Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re. Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re

Átírás

1 Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re 2007

2 Készült a Foglalkoztatási Hivatal megbízásából az Európai Unió Hivatalos lapjában december 31-én 2005/S nyilvántartási számon megjelent közbeszerzési eljárás alapján Munkaerő-keresleti létszámelőrejelzés foglalkozási szakma csoportonként Készítette Budapest Diósárok 2. Kutatásvezető Dávid János Munkatársak Dr. Debreczeny Tiborné Glofák Péter Gyöngyösi Krisztina Horvát Katalin Holczer Gábor Mód Péter Sólyom Zoltán Szentmihályi Gergely Tajti József május január 2

3 Tartalomjegyzék ELSŐ KÖTET I. A foglalkozási-, szakmaszerkezeti struktúra alakulása, a munkaerő kínálattal szemben támasztott követelmények A fizikai szak- és betanított munka iránti kereslet alakulása A munkaerő kereslet demográfiai meghatározottságai A munkaszervezésből és technológiai változásokból eredő munkaerő kereslet: foglalkozási -szakmaszerkezeti változások valamint a szaktudással szembeni tartalmi elvárások A konjunktúrális és ezzel járó ágazati szerkezetváltásból eredő változások hatásai a foglalkozási-szakmaszerkezetre A szakmák jelene és jövője a munkaszervezési és technológiai változások körülményei között Kereskedelem Élelmiszeripar...48 Építőipar Ruha-, cipőipar Fémipar, gépipar Pénzügy Mezőgazdaság Faipar Általános közigazgatás Gazdasági szolgáltatás II. Foglalkozási szakmaszerkezeti előrejelzés környezete Bevezető A munkaerő kereslet becslésének elméleti és gyakorlati alapjai A térségi megközelítés jelentősége Az előrejelzés módszerei és szakmai megfontolások A becslési módszer mögött meghúzódó további megfontolások és ebből következő finomítások os előrejelzés, az új modell létrehozása A munkaerő kereslet tartalmát és szerkezeti jellemzőit meghatározó alapvető struktúrák Ágazatok- foglalkozási szakmacsoport szerkezet A telephelyek/ foglalkoztató szervezetek nagyságcsoportjai A munkaerő kereslet területi megközelítése: telephelyek, megyék Az ágazati foglalkozási szakmaszerkezettől az egyesített, területi metszetben is használható foglalkozási szakmaszerkezetig

4 III. A munkaerővel szemben támasztott követelmények várható változásai A foglalkoztatás mértékét és szerkezetét befolyásoló általános tendenciák Szellemi foglalkozásúak munkakörei: szakma szerkezeti változások a mikro vállalkozásoknál nagyobb szervezetek körében Szellemi foglalkozásúak munkakörei: szakma szerkezeti változások a mikro vállalkozások körében A szakképzett termelő szolgáltató fizikai tevékenységekkel szemben támasztott követelmények változásai a mikró és nagyobb vállalkozások körében A fizikai szakmacsoportok tartalmi és szerkezeti átalakulásának forrásai Függelék Térképek MÁSODIK KÖTET Ágazati tanulmányok (1.) Élelmiszeripar (Szentmihályi Gergely) Építőipar (Dávid János) Faipar (Dávid János) Gazdasági szolgáltatások (Gyöngyösi Krisztina) Gép- járműgyártás (Sólyom Zoltán) Kereskedelem (Dávid János) HARMADIK KÖTET Ágazati tanulmányok (2.) Kohászat, fémfeldolgozás (Sólyom Zoltán) Közigazgatás (Szentmihályi Gergely) Mezőgazdaság (Tajti József) Pénzügyi szektor (Holczer Gábor) Ruha és bőripar (Holczer Gábor) Vegyipar (Holczer Gábor) 4

5 NEGYEDIK KÖTET Táblázatok Magyarázat a táblázatok értelmezéséhez 1. Munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re Magyarország összesen Régiók szerint Megyék szerint ÖTÖDIK KÖTET Táblázatok 2. Szellemi foglalkozásúak iránti kereslet, képzettségi szintek és képzettségek szerint Magyarország összesen Régiók szerint Megyék szerint 3. Fizikai foglalkozásúak iránti kereslet, képzettségi szintek és képzettségek szerint Magyarország összesen Régiók szerint Megyék szerint 5

6 I. A foglalkozási-, szakmaszerkezeti struktúra alakulása, a munkaerő kínálattal szemben támasztott követelmények A 3K Consens Iroda kutatási feladata az volt, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. által elvégzett ágazati szintű, 2015 re szóló munkaerő keresleti előrejelzés alapján számításokat végezzen a foglalkozási szakmaszerkezeti struktúra várható alakulására, az egyes foglalkozási szakma csoportok létszámára, a következő tíz év során várható munkaerő kereslet - foglalkozási szakmacsoportok szerinti mértékére. Olyan jövőbeli szerkezet bemutatását vállaltuk, amely alkalmas a munkaerő kínálattal való összevetésre annak érdekében, hogy a kínálat szükség szerinti tudatos beavatkozásokkal - alakítható legyen. Vállaltuk továbbá a várható munkaerő kereslet területi szintű jelentkezésének kiszámítását, bemutatását, hogy az oktatási- és foglalkozáspolitikai intézményrendszer a mennyiségek, mértékek ismeretében - lehetőségein belül- tudatosan alakíthassa a munkaerő kínálatot. Tekintettel arra, hogy a fenti kérdések megválaszolásához becslési eljárásokat kellett alkalmazni, arra törekedtünk, hogy -a kiszámítható, és természetesen csak bizonyos hibahatár mellett értelmezhető eredményeken túl- a mennyiségi és szerkezeti változásokat alakító fontosabb folyamatokat is bemutassuk s ezzel hozzájáruljunk a szükségessé váló alakító beavatkozások irányainak megválasztásához. Munkánk során csaknem 200 foglalkozási szakmacsoport létszámának várható alakulását, az előre jelzett tíz év során fellépő új munkaerő keresletet számítottuk ki. Az új keresletet analitikusan is be mutatjuk: elkülönítjük a demográfiai okokból, vagyis a munkaerőpiacról való kilépés miatt fellépő és pótlandó munkaerő keresletet, a várható munkaszervezési és technológiai változások által létrejövő szakmaszerkezeti változások eredményeként létrejövő munkaerő keresletet valamint a GKI által ágazati szintre kiszámított, konjunkturális / dekonjunkturális okokból létrejövő pozitív vagy negatív előjelű keresletet Az eredményeket több száz táblázatban adjuk közre. Ezek részletes szöveges elemzést nem igényelnek. Azonban az adatok, eredmények megértéséhez szükségesnek tartottuk az alábbi összefoglalást és e kötetben szereplő tanulmányok elkészítését, bemutatását. 6

7 1. A következő tíz esztendőben, a demográfiai folyamatok eredményeként 1,15 millió munkavállaló hagyja el a munkaerőpiacot. Ha feltételeznénk, hogy a foglalkoztatási szint nem változik a vizsgált tíz esztendőben, akkor ennyi, megfelelő szakmaszerzetű munkaerő kínálat biztosíthatja a gazdaság és a közszféra működését. 2. A következő tíz év során a munkaszervezési és technológiai változások következtében lényeges belső szakmaszerkezeti változások mennek végbe. E változások összességében a munkavállalók 2x3,8 százalékát, azaz 2 x 152 ezer főt érintenek. E változások nem jelentenek abszolút létszám növekedést, mivel vagy munkaerőcserével járnak, vagy a munkavállalóval szemben támasztott, magasabb szintű képzettséget igénylő követelmények teljesítésével. Az esetek százalékában ez azt jelenti, hogy a vizsgált periódus végén is munkaképes korú embereknek egy fokkal magasabb képzettségi fokozatba kell kerülnie úgy, hogy ugyanennyi alacsonyabb képzettségűnek megszűnik a munkahelye. 3. A munkaszervezési és technológiai változások következtében képzettségi szint váltására kényszerülő munkavállalók 40 százaléka középszinten képzett fehér-, vagy szürkegalléros munkakörökből diplomás munkakörökbe kerül. 60 százalékukkal szemben az lesz az elvárás, hogy szakképzetlen, esetenként nem adekvát szakképzettséggel rendelkező munkavállalók szakképzettséget szerezzenek. Empirikus kutatásunk szerint mindkét csoportra igaz, hogy ha nem szerzik meg a megfelelő szakképzettséget, a vizsgált periódus során, akkor helyükbe megfelelő szakképzettséggel rendelkezőket alkalmaznak a szabad munkaerőpiacról. 4. A GKI által ágazati szintre kiszámított, konjunkturális / dekonjunkturális okokból létrejövő pozitív vagy negatív előjelű kereslet egyenlege, vagyis a 2015 re számított foglalkoztatotti létszámnövekedés 185 ezer fő. A számítások arra a feltételezésre épülnek, hogy a következő tíz esztendőben az építőipar, a gazdasági szolgáltatások és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos ágazatok növekednek, míg a feldolgozóipari ágazatok többsége stagnál, vagy veszít létszámából. E feltételezések 275 ezres munkaerő keresleti növekedés mellett 90 ezres veszteséggel, 185 ezres abszolút növekedést jelent. A foglalkoztatottak számában jelentkező növekedési egyenleg bizonyosan 185 ezerrel növeli a munkaerő keresletet. 5. A GKI által becsült növekedés ágazati szerkezetváltással jár. Ennek módosító hatása van a munkaerő szerkezetre és korlátozza a feldolgozóipari ágazatokból leépülő 7

8 munkaerő újra elhelyezkedését. Ez a megállapítás azzal indokolható, hogy a növekedésben lévő három ágazat közül kettő, a gazdasági szolgáltatások és a kultúraszabadidő ágazatok belső foglalkoztatási szakmaszerkezete jelentősen tér el a feltételezések szerint leépülő ágazatétól. A növekvő két említett ágazatban a felső és középfokú szellemiek, a csökkenőkben a fizikaiak vannak túlsúlyban. 6. A vizsgált periódusban tehát ezer új belépő iránti munkaerő kereslettel és további 100 ezer átképzendő iránti igénnyel, hozzávetőleg 100 ezer munkaképes korú új munkanélkülivel kell számolnunk. A számítás azon a feltételezésen alapul, hogy a foglalkozási szakmaszerkezet váltás, valamint a konjunktúra-ágazati szerkezet váltás eredményeként feleslegessé váló munkaerő csupán 50 %-a lesz képes, átképzés útján vagy anélkül újra elhelyezkedni. 7. A jelenlegi összes foglalkoztatott 33 százalékát, azaz ezer főt kitevő munkaerő pótlási igényből (új belépők) átlagosan 28 százalékpont adódik a demográfiai folyamatokból, és 5 százalékpont a GKI által előre jelzett konjunktúrából. 8. E változások mellett a munkakörök betöltőivel szembeni szakmai-magatartásbeli követelmények változásai a foglalkoztatottak rendkívül széles körére terjednek ki. A magatartásbeli változások közül a fegyelem, figyelem, elkötelezettség, rugalmasság a legfontosabbak, a szakmai-tartalmi követelmények közül, a vezetés irányítás szervezeti egységeiben dolgozóktól a szakmai lépéstartást, az érintkező, esetenként új (kiegészítő) szakterületek ismeretét, a hardver és szoftver elemekből álló informatikai eszközrendszer gördülékeny használatát s az idegen nyelvi kommunikáció képességét várják el. 9. A szellemi és fizikai dolgozók közötti jelenlegi százalékos arány 2015 re lényegében nem változik A kutatás nem hozott felszínre olyan várható munkaszervezési-, technológiai folyamatokat, amelyek következtében a szellemi munkakörök fizikaivá válnának. Ugyanakkor már jelenleg is kétségbe vonható a szellemi és fizikai munka merev elhatárolása. Fogalmaink szerint már ma is jelentős az úgynevezett fehér-, és szürke köpenyesek aránya. A szellemi munka és fizikai munka közötti határvonal tovább gyengül, szélesedik az a sáv, ahol a technológia átmenetet képez. (Fehérköpenyeseknek nevezzük például az egészségügyben dolgozó laboránsokat, szürkeköpenyesnek pedig a technikusokat, termelésirányítókat.) De kétséges, hogy 8

9 helyes e a szellemiek körébe sorolni a szoftverüzemeltetőket, avagy a fizikaiak közé sorolni az elektrotechnikusokat. Mindez nemcsak statisztikai kérdés, hiszen mindennapi tartalma/ értéke egyfelől meghatározza az érintett munkakört körülvevő foglalkoztatási kultúrát, a munkaszervezet által közvetített munkaviszonyokat, másfelől a munkakörhöz tapadó presztízs viszonyokat, azaz a munkakör vonzerejét. Külön ki kell emelni a mikró-, és kisvállalkozókat. Ennél a csoportnál kezdetektől fogva egybemosódik a szellemi és fizikai munka re a foglalkoztatottak képzettségi szint alapján mért szerkezete finom eltolódást mutat. Várhatóan egy százalékponttal növekszik a felsőfokú végzettségűek, és egy százalékponttal csökken a középfokú szellemiek aránya. Két százalékponttal növekszik a szakképzett fizikaiak aránya, alapvetően a gép és berendezés kezelők rovására. 11. A gép és berendezés kezelők aránycsökkenését az a tendencia idézi elő, amely az elkészített interjúkból és a szakértői becslésekből egyaránt kiderült. Eszerint- a gép és berendezés kezelői illetve összeszerelői munkakörök rovására a szakképzett munkaerő állományt kívánják növelni. Ez a törekvés lényegében minden feldolgozóipari ágazatra jellemző. Realitását egyrészt a technológiai folyamatok, másrészt az a tény támasztja alá, hogy e munkaköri pozíciókban dolgozók jelentős része rendelkezik ugyan szakképzettséggel, de az nem illeszkedik az adott ágazathoz, tevékenységhez. Az alábbi táblázat adatai azt is mutatják, hogy a szakképzetlenek aránya a munkamegosztásban már ma is meglehetősen alacsony igaz ennek változását, további csökkenését nem tapasztaljuk. 9

10 . A foglalkoztatottak megoszlása a képzettség szintje szerint Mikró vállalkozás ok Nagyobb vállalkozá sok Összesen Mikró vállalkozás ok Nagyobb vállalkozá sok Összesen felső fokú szellemiek Középfokú szellemiek Középfokú, szakképzett fizikaiak Járművezetők és kapcsolódó foglalkozások Gép-, és berendezés kezelők, összeszerelők Nehéz fizikai szakképzetlen Takarító, őr stb Összesen A képzettségi szint összességében szerény elmozdulását (tekintettel arra, hogy ben a teljes, közel 4 milliós munkaerő állomány egyharmada, 1,3-1-4 millió újbelépő képzettségi szintjének változása idézi elő) az újonnan belépő munkaerő összességében néhány százalékponttal magasabb képzettségi szintje fogja biztosítani., A munkaerő kereslet képzettségi szint szerinti megoszlása 2015-re Mikró vállalkozások Nagyobb vállalkozások Összesen Felső fokú szellemiek Középfokú szellemiek Közép fokú fizikaiak Járművezetők és kapcsolódó foglalkozások Gép-, és berendezés kezelők, összeszerelők Nehéz fizikai szakképzetlen Takarító, őr stb Összesen A táblázat negatív adatai arra utalnak, hogy ez a munkaköri pozíció abszolút értelemben is csökken. 10

11 12. A ténylegesen jelentkező, 1,3-1,4 millió főt érintő munkaerő kereslet képzettségi szint szerinti szerkezete már jelentősebb elmozdulásokat mutat. A 21 ágazatban mért változások, növekedések és csökkenések eredményét látjuk a táblázatban amely ezért csak korlátozottan alkalmas a magyarázatra. A végeredmény a munkaerő kereslet képzettségi szint szerinti szerkezetét mutatja. Mindez a munkaerő kínálat szempontjából azt jelenti, hogy a következő tíz évben akkor valószínűsíthető az új belépők elhelyezkedése, ha 100 új belépő közül 22 fő rendelkezik a megfelelő diplomával, 21 a megfelelő középfokú szellemi szakképzettséggel, 38 fő megfelelő szerkezetben- fizikai szakképzettséggel (ide soroltuk a kereskedelmi képzettségeket is) 7 fő tevékenysége a szállításhoz kapcsolódik, s csupán 13 fő, szakképzetlen remélheti, hogy munkahelyet talál. 13. A várható munkaerő kereslet - országos szinten, a közötti tíz évet figyelembe véve évente ezer új belépővel elégíthető ki. Túlnyomó többségük pályakezdő lesz, de forrásként jelölhető meg az a -számításunk szerint- évi 24 ezres csoport is, amely egyrészt a szakmaszerkezet változásai, másrészt az ágazati konjunkturális változások miatt eredeti szakmájukat már nem tudják tovább gyakorolni. 14. Emellett jelentkezik 10 év során, a jelenlegi és 2015-ben is aktív dolgozókkal szemben, az alap szakképzettségek kiegészítésére, az informatikai és nyelvi kommunikációs készségek gyakorlására irányuló igény, szakmacsoportonként változó %-os mértéke. Ha a szakértői becslésekkel meghatározott szakmai-tartalmi kereslet változásának a vizsgált periódus során munkában lévők egy része nem tud megfelelni, akkor ezek a munkahelyek is felszabadulnak illetve ezek is növelik az új belépők iránti igényt. 15. A vállalkozások és közintézmények, vezetés és szervezetirányítási szervezeti egységei együttesen több mint félmillió, azaz évi 53 ezer felső és középfokú szellemi végzettségű új munkaerőt igényelnek. A keresletet alakító három fő tényezőből (demográfiai-, szakmaszerkezeti-, ágazati-konjunkturális tényezők) eredő új igény együttesen magas, a 2005-ös létszám 36% -a. Ez az arány - a demográfiai okokból való kilépés átlagosnál alacsonyabb szintje mellett következik be. Tehát elsősorban a diplomások iránti igény, korábbinál kissé magasabb keresletét fejezi ki. A kereslet belsős szerkezete szerint százalékos a felső, illetve középfokú képzettségűekre irányuló igény. 11

12 A keresett képzettségek finomszerkezete szerint a felsőfokú, a műszaki és gazdasági képzettségűek iránti igény százalékpontot tesz ki, (ide soroltuk a könyvelőkből, bérelszámolókból, anyagnyilvántartókból, pénzügyi-, munkaügyi nyilvántartókból, titkárnőkből, stb. álló, vagyis többségében a gazdasági képzettségűek közé sorolható felsőfokú végzettségű irodai ügyviteli foglalkozásúak iránti keresletet is. Így a következő tíz évben évente 6600 felsőfokú végzettségű műszaki és gazdasági végzettségűre lesz szükség. A kereskedelmi munkakörökben évi 2600, a számítástechnikai munkakörökben évi 1000 felsőfokú végzettségű iránti igény jelentkezik A középfokú képzettséget igénylő munkakörökben jelentkező műszakigazdasági igények arányeltolódása jelentősebb: 8-38 százalékpontos. ami évi 4000 műszaki és gazdasági képzettségű iránti új igényt jelent. Ezen túl a kereskedelemi szellemi- képzettségűek iránti évi 3200 főt érintő igény mellett a középfokú számítás technikusok iránti igény évente csupán 400 fő. 16. Valószínűsíthető, hogy a diplomás műszakiak iránti igény a bemutatottnál valamivel magasabb. E megállapítást arra a tapasztalatunkra építjük, amely szerint a műszaki cikkek kereskedelmében gyakran találkozunk műszaki végzettségű szakemberekkel, akik kereskedelmi ismereteiket gyakorlat útján, esetleg kiegészítő képzés útján szerezték meg. Azonban ezen kereslet mértékének megállapításához nem rendelkezünk egzakt alapokkal. 17. A következő tíz évben együttesen közel 6000, tehát évente 600 jogi végzettségű és ilyen munkakörben dolgozó munkaerőre lesz szükség. Ez a kereslet a vállalatok, a jogi szolgáltatás szakágazatában működő jogi irodák, valamint a közigazgatás-, közszolgáltatás vezetés-, szervezetirányítással foglalkozó szervezeti egységei által jogászként alkalmazott munkaerőt foglalja magába. Ehhez járul még azon munkakörök betöltői iránti kereslet, amelyekben a törzsfoglalkozásként szakigazgatási feladatokat végzők vannak, és jogi alapszakmájuk mellett munkaügyi-, szociális-, egészségügyi, kulturális, ügyfélforgalmi stb. feladatokat látnak el. Mivel ezekben a munkakörökben gyakran alkalmaznak jogi-államigazgatási végzettségűeket, de más szakterületekről származó diplomával is lehet érkezni : közigazgatási foglalkozási szakmacsoportokba tartozók iránti évi 1500-as kereslet felét tekinthetjük további jogi végzettségűek iránti keresletnek. Együttesen tehát évente 1200 jogász iránti igénnyel számolhatunk. 12

13 Vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai iránti kereslet Munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re, a képzettségi szintek és képzettségek szerinti összevonásokkal 8 8/A 9 11 Magyarország összesen Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény mikro szervezetek nagyobb szervezetek Munkaerő kereslet szerkezete mikro szervezetek nagyobb szervezetek Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya /2005 mikro szervezetek nagyobb szervezetek 100 fő kereslet szakmai szerkezete, (összes=100) mikro szervezetek nagyobb szervezetek Foglalkozási szakmacsoportok össz. össz. össz. össz. Jogi foglalkozású (v) ,5 1,1 1, ,6 0,3 0,4 Műszaki, felsőfokú (v) ,6 16,9 13, ,4 4,1 3,9 Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) ,8 0,1 0, ,2 0,0 0,1 Gazdasági, felsőfokú (v) ,1 14,6 12, ,1 3,3 3,9 Kereskedelmi, felsőfokú (v) ,4 4,8 5, ,7 1,4 2,2 Számítástechnikai foglalkozású, felsőfokú (v) ,3 2,8 2, ,0 0,7 0,8 Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) ,5 13,7 9, ,8 2,0 1,9 Középfokú végzettségűek összesen Műszaki, középfokú (v) ,1 8,5 8, ,5 3,1 3,2 Gazdasági, középfokú (v) ,1 12,7 20, ,5 3,8 6,0 Kereskedelmi, középfokú (v) ,4 4,2 6, ,9 1,9 3,2 Üzletkötő (kf) ,6 0,2 0, ,2 0,1 0,1 Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) ,3 0,5 0, ,1 0,5 0,7 Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők ,5 0,8 0, ,2 0,3 0,3 Pénztárosok, pénzkezelők ,1 0,5 0, ,1 0,1 0,1 Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) ,7 18,5 18, ,4 7,4 8,4 Felsőfokú végzettségűek összesen Vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai összesen ,0 100,0 100, ,8 29,0 35,3 13

14 18. A felsőfokú végzettségű műszakiak és gazdaságiak iránti igény nem egyenletesen jelentkezik az egyes régiókban. Az évi munkaerő kereslet a vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjaiban, régiónként Munkaerő keresleti előrejelzés 2015-re, a képzettségi szintek és képzettségek szerinti összevonásokkal Munkaerő kereslet együtt: Foglalkozási szakmacsoportok Magyarország Közép- Magyarország A változásból eredő teljes pótlási igény Közép- Nyugat- Dél- Észak- Dunántúl Magyar- Dunántúl Magyar- Észak- Alföld Dél- Alföld ország ország Jogi foglalkozású (v) Műszaki, felsőfokú (v) Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) Gazdasági, felsőfokú (v) Kereskedelmi, felsőfokú (v) Számítástechnikai foglalkozású, felsőfokú (v) Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) Felsőfokú végzettségűek összesen Műszaki, középfokú (v) Gazdasági, középfokú (v) Kereskedelmi, középfokú (v) Üzletkötő (kf) Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők Pénztárosok, pénzkezelők Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) Középfokú végzettségűek összesen Vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai összesen A régiók közötti eltéréseket csak részben magyarázza a régiók méretbeli különbségei. Az alábbi diagramban azt mutatjuk be, hogy az egyes megjelölt szakképzettségű diplomások iránti évi kereslet mennyivel marad el a Közép Magyarországi kereslettől. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált régiók foglalkozási szakmaszerkezetét együttesen olyan demográfiai, szakmaszerkezeti és konjunkturális tényezők befolyásolják, amelyek kedvezőtlen hatásokat fejtenek ki a régiók humán erőforrás kapacitásaira. 14

15 Az évi munkaerőkereslet számított eltrései a Közép-Magyarországi kerslethez viszonyítva, a személyek számával kifejezve Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) Számítástechnikai foglalkozású, felsőfokú (v) Dél-Alföld Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) Észak-Alföld Észak-Magyarország Gazdasági, felsőfokú (v) Dél-Dunántúl Nyugat-Magyarország Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) Közép-Dunántúl Műszaki, felsőfokú (v) Jogi foglalkozású (v)

16 A regionális egyenlőtlenségek jövőbeli csökkentésére irányuló erőfeszítések szempontjából, különösen a felsőfokú műszaki és gazdasági végzettségűek terén jelentkező évi főnyi növekedési hátrányra hívjuk fel a figyelmet. Amely megítélésünk szerint nemcsak a régiók gazdasági szerkezetével, hanem a regionális képzés és munkaerő kínálat gyengeségeivel is magyarázható Az évi munkaerő kereslet számított eltérései a Közép-Magyarországi kereslethez viszonyítva, a személyek számával kifejezve Közép- Dunántúl Nyugat- Magyarország Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld Jogi foglalkozású (v) -36,2-35,2-23,2-28,4-25,0-23,6 Műszaki, felsőfokú (v) -19,8-51,4-41,5 13,3-1,6-83,4 Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) -12,3-13,3-10,1-15,4-15,5-11,9 Gazdasági, felsőfokú (v) -64,7-70,4-62,2-14,3 16,3-48,0 Kereskedelmi, felsőfokú (v) -31,1-89,0-19,0-42,2-45,1 15,3 Számítástechnikai foglalkozású, felsőfokú (v) -60,0-59,6-47,9-38,6-47,0-51,9 Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) -67,9-79,2-17,0 76,3 34,2-59,9-292,0-398,0-220,9-49,3-83,8-263,5 Műszaki, középfokú (v) -46,5-116,6-62,1-97,8-89,0-81,4 Gazdasági, középfokú (v) -417,5-317,9-237,8-435,3-470,1-363,8 Kereskedelmi, középfokú (v) -57,7-52,8 7,2-56,5 3,7-10,7 Üzletkötő (kf) -8,1-5,8-4,7-6,7-6,6-5,4 Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) -36,1-30,8-21,5-25,9-12,1-19,0 Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők -21,6-9,7-10,0-14,6-13,2-10,8 Pénztárosok, pénzkezelők -12,7-7,0-6,5-10,4-12,7-9,3 Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) 34,8-69,5 74,3-9,5-116,4 171,4-565,3-610,1-261,2-656,7-716,4-329,0 A bemutatott kereslet természetesen tükrözi a gazdasági fejlődés GKI által megadott tendenciáit, azonban nem tükrözi a gazdaságfejlesztés Új Magyarország Fejlesztési tervében rögzített fejlesztési beavatkozások munkaerő szükségleteit. Fejlesztői tapasztalatainkon alapuló véleményünk szerint a gazdasági szerkezetét tekintve (is) kedvezőtlen helyzetű Dél Dunántúli, Észak- és Dél Alföldi régiókban éppen a műszaki értelmiség/szakembergárda hiánya a megfelelő fejlődés, fejlesztések fő akadálya. 16

17 19. A műszaki végzettségűek belső szakmai struktúrája becslésének alapjául szolgáló 2001-es népszámlálás 29 féle műszaki végzettséget tart számon. Erre építve, 11 kategóriába összevonva végeztük el a felsőfokú végzettséggel rendelkező műszakiak iránti kereslet előrejelzés számítását. Eszerint -figyelembe véve a keresletet alakító három tényezőt közel azonos arányban, évi főnyi gépész-, villamos-, és építő-építészmérnökre lesz szükség. Mellettük évi 100 fővel az agrár és 600 fővel a vegyészmérnökök iránti kereslet jelentkezik. Jelentősebb igénynek tekinthető, évi fővel, a különböző természettudományi végzettségek iránti kereslet. Ez utóbbiak a matematikusokat, a fizikusokat, a biológusokat, kémikusokat jelenti elsősorban. 17

18 Felső-, és középfokú végzettséggel rendelkező műszakiak szakmacsoportjai iránti kereslet Munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re, a képzettségi szintek és képzettségek szerinti összevonásokkal Magyarország összesen 8 8/A 9 11 Munkaerő kereslet együtt: Munkaerő kereslet A változásból eredő teljes szerkezete pótlási igény aránya /2005 Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény mikro szervezetek Nagyobb szervezetek mikro szervezetek Nagyobb szervezetek mikro szervezetek nagyobb szervezetek 100 fő kereslet szakmai szerkezete, (összes=100) mikro szervezetek nagyobb szervezetek Foglalkozási szakmacsoportok össz. össz. össz. össz. Földmérő-, és bánya mérnök ,7 4,9 4, ,1 0,2 0,2 Gépész-, kohómérnök ,8 21,4 20, ,5 0,8 0,7 Villamosmérnök ,2 19,5 18, ,5 0,8 0,7 Építő-, építészmérnök ,9 15,4 21, ,5 0,6 0,9 Agrármérnök ,4 15,6 14, ,4 0,5 0,5 Vegyészmérnök ,3 11,3 9, ,1 0,4 0,3 Közlekedési mérnök ,4 4,3 3, ,1 0,2 0,1 Környezetvédelmi mérnök ,8 3,1 2, ,1 0,1 0,1 Fa- és könnyűipari mérnök ,9 1,8 1, ,1 0,1 0,1 Élelmiszeripari mérnök ,0 1,9 1, ,0 0,1 0,1 Természettudományi foglalkozású ,7 9,9 8, ,1 0,4 0,3 Felsőfokú műszakiak együtt ,0 100,0 100, ,4 4,1 3,9 Földmérő-, és bánya technikus ,4 9,0 11, ,6 0,2 0,3 Gépész technikus ,5 9,0 9, ,3 0,2 0,4 Elektro technikus ,5 20,7 19, ,7 0,6 0,6 Építésztechnikus ,3 60,1 50, ,3 1,0 1,1 Mezőgazdasági technikus ,3 5,9 5, ,1 0,1 0,1 Technikus ,5 22,8 12, ,1 0,3 0,3 Közlekedési technikus ,4 3,9 2, ,1 0,1 0,1 Környezetvédelmi technikus ,7 4,6 3, ,1 0,1 0,1 Fa- és könnyűipari technikus ,8 8,4 6, ,2 0,2 0,2 Élelmiszeripari technikus ,8 4,5 3, ,1 0,1 0,1 Középfokú műszakiak együtt ,0 100,0 100, ,5 3,1 3,2 18

19 1. A fizikai szak- és betanított munka iránti kereslet alakulása A munkaerő kereslet és kínálat, összehasonlíthatósága érdekében a fizikai foglalkozási szakmacsoportokat nem gazdasági ágazatok, hanem a szakmák ágazati jellege szerint vizsgáljuk, illetve mutatjuk be A következő tíz év során csupán két százalékponttal, 34 ről 36 százalékra növekszik a szakképzettséget igénylő egészségügyi, kereskedelmi, ipari és szolgáltatási jellegű szakmunkát végzők aránya. Ezzel párhuzamosan 7-ről 5 százalékpontra csökken az elsősorban ipari, de a szolgáltatásban is jelen lévő berendezés kezelők ill. összeszerelők aránya. A következő tíz év során 463 ezer új belépő szükséges egyrészt a demográfiai okokból kilépő 344 ezer szakmunkás pótlására, másrészt további 87 ezer fő szükséges a munkaszervezési és technológiai eljárások változása miatt bekövetkező szakmunkásigények kielégítésére, harmadrészt 56 ezer fő egyenlíti majd ki az ágazatikonjunktúra alakulása miatti szakmaszerkezet váltásból eredő szükségleteket. 21. Miközben a 2005-re számított, ezer szakmunkáshoz képest közel 11 % os, 143 ezres növekedés megy végbe 2015-re a szakmunkások csoportjában, addig 230 ezer szak-, és betanított munkahely szűnik meg a vállalkozások és közszolgáltatások telephelyein. 22. A fizikai munka világát érintő 2015 re számított növekedés forrását a pályakezdők és elvileg, megfelelő átképzési akciók mellett- a mintegy 230 ezer eredeti szakmájától, vagy betanított munkakörétől megválni kényszerülő ember biztosíthatja Az elsősorban gép és berendezés kezelői, ill. összeszerelői munkaköröket betöltő dolgozókkal szemben a munkaadók elvárják az ágazat specifikus törzsfoglalkozások valamelyikének megtanulását. Különösen erős, (az összes szakmaszerkezet váltás 40. illetve 20 százaléka) ez az elvárás a fém-, és gépipari valamint a műszeripari szakmacsoportokban, de jelentős számú munkahelyet érint még a mezőgazdaságban, a nyomda-, valamint a ruha-, cipőiparban is. 24. A GKI előrejelzéssel összhangban a fizikai szakmák iránti igény 2015 re a kereskedelmi ágazati jellegű szakmacsoportban a legjelentősebb, 163 ezer fő. Ezt követi a fémfeldolgozás-, gépipari, majd az építőipari szakmacsoportba tartozó szakmák iránti igény 116, illetve 82 ezer fővel. A kereslet e nagyságrendje mögött 19

20 messze leszakadva 27 ezer fővel jelennek meg a műszeripari szakmacsoportba, és 16 ezer fővel a mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó igények. Szakmunkások iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8 8/A 9 Magyarország összesen Foglalkozási szakmacsoportok Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény mikro szervezetek nagyobb szervezetek össz. Munkaerő kereslet szakma terület szerinti szerkezete mikro szervezetek nagyobb szervezetek össz. Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya /2005 mikro szervezetek nagyobb szervezetek Nyomdaipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,7 1,1 1, Élelmiszeripari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,2-0,2-0, Ruha, cipő ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,1 0,5 0, Textil ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,4 0,8 0, Fa-, bútor ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,5 2,8 2, Fém-, gépipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,9 30,1 25, Műszeripari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,3 6,6 5, Építőipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,9 16,6 17, Építőanyag, vegyipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,1 1,5 1, Mezőgazdasági foglalkozásszakmacsoportok összesen ,4 4,0 3, Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen ,3 26,8 35, Szállítási, raktározási foglalkozásszakmacsoportok összesen ,2 7,7 6, Víz-, villamosenergiipari foglalkozásszakmacsoportok összesen ,0 1,9 1, Szakmunkások összesen össz. 25 A kereskedelmi szakmák iránti jelentős igénynövekedést alapvetően az ágazatikonjunkturális növekedés előrejelzése magyarázza, mivel a kereskedelemben dolgozók jelenleg is meglehetősen fiatalok s a belső szakmaszerkezet váltási folyamatok sem jelentősek. A kereskedelmi szakmákkal rendelkezők iránti igények kielégítésénél azt a sajátosságot is számításba kell venni, hogy - legnagyobbrészt női munkahelyekről van szó- ezen ágazat nagyszervezeteiben igen nagy a fluktuáció részben családi okok miatt, részben amiatt, hogy a nagyszervezetek foglalkoztatási kultúrája meglehetősen távol áll attól, amit egy átlagos fiatal képes elfogadni. Éppen 20

21 ezért előfordulhat, hogy az általunk tíz évre számított kereslet kétszerese szükséges a munkaerő ellátás folyamatosságának biztosításához. Ez esetben azonban azt a kérdést is fel kell tenni, hogy milyen átképzés után, hol helyezkedhetnek majd el a kereskedelemből kiábrándultak? A kereskedelem-, vendéglátás területein jelentkező munkaerő kereslet negyede a mikró vállalkozások, háromnegyede a nagyobb szervezetekben jelentkezik. A szakmacsoport iránti igény 61 százaléka bolti eladókra, további 8 százaléka pénztárosokra irányul. Az ágazatban folytatott kutatásaink szerint éppen ez az a két szakma elsősorban a nagy-kiskereskedelmi vállalatoknál, amelynek ellaposodása, a hagyományos szakmai tudás és készségek iránti igény erős elhalványulása-, megszűnése jellemző. Számításaink szerint - szemben az azzal említett ténnyel, hogy a kis és nagyobb szervezetek foglalkoztatottjai közötti arány 1: 4, a kereskedők, azaz az üzlet vezetők iránti igény százalékban oszlik meg- együttvéve 18 ezer ilyen, a hagyományos kereskedelmi szakmától még nem túlzottan elrugaszkodott szakemberre lesz szükség. E területen említésre méltó még a szakács-cukrász szakmával rendelkezők iránti kereslet. 26. Az előttünk álló tíz esztendőben elkerülhetetlenné válik a fémfeldolgozás-, és gépipari csoportba tartozó szakmunkás utánpótlás biztosítása, miután az elmúlt 5-8 év során általánossá vált a munkaerőhiány. Az e szakmacsoportba tartozó legnépesebb szakmák, és - így a kereslet is lakatosok, forgácsolók, jármű-, és motorszerelők hegesztők. Emellett a szerszámkészítők és felületkezelők iránti kereslet nagysága tekinthető még jelentősnek. A jelenleg is tapasztalható munkaerőhiányt az okozza, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent az utánpótlás. Adataink szerint valóban, a lakatosok, forgácsolók és jármű-, motorszerelők szakmacsoportjai elöregedettek. Igen jelentős, a jelenlegi létszám, sorrendben 42, 47, 37 százalékát érintő kereslet százalékát a munkaerőpiacról való végleges kilépés magyarázza. Figyelemre méltó, hogy a kereslet százalékát a 10 főnél nagyobb vállalkozások támasztják. 21

22 Fém-, gépipari szakmunkások iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8 8/A 9 Magyarország összesen Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya /2005 Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya /2005 mikro nagyobb mikro nagyobb mikro nagyobb Foglalkozási szakmacsoportok szervezetek szervezetek össz. szervezetek szervezetek össz. szervezetek szervezetek össz. Lakatos ,4 39,5 39, Hegesztő, lángvágó ,1 9,2 8, Forgácsoló ,4 15,9 15, Kohászati anyag előkészítő ,0 0,1 0, Olvasztár ,2 0,3 0, Hengerész ,0 0,2 0, Öntő ,1 0,8 0, Szerszámkészítő ,1 1,8 1, Ipari-, és nemesfém megmunkáló ,0 0,5 0, Kovács ,4 0,5 0, Fémmegmunkálók, felületkezelők ,5 3,6 3, Jármű és motorszerelők ,9 18,9 21, Mechanikai műszerész ,0 8,6 8, Fém-, gépipari foglalkozásszakmacsoportok összesen Kutatásaink szerint a fémipari szakmunkások iránti kereslet a következő tíz évben nemcsak jelentősen nő, amely a szakképzési kibocsátási szerkezet strukturális változását kényszeríti ki, hanem a szakmunkások tudásával és készségeivel szembeni elvárások is változnak. A legfontosabb változás kisebb mértékben a lakatosok, nagyobb mértékben a forgácsolók vonatkozásban az NC-, CNC berendezések kezeléséhez szükséges tudások és készségek megjelenése. Ezzel együtt, minden szakmára igaz, hogy - összhangban a technológiai változásokkal, képesnek kell lenni az erősen szabályozott, technológiai sorrend és műveleti előírások betartására. Adataink szerint a szerszámkészítők iránti igény nem túlzottan jelentős. Ennek oka a számításaink természetéből és nem a valóságos igényekből következik. Ugyanis az elmúlt évtizedben olyan nagymértékben tűntek el a valaha legnagyobb tudásúnak és legmegbecsültebb szakembereknek számító szerszámkészítők, hogy modellünk már kevéssé érzékeli azt a hiányt, amelyet mindennapi empirikus tapasztalataink mutatnak. Pedig a hazai gazdaságban megfigyelhető a gépipar területén működő KKV-k egyre szélesebb, erősebb beágyazódása nemzetközi gépipari beszállítói hálózatokba s ez 22

23 maga után vonja a hazai finomkohászat, növekedését. Emellett a gép és járműalkatrész gyártásban egyre elterjedtebbek a műanyag-fém kombinált öntést igénylő alkatrészek használata. Mindkét ígéretes tevékenység növekedésének korlátja az egyébként magas hozzáadott értéket előállító szerszámgyártás szakemberhiánya. 29. Az építőipari tevékenység jelentős bővülésére számíthatunk a következő tíz esztendőben. Ebből következik, hogy az építőipari szakmák iránti kereslet radikális növekedésével számolhatunk. Számításaink eredményeit az alábbi táblázat mutatja. Építőipari szakmunkások iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8 8/A 9 Magyarország összesen Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény Munkaerő kereslet szakma terület szerinti szerkezete Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya /2005 Foglalkozási szakmacsoportok mikro nagyobb szervezetek szervezetek össz. mikro nagyobb szervezetek szervezetek össz. mikro nagyobb szervezetek szervezetek össz. Kőműves ,8 39,1 39, Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő ,0 3,6 2, Épületszigetelő, tetőfedő ,2 1,7 2, Festő, mázoló ,4 11,2 8, Épületbádogos ,3 1,7 1, Vezeték, csőhálózat szerelő ,6 17,6 18, Szellőző és klímaszerelő ,3 2,0 1, Felvonó szerelő ,0 0,5 1, Villanyszerelő ,8 19,2 20, Burkoló ,0 1,8 1, Kőfaragó, műköves ,7 1,1 2, Kályhás ,0 0,0 0, Üvegező ,0 0,4 0, Építőipari foglalkozásszakmacsoportok összesen Az építőipari ágazatban folytatott kutatásunk azonban azt is mutatja, hogy az építőipari technológiák radikális változásainak lehetünk tanúi. E folyamat a magas és mélyépítésre egyaránt kiterjed: a hagyományos kőműves, azaz épületszerkezet építő szakma visszaszorul a kisléptékű, azaz magas technologizáltsági szinten gazdaságoson nem építhető lakóház, iroda, családi ház, stb. területeire. Ezzel szemben, a nagyméretű út, közmű-, középület-, lakópark-, stb. építkezések a szerkezetépítés terén is-, inkább a szakosodott szerelőipari tevékenységhez hasonlítható. E területeken magas a gépesítettség szintje, általános a beton használata s így a kőműves munka helyét a modulokból összeállított zsaluzási, vasbeton 23

24 szerelési, fémszerkezet építési (lakatos és hegesztő tevékenység) veszi át. Az épületek gépészeti szempontból egyre gazdagabbá, komplexebbé válnak, s ezzel a különféle villany-, csőhálózat-, villamosság-, légtechnikai-, informatikai hálózat - stb. szerelők feladata az előre gyártott hűtő-fűtő, víz, villany és hálózatszerelési szerelési gépészeti részegységeket és alkatrészek összeszerelése lesz. E változások az épületszerkezet építés területén, új szakágazatokká darabolják szét a hagyományos kőműves munkát, és radikálisan növelik a megfelelő szerelőkkel szemben támasztott tudásigényt. A szerelőipari tevékenységre általánosan jellemzővé válik az egyes szakmák közötti határvonalak elhalványulása, az intelligens kapcsolatok megteremtésének kényszere. A technológiai változások munkaszervezési változásokat vonnak maguk után. Az átalakulási folyamatból az következik, hogy az építőipari, és kisebb mértékben a gépészeti szakmák is ketté hasadnak, egyfelől továbbra is szükség lesz e szakmák hagyományos tartalmának megfelelni tudó munkaerőre, másfelől kőművesek helyébe állványzat-, vasbeton-, zsalu-, fémszerkezet- építők lépnek. Az új típusú épületszerkezet szerelőkkel kapcsolatos szakmai elvárás a szerkezeti-statikai összefüggéseket szem előtt tartó pontos-, fegyelmezett szerelés lesz. A gépészeti munkák komplexebbé váló szakmai tartalma a jelenleginél sokkal szélesebb-magasabb képzettséget fog igényelni. 31. A szakértői becslések alapján arra számíthatunk, hogy a gép-, berendezés kezelők és összeszerelők iránti igény csökken. E csökkenés alapvetően nem a technológiák és munkaszervezési eljárások változásából, hanem a kvalifikáció iránti igény növekedéséből ered. A foglalkoztatók előszeretettel jelölik meg ezt a csoportot a szakmunkás kereslet forrásaként, mivel e csoport már szocializálódott az üzemi környezetbe, s ezért érdemesnek találják a továbbképzésre. Meg kell jegyeznünk, hogy e munkaköri pozícióban sok nem adekvát képzettségű szakmunkás van, akik képezhetőbbnek tekinthetők. E, 2005-ben csaknem 300 ezres létszámú munkaköri pozíció az elmúlt években sajátos, a munkaerő kereslet és kínálat mennyiségi eltéréseit kiegyenlítő funkciót töltött be. E pozíciókba az iskolarendszert elhagyó kerültek az élelmiszeripari-, ruhaipari-, cipőipari, kereskedelmi-, vendéglátó ipari pályakezdők akik nem tudtak, vagy nem szándékoztak szakmájukban elhelyezkedni. 24

25 Gép-, és berendezéskezelők iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8 8/A 9 Magyarország összesen Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény Munkaerő kereslet szakma terület szerinti szerkezete Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya /2005 Foglalkozási szakmacsoportok mikro szervezetek nagyobb szervezetek össz. mikro szervezetek nagyobb szervezetek össz. mikro szervezetek nagyobb szervezetek Egészségügyi gép és berendezés kezelők ,0 1,2 0, Nyomdaipari gép és berendezés kezelők ,7 19,0 16, Élelmiszeripari gép és berendezés kezelők ,3 21,3 14, Ruha, cipőipari gép és berendezés kezelők ,3 40,5 24, Textilipari gép és berendezés kezelők ,1 29,2 18, Fa, bútoripari gép és berendezés kezelők ,9-1,2 6, Fém-, gépipari gép és berendezés kezelők Fém-,gépipari összeszerelők Műszeripari gép és berendezés kezelők ,0-27,6 össz ,4 86,7 54, ,0 125,4 75, , , Műszeripari összeszerelő ,0-80,8 Építőipari gép és berendezés kezelők ,3-19,7-9, Építőanyag, vegyipari gép és berendezés kezelők ,3-24,6-6, Építőanyag, vegyipari összeszerelők ,0-0,7-0, Mezőgazdasági gép és berendezés kezelők ,0 18,6 29, Kereskedelmi gép és berendezés kezelők ,7-14,9-8, Szállítási, raktározási gép és berendezés kezelők ,2 5,5 3, Szállítási, raktározási összeszerelők ,0 0,5 0, Víz-, villamosenergiaipari gép és berendezés kezelők ,0-12,5-7, Víz-, villamosenergiaipari összeszerelők ,0-0,9-0, Targonca, daru, rakodógép kezelő ,6-10,0-8, Anyagmozgató gépek kezelői ,5-54,9 Gép-, berendezéskezelők együtt ,

26 Foglalkoztatottak száma ben Mikro szervezet ek nagyobb szervezet ek össz ,0 Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény mikro szervezete k nagyobb szervezete k össz. Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya /2005 mikro szervezetek nagyobb szervezete k össz. Foglalkoztatottak számának előrejelzése 2015.re mikro szervezete k nagyobb szervezete k össz. 100 fő kereslet szakmai szerkezete, (összes=100 ) mikro szerveze tek nagyobb szervezete k Felső fokú szellemiek száma Középfokú szellemiek száma Szellemiek összesen Középfokú szaképzett fizikaiak Járművezetők és kapcsolódó foglalkozások Gép-, és berendezés kezelők, összeserelők Nehéz fizikai szakképzetlen Takarító, őr, stb ÖSSZESEN össz. 26

27 A munkaerő kereslet demográfiai meghatározottságai 32. Kategóriarendszerünk szerint a vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai foglalják magukba a különböző ágazatokban működő vállalkozások vezetőit, (többszázezer esetben tulajdonos) felső-, és középfokú végzettségű műszaki, gazdasági, kereskedelmi, informatikai, pénzügyi, ügyviteli szakembereit A 2001-es népszámláláson alapuló számításaink azt mutatják, hogy a következő tíz évben a munkaerőpiacot nyugdíjba vonulás miatt elhagyók és a helyükre belépők foglakozási-szakmaszerkezete jelentős 2-2,5 szeres strukturális eltéréseket mutat. A legelöregedettebb munkaköri pozíciók közé tartoznak a vezetők, a részegység vezetők, a felső és középfokú végzettségű termelésirányítók, a középfokú végzettségű gazdasági foglalkozásúak, a felsőfokú végzettségű könyvelők. - csak a vezetés és szervezet irányítás 10 ezer fősnél nagyobb csoportjait említsük.. E foglalkozási szakmacsoportok, a 2005-ös létszámhoz mérve 2015-ig elveszítik a csoport tagjainak 35-40%-át. Demográfiai okokból pótlásukhoz (a mikró és kisvállalkozó vezetők pótlását figyelmen kívül hagyva) együttesen, a következő tíz évben 130 ezer, gazdasági és műszaki, végzettségű munkaerő iránti igényt jelent, becslésünk szerint, fele-fele részben felső-, és középfokúakat. Interjúink szerint - e csoportból- a termelésirányítók iránti igény a legnehezebben kielégíthető, mivel e munkakörökbe szinte kizárólag sok éves ágazati -üzemi tapasztalattal rendelkezőket keresnek, s ma sem gyakran találnak. Ezzel szemben a legfiatalabb foglalkozási szakmacsoportok következő tíz évben, csupán százalékukat veszítik el, amely mérsékelt, alig 30 ezres pótlási igény támaszt. E szakmacsoportokba tartoznak a jelenleg divatosnak számító, közép és felsőfokú végzettséget igénylő kereskedelmi, marketing, piackutató és számítástechnikai foglalkozási szakmacsoportok. E divatos szakmák jelentős része egyszemélyes, illetve mikró vállalkozásoknál jelentkezik. Így további, a piac- és a társadalomtudományi kutatás valamint az informatikai szolgáltatás, és az ügynöki kereskedelem területein működő vállalkozók szintén alacsony, 20 százalékos kilépésével számolva ezer, a fentiekkel együtt 40 ezres pótlási igénnyel számolhatunk. E demográfiai jellegzetességek és azok pótlási igényeinek nincsenek jelentős regionális, megyei eltérései. 27

28 A demográfiai eredetű pótlási igény 2015-re az egyes munkakörökben 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 28 Vezető Részegység vezető Jogi foglalkozású Mérnök, beosztott Termelésirányító (felsőfokú) Termelésirányító (középfok) Technikus Üzemgazdász, ügyvitelszervező Közgazdász Specalizált pénzügyi (ff) Gazdasági foglalkozású középfok, beosztott Analitikus számviteli foglalkozások Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző (felsőfok) Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző (középfok) Piackutató reklám és marketing tevékenység Üzletkötő Számítástechnikai foglalkozású. Felsőfokú Számítástechnikai (középfok.) Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők Pénztárosok, pénzkezelők Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) A demográfiai eredetű munkaerő iránti igények együttvéve a 2015 re számított munkaerőigények 85%-át teszik ki.

29 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re A demográfiai eredetű pótlási igény 2015-re az egyes munkakörökbenrégiónként Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat_Dunántúl Dél-Dunánlúl É-Magyarország É-Alföld D-Alföld 29 Vezető Jogi foglalkozású Termelésirányító (felsőfokú) Technikus Közgazdász Gazdasági foglalkozású középfok, Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési Piackutató reklám és marketing tevékenység Számítástechnikai foglalkozású. Felsőfokú Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok)