeznek-e más tevékenységet. Az 54 válaszadó intézmény zöme (74%-a) más tevékenységet is folytat a felnőttképzésen kívül, közel negyedének nincs más tevékenységprofilja. 18

21 4. ábra A felnőttképzésen kívüli más tevékenység folytatásának megoszlása (%) Nem válaszolt 2% Nem 24% Igen 74% Feltérképeztük, hogy melyik évben akkreditáltatták magukat először az intézmények. A válaszokat az 5. ábra szemlélteti. Az 55 válaszadó intézmény 72%-a (39 intézmény) között akkreditáltatta intézményét, ebből 19 intézmény 2003-ban, azaz a felnőttképzési akkreditációt életre hívó jogszabály megjelenése és hatálybalépése után igyekezett mihamarabb megfelelni az intézmény-akkreditáció követelményrendszerének. Mivel az intézmény-akkreditáció négy évig hatályos, ezek az intézmények már két akkreditációs eljáráson vannak túl, és 2011-ben esedékes a következő akkreditáció. Ezalatt az idő alatt azonban jelentősen változtak, jellemzően szigorodtak az intézményakkreditáció jogszabályi követelményei. Az egyik legfontosabb változás 2007-ben következett be, amikor a program-akkreditáció és az akkreditált program megvalósítása az intézmény-akkreditáció feltételévé vált. A válaszok alapján 4 intézmény van, amely 2003 előtt lett akkreditált. Ezek közül 2 intézmény 2002-ben, tehát azonnal reagált a lehetőségre (az első intézmény-akkreditáció iránti kérelem szeptember 23-án érkezett be a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez). Két intézmény 2002 előtti dátumot jelölt meg, amely nyilvánvalóan nem vonatkozhat a felnőttképzési intézmény akkreditációjára. Az intézmények több mint ötöde az elmúlt 2-3 éven belül szerzett intézmény-akkreditációt. 19

22 5. ábra A felnőttképzési intézmények megoszlása az akkreditálás éve szerint (db) Jogi forma szerint az 55 válaszadó intézmény 60%-a gazdasági társaságként, 20-20%-a non-profit és költségvetési és egyéb intézményként működik (6. ábra). 6. ábra Az intézmények jogi forma szerinti megoszlása (db) Gazdasági társaság Non-profit Költségvetési intézmény és egyéb 3.2. Az intézmények működési adatai A Dél-alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeinek általános adatai után górcső alá vettük a működési adatokat. A 7. ábra azt mutatja, hogy milyen arányban teszik ki az intézmények bevételeit a különböző források. Láthatjuk, hogy elsősorban a résztvevők által fizetendő részvételi díjak, másodsorban a munkáltató által fizetett részvételi díj, illetve az állami források, valamint az EU-s és egyéb források jelentik az intézmények bevételeit. Az egyéb bevételek a következők voltak: szolgáltatási díjak, tagdíj, kamat, fenntartói hozzájárulás, alapítványi, egyházi támogatás, ingatlanhasznosítás. A 7. diagram azt mutatja, hogy közel azonos arányban teszik ki az intézmények bevételeit a 20

23 különböző források. Ezt a százalékos megoszlást az egyes intézmények által meghatározott arányok eloszlása adta ábra Az intézmények bevételeit kitevő források eloszlása (%) 30 28, ,9 17,5 21, A résztvevők által A munkáltató által fizetendő részvételi fizetendő részvételi díjak díjak Európai uniós források Állami források Egyéb források Ha az intézmények működésének jogi formája szerint vizsgáljuk a kérdést, akkor azt tapasztaljuk, hogy a költségvetési intézmények bevételeit jellemzően az állami és az európai uniós források teszik ki. A vállalati képzések szervezésében a gazdasági társaságok járnak élen. A non-profit szervezetek elsősorban a résztvevők által fizetett részvételi díjakból gazdálkodnak (2. táblázat). 2. táblázat Az intézmények bevételeinek forrása jogi forma szerint A BEVÉTELEK FORRÁSA (%) JOGI FORMA A résztvevők által fizetendő részvételi díjak A munkáltató által fizetendő részvételi díjak Európai uniós források Állami források Egyéb források Gazdasági társaság 34,0 29,3 14,8 16,2 5,7 Non-profit szervezet 32,8 11,3 13,5 20,1 22,3 Költségvetési intézmény és 10,1 13,3 28,8 40,0 7,8 egyéb ÖSSZESEN 28,8 22,9 17,5 21,8 9,0 21

24 Az előző kérdést tovább vizsgálva megkérdeztük a képző intézményeket, hogy pályáztake az elmúlt két évben európai uniós forrásokra. Meglepő, hogy a mintában szereplő 55 intézmény közel fele az elmúlt két évben nem pályázott európai uniós forrásokra. Ez azért is megdöbbentő, mert az előző kérdésnél kiderült, hogy az intézmények bevételének jelentős részét alkotják az európai uniós források. Minden bizonnyal azon intézményeknél, amelyek pályáztak EU-s forrásokra, az átlagnál jóval magasabb arányt tettek ki a pályázatból származó bevételek. Az EU-s forrásokra pályázó 28 intézmény többnyire eszközfejlesztésre, és felnőttképzési programok lebonyolítására kért támogatást. 7 intézmény személyi fejlesztésre, foglalkoztatottak bővítésére, 6 pedig infrastrukturális fejlesztésre pályázott. Mindössze egy intézmény adta azt a választ, hogy szervezetfejlesztésre adta be pályázatát (8. ábra). 8. ábra Az akkreditált intézmények Európai Uniós pályázatainak tárgya (db) Ha a pályázati aktivitást megyénként és jogi forma szerint is megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a Bács-Kiskun megyében működő felnőttképzési intézmények nyújtottak be leginkább pályázatot európai uniós forrásokra. Jogi forma szerinti megoszlásban a gazdasági társaságok voltak a legaktívabbak (3. táblázat) 22

25 3. táblázat Európai uniós forrásokra pályázó intézmények száma megye és jogi forma szerinti megoszlásban (db) MEGYE PÁLYÁZOTT NEM PÁLYÁZOTT ÖSSZESEN Bács-Kiskun Békés Csongrád JOGI FORMA PÁLYÁZOTT NEM PÁLYÁZOTT ÖSSZESEN Gazdasági társaság Non-profit szervezet Költségvetési intézmény és egyéb ÖSSZESEN A következő kérdés a képző intézményeknél foglalkoztatottak létszámára irányult. Az 55 válaszadó intézmény több mint harmada nem foglalkoztat teljes munkaidőben oktatót, ötöde egy főt, negyede 2-10 főt, 13%-a pedig főt foglalkoztat. 3 olyan intézmény volt (két szakközépiskola és egy főiskola), mely elmondása szerint 50-nél több főt foglalkoztat teljes munkaidőben. A teljes munkaidőben való foglalkoztatás helyett az intézmények gyakran megbízási vagy még jellemzőbben vállalkozási szerződéssel foglalkoztatnak oktatókat. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma természetesen függ az intézmény méretétől, az indított képzések számától, jellegétől és a képzésben résztvevők számától, igényeitől is. 9. ábra Az intézményeknél teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma (db) 23

26 Az oktatókon kívül a teljes munkaidőben foglalkoztatott egyéb munkatársak (nem oktatók) számát is megkérdeztük. A válaszadó 55 intézmény több mint fele 2-10 fő egyéb munkatársat, több mint ötöde 1 főt, 5 intézmény pedig nem foglalkoztat teljes munkaidőben egyéb munkatársat (10. ábra). 10. ábra Az intézményeknél teljes munkaidőben foglalkoztatott egyéb munkatársak létszáma (db) A következő kérdés szorosan kapcsolódik az előzőhöz, mintegy kiegészíti, magyarázza azt. Az óraadó tanárok foglalkoztatása általában megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel történik. Az intézmények több mint fele 1-10 főt foglalkoztat óraadó tanárként, 16 intézmény főt, 8 intézmény pedig nem foglalkoztat óraadó tanárt (11. ábra). 11. ábra Az intézményeknél foglalkoztatott óraadó tanárok száma (db) A 4. számú táblázat adatai azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények foglalkoztatnak leginkább főállású oktatókat és egyéb jellemzően oktatásszervezéssel foglalkozó munkatársakat. 24

27 4. táblázat Az intézményeknél foglalkoztatott munkatársak átlagos létszáma (fő) jogi forma szerint A FOGLALKOZTATÁS TÍPUSA JOGI FORMA Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma Teljes munkaidőben foglalkoztatott egyéb munkatársak száma Foglalkoztatott óraadó tanárok száma Gazdasági társaság Non-profit szervezet Költségvetési intézmény és egyéb ÖSSZESEN átlag 1,8 3,5 8,7 szervezet 33,0 33,0 33,0 száma átlag 6,6 4,1 35,1 szervezet 11,0 11,0 11,0 száma átlag 73,4 35,0 13,7 szervezet 11,0 11,0 11,0 száma átlag 17,1 9,9 15,0 szervezet száma 55,0 55,0 55,0 Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú melléklete meghatározza a kötelezően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló képzésért felelős vezető végzettségét. Erre irányuló kérdésünkre 3 intézmény nem válaszolt. Az 52 válaszadó intézményből 47 esetében főiskolai vagy egyetemi, míg 5 intézménynél középfokú végzettséggel rendelkezik a felnőttképzésért felelős személy. A felnőttképzésért felelős személy nemek szerinti megoszlása fele-fele arányú. A 12. ábra a felnőttképzésért felelős személy képesítéseit mutatja, aki a 48 válaszadó intézmény 44%-ánál pedagógus, tanár, iskolavezető, illetve szakoktató képesítéssel rendelkezik. A válaszadó intézmények közel ötödénél egyéb szakmai végzettséggel rendelkező személy, 17%-nál pedig andragógus, felnőttoktatási szakértő a felnőttképzésért felelős személy. Nagyon kevés azon intézmények száma, ahol a felnőttképzésért felelős személy andragógiai vagy más felnőttképzéshez kapcsolható szakmai végzettséggel rendelkezik. 25

28 12. ábra A felnőttképzésért felelős személy képesítése (db) Feltérképeztük az intézményekben dolgozó főfoglalkozású munkatársak munkaköreit és az adott munkakört betöltő személyek iskolai végzettségét és képesítését. Erre a kérdésre 51 intézmény válaszolt. Az eredményeket fenntartással kell kezelnünk, ugyanis feltehetően nem minden munkakört soroltak fel az intézmények, valamint nem csak a felnőttképzés területén dolgozó munkatársak adatait tüntették fel. Ennek ellenére a válaszokból a főbb tendenciák kirajzolódnak. A válaszadó 51 intézmény összesen 143 munkakört nevezett meg. A képző intézmények jellemzően három különböző munkakörben foglalkoztatnak főállású munkatársakat. A munkakörök szerinti megoszlást a 13. ábrán láthatjuk. A főfoglalkozású munkatársak a legnagyobb arányban vezető beosztásúak: igazgató, ügyvezető igazgató, irodavezető, osztályvezető munkakörökben tevékenykednek. A 14. ábra azt mutatja, hogy az intézmények jelentős része 1 főt foglalkoztat vezető beosztásban és főállásban. A 48-ból 40 intézmény adta meg a vezetők iskolai végzettségét, melyből 32-nek felsőfokú, 8-nak középfokú végzettsége van. A vezetők jellemzően andragógiai, illetve mérnöki képesítéssel rendelkeznek. A főfoglalkozásúak körében a második legjellemzőbb munkakör az adminisztratív munkatárs. A jelölések egynegyedében oktatásszervezőket, titkárokat, ügyintézőket soroltak fel a válaszadó intézmények. 23 intézményben 1 fő dolgozik ebben a munkakörben, iskolai végzettség szerint ezen dolgozók több mint fele felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Érdekes, hogy jellemzően könyvelői illetve közgazdász képesítéssel rendelkeznek az adminisztratív munkatársak. A kérdőívet kitöltő személyek 13-szor említették a gyakorlati oktató munkakört. Ebből 10 esetben főiskolával, 3 esetben pedig érettségivel rendelkeznek az oktatók. A tanár munkakör a 143-ból mindössze 11 esetben szerepelt. Ebből 5 esetben több mint 10 fő dolgozik főállású tanárként. A tanárok felsőfokú végzettséggel és tanári képesítéssel rendelkeznek. 26

29 A pénzügyi munkatárs, andragógus valamint a kisegítő személyzet egyaránt 6-6 jelölést kapott. Az andragógus kategória alá soroltuk a felnőttképzésért felelős személyt, illetve a közművelődési szakembereket is, akik főiskolai végzettséggel és jellemzően felnőttképzési és tanári képesítéssel rendelkeznek. Az intézmények többsége 1 főt foglalkoztat ebben a munkakörben. Meglepő, hogy trénert mindössze egy intézmény nevezett meg, s az egészségügyi munkatárs, valamint a pszichológus nem szerepeltek a felsorolt munkakörök között. 13. ábra Az intézményekben dolgozó főfoglalkozású munkatársak munkakörök szerinti megoszlása (db) Egyéb 8 Előadó 3 Kisegítő személyzet 6 Műszaki szakember 2 Tréner 1 Andragógus 6 Pénzügyi munkatárs 6 Pedagógus 3 Gyakorlati oktató 13 Tanár 11 Vezető 48 Adminisztratív munkatárs ábra Az intézményeknél adott munkakörben foglalkoztatottak létszáma (db) 1 fő 2-3 fő 4-7 fő 7-nél több fő Előadó Kisegítő személyzet Műszaki szakember 2 Tréner Andragógus Pénzügyi munkatárs Pedagógus Gyakorlati oktató Tanár Adminisztratív munkatárs Vezető

30 Kérdés irányult arra, hogy az intézmények főállású munkatársai 2009-ben milyen arányban és milyen jellegű továbbképzéseken vettek részt. Az 53 válaszadó intézmény 75%-nál 1-10 fő ebből 15 intézmény esetében 2 fő vett részt továbbképzésen. 8 intézménynél főállású munkatárs is volt továbbképzésen 2009-ben. 5 olyan intézmény volt, ahol nem vettek részt a főállású munkatársak az adott évben továbbképzésen (15. ábra). 15. ábra A főállású munkatársak továbbképzéseken való részvételének létszám szerinti megoszlása (db) Azt is megkérdeztük, hogy milyen jellegű továbbképzéseken vettek részt a munkatársak. Erre a kérdésre több választ jelölhettek meg az intézmények. Az intézmények több mint kétharmada a szakmai fórumokon való részvételt, harmada a kötelező szakmai továbbképzéseket, valamivel kevesebben a tanfolyamokat és a belső képzéseket, illetve a vállalati tréningeket jelölték meg. Nyelvi képzéseken, egyéb továbbképzéseken kisebb arányban vettek részt a főállású munkatársak 2009-ben (16. ábra). 16. ábra Milyen jellegű továbbképzéseken vettek részt az intézmények főállású munkatársai? (db) 28

31 A személyi feltételek után a tárgyi feltételeket is megvizsgáltuk. Elsőként az állandó képzési helyszínre kérdeztünk rá. A válaszadó 55 intézményből mindössze 1 intézménynek nincs állandó képzési helyszíne. Az intézmények több mint fele bérli a képzési helyszínt, 44%-a saját tulajdonú képzési helyszínnel rendelkezik, míg 2 intézmény esetében a képzési helyszín egyrészt saját tulajdonú, másrészt bérelt (17. ábra). 17. ábra Az intézmények állandó képzési helyszíne (db) Saját tulajdonú Bérelt Bérelt és saját tulajdonú 2 1 Nem válaszolt A költségvetési intézmények mindegyike saját tulajdonú képzési helyszínnel rendelkezik. Ezek az intézmények jellemzően önkormányzati vagy minisztériumi fenntartásúak, így a saját tulajdon a gyakorlatban inkább vagyonkezelés, vagyonkezelői szerződés alapján értelmezhető. A non-profit szervezetek közül csak 1 rendelkezik saját tulajdonú képzési helyszínnel. Ez nem meglepő, hiszen a non-profit intézmények esetében a mindennapi működés megteremtésének feltételei is komoly erőfeszítéseket igényelnek (5. táblázat). 5. táblázat Képzési helyszínek tulajdonformája a képző intézmények jogi formája szerint (db) JOGI FORMA KÉPZÉSI HELYSZÍN Saját tulajdonú Bérelt Saját és bérelt tulajdonban egyaránt Gazdasági társaság Non-profit szervezet Költségvetési intézmény és egyéb ÖSSZESEN Megkérdeztük, hogy az intézmények költöttek-e tárgyi eszközök beruházására, vásárlására az elmúlt két évben. Az 55 válaszadó intézmény 84%-a költött, 16%-a nem költött tárgyi eszközök beruházására. Jogi forma szenti megoszlásban a költségvetési 29

32 intézmények mindegyike, a non-profit szervezeteknek 78,8%-a, a gazdasági társaságoknak 81,8%-a költött tárgyi eszközök beruházására. A kérdést az elmúlt 2 évre vonatkozóan tettük fel, tehát nem tudhatjuk, hogy az intézmények 3 évvel korábban beruháztak-e, illetve a jövőben tervezik-e a beruházást. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen nagyságrendű beruházásról volt szó összesen. A legtöbb intézmény 1 millió Ft felett, 15 intézmény 500 ezer Ft alatt, 11 intézmény 500 ezer és 1 millió Ft között költött beruházásokra 2008 és 2010 között (18. ábra). 18. ábra A tárgyi eszközök vásárlására költött összegek eloszlása (db) ezer Ft alatt 500 ezer-1 millió Ft között 1 millió Ft felett Nem költöttek fejlesztésre Azt is megkérdeztük, hogy milyen típusú infrastrukturális fejlesztésekre költöttek a felnőttképzési intézmények. Az intézmények fele-fele arányban költöttek a gyakorlati és az elméleti oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztésére. A válaszadó 54 intézmény több mint harmada az oktatásszervezés körülményeinek fejlesztésére, valamivel kevesebben pedig a felnőttképzési szolgáltatások nyújtásának fejlesztésére költött (19. ábra). 19. ábra Az intézmények beruházása az infrastrukturális fejlesztés típusai szerint (db) 30

33 A 20. ábra azt mutatja, hogy milyen forrásból finanszírozták a Dél-alföldi régió akkreditált intézményei az eszközfejlesztést. Az intézmények 73%-a saját költségből, 10 intézmény EU-s pályázatból, 6 intézmény pedig magyar kormányzati pályázatból finanszírozta az eszközfejlesztést. 20. ábra Az intézmények által eszközfejlesztésre igénybe vett források (db) Nem költöttek 9 Egyéb forrásból 7 Európai uniós pályázatból 10 Magyar kormányzati pályázatból 6 Saját költségből (saját bevétel terhére) Az intézmények képzési adatai A vizsgálatba vont intézmények felnőtt- és továbbképzési kínálatának vizsgálatánál azt az eredményt kaptuk, hogy a válaszadó intézmények (55) által kínált képzések több mint fele szakmai képzés. Az intézmények egytizede csak nyelvi képzéseket indít, egytizede pedig nyelvi és szakmai képzésekkel is foglalkozik. Mindössze egy intézmény jelölte meg az általános felnőttképzést a képzési kínálat fő kategóriájaként. Az intézmények 14,5%-a mindhárom kategórián belül egyaránt indított képzéseket. Összegezve: az 55 intézményből a legtöbben (48) szakmai képzést indítottak, jóval kevesebb (20) intézményben folyt nyelvi, s mindössze 14-ben általános felnőttképzés (21. ábra). 21. ábra Az intézmények felnőtt- és továbbképzési kínálata kategóriák szerint (db) Csak általános Csak nyelvi Csak szakmai Általános és szakmai Nyelvi és szakmai 8 Általános, nyelvi és szakmai 31

34 Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az intézmények milyen szakmacsoportokon belül indítanak képzéseket (22. ábra). Érdekes, hogy a mintában szereplő akkreditált intézmények 42%-a az informatika szakmacsoporton belül szervezett képzéseket. A második legnépszerűbb terület az oktatás (33%). Az intézmények 27%-a nyelvi területen folytat felnőttképzési tevékenységet. A minta egyötödének képzési kínálata a szociális szolgáltatások, a gépészet, a közlekedés, a mezőgazdaság és az ügyvitel területéhez tartozik. A vegyipar, faipar, nyomdaipar valamint az életmód területén belül meglepően kevés azon akkreditált intézmények száma, amelyek e szakmacsoportokban indítottak képzéseket. 22. ábra Az intézmények által kínált képzések szakmacsoportok szerint (db) Egyéb terület 3 Életmód, szabadidő 1 Nyelv 15 Élelmiszeripar 4 Mezőgazdaság 11 Egyéb szolgáltatás 5 Vendéglátás-idegenforgalom 9 Kereskedelem, marketing 8 Ügyvitel 11 Közgazdaság 8 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 4 Közlekedés 11 Nyomdaipar 2 Faipar 2 Könnyűipar 3 Építészet 7 Vegyipar 2 Informatika 23 Elektronika 3 Gépészet 11 Művészet, közművelődés, kommunikáció 3 Oktatás 18 Szociális szolgáltatás 11 Egészségügy Szerettük volna feltárni a mintában szereplő intézmények képzési kínálatát, annak alakulását. A 23. ábráról leolvasható, hogy az intézmények több mint egynegyede 1-5 képzést, valamint 21-nél több képzést indított 2009-ben. Tehát vagy nagyon alacsony vagy nagyon magas volt az egy intézményen belül indított képzések aránya. 32

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN

HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. HAZAI FOLYAMATOK ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A FELNŐTTKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Hosszabb

Részletesebben

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt:

Mi a probléma a terminológiával? A felnőttképzési akkreditációt / nyilvántartást megszerző intézmények között volt: Az akkreditált felnőttképző intézmények világa Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A terület kutatása 2005 - Koltai Dénes, Felmérés a hazai akkreditált felnőttképzési szervezetek működéséről.

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői

Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Farkas Éva Farkas Erika Hangya Dóra Kovács Anett Kulcsár Nárcisz

Részletesebben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)

Részletesebben

Felnőttképzési programok akkreditációja

Felnőttképzési programok akkreditációja Felnőttképzési programok akkreditációja NSZFI 2007. december 13-15. 1 Főbb témáink Felnőttképzés értelmezése Felnőttképzési jogosultság Felnőttképzési program terve OKJ-s képzések a felnőttképzésben Felnőttképzési

Részletesebben

SÜDI ILONA. A 2008/2009. tanévi bemeneti mérés eredményei a TISZK-ek jövője szempontjából

SÜDI ILONA. A 2008/2009. tanévi bemeneti mérés eredményei a TISZK-ek jövője szempontjából SÜDI ILONA A 2008/2009. tanévi bemeneti mérés eredményei a TISZK-ek jövője szempontjából BELVÁROSI HUMÁN ÉPÍTŐIPARI SZILY GAZDASÁGI SZÍNES TISZK GUNDEL MODELL CSEPEL DÉL-BUDAI ÉSZAK-PESTI PETRIK 1. Mérőeszközök

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2011.

Adatlap a felnőttképzésről 2011. Az adatszolgáltatás a /2010. ( ) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik. Az

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői

Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői Farkas Éva Az akkreditált felnőttképzési intézmények működési jellemzői Bevezetés Az oktatási célú kutatások többsége a közoktatási rendszer vizsgálatára, az iskolarendszerű szakképzés tartalmi kérdéseire

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Diplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: szeptembertől

Diplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: szeptembertől Diplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: 2017. szeptembertől A hallgató az alábbi témakörökön túl egyéni témát is kezdeményezhet a konzulens tanárral (aki a Felnőttképzési

Részletesebben

Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017

Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017 Muravidéki munkaerőpiac elemzése 2017 A kérdőívet 93 vállalat és egyéni vállalkozó töltötte ki. Ezek 5147 személyt foglalkoztatnak, ami a muravidéki vállalatok és önálló vállalkozók alkalmazottainak 28%-át

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Pap Zoltán TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001

Részletesebben

A felsőoktatási kibocsátás mérése

A felsőoktatási kibocsátás mérése A felsőoktatási kibocsátás mérése Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011.december 7. Veroszta Zsuzsanna PhD 2011 adatai Intézmények Intézményi

Részletesebben

Az egészségügyi szakképzésben dolgozó szaktanárok képzettségével kapcsolatos felmérés eredményének bemutatása Holczinger Istvánné

Az egészségügyi szakképzésben dolgozó szaktanárok képzettségével kapcsolatos felmérés eredményének bemutatása Holczinger Istvánné Az egészségügyi szakképzésben dolgozó szaktanárok képzettségével kapcsolatos felmérés eredményének bemutatása Holczinger Istvánné Igazgatói tájékoztató nap Budapest 2013 A felmérés előzményei A kérdőív

Részletesebben

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon Békéscsaba, 2017. október 19. Bruckner László Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzésért

Részletesebben

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában TISZK feladata gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

FELHÍVÁS PÁLYÁZATI ÉRTÉKELŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

FELHÍVÁS PÁLYÁZATI ÉRTÉKELŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE FELHÍVÁS PÁLYÁZATI ÉRTÉKELŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE A Tempus Közalapítvány pályázatot hirdet a közalapítvány által kezelt pályázatok bírálatában való részvételre köznevelés, felsőoktatás, felnőtt tanulás,

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József

JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A Felnőttképzés aktualitásai. Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály

A Felnőttképzés aktualitásai. Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály A Felnőttképzés aktualitásai Rácz Rita osztályvezető Munkaerő-piaci Képzések Módszertani Osztály Képzési Főosztály 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Intézmény-, és programakkreditáció követelménye

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök

Szakdolgozati témakörök Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.

Részletesebben

Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés

Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 2011. április 11-június 30. A kutatás

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság MEMO/11/292 Brüsszel, 2011. május 13. Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság A fiatal európaiak 53%-a lenne hajlandó munkavállalás céljából elköltözni A fiatal európaiak több mint fele (53%)

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Márkus Róbert Zsolt TÁMOP

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Jelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre

Jelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Jelentkezési felhívás a 2014. szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Kiknek ajánljuk ezt a képzést? A képzést ajánljuk - közoktatási és szakképző intézményeknek vezetőinek,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata

A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények

Részletesebben

Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról

Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról Már nem a címerezésről szól Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról MELÓ-DIÁK DÉL Iskolaszövetkezet Bevezető 2017 decemberében a Meló-Diák Franchise Dél régiójának marketingcsapata, felismerve a diákmunka

Részletesebben

Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében

Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 GINOP-5.2.4-16 GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA TÁMOGATÁST IGÉNYLŐK KÖRE Magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező mikro-, kis-,

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Vállalati tanácsadás program a Dél-alföldi régióban

Vállalati tanácsadás program a Dél-alföldi régióban Vállalati tanácsadás program a Dél-alföldi régióban Vállalati tanácsadás program A program lebonyolítására létrejött a KAVOSZ Konzorcium. A nyertes konzorcium tagjai : akavosz Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

7. SZER GYORSJELENTÉS

7. SZER GYORSJELENTÉS 7. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete É V E S K É P Z É S I T E R V

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete É V E S K É P Z É S I T E R V Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete É V E S K É P Z É S I T E R V 2010 I. BEVEZETÉS Az intézmény neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5. 2. Összegző táblázat - Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma B C D E F G H I J címe, megnevezése helyzetelemzés

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok)

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben