Átírás

1 A LEVEGŐ MINŐSÉGE A DOROGI- MEDENCÉBEN Légszennyezés, levegőkörnyezet és ennek hatásai az Esztergom-nyergesújfalui- és Dorogi kistérségekben Készült a VÁLASZÚTON HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ ALAPÍTVÁNY koordinálásával a ÖSSZEFOGÁS A DOROGI-MEDENCE TISZTÁBB LEVEGŐJÉÉRT! c. program keretében a NEMZETI CIVIL ALAP támogatásával

2 Írta és szerkesztette: Szuhi Attila Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány 5233 Tiszagyenda, Ságvári E. u. 10. Felelős kiadó: Válaszúton Alapítvány Ez a kiadvány csak elektronikus formában készült el. Ez a tanulmány a Nemzeti Civil Alap Civil önszerveződés, szakmai és területi együttműködés kollégiuma támogatásával jött létre. Az NCA ÖNSZ-08-A. számú Tiszta levegőt a Dorogi-medencének! c. program keretében A tanulmányt megalapozó program gazdája a Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány. A program megvalósításában partnerünk az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesület. A tanulmányt a Válaszúton Alapítvány készítette Köszönet a résztvevők közreműködéséért! 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ A TÉRSÉG ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI A LÉGSZENNYEZETTSÉG SZEMPONTJÁ-BÓL Lakosság Gazdaság Természeti adottságok A TÉRSÉG JELENLEGI LEVEGŐÁLLAPOTA Levegőállapot a zónabesorolás alapján A térség levegőállapota a mérőállomások adatai alapján A RIV-állomások adatai Az automata mérőállomások adatai Rövid összegzés a térség jelenlegi levegőállapota LÉGSZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS A TÉRSÉG-BEN Néhány szó a kibocsátásokról általában Ipari eredetű kibocsátás Kommunális (fűtési) eredetű kibocsátás A lakossági fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításának módszere A felhasznált tüzelőanyag mennyisége A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása A lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátások Lakossági tüzelésből származó kibocsátás Közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátás A Közúti közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításának módszere A járművek fajlagos kibocsátása

4 Az összes emisszió számítása Közúti közlekedésből származó kibocsátások Emissziók összehasonlítása Emissziókataszter LEVEGŐÁLLAPOT AZ EMISSZIÓK ALAPJÁN Az alkalmazott módszer és eredmények Egyéb légszennyező anyagok KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Környezet-egészségügyi helyzet az irodalmi adatok alapján Környezet-egészségügyi helyzet számítások alapján VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLT IRODALOM ADATKÖZLŐK

5 1. ELŐSZÓ Esztergom és Dorog térsége, közkeletű nevén a Dorogi-medence immár hosszú évtizedek óta komoly problémákkal küzd a levegőminőség terén. Noha a rendszerváltás előtti időkhöz képest napjainkra jelentősen javult a levegő állapota, a jogszabályok szigorodása, és a környezettudatosság fokozódása a levegőminőség kérdését állandó jelleggel napirenden tartották. Ezt az érdeklődést csak fokozták egyes tervezett vagy éppen működő ipari üzemek kibocsátásainak kapcsán felmerülő kételyek és aggodalmak. Gyakran a levegő minősége a napi közbeszéd része lett. Civil szervezetek alakulása, helyi népszavazások is köthetőek a levegő minőségének kérdéséhez. A programban részt vevő civil szervezetek több éves vagy akár évtizedet meghaladó munkájuk során naponta találkoztak a helyben élő emberek aggályaival, utcai tanácsadások, tervezett ipari üzemek fórumain, vagy éppen személyes beszélgetések során. A lakossági érdeklődés ellenére azzal kellett szembesülnünk, hogy a térség levegőállapotára vonatkozóan nincsenek elérhető részletes adatok, amelyek konkrét választ tudnának adni az emberek által feltett kérdésekre. Milyen a levegő jelenlegi állapota? Milyen egészségügyi kockázatot jelent ez a családok számára? A tervezett új üzemek, a növekvő gépkocsiforgalom, még elviselhető-e, vagy már túllépi a megengedhető szintet? A fenti problémát tapasztalva elhatároztuk, hogy megpróbáljuk összegyűjteni az összes releváns, a levegő minőségével kapcsolatos adatot, amely elérhető, hogy valamiféle képet kapjunk a térség levegőállapotáról. Ezen elhatározás révén született meg a Tiszta levegőt a Dorogi-medencének! c. program. A programról a későbbiekben még szót ejtünk, itt tovább folytatva a gondolatsort elmondhatjuk, hogy azzal kellett szembesülnünk, hogy az adatok összegyűjtése és publikálása nem elegendő, hanem saját számításokat, méréseket, modellezéseket is kell végeznünk. Természetesen a program lehetőségei, anyagi erőforrásai nem tették lehetővé a legmodernebb alkalmazások és modellek használatát, de egy alapfelmérésre, a nagyságrendek tisztázására elegendőek voltak. Reméljük, hogy a program eredményei összefogásra ösztönzik a térség önkormányzatait, a hatóságokat, és a levegő terhelőit, hogy egy a mienknél több erőforrást mozgósító program eredményeként nagy pontosságú és kellő részletezettségű képet kaphassunk a levegő állapotáról, és ennek nyomán elindulhasson a levegő minőségének hosszú távú tervezése, és a levegő minőségének javítása. 5

6 2. A TÉRSÉG ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI A LÉGSZENNYEZETTSÉG SZEMPONTJÁ- BÓL Ahhoz, hogy egy térség levegőállapotát feltárjuk elengedhetetlen, ha csak néhány mondatban is utalnunk az általunk vizsgált térség társadalmi-gazdasági jellemzőire. Az alábbiakban néhány mondat erejéig erre térünk ki, koncentrálva azokra a tényezőkre, amelyek a levegőminőség szempontjából érdekesek, és alapvetők. Részletes bemutatásra nem törekszünk, mert az elérhető más települési-kistérségi dokumentumokban. 2.1 Lakosság A program 24 település közigazgatási területét érinti, az Esztergom- Nyergesújfalui, valamint a Dorogi kistérség településeit. A dorogi kistérség lélekszáma jelenleg, mintegy fő, a legnépesebb település, Dorog lélekszáma meghaladja a 12 ezret. Az Esztergomi kistérség lélekszáma közel 56 ezer fő, legnépesebb városa, a 30 ezer lakosú Esztergom. A két kistérség együttes lélekszáma tehát megközelíti a főt, a népsűrűség 179 fő/km 2 (országos átlag 108 fő/km 2 ). Elmondható tehát, hogy a terület népsűrűsége igen nagy, amely kedvezőtlen a levegőminőség szempontjából. A nagy népsűrűség területarányosan nagyobb kibocsátással jár mind a közlekedés, mind a kommunális fűtés tekintetében. Esztergom történelmi városfejlődése során kialakult szűk, sokszor hegyoldalakra felfutó utcái a levegőminőség szempontjából kedvezőtlen adottságnak tekinthetők (1). A többi településre ez kevéssé jellemző Gazdaság Tanulmányunkban a jelenlegi helyzetről kívánunk képet adni, így nem foglalkozunk a múltbeli helyzettel, tendenciákkal, csupán annyit jegyeznénk meg, hogy a térség a múltban is erősen iparosodott volt, a szénbányászat a 1780-as évek elejére nyúlik vissza, jelentős volt már korábban is a levegőterhelő üzemek jelenléte a térségben (cementgyárak, erőművek, stb.), (2). Az esztergomi kistérség jelenleg az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb térsége, meghatározó ágazata az ipar. Két ipari parkjában, az esztergomiban és a nyergesújfaluiban országos szinten is meghatározó iparvállalatok tevékenykednek (pl. Suzuki Zrt., Zoltek Zrt., Holcim Hungária Zrt.). Ezen vállalatok jelentős kibocsátással is rendelkeznek. 6

7 A dorogi kistérség szintén jó helyzetben van, kiemelkedően magas az ipari dolgozók aránya és az egy főre jutó ipari termelés. A kistérségben két ipari park található: a dorogi és a piliscsévi. Dorogon a Sanyo Hungary Kft. telephelyén napelemeket és légkondicionálókat gyártanak, a Richter Gedeon Nyrt. gyáregysége gyógyszereket gyárt. Szintén Dorogon épült fel az országban egyedülálló veszélyeshulladék-égető, itt üzemel a Dorogi hőerőmű is (Dorog- Esztergom Erőmű Kft.) (3). A gazdaságilag kedvező kép levegőminőségi szempontból kedvezőtlen. Az ipari parkok, a nagyfokú ipari termelés a vegyipar, a cementgyártás, az erőmű jelenléte komoly terhelő forrást jelent a térség számára, és fokozza a magas népsűrűségből fakadó nagyobb terhelés kedvezőtlen hatását. A mezőgazdaság szerepe a térségben kevéssé jelentős, különösen nem a népesebb, terheltebb területeken. A periféria területeken, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya növekszik, ami a szálló és ülepedő por terhelés szempontjából kedvezőtlen. Mi vizsgálatainkban azonban a mezőgazdasági eredetű emisszióval nem foglalkozunk. Közlekedés szempontjából a 10-es számú elsőrendű főút, valamint a 11-es számú másodrendű főút emelhető ki, amelyek napi forgalma helyenként meghaladja a 10 ezer járművet. Jelentős még a 111-es és 117-es másodrendű utak forgalma, a többi összekötő és bekötő út forgalma már lényegesen alacsonyabb. A közlekedési fejlesztési koncepciók (új teherhíd, M10-es, stb.) tovább növelhetik az amúgy is jelentős forgalmat, és az ebből adódó levegőterhelést Természeti adottságok A természeti adottságok közül számos hat a levegő állapotára. A legfontosabbak a meteorológiai (éghajlati) adottságok. Mi itt nem kívánjuk ismertetni a térség természeti adottságai, ez számos egyéb kiadványban elérhető, csak annyit jeleznénk, hogy a későbbiekben számításainkhoz a táti meteorológiai állomás adatait használtuk fel, mert vizsgált térségünkben központi helyen található. Még annyit jegyeznénk meg, hogy egyéb természeti adottságok, így a domborzat, a növényborítottság, a területhasználat, a vízfelületek, stb. is mind-mind befolyásolja a levegő minőségét. Elég csak arra gondolnunk, hogy hiába a magas ipari kémények, ha a szemközti hegyoldalban vele egy magasságban találunk lakóházakat. Ebből a szempontból vizsgált területünk medence-jellege mindenképpen előnytelen adottság. Mi ezen tényezőket jellemzően nem vettük figyelembe, mert jócskán meghaladnák e tanulmány anyagi lehetőségeit. Ezeket a tényezőket egyébként más dokumentumok, hatástanulmányok sem veszik számításba. 7

8 Ugyanígy nem vizsgáltuk a speciális meteorológiai helyzetek előfordulásának gyakoriságát, és az ilyen helyzetekben kialakuló levegőállapotokat. Jellemzően a természeti adottságok közül csak a felszíni érdességet, és néhány meteorológiai tényezőt (jellemző szélsebesség, stabilitás) vettünk figyelembe, amelyek nem elhagyhatóak. 8

9 3. A TÉRSÉG JELENLEGI LEVEGŐÁLLAPOTA Ahhoz, hogy feltárjuk a térség levegőállapotát, első feladatunk a jelenleg e téren rendelkezésünkre álló adatok összegyűjtése és elemzése, amely megerősítheti vagy cáfolhatja az itt élő emberek szubjektív tapasztalatát a levegő állapotáról. A jelenlegi levegőállapotról tájékoztat a térség légszennyezettségi zónabesorolása, továbbá az itt működtetett manuális és automata légszennyezettség mérőállomások adatsora. A következőkben ezeket vizsgáljuk meg részleteiben Levegőállapot a zónabesorolás alapján A környezet védelméről szóló törvény (1995. évi LIII (8)) felhatalmazása alapján a környezetvédelmi miniszter az ország területét levegőminőségi szempontból zónákra osztotta. Ezt a felosztást egy minisztériumi rendelet taglalja (4/2002. (X.7) KVVM rendelet), amely alapján vizsgált térségünk a 3. számú légszennyezettségi zónába esik (Komárom-Tatabánya-Esztergom). A rendelet az egyes szennyezőanyagokat csoportokba sorolja, annak megfelelően, hogy azok levegőminőségi szempontból milyen koncentrációban vannak jelen. Térségünkre az egyes szennyezőanyagok az alábbi csoportba tartoznak: Szennyezőanyag Csoport Magyarázat azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag Kén-dioxid E tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Szilárd (PM10) Benzol C F B E azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. Az alsó és felső vizsgálati küszöbértékek számszerű értékét a 17/2001. (VIII.3.) KÖM rendelet 1. számú melléklete taglalja. Ezek alapján a fenti táblázat az alábbi módon konkretizálható: 9

10 Szennyezőanyag Csoport Magyarázat a légszennyezettség a határérték 40-60%-a között van (50-75 mikrogramm/m3) Kén-dioxid E Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Szilárd (PM10) Benzol C F B E A légszennyezettség a határérték felett (és a tűréshatás alatt) van (85 mikrogramm/m3) a légszennyezettség a határérték 50%-át nem haladja meg (2,5 miligramm/m3) a légszennyezettség a határérték és a tűréshatás felett van (50 mikrogramm/m3) a légszennyezettség a határérték 40-70%-a között van (2-3,5 mikrogramm/m3) A táblázatból látható, hogy térségünkben, a 3. számú légszennyezettségi zónában a legnagyobb problémát a szilárd szennyezőanyagok és a nitrogén-dioxid jelenti, amelyek mennyiségei jellemzően a határérték felett vannak. A légszennyezettségi zónába tartozó településeket a KVVM rendelet tételesen felsorolja, így lehetőség van, a szennyezettebb települések pontos behatárolására. Ezek a települések a mi általunk vizsgált térségben az alábbiak: A 3. számú légszennyezettségi zónába Légszennyezettségi zónába nem tartozó települések Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a tartozó települések Bajót Annavölgy légszennyezettségi zóna Dorog Bajna intézkedési programjában (1) Esztergom Csolnok megjegyzi, hogy a zónába Kesztölc Dág Lábatlan Epöl tartozó három települést Mogyorósbánya Leányvár csekély légszennyezettségűnek Nyergesújfalu Máriahalom Süttő Nagysáp tekint, ezek: Bajót, Kesztölc és Tát Piliscsév Mogyorósbánya. Ezek alapján Tokod Sárisáp tehát előzetesen Tokodaltáró Úny Dömös lehatárolhatóak a vizsgált Pilismarót területen belül szennyezettebb, és kevésbé szennyezett területek. A táblázatból látható, hogy a dorogi medencében elkülönülnek a szennyezettebb települések, amelyek a Duna-menti erősen iparosodott, sűrűn lakott, forgalmasabb településeket fedi le, és egy kevésbé szennyezett terület, amely az előbbit övezi. A következőkben áttérünk a mérőállomások tapasztalataira. 10

11 3.2. A térség levegőállapota a mérőállomások adatai alapján A vizsgált térségben több helyen is mérik a levegő minőségét. Az un. Regionális Imisszió Vizsgáló (RIV) állomások Lábatlanon, Esztergomban és Dorogon mérik a levegő kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por tartalmát. Ezen túl Esztergomban és Dorogon automata állomások is működnek, amelyek számos egyéb szennyezőanyag mennyiségét is mérik (4). Az automata állomások elsősorban városi háttérszennyezettséget mérnek, míg a RIV állomások a szennyezettebb területeken kerültek elhelyezésre. Az alábbiakban elsőként a RIVállomások által mért adatokat mutatjuk és értékeljük A RIV-állomások adatai Lábatlanon a Polgármesteri Hivatal (József Attila u. 62.)-nál történik kén-dioxid és nitrogén-dioxid mérés, a 10-es úton, a Rákóczi F. u. 5 ill szám alatt pedig ülepedő por mérés. Esztergomban a 11-es úton, a Tanítóképző Főiskolánál ( Mayer L. u. 1-3.) történik kén-dioxid és nitrogén-dioxid, továbbá ülepedő por mérés. Ez utóbbit mérik a Simor J. u szám alatt (Egyesített Szociális Intézmény) is a buszállomás közelében. Végül Dorogon a 10-es főút mentén az ÁNTSZ-nél (Bécsi út 9) illetve a Polgármesteri Hivatalnál (Bécsi út 71) történik kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por mérés. Ülepedő port mérnek még a Mátyás király u. 20. szám alatt is. Az alábbiakban bemutatjuk a RIV-állomásokon, mért szennyezőanyag koncentrációkat. Elsőként a kén-dioxid éves átlagos koncentrációját mutatjuk be. 16,00 14,00 12,00 10,00 mikrogramm/m3 8,00 6,00 Dorog, ÁNTSZ Dorog, Polgármesteri Esztergom, Tanítóképző Lábatlan, Polgármesteri 4,00 2,00 0, Kén-dioxid éves átlagos koncentrációja a RIV-állomások alapján 11

12 Dorog, Mátyás u. Dorog, ÁNTSZ Dorog, Polgármesteri Esztergom, Szociális Otthon Esztergom, Főiskola Lábatlan, Rákóczi 5. Lábatlan, Rákóczi 163. Határérték tonna/km2/év Nitrogén-dioxid éves átlagos koncentrációja RIV állomások alapján A diagrammból jól látszik, hogy a kén-dioxid éves átlagos koncentrációja lényegesen alatta marad az 50 mikrogramm/m 3 -es határérték koncentrációnak. Az ábrából az is jól leolvasható, hogy a koncentrációk a különböző települések esetén együtt mozognak, azaz a koncentrációt nem elsősorban helyi-települési szintű hatások határozzák meg. A fenti diagramon a RIV-állomások alapján az éves átlagos nitrogén-dioxid koncentrációt mutatjuk be. Az ábrán vörös vonal jelzi a határértékeket. Jól látható, hogy az esztergomi mérőállomás adatai lényegesen e felett helyezkednek el, de a többi állomás adat is megközelíti ezt az értéket. Az ábra vonalai itt is együtt mozognak. Végül utolsó diagrammunkon az ülepedő por mennyiségét mutatjuk be. Itt szintén 80,00 70,00 Dorog, ÁNTSZ Dorog, Polgármesteri Esztergom, Tanítóképző Lábatlan, Polgármesteri Határérték 60,00 50,00 mikrogramm/m3 40,00 30,00 20,00 10,00 0, Ülepedő por éves átlagos mennyisége RIV állomások alapján 12

13 három település, de hét mérőállomás adatait állnak rendelkezésre. Látható, hogy az ülepedő por mennyisége, Lábatlan és Dorog egy-egy mérőállomásán éves viszonylatban lényegesen a határérték felett van, de határérték közeli a többi állomás esetében is. Mindhárom diagramm esetében jól látszik, hogy a különböző települések mérőállomásainak adatai az idősor mentén együtt mozognak. Ez azt mutatja, hogy az éves változások hátterében elsősorban nem települési szintű, hanem egyéb tényezők állnak (mi elsősorban a meteorológiai tényezők változásának tudjuk be). Az öt év alatt egyik szennyezőanyag tekintetében sem lehet szignifikáns változást - sem növekedést, sem csökkenést - kimutatni. Ez alól csak az ülepedő por jelent kivételt. Esztergom esetében a nitrogén-dioxid kiugró értékét a többi településhez viszonyítva nagy valószínűség szerint a közlekedés eredményezi, míg a lábatlani mérőállomás magas ülepedő por koncentrációja a Lábatlani Cementgyárral hozható összefüggésbe. A három település között a szennyezőanyagok koncentrációját tekintve lényeges különbségek nem vehetőek észre. Dorog esetében, ahol két mérőállomás is üzemel, jól látszik, hogy azok elhelyezkedése nagyban befolyásolja a kapott adatokat. Így például a kén-dioxidra tekintve látható, hogy a maximum és a minimum értékeket is egy-egy dorogi állomás adja, és az ülepedő port tekintve is a szélső értékek között mozognak az egyes dorogi mérőállomások adatai. Összegzésképpen elmondható, hogy a három település közel azonos szennyezettséggel bír, problémát elsősorban a szilárd és a nitrogén-dioxid szennyezettség jelent, továbbá időben érdemi trendváltozások nem figyelhetőek meg, elsősorban az idősor rövidsége miatt Az automata mérőállomások adatai A RIV mérőállomások mellett, két településen, Esztergomban és Dorogon automata mérőállomások is üzemelnek, amelyek célja a városi háttérszennyezettség vizsgálata (4). Éppen ezért olyan környezetben kerültek elhelyezésre, amelyek reprezentálják a települést (azaz városias környezetben), de nincsenek valamely nagyobb terhelő forrás közelében. Így az esztergomi mérőállomás, a helyi kórház közelében (Petőfi S. u ), míg a dorogi a Zsigmondy lakótelepen (11. sz.) kerültek elhelyezésre. A mérőállomásokon számos szennyezőanyag koncentrációját mérik, mi most a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és (ülepedő por mérés hiányában) a szálló por (PM10) koncentrációját mutatjuk be. 13

14 Elsőként a kén-dioxid koncentrációját ismertetjük: mikrogramm/m3 8 6 Dorog Esztergom A kén-dioxid koncentrációja lényegesen alatta marad az éves határértéknek (50 mikrogramm/m 3 ) és összehasonlítva a RIV-mérőállomás adataival, azoknál alacsonyabb. Ez a diagramm már jól kiadja a két település közötti különbséget, jelesül azt, hogy Dorogon a koncentráció magasabb, mint Esztergomban. Az időbeni csökkenő tendencia is egyértelműbb. A RIV állomások adatainál, mivel azok a legszennyezettebb helyeken kerültek elhelyezésre, és lokális hatásoknak vannak kitéve, az automata mérőállomás adatiból levonható következtetéseket mikrogramm/m Dorog Esztergom 5 Éves átlagos nitrogén-dioxid koncentráció az automata állomások alapján

15 megbízhatóbbnak tartjuk és jobban jellemzik egy település háttérszennyezettségét. A nitrogén-dioxid koncentráció az automata állomásoknál, lényegesen alatta marad a RIV-állomásokon mért értékeknél (mintegy fele annak). Ennek oka, hogy a RIV-állomások forgalmas közutak mentén helyezkednek el, és a közlekedés nitrogén-dioxid kibocsátása, lényegesen megemeli a koncentrációkat. A városi háttérszennyezettséget tehát az automata állomások adatai mutatják meg, ugyanakkor a RIV-állomások figyelmeztetnek a forgalmas közutak hatására, és az ott kialakuló magas koncentrációkra (és azok negatív élettani hatására.) A diagramból egyértelmű időbeli változási tendenciák nem vonhatóak le, a két település háttérszennyezettsége közel azonosnak tekinthető. Végül, mivel az automata állomásokon ülepedő por mérés nem történik, ezért a szilárd szennyezőanyag koncentrációt a szálló por mennyiségével mutatjuk be. Ez a szennyezőanyag méretében tér el az ülepedő portól, és lényegesen kedvezőtlenebb élettani hatásokkal rendelkezik mikrogramm/m Dorog Esztergom Határérték Szálló por (PM10) éves átlagos koncentrációja az automata állomásokon

16 A szálló por éves átlagos koncentrációját mutató diagrammon jól látható, hogy az automata mérőállomáson mért adatok megközelítik, olykor túllépik az éves határértéket (40 mikrogramm/m 3 ). Az éves átlagos koncentráció mellett külön figyelmet érdemel azon napok száma, amikor a 24 órás határérték feletti koncentrációt mértek a mérőállomások. Ezt az alábbi diagrammon láthatjuk: határérték feletti napok száma Dorog Esztergom Azon napok száma amikor a szálló por koncentrációja a 24 órás határértéket meghaladta A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint a 24 órás határérték egy évben 35 napnál többször nem léphető túl. Látható, hogy Dorog és Esztergom esetében is, valamennyi évben e feletti a határértéket túllépő napok száma. Időben előrehaladva enyhén javuló, stagnáló helyzetet fedezhetünk fel. Megállapítható tehát, hogy a szennyezőanyagok közül a szálló por koncentrációja jelenti a legnagyobb problémát a térségben. Különösen annak ismeretében, hogy az automata mérőállomások városi háttérszennyezettséget regisztrálnak, azaz a kibocsátó pontforrások, közlekedési utak mentén a levegőminőség még kedvezőtlenebb lehet Rövid összegzés a térség jelenlegi levegőállapota A zónabesorolás, és a mérőállomások adatainak elemzése alapján nagy vonalakban és néhány településre konkrétan meghatározható a levegőkörnyezet jelenlegi állapota. 16

17 Vizsgált térségünk településeinek fele, elsősorban a Dunához közeli települések Lábatlantól Dorogon át Esztergomig szennyezettnek tekinthető. A fő problémát a szilárd szennyezőanyag, a szálló és ülepedő por jelenti. E mellett a nitrogén-dioxid koncentrációja tekinthető magasnak. Jellemző időbeli tendenciákat az elmúlt öt év során nem lehet kimutatni, csupán a kén-dioxid koncentrációjának korábbi csökkenő tendenciája figyelhető meg egyértelműen. A térség Dunától távolabbi településeinek levegőminősége ennél lényegesen kedvezőbb, jelentős részük nem tartozik a rendelet által kijelölt légszennyezettségi zónába sem. Ennek oka, a kisebb népesség, a csekély közúti forgalomban és az ipar hiányában jelölhető meg. Sajnos azonban ezekre a településekre vonatkozóan nem rendelkezünk konkrét adatokkal. A három konkrét mérési eredménnyel rendelkező település közül, az adatok alapján Dorog tekinthető összességében a legszennyezettebbnek, és ezzel vélhetően az egész általunk vizsgált térség legszennyezettebb települése. Mind a három szennyezőanyag háttérkoncentrációja ezen a településen érte el a legmagasabb értéket. Különösen aggasztó azon napok száma, amikor a szálló por koncentrációja a határérték felett volt. De nem jó a helyzet az ülepedő por tekintetében sem. Esztergom levegőminősége mind a négy vizsgált szennyezőanyag tekintetében kedvezőbb, mint Dorogé, azonban a szálló por koncentrációja itt is igen magas, és a határérték túllépéssel bíró napok száma is magasabb, mint amennyit a jogszabály elfogadhatónak tart. Fontos kiemelni a Tanítóképzőnél mért határérték feletti nitrogén-dioxid koncentrációkat, amely a legmagasabb mért érték a térségben. Ennek oka a 11-es út forgalma és ez jól rámutat arra, hogy Esztergom levegőminőségében a közlekedés meghatározó tényező. Továbbá felhívja a figyelmet a közlekedési utak mentén élő/dolgozó lakosok kitettségére, és egészségügyi kockázataira. Lábatlanon a kén-dioxid és nitrogén-dioxid koncentrációja némileg elmarad a két városban mért értékeknél, itt azonban az ülepedő por határérték feletti koncentrációja emelhető ki. Ez nagy valószínűség szerint az itt üzemelő cementgyár kibocsátásaival is szoros összefüggésében áll. A fentiekben tehát bemutattuk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg milyennek tekinthető a térség levegőállapota. Ezek az adatok sajnos nem kellő részletezettségűek, ezért tovább kell lépnünk. A következő feladatunk annak meghatározása, hogy mely forrásokból és mennyi szennyezőanyag jut a levegőbe térségünkben. 17

18 4. LÉGSZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS A TÉRSÉG- BEN 4.1. Néhány szó a kibocsátásokról általában A térség légszennyezőanyag kibocsátása döntően három forrásból származik, ezek: - lakossági (és intézményi) fűtési eredetű kibocsátás - közlekedés, szállítás eredetű kibocsátás - ipari tevékenység Ezek mellett elhanyagolható vagy kisebb jelentőségű a mezőgazdasági kibocsátás (porzás, tarlóégetés, stb.) a házi avar égetés, tűzesetek, és egyéb antropogén légszennyező források. Részletes adatok az ipari kibocsátásra vonatkozóan állnak rendelkezésünkre, ugyanis a jogszabályban meghatározott kibocsátás felett a környezetterhelő jelenteni köteles az általa kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségét. Ez kellő részletezettségű, így a továbbiakban ezt használjuk. Lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre a közlekedési eredetű kibocsátás kapcsán. A Közlekedéstudományi Intézet 20x20 km négyzetrácsokra, az egész országra vonatkozóan meghatározta ugyan a közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátást a 2004-es évre vonatkozóan, azonban ez számunkra nem kellő felbontású, hiszen települési szintű adatokat nem ad (5). Éppen ezért itt egy saját módszertan kidolgozása vált szükségessé, amelyet a későbbiekben bemutatunk. A lakossági fűtési eredetű kibocsátás esetén még rosszabb a helyzet, hiszen itt a térségre vonatkozóan semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre. Éppen ezért itt is szintén egy általunk kidolgozott módszertant kellett alkalmaznunk, amelyet az adott fejezetnél bemutatunk. A többi kibocsátó forrást, a fenti háromhoz képest kisebb mértékűnek tartjuk, számszerűsítésük igen nehéz feladat, és ezért a későbbiekben nem foglalkozunk vele. Ezek jellemzően időszakosan jelentkeznek, és rövid ideig okozhatnak jelentős hatást (pl. tűzesetek). Ugyanakkor ezek a hatások nem minden esetben elhanyagolhatóak. Ismereteink szerint az esztergomi hulladék-lerakó tűz Párkány városában okozott határérték feletti kén-hidrogén koncentrációt. Az őszi időszakban az avarégetésnek lehet jelentős lokális hatása. Szintén számottevő hatása lehet a tarlóégetésnek. A tavaszi hónapokban a szántóföldek közelében a szélerózió okozta szálló és ülepedő por koncentrációnövekedés jelenthet problémát. Ezek a témák, azonban meghaladják a jelenlegi tanulmány kereteit. Egy részletesebb vizsgálat azonban ezeknek a kibocsátására is fényt deríthet. 18

19 4.2. Ipari eredetű kibocsátás Az ipari kibocsátók adatait első ízben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől próbálkoztunk kikérni. Sajnos a Felügyelőség az adatokat csak több tízezer forintért küldte volna meg, ezért az adatokat végül az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (6) adatbázisából nyertük ki. Az adatbázis tartalmazza valamennyi bejelentett terhelő forrás kibocsátási adatait, valamennyi szennyezőanyagra 2002-re visszamenőleg. Mi itt a teljes adatbázist nem mutatjuk be, csak kigyűjtött, összegzett adatokat. Honlapunkon azonban elérhetővé tettük valamennyi szennyezőanyag és valamennyi cég kibocsátását. Az alábbiakban bemutatott adatok 2006-ra vonatkoznak. Ennek az az oka, hogy a 2007-es év adatsorai nem minden település esetében állnak rendelkezésre, illetve egyes települések adatsoraiban hibát észleltünk (Nyergesújfalu). Még egy komoly szűkítést alkalmaztunk, ugyanis a szennyezőanyag kibocsátásnál csak a kéndioxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag és szén-monoxid kibocsátást elemeztük ki itt, a többi mintegy 80 szennyezőanyagot részleteiben nem vizsgáltuk, de a későbbiekben ejtünk még róla szót. Elsőként bemutatjuk településenként az éves szennyezőanyag kibocsátást: Ipari (kg/év) 2006 nitrogén-oxid szilárd por kén-dioxid szén-monoxid Annavölgy Bajna Csolnok Dág 27 Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp 51 8 Piliscsév Sárisáp 201 Tokod Tokodaltáró Úny Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Süttő Tát Összesen

20 A táblázatból jól látszik, hogy a térség ipari kibocsátásában három településnek van meghatározó szerepe, ezek Lábatlan, Dorog és Nyergesújfalu. Ezt jól mutatják az alábbi kör-diagrammok is, amelyek szennyezőanyagonként ismertetik a három és a többi település súlyát a kibocsátásban. Kén-dioxid Nitrogén-oxid 0% Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település 5% 0% Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település 31% 15% 6% 63% 80% Szilárd Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település Szén-monoxid Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település 17% 4% 2% 2% 11% 20% 92% Települések súlya az egyes szennyezőanyagok kibocsátásában Az ábrákból jól látszik, hogy a térség ipari kibocsátását döntő mértékben meghatározza Lábatlan, Dorog és Nyergesújfalu kibocsátása, és ezek közül is kiemelkedik Lábatlan, amely a térség ipari kibocsátásának felét-háromnegyedét adja. A többi település közül Esztergom és Tokodaltáró említhető még meg. A fentiek kapcsán felmerül a kérdés, hogy az adott településeken melyek azok a kibocsátók, amelyek felelősek a nagy környezetterheléséért. Az adatbázis felhasználásával ezek az információk is kinyerhetőek, amelyek eredményét az alábbi táblázatban foglaltunk össze: kg/év nitrogén-oxid szilárd por kén-dioxid szén-monoxid Dorogi Erőmű Holcim Hungária Zrt. (cementgyár) Zoltek Zrt. (szénszálgyár) Három együtt Térség összesen Térség a három nagykibocsátó nélkül

21 A táblázatból jól látszik, hogy a térség ipari kibocsátásának meghatározó részét három üzem bocsátja ki: a dorogi hőerőmű, a lábatlani cementgyár és a nyergesújfalui szénszál gyár. A három gyár a kibocsátások esetében meghatározó szerepet töltenek be, rendre a nitrogén-oxidok esetében 95%, a kén-dioxid esetében 97%, szén-monoxid esetében 95%. Egyedül a szilárd anyag kibocsátásban csekélyebb a szerepük, mintegy 61%. A térség levegőminőségét ezek az üzeme tehát döntő mértékben befolyásolják. A három üzem közül is kiugró a lábatlani cementgyár kibocsátása. Aggasztó, hogy a szénszál-gyár bővítésének engedélyezése folyamatban van, a lábatlani cementgyárat pedig a korszerűbb, de mintegy négyszer nagyobb nyergesújfalui cementgyár válthatja fel, amelynek több lesz a kibocsátása is. Ráadásul ez a lépés a szennyezők térbeli koncentrálódását is magával hozza. Hogy kiemeljük a néhány nagykibocsátó súlyát, az alábbiakban bemutatjuk a térség összes bejelentés köteles pontforrásának nitrogén-oxid kibocsátását. A 73 telephely kibocsátásának döntő hányadát az első hat helyezett adja. A korábban említett három nagyon túl a dorogi hulladékégető, a piszkei papírgyár, és a lábatlani mészmű kibocsátása jelentős. 21

22 Nitrogén-oxid kibocsátó telephelyek rangsora N. Település Cég Kibocsátás (kg/év) 1 Lábatlan Holcim Hungária ZRt Dorog Dorogi Erőmű Kft Nyergesújfalu Zoltek Zrt Dorog SARPI Dorog Kft Lábatlan Piszkei Papír Zrt Lábatlan Calmit Hungária Kft Dorog Baumit Épitőanyaggyártó És Kereskedelmi Kft Dorog Sanyo Hungary Kft Lábatlan Dömper Kft Tokodaltáró Dbk-Brikettgyár Korlátolt Felelősségű Társaság Esztergom Magyar Suzuki Rt Dorog KSN-Protector 2006 Kft Esztergom Tyco Electronics Hungary Kft Lábatlan Pfleiderer Lábatlani Vasbetonipari Rt Bajna Pilisi Parkerdő ZRt Esztergom Fb Mobil Kft Nyergesújfalu Distherm Távhöszolgáltato Kft Nyergesújfalu Eternit Termelési Kft Tokod Kienle + Spiess Hungary Ipari Kft Nyergesújfalu Distherm Távhöszolgáltato Kft Esztergom Esztergomi Fürdő (Spa) Rt Nyergesújfalu Merantin Kft Esztergom Vaszary Kolos Kórház Dorog Acsi Logisztika Rt Leányvár Pilispack Rt Dorog Hervai Ferenc Dorog Dorogi Autóház 2000 Kft Sárisáp Cs Electronic Kft Esztergom Oktáv Rt Esztergom Strigonium Rt Dorog Sanyo Hungary Kft Leányvár Kbe Hungaria Faipari Kft Csolnok Syncron Electric Kereskedelmi És Termeltetö Kft Esztergom Instnat Food Kft Tokodaltáró Rosenberg Hungária Kft Esztergom Habasit Hungária Termelö És Kereskedelmi Kft Esztergom Styevola És Fia Kereskedelmi, Szolgáltato És Kivitelezö Kft Esztergom Jo-Dobronya Iparker Kft Tát Eszenyi Bt Esztergom Bottyán J. Gimnázium És Muszaki Középiskola Dorog Relabor Kft Esztergom Grante Antenna Fejlesztö És Gyárto Rt Esztergom Tesco-Globál Áruházak Zrt Dorog Bodrogi István Dorog Novoprint Nyomdaipari És Kiadoi Rt Dorog Sp Dinám Épitöipari És Kereskedelmi Kft Nyergesújfalu Etertech Kft Esztergom Autotrend Kereskedelmi, Szolgáltato Kft Nagysáp FGSZ Zrt Lábatlan Vorpa Gépgyárto Kft Tát Farkas Zsolt, pékség Esztergom Diamond Electric Kft Lábatlan Holcim Hungária ZRt., bánya Esztergom Kirchhoff Hungária Kft Lábatlan FGSZ Zrt Csolnok Csz Kft Dorog Vértes Volán Zrt Lábatlan Forest-Papír Kft Esztergom Esztergomi Bv. Intézet Lábatlan Kvint-Szolg Gépipari Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Tárásaság Leányvár Új Dunawall Kft. 17 A többi szennyezőanyagra hasonló táblázatot nem készítettünk, azonban azok elérhetőek honlapunkról. 62 Tokod Ferme Kft Dorog Relabor Kft Esztergom MP Zrt Esztergom Emi Mérnöki Iroda Kft Dorog Otp Bank Nyrt Esztergom Trilux-Auto Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Esztergom Egom-Street-Car Bt 9 69 Dorog Preymesser Hungária Kft Dorog Reflex Fuvarozási És Szállitmányozási Kft 4 71 Esztergom Polplast-Mobil Kft Tokod Gemini Kft Dorog Techno Produkt Kft Kommunális (fűtési) eredetű kibocsátás Ahogy korábban írtuk a lakossági (és intézményi) fűtési eredetű kibocsátásra vonatkozóan nincsenek elérhető adatok ismereteink szerint. Éppen ezért ezen 22

23 kibocsátás felmérésére saját módszert kellett kidolgozni. Az alábbiakban ezt a módszert ismertetjük, majd a módszer alapján kapott eredményeket elemezzük ki A lakossági fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításának módszere A lakossági fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításakor két alapvető pontból indultunk ki. Az első a háztartások által felhasznált tüzelőanyag mennyisége, a másik az egy egységnyi tüzelőanyag eltüzelése során kibocsátott szennyezőanyag mennyisége. Ezek meghatározása az alábbiakban bemutatott módon történt A lakossági tüzelőanyag felhasználás Az első kérdés az egyes háztartásokban alkalmazott tüzelési mód meghatározása. Első lépésként a Lakossági szilárd, Lakossági földgáz KOMTŰZ Kft.-t vegyes tüzelésű tüzelésű Település neve: kerestük meg. A Kft., tüzelőberendezések tüzelőberendezések bár rendelkezett kémények száma: kémények száma: települési szintű adatsorral (7), azonban nyilvántartásában csak a vegyes illetve földgáztüzelésű kémények száma szerepel, ez azonban értelemszerűen meghaladja a háztartások számát (ti. egy háztartáshoz több kémény is tartozhat). Így ebből az adatsorból nem ismerhettük meg kellő pontossággal a Bajót Dömös Esztergom Pilismarót Nyergesújfalu Tát Lábatlan Mogyorósbánya Süttő Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Forrás:Komtűz Kft, adatszolgáltatás, 2008 háztartások által alkalmazott tüzelőberendezések típusát. Nem jártunk sikerrel az E-On Hungária esetében, amely nem reagált adatkérésünkre. 23

24 Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatal budapesti központját kerestük fel, ahol a Tájékoztatási adatbázist (8) felhasználva megkaptuk az egyes településekre vonatkozóan a háztartási gázfogyasztók számát a 2006-os évre. Szintén innen gyűjtöttük ki a vizsgálati terület településein lévő háztartások számát, és a távfűtésű lakások számát ismét a 2006-os évre vonatkozóan. Sajnos a Tájékoztatási adatbázis nem tartalmazza a vegyes tüzelésű, távfűtésű háztartások számát, ahogy a Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyv (9) sem. A hiányzó információt végül a Központi Statisztikai Hivatal évi mikrocenzusából (10) nyertük. Sajnos a mikrocenzus a fűtés módjára vonatkozóan csak megyei szintű adatokat tartalmaz, de egyéb, időben is közeli adat hiányában kénytelenek voltunk ezeket az adatsorokat felhasználni. A mikrocenzus külön vizsgálja a többlakásos és az egylakásos épületek fűtési rendszerét. A többlakásos háztartások 93%-ban távfűtést alkalmaznak, a maradék 7% egyedi kazánfűtési. Ez utóbbi számot a statisztika tovább nem bontja, mi a tapasztalatok alapján (és a viszonylag kis hányad miatt megengedve) feltételeztük, hogy az egyedi kazánfűtés minden esetben gázfűtést jelent. A mikrocenzus másik adatsora az egylakásos épületeket bontotta a tüzelőanyag fajtája szerint, megkülönböztetve gáz, szén, fa, villany és egyéb fűtőanyagot. Mi az itt számítható aránypárt vetítettük az egyes településekre oly módon, hogy a tájékoztatási adatbázisból kapott összes háztartás számából levontuk a települési szinten ismert gáz és távfűtésű háztartások számát, és a különbözet során megmaradó lakásszámnál alkalmaztuk a megyei szintű adatsorból kapott arányokat, megkülönböztetve szén, fa és villanyfűtést (az egyéb tüzelőanyagokat kis számuk miatt arányosan elosztottuk előbbi három között). Összesen Egylakásos fűtési rendszerek fűtőanyaga Többlakásos Egylakásos Komárom- fűtési rendszerek villany gáz szén fa olaj és egyéb anyag Esztergom távfűtés épület egyedi kazánfűtés etázsfűtés egyedi helyiségfűtés megye Forrás: KSH: A Évi mikrocenzus kiadványai és adatai, 2005, A fenti módszert alkalmazva a rendelkezésre álló statisztikák alapján megítélésünk szerint jó megközelítéssel megkaptuk egyes településekre lebontva a különböző fűtési módokat alkalmazó háztartások számát. Természetesen a leírt módszer számos pontatlanságot tartalmaz, legkomolyabb a megyei statisztika települési szintre vetítése, de a statisztikai adatok hiányában ennél pontosabb módszert nem tudtunk alkalmazni, ugyanakkor megítélésünk szerint a módszer települési szinten még így is jó közelítést ad, a teljes területre vonatkozóan pedig kellő pontosságúnak ítélhető A felhasznált tüzelőanyag mennyisége A következő kérdés, amit tisztázni kellett a felhasznált tüzelőanyag mennyisége. Mint fentebb írtuk a háztartásokban felhasznált földgáz mennyiségére 24

25 vonatkozóan a KSH Tájékoztatási adatbázisa (8) tartalmaz adatokat, azonban ezek pontossága kapcsán komoly kételyek merültek fel. Az érintett települések átlagában ugyanis a KSH adatbázisa 2184 m 3 földgáz felhasználást mutat ki, ez az adat azonban rendkívüli módon eltér az országos átlagtól (1373 m 3 ), akárcsak a többi megyéétől. Ez a szám egy 100 nm2 családi ház éves fogyasztásának felel meg. Nyilvánvaló, hogy a KSH Komárom-Esztergom megyére vonatkozó statisztikája ismeretlen okból, de nem megfelelő. Éppen ezért egyéb forrásokat és statisztikai adatokat is megvizsgáltunk (11,12) végül a Közép-dunántúli Régióra vonatkozó 1636 m 3 /éves fogyasztást fogadtuk el megfelelőnek (11), és a későbbiekben ezzel számolunk. A éves gázfogyasztás tisztását követően a fa, valamint széntüzelésű háztartások fogyasztásának meghatározása következett. Erre vonatkozóan a KSH nem rendelkezett adatsorral, ezért ezt a gázfelhasználás adataiból kiindulva számítás útján határoztuk meg, az alábbi módon: Az éves gázfogyasztást 1636 m 3 -nek vettük, a földgáz fűtőértékét 34 MJ/kg-nak. Szakirodalmi adatok alapján a földgázüzemű kazánok átlagos hatásfokát 85%-nak (13,14). Ezek alapján kiszámítható volt, egy háztartás átlagos éves fűtési energiaigénye 100%-os hatásfokú tüzelőberendezés esetén, ami MJ-nak adódott. Ebből az adatból ismerve a fa illetve szénkazánok átlagos hatásfokát, és az alkalmazott tüzelőanyag fűtőértékét kiszámítható volt, az éves szinten felhasznált tüzelőanyag mennyisége. A kazánok hatásfokát szintén irodalmi adatok alapján szénkazán esetében 70%-nak, fatüzelésű kazán esetében 60%-nak vettük (13,14). A háztartási fűtési célú szén fűtőértékét a szakirodalmi adatok összevetése után (13,14,15,16), végül 17 MJ/kg-nak vettük, míg a fa fűtőértékét, hasonló módszert alkalmazva 15 MJ/kg-nak. Ezek alapján számítható volt az éves fűtőanyag felhasználás, ami szén esetében 3971 kg-nak fatüzelés esetében 5251 kg-nak adódott. A fenti számítás természetesen ismét tartalmaz bizonytalanságokat, így például a gázfelhasználás mennyisége, a kazánhatásfokok, a tüzelőanyag fűtőértéke, stb. de igyekeztünk olyan adatokat alkalmazni, amelyek végeredményben jó átlagértéket adnak vissza. A későbbiekben természetesen lehetőség nyílik a pontatlanságok tisztázására. Az éves felhasználás mellett leghidegebb (januári) hónap, továbbá egy januári nap átlagos tüzelőanyag felhasználása is számítható. Mivel országos szinten rendelkezésünkre állnak a havi átlagos fogyasztások (11), ezt vetítettük helyi viszonylatra ( az éves kibocsátás 15,68%-a esik januárra). Az egy januári napra eső fogyasztás adatát, pedig egyszerűen a havi adat, a hónap napjaival történő osztásával kaptuk. 25

26 A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása Miután ismerjük az egyes településekre vonatkozóan a háztartások tüzelési módját, és az ott felhasznált tüzelőanyagok mennyiségét, már csak egyetlen feladatunk maradt a fajlagos szennyezőanyag kibocsátás számítása, amiből végül kiszámítható a lakossági fűtési eredetű szennyezőanyag kibocsátás. A szennyezőanyagok közül a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, és a szilárd szennyezők kibocsátásának kiszámítását végeztük el. Kén-dioxid: A kén-dioxid kibocsátás számításakor az alábbi képletet alkalmaztuk (17, 18): 2. S E SO2 [kg]= m. H. (1-η t ) 100. H Ahol: S : a tüzelőanyag kéntartalma (%) H: az eltüzelt tüzelőanyag fűtőértéke (MJ/kg) M: az eltüzelt tüzelőanyag mennyisége (kg) ηt: természetes kénmegkötési tényező A fűtőértéket a fentebb bemutatottnak megfelelően 15 MJ/kg (fa) illetve 17 MJ/kg (szén) vettük. A kéntartalom esetén a hazai szenek átlagos 2%-os kéntartalmával számoltunk, míg a fa esetében 0,1%-os kéntartalmat vettünk figyelembe (17,18). A természetes kénmegkötési tényezőt, a különböző irodalmi adatok alapján végül 0,2-nek vettük (17,18). Ezek alapján 1 tonna szén 32 kg, míg 1 tonna fa eltüzelése 1,6 kg szén-dioxid-kibocsátásával jár. A fajlagos adatokat összevetettük hasonló jellegű munkákkal (19) és jó egyezést találtunk (30 illetve 0,001). Nitrogén-oxidok: A nitrogén-oxid kibocsátás számításakor az alábbi képletet alkalmaztuk (17): n 30 E NOx [kg]= M.H 100. H 14 Ahol: n: a tüzelőanyag nitrogéntartalma (%) 26

27 H: az eltüzelt tüzelőanyag fűtőértéke (MJ/kg) M: az eltüzelt tüzelőanyag mennyisége (kg) 30/14: molekulahányad Az értékek a fentieknek megfelelő, a szén nitrogéntartalmát 0,5%-nak vettük, ugyanez a szám fa esetében 0,3% (17,18). Az ez alapján kapott fajlagos mutatók 1 tonna elégetett tüzelőanyagra szén esetén: 10,7 kg, fa esetén 6,4 kg, szintén jó egyezést ad a Miskolci tanulmány számaival (11,3 kg illetve 12,5kg). Szilárd szennyezők: A szilárd szennyezőanyag kibocsátást az alábbi képlet alapján számoltuk (17): h E szilárd [kg]= M.H.(1-η t ) 100. H Ahol: h: tüzelőanyag hamutartalma ( tömeg%) H: az eltüzelt tüzelőanyag fűtőértéke (MJ/kg) M: az eltüzelt tüzelőanyag mennyisége (kg) ηt: tűztér leválasztási hatásfok A kőszén hamutartalma széles skálán mozog, mi irodalmi adatok alapján 13%-os hamutartalommal számoltunk kőszén, míg 1,5%-os hamutartalommal fa tüzelőanyag esetén (15,18). A választást a külföldi szenek alacsony és a hazai szenek magas hamutartalma alapján határoztuk meg. A tűztér leválasztási hatásfokát, mindkét esetben 0,85-nek vettük (17,18). Az ezek alapján kapott fajlagos kibocsátás 1 tonnára, 19,5 kg szénre és 2,25 kg fára ( a miskolci adatok: 20 kg illetve 3 kg). Szén-monoxid: A szén-monoxid esetében külön számítást nem végeztünk. A fajlagos kibocsátás 81 kg/1000 kg tüzelőanyag fára illetve szénre vonatkoztatva (19) A lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátások A fentebb megkapott adatokból fajlagos mutatók számíthatók ki egy tonna tüzelőanyagra, vagy 1 MJ fűtőértékű tüzelőanyagra is. A háztartások számából, az ott használt tüzelési módból, az elhasznált tüzelőanyagok mennyiségéből és a 27

28 fajlagos kibocsátásokból pedig tetszőleges időszakra (évre, hónapra, napra, stb.) kiszámítható a lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátás. Ezeknek a számításoknak az eredményei azonban nem a módszertani fejezethez tartoznak, azokat az adott fejezetben ismertetjük Lakossági tüzelésből származó kibocsátás A fenti módszert alkalmazva kiszámítottuk minden település esetében a lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátást, kén-dioxid, nitrogén-oxid, szilárd szennyezők és szén-monoxid esetében. Az eredményeket az alábbi táblázatból olvashatjuk ki: Lakossági fűtési kibocsátás (t/év) nitrogén-oxid szilárd por kén-dioxid szén-monoxid Annavölgy 8,5 7,9 11,7 78,6 Bajna 11,3 9,4 13,8 93 Bajót 7,9 6,4 9,5 63,9 Csolnok 15,3 11,2 16,6 111,9 Dág 4,6 3,3 4,9 32,9 Dorog 64, ,5 Dömös 9,1 8,3 12,3 82,3 Epöl 3,6 2,9 4,2 28,5 Esztergom 191,2 142,2 209, Kesztölc 13,2 10, ,5 Lábatlan 26,3 21,5 31,7 213,7 Leányvár 7,8 5,7 8,4 56,9 Máriahalom 3 2,3 3,4 22,7 Mogyorósbánya 3 1,8 2,7 18,3 Nagysáp 8,1 6,8 10,1 67,8 Nyergesújfalu 18,3 11,2 16,5 112,1 Piliscsév 10,4 7,2 10,6 71,9 Pilismarót 15,2 10,7 20,9 140,3 Sárisáp 16,5 13,6 20,1 135 Süttő 10,7 8,4 12,3 83,1 Tát 24,4 17,8 26,2 177,1 Tokod 24, ,2 Tokodaltáró 15,9 13,1 19,3 130,1 Úny 4,7 3,9 5,8 39,3 Összesen 509,8 403,8 600,6 4041,6 A táblázatból jól látható, hogy a fűtési eredetű kibocsátás menynyisége igen nagy. A települések közül, mérete folytán kiemelkedik Esztergom, illetve Dorog. Ezeket követi Lábatlan, Tát és Tokod. Majd újabb csoportot alkot, Nyergesújfalu, Pilismarót, Sárisáp, Tokodaltáró, Csolnok. Majd Kesztölc, Piliscsév, Süttő és Bajna következik. Ezt Nagysáp, Leányvár, Bajót, Annavölgy csoportja követi, végül külön csoportba sorolhatóak a kistelepülések: Dág, Epöl, Máriahalom, Mogyorósbánya és Úny. A települések sorba rendezhetőek annak megfelelően, hogy 1 tonna szennyezőanyag kibocsátásért hány fő felelős. Ez az abszolút sorrenden túl a fajlagos kibocsátásokra vonatkozóan, ad információt. Éppen ezért mind a négy szennyezőanyag esetében sorrendbe állítottuk a településeket, annak megfelelően, hogy hány fő felelős egy tonna szennyezőanyag kibocsátásáért. A helytakarékosság 28

29 érdekében az eredményeket egyenként nem közöljük, hanem a négy szennyezőanyag során kialakult sorrendeket összegeztük. Ennek eredményét mutatjuk be az alábbiakban, kezdve a legkedvezőbb kibocsátású településsel. 1 Nyergesújfalu 13 Nagysáp 2 Mogyorósbánya 14 Bajót 3 Piliscsév 15 Epöl 4 Tát 16 Dorog 5 Csolnok 17 Bajna 6 Leányvár 18 Sárisáp 7 Dág 19 Esztergom 8 Máriahalom 20 Tokodaltáró 9 Kesztölc 21 Úny 10 Tokodaltáró 22 Pilismarót 11 Süttő 23 Dömös 12 Lábatlan 24 Annavölgy Nyergesújfalu első helyének oka a távfűtés magas aránya, a többi település a gázfűtés magasabb arányának köszönheti a lakosságszámra eső kisebb kibocsátását. A lakossági fűtési eredetű kibocsátási számításokat elvégeztük január hónapra és egy átlagos januári napra vonatkozóan is. A januári szennyezőanyag kibocsátás, az éves átlagos kibocsátásnak mintegy 16%-a, egy átlagos januári nap szennyezőanyag kibocsátása pedig az éves kibocsátásnak kb. 0,5%-a. A fenti táblázatból a konkrét számok a százalék ismeretében kinyerhetőek Közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátás A közúti forgalomból eredő légszennyező anyag kibocsátás tekintetében térségünkre nézve igen kevés és kis felbontású adattal rendelkezünk. A Közlekedéstudományi Intézet 2004-re vonatkozóan kiszámította az egész országra vonatkozóan többek között a közúti közlekedésből származó légszennyező kibocsátást (5). Ez 20x20 km-es raszterhálóra bontja az országot, és ezekre a hálókra adja meg a kibocsátást. A mi általunk vizsgált területet kb. két raszter fedi el, 40x20 km-es területen (1110 és1210-es raszter). A tanulmány szerint a két raszteren az alábbi kibocsátások várhatóak, tonna/évben kifejezve: NO2 személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz ,3 187,4 70, ,2 29,2 10,9 mindösszesen 350,5 216, ,1 szálló por személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz ,9 90, ,3 14,2 0,2 mindösszesen 2,2 104,8 7,2 114,2 SO2 személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz ,3 5,2 1, ,3 0,9 1,1 mindösszesen összesen 31,6 6,1 2,2 39,9 29