MAGYAR MŰVÉSZEK <CZENCZ JÁNOS, JOBBÁGYI GAIGER MIKLÓS, ORBÁN DEZSŐ, GY.. SÁNDOR JÓZSEF FESTŐK ES SZÁSZ VILMOS SZOBRÁSZ) Dr. LÁZÁR BÉLA ELŐSZAVÁVAL

Átírás

1 MAGYAR MŰVÉSZEK HETEDIK CSOPORTKIÁLLITÁSA <CZENCZ JÁNOS, JOBBÁGYI GAIGER MIKLÓS, ORBÁN DEZSŐ, GY.. SÁNDOR JÓZSEF FESTŐK ES SZÁSZ VILMOS SZOBRÁSZ) Dr. LÁZÁR BÉLA ELŐSZAVÁVAL BUDAPEST AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA 1918

2

3

4 Légrády Testvérek nyomása, Budapest.

5 Aki a magyar művészet fejlődését szives örömest figyeli, ezt a kiállításunkat belső megelégedéssel szemlélheti. A jövő felé hullámzó, elkövetkező művészet virtuális képét vetiti elénk, néhány erős ifjú művész művészi akarásának szintézisét, melyből épen és tisztán megismerhetjük a jelen törekvések mellett magát a haladás irányát is. Ami legfőbb jellemvonásuk: ennek a művészetnek tradíciója van. De hozzá is tehetjük: magyar tradíciója. A magyar művészet a mult században jutott csak hosszabb lélegzethez és csak a szabadságharc utáni esztendők teremtettek olyan viszonyokat, melyek a művészi folytonosságnak kialakulását lehetővé tették. Az a magyar művészet, melynek Munkácsy, Paál, Szinnyei, Thán és Madarász, Székely és Lotz vetették meg alapját, egy uj nemzedékben folytatódott, Benczúr, Bihari, Bruck Lajos, Gyárfás, Vágó Pál mellett a Ferenczy, Fényes, Csók, Rippl-Rónai, Iványi-Grünwald Béla mellé csoportosuló nemzedékben, szoros egymásutánban, közös művészi problémákkal, melyeket más-más uton, másmás eszközökkel igyekeztek megoldani. Első pillanatra csak az eszközök különböző voltát láthattuk, a problé- 3

6 mák közösségének felismeréséhez időbéli távolság kelletett. Az európai művészet egyetemességéből kilépve a magyar művészet minél őszintébben az, annál erőteljesebben önálló; az általános művészi formaproblémák megoldásához a magyar művészet jelesei nagyban és sajátlagos módon hozzájárultak, hozzájárultak azzal, hogy belevitték a maguk magyar lelkét, azt és ugy fejezve ki, amit és amint felfogták és érezték. A művészetben az érzés megőrzése és kifejezése a lényeges, minden bonyolult internacionális hatás közepett. Csakis ilykép tudtunk uj értékeket bevinni a modern művészet egyetemleges formáiba, ilykép általános értékeket, világművészetet teremtve, melynek szava van a művészet fejlődésében. Minél tisztábban jut szóhoz ez a nemzeti elem, a magyarság áradó érzése, annál könnyebben válik nemzetközi értékké, mert olyan szint ad művészetünknek, ami páratlanná, egyedülállóvá, egyetlenné teszi. Nemzedékek egymástfelváltó öntudatos munkája kell azonban ahhoz, hogy egy nép lelke, a maga végtelenül változatos formájában, átszellemesülve művészi formában ugyahogy kiformálódjék. A francia művészet vezető szerepét elsősorban annak köszönheti, hogy évszázados következetes fejlődés eredménye. A művészi forma egyetemleges problémáit a francia művészet a maga szellemében alakitotta következetes és folytonos egymásutánban s ha tanult is az idegentől, olasztól, spanyoltól, angoltól az idegen hatást mindig be- 4

7 olvasztotta a maga érzésvilágába és átalakította azt a maga szellemébe. Ez a francia művészet legnagyobb tanulsága. Valami ezzel rokon, ehhez közelálló jelenság az, mely e kiállításunkon szemünkbe tűnik. Itt fiatal művészek alkotásait látjuk, akik egész művészi kultúrájúkkal jeles magyar mesterekben gyökeredzenek. Az egyiknél Csók István formaproblémáinak, a másiknál Ferenczy Károly színlátásának, visszhangja fogad. Mindegyikben az érzésnek az az áradó ereje lüktet, mely jellemző a magyar irodalomra s a magyar művészetre egyaránt, kihangzik az érzéki hevében izzó Balassi dalaiból, ott sir a tárogatóktól kisért kurucdalokban, felcsillog Petőfi képzeletének tüzes képeiben, megszólal Vörösmarty őserdőszerüen ömlő képeiben, Arany magába fojtott érzéseinek mélységeiben, Jókai fantasztikus mesemondó erejének áradó mértéktelenségében. A magyar népdal buja képömlése közel rokon a kinai dalok, a perzsa és indus lírikusok, az Énekek-éneke képgazdagságával. Ez a keleti elem megvan a magyar művészet jeleseinek formavilágában, középkori emlékeinkben éppen ugy, mint a mult század klasszikus mestereinek, Munkácsynak és Paálnak, Szinnyeinek és Székelynek, Ferenczynek és Rippl-Rónainak stb. alkotásaiban is s örömmel látjuk azt az uj nemzedék műveiben is, ösztönszerű megnyilatkozásban. Azt, hogy fiatal művészeink 5

8 egyik-másik idősebb mester formalátásából indulnak ki, nem hogy zokon vennők, ellenkezőleg, örömmel látjuk, mert a kapcsolat mellett tisztán láthatók az elkülönülés jelenségei, az individuális jegyek egyre jobban gazdagodnak és mindegyik eljut ilykép a maga stíljéhez is. A tradícióba való belekapcsolódás nem jelenti az egyéniség feladást, nem jelentette Delacroixnál, ki Rubensből, Manetnál, ki Courbetből indult ki, az igazi művész a múltba ereszti gyökérszálait, hogy Anteusként megerősödve eljuthasson a maga lelkének egyéni formáihoz s megkereshesse azokat a hangokat, melyekkel a maga sajátos érzéseit neki megfelelő formába öntheti. Ugy Czencz, mint jobbágyi Gaiger és Orbán Dezső ebben az átmeneti korban vannak, mindegyik tehetsége gazdag erejével küzd a maga stíljéért. Czencz János és Orbán Dezső előttünk fejlődtek, előbbi egyenes uton, gazdag művészi kulturával, szines impresszionizmusból indult ki; a másiknak fejlődése tekervényesebb utat követett, sokféle ingadozás között tért vissza a természet összefoglaló látásához, a színek gazdag elemzéséhez, a nagy formákhoz. Czencz János Csók leheletfinomságu szinakkordjaitól eltávolodva uj színlátáshoz jutott, mind materiálisabb, anyagszerűbb lesz, csodálatos hajlammal a tónusfinomságok iránt; Orbán Dezső egyszerűbb, kevésbbé szinanalizáló de mindenikök az érzés gazdagságával meglepő. 6

9 Jobbágyi Gaiger Miklós most lép először a közönség elé, olyan éretten, olyan gazdagon, olyan meglepő biztonsággal, amelyre kevés példát ismerünk. Mesterének, Ferenczy Károlynak legutolsó formaproblémájából indult ki: kevés szin és gazdag árnyalat, lágy ecsetkezelés a gyöngéd tónusoknak megfelelően. De ez csak a kiindulás, a fiatal művész hoz uj formamegoldásokat is, előadásban és színlátásban valami üde ragyogást, az ifjúság lázát és szűzi szemérmességet, valami megkapó emberlátást, lélekbehatoló erőt, mely a formákkal beszél. Mind egészen elsőrangú és abszolút festői készség, egy nagyszerű művészi jövő nagyszerű ígérete. A negyedik ifjú művész, Gy. Sándor József grafikus, a rézkarc máris meglepő erejű mestere, szinte egy Brangwyn készségével uralkodik mesterségén, a fény és árny elosztás festői hatásaival csakúgy játszik, ami által a legmindennapibb térjelenségbe immateriális hatásokat tud belevinni. Érzése áradó erejével összefoglalja a fényt és beszédessé teszi, monumentálissá fokozza a legegyszerűbb fekete-fehér ellentétek gazdag árnyalatai révén a természet köznapi jelenségeit, piacot, házat, vasutimozdonyt, templomot, halászbástyát, magányos szobrot, melyek neki csupán-csupán fényjelenségek. Egyetlen szobrászunk, Szász Vilmos tulaj donkép iparművész, azaz ipart csinál művészettel, csodálatos finomsággal mintázva meg apró figuráit, melyekbe beleönti ifjú lelke egész melegét, ezekbea picinke alakokba, 7

10 melyeket gazdag változatossággal alakit nyakkendőtűnek, kézelőgombnak, pecsétnyomónak, mindenikben a kivitel tökéletességére törekedve, hihetetlen odaadással, áradó érzését beletemetve az ujabbnál ujabb formai megoldásokba, melyeket a feladat ir elő! Mindnyájan folytatják tehát ifjonti érzéssel, amit elődeik megkezdettek. Folytatják a magyar hagyományt és keresnek uj megoldásokat. Mily öröm látni a virágfakadást, a régi televényen az uj fácskák magasba szökkenését! Dr. Lázár Béla.

11

12

13 fl KIÁLLÍTOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE

14

15 ELSŐ TEREM. ORBÁN DEZSŐ FESTMÉNYEI. 1. Tavasz Hegyi ut Csendélet Vihar előtt Margitszigeti részlet Est Völgy Kilátás a váci hegyekre Svábhegy alja Felsőmargitsziget Dunapartja A város vége Duna völgye Este 'felé Borús reggel a Dunán Eső után Naplemente A szentendrei hegyek Est a nagyréten A szentendrei sziget

16 MÁSODIK TEREM. CZENCZ JÁNOS FESTMÉNYEI. 21. Leányarckép Marcella Ábrándozás Szürkeruhás nő Vöröshaju lány Tükör előtt Siesta Akt tükör előtt Vörös ház Velencében Templom belseje Pamlagon fekvő akt Tanulmány Vágyak Zsidó iskola Krakóban Lido... ' Tarka ló Városliget télen Lovasok Ancona Fekvő nő Bárkák Annuska Arckép Hóolvadás, Táncosnő Merengés Chora Toilette Spanyol nő

17

18

19 HARMADIK TEREM. GY. SÁNDOR JÓZSEF RÉZKARCAI. 50. Pályaudvar A Hunyadi-szobor a Halászbástyán Alt-München Viharfelhők Mosóasszonyok A vízözön A müncheni Frauenkirche A Bazilika A pécsi dóm följárata A Marien-Platz Münchenben A régi városháza Münchenben A Halászbástya Nevető öregasszony A Theatiner Kirche Patak-hid Erdőrészlet Trieszt Trieszti részlet

20 NEGYEDIK TEREM. JOBBÁGYI GAIGER MIKLÖS FESTMÉNYEI Alvó nő 69. Beszélgető nők Modellek Ülő nő Merengés Tanulmány a modellekhez Kalapos nő Decolletage Akt Tükör előtt Kabátos nő Pihenés Két akt Rózsaszínű ruhás nő. Magántulajdon. 82. Grecsák Károly volt igazságügyminiszter arcképe. Az orsz. birói és ügyészi egyesület tulajdona. 83. Siesta Női arckép Juhász Andor, a m. kir. Ítélőtábla elnöke. Magántulajdon. 86. Női akt

21

22

23 ÖTÖDIK TEREM. CZENCZ JÁNOS FESTMÉNYEI. 87. Feldúlt otthon 2000, 88. Részlet az anconai kikötőből Pihenés Vörös vitorlás Vízparton Vázlat Krakói részlet Szőke leány Zongora mellett Falusi ház Eső után Kékruhás nő Tehenek Fekvő nő Nyár Zöldben Tél Akt

24 HATODIK TEREM. ORBÁN DEZSŐ FESTMÉNYEI Paraszt-csendélet Szőllőben Vihar után Agyagedények Ünnepi csend Borús délután Park-részlet Csendélet Virágcsendélet Gyümölcsöskert Herendi porcellánok

25 HETEDIK TEREM. JOBBÁGYI GAIGER MIKLÓS 115a. A csacsi 116. Akt 117. Félakt 118. Tanulmány a félakthoz Apám arcképe. Magántulajdon Madonna. Magántulajdon 121. Parkrészlet FESTMÉNYEI A HALLBAN: SZÁSZ VILMOS SZOBRÁSZATI MÜVEI. A VITRINÁKBAN. Árak jelezve a tárgyak mellett. Arckép-brocheok elefántcsontba faragva megrendelhetők. Ára drb

26 AZ ERNST-ÍVSUZEUM KIÁLLÍTÁSAI. 1. SZINYEI MER SE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK, a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és DR. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szobrászművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber.) 18

27 11. A XIX. század nagy francia mestereinek kiállítását. 12. MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV ujabb festményeinek kiállítását. 13. MAGYAR MESTEREK ELSŐ CSOPORTKI- ÁLLITÁSÁT. (Mányoki és Kupeczky festményeivel.) 14. BÁRÓ HATVANY FERENC gyűjteményes kiállítását. 15. Gróf BATTHYÁNY GYULA festőművésznek és BECK Ö. FÜLÖP szobrainak gyűjteményes kiállítása. 16. MUNKÁCSY MIHÁLY jubiláris kiállítását. 17. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF háborús festményeinek és rajzainak kiállítását. 18. MAGYAR MESTEREK Il-ik csoportkiállitását. 19. KOSZTOLÁNYI-KANN GYULA és MATTYA- SOVSZKY-ZSOLNAY LÁSZLÓ festményeinek és rajzainak kiállítását. 20. LOTZ KÁROLY emlékkiállítását. 21. NÉMET ÉS OSZTRÁK MESTEREK és magyar követőik (Than, Gerhardt) 22. JÁVOR PÁL gyűjteményes kiállítását. 23. A FERENCZY-CSALÁD (Károly, Valér, Béni és Noémi) kiállítását. 24. MAGYAR MESTEREK harmadik csoportkiállitása. (Szinnyei, Csók, Iványi-Grünwald, Faragó, Feiks A. és J., Plány, Kisfaludi-Strobl.) 25. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ujabb rajzai és festményei. 19

28 26. MAGYAR MESTEREK negyedik csoportkiállitása. (Than, Lotz, Iványi-Grünwald, Thorma, Tornyai, Biró, Pólya, később Vágó Pál.) 27. MAGYAR MESTEREK ötödik csoportkiállitása. (André, Koszta és Zombory.) 28. KERNSTOK KÁROLY gyűjteményes kiállítása. 29. BÁRÓ HATVANY FERENC és BÁRÓ H. WINSLOE CHRISTA kiállítása. 30. HATODIK CSOPORTKIÁLLITÁS (Csók, Iványi-Grünwald, Feiks A. és Feiks J., Gara, Kádár, Zádor, Lányi). 31. DEÁK-ÉBNER LAJOS gyűjteményes kiállítása. 20

29 AZ ERNST-MUZEUM FELOLVASÁSA!. 1. Lovag Dr. YBL ERVIN: Zuloaga művészete. (Megj. Magyar Figyelő, 1912.) 2. KÖRÖSI ALBIN: A spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA: Fényes Adolf művészete. (Megj. szerzőnek Könyvek, Képek, Évek c. művében.) 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN: A női szépség és az elegáncia. (Megjelent szerzőnek Szerelem c. művében.) 7. SZÉP ERNŐ: Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE: A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR: Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÓS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról. Megjelent szerzőnek Modern Művészet c. könyvében.) Dr. LÁZÁR BÉLA három elődást tartott a biedermeier-művészetről. 21

30 17. SOMOGYI MÓR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. MEIER-GRAEFE: Hans von Marées-ről. (Vetített képekkel.) 19. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ról adott elő. (Vetített képekkel.) 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42., 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) (Megj. Pester Lloyd-ban.) 21. Lovag Dr. YBL ERVIN: A fejlődés a művészetben. (Megj. A Művészetben, 1913.) 22. Dr. FARKAS ZOLTÁN: Maryon művészete. 23. Dr. LÁZÁR BÉLA: Báró Eötvös József művészetpolitikája. (Megj. A Művészetben, 1913.) 24. Dr. FELEKY GÉZA: A XX. század művészetirányai. (Megj. szerzőnek Könyvek, Képek, Évek c. művében.) 25. Dr. KENCZLER HUGÓ: Rembrandt művészetéről. 26. Dr. STRAKONICZKY KÁROLY: Lechner Ödönről. 27. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: A renaissance menyasszonyládáiról. (Vetített képekkel.) 28. FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Magyar képírók a közelmúltban és a jelenben. 29. SZÉP ERNŐ: Töredékek egy készülő műből. (Megj. szerzőnek Kenyér c. művében.) 30. Dr. SCHILLER OTTÓ: A művészet haszna és kára. 22

31 31. Dr. BÁRDOS ARTHUR: A portré hanyatlása. (Megj. A Művészetben, 1914.) 32. VITÉZ MIKLÖS: Munkácsy Mihályról. 33. MÓRICZ ZSIGMOND novellát olvasott fel. BARTÓK BÉLA magyar rapszódiáját zongorán adta elő. 34. PETERDI ANDOR költeményeket, BÖLÖNI GYÖRGY Rippl-Rónai művészetéről olvasott fel. 35. VÁRNAI ZSENI háboruskölteményeitolvastaföl. Megj. szerzőnek a Gracchusok anyja c. művében.) 36. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: Viszonyunk Olaszországgal a háború után. (Vetített képekkel.) Dr. LÁZÁR BÉLA: A magyar művészet jövőjéről négy előadást tartott. (Megj. külön könyvben is.) 41. Prof. Dr. JOS. STRYZGOWSKY: Balkánkérdések a művészettörténeti kutatás szempontjából. (Vetített képekkel.) 42. PETERDI ANDOR: Háborús költeményeit bemutatta a szerző. (Megj. szerzőnek Költemények c. művében.) 43. Dr. KRENNER DEZSŐ: Egy pesti festőiskola (Marastoni.) (Megj. Iparoktatás, 1915.) 44. A MODERN SZÍNPAD előadása. 45. Dr. LÁZÁR BÉLA: A nemzeti művészet születése a nemzetköziség szelleméből. 46. Dr. FELEKY GÉZA: A gyűjtés és régiségvásárlás művészete. 47. ROMÁNNÉ GOLDZIEHER KLÁRA: A viselet a századok tükrében. (Vetített képekkel.) 23

32 43. GRÖF TELEKI SÁNDORNÉ (Szikra): Elmélkedés a haladásról. Elbeszélés. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 49. SZÉP ERNŐ: Egy hősi halált halt költőről (Békássy Ferenc). 50. Dr. EÍSLER M. JÓZSEF: Homeros és korunk Dr BRAUN E. W. (Troppau): A porcellánról. (Vetített képekkel.) 53. Dr. SCHUBRING PÁL (Berlin): Shakespeare és Rembrandt. (Vetített képekkel.) 54. ALEXANDER BERNÁT: Háború és Művészet. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 55. Dr. MAYER L. AUGUST (München) Tintoretto. (Vetített képekkel.) 56. Prof. Dr. STRYZGOWSKY (Wien), Örökölt ferdeségek az európai művészetben. (Vetített képekkel.) 57. Prof. Dr. G. SWARZENSKI (Frankfurt a. M.): Művásár. (Vetített képekkel.) 58. Dr. LÁZÁR BÉLA: Degas és Rodin. (Vetített képekkel.) AZ ERNST-MUZEUM AUKCIÓI: 1. HOLITSCHER RÓBERT iparművészeti gyűjteménye. 2. KILÉNYI HUGÓ gyűjteménye. 3. GRÓF VA Y PÉTER és más magángyűjtemények. 24

33 Most jelent meg! MÁSODIK LÁZÁR BÉLA UJ CSAPÁSON REGÉNY A MÜVÉSZÉLETBŐL KIADÁS FŰZVE 2 KORONA, A mü első kiadásakor (1909) PESTI HÍRLAP: Lóri baroness alakjára bármelyik jeles irónk büszke lehetne. UJ IDŐK: Egyike a legsajátosabb könyveknek... MAGYAR HÍRLAP: íme egy mindenképen érdekes regény; előadása szines, megkapó, közvetlen és a témája mindenkinek kedves lehet... FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG: Irányát tekintve, ez a regény úttörő. A HÉT: Uj hangokat talál ki és uj, regényben eleddig szokatlan színei vannak a palettáján.. Dr. LÁZÁR PALLAS KIADÁSA KÖTVE 3 KORONA megjelent sajtónyilatkozatok: PESTER LLOYD: Der eigenartige Román wird voraussichtlich das Los der anderen Bücher Béla Lázárs teilen, von denen der jetzige Band auf einem Bláttchen nicht mehr vermerkt, als das stolzewort: Vergriffen. AZ UJSÁG^ Hogy Lázár Béla jeles esztetikus, az kétségtelen; hogy mindig magasabb szempontokból tudja vizsgálni és megítélni a művészi alkotások szépségeit, el kell ismernünk róla... BUDAPESTI NAPLÓ: E munkája talán valamennyi között a legértékesebb és legérdekesebb, ahol szerző ötletes, kiforrott stilistának mutatkozik. BÉLA A MflGYRR MŰVÉSZET JÖVŐJE SZÁZNÁL TÖBB KÉPPEL DICK MANÓ KIADÁSA Sajtónyilatkozatok: BUDAPESTI HÍRLAP: Lázár buzdit, izgat, szervez, gyűjt, műkiállitásokat rendez, elhanyagolt, sőt elfelejtett magyar művészekre hivja fel a közfigyelmet. PESTER LLOYD: Dieses Buch aus der Feder des eifrigen und begeisterten Apostel ungarischer Kunst: Béla Lázárs behandelt die Zukunft dieser Kunst, wie sie sich nach dem Kriege gestalten soll... PESTI HÍRLAP: A gyűjtő buzgalma, az esztéta megértése s az író éleslátása jellemzi a gazdagon illusztrált kötetet. NYUGAT: L. B a legambiciózusabb. legszorgalmasabb képzőművészeti Íróink egyike UJ IDŐK: L. teljes programmot ad arra, mit kellene tennünk, hogy a jövendő magyar művészet akadályoktól mentesen fejlődhessen. MUZEUMI ÉS KÖNYVT. ÉRTESÍTŐ: Az a nagyszabású programm, melyet legújabb könyvében Lázár a magyar művészet jövőjére nézve részletesen kidolgoz. tartalmas, szines és érdekes. ÁRA 5 KORONA PESTI NAPLÓ: Egy magyar érzésű és a magyar művészetért lelkesedő ember áradó érzésével Íródott ez a könyv. MAGYARORSZÁG: Érdekes gondolatok, tanulságos fejtegetések teszik értékessé Lázár Béla munkáját s teszik érdemessé az elolvasásra. VILÁG: Nem lehet tőle a ritka agitatív képességet, a lelkesedő és tevékeny ember nagyerejü jóindulatát és buzgalmát elvitatni... NÉPSZAVA: Érdekes és értékes könyvet irt L. B.... A HÉT: Ezt a munkát sokan fogják olvasni és magukra is fognak ismerni belőle sokan. MAGYAR IPARMŰVÉSZET: Az éppen a kedves a könyvben: egygyé forrott az előadójával minden szó, rapszodikus, vitatkozó, elragadtató, int, kioktat, szeret és gyűlöl, de mindenekfelett hisz a magyarságban... Ez a legszemélyesebb irása, ő maga tükröződik benne és a kora.

34 Most jelent meg! LÁZÁR BÉLA írók és művészek között Száz vidám história. Pallas kiadása. Képekkel. Ára 6 korona. Kapható a pénztárnál. Az Ernst-Muzeum 1. füzet: Ernst Lajos: Tintoretto Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot". Mayer L. August (München): Tintoretto egy ismeretlen magyar vonatkozású képe. 2. füzet: Lázár Béla: Strigel Bernhard II. Ulászló és családja arcképe". Az egyes füzetek német nyelven is megjelennek. Kapható a pénztárnál. A Muzeum feldolgozását folytatjuk LéffrAily Testvérek. Budapest