- KÉPEKKEL - BUDAPEST AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA

Átírás

1 MAGYAR MESTEREK MÁSODIK CSOPORTKIÁLLITÁSA Dr. LÁZÁR BÉLA ELŐSZAVÁVAL - KÉPEKKEL - BUDAPEST AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA 1915

2

3

4 LÉGRÁDY TESTVÉREK NYOMÁSA, BUDAPEST.

5 Még dörögnek határainkon az ellenség ágyúi, még nem hagytak fel kegyetlen támadásaikkal, bár hosszú hónapok küzdelmeiben megösmerhették a magyar acélt: az acélos kart és acél szivet. E heroikus küzdelem mellett is páratlan látvány az ország kultúrájának viaskodása a fölötte megnehezülő idők viharával, mint hangzik fel a dal a költők lantján, mint nyul tollához az iró, ecsetéhez a festő, mintázófájához a szobrász, hogy a lelkükben felgyülemlő hatalmas érzéseket formákba szorítsák. Ez müvészetünk kipusztithatlan életképességét mutatja, még e világfelfordulásban sem vesztette el öntudatos erejét, dacos magabizakodását és rendithetetlen hitét. Századok viharában ellentállott és annyi dúlás után fenmaradt. Ami azelőtt a történettudomány mentegetődzésének tetszett, ma reliefet nyert a szó, ma tudjuk, mily kulturális javakat pusztit el a háború. Művészeti multunk egyes megmaradt emlékei, mint a Kolozsvári testvérek prágai Szentgyörgye mutatják, mit vesztettünk el a sok százados dulásban. De a magyarság főnixként mindig újra éledt, a viharok után mindig uj virágzásba borult a nemzet fája. Ez az isteni színjáték most szinte itt folyik le 3

6 szemünk előtt. Termeinkben egymásután mutatkoznak be a magyar mesterek, alkotásaikkal, melyekben a háború csodás benyomásait művészetté alakítják. Mig Rippl-Rónait az idegen háborús világ kaleidoszkopszerü benyomások gyors összeszedésére izgatta, most az örökifjú mestert, Mednyánszkyt látjuk, aki a maga panteisztikus filozófiájával nézi a háborús világot, mely neki egy nagy templom, s e templomban hatalmas zsolozsma: a magyar katona riadó rajtája! Mednyánszky évtizedek óta bújja az erdőt, lesi a hajnalpirt, figyeli a hegyek párolgását, bámulja a délelőtti napfényt, amint végigsiklik a havas hegyháton vagy fölcsillog az erdőalja gazdag színvilágában. De most más szimfóniákat hallott ki a tátrai havas hegyek úttalan útjainak sokszínű havas fehérségéből, most más érzések között leste a hegyipatak jeges vizének csillogását, amint menetelő katonáink mondhatatlan fáradalmait tükrözte. A nagy és hatalmas természet és benne a gigászi küzdelmet álló ember: ezt látta meg, ezt az óriási ellentétet ábrázolja a művész, arasznyi vásznakra egész világokat varázsolva, fehér szinek végtelen gazdagságában az érzések kifejezhetetlennek vélt változatait belélopva. Egy új Mednyánszkyt látunk: amint kifinomitva régi eszközeit, kibontakozva a köd és pára imbolygó formáiból, hatalmas tereket épit, mozgalmas légi világokat teremt, színekből szőve muzsikát. Csók István itthon maradt, színei világában. Mialatt magyar szive egész hevével a nemzet küzdelmeit kö- 4

7 vette, fölépítette az új magyar művészet egyik oszlopát : ragyogó, derűs, kacagó színekből, amelyek hadd égjenek-csillogjanak majd magyar emberek otthonaiban, az új magyar világban. Micsoda áradó, hatalmas szinhullámzás ez! Végigkacag e termen a sok tüzes szin, magyar színek, ott égnek, ragyognak, táncolnak és vibrálnak a Balaton mozgó tükrén, homokos partján és hancúrozó, fürdőző asszonyain. Csók István művészetének mai fázisában a szinek uralkodnak, melyek körülölelik a formákat. Ez a színpompa szinte a diadalmas magyarság szimbóluma! A harmadik kiállító Vadász Miklós, aki ott éli a sajtóhadiszálláson mozgalmas életét és fürge irónjával megörökíti a világtörténelmet csináló embereket. Rajzkollekciójába belékerült egy-egy lap ezekből is, más vezető magyar emberekkel, többek között Márkus Emmával, Újházi Edével együtt, kit halálos ágyán örökített meg, de belekerültek a Cailloux-pör alakjai, a fővárosi társadalom ösmert vezetői, szalonban és boudoirban, garden partyn és Gerbaudnál, mind egy nagyszerű szemű rajzolónak feljegyzései. Vadász Miklós korunk krónikása, az a biztos kezű rajzoló, akinek művészete olyan jellemző lesz erre a korra, mint III. Napoleon korára Daumier. A három nagyobb kollekció mellett mint inda a fáján egyes kiválóbb művészek alkotásai láthatók, a Rippl-Rónai-kollekció egy pár darabja emlékeztetőnek, Magyar - Mannheimer és Glatz Oszkár, Hermann 5

8 Lipót és Major művei, s az iparművészek egész sora, a nagyszerű képzeletű Gara Arnold és Borszéky Frigyes porcellán-festményekkel, a tű költője Kornisné, Gyenes Gitta, Nádas Eugénia és Bato Viola fiatal iparművésznőink igen finom darabokkal. Kapunk aztán a mi nagy plaquette-művészünktől, Beck Ö. Fülöptől is ujabb sorozatot. Betetőzi kiállításunkat egy kegyeletes emlékezés: Sámuel Kornél hagyatéka. A fiatal szobrász halálában e gy nagy reménységünket siratjuk. Eltűnt és magával vitte sokezer látományát, melyekről halkan, kipirulva szokott tört hangon beszélni, művészi álmairól, melyeket megformálni remélt, melyekhez egész szivével ragaszkodott, az ő nagy és mély művészi szivével. Érzéseinek néhány emlékét mutatjuk be, hadd lobogjon fel a kegyelet tüze körülöttük. De a kegyelet nem jelent elnézést. Sámuel Kornélt fejlődésének azon a fokán vesztettük el, amikor ő a magyar művészetet már nagy pozitív értékekkel gazdagította. Itt e helyen aratta két legszebb sikerét, annak örült a legjobban. A Szinyei-teremből, a kiállítás első napján, váltotta magához egy finom ízlésű amatőrünk ébenfába faragott Éváját, s márványműve, a Bánat" c. remeke is teljes sikert aratott. Művészetének alapvonása a formák szépségének kibontására való törekvés. Csupa konkrét megfigyelés összetevésébólől alakul ki az ő formavilága, nem tulhalmozott részletekből, de annyiból, amennyit az anyag megtűr, sőt megkövetel. Különösen látszik ez 6

9 Bánat c. márványművében. Az anyag él itt, a márványtömbből bontakoznak ki eleven beszédességgel a gazdagon megmunkált formák, minden világos itt a leggazdagabb egybefonódások ellenére és minden finoman elemezett a legegyszerűbb formanyelven, mely azonban nem jelent legegyszerüitést, mert Sámuel képzelete a konkrét valóságok kialakításában örömét találta és ehhez választotta anyagát. Fortunája teszem egészen bronzban van elgondozva. Az előrehajló női test vonala, főleg profilban, csupa élet, mozgás, izgalom. Ez az ő világa, művészetének legjelesebb alkotásai ezek a kis bronzok, melyekben formatudása fényesen megnyilatkozhatott. A kedves barát emléke mellett most a nagy művészi tehetségnek is áldozunk... Dr. Lázár Béla. 79

10

11 ELSŐ TEREM. VADÁSZ MIKLÓS MŰVEI: 1. Bródy Sándor és Róna József Cailloux birái előtt A Cailloux-pör Tanulmány Éjjeli temetés a Petőfi-téren Vak katona és menyasszonya Garden Party Sylva. Magántulajdon. 9. Unalom Gerbaudnál 2000 Reprodukciók megrendelhetők darabonként Újházi Ede halottas ágyán Prospektus. Magántulajdon. 13. Roda Roda Estély Siró asszony Márkus Emilia arcképe Arckép. Magántulajdon. 18. Tanulmány Tanulmányok: Ülő nő 200 Álló nő Cailloux-pör Őnagysága ruhájának plakátja. 22. Az Est plakátja. 9

12 JOBBOLDALI VITRINÁBAN: W. GYENES GITTA Porcellánfestményei. BALOLDALI VITRINÁBAN: BATÓ VIOLA Könyvkötő munkái és csipkéi. Árak a tárgyaknál jelezve. CSÓK ISTVÁN MÁSODIK TEREM: MÜVEI: 23. Pihenő Hullámok Zsuzsi és Kató Est a Balatonon Lidó Balaton-part Rálátás a Balatonra Szél a lombok közt Séta előtt. Magántulajdon. 32. Hancurozás a Lidón Akt Balaton. A Székesfővárosi Muzeum tulajdona. 35. Tél Aliga Fürdés után Tekeresi csárda Cicák Balaton partján

13 HARMADIK TEREM: MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV MŰVEI : 41. Merengés Táj Fantázia Rózsa Hangulat. Tanulmány Róma környéke Pihenés Olasz táj 800. GLATZ OSZKÁR MŰVEI: 49. Esti hangulat Viharos nap Arckép. Magántulajdon. 52. Vasárnap reggel Tanulmányfej. Magántulajdon. 54. Női tanulmányfej 500. HERMANN LIPÓT 55. Anyám arcképe. Magántulajdon. KERLOVSZKY BERTALAN: 55a. Női arckép. Eladó. NEGYEDIK TEREM: BÁRÓ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ MŰVEI: 56. Tanulmányfej. Löwenstein Arnoldné tulajdona. 57. Hegyi tó Felhők Kárpátok Borulat

14 Hajók 62. Havas ut. Magántulajdon. 63. Eső előtt Udvar Tanulmányfej Havas világ Csend Mocsár Kikötő Patak Dunapart Lovak Tűnődés Duna a Margithidnál Úttalan utakon Téli reggel Nehéz utakon Temető Betegszállítás Mocsaras táj 4500 A VITRINÁBAN: BECK Ö. FÖLÖP ujabb érmei és plaquette-jei. Árak jelezve. ÖTÖDIK TEREM: MAJOR HENRJK MŰVEI: Karrikaturák. Magántulajdon. 90. Az Irodalom hősei. Magántulajdon. 91. Nő. Magántulajdon. 92. Ülő nő

15 93. Párisban Női fej Karrikaturák. Magántulajdon. 98. Zöldkalapos lány Birkahad Nő Öregasszony Szines rajzok, darabja Férfi és nő Kávéházban Munkácsy a Pilátusok előtt. Az Ernst-Muzeum tulajdona Táj Táj. Eladó Önarckép. Eladó Női fej. Eladó. Rajzok a Vitrinában. Árak jelezve. HATODIK TEREM: BÁRÓ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ MŰVEI: 115. Téli erdő Alkonyi fény Erdőrészlet RIPPL-RÓNAI JÓZSEF MŰVEI: 118. Dán nő Pascin festő arcképe Zsuzsanna Lili Virágok és körték Lazarine. 13

16 124. Arckép Ady Endre. Magántulajdon Férfi-arckép. VITRINÁBAN KÖZÉPEN: TÖTVÁRADI KORNIS ELEMÉRNÉ Szinházi fejkötők, tarsolyok, mellrevaló. Arak a tárgyakon jelezve. BORSZÉKY JOBB ÉS BALFELŐL: FRIGYES : Porcellánfestmények. Árak a tárgyakon jelezve. A vitrinán: Bonbonniére 120. Váza 70. HATODIK TEREM: GLATZ OSZKÁR MŰVEI: Arcképek. Magántulajdon Tennis 200. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF: 131. Leány kutyával 600. VITRINÁBAN: NÁDAS EUGENIA ÖTVÖSMŰVEI: Brocheok, melltűk, tűk és gombok. Árak a tárgyaknál jelezve. BÁRÓ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ: 132. Vágvölgye

17 AZ ÜVEGHÁZBAN: SÁMUEL KORNÉL HAGYATÉKÁBÓL: 133. Dávid Éva Női akt Arcképtanulmány. Magántulajdon Kis szégyenlős Dózsa Bánat Fortuna Nausikaa Ifjúság A VITRINÁBAN: GARA ARNOLD PORCELLÁNFESTMÉNYEI. A kiállított tárgyak magántulajdonok. Utánrendelések történhetnek. BATO VIOLA: Bőrkazetta. Magántulajdon. 15

18 AZ ERNST-MUZEUM EDDIG A KÖVETKEZŐ KIÁLLÍTÁSOKAT RENDEZTE: 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és Dr. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szoborművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber.) 16

19 állítását. 11. A XIX. század nagy francia mestereinek ki- 12. MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV ujabb festményeinek kiállítását. 13. CSOPORTKI ÁLLÍTÁS. (Mányokyés Kupeczky festményeivel.) 14. BÁRÓ HATVANY FERENC gyűjteményes kiállítását. 15. Gróf BATTHYÁNY GYULA festőművésznek és BECK Ö. FÜLÖP szobrainak gyűjteményes kiállítása. 16. MUNKÁCSY MIHÁLY jubiláris kiállítása. 17. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF háborús festményeinek és rajzainak kiállítása. 17

20 AZ ERNST-MUZEUMBAN A KÖVETKEZŐ FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK: 1. Lovag Dr. YBL ERVIN: Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI ALBIN: A spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA: Fényes Adolf művészete. 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN: A női szépség és az elegáncia. 7. SZÉP ERNŐ: Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE: A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR: Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. a 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást tartott biedermeier-művészetről. 18

21 17. SOMOGYI MOR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. MEIER-GRAEFE: Hans von Marées-ről. 19. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ról adott elő. 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42., 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) 21. Lovag YBL ERVIN: A fejlődés a művészetben. 22. Dr. FARKAS ZOLTÁN: Maryon művészete. 23. Dr. LÁZÁR BÉLA: Báró Eötvös József művészetpolitikája. 24. Dr. FELEKY GÉZA: A XX. század művészeti irányai. 25. Dr. KENCZLER HUGÓ: Rembrandt művészetéről. Ödönről. 26. Dr. STRAKONICZKY KÁROLY: Lechner 27. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: A renaissance menyasszonyládáiról. 28. FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Magyar képírók a közelmúltban és a jelenben. és kára. 29. SZÉP ERNŐ: Töredékek egy készülő műből. 30. Dr. SCHILLER OTTÓ: A művészet haszna 31. Dr. BÁRDOS ARTHUR: A portré hanyatlása. 32. VITÉZ MIKLÓS: Munkácsy Mihályról. 33. MÓRICZ ZSIGMOND novellát olvasott fel, BARTÓK BÉLA magyar rapszódiáját zongorán adta elő. 34. PETERDI ANDOR költeményeket, BÖLÖNI GYÖRGY Rippl-Rónai művészetéről olvasott fel. 19

22 IRODALOM: MALONYAI DEZSŐ: Mednyánszky. Lampel kiad. LÁZÁR BÉLA: Tizenhárom magyar festő. (Tanulmány többek közt Csók Istvánról, Glatz és Magyar- Mannheimerről is.) Singer és Wolfner kiad. LYKA KÁROLY: Kis könyv a művészetről. (Tanulmány Mednyánszkyról.) Singer és Wolfner kiad. LÁZÁR BÉLA: Sámuel Kornél művészete. (Művészet, ) STRAKONICZKY KÁROLY: Gara Arnold kerámiái. (Magyar Iparművészet évf ) Kaphatók a pénztárnál. CSOPORTKI ÁLLÍTÁSUNK tartama alatt több felolvasást rendezünk. Fel fognak olvasni: Dr. LÁZÁR BÉLA. SZÁSZ ZOLTÁN. Prof. SCHUBR1NG (Berlin) stb. 20