BARO HATVANY FERENC BARO HATVANY LAJOSNE

Átírás

1 BARO HATVANY FERENC FESTMÉNYEINEK ÉS BARO HATVANY LAJOSNE WINSLOE CHRISTA SZOBRAINAK GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA Dr. LÁZÁR BÉLA ELŐSZAVÁVAL MÁSODIK KI \DÁS BUDAFEST AZ ERNST--MÚZEUM KIADÁSA 1918

2 E kiállítás tartama alatt e hó 27^én STRZyGOWSKI József, bécsi egyet, tanár, udvari tanácsos Örökölt ferdeségek az európai képzőművészetekben" cimmel előadást tart. Legközelebbi kiállításunk Csoportkiállitás melyen CSÓK István, IVÁNyi-GRÜNWALD Béla, FEIKS Jenő és Alfréd, GARA Arnold, KÁDÁR Béla, ZÁDOR István festőművészek és LANyi Dezső szobrászművész vesznek részt. E kiállítás tartama alatt 1. SWARZENSKI György, a frankfurti StádeU galéria igazgatója tart előadast Műgyűjtés és képárak" cimmel. 2. LÁZÁR Béla dr. Degas és Rodin" cimmel.

3

4

5 Négy esztendeje, hogy utoljára állított ki nálunk br. Hatvany Ferenc s e négy esztendő művészetében való mélységes elmélyedést jelent. Mint egy síkságon végighömpölygő hatalmas folyam, ugy árad, ugy zuhog előre művészete fejlődésének folyamatában. Ez a fejlődés egy külön látványosság. Mig előbbi kiállítása csupa izgalmas ellentét volt, a mostani merő egyvonaluság. Annakelőtte kultúrájának összes elemeit kiolvashattuk műveiből, ma a felszívódás, az egyéniségébe olvasztás megtörténvén, művészete készebb és érettebb, egységesebb és harmonikusabb lett. Művészetének előbbi stádiumában a szinre fordított Ingrest éreztük utolsó szónak, ma tér és idő felett állva, a maga víziójának mind egységesebb kifejezéséig nyomult előre. Azelőtt minden ecsetvonása azt a belső izgalmat árulta el, melyből fakadt; folytonos lelki gyötrődést és felujjongást a ritka és rejtelmes életszépségek meglátásánál. Most valami meglepő nyugodtság, a leküzdött izgalmak belső ereje tüzeli alkotásait, most formái érettek, szinei nemesek, harmóniái egységesek és művészi felfogása a nagy egybefoglalások felé közeledik. 3

6 Mig annakelőtte a női test szépségét a végigtanulmányozott formák domborulatában, a reliefszerüen felfogott alak egyensúlyozásában, az álló, ülő, fekvő női test formaviszonylatainak mérlegelésében kereste, most a formák mögötti élet, az érzések alakította formák, a szin metafizikai értékeinek megsejtetése: művészetének uj ideáljai. A kéjesen végigomló női test gyöngyházszerű szinei mint élnek, ragyognak belső tűzben égve s mégis e sok ezer szin-elem mint olvad nála most egybe, valami csodásan finom karnációban, mely a formák hatalmas erejét kiemeli, fokozza, hangsúlyozza. A magyar művészetnek egy minden időkre emlékezetes alkotása marad Hatvany Alvó nő-je, mely művészetének mai állapotát minden értékének szerencsés egybefoglalásával kitűnően példázza! Nagyon természetes ezek után, ha Hatvany öntudatosan kereste a kifejezési eszközöket a maga belső érzéseinek minél eredetibb, sajátosabb, egyénibb megszólaltatásához. De mig a tartalomnélküli divatmajmok megfordítva, a technikai furcsaságok hajszolásával kezdik az originálitás fitogtatását pedig legtöbbnyire csak egy-egy külföldi mester formanyelvének túlzásba kergetésével operálnak, az igazi művész belülről tör elő a maga nyelvének megteremtésében, mint most Hatvany is, aki a szines formát hangsúlyozó művészetében a szin és vonal valami szerencsés egységesítésére törekedett. Ezt a keresést, a harmónia elemeinek variálását megfigyelhetjük műveiben, egyszer az elmosodott, más- 4

7 kor az élesen látott formák hangsúlyozását, itt a szinte aquarellszerü ecsetkezelést, máshelyt a legélesebb, kemény konturba-fogást, most megelégszik a formák külső impressziójával, szinhatásaik jelzésével, másszor részletről-részletre haladó formaelemzést végez. Ezek az útjelzők vezetnek el előadásának sajátosságához, mely végső eredményében sajátosan egyéni kifejezésmódhoz segítette. Szinte látjuk, mint jutott el hozzá. A szemünk előtt teremté meg nyelvét. így lesz az egyszerű és érthető, lesz világos kifejezése belső érzéseinek, harmóniában művészi ideáljaival. A mostaniakkal. Mert ez a művészet még most sem végleges, szó sem lehet befejezett eredményekről, szinte érezzük, hogy a szerző izgalmakban ég, hogy már uj viziója alakul ki, hogy keresi az uj kifejezési eszközöket. Csak újra ismételhetjük tehát azt, amit előbbi kiállításakor mondottunk:,,itt állunk Hatvany művészete előtt, gyönyörködve az elért eredményekben, de lélegzetvisszafojtva várva az uj továbbjutást..." S mit szóljunk az uj meglepetéshez, sógorasz - szonya, Hatvany Lajosné Winsloe Christa szobrászati alkotásaihoz? A fiatal művésznő gyönyörűen egészíti ki a művészet és irodalom kultuszában élő család törekvéseit, azzal az áhítatos elmerüléssel szentelvén magát hivatása teljesítésének, amely nélkül a művészettel való foglal- 5

8 kozás szentségtörés lenne. Csak" a legnagyobb feladatok izgatják őt is: az emberi lélek megnyilatkozása az emberi formákban, az állatvilág formáiból is érzéseket olvasva ki (a gráciát, teszem, az afrikai antilopból) s máris minő könnyedséggel uralkodik a formák fölött. Csak rá akarunk most mutatni művészete főjellemző vonására: a pozitivitásra, ritkaság ez a nőművészeknél. Minden formát kikeres, nem törődve azzal, ha kemény lesz a formalátása, de a biztos, a tiszta, a világos formaalakitás az ideálja. Csakis az őt érdeklő formarészletet hangsúlyozza mint női aktjánál a felsőtestrészeket, ott aztán kérlelhetetlenül igaz; minden mást vázlatnak hagy, de elmosott, bizonytalan formákkal nem markíroz semmit. Ilykép ott, ahol életet lehel a forma, mint arckép tanulmányaiban, megszólal a lélek. Az egyszerűséget keresi, de nem mesterséges egyszerűsítésekkel, hanem a formák belső egységének megteremtésével. Ez az igaz ut az igaz művészethez. Dr. Lázár Béla. 6

9 fi KlfiLLITOTT TfiRGYftK JEGYZÉKE

10

11

12

13 ELSŐ TEREM. BR. HATVANY FERENC MÜVEI Rajztanulmányok. Darabja Színvázlat Színvázlat Parkrészlet Csernoch János hercegprímás arcképe. A Történelmi Arcképcsarnok tulajdona. 15. Virágcsendélet Kertipad BR. HATVANY LAJOSNÉ WINSLOE CHRISTA MÜVEI. 17. Olasz fogoly. Márvány Tószegi Freund Imréné arcképe. Magántulajdon. 19. Tanulmányfej Torso. Gipsz. Márványban. Ára a és b. Rajzok. Darabja

14 MÁSODIK TEREM. BR. HATVANY FERENC FESTMÉNYEI. 36. Arckép. Magántulajdon. 37. Fekvő nő Bois de Boulogne V. M. k. a. arcképe. Magántulajdon. 40. Csendélet Kékruhás nő. Magántulajdon. 42. Csendélet. Magántulajdon. 43. Napos udvar Feketeruhás nő. Magántulajdon. 45. Andromeda. Magántulajdon. 46. Ülő nő Park Rózsák Guggoló nő Nő zsöllyében. Magántulajdon. 51. Sz. J. urnő arcképe. Magántulajdon. 52. Fekvő nő. A Szépművészeti Muzeum tulajd. 53. Őszi barack. Kiss József tulajdona. 54. Tanulmányfej Csendélet ÁLLVÁNYON. Női arckép. Magántulajdon. 10

15 HARMADIK TEREM. BR. HATVANY LAJOSNÉ WINSLOE CHRISTA SZOBORMÜVEI. 56. Női akt. Bronz Gráf Kayserling Pál arcképe. Bronz. Magántulajdon 58. Afrikai antilop. Bronz Arcképtanulmány. Bronz Orosz fogoly. Fa Akttanulmány. Márvány Hizott malac. Bronzban Arcképtanulmány. Bronzban Nyul. Fehér márványban Arcképtanulmány. Bronz Nő skikosztümben. Bronz Baby. Márvány BR. HATVANY FERENC: 68. Br. Hatvany Lajosné arcképe. Magántulajdon. 11

16 NEGYEDIK TEREM. BR. HATVANY FERENC MÜVEI. 69. Kék szoba Női akt H. G. arcképe. Magántulajdon. 72. Parkrészlet Pamlagon Balatonföldvári kikötő Tó a Bois de Boulogne-ban Pihenő nő Virágcsendélet Sz. E. arcképe Lilaruhás nő Alvó nő Piros ruhás nő Szoba belseje a. Tavasz

17 ÖTÖDIK TEREM. 83. Fekvő nő Öszi napfény Szoba belseje aktokkal Start. Magántulajdon. 87. Csendélet Szoba belseje. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 89. Csendélet. Magántulajdon. 90. Vízmedence. Magántulajdon. 91. Siesta Pipacsok Merengő nő

18 HATODIK TEREM. 94. Műteremsarok akttal Orgonacsokor Rózsák Török nő Almák Ülő nő Csendélet Fehér pad Virágcsendélet

19 HETEDIK TEREM Műteremsarok Szoba Fekvő nő. Magántulajdon Virágos ut. Jendrassik Ernőné urnő tulajd Interieur Orgonabokrok Arcképtanulmány

20 A HALLBAN. BR. HATVANY LAJOSNÉ WINSLOE CHRISTA SZOBRAI Br. Hatvany Lajos arcképe. Magántulajd Hizlalt disznó. Márvány Orosz fogoly. Márványban Orosz fogoly sapkában. Márványban Atléta. Márványban Sulydobás. Bronzban Akt. Bronzban Rajzok. Darabja 1C0. 16

21

22

23

24

25 Az Ernst-Muzeum eddig a következő kiállításokat rendezte : 1. SZINYEI MERSE PÁL gyűjteményes kiállítását. 2. KERNSTOK KÁROLYNAK, a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA ÉS BRANGWYN gyűjteményes kiállítását. 4. FÉNYES ADOLF ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MIKLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. FRANCIA IMPRESSZIONISTÁK és HER- MÁN LIPÓT gyűjteményes kiállítását. 7. IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA festményeinek és DR. SONNENFELD ZSIGMOND gyűjteményének bemutatását. 8. FERENCZY KÁROLY ujabb festményeinek és rajzainak kiállítását. 9. LIGETI MIKLÓS szobrászművésznek gyűjteményes kiállítását. 10. A MAGYAR BIEDERMEIER-KORI művészet. (Barabás, Borsos, Brocki, Györgyi, Weber.) 11. A XIX. század nagy francia mestereinek kiállítását. 17

26 12. MAGYAR-MANNHEIMER GUSZTÁV ujabb festményeinek kiállítását. 13. MAGYAR MESTEREK ELSŐ CSOPORTKI- ÁLLITÁSÁT. (Mányoki és Kupeczky festményeivel.) 14. BÁRÓ HATVANY FERENC gyűjteményes kiállítását. 15. Gróf BATTHYÁNY GYULA festőművésznek és BECK Ö. FÜLÖP szobrainak gyűjteményes kiállítása. 16. MUNKÁCSY MIHÁLY jubiláris kiállítását. 17. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF háborús festményeinek és rajzainak kiállítását. 18. MAGYAR MESTEREK Il-ik csoportkiállitását. 19. KOSZTOLÁNYI-KANN GYULA és MATTYA- SOVSZKY-ZSOLNAY LÁSZLÓ festményeinek és rajzainak kiállítását. 20. LOTZ KÁROLY emlékkiállítását. 21. NÉMET ÉS OSZTRÁK MESTEREK és magyar követőik (Than, Gerhardt). 22. JÁVOR PÁL gyűjteményes kiállítását. 23. A FERENCZY-CSALÁD (Károly, Valér, Béni és Noémi) kiállítását. 24. MAGYAR MESTEREK harmadik csoportkiállitása. (Szinnyei, Csók, Iványi-Grünwald, Faragó, Feiks A. és J., Plány, Kisfaludi-Strobl.) 25. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ujabb rajzai és festményei. 26. MAGYAR MESTEREK negyedik csoportkiállitása. (Than, Lotz, Iványi-Grünwald, Thorma, Tornyai, Bíró, Pólya, később Vágó Pál.) 27. MAGYAR MESTEREK ötödik csoportkiállitása. (André, Koszta és Zombory.) 28. KERNSTOBK KÁROLY gyűjteményes kiállítása 18

27 Az Ernst-Muzeumban a következő felolvasásokat tartották : 1. Lovag Dr. YBL ERVIN: Zuloaga művészete. (Megj. Magyar Figyelő, 1912.) 2. KÖRÖSI ALBIN: A spanyol aranykor művelődése. 3. OLGYAI VIKTOR: Brangwyn és a rézkarc. 4. Dr. FELEKY GÉZA: Fényes Adolf művészete. (Megj. szerzőnek Könyvek, Képek, Évek c. művében.) 5. Dr. LÁZÁR BÉLA tárlatvezetést rendezett, a csendélet művészetéről tartva előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN: A női szépscg és az elegáncia. (Megjelent szerzőnek Szerelem c. művében.) 7. SZÉP ERNŐ: Költemények. 8. KEMÉNY SIMON: Novellák. 9. NAGY ENDRE: A modern művészetről. 10. BÁRDOS ARTHUR: Az impressionismusról. 11. VITÉZ MIKLÖS: Iványi-Grünwald Béla művészete. 12. SCHILLER OTTÓ: A modern festészet problémái. 13. Dr. FIEBER HENRIK: A szines szobrászatról. (Megjelent szerzőnek Modern Művészet c. könyvében.) Dr. LÁZÁR BÉLA három előadást tartott a biedermeier-művészetről. 19

28 17. SOMOGYI MÓR zongoraművész bemutatta a magyar biedermeier-zeneszerzőket. 18. MEIER-GRAEFE: Hans von Marées-ről. (Vetített képekkel.) 19. PROF. Dr. BIERMANN: El Greco-ról adott elő. (Vetített képekkel.) 20. Dr. LÁZÁR BÉLA, 22., 42., 43. (Ingres, Delacroix, Chasseriau.) (Megj. Pester Lloyd-ban.) 21. Lovag Dr. YBL ERVIN: A fejlődés a művészetben. (Megj. A Művészetben, 1913.) 22. Dr. FARKAS ZOLTÁN: Maryon művészete. 23. Dr. LÁZÁR BÉLA: Báró Eötvös József művézetpolitikája. (Megj. A Művészetben, 1913.) 24. Dr. FELEKY GÉZA: A XX. század művészet, irányai. (Megj. szerzőnek Könyvek, Képek, Évek c művében.) 25. Dr. KENCZLER HUGÓ: Rembrandt művészetéről. 26. Dr. STRAKONICZKY KÁROLY: Lechner Ödönről. 27. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: A renaissance menyasszonyládáiról. (Vetített képekkel.) 28. FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Magyar képírók a közelmúltban és a jelenben. 29. SZÉP ERNŐ: Töredékek egy készülő műből. (Megj. szerzőnek Kenyér c. művében.) 30. Dr. SCHILLER OTTÓ: A művészet haszna és kára. 20

29 31. Dr. BÁRDOS ARTHUR: A portré hanyatlása. (Megj. A Művészetben, 1914.) 32. VITÉZ MIKLÓS: Munkácsy Mihályról. 33. MÖRICZ ZSIGMOND novellát olvasott fel. BARTÓK BÉLA magyar rapszódiáját zongorán adta elő. 34. PETERDI ANDOR költeményeket, BÖLÖNI GYÖRGY Rippl-Rónai művészetéről olvasott fel. 35. VÁRNAI ZSENI háboruskölteményeitolvastaföl. )Megj. szerzőnek a Gracchusok anyja c. művében.) 36. Prof. Dr. PAUL SCHUBRING: Viszonyunk Olaszországgal a háború után. (Vetített képekkel.) Dr. LÁZÁR BÉLA: A magyar művészet jövőjéről négy előadást tartott. (Megj. külön könyvben is.) 41. Prof. Dr. JOS. STRYZGOWSKY: Balkánkérdések a művészettörténeti kutatás szempontjából. (Vetített képekkel.) 42. PETERDI ANDOR: Háborús költeményeit bemutatta a szerző. (Megj. szerzőnek Költemények c. művében.) 43. Dr. KRENNER DEZSŐ: Egy pesti festőiskola (Marastoni.) (Megj. Iparoktatás, 1915.) 44. A MODERN SZÍNPAD előadása. 45. Dr. LÁZÁR BÉLA: A nemzeti művészet születése a nemzetköziség szelleméből. 46. Dr. FELEKY GÉZA: A gyűjtés és régiségvásárlás művészete. 47. ROMÁNNÉ GOLDZIEHER KLÁRA: A viselet a századok tükrében. (Vetített képekkel.) 21

30 43. GRÖF TELEKI SÁNDORNÉ (Szikra): Elmélkedés a haladásról. Elbeszélés. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 49. SZÉP ERNŐ: Egy hősi halált halt költőről (Békássy Ferenc). 50. Dr. EISLER M. JŐZSEF: Homeros és korunk Dr BRAUN E. W. (Troppau): A porcellánról. (Vetített képekkel.) 53. Dr. SCHUBRING PÁL (Berlin): Shakespeare és Rembrandt. (Vetített képekkel.) 54. ALEXANDER BERNÁT: Háború és Művészet. (Megj. Magyar Figyelő, 1917.) 55. Dr. MAYER L. AUGUST (München) Tintoretto. (Vetített képekkel.) AZ ERNST-MUZEUM AUKCIÓI: 1. HOLITSCHER RÓBERT iparművészeti gyűjteménye. 2. KILÉNYI HUGÓ gyűjteménye. 22

31

32

33

34

35