Budapest légszennyezettségi adatai

Átírás

1 Budapest légszennyezettségi adatai Az Európai Bizottság felkérésére a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe, CAFE) folyamat részeként átfogó elemzés készült a légszennyezésnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásairól. A felmérés eredményei riasztóak. Kimutatták, hogy az Európai Unióban közel 300 ezer ember hal meg évente a 2,5 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM2.5) következtében. Kiderült, hogy egy átlagos magyar ember, ha marad a jelenlegi szennyezési szint, több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés miatt. Így e tekintetben Európában a harmadik legrosszabb helyet foglaljuk el. Budapesten a várható életvesztés elérheti a három évet is (lásd az 1. mellékletet!). ( ) A levegőben található kis részecskék (por) egyrészt a közlekedésből, az ipari kibocsátásból, a fűtésből, a mezőgazdaságból, illetve a szél által felvert porból származnak, és három csoportba sorolhatók. Az ülepedő por mérése a legkönnyebb, és számos pontról évtizedekre visszamenően vannak adatok. A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcséket (PM10) speciális műszerekkel folyamatosan mérik automata állomásokon. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcséket (PM2.5) mérni igen költséges, tudomásunk szerint Magyarországon rendszeres mérését nem végzik. Ezek jelentős része nem ártalmatlan por, hanem tele van olyan anyagokkal, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben fordultak elő. Az egészségkárosító kis részecskék jelentős hányada közvetlenül a dízelmotorokból származik. A dízeljárművek részecske-kibocsátása, melynek legnagyobb része korom, egy nagyságrenddel (azaz legalább tízszer) nagyobb mint a benzinüzemű motoroké. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek a részecskék teszik ki a levegőben található rákkeltő anyagok 78 százalékát. A legveszélyesebbek a már említett, 2,5 mikrométernél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak. További súlyos veszélyt jelent, hogy ezek a kis részecskék, amelyek sokféle égésterméket tartalmaznak, rátapadnak egy-egy pollen felületére, és kimutatták, hogy a pollen agresszívitását és allergén hatását fokozzák. Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve légzőszervi betegségek előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. Nagyrészt a légszennyezés következménye, hogy a fővárosban rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma (ld. a 11. mellékletet!). A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekeknek jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag (nitrogénoxidok, szénmonoxid, kéndioxid, illékony szerves vegyületek stb.) is nagy mennyiségben található a főváros levegőjében. Mindezek az anyagok megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre. A PM2.5-öt is magába foglaló PM10-re (a 10 mikrométernél kisebb légszennyező részecskékre) vonatkozik egy olyan EU irányelv, melynek szabályait Magyarországon a 14/2001. (V. 9.) számú KöM- EüM-FVM együttes rendelet (lásd a 3. mellékletet!) hirdette ki. Ezek a jogszabályok 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot engednek meg, amikor a PM10 koncentrációja a határérték felett lehet egy mérőállomáson. Az egészségügyi határértékek folyamatosan szigorodtak az elmúlt években: 2003-ban 60 mikrogramm volt a köbméterenkénti megengedhető légköri koncentráció, 2004-ben 55-re, majd 2005-ben 50 µg/m 3 -re csökkentették a határértéket. (Forrás: a Levegő Munkacsoport szakmai háttéranyaga, összeállította: Simon Gergely környezetkémikus) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint nem létezik az a legkisebb pormennyiség, amely bizonyítottan ártalmatlan az egészségre. A PM10 koncentrációjának 10 µg/m 3 -rel történő emelkedése egyik napról a másikra még az egészségügyi határérték alatt is kimutathatóan növeli a halálozások számát. Budapesten ezért az egészségkárosító levegőszennyezésért elsősorban a gépjármű-közlekedés a felelős (lásd az 2. mellékletet!), és ezen belül is különösen a dízeljárművek. Ez annak tudható be, hogy 1990 és 2003 között megváltozott az iparszerkezet, mely következtében az ipari eredetű légszennyező anyagok kibocsátása számottevően csökkent, a gépjármű-forgalom azonban jelentősen megnövekedett. Becslések szerint az utóbbi évtizedben a fővárosban a nitrogén-oxidok, a porterhelés, a szén-monoxid, 1

2 a PAH-ok és az illékony szénhidrogének (VOC) kb. 80%-a a közlekedés révén kerül a levegőbe. (Forrás: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján Az közötti időszak levegőminőségének értékelése című publikáció) Budapest egyes részei között a szennyezettséget tekintve nagyok a különbségek. A belvárosi kerületek és egyes külső városrészek szennyezettsége jelentős, míg a budai oldal hegyei kevésbé szennyezettek. Az ország légszennyezettségéről az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) folyamatosan közöl adatokat. A fővárosban 11 mérőállomás működik, melyek közül hármat kiemelve (XIII. kerületi Honvéd telep, VIII. kerületi Baross tér, V. kerületi Erzsébet tér), a mért adatok értékelésével megállapítható az elmúlt évek szennyezettség mértékének alakulása. A manuális (szakaszos) mérőhálózat évi adatainak alapján SO 2, NO 2 és ülepedő por szennyezettségi térképek készültek. Budapestről (ld a 4. számú mellékletben!). Ezekről a térképekről leolvasható a szennyezettség: A kén-dioxid szennyezettség minden kerületben kiváló minősítést kapott az 5 fokozatú skálán. A nitrogén-dioxidra nézve a XII. kerület jó, az. I.,V.,VI.,VIII. és XIII. kerület szennyezett, a VII. és XVIII. kerület erősen szennyezett. A többi kerület megfelelő minősítésű. Az ülepedő por tekintetében az I. kerület kiváló, a VI. és XXI. kerület szennyezett. A pesti oldal Duna-menti kerületei megfelelőek, a város többi kerülete jó minősítésű. A térképeken látható szennyezettség-eloszlás jól megfelel a lakosság szubjektív értékelésének is. (A X. és XXIII. kerületben mérések nincsenek.) (Forrás: a KvVM honlapján Az közötti időszak levegőminőségének értékelése című publikáció) A 2003-as év az átállás időszaka volt. Ekkor újították meg az automata mérőhálózatot. A Honvéd telepen egyáltalán nem mértek, és az Erzsébet térről is kevés adat áll rendelkezésünkre. Így a manuális mérőhálózat adatait vizsgáltuk a 2003-as esztendőben. Ebben az esetben csak ülepedő port és nitrogéndioxidot mértek. Az ülepedő por (ÜP) 30 napos egészségügyi határértéke 16 g/m 2. Hét utcában vizsgáltuk az egészségügyi határértékek túllépésének alakulását (ld. a 10. mellékletben!). A Baross utcában és az Erzsébet körúton nem volt túllépés, de a Szabolcs utcában két alkalommal, a Tüzér utcában három, a Podmaniczky utcában is három, a Benczúr utcában egy és a Dugonics utcában két alkalommal fordult elő. Ezek alakulását a 10. melléklethez tartozó diagram és a grafikonok jól szemléltetik. Az előzőekhez kapcsolódik még a nitrogén-dioxid vizsgálata is ban a manuális mérőhálózat adatai alapján a Baross utcában 42 nap, az Erzsébet körúton 101 nap, a Podmaniczky utcában 13 nap és a Dugonics utcában 34 nap haladta meg a megengedett egészségügyi határértéket, amely 85 µg/m 3 volt. Az egészségügyi határértéket meghaladó napok számát a 10. melléklet 22. táblázatához kapcsolódó grafikonok jól szemléltetik. A táblázat után szereplő diagram pedig azt mutatja, hogy az adott utcákban hogyan oszlott el az NO 2 -szennyezés egészségügyi határértéket meghaladó napjainak száma 2003-ban. Ebből látszik, hogy mely kerületekben nagyobb a szennyezettség. Az 5. mellékletben látható táblázatok az elmúlt négy év légszennyezettségi adatait mutatják a tekintetben, hogy a jogszabályok által előírt egészségügyi határértékeket hány napon lépték át az adott szennyezőanyagok a kijelölt mérőállomásokon. A 7. melléklet táblázatai pedig jól mutatják, hogy adott hónapokban hány napon lépte túl a határértéket a szennyezettség. Ezek alakulását a táblázatokhoz kapcsolódó diagramok jól szemléltetik. A Baross téri mérőállomást vizsgálva a 2003., 2004., és os években az NO x, ezek közül is kiemelten az NO 2 szennyezőt vizsgálva, éves szinten megfelelő a levegő minősége, de bizonyos hónapokban sokszor fordul elő a határérték túllépése. Jól látható, hogy az NO 2 a Baross téren 2003-ban 74 nap, 2004-ben 31 nap, 2005-ben 21 nap és 2006-ban 18 nap lépte túl a megengedett egészségügyi határértéket (lásd a 7. mellékletben!). A tendencia csökkenést mutat (ld. a 9. mellékletben), de voltak olyan hónapok, amikor mért adat nem állt a rendelkezésünkre, tehát ezek az értékek nagyobbak is lehetnének. A KvVM honlapjáról származó grafikonok is jól szemléltetik az értékek ingadozását az adott évekre vonatkozóan, nemcsak nitrogén-dioxid (NO 2 ), hanem nitrogén-oxidok (NO x ) és PM10 (szálló por) esetében egyaránt (ld. a 6. mellékletben!). A fekete, egyenes vonalak minden év adott határértékét jelölik. 2

3 Az NO x egészségügyi határértéket túllépő napjainak a száma 2003-ban 31 nap, 2004-ben 73 nap, 2005-ben 90 nap és 2006-ban 48 nap. (Az NO x egészségügyi határérték 24 órás átlagokra vonatkozóan 150 µg/m 3 volt.) A fent említett mellékletek mutatják jelen esetben is a tendenciát, ami ingadózónak mondható. A 2006-os adatok sehol nem teljesek, hiszen november és december hónapokra még nincsenek mért adatok, ezért változhat az érték. A legnagyobb problémát a PM10 levegőben lévő koncentrációja okozza. Már az előbbiekben említettük, hogy a legtöbb szálló por (PM10) szennyezés a dízel üzemű gépkocsiktól származik, és a legnagyobb egészségügyi problémák kialakulásához vezethet az emberi szervezetben (pl. asztma, tüdőrák). A Baross téri mérőállomáson a PM10 egészségügyi határértéket túllépő napjainak a száma 2003-ban 72 nap, 2004-ben 149 nap, 2005-ben 133 nap és 2006-ban (október végéig) 61 nap. A 14/2001. (V. 9.) számú KöM-EüM-FVM együttes rendelet (lásd a 3. mellékletet!) szerint 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot engednek meg, amikor a PM10 koncentrációja a határérték felett lehet egy mérőállomáson. Látható, hogy az adott határérték-túllépések egyes években többszörös értékeket mutatnak ban már március 21-én elérte a megengedett 35 napot, utána folyamatosan növekedett. Az 5. mellékletben pontosan láthatóak a mért értékek, de csak azok, amelyek meghaladták az egészségügyi határértéket. A táblázatok jól mutatják, hogy az adott években az érvényes határértékeket sokszor többszörösen haladják meg a mért adatok. Így például a Baross téri mérőállomáson február 11.-én 234,62 µg/m 3 -t mértek, ami az adott év határértékének több mint négyszerese (a PM ben megállapított határértéke 50 mikrogramm köbméterenként). Hasonló tendencia figyelhető meg a Honvéd telepen és az Erzsébet téri mérőállomásokon is a PM10 vonatkozásában. A Honvéd telepen az NO x és az NO 2 értékek alakulása jónak mondható, hiszen nem történt nagy számban túllépés (lásd a 7. melléklet 15., 16. és 17. táblázatában). A PM10 viszont itt is magas értékeket produkált. Az egészségügyi határértéket 2004-ben 115 napon, 2005-ben 136 napon, 2006 első 10 hónapjában pedig 122 napon lépte túl. Az Erzsébet téri mérőállomáson az előző két állomáshoz hasonlóan a PM10 határértéknél magasabb koncentrációjának előfordulása minden évben meghaladta a megengedett 35 napot, így ben 48 napon, 2005-ben 164 napon, 2006 első 10 hónapjában pedig 21 napon át haladta meg az egészségügyi határértéket. Az ilyen napok tényleges száma valószínűleg ennél nagyobb volt, hiszen voltak időszakok, amikor nem álltak rendelkezésünkre mért adatok. Az NO x értékek változó tendenciát mutatnak ben a túllépett napok száma 50, 2005-ben 109, 2006 első 10 hónapjában pedig 51 nap volt. Ugyanez elmondható az NO 2 -re is, mivel 2004-ben a túllépett napok száma 16, 2005-ben 55, 2006 első 10 hónapjában pedig 48 nap volt. A 8. és 9. mellékletben az látható, hogy miként alakult az elmúlt években az egészségügyi határértéket meghaladó napok száma a különböző szennyezőanyagok esetében az említett három mérőállomáson. A PM10 koncentrációja rendszeresen mutat kiemelkedően magas értéket. Budapest, november Készítette: Juhász Mónika, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének V. éves hallgatója Szakmailag ellenőrizte: Dr. Farkas Ildikó, ny. főorvos, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Biológiai Monitorozási Osztályának volt vezetője 3

4 1. melléklet 1. Várható életvesztés a PM2.5 szennyezés miatt Európában Forrás: M. Amann, I. et. Al:. Scope for further emission reductions: The range between Current Legislation and Maximum Technically Feasible Reductions, International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) Laxenburg, Austria, 2004, ( Várható statisztikai életvesztés hónapokban az antropogén (ember okozta) PM2.5 miatt az 1997-es meteorológia helyzettel számolva, 2000-ben 4

5 2. Várható statisztikai életvesztés hónapokban az antropogén (ember okozta) PM2.5 miatt, az 1997-es meteorológia helyzettel számolva, évi szennyezési szinttel, illetve szigorúbb szabályozások esetén a jövőben Austria Belgium Denmark Finland France Germany Greece Ireland Italy Luxembourg Netherlands Portugal Spain Sweden UK Total EU-15 Czech Rep. Estonia Hungary Latvia Lithuania Malta Poland Slovakia Slovenia Total NMS Total EU

6 2. melléklet A közlekedés szerepe a Budapesti légszennyezésben A szennyezőanyagok kibocsátásának ágazati megoszlása Budapesten 2002-ben, tonna (Forrás: Kémiai Nemzeti Profil tervezet 2005; 3. fejezet; KVVM) Ágazat NO x CO Por SO 2 Ipar Közúti közlekedés Lakossági fűtés Szolgáltatók Légi közlekedés Összesen (Forrás: Forrás: A Főváros Környezetvédelmi Programja,

7 3. melléklet Kivonat az imissziós (környezeti levegőminőségi) határértékekről szóló 14/2001. számú KÖM-EüM-FVM együttes rendeletből Légszennyező anyag [CAS szám] Szálló por (PM 10 ) Határérték [μg/m 3 ] 24 órás éves határérték tűréshatár határérték tűréshatár 50 50% 40 20% Veszélyességi fokozat III. a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1- jére eléri a 0%-ot amely I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1- jére eléri a 0%-ot Kivonat az imissziós (környezeti levegőminőségi) határértékekről szóló 14/2001. számú KÖM-EüM-FVM együttes rendeletből Légszennyező anyag [CAS száma] Nitrogéndioxid [ ] Nitrogénoxidok (mint NO 2 ) határérték 100 a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl Határérték [µg/m 3 ] Veszélyességi Órás 24 éves fokozat tűréshatár órás határérték tűréshatár 50% amely I. 1- jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1-jére eléri a 0%-ot % amely I. 1- jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és I. 1-jére eléri a 0%-ot II II. II. 7

8 4. melléklet Budapest levegőminősége a manuális mérőhálózat évi átlagai alapján (Forrás: Az közötti időszak levegőminőségének értékelése) SO 2 NO 2 Ülepedő por 8

9 5. melléklet 1. táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt a PM10, az NO x és az NO 2 koncentráció ban a Baross téri, budapesti mérőállomáson (Forrás: a KVVM) dátum NO2 µg/m3 Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér dátum NOx µg/m3 dátum PM10 µg/m , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 9

10 , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 2. táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt a PM10 koncentráció 2004-ben három budapesti mérőállomáson (Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér dátum PM10 (ug/m3) Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Honvéd telep dátum PM10 (ug/m3) dátum Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Erzsébet tér PM10 (ug/m3)

11

12

13

14 3. táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt a PM10 koncentráció 2005-ben három budapesti mérőállomáson (Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér dátum PM10 (ug/m3) Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Honvéd telep dátum PM10 (ug/m3) dátum Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Erzsébet tér PM10 (ug/m3)

15

16

17 táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt a PM10 koncentráció 2006-ban három budapesti mérőállomáson (Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér dátum PM10 (ug/m3) Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Honvéd telep dátum PM10 (ug/m3) dátum Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Erzsébet tér PM10 (ug/m3)

18

19

20 táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt az NOx koncentráció 2004-ben három budapesti mérőállomáson (Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Honvéd telep Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Erzsébet tér dátum NOx (ug/m3) dátum NOx (ug/m3) dátum NOx (ug/m3)

21

22 6. táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt az NOx koncentráció 2005-ben három budapesti mérőállomáson (Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Honvéd telep Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Erzsébet tér dátum NOx (ug/m3) dátum NOx (ug/m3) dátum NOx (ug/m3)

23

24 táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt az NOx koncentráció 2006-ban három budapesti mérőállomáson (Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Honvéd telep Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Erzsébet tér dátum NOx (ug/m3) dátum NOx (ug/m3) dátum NOx (ug/m3)

25 táblázat: Azon napok, melyeken határérték felett volt az NO 2 koncentráció 2004-ben három budapesti mérőállomáson (Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Baross tér Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Honvéd telep Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Budapest - Erzsébet tér dátum NO 2 (ug/m3) dátum NO 2 (ug/m3) dátum NO 2 (ug/m3)