MODERNIZÁCIÓS KIHÍVÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSI VÁLASZOK A GYERMEKVÁLLALÁS- ÉS NEVELÉS TERÜLETÉN
|
|
- Győző Bakos
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gyermek- és ifjúságvédelmi Tanulmányok Studies in Child and Youth Protection MODERNIZÁCIÓS KIHÍVÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSI VÁLASZOK A GYERMEKVÁLLALÁS- ÉS NEVELÉS TERÜLETÉN 2013 Rubeus Egyesület Rubeus Association 1
2 MODERNIZÁCIÓS KIHÍVÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSI VÁLASZOK A GYERMEKVÁLLALÁS- ÉS NEVELÉS TERÜLETÉN Czibere Ibolya, Csurgó Bernadett, Gyarmati Andrea, Rácz Andrea, Szikulai István, Szombathelyi Szilvia, 2013 Gyermek- és ifjúságvédelmi Tanulmányok (Rubeus Egyesület) Studies in Child and Youth Protection (Rubeus Association) Sorozatszerkesztő: Rácz Andrea Szerkesztő: Rácz Andrea Lektor: Légmán Anna A szöveget gondozta: Gyarmati Andrea Posta Lászlóné Borítókép: Mező Liliána (Igazgyöngy Alapítvány) (forrás: ISBN ISSN Rubeus Egyesület Szedervessző 1076, Budapest Thököly út 8. Felelős kiadó: Rubeus Egyesület elnöke Budapest,
3 MODERNIZÁCIÓS KIHÍVÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSI VÁLASZOK A GYERMEKVÁLLALÁS- ÉS NEVELÉS TERÜLETÉN Czibere Ibolya, Csurgó Bernadett, Gyarmati Andrea, Rácz Andrea, Szikulai István, Szombathelyi Szilvia 2013 A sorozat eddig megjelent kötetei: GYERMEKVÉDELEMBEN NEVELKEDETTEK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS ESÉLYEI (2012) CHANCES OF SOCIAL INTEGRATION FOR CHILDREN IN PUBLIC CARE (2012) Gyermek- és ifjúságvédelmi Tanulmányok (Rubeus Egyesület) Studies in Child and Youth Protection (Rubeus Association)
4 ELŐSZÓ A Rubeus Egyesület által gyermek- és ifjúságvédelem témakörben indított tanulmánysorozat harmadik számát tartja kezében az Olvasó, melynek a témája a gyermekvállalás, gyermeknevelés gyermekvédelmi perspektívából való bemutatása. A Gyermek- és ifjúságvédelmi Tanulmányok című elektronikus könyvsorozat elindításával a célunk az volt, hogy bemutassuk az - elsősorban az Egyesületünk kutatóműhelyében készült - kvalitatív és kvantitatív kutatásaink eredményeit. Ezek a kutatások általában a családok helyzetét, a gyermekek jól-létének kérdéseit, a sokproblémás családok túlélési stratégiáit, valamint a család nélkül felnövő gyermekek és a gyermekvédelem rendszeréből kikerülők helyzetét, családdal kapcsolatos tapasztalatait, oktatási részvételét, társadalmi integrációs esélyeit járják körül. A tanulmánykötetben azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy a XX. század második felétől a család, mint elsődleges szocializációs színtér interpretációjában, a szülői feladatok ellátásában, a gyermek családon belül elfoglalt helyében, valamint a generációk együttműködésében bekövetkezett változások hogyan függenek össze a szociálpolitikai beavatkozásokkal. Milyen, a családokat segítő gyermekjóléti, gyermekvédelmi és családpolitikai megközelítések vannak érvényben, különös tekintettel arra, hogy a családok eleget tudjanak tenni azon kötelezettségüknek és joguknak, hogy gyermeküket egészséges körülmények között nevelhessék. Tanulmánykötetünk szerkezetében az elméleti, makroszintű megközelítések felől haladunk a mikroszintű, gyakorlatiasabb megközelítések felé. Így a kötet a rendszerszintű, szakpolitikai megközelítések bemutatásán túl érinti többek között a családi élet retradicionalizációjának kérdéseit vidékre költöző családok esetében; a prevenció szerepét a gyermekek jól-létének biztosítában; a roma gyermekek szocializációjának kérdéseit; a családok támogatásának új irányait és útjait; vagy a krízisanyákat támogató programokat. A tanulmányok megerősítik, hogy a családtámogatás új útjainak arra kell irányulniuk, hogy a nehézségekkel küzdő, illetve sokproblémás családok képessé váljanak a támogatások, szolgáltatások felhasználása által szülői szerepeik betöltésére, arra hogy gyermekeiket családban, biztonságban és a fejlődésüknek megfelelő körülmények között nevelhessék. A bajba jutott 4
5 családok esetében is úgy kell tekintenünk a szülőkre, hogy ők a gyermek és a család életében bekövetkező pozitív irányú változások előmozdítói. Bízunk abban, hogy tanulmányainkkal hozzájárulhatunk a gyermekvédelemben folyó módszertani munka megalapozásához, a gyermekvédelmi tárgyú képzések tudásanyagának bővítéséhez és a szakmafejlesztési tevékenység gazdagításához a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó szakemberek szemléletformálása által. Rácz Andrea szerkesztő 5
6 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 4 TARTALOMJEGYZÉK... 6 GYARMATI ANDREA: A CSALÁDTÓL AZ EGYÉNIG - A CSALÁDDAL KAPCSOLATOS GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOK OKAI ÉS INTÉZMÉNYI KÖVETKEZMÉNYEI... 7 SZIKULAI ISTVÁN: NÉHÁNY GONDOLAT A GYERMEKEK ÜGYÉRŐL CSURGÓ BERNADETT: A CSALÁDI ÉLET RETRADICIONALIZÁCIÓJA - A VÁROSBÓL VIDÉKRE KÖLTÖZŐ CSALÁDOK MINDENNAPI ÉLETE A BUDAPEST KÖRNYÉKI FALVAK PÉLDÁJÁN CZIBERE IBOLYA: SZOCIALIZÁCIÓS HATÁSOK A CIGÁNY CSALÁDOK ÉLETÉBEN SZIKULAI ISTVÁN: PREVENCIÓ A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOKBAN GYARMATI ANDREA: A CSALÁDI PÓTLÉK TERMÉSZETBEN VALÓ BIZTOSÍTÁSÁNAK HATÁSAI A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK FELADATTERHEIRE RÁCZ ANDREA: KRÍZISANYÁK KRÍZISHELYZETBEN SZOMBATHELYI SZILVIA: SZÜLŐI KOMPETENCIÁK ERŐSÍTÉSE RÁCZ ANDREA: ESÉLY A CSALÁDI EGYSÉG MEGŐRZÉSÉRE
7 GYARMATI ANDREA: A CSALÁDTÓL AZ EGYÉNIG - A CSALÁDDAL KAPCSOLATOS GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOK OKAI ÉS INTÉZMÉNYI KÖVETKEZMÉNYEI Az egyéni életút szintjén a második modernitásban már nem adható megoldás a rendszerszinten működő ellentétekre. (Beck, 2002) A családok mindennapi életét érintő, napjainkban zajló változások globálisak és forradalmiak (Bauman, 2000, Beck, 2004, Beck & Beck-Gernsheim, 2004, Giddens, 2006.). Ez a legfontosabb forradalom, mivel a társadalom gyökeréig hatol, s mindenkit közvetlenül, identitásában érint. Kétségbevonhatatlan és megfordíthatatlan (Castells, 2006, 242). A tanulmányban ezeknek a több szinten zajló változásoknak az elméleti magyarázatáról, másrészt a jóléti államot érintő következményeiről lesz szó. Ez utóbbi rendszerszintű következmények levezethetők az elméletekből és empirikus adatokkal is jól alátámaszthatók. A személyes életet érintő legfontosabb változások az elméletalkotók szerint nagyjából a következő területeket érintik: házasság, szexualitás, szülőség, válás, együttélés, munka, karrier, hivatás. Milyen globálisan jellemző trendek közvetítik ezeket a mélyreható változásokat? Mindenki által ismert tény, hogy növekszik a válások száma, csökken a házasságkötéseké, egyre több az egyszülős háztartás, a párválasztás egyre későbbre tolódik, egyre kevesebb gyermek születik, a nők egyre később vállalnak gyermeket, egyre többen születnek házasságon kívül, nő a gyermekvállalási életkor, nő az idősek aránya stb. (összefoglalva pl. Vaskovics, 2002). A változások irányát egyetlen mondatban is összefoglalhatjuk: az összes trend a patriarchális család eltűnésének irányába mutat (Castells, 2006, 243). Új típusú kapcsolatok jönnek létre: a globális és technologizált világban eltűnik a kint és a bent, a mi és az ők, anya és apa fogalma relatívvá, folyékonnyá válik, az egyéni interpretáció dönti el, hogy az emberek mit tartanak kapcsolatnak, milyen a családi konstelláció, ki kivel milyen viszonyban áll és meddig (Beck &BeckGernsheim, 2004). Mindez egyben azt is jelenti, hogy a patriarchális családra épülő társadalmi alrendszerek (munkaerőpiac, szociálpolitika intézményrendszere) is átalakulnak. Beck szerint a változások mögött zajló folyamatok egyik közvetlen oka a nők esélyegyenlőségi törekvéseiben, tudatváltozásában kereshető. A 60-as években még nagy különbségek voltak a nők és férfiak iskolai végzettségében. A nők ekkor még elsősorban mások (a férjük, a gyerekeik, a szüleik) szükségleteinek kielégítéséért voltak felelősek. Nem a saját életüket élték és nem is voltak 7
8 tudatában elnyomott helyzetüknek, hiszen a társadalmi rendszer megtagadta tőlük ezt a tudást. A 60-as évektől, az oktatásba való belépésüktől kezdve megváltozott a helyzet. Az oktatásnak azért kitűntetett a szerepe a tudatváltozásban, mert az oktatási rendszerben az egyéni teljesítmény számít, nem a család, vagy más csoport elvárásai. A másik fontos tényező ebben a folyamatban a gazdasági versenyképesség fokozása, ennek keretében pedig nők munkaerő-piaci integrációja, ami a családon belüli munkamegosztás változását is kikényszeríti. Harmadrészt pedig maga a globalizáció (pl. Blossfeld, 2006). A nők autonómiára való törekvése nem elválasztható ugyanakkor a szekularizációtól, a nő- és emberi jogi mozgalmaktól, illetve az általános demokratizálódási folyamatoktól, mint ahogy ez utóbbira Giddens is rámutat (Giddens, 1999, 74). Fontos és szimbolikus lépésnek tekinthető a nemzeti szintű családjogi törvényekben történt változás is. Németország nyugati felében például 1977-ig az alaptörvényben volt rögzítve a nők kizárólagos felelőssége a házimunkában és a családban, így jogilag is megerősítve az egyenlőtlenségeket (Beck, 2003). Magyarországon 1 ezzel szemben már az 1953-as családjogi törvény (1952. IV. tv) célul tűzte ki, hogy a családtagok között is megteremtsék az egyenlő elvárások elvét: a nőt a házasság ideje alatt, a házasság felbomlása esetén, valamint gyermekelhelyezés tárgyában is azonos jogok illessék meg. Az új családjogi törvény tehát feltételezte, hogy a tulajdonviszonyok megváltozásával, a nők termelőmunkába való bekapcsolódásával automatikusan megvalósítható a nemek társadalmi egyenlősége a családban. (Schadt, én, 21) Más kérdés, hogy ebből mi valósulhatott meg. Azonban ezek az egyenlősítő folyamatok napjainkban is folynak. Az esélyegyenlőség ma mást jelent a férfiaknak és a nőknek, mást és mást a különböző társadalmi intézményrendszerek szintjén, mást a munkaerőpiacon és mást az otthoni munkamegosztásban. A férfiak szemszögéből például megfigyelhető a verbális nyitottság, mely egy viselkedési merevséggel párosul: Az egyenjogúságnak számukra más a jelentése. A nőktől eltérően számukra nem nagyobb képzettséget, jobb szakmai esélyeket, kevesebb házimunkát jelent ( ). Az esélyegyenlőséget és a régi munkamegosztást minden további nélkül összeegyeztethetőnek tartják ( ) a szavaik és a tetteik közti különbségről az uralkodó egyenlőtlenségek biológiai megindokolásával terelik el a figyelmet (Beck, 2003, 195). Ugyanígy a nőknek konfliktusokkal kell szembenézniük a munkaerőpiacon, ahol a nők süllyedő hajókat hódítottak meg, rosszabb presztízsű területeken tudnak csak elhelyezkedni, alacsonyabb bérért, nemhez kötött rendi törvényszerűség jellemzi a női foglalkoztatás integrációját (Beck, 2003, 188). A társadalmi intézményrendszerek szintjén elég példaként megemlíteni a jóléti államot: a társadalombiztosítás, a családtámogatások rendszere, a családjog sok európai országban konzerválja a nők (és a gyerekek) egyenlőtlenségeit. 1 További ország példák: Röthel, 1999, Mason et al., 2001; Meyer,
9 Elméleti magyarázó keret: a második vagy reflexív modernitás A jelzett folyamatokat az individualizációs elméletek segítségével magyarázhatjuk meg. Beck szerint, akinek az elméletére itt most elsősorban támaszkodunk (Beck & Beck-Gernsheim, 2002, 2004) az individualizáció az a folyamat, melynek során az emberek elvesztik a korábban társadalmilag adott kötelékeiket, kapcsolataikat, hit- és értékrendszerüket. Nem szabad összekeverni az individualizmust (mely egy makroszintű értékrendi, viselkedésbeli változás) az individualizációval. Az utóbbi egyértelműen az egyén és az állam kapcsolatát állítja a középpontba. (Beck, 2007) Beck megkülönbözteti egymástól az első vagy reflektív és a második vagy reflexív modernitás fogalmát. A reflektív modernitás feltételez egy külső, objektív valóságot, melynek az életútra gyakorolt hatására a linearitás jellemző (lineáris individualizmusnak is nevezhetjük). Ebben az első, vagy reflektív modernitásban a család alapjai kötődnek a kultúrához, a társadalomhoz, osztályokhoz, törvényekhez és a biológiához. Az első modernitás a felvilágosodástól datálódik, és körülbelül a 60-as évek végéig tartó folyamat. Rendszer szinten az első modernitásban a társadalom lineáris, zárt rendszert alkot, egyensúlyi állapotban van, melyből csak kívülről lehet kibillenteni. 2 Hogyan érinti mindez a családokat? A 60-as évekig létezett egy általánosan elfogadott családmodell a nyugati társadalmakban, melynek tagja egy felnőtt, különböző nemű pár, akiket házassági kötelék tartott össze, és a vér szerinti gyerekek. A családon belül a férfi a kenyérkereső, míg a nő a családdal kapcsolatos feladatokat látta el. Természetesen voltak kivételek, alternatív formák, de ezek deviánsnak minősültek, azaz az alternatívák nem érintették magának a modellnek a kizárólagosságát. Ezt a modellt játszották el a családok a mindennapi élet során, ezt rögzítették a törvények, ezt támogatta az intézményrendszer, és ezt kutatták a szociológusok. A 60-as évek végétől azonban már maga a modell változott meg, nem pusztán a struktúra. A második modernitásban már nem csak a családtípusok diverzitásáról van szó, hanem ennek a diverzitásnak a normalizálódásáról: úgy a családjogban, mint a családtagok önképében, illetve a szociológiában. Ez a non-lineáris individualizmus az állam, osztály, nukleáris család, etnicitás által determinált kapcsolatok jelentőségének csökkenésével jön létre, melynek a következménye nem az irracionalitás, vagy a szubjektum eltűnése, hanem a reflexívvé válása. A második modernitás reflexív, nem-lineáris. Ez azt jelenti, hogy az egyénnek minden pillanatban alternatívák sokasága közül kell választania, nincs idő a reflektivitásra, reflexből kell döntenünk. Az életút a maga hagyományos linearitásában ( love-marriage-baby-carriage, Beck&Beck-Gernsheim, 2004, 507.) többé már nem megélhető és nem megalkotható. 2 Beck individualizációs elmélete a Luhmann-i hagyományhoz áll közel, szemben Giddensszel és Habermasszal. Lash,
10 A második modernitásban a családokat érintő változások sokrétűek, sokdimenziósak. A családi kötelékek egyre lazábbak, mivel a társadalmi intézmények arra ösztönzik az egyént, hogy szakítsa el függőségben tartó kötelékeit, éljen önmaga által irányított, aktív, tudatos, autonóm életet, másrészt a családi kapcsolatok döntés, szabad választás kérdésévé váltak (példa erre a petchwork vagy posztmodern családok esete, ahol gyakran kérdésesek a funkciók, szerepek). A kiváltó okot Beck a technikai fejlődésben és az intézményesített individualizációban találta meg. Az orvostudomány fejlődése magával hozta az anyaság, apaság, családi kapcsolatok relativitását. A család biológiai alapjai nem egyértelműek többé, van mód a korrekcióra is. Míg az első modernitásban a család biológiai egység volt, ma az anyai és apai szerepek is funkciókra esnek szét, szegmentálódnak (vö. Vaskovics, 2000). A másik ok az intézményesített individualizmus. Ez a társadalmi intézmények, alrendszerek strukturális átalakulását jelenti, mely új kapcsolatokat hoz létre az egyén és a társadalom között. A történelem során most először lesz a társadalmi reprodukció alapegysége az egyén (és nem a család). A központi intézmények (polgári jogok, társadalmi jogok, stb.) az egyénhez kapcsolódnak, az egyénnel szemben fogalmaznak meg elvárásokat. Beck négy alapvonását határozza meg az első és második modernitás közti különbségnek: 1) Belső globalizáció. A szociológia többé nem lehet nemzetállami szociológia. Az új, transznacionális, vagy globális szociológiának a globális szociális kozmoszt kell a középpontba állítania, ahol a periféria nagyon fontos szerepet játszik. Ez magában foglalja a munka, a kultúra, a gazdaság, a személyes tapasztalatok és az életút globalizációját. A szociológiának új válaszokat kell adnia az egyenlőtlenségekre, mert a globalizáció nem azt jelenti, hogy eltűnnek a társadalmi egyenlőtlenségek, hanem éppen ellenkezőleg: transznacionalizálódnak. A határokat átlépő egyenlőtlenségekre pedig nem adható megfelelő válasz a nemzetállami intézmények (pl. jóléti állam, szakszervezetek) és a nemzetállami szociológia keretein belül. 2) Intézményesített individualizáció: a társadalom ebben az értelemben nem azonos a közösséggel, mert a korábbi kötelékek, hitek, értékek egyre inkább elvesztik cselekvéskoordináló szerepüket. A család, falu, vallás, osztály, munka, nemek kategóriái nem közösségalkotó kategóriák többé. Egyre több választási lehetőségünk van: a társadalmi intézmények csak közvetetten határozzák meg azt, hogy hogyan éljük le az életünket. Az intézményesített individualizáció tehát azt jelenti, hogy a nagy társadalmi alrendszerek, melyeknek megvannak a saját működési szabályai, az egyén felé közvetetten közvetítenek elvárásokat, az egyén felelős a döntéseiért, az életútjáért, nem pedig a család 10
11 vagy közösség szabja meg ennek pályáját. 3) A bizonytalanság gazdasága. A posztindusztriális forradalomhoz köthető a létrejötte. Az első modernitás idején kialakult dolgok, pl. a teljes foglalkoztatás, a garantált nyugdíj, magas adóbevételek, mozgástér a közpolitikák számára- mára bizonytalanná váltak. Ezeket a bizonytalanságokat csak akkor képes az egyén tolerálni, ha fiatal, egyedülálló, egészséges és van munkája. 4) Természet és társadalom összefonódása. Míg az első modernitásban egyértelmű volt a természet és a társadalom oppozíciója, addig mára ez gyökeresen megváltozott. Az orvostudomány fejlődése lehetővé teszi, hogy az emberek alkotó módon átlépjék saját biológiai határaikat. De a technikai fejlődéshez kapcsolódik az információs társadalom kialakulása is. Az emberek és az élettapasztalatok, eszmék térben és időben korlátlanul áramlanak, az új társadalomszerveződési metafora a hálózat. Ennek a családok életére gyakorolt hatását főként Castells elemezte részletesen (Castells, 2006). A második modernitás következményeinek számbavétele során felállíthatunk néhány jóslatot vagy hipotézist, amely a fentiekből következik. A legfontosabb talán, hogy a modernitás végiggondolt piaci modelljének alapja a család és házasság nélküli társadalom. A megvalósult piaci társadalom gyermek nélküli társadalom. (Beck, 2003, 219). Itt fontos kiemelnünk a piaci szót: minden negatív következmény a piac (értve ez alatt elsősorban a munkaerőpiacot) működésének logikájából fakad, melyet az állam képes tompítani, de erősíteni is. Hogy hogyan, arra a családpolitikai rezsimekről szóló fejezetben részletesen kitérek. Castells szerint a család egyre inkább a társadalmi kísérletezés terepe lesz: a faj fenntartása leválik a családról, az anyáról és az apáról. Utaltunk már a mesterséges megtermékenyítésre, a genetikailag létrehozott csecsemőkre, a spermabankokra, a béranyaság intézményére. (Castells, 2006, Vaskovics, 2000.) A technikai fejlődés által előidézett szétkapcsolások mellett beszélhetünk intézményi szétkapcsolódásokról is. A házasság különválasztható a szexualitástól, a szülőség a válásokkal megsokszorozható, az egész pedig az együtt- és különélés révén megosztható, a több lakóhely lehetőségével és a változtatás mindig fennálló lehetőségével tovább fokozható (Beck, 2003,214). Mindezek a szegmentációk érintik, érinteni fogják a családjog rendszerét is. A család egyre inkább a meg nem oldott társadalmi problémák szemetese lesz (Beck & Beck-Gernsheim, 2002, 18). 11
12 A családi életciklus-sorrend felborul, egyes elemei eltűnnek, az életút csináld magad (do it yourself) jellegűvé válik. Az egyénnek nem csak lehet, de döntenie is kell mindenről és egyedül övé a felelősség. Az életút változása azonban másként érinti a férfiakat és a nőket: míg a férfiak attitűdváltozása azt mutatja, hogy egyre inkább szeretnének részt venni a gyermeknevelésben (vö. pl. Sigle-Rushton, 2004), addig a nőknél épp fordított a tendencia. Ugyanakkor senki életének nem lehet többé célja pusztán a család, hiszen ez egy bizonytalan, átmeneti, rugalmas állapottá válik az életünkben. Vagy másként fogalmazva: a család egy állandó csináld magad projekt, amelynek a jelszava: próbáljuk meg összetartani azt, ami szét akar szakadni (Beck & Beck- Gernsheim, 2002) A menekülés a nyitott, hálózatba rendezett társadalom szabadságába Castells jóslata szerint egyéni szorongáshoz és társadalmi méretű erőszakhoz vezethet, míg nem találunk az együttélésnek új formát, új felelősségeket (Castells, 2006, 357). Az én-aktivitás és ön-szervezés iránti kényszer dühöt, társadalmi erőszakot válthat ki, főleg, ha a társadalmi-gazdasági feltételek nem adottak. A gyermekbántalmazások számának drámai növekedése számos társadalomban, különösen az USAban, jól tükrözi az emberek zavarodottságát családi életüket illetően. (Castells, 2006, 351, illetve Giddens, 1999). Castells sehol nem beszél az állam felelősségéről, a jóléti állam szerepéről a folyamatokban, Beck viszont kiemeli ennek fontosságát. Az individualizációt mutató szabad választás nem jelent szabályozatlanságot, anómiát, mint ahogy azt sokan gondolják. A szabályozás közvetetten, a társadalmi alrendszerekben (oktatás, munkaerőpiac, jóléti állam, jogrendszer) működő ösztönzők és ellenösztönzők révén valósul meg. Az ipari társadalom alapjaiban épült a férfiak és nők munkamegosztására. A női és férfiszerepek szétválasztása nélkül nincs polgári kiscsalád. A polgári ipari társadalom képe az emberi munkaképesség megfelezett értékesítésére épült: ennyiben a nők és férfiak egyenlőtlen helyzetét, egymásnak való kiszolgáltatottságát feltételezi (Beck, 2003). A jóléti modernizáció második világháború után létrejött, és a 60-as évektől megfigyelhető fejlődése azonban megszűntette az ipari társadalom rendi alapjait, s ezzel új helyzetet teremtett a családban. Éppen ezért Beck az individualizáció terjedését szorosan összeköti a jóléti állam kialakulásával. A jóléti állam az, ami képes lehetővé tenni az egyének számára, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatva mind a piacnak, mind a családjuknak (vö. Esping-Andersen, 1990). Paradox módon a jóléti államot az osztályok közti harc hozta létre, de azzal hogy létrejött, meg is szűntette az osztályokat (a kollektív megoldások intézményesültek, beépültek a jogszabályokba). A kollektív jóléti követelmények az intézményesülés révén váltak egyéni választási lehetőséggé. (Beck, 2007). 12
13 A jogrendszer nyugat-európai változása jól mutatja az individualizációs folyamat érvényre jutását a családdal kapcsolatban: a válások engedélyezése, a házasságon kívül született gyermekek jogainak elismerése, az egynemű párok jogainak elismerése, mind-mind azt mutatja, hogy az állam egyre kevésbé kívánja előírni, hogy az egyén hogyan, milyen keretek között éljen. Ugyanakkor a jóléti állam képes fenntartani az ipari társadalomra jellemző egyenlőtlenségeketigaz, közvetetten, kevésbé látható módon. Ahol és amikor a nők és férfiak gazdaságilag önállóak akarnak és kénytelenek lenni, ez nem történhet meg sem a kiscsalád hagyományos szereposztásának keretei között, sem a hivatás, a szociális jog, a városvezetés, az iskolák, stb. egyenlőtlenségekre épülő, azokat konzerváló intézményes struktúráiban. Beck szerint ha a régi, a patriarchális családot támogató intézményi struktúrák maradnak fenn, a nők munkaerő-piaci integrációja félbemarad a kormányok refamilizációs stratégiái miatt, annak a következményei súlyosak lesznek, illetve már ma is azok (csökkenő gyermekszám, növekvő gyermekszegénység, nemi diszkrimináció a munkaerőpiacon, családon belüli erőszak, a női szegénység növekedése stb.) De az intézményi szinten nem kezelt problémák a családi együttélés ellehetetlenülésében, a konfliktusokban is megjelennek. A nők és férfiak együttélésének valamennyi formájában évszázados konfliktusok törnek elő. A család azonban csak színtere, nem oka a történéseknek. A házasságban a konfliktusok a megnyíló választási lehetőségek révén tudatosulnak (eltérő szakmai mobilitás, házimunka és a gyermekek ellátásának felosztása, fogamzásgátlás, szexualitás). A döntések nyomán tudatosulnak a férfiakban és nőkben a különböző és ellentétes következmények és kockázatok, s ezzel tudatossá válik számukra ambivalens helyzetük. (Beck, 2003, 199). Ezeknek a döntéseknek egyéni és intézményes oldala is van: a hiányzó intézményi megoldások (pl. napközbeni kisgyermekellátási, idősgondozási lehetőségek, gyermekvédelmi rendszer hiánya) a magánszféra kapcsolati konfliktusait váltják ki. S fordítva: a magán és politikai megoldási stratégiákat összefüggésükben kell nézni. Az egyéni életút szintjén a második modernitásban már nem adható megoldás a rendszerszinten működő ellentétekre. A szociológusok számára - a fenti változások eredményeként - ma már egyre kevésbé világos, hogy mitől család a család, hol vannak a határai, milyen viszony- és szereprendszert fed le, tarthatjuk-e a társadalmi reprodukció alapegységének. A családszociológia és a kapcsolódó szakszociológák önreflexiójának része a családok újradefiniálása. A családkutatásoknak emellett új elméleti keretet kell találniuk, különben el fognak veszni a szubjektív nézőpontok dzsungelében (Beck & Beck-Gernsheim, 2004, 508). Sokáig a családkutatásokra a fehér férfi nézőpontja nyomta rá a bélyegét. Ezt a néhol (nemzeti szinten) még ma is domináns szemléletet először a feminista mozgalmak, kutatók kérdőjelezték meg a 60-as, 70-es években (Thorne, 1982). Majd ez kiterjedt az etnikai kisebbségi nézőpontra, az 13
14 emigráns családokra. Meta szinten a Parsons-féle család, mint funkcionális egység (Parsons, 1949) kérdőjeleződött meg: a szociológia felfedezte, hogy a családot át és átszövi az egyenlőtlenségek sűrű hálója (Thorne, 1982). A szociológiának éppen ezért önreflexívvé kell válnia, ha a család - ról tesz megállapításokat. A kutatóknak tisztában kell lenniük saját preferenciáikkal, értékrendjükkel, ezeket már a kutatások elején tisztázni szükséges. A nem reflexív szociológia, mely pajzsként használja a megfelelő, objektív család definíciót és az erre vonatkozó statisztikai adatokat, valójában könnyen válhat ideológiává, figyelmeztet Beck. (Beck & Beck-Gernsheim, 2004, 527) Mindez jól illeszkedik a weberi megértő szociológia módszertani hagyományaihoz is (Weber, 1987, 1998). Beck családokkal kapcsolatos individualizációs elméletét sok kritika érte. Vaskovics László szerint például a családszerkezeti változásoknak még mindig létezik egy főcsapás iránya, amely uralkodó marad az elkövetkező évben, azaz, véleménye szerint a többség még mindig a hagyományos családszerkezetet preferálja (Vaskovics, 2002). Duncan szerint az individualizáció az általa vizsgált nem hagyományos családtípusok esetén empirikusan nem igazolható, inkább a korábbi társadalmi struktúra részének tekinthető, mint új folyamatnak (Duncan, 2006). Kapitány Balázs kutatásai szerint az életutak individualizációja csak látszólag egységes társadalmi jelenség. Magyar adatokon alapuló empirikus kutatásai azt mutatták, hogy egy jelentős kisebbség nem képes előre tervezni az egyes életút eseményeket, illetve a tervezési képesség összefügg a szocioökonómiai státusszal (Kapitány, 2008). Véleményem szerint azonban ezek a kritikák nem cáfolják az individualizációs elméletet, hiszen éppen az egyén és az állam viszonyának változását, vagyis az elmélet lényegét hagyják figyelmen kívül. A jóléti állam individualizációja A jóléti állam individualizációjának folyamatát a jóléti államokkal kapcsolatos elméleteken keresztül célszerű bemutatni. A vonatkozó elméletek közül itt most elsősorban a családpolitikákkal kapcsolatos tipológiákra fókuszálok. A tipológiák az egyes nemzeti államok családpolitikáinak besorolását segítik, ugyanakkor az individualizációs elmélet szempontjából is minősíthetőek (mennyire támogatják, vagy akadályozzák az individualizáció fentiekben bemutatott folyamatát). A jóléti állam olyan állam, amelyik felelősséget vállal polgárai jólétének egy meghatározott szintjéért: ezt nevezzük szociális biztonságnak. A szociális biztonságot a jóléti állam két módon biztosíthatja: transzferjövedelmekkel és a szociális szolgáltatások rendszerével (Tomka, 2008). A jóléti állam kialakulása hosszú múltra tekint vissza. A kialakulásának okait több elmélet is tárgyalja 14
15 (pl. ilyen az iparosodás elmélet, mely a gazdaság szerepét hangsúlyozza, a konfliktuselmélet, mely a politikai tényezőket, az institucionalista megközelítés pedig a kultúra szerepét, vö. Tomka, 2008). A jóléti állam az első önkéntes biztosító egyesületek XIX. századi megalakulása óta rengeteg változáson ment keresztül. Napjainkban a jóléti állam válsága áll a szakmai és a politikai diskurzusok középpontjában (az elméletekről és vitákról bővebben: Lelkes-Vanhuysse, 2001, magyar viszonylatban: Tomka, 2006) A jóléti állam a szociál- és a családpolitika fogalmán keresztül ragadható meg. A családpolitikát úgy határozhatjuk meg, mint olyan szabályok és ellátások együttesét, melyek valamilyen céllal befolyásolni kívánják a családok életét. Ide tartoznak a családi transzferek vagy családtámogatások, a családok életét befolyásoló jogszabályok (család- és egyéb jog), a munkamagánélet összehangolását segítő intézkedések és programok, a természetben nyújtott ellátások (szolgáltatások). Ezen túlmenően a nemzeti családpolitikák egy normatív rendet is képviselnek, tehát van egy szimbolikus, ideológiai dimenziójuk is. Fontos hangsúlyozni, hogy a családpolitikák térben és időben is változnak, ez pedig azt is jelenti, hogy egy adott családpolitikai modell másmás hatást gyakorol a társadalomra attól függően, hogy hol, mikor és kikre alkalmazzák. A családpolitika társadalmi beágyazottsága ugyanakkor azt is jelenti, hogy a családpolitika változása nem szakadhat el magának a társadalomnak a változásától (Neyer- Andersson,2008). A családpolitika összetettségét az adja, hogy nem önálló szakpolitika, mert a cél- és eszközrendszere más jóléti közpolitikákkal érintkezik. (Neyer-Andersson, 2008, Gyarmati, 2008, Robila, M. 2009). A hatások ezeken a közpolitikákon keresztül válnak mérhetővé (1. tábla) 1. tábla: A családpolitikával érintkező fontosabb közpolitikák, ezek céljai, mérőeszközei Közpolitika Cél Általános mérőeszköz foglalkoztatáspolitika a női foglalkoztatás növelése foglalkoztatási ráták gyermekekkel kapcsolatos politikák/gyermekvédelem gyermek jól-lét növelése gyermekszegénységi ráta nemek közti esélyegyenlőség család-munka összehangolása aktivitási-inaktivitási ráták szociálpolitika (szűk jövedelemegyenlőtlenséget szegénység csökkentése értelemben) mérő mutatók egészségpolitika nők és gyermekek pl. csecsemőhalandósági ráta, egészségének védelme abortuszok száma népesedéspolitika a termékenység befolyásolása teljes termékenységi ráta adópolitika a gyermekgondozás pl. adótranszferek GDP költségeinek kompenzálása arányos mértéke (vö. Gyarmati, 2008) 15
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia
Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re
2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek
2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor
A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK
A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer
ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben
Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON
CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: TÁV 12 KONZULENS: URBÁN MARIANNA Hipotéziseim Az első feltevésem, hogy megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos
A vidéki nők helyzetét befolyásoló társadalmi tényezők
A vidéki nők helyzetét befolyásoló társadalmi tényezők Czibere Ibolya Szociológia és Szociálpolitika Tanszék czibere.ibolya@arts.unideb.hu 2017.10.16 A vidéki tér jellemzői vidékszociológiai nézőpontok
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége
SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ
1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális
A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.
A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context
Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:
GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
Magyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései
A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
A kohorszkutatás terve, jelentősége
KOHORSZ 18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat A kohorszkutatás terve, jelentősége 2017. november 13. Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutatóintézet Miről lesz szó? Motivációk Nemzetközi tapasztalatok
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
US. Agency for International Development (USAID) Minőségi mutatók:
US. Agency for International Development (USAID) Minőségi mutatók: Jogi környezet Szervezeti kapacitás Pénzügyi életképesség Támogatottság Ellátottság Infrastruktúra Kialakult kép Európai Nonprofit Jogi
A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla
A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók
A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu
A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai
Új földrajzi irányzatok
Új földrajzi irányzatok 4. Feminista geográfiák Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó D.
ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.
Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Család, házasság, háztartás Család: társadalmi intézmény az egyén és környezete között
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,
Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi
Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás
Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás Reszkető Petra petra.reszketo@budapestinstitute.eu Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Demográfia Konferencia, 2009. november 5., Budapest Tartalom
Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)
Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek
Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig
Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Murinkó Lívia KSH Népességtudományi Kutatóintézet Szalma Ivett Swiss Centre of
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ
Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:
HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás
7.6.2017 A8-0197/26 26 A preambulumbekezdés A. mivel 2014-ben az EU-ban a nemek közötti nyugdíjszakadék, amit a nők által nyugdíj címén kapott adózás előtti átlagjövedelem és a férfiak ugyanilyen átlagjövedelme
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG
Pleschinger Gyula l MNB Monetáris Tanácstag, Magyar Közgazdasági Társaság elnök Jövőnk a gyermek konferencia l Budapest l 2018. június 20. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG 1 2 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A MAGYAR TERMÉKENYSÉGI
TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Civil társadalom utak és tévképzetek?
Civil társadalom utak és tévképzetek? Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens Mesterek és tanítványok 10 éves a Politikatudományi Doktori Program Pécs, 2012. március 9. Az állam és a nonprofit szektor
A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
IDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest,
IDŐSEK A CSALÁDBAN Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2018.10.01. NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADAT Hiszem, hogy az öregedésre
1. Szociálpolitika fogalma, célja
A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
Családi életciklus. a szülői házból. családmag
Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.
Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia
Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci illeszkedés Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia Amiről szó lesz a kutatás célja Van-e különbség a
Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
Nők mélyszegénységben
Debrecen, 2011. november 15. Nők mélyszegénységben Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A női szegénység globálisan A világ
A foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
Lesz e újabb. nyugdíjreform?
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
Szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer működési mechanizmusai
Szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer működési mechanizmusai Rácz Andrea ELTE TáTK Szociális Munka Tanszék A szerző Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesül. Hatékony szociális állam Gyermekek
ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
9. Az állam szerepe és felelőssége
9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.
NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL
NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia
GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK
GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-
Kristó Katalin, tanársegéd NKE KTK, Közszervezési és Szakigazgatási Intézet, Szakigazgatási és Önkormányzati Igazgatási Tanszék
73 Kristó Katalin, tanársegéd NKE KTK, Közszervezési és Szakigazgatási Intézet, Szakigazgatási és Önkormányzati Igazgatási Tanszék Jóléti állam elméletek és családpolitika A jóléti állam napjaink egyik
ÁROP-1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A KISKUNHALASI JÁRÁSBAN
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0089 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A KISKUNHALASI JÁRÁSBAN 3. KEREKASZTAL ÜLÉS KOCSIS ZSUZSANNA SZOPKA DÁNIEL MULTICONTACT KFT 2015. JÚNIUS 2. KEREKASZTAL ÜLÉS
Az egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
Varga Zsolt. A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében. A módszertani intézmények jövője
Varga Zsolt A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében A módszertani intézmények jövője A közigazgatási reform az európai uniós csatlakozással együtt alapvetően
SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális
A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.
A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív
MELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.12.13. COM(2016) 815 final ANNEX 1 MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet,
Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?
Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50
SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
Leövey Klára Gimnázium
4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált
HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori
SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter
SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia
NŐK A MUNKÁBAN, NŐK A CSALÁDBAN A SVÉD PÉLDA
Anna Boda nagykövetségi tanácsos és helyettes képviseletvezető beszéde a Personal Hungary szakkiállításon rendezett női fórum keretében, 2012. november 15-én NŐK A MUNKÁBAN, NŐK A CSALÁDBAN A SVÉD PÉLDA
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde április 4.
Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde 2018. április 4. Alapelvek 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. Az állam
Információs társadalom Magyarországon
Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:
Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)
Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)
Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek