AZ EURÓPAI KUTATÁSBAN
|
|
- Csenge Hegedüsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI KUTATÁSBAN ÚTMUTATÓ a 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére Budapest, február
2 Az ÚTMUTATÓ az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság (KFHÁ) megbízásából és támogatásával készült Forrás az Európai Bizottság következő kiadványa: Participating in European Research Guide for Applicants under the Sixth Framework Programme for European Research & Technological development ( ) 1st edition October 2002 Felelős kiadó: Fonyó Istvánné főigazgató Kiadja: BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1011 Budapest, Gyorskocsi u Stubnya György főigazgató-helyettes SZERKESZTŐSÉG EU Technológiai Tájékoztató és Tanácsadó Szolgálat Nyerges Gyula Főszerkesztő: Dr. Dúzs János Szerkesztő: Dr. Gerzsó Géza Főmunkatárs: Dr. Buzás Ilona 2
3 TARTALOM BEVEZETÉS... 5 ELŐSZÓ... 7 I. A 6. KERETPROGRAM FŐBB JELLEMZŐI A keretprogramokban való részvétel perspektívája A 6. Keretprogram Új elemek a 6. Keretprogramban A 6. KP prioritásai Az Európai Kutatási Térség (EKT) új korszakot jelent az európai kutatásban A 6. Keretprogram költségvetése A kutatási projektek szervezése és finanszírozása A kiválósági hálózatok Integrált projektek Speciális célzott kutatási vagy innovációs projektek Speciális kutatási projektek KKV-k részére Akciók az emberi erőforrás és mobilitás fejlesztésére és előmozdítására Koordinációs akciók Speciális támogatási akciók Integrációs tevékenységek Az EU részvétele a több tagország által vállalt programokban (169. Cikk) RÉSZVÉTEL A 6. KERETPROGRAMBAN Részvétel a 6. Keretprogramban Nemzetközi együttműködés A résztvevők kategóriái Szerepek és kötelezettségek A keretprogramokban való részvételből származó előnyök A Keretprogram sikerességét elősegítő eszközök A KTF tevékenységek és az EU hozzájárulása az egyes pályázati eszközök esetében Humán erőforrások és mobilitási program: Marie Curie Akciók Kísérő intézkedések Elszámolható költségek Szellemi tulajdonjogok A 6. KERETPROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL MÓDJA Segítség a pályázóknak A pályázatokban való érdekeltség kinyilvánítása Segítség a pályázatok elkészítéséhez A pályázati felhívás azonosítása Hivatalos információforrások A felhívás kiválasztása Fontos dokumentumok és hozzáférésük A pályázat elkészítését segítő anyagok A pályázat elkészítése
4 Hatékony módszerek a siker esélyének növeléséhez A pályázat benyújtása A pályázatok értékelése általános információ Megfelelés az értékelési kritériumoknak Elutasított pályázatok Elfogadott pályázatok A szerződést előkészítő tárgyalás A résztvevők jogai és kötelességei Projektvezetés, projekt-monitorozás és a projekt hatásai A projekt figyelemmel kísérésének és értékelésének (monitoring) eszközei Kifizetések A 6. KP TEMATIKUS PRIORITÁSAI ÉLETTUDOMÁNYOK, GENOMKUTATÁS ÉS BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉG SZOLGÁLATÁBAN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIÁI NANOTECHNOLÓGIA ÉS NANOTUDOMÁNYOK, TUDÁSALAPÚ TÖBBFUNKCIÓS ANYAGOK, ÚJ TERMELÉSI ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK AERONAUTIKA ÉS ŰRKUTATÁS ÉLELMISZERMINŐSÉG ÉS BIZTONSÁG FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, GLOBÁLIS VÁLTOZÁS ÉS ÖKOSZISZTÉMÁK POLGÁROK ÉS KORMÁNYZÁS A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN A 6. KP EGYÉB PRIORITÁSAI A KUTATÁS SZÉLESEBB TERÜLETEIT LEFEDŐ SPECIFIKUS TEVÉKENYSÉGEK A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése Horizontális kutatási tevékenységek a KKV-k bevonásával A nemzetközi együttműködést támogató specifikus eszközök AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG STRUKTURÁLÁSA Kutatás és innováció Humán erőforrások és mobilitás Kutatói infrastruktúrák Tudomány és társadalom AZ EKT ALAPJAINAK MEGERŐSÍTÉSE Koordinációs tevékenységek A kutatási és innovációs politikák következetes fejlesztése Európában AZ EURATOM PROGRAM PRIORITÁSAI HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÉS TANÁCSADÁS A Bizottság tematikus prioritásokkal és KKV-kkal foglalkozó tájékoztató szolgálatai A 6. KP az Európa szerveren A 6. KP a CORDIS szerveren EU információszolgáltató és tanácsadó hálózatok Nemzeti információszolgálatok A projekt- és partnerkeresés forrásai Egyéb hasznos EU információforrások
5 BEVEZETÉS Magyarország a 6. Keretprogramban (a továbbiakban 6. KP) teljes jogú tag, tehát a tagországokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkező országként vesz részt. A hazai kutató-fejlesztő közösség sikeres részvételének alapvető feltétele az, hogy idejében tisztában legyenek a Keretprogramban való részvétel feltételeivel, a pályázati módokkal és szabályokkal. A hazai részvételt koordináló és támogató Oktatási Minisztérium, illetve annak Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága a 6. KP információ és támogató rendszere keretében számos formában, így információs napok szervezésével, támogatásával segíti a potenciális hazai pályázók felkészülését. Ez a kiadvány amely az Európai Bizottság kiadványának felhasználásával készült ismerteti a 6. KP-val és a pályázati rendszerrel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Az angol nyelvű útmutató a 6. KP november i nyitókonferenciáján jelent meg. A pályázatokon való sikeres részvételhez természetesen nélkülözhetetlen a 6. KP-val kapcsolatos eredeti dokumentumok alapos megismerése, amelyhez a 6. Fejezetben közölt információforrások nyújtanak segítséget. 5
6 6
7 ELŐSZÓ Az Európai Parlament és a Tanács június 27-én kétéves előkészítő munka után elfogadta az Európai Uniónak az egységes Európai Kutatási Térség (European Research Area ERA) létrehozására és az innováció serkentésére vonatkozó négyéves, fejlesztési tervét. Az Európai Parlament döntése ezzel zöld utat biztosított az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott állam- és kormányfői ülésén elfogadott, a tudásalapú társadalomra épített nagyszabású elképzelés megvalósításának, hogy a jelenlegi tagjelölt országokat már magában foglaló Európa 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége legyen. Ennek a célkitűzésnek a kutatási és fejlesztési hátterét teremti meg az Európai Kutatási Térség kialakítására és az európai innovációs tevékenység eredményességének fokozására kidolgozott, nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási program, Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt szolgáló, évekre vonatkozó Hatodik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja. A 6. KTF Keretprogram szerkezetileg három, az Európai Tanács által elfogadott és szeptember 30-án közzétett ún. Specifikus Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Programból áll: Az Európai Kutatási Térség (EKT) integrálása és megerősítése ( ) Az Európai Kutatási Térség (EKT) strukturálása ( ) A Közös Kutató Központ (JRC) közvetlen kutatásfejlesztési tevékenysége ( ). Az Európai Kutatási Térség létrehozásának programjához szervesen csatlakozik az Európai Atomenergia Közösségnek az Európai Tanács által június 3-án elfogadott, évekre vonatkozó Hatodik Nukleáris Kutatási és Képzési (EURATOM) tevékenységről szóló Keretprogram -ja. Az EURATOM Keretprogram két specifikus kutatási és fejlesztési programból épül fel: EURATOM kutatási és képzési specifikus program ( ). A Közös Kutató Központ által végrehajtandó közvetlen nukleáris kutatásfejlesztési tevékenység specifikus programja ( ). Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának alapvető célkitűzése az Európai Kutatási Térség létrehozása és az elért kutatási eredmények hasznosításának serkentése az európai innováció hatékonyságának jelentős mértékű növelése érdekében. Az egységes kutatási térség 7
8 kialakítása, a közösségi és nemzeti kutatásfejlesztési programok összehangolásának ösztönzése, a pályázati rendszer új elemeinek bevezetése az integrált projektek és a kiválósági hálózatok létrehozására szolgáló projektek az adott kutatási területen a szükséges szellemi és anyagi erőforrások kritikus tömegének létrehozása a világméretű vezető szerep elérését, illetve a világ vezető térségeivel való lépéstartást tűzi ki elérendő célul. Az Európai Unió 6. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja szakmailag hét kiemelt terület hét vezérfonál köré csoportosítja az elsőbbséget, prioritást élvező témacsoportokat. A kiemelt témacsoportok a Európai Unió alapvető gazdasági és társadalmi célkitűzései, politikái által igényelt olyan feladatok megoldására vonatkoznak, mint a korszerű biotechnológiai kutatások eredményeinek egészségügyi alkalmazásai, az információs társadalom és technológiáinak fejlesztése, a megismerés határait ostromló nanotudomány és nanotechnológia, a légiközlekedés biztonsági és környezetvédelmi kérdései, az élelmiszerek minősége és biztonságos fogyasztásuk kérdései, a fenntartható fejlődés: a felszíni közlekedés, a környezetvédelem, a nem-nukleáris energetika feladatai és a globális éghajlatváltozás okainak elemzése és végül, de nem utolsósorban az egyén és kormányzás kapcsolatának vizsgálata a tudásalapú társadalomban. A hét kiemelt szakterületen túlmenően a Keretprogram jelentős erőforrásokat fordít az időközben felmerülő igényekre, a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra, a harmadik országokkal való nemzetközi együttműködésre. Az atomenergiával, a nukleáris biztonságtechnikával kapcsolatos kutatási és képzési feladatokra az Európai Unió 6. Euratom Keretprogramja biztosít fedezetet. A Keretprogram az Európai Kutatási Térség struktúrájának kialakítására kidolgozott specifikus program jelentős erőforrásokat mozgósít a már létrejött, illetve a létrejövő kutatási és fejlesztési eredmények hasznosítására, az innováció serkentésére, a humán erőforrások fejlesztésére és a kutatói mobilitás támogatására. A Keretprogram külön figyelmet fordít a nők részvételére az európai kutatási és fejlesztési munkálatokban és ösztönzi a nők részvételi arányának növelését. Külön specifikus programok intézkednek a Közös Kutató Központ (JRC Joint Research Centre) intézményeiben folyó kutatási, fejlesztési munkálatok támogatásáról. Speciális intézkedéseket tartalmaz a program a kis- és középvállalkozásoknak az integrált projektekben, illetve a kiválósági hálózatokban való részvételének támogatására. Ennek értelmében a kiemelt szakterületekre szánt támogatás 15%- át a kis- és középvállalkozások számára kell fenntartani. 8
9 Részvétel a 6. Keretprogramban A Keretprogram pályázatain az Európai Unió tag- és tagjelölt országaiban, valamint a Keretprogramhoz csatlakozott országokban bejegyzett jogi személyek oktatási intézmények, kutatóhelyek, vállalkozások és ezen országok állampolgárai vehetnek részt. A magyar pályázóknak a többi tagjelölt ország pályázóival egyetemben a tagországok pályázóival azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. E kiadvány részletesen foglalkozik a Keretprogramban való részvétel módozataival és feltételeivel annak érdekében, hogy a gyors információszolgáltatással hozzájáruljon a hazai pályázók sikeres szerepléséhez. Nyerges Gyula 9
10 10
11 I. A 6. KERETPROGRAM FŐBB JELLEMZŐI Az Első Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram 1984-ben történt elindítása óta az EU intézményei vezető szerepet játszottak multidiszciplináris kutatás és együttműködés kezdeményezésében és szervezésében Európán belül és azon túl is. Ennek ellenére, míg Európa a tudományos kutatás számos területén vezető szerepet tölt be, még mindig nehézségekkel küzd abban a tekintetben, hogy a tudományos eredmények versenyképes és fenntartható termékekké és szolgáltatásokká való transzformálásában. Annak érdekében, hogy tartós és koherens hatást gyakoroljon az EU kutatási kezdeményezéseire, a 6. KP a következő területekre összpontosít: magas színvonalú kutatás olyan tartós és strukturáló hatással, amely erősíti Európa tudományos és technológiai alapjait is; és a nemzetközi együttműködésből származó maximális hozzáadott érték, a jelentős tevékenységek és résztvevők progresszív integrációja, és az európai erők kisebb számú prioritásra való koncentrálása. A keretprogramokban való részvétel perspektívája A jelen útmutatóban felvázolt eljárások és részvételi szabályok megértéséhez szükség van arra, hogy figyelembe vegyük a keretprogramok néhány alapelvét: 1. Az Európai Bizottság nem maga vesz részt a kutatási és technológiafejlesztési (KTF) projektekben (kivéve a Közös Kutató Központján keresztül történő részvételt), hanem pénzügyi támogatást nyújt az állami és magán kutatóintézetek, vállalatok és intézmények által végzett, gondosan ismertetett kutatómunkához. 2. Általánosságban szólva projekt végrehajtására irányuló pályázatot egy speciális, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (Official Journal of the European Communities) közzétett pályázati felhívásra kell benyújtani. 3. A projekt tartalmának összhangban kell lennie a Keretprogram valamelyik programjában lefektetett célkitűzésekkel; a partnereknek meg kell felelniük a velük szemben támasztott követelményeknek, míg pályázatuknak eleget kell tennie a pályázati felhívásban rögzített tudományos, tematikai és alaki követelményeknek. 4. A pályázati felhívásra beérkezett azon pályázatokat, amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek, a különböző érintett szakterületeken jártas független szakértők bizottságai értékelik. 5. A projekteket kizárólag magas színvonaluk alapján választják ki, meghatározott kritériumok mint például a tudományos és szakmai színvonal és társadalmi-gazdasági hatás szerint. Ezen projekteknek összhangban kell lenniük a 11
12 program célkitűzéseivel a rendelkezésre álló költségvetés keretein beül maradva. Nemzeti kvóták nincsenek. A 6. Keretprogram A 6. Keretprogram koherens és ambíciózus pán-európai keret az EU kutatáspolitikájának részét képező KTF támogatására, és ötéves stratégiai terv a közötti időszakra. Ez alatt az időszak alatt ösztönzést ad a nemzetközi kutatási együttműködésnek, különösen az ipar és az egyetemek között, és a kiválósági hálózatok létrehozásának. A 6. KP a kedvező környezet kialakulását segíti elő Európában a dinamikusan fejlődő innováció számára. Ez a technológiatranszfer ösztönzését, a kockázati tőke bevonásának lehetőségét, a szellemi tulajdonjogok fokozott védelmét és a humán erőforrások fejlesztését foglalja magában. A KKV-knek a 6. Keretprogram különféle tevékenységeiben való részvételét is megnövelt pénzügyi forrásokkal segítik elő. A 6. KP 17,5 milliárd eurót biztosít az európai kutatásban és technológiafejlesztésben résztvevő szereplők számára, de céljai messze felülmúlják a kutatási projektek puszta ko-finanszírozását. A 6. Keretprogram igen jelentős pénzügyi támogatási eszköz az Európai Tanács által 2000 márciusában Lisszabonban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez, amely szerint 2010-re Európa a világ legversenyképesebb gazdaságává válik. Ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul az Európai Kutatási Térségnek, a kutatás és tudás valódi belső piacának megteremtéséhez, ahol az EU és a tagállamok nemzeti K+F tevékenységei jobban integráltak. A kritikus tömeg EU szinten történő elérése és a pénzügyi valamint intellektuális erőforrások közös kiaknázása céljából a 6. KP új támogatási eszközöket vezet be, mint amilyen a kiválósági hálózatok és az integrált projektek. Annak érdekében, hogy céljait hatékonyabban érhesse el, és hozzájáruljon mind az Európai Kutatási Térség megteremtéséhez és az innováció előmozdításához, a 6. Keretprogram három fejezet köré épül: az EU kutatás összpontosítása és integrálása az Európai Kutatási Térség strukturálása az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése A három fejezet alatt folyó tevékenység egyrészt annak az eszköze, hogy integrálja a kutatási erőfeszítéseket és akciókat ugyanakkor hozzájárul az Európai Kutatási Térség különböző dimenzióinak strukturálásához. Az egyes fejezetekhez tartozó tevékenységeket koordináltan végzik. 12
13 Új elemek a 6. Keretprogramban A korábbi keretprogramokban meghonosított hagyományos tevékenységek (mint például a KKV-k támogatására irányuló speciális akciók) tovább folytatódnak. Két új támogatási eszköz, mint a kiválósági hálózatok és integrált projektek bevezetésével azonban a 6. KP úttörő feladatok megoldására vállalkozott. Az Európai Kutatási Térség (EKT) középpontba állításával a 6. KP a tudományos kiválóságra, valamint a magasabb szintre emelt versenyképességre és innovációra támaszkodó európai kutatás zálogának szerepét tölti be. Ennek a szerepnek a valamennyi érdekelt fél közötti szinergiát eredményező intenzívebb együttműködés és koordináció ösztönzésével tesz eleget, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A vezetés és az eljárások egyszerűsítése nagyobb hatékonyság elérését teszi lehetővé és maradandó hatást gyakorol az európai tudományos és technológiai tájképre. A kisebb számú tematikus prioritás (amelyek a kulcsakciókat váltották fel) gyorsabb haladást tesz lehetővé a tevékenységek korszerűbb integrációja felé. A 6. KP új támogatási eszközei (kiválósági hálózatok és integrált projektek) nagyobb lendületet adnak az unióban folyó kutatásoknak, mivel lehetővé teszik a kritikus tömeg elérését és az ETK alapjainak a megerősítését. Ösztönzést adnak az eredményesebb kutatói mobilitásnak és a kutatói infrastruktúrák jobb kihasználásának, miközben előtérbe állítják a partnerkapcsolatok kiépítését és az együttműködést, valamint a tudomány és társadalom problematikáját. A 6. KP prioritásai A 6. KP prioritásait a program költségvetését tartalmazó tábla is felsorolja (ld a 15. oldalon), és a 4. és 5. fejezetben részletesen is ismertetésre kerülnek. A szóban forgó prioritások a következők: élettudományok, genomkutatás és biotechnológia az egészség szolgálatában, az információs társadalom technológiái, nanotechnológiák és nanotudományok, intelligens anyagok, új termelési eljárások és eszközök; aeronautika és űrkutatás, élelmiszerminőség és biztonság; fenntartható fejlődés, globális változás és ökorendszerek; állampolgárok és kormányzás. A 7 prioritáson túlmenően más ígéretes kutatási területeket is támogatnak, csakúgy mint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) Keretprogramban való részvételét. A 6. KP ugyancsak foglalkozik a kutatás és innováció, az emberi erőforrások és mobilitás, a kutatási infrastruktúrák, valamint a tudomány és társadalom közti kapcsolatok témaköreivel. Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság minden szakterületen szorgalmazza az alapvető etikai elvek tiszteletben tartását. 13
14 A KKV-kat arra ösztönzik, hogy a 6. Keretprogram valamennyi területén vegyenek részt, különösen a tematikus prioritások keretében végrehajtott tevékenységekben. A KKV-kkal foglalkozó nemzeti kapcsolattartóknak továbbra is fontos feladata lesz az, hogy megfelelő információt és segítséget nyújtsanak a potenciális KKV résztvevőknek (informálás, tájékoztatás, tanácsadás, segítség a partnerkeresésben, képzés). KKV egyesületek és érdekcsoportok tagjaik részéről részt vehetnek a projektek végrehajtásában. Az Európai Kutatási Térség (EKT) új korszakot jelent az európai kutatásban Európa a kutatás és az innováció terén elért hagyományos kiválósága hosszú múltra tekint vissza, és az európai kutatócsoportok ma is élen járnak a tudomány és technológia számos területén. Kiválósági központjai azonban szétszórtan találhatók a tagállamokban, és az erőfeszítéseik gyakran nem tudnak együttesen érvényesülni, a megfelelő kapcsolattartás és együttműködés hiánya következtében. A múltban mind európai, mind EU szinten kezdeményeztek együttműködési akciókat, de napjainkra eljött az ideje annak, hogy az európai törekvéseket összefogjuk és kialakítsunk egy olyan kutatási és innovációs struktúrát, amely egyenértékű az áruk és szolgáltatások közös piacával. Ezt a struktúrát Európai Kutatási Térségnek hívják, amely átcsoportosítja az EU által nyújtott valamennyi támogatást a kutatási tevékenységek jobb koordinációja és a kutatási és innovációpolitikák konvergenciája érdekében, nemzeti és EU szinten egyaránt. Az EKT jelenti az Európai Unió valódi közös kutatáspolitikájának gyakorlatba történő átültetését. Ez magában foglalja a tagállamok tudományos és technológiai kapacitásainak nélkülözhetetlen és régóta várt integrációját. Az új tudás generálása és a tudástranszfer fontosságának felismerése odavezetett, hogy a 6. KP programjaiba beépítettek képzéssel foglalkozó elemeket annak érdekében, hogy fokozzák Európa kutatási teljesítményét. Ennek elérése érdekében a képzési programokra fordítandó költségvetési keretet jelentősen megemelték. A képzéssel kapcsolatos tevékenységek és támogatási összegek értékes hozzájárulásnak bizonyultak a korábbi keretprogramokban, melyek különösen arra ösztönözték a fiatalabb kutatókat és tudósokat, hogy a tudomány és technológia területén találják meg élethivatásukat. Ilyen kezdeményezések voltak a Marie Curie kutatói ösztöndíjak, a Descartes-díj, az Archimedes-díj, az EU Fiatal Kutatók versenye, továbbá számos, A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése c. program égisze alatt végrehajtott akció. 14
15 A 6. Keretprogram költségvetése millió euró millió euró 1. A KÖZÖSSÉGI KUTATÁS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS INTEGRÁLÁSA Tematikus prioritások 1 Élettudományok, genomkutatás és biotechnológia az egészség szolgálatában Magas szintű genomkutatás és egészségügyi alkalmazása (1.100 millió euró) A legjelentősebb betegségek elleni küzdelem (1.155 millió euró) Az információs társadalom technológiái Nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú, többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök Aeronautika és űrkutatás Élelmiszerminőség és -biztonság 685 Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák Fenntartható energiarendszerek (180 millió euró) Fenntartható felszíni közlekedés (610 millióeuró) Globális változás és ökoszisztémák (700 millió) Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban 725 A kutatás szélesebb körére vonatkozó specifikus tevékenységek 4 A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése 555 KKV-k részvételével folyó horizontális kutatási tevékenységek A nemzetközi együttműködés támogatására irányuló specifikus intézkedések 315 A Közös Kutató Központ nem nukleáris tevékenységei AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG STRUKTURÁLÁSA Kutatás és innováció 290 Emberi erőforrások és mobilitás Kutatási infrastrutúrák Tudomány és társadalom 80 1 Amelyből legalább 15%-ot az KKV-k támogatására fordítanak 2 Beleértve a rákbetegséggel kapcsolatos kutatást 400 millió euróig 3 Beleértve a GEANT és a GRID továbbfejlesztését 100 millió euróig 4 Ez a 315 millió eurós összeg a nemzetközi együttműködés támogatására irányuló specifikus intézkedések finanszírozására szolgál, amelyek a következő országokkal és országcsoportokkal való együttműködésre vonatkoznak: fejlődő országok, Mediterrán országok beleértve a Balkán nyugati részét, Oroszország és a szovjet utódállamok. További 285 millió euró szolgál harmadik országok szervezetinek a tematikus prioritási területeken folyó kutatásokban való részvételének és a kutatás szélesebb körére vonatkozó specifikus tevékenységek finanszírozására, így összesen 600 millió eurót fordítanak a nemzetközi együttműködés támogatására. További összegek állnak rendelkezésre az emberi erőforrások és mobilitás fejezet alatt, amelyek harmadik országok kutatóinak európai képzésére fordíthatók. 5 A tudomány és technológia teljes területére vonatkozik 6 Beleértve 200 millió eurót a GEANT és GRID továbbfejlesztésére 15
16 3. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ALAPJAINAK MEGERŐSÍ- TÉSE A kutatási tevékenységek összehangolása 270 A kutatási és innovációpolitikák koherens fejlesztése EURATOM PRIORITÁSOK Kutatási prioritások 890 Ellenőrzött termonukleáris fúzió (750 millió euró) Radioaktív hulladékok kezelése (90 millió euró) Egyéb tevékenységek a nukleáris technológiák és biztonság területén 50 A Közös Kutató Központ nukleáris tevékenységei 290 ÖSSZESEN A kutatási projektek szervezése és finanszírozása A kutatási programok a 6. Keretprogramban bizonyos eszközökön át valósulnak meg. Ezek az eszközök határozzák meg azt, hogyan szervezik és finanszírozzák a munkát. Az új eszközök és ezek jelentős innovációk a 6. KP kiválósági hálózatai és integrált projektjei, amelyek egyre inkább eltávolodnak a többszörös projekt-finanszírozás elvétől és közelítenek a koherens és hosszú távú kutatási tevékenységek finanszírozása és a hosszabb élettartamú partnerkapcsolatok felé. Az EU által támogatott erősebb és fenntartható kutatási kapcsolatoknak nagyobb esélyük van a kritikus tömeg eléréséhez. A kiválósági hálózatok A kiválósági hálózatok (Networks of Excellence, NoE) eszközét azért hozták létre, hogy erősítse a kiválóságot egy bizonyos kutatási témában az európai vezetés és ebben a témában a világ vezető ereje elérésének biztosításához, a szükséges erőforrások és szakértelem kritikus tömegének kialakulását célzó hálózat szervezésével. Ez a szakértelem hálózatának kialakítását a tevékenységek közös programja (TKP)[JPA joint programme of activities] köré szerveződő hálózat révén válik hozzáférhetővé, elsősorban olyan céllal, hogy a hálózat résztvevői kutatási kapacitásának tartós integrálása valósulhasson meg, és ugyanakkor a témával kapcsolatos ismeretek tovább fejlődjenek. 7 Európai Atomenergia Ügynökség: bizonyos 6. KP-val kapcsolatos tevékenységek nem az Európai Közösség Alapító Szerződésének joghatálya, hanem az EURATOM Egyezmény joghatálya alá tartoznak. Ennek azonban a Keretprogramban résztvevők szempontjából nincs gyakorlati jelentősége. 16
17 A tevékenységek közös programja A TKP a tevékenységek integrálásából, a közösen végrehajtott kutatásból és a kiválóság terjesztésének tevékenységeiből áll. Nélkülözhetetlen a koherens vezetési-irányítási keret kialakítása is. A tevékenységek integrálása A tevékenységek integrálásának célja erős és tartós integráció kialakítása a hálózat résztvevői között. Ez a következőkre vonatkozhat: a partnerek tevékenységének koordinált programozása az egymást kiegészítő tevékenységek és a kölcsönös specializálódás erősítése érdekében, a kutatási berendezések, eszközök és platformok megosztása, a partnerek tudományos ismeretvagyonának közös kezelése, a munkatársak mobilitását és cseréjét növelő rendszerek, (beleértve esetleg a berendezések és még teljes kutatócsoportok áthelyezését is), megerősített információs és kommunikációs hálózatok használata az érdekelt kutatócsoportok közötti interaktív munka támogatására. Közösen végrehajtott kutatás A hálózatok a közösen végrehajtott kutatási programjaikon keresztül a hálózati célok támogatásához a következőket tehetik: új kutatási eszközök és platformok fejlesztése közös hasznosításra, új ismeretek létrehozása az ismeretanyagban mutatkozó hiányok felszámolásához és/vagy a kollektív tudásvagyon gyarapításához. A kiválóság terjesztésének tevékenységei Igen lényeges, hogy valamennyi kiválósági hálózat küldetésként fogja fel a kiválóság terjesztését partnerei határain túl. Ezek a tevékenységek az alábbiakat tartalmazhatják: a kutatók és más munkatársak közös továbbképzése, ami nélkülözhetetlen Európa kiválóságának fenntartásához a hálózat szakterületén, és a képzett munkatársak folyamatos utánpótlásához; kommunikációs kampányok az eredmények terjesztésére és a nyilvánosság tudomány iránti tudatosságának növelésére; innovációhoz kötött tevékenységek akkor és ott, ahol erre szükség van; hálózati tevékenységek a tudástranszfer ösztönzésére. 17
18 Kritikus tömeg és időtartam Mindegyik kiválósági hálózattól elvárják, hogy ambiciózus célkitűzései legyenek, és demonstrálják az európai vezető szerepet. A hálózat legyen az adott tudományos téma világerőssége is. E célok eléréséhez össze kell állítania a célkitűzésekhez szükséges erőforrások és szakismeret kritikus tömegét. A kritikus tömeg nagysága témák szerint változik. A nagyobb hálózatokhoz esetleg kutatók százai tartozhatnak. A hálózatok nagysága kisebb is lehet, de a szükséges törekvések és kritikus tömeg legyenek meg. A hálózat három különböző tagállamból vagy társult országból származó, legalább három résztvevőből álljon. A három országból legalább kettő tagország vagy társult tagjelölt ország legyen. Gyakorlatilag azonban ahhoz, hogy a kiválósági hálózat tartós eredményeket érhessen el, vagyis érje el a kritikus tömeget, a Bizottság szerint hálózatnak legalább hat partnerből kell állnia. A háromnál több résztvevő minimális számát az illetékes pályázati felhívásban is kiköthetik. Az integrált projektekhez (IP-khez) hasonlóan a kiválósági hálózatok nyitva állnak harmadik országok természetes és jogi személyeinek részvétele előtt. Az ilyen országok bizonyos csoportjai részesülhetnek az EU pénztámogatásában. Az EU támogatás időtartama a kritikus tömeg másik fontos összetevője, mivel a hálózatot elég hosszú ideig kell támogatni ahhoz, hogy integrációja tartós legyen. A támogatásra sok esetben öt évig van szükség, ám indokolt esetekben a támogatás mértéke hosszabb időtartamú is lehet, de a 7 évet nem haladhatja meg. Értékelési eljárás Az értékelés független szakemberek szakértői értékelésének (peer review) elvén alapul. Ezt a rendszert tovább erősítik oly módon, hogy a kiválósági hálózatnak összetettebb célkitűzéseit is tükrözze: lehetőség szerint a távértékelés rendszeresebb használatával a panel-összejöveteleket, és a pályázóknak a panel által történő meghallgatását (pl. a pályázatban nem szereplő kérdések felvetésével) megelőzően. Másik lehetőség a pályázat benyújtásának kétlépcsős folyamata, ahol csak azokat a pályázókat hívják meg a teljes pályázat benyújtására, akiknek a vázlatos pályázata az első lépcsőben megfelelt. További információ a Részvétel a 6. KP-ban témáról a 3. Fejezetben található. A pénzügyi rendszer fő jellemzők Ennek az eszköznek a természeténél fogva, és a magas szintű intézményes elkötelezettség miatt, valamint a résztvevők kutatási kapacitásának tartós integ- 18
19 rációjának megvalósítása érdekében az EU-nak jelentős erőfeszítésekkel és pénztámogatásokkal kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a résztvevők részéről felmerülő akadályok, pontosabban a szervezeti, a kulturális és az egyéni akadályok, leküzdhetők legyenek. Az EU támogatásának formája a rögzített integrációs céltámogatás, amely a hálózatban a várható integráció fokát, az összes résztvevő által az integráció létrehozása érdekében javasolt kutatók számát, az adott kutatási terület jellemzőit és a tevékenységek közös programját veszi figyelembe. Ezzel a céltámogatás az integráció ösztönzőjének szerepét tölti be. A céltámogatás nagyságának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az akadályok elháríthatók legyenek, s ugyanakkor elkerülhető legyen az Európai Uniótól származó pénztámogatástól való függőség kockázata. Az integrációs céltámogatás kiszámítása Mindegyik pályázati felhívás tartalmazni fog egy olyan táblázatot, amelynek alapján a kutatók számából megállapítható a hálózathoz rendelt éves átlagos céltámogatás. A kutatók száma a következő alapokon számítható ki: kutató olyan kutató munkatárs lehet, aki legalább négy éves kutatási gyakorlattal vagy doktori fokozattal rendelkezik; a kutató vagy a konzorcium egyik partnerének alkalmazottja legyen, vagy annak közvetlen fennhatósága alatt dolgozzon; azok a kutatók vehetők számításba, akik a résztvevők kutatási kapacitását alkotják a hálózat keretében, az adott pályázati felhívás határidejekor. A hálózaton belüli továbbképzés fontosságának tudatában kiegészítő prémiumrendszert vezetnek be a hálózathoz kapcsolódó kutatási tevékenységgel foglalkozó doktorandusz hallgatók számára. Indító szerződés és előlegfizetés A szerződés meghatározza az EU-nak a hálózat részére nyújtott maximális támogatását, de nem köti ki a céltámogatás elosztását a résztvevők között, ami lehetővé teszi a konzorcium számára azt, hogy saját pénzügyeit maga kezelje. A szerződés indulásakor a Bizottság az első másfél évre akkora előleget fizet, amely az erre az időszakra esedékes előre látható céltámogatás 85%-ával egyenértékű. A résztvevőktől elvárják, hogy konzorciumi szerződést kössenek. A céltámogatás éves kifizetése A céltámogatást az eredmények alapján éves részletekben fizetik ki, annak ellenőrzése mellett, hogy a TKP megvalósítására ténylegesen felmerültek-e a céltámogatás 19
20 értékénél magasabb költségek. A Bizottság a konzorciumtól éves jelentést kér, amely vázolja az előző év tevékenységeit, és amelyhez a megfelelő pénzügyi dokumentumokat csatolják. A hálózat ugyanakkor benyújtja a következő 18 havi szakaszra vonatkozó TKP-ját elfogadás céljából. Egyszersmind javasolhatja a teljes TKP frissítését a Bizottság beleegyezésével. A következő 18 hónapos időszakra szóló kiegészítő előleg is folyósításra kerül, amint ez a folyamat befejeződött. Mivel a szerződés az eredmény alapján folyósítható kifizetést írja elő, a Bizottság szigorú eredmény-felügyeleti rendszert fejleszt ki, amely a következőkből áll: a) A hálózat fejlődését és a következő időszak terveit bemutató éves független értékelő áttekintés (review). Az áttekintés a közzétett feltételrendszer alapján készül, amely elsősorban a TKP integrációs és hatékonysági fokára vonatkozó kritériumokat tartalmazza, hasonlóan ahhoz, amit az eredeti pályázat értékelésére alkalmaztak. Ha az értékelő áttekintés alkalmával a projekt munkáját nem megfelelőnek minősítik, az maga után vonhatja a kifizetések felfüggesztését, sőt a szerződés felmondását. b) A teljes időszak végeztével készített értékelő áttekintés, amely ismerteti az elért eredmények összességét és értékeli a jövőbeli előrehaladást. A konzorcium megalakulása A hálózat fejlődésével párhuzamosan a konzorcium azt a módszert is választhatja, hogy új partnereket vesz fel ami alkalmanként a kiválósági hálózat által szervezett versenyfelhívásként jöhet létre, a szerződésnek megfelelően, de további pénztámogatás nélkül. Más esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy pályázati felhívásokat ad ki, hogy lehetővé tegye a meglévő kiválósági hálózatoknak új résztvevők felvételét, amennyiben erre az igény felmerül az indító pályázat óta eltelt időben; ebben az esetben további pénztámogatás mellett. Irányítás A hálózat sikerének lényeges feltétele a kiválósági hálózat célkitűzései iránti nagyfokú intézményi elkötelezettség a partnerszervezetek részéről. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a konzorciumokat, hogy hozzanak létre egy irányító testületet, amely a partnerek magas beosztású képviselőiből áll, és amely felügyeli a tagok tevékenységének integrációját. További kívánalom lehet egy tudományos tanács felállítása külső szakemberek részvételével, hogy javaslatokat tegyen a TKP jellegét és különösen a hálózat küldetését illetően, hogy a kiválóság erősítésére és Európában való terjesztésére irányuló küldetés sikeres legyen. További információ: 20
21 Integrált projektek Az integrált projektek (IP) eszközét úgy tervezték meg, hogy a kiemelt tematikus szakterületek megvalósításához szükséges tudást generálják. Ez az irányítási eszköz az európai dimenzióban érvényesülő ambiciózus, világosan definiált technológiai célok eléréséhez szükséges tevékenységek és erőforrások kritikus tömegének integrálásán keresztül valósítható meg. Az IP implementációs tervének részeként végrehajtott tevékenységek magukban foglalják a kutatási, és ahol alkalmazható, a technológiai fejlesztési és/vagy demonstrációs tevékenységeket tevékenységeket a vezetés számára, valamint a tudás hasznosítására az innováció előmozdítására, továbbá az IP célkitűzéseivel közvetlenül kapcsolatos bármely egyéb típusú tevékenységet (köztük az oktatást és továbbképzést). Ezeket a tevékenységeket egy koherens vezetési keretrendszerben kell integrálni. Feltételezhető, hogy az Integrált Projektek többsége több tudományágat is magába foglalva multidiszciplináris jellegű lesz. Kritikus tömeg és időtartam Valamennyi IP-nek össze kell állítania az ambiciózus céljai eléréséhez szükséges tevékenységek, szaktudás és erőforrások kritikus tömegét. A kritikus tömeg azonban széles skálán változhat szakterületről szakterületre, és ezeken belül témáról témára is. Egy projektben integrált tevékenységek értéke elérhet akár több tíz millió eurót is. Ennek ellenére nincs minimális küszöbérték, amennyiben természetesen a szükséges törekvés és kritikus tömeg megvan. Ami a partnerkapcsolatokat illeti az IP-knek legalább három tagországból vagy társult országból származó, legalább három résztvevőből kell állniuk. Az országok közül legalább kettőnek tagországnak vagy társult tagjelölt országnak kell lennie. A gyakorlatban viszont egy konzorciumban feltehetőleg több partner vesz részt, hogy az ambiciózus célkitűzéseket elérjék. Az egyes pályázati felhívások ugyanakkor kiköthetnek minimális számú résztvevőt is. Várható hogy az IP-k tipikus időtartamának három és öt év között kell lennie. A pénzügyi rendszer fő jellemzők Az Európai Uniós támogatás formája egy céltámogatás a költségvetéshez, amit a résztvevők könyvelésein (vagy ha a szerződés megengedi, a harmadik felek könyvelésein) megfelelően vezetett, ténylegesen felmerülő, szükséges és gazdaságos költségekhez való hozzájárulásként fizetnek ki (kivéve a közvetett adókat, a vámokat, a kamatokat stb.), a projekt teljes időtartama alatt. A támogatás maximális mértéke a tevékenység típusa szerint változik. Mindegyik részt- 21
22 vevőnek, egyebek mellett, egyszerűsített éves költségbeszámolót kell készítenie, amit az összes felmerült költségeket tartalmazó, független könyvvizsgáló által jóváhagyott költségbizonylatnak kell kísérnie. Nagy könnyebbség e téren, hogy nincsenek előzetesen meghatározott költségkategóriák, vagyis a résztvevők szabadon használhatják saját elszámolási módszereiket. Indító szerződés és előlegfizetés A szerződés megszabja az EU maximális hozzájárulását egy IP-hez, de nem szabja meg a céltámogatás elosztását a résztvevők között, ami a konzorciumnak lehetővé teszi saját pénzügyeinek kezelését, és ami kiküszöböl számos forrást, amely az 5. Keretprogrammal kapcsolatos szerződéseknél mikromenedzsmenthez vezetett. A projekt során a Bizottsággal a koordinátor tartja a kapcsolatot. A szerződések egyszerűsített aláírási folyamata lehetővé teszi a szerződés korábbi hatályba lépését. A résztvevőktől elvárják, hogy konzorciumi szerződést kössenek. A szerződéshez csatolt melléklet tartalmazza a projekt általános ismertetését és részletes implementációs tervét, amelyet egy részletes pénzügyi terv, és a tevékenység típusa és a résztvevők szerint bontott költségbecslés kísér, a projektnek csak az első 18 hónapjára. Az e periódusra előre jelzett EU-hozzájárulás 85%-ával egyenértékű előleg kerül a projekt indításakor kifizetésre. A kifizetések éves rendezése A Bizottság a konzorciumtól az előző 12 hónap tevékenységeit vázlatosan ismertető éves jelentést kér, amelyhez az ebben az időszakban kifizetett költségek vezetői szinten igazolt pénzügyi jelentést kell csatolni. Ezzel párhuzamosan az IP benyújtja a következő 18 hónap részletes megvalósítási és pénzügyi tervét jóváhagyásra. Amikor a Bizottság elfogadja a pénzügyi jelentést, az adott időszakra kifizetett előleggel egyenértékű összeg átalakul jóváhagyott kifizetéssé (amely természetesen visszaható erejű auditnak vethető alá), és az előleg hátralékát kiegészítik annyival, hogy elérje a következő 18 hónapi időszakra megállapított EU-hozzájárulás 85%-ával egyenértékű összeget. Ezen a módon a pénztámogatás folyamatosságát optimálisan biztosítják a projekt teljes időszakára. Az IP-ekkel kapcsolatos feladatok rugalmas teljesítése Az IP-k teljesítésének kulcselemei a flexibilitás és a management autonómiája, amint ez a következő esetekben is tükröződik. A 18 hónapra vonatkozó részletes implementációs terv évenként gördül előre. A teljes (átfogó) implementációs tervet a konzorcium módosíthatja (a projekt végső célkitűzéseinek és fő várható eredményeinek megváltoztatása nélkül). 22
23 Mindkét implementációs tervet a Bizottságnak jóvá kell hagynia, hogy hatályba léphessenek. A projekt alakulása közben a konzorcium új partnerek felvételéről is dönthet, ami esetenként az IP részéről szervezett versenyfelhívás tárgya lehet, a szerződésnek megfelelően, de további pénztámogatás nélkül. Másrészt viszont a Bizottság dönthet úgy, hogy saját pályázati felhívásokat bocsát ki a meglévő IP-k működési területének bővíthetősége céljából, ekkor viszont többlettámogatás mellett. Ez a mechanizmus hasznos lehet a KKV-k bevonásának bővítésére. Monitorozás és auditálás Az IP-k új jellemzőinek megfelelően a Bizottság tovább lép az 5. KP-ban alkalmazott input részletes monitorozásánál, az output stratégiai monitorozása felé. Emiatt a Bizottság megerősített monitorozási rendszert lát szükségesnek, amelyhez magas szintű független szakértőket is bevonnak. Az új rendszer éves értékelő áttekintésből, a program közepe táján készített, ún. mérföldkő áttekintésből és a projekt végén készített áttekintésből áll. A Bizottságnak továbbá rendelkezésére áll a műszaki, pénzügyi, technológiai és etikai revíziók sora, amelyeket sokkal rendszeresebben kíván alkalmazni. A gyakorlatban minden IP esetében várható legalább egy pénzügyi revízió. Az értékelési eljárás A pályázatokat szakértői értékelési rendszer keretében értékelik, amit megerősítenek az IP-k ambíciózusabb természetének tükrözéséhez. A rendszer magában foglalhatja a pályázat benyújtásának kétlépcsős folyamatát, valamint a pályázók meghallgatását az értékelő bizottság előtt. Mindegyik IP értékeléséhez az alábbi szempontokat veszik tekintetbe: A kérdéses projekt célkitűzéseinek relevanciája (vagyis a projekt mennyiben illeszkedik a felhíváshoz). A potenciális hatások (vagyis megfelelő ambíciók az európai dimenziók tekintetében). Tudományos és technológiai (T&T) kiválóság (vagyis a projekt világosan kifejtett célkitűzéseket tartalmaz, amelyek továbblépést jelentenek a jelenlegi T&T szinthez képest, és olyan T&T módszert alkalmaz, amely képessé teszi a projektet kutatási/innovációs céljainak elérésére). A konzorcium minősége (vagyis a konzorcium összességében magas szintű, és minden résztvevője alkalmas és elkötelezett a rájuk bízott feladatok ellátására, ideális esetben KKV résztvevője is van). 23
24 A vezetés minősége (vagyis szilárd talajon álló menedzsment és szervezet, amely képes a projekt komplexitásával és a szükséges integrációs feladatokkal megbirkózni, köztük a tudás, a szellemi tulajdon és az innovációval kapcsolatos tevékenységek megfelelő menedzselésével). Az erőforrások mobilizálása (vagyis az erőforrások a munkatársak, a berendezések, a pénzeszközök stb. kritikus tömegének sikeres mobilizálásának képessége, koherens és integrált pénzügyi és projekt-tervezés útján). További információ erről a Részvétel a 6. Keretprogramban c. 3. Fejezetben találhatók. További információ: Speciális célzott kutatási vagy innovációs projektek A speciális célzott kutatási projektek célja az európai versenyképesség javítása, és a társadalom vagy az EU politikája igényeinek kielégítése. Ezeket erősen koncentrálni kell, és a következő két forma közül az egyiket vagy a kettő kombinációját kell tartalmazniuk: Olyan kutatási és technológiafejlesztési projekt legyen, amelyet új ismeretek megszerzésére hoztak létre, akár a meglévő termékek, folyamatok és szolgáltatások jelentős tökéletesítéséhez vagy újak fejlesztéséhez, akár a társadalom egyéb igényeinek és az EU politikáinak kielégítéséhez. Egy demonstrációs projekt olyan új technológiák életképességének igazolására, amelyek potenciális gazdasági előnyöket nyújtanak, de nem vezethetők be közvetlenül a kereskedelmi forgalomba. Nagyság és időtartam. A projektnek három különböző tagországból vagy társult országból származó legalább három résztvevővel kell rendelkeznie, amely közül legalább kettő tagország vagy társult tagjelölt ország. A munkaprogram előírhatja a résztvevők ennél nagyobb minimális számát. A projekten belül végzett tevékenységek értéke elérheti a néhány millió eurót. A projekt tipikus időtartama két vagy három év (indokolt esetben hosszabb is lehet). Elszámolható költségek és költségmodellek. Az elszámolható költségek és költségmodellek azonosak az integrált projektekben leírtakkal. Közösségi céltámogatás. A közösségi támogatás céltámogatás a költségvetéshez úton valósul meg, annak maximális mértéke a KTF-fel és innovációval kapcsolatos tevékenységek esetén a költségek 50%-a; a demonstrációs pro- 24
25 jektek, vagy a kombinált projektek demonstrációs része esetén 35%; a résztvevők költségeinek 100%-át igazoló auditálási bizonylat szükséges lehet. További információ: Speciális kutatási projektek KKV-k részére A KKV-k számára szánt speciális kutatási projektek a következő formák valamelyikét ölthetik: A kooperatív kutatás olyan rendszer, amelyben különböző országokban működő korlátozott számú KKV, amelynek speciális problémái vagy igényei vannak, a szükséges kutatást kihelyezi egy KTF szervezetnek, miközben az eredmények tulajdonjogát a KKV-k fenntartják maguknak. A projektek rendszerint rövid távúak, a tudomány és technológia teljes területén bármely szakterületre irányulhatnak. A kollektív kutatás olyan kutatási rendszer, amelyben a KTF feladatot teljesítő szervezetek vállalnak kutatást ipari társulások vagy ipari csoportok megbízásából, hogy KKV-k nagy közösségei részére bővítsék a tudásbázist. Az eredmények tulajdonjoga, ill. hasznosítása az ipari társulásoké, ill. azokon múlik. A projektek a tudomány és technológia teljes területén bármely szakterületre irányulhatnak. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 50%-a lehet. További információ: Akciók az emberi erőforrás és mobilitás fejlesztésére és előmozdítására Az emberi erőforrás és mobilitás előmozdítására, ill. fejlesztésére irányuló akciók a továbbképzést, a szaktudás fejlesztését, vagy a tudástranszfert célozzák meg. Magukban foglalják az egyének, a fogadó szervezetek köztük a továbbképzési hálózatok, valamint európai kutatócsoportok által végzett akciók támogatását. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet, szükség esetén egy összegben. További információ: 25
26 Koordinációs akciók A koordinációs akciók az 5. KP-ból ismert összehangolási akciók és tematikus hálózatok megerősített folytatása. A koordinációs akcióknak az a célja, hogy elősegítsék és támogassák azon kutatási tevékenységek hálózatba kapcsolását és koordinálását, valamint az olyan innovációs tevékenységet, amelyek az integráció tökéletesítését célozzák. Ezek a közös vagy közösségi kezdeményezések szervezését és menedzselését fedik le, valamint konferenciák, szemináriumok szervezése, tanulmányok készítése, munkatársak cseréje, a jó gyakorlat cseréje és terjesztése, valamint információs rendszerek és szakértői csoportok létesítése. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet. További információ: Speciális támogatási akciók A kiemelt tematikus területekre alkalmazandó speciális támogatási akciók lényegében az 5. KP-ban alkalmazott kísérő intézkedések folytatásának tekintendők. A speciális támogatási akciók célja a 6. KP megvalósításának támogatása, és arra is alkalmasak, hogy segítsék a jövőbeli EU kutatási politika tevékenységeinek előkészítését. A tematikus prioritási területeken belül kiterjedhetnek pl. konferenciák, szemináriumok szervezésére, tanulmányok készítésére és elemzésekre, magas szintű tudományos díjakra és versenyekre, munkacsoportok és szakértői csoportok felállítására, működési támogatásra és terjesztésre, információs és kommunikációs tevékenységekre, vagy ezek kombinációjára. Speciális támogatási akciókat azzal a céllal is indítanak, hogy ösztönözzék, bátorítsák és elősegítsék a kis kutatócsoportok, KKV-k, újonnan fejlesztett és távoli kutatóközpontok valamint a tagjelölt országok szervezeteinek részvételét a tematikus prioritási területek tevékenységében, elsősorban a kiválósági hálózatokon és az integrált projekteken keresztül. Ezeknek az akcióknak a megvalósítása speciális információkra és segítségadásra, továbbá a tagországok és a társult országok által létesített nemzeti kapcsolati pontok hálózatára támaszkodik, helyi, regionális és országos szinten. Ezeknek az akcióknak egyik célja a sima átmenet biztosítása az 5. KP-ból a 6. KP-ba. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet (ha szükséges, egy összegben). Integrációs tevékenységek Az integrációs tevékenységek többféle tevékenységet egyesítenek, a kutatási infrastruktúra megerősítése és fejlesztése céljából, annak érdekében, hogy európai szintű szolgáltatást nyújtsanak. Ennek érdekében a hálózati tevékenységeket 26
27 egy támogatási tevékenységgel kell kombinálni (mint amilyen a transznacionális hozzáféréssel kapcsolatos tevékenység), vagy pedig az infrastruktúra teljesítőképességének előremozdításához szükséges kutatási tevékenységeket kell támogatni, kivéve az új infrastrukturális beruházások finanszírozását, amelyeket csak speciális támogatási akciók keretében lehet finanszírozni. Az integráló tevékenységek egy, a tudásnak a potenciális használók, beleértve az ipari és különösen a KKV-beli használók körében való terjesztését szolgáló összetevőt tartalmaznak. A közösségi céltámogatás a tevékenység típusától függően a költségvetés maximum %-a lehet. Az EU részvétele a több tagország által vállalt programokban (169. Cikk) A 169. Cikk az Alapszerződésnek azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az EU részvételét azokban a kutatási programokban, amelyeket együttesen több tagország vállal, beleértve az ezeknek a programoknak a megvalósítására létrehozott struktúrákban való részvételt. A társult országok is részt vehetnek az ilyen programokban. A 169. Cikk a 6. KP talán legerősebb eszköze, az Európai Kutatási Térség tekintetében, és különösen annak az igénynek a kielégítésében, hogy segítse a kutatás integrálását és szerkezetének alakítását Európában. Például, amíg az integrált projektek és a kiválósági hálózatok a kutatás egyedi művelőinek tevékenységeit integrálják, addig a 169. Cikk valamely kutatási szakterületen folytatott teljes nemzeti programok tevékenységeinek integrálását teszi lehetővé. A 169. Cikk alkalmazása Egy pályázat benyújtásához a 169. Cikk értelmében több tagország között létrejött együttes kezdeményezésre van szükség. Ilyenkor lehetséges, hogy a résztvevő országokat nemzeti programjaik, továbbá a Bizottság képviselik. Formálisan a Bizottság csak ekkor nyújthatja be a pályázatot együttes döntésre a Miniszteri Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A döntéshozatali eljárás valamennyi, a 169. Cikk keretében benyújtott pályázat tekintetében gyakorlatilag megegyezik a Keretprogram döntési folyamatával. Emiatt a 169. Cikk alkalmazása nehéz lehet a 6. KP során, és az alkalmazás csak azokra a kutatási kezdeményezésekre szorítkozhat, amelyek az integrált projektek vagy a kiválósági hálózatok számára meghatározott tevékenységi körön kívül esnek. Az első kísérleti pályázatot, az Európai és Fejlődő Országok Partnersége Klinikai Tesztelésekre (EDCTP) címmel a Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek 2002 augusztusa végén nyújtotta be. 27
Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja
Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű
RészletesebbenKKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28.
KKV-knak szóló pályázati lehetőségek Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. 1. FP7 - Research for the Benefit of SMEs 2. Konzorcium építő pályázat 3. Bonus pályázat 4. Marie Curie Actions 5. KKV-knak szóló
RészletesebbenHumán erőforrások és mobilitás a 6. Keretprogramban. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes
Humán erő és mobilitás a 6. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság Humán erő és mobilitás a 6. EK Keretprogram 16 270! Az európai kutatás
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenFP7 Research for SMEs pályázat. Vántora Virág Székesfehérvár, október 3.
FP7 Research for SMEs pályázat Vántora Virág Székesfehérvár, 2011. október 3. KKV-k az EU-ban EU vállalkozásainak 99%-a Kulcsszereplők a gazdasági növekedés és foglalkoztatás megvalósításában (lisszaboni
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) Kultúra alprogram. Pályázati felhívás:
KREATÍV EURÓPA (2014 2020) Kultúra alprogram Pályázati felhívás: Pályázati felhívás EACEA 35/2017: A kulturális örökség 2018-as európai évéhez kapcsolódó európai együttműködési projektek támogatása FIGYELMEZTETÉS:
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenFejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 14/2018. Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés: Technikai segítségnyújtás a küldő szervezetek részére
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 14/2018 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés: Technikai segítségnyújtás a küldő szervezetek részére Humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges kapacitásépítés a fogadó
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM
KREATÍV EURÓPA (2014-2020) MEDIA ALPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/18/2017: PIACHOZ JUTÁS TÁMOGATÁSA FIGYELEM! Ez a pályázati felhívás az alábbi feltételek teljesülésének függvényében él: a rendelkezésre
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenJean Monnet támogatás egyesületeknek
Jean Monnet támogatás egyesületeknek Ez a Jean Monnet tevékenységtípus olyan egyesületeket támogat, amelyek kifejezett hozzá kívánnak járulni az európai integrációs folyamatra vonatkozó tanulmányokhoz.
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenA 6. KERETPROGRAM ESZKÖZEI, RÉSZVÉTELI SZABÁLYA
NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja
RészletesebbenTudás, alkotás, érték
Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia
RészletesebbenA 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése
2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások
RészletesebbenA TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról
A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenIII. (Közlemények) BIZOTTSÁG
2004.6.16. C 159/3 III (Közlemények) BIZOTTSÁG Pályázati felhívás(ok) közvetett KTF-tevékenység(ek)re Az Európai Kutatási Térség integrációja és megerősítése nevezű kutatási, technológiai fejlesztési és
RészletesebbenJean Monnet tevékenységek
Jean Monnet tevékenységek Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Koós-Herold Zsuzsa A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenBaross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió
Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati
RészletesebbenA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs
RészletesebbenA HETEDIK KERETPROGRAM
Működésben az európai kutatás A HETEDIK KERETPROGRAM (7. KP) Az európai kutatás az élvonalban Új mérce felállítása az európai kutatásban A kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogram (7. KP)
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
Részletesebbenvalamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ
Ref. Ares(2018)3022244-08/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG KOMMUNIKÁCIÓS FŐIGAZGATÓSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE III. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSHOZ E dokumentum célja, hogy
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenBiztonság az FP7-ben. Az Együttmőködés program SECURITY témaköre. SZELES Ágnes NKTH, SEC NCP
Biztonság az FP7-ben Az Együttmőködés program SECURITY témaköre SZELES Ágnes NKTH, SEC NCP FP7-SEC Témakörök tevékenységek Biztonsági tevékenységek 1. Állampolgárok biztonsága 2. Infrastruktúrák és közmővek
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenAz EUREKA és a EUROSTARS program
Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének
RészletesebbenRészvételi szabályok és a pénzügyi. változások az EU 7. Keretprogramjában. Gulyás Ágnes Március 27..
Részvételi szabályok és a pénzügyi változások az EU 7. Keretprogramjában Gulyás Ágnes 2007. Március 27.. Minimumfeltételek I. - Általános Legalább három jogalany vehet részt, - akiknek a székhelye - egymástól
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenHatármenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 04/2018
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 04/2018 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés: Uniós segítségnyújtási önkéntesek kirendelése, beleértve a pályakezdő szakemberek gyakornoki kihelyezését és a végrehajtó
RészletesebbenKÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ
KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Pályázat megnevezése (angol) Pályázat kódja Erasmus+ Európai szakpolitikai kísérletek az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika
RészletesebbenA H2020 munkacsoport bemutatása
Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0017 A H2020 munkacsoport
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAz EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat
Az EUREKA program és a hazai résztvevőket támogató pályázat Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46 503 779 E-mail: Weblap: www.norria.hu Az EUREKA program Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenHOL TARTANAK A FELSŐOKTATÁSI ÉS IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONTOK?
HOL TARTANAK A FELSŐOKTATÁSI ÉS IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONTOK? Pálinkás József, elnök Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Budapest, 2018. június 28. A tudomány és innováció kommunikációja
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenVAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program
VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
Részletesebben2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.
2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) Kultúra alprogram. pályázati felhívás
KREATÍV EURÓPA (2014-2020) Kultúra alprogram pályázati felhívás EACEA 47/2014 : Európai platformok A Kultúra alprogram projektjeinek végrehajtása: európai platform projektek Bevezetés E felhívás alapja
RészletesebbenJean Monnet tevékenységek
Jean Monnet tevékenységek Koós-Herold Zsuzsa zsuzsa.herold@tpf.hu Tempus Közalapítvány 2016. október 20. A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok
RészletesebbenIpari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenErasmus+ Jean Monnet tevékenységek. Széll Adrienn Tempus Közalapítvány
Erasmus+ Jean Monnet tevékenységek Széll Adrienn Tempus Közalapítvány A Jean Monnet tevékenységek fő célja Az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén A tudományos világ
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenTájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről
Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési
RészletesebbenKÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Tudásszövetségek
KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Erasmus+ Tudásszövetségek Pályázat megnevezése (angol) Knowledge Alliances 2017 Pályázat kódja EAC/A03/2016 Általános
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/10/2019 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/10/2019 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés Az EU segítségnyújtási önkénteseinek kirendelése, beleértve az
RészletesebbenTransznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla
Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenAz EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között
Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.24. COM(2014) 366 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2014/000 TA 2014 - Technikai
RészletesebbenA Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ
A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás
RészletesebbenK F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv
Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GINOP források a vállalkozóvá válás támogatására Karsai Tamás helyettes államtitkár Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság GINOP 5 prioritás
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM. EACEA 30/2018: Európai audiovizuális alkotások online népszerűsítési
KREATÍV EURÓPA (0-00) MEDIA ALPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 0/08: Európai audiovizuális alkotások online népszerűsítési. CÉLKITŰZÉSEK ÉS LEÍRÁS Ez a felhívás az európai kulturális és kreatív ágazat
RészletesebbenInoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.
InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenVállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban
Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Lelkes Gábor, PhD. Danube EuroConsulting Kft. igazgatója Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke Legnagyobb
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenGINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA
GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA PÁLYÁZAT CÉLJA: A hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási
RészletesebbenJean Monnet tevékenységek. Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány november 19.
Jean Monnet tevékenységek Koós-Herold Zsuzsa Tempus Közalapítvány 2015. november 19. A Jean Monnet tevékenységek fő célja: az oktatás és kutatás ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM
KREATÍV EURÓPA (-) MEDIA ALPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 6/6: Európai alkotások online népszerűsítése. CÉLKITŰZÉSEK ÉS LEÍRÁS Ez a felhívás az európai kulturális és kreatív ágazat támogatási programjának
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.2.28. COM(2017) 101 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019 A radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok sportprojektek keretében történő nyomon követése és segítése Ez a pályázati felhívás a 2019. évi munkaprogramnak a 2019. március
RészletesebbenEnergetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató
Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek Vámosi Gábor igazgató Tartalom Nemzetközi pályázati rendszerek bemutatása 1. ELENA 2. JESSICA 3. LIFE + program
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenMagyar Fejlesztési Központ október 12.
Magyar Fejlesztési Központ 2015. október 12. Létrehívás A magyar Kormány felismerte, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló, az Európai Strukturális és Beruházási
RészletesebbenNemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért
Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenA KUTATÁS-FEJLESZTÉS-INNOVÁCIÓ SZINERGIÁJA HAZAI VERSENYPÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁGI SZFÉRA SZEREPLŐINEK
Mintacím szerkesztése A KUTATÁS-FEJLESZTÉS-INNOVÁCIÓ SZINERGIÁJA HAZAI VERSENYPÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁGI SZFÉRA SZEREPLŐINEK Szigeti Gyula Péter, elnökhelyettes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
RészletesebbenA évi LIFE környezetvédelmi pályázati felhívások SZIJÁRTÓ ÁGNES
A 2019. évi LIFE környezetvédelmi pályázati felhívások SZIJÁRTÓ ÁGNES AGRÁRMINISZTÉRIUM KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI ÉS STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY LIFE INFORMÁCIÓS NAP, 2019. ÁPRILIS 16. Az előadás tartalma I. Bevezető
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió
RészletesebbenKözreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program agrár-innovációs lehetőségeinek kiemelése. Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes
A Vidékfejlesztési Program agrár-innovációs lehetőségeinek kiemelése Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes Innováció an idea put into practice with success jelentősége sokrétű EU politika is felismerte
RészletesebbenEurópai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban
Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése
Részletesebben