AZ IDoSZAKOS LEGELTETES HATA SA TEJHASZNOSITASO SZARVASMARHA-ALLOMANYOK TERMELESERE

Átírás

1 ALLATTENYESZTES es TAKAFtMANYOZAS Vol. 44. No AZ IDoSZAKOS LEGELTETES HATA SA TEJHASZNOSITASO SZARVASMARHA-ALLOMANYOK TERMELESERE 2. Ktizlemeny: HATASOK A TERMEKENYSEGRE ES AZ ELETTELJESiTMENYRE SERI BELA--NAGY GEZA VINCZEFFY IMRE OsSZEFOGLALAS A szerzeik ket mezogazdasagi nagyuzemben vegzett kiserlet es az adatoyc.ijtes alapjan negy, illetve at ev eredmenyelbol von* ie i<ovetkezteteseiket. A telepitet. fekilvetert 'nerve mdtragyazott legel6n a kontrol[ csoport az istalloban, a kiserleti csoport pedig legeli5n, a reggeli es esti feies kozatti idoben vohette lei a lege1616 szuksegletel. A legeltetes kedvez6 hatasa a termekenysegre es az eletteljesitmenyre kozismert. Az eltero terrnelesi szinta allomanyokkal vegzett kiserlef a lecieltetes pozitiv hatasat igazolja es sze.rnszcrcisiti a zero- legeiteleser szemben. Megallapitiak. hogy a legeltetett csoportnal a tarrhekenyitesi index 15% kal javult. a ke't ekes kozott id6 pedig 15 nappal cokkent. A tobb mcizga. s, a szarvasmarha sthmara kedvez6bb technologic biztositotta, hogy a kisrleti csopor1ban a seiejtezes atlagosan 5.8 honappal kesobb kovetkezett be. A rovidebb service periadus es a hosszabb hasznos elettartam eredmenyekent az eletteljesitmeny a tejtermelesben 10%-kal javult. SUMMARY Ben', B. Nagy, G. Vinazeffy, 1_: THE INFLUENCES Or LIMITED DAILY GRAZING ON THE PER- FORMANCE OF DAIRY COWS. 2nd Paper: THE INFLUENCES ON FERTILITY AND PRO- DUCTIVE LIFETIME The foifowing refers to 4 and 5 year experiments conducted on two large scare farms arid discusses the conclusions of these experiments_ The control stock was zero grazed, whereas the experimental group was grazed between the morning and evening makings. The pastures were established or overseeded grass lands which had been fertilized. The favourable effect of grazing on fertility and productive lifetime is commonly known.. The experiments, which were conducted in two farms with different milk yields, have supported this conclusion. The beneficial impact can be expressed numerically in favour of grazing versus zero grazing. The authors found that the fertility index of the grazing stock was improved by 15 % and the interval between two calvings was reduced by 15 days. Due to the increa sed movement of cattles on the grassland. the time of culling age for grazing animals was postponed by 5.8 months on average. As a result of the shorter service period and longer productive lifetime, the life performance in milk production increased by 10 %.

2 1 54 Befi et al. ; LEGELTETEB HAT BA A TEJTERMELESRE 2. KOZLEMENY BEVEZETES Napjainkban az a terolet, amely eleimiszerterrnelesre alkalmas, a szarazfdd mindossze 20-22%-a, ennek is tobb mint a felen csak rendkivoli raforditasokkal es extra modszerek igenybevetelevel kepzelheta el rnezogazdasagi tevekenyseg (El Swaily, 1991). E 9-10%-nyi fddterdet intenziv e egyre intenzivebb kihaszna-!asa viszont elorevetiti a kornyezet kimeletlen megvaltortatasat, ertekeinek veszelybe keruleset, A 80-as evekben kiderolt, hogy a kornyezeti gondok alapvetoen tarsadalmi vorizatoak, igy a korny ezetportikaés a gazdasa..qpq1ltika,.1- amansan esszefonoclott. Az üi fejlodesi modell a fenntarthat6 fejleides", az agraragazatban pedig a fenntarthato mezogazidasagi fejlodes", vagy ahogy a magyar szakirodalomban ezt gyakran nevezik, a kornyezetkimela mezogazdasag. A JenntarthatO mezogazdasag" egyik fontos jellerizole a megieva biologiai eraforrasok nagyrnertek 6 hasznositasa, a termaszetes Okoszisztomak, pl. retek. iegelok proclukciojanak maximal's bevonasa az elelmiszertermelesbe (Matassino es rntsai., 1991). Hazank felelossege a kornyezetkimelo mezogazdasag megvalositasaban azert is jelent6s, mert az orszag terciletenek 70%-a a mezifigazdasagilag legertekesebb 9%-ba tartoiik. Nem vitathata, hogy a mezagazdasagilag hasznosithato tercileten bell a szantot tovabbra is azokkal a kuitorailatokkai kell hasznositani, amie eyaci\ o bbtz,ms -)s2:nosi'llorma. Size) bsszeitiggbsben a&latten yesztesi nk szerkezeteben az adrakfogyaszto agazatok komoly szerepet jatszanak a kesabbiek soran is, Legelateruleteink ugyanakkor regota kihasznalatlanok, de a korabban emlitett ktirnyezeti gondok is arra kesztetneic bennunket, bogy e hatalmas tartalekok kiaknazaaval tobbet fogialkozzunk (Horn, 1 993) A gyep, mint takarmanybazis, termeszetesen elsosorban a kerodza allatokkal hasznosithato. Bar koztudott, bogy ez a legterrneszetesebb es legegeszsegesebb eletter a kerodzi5k szamara r az utabbi evtizedekben a legeltetest, elsasorban a tejel6 szarvasmarhanal, fokozatosan felvaltofta az istalloza, a szantofoldi szalas- es tdmegtakarmanyokra aiapozott allattartas. JellemzOve vait a fajiagos hozamok hajszolesa az iparszera esetenkent termeszetellenes tar -res. Mig a kisebb allatietszarni), elsosorban haztaii allomanyokng a nyari takarmanyozas alapja a legelafa As a legeltetes. addig a nagyozerilekben vegbernent allomanykoncentraci6, a nagy allatletszam6 telepek letesitese nem kedvezet a legetetesnek. A ntivekvo teifogyasztas es a csokkeno allatietszarn indokolta az egy tehenre jut6 tejterrfleles noveleset. a tartasi es takarmanyozasi technologia viszont indokolatlanol ten el a megszokottal. Ennek arat az a[lategeszsegogy es a szaporodaster0leteri dragan megfizencik. (Boz6 es rntsai., 1975; Kaim, 1993). Ma mar alfomanyszinteri jelentkeznek a gondok, Ogyrnint: anyagcsereforgaimi zavarok. medditiseg, nagy selejtezesi arany, rovicl hasznos efettartarn, togybetegsegek, labseroles, nagy gyagyszer-ferhasznalas. Gyepteruleteink takarrnanytermo kepessege lehetove teszi a szarvasmarha agazaton belul hogy a h6smarhak, az Ciszok, esetleg a hizomarhak tbmegtaamami ki*nya et (ARA\e egits~ :.*, 1V2, 41, B& 6s rn/sa., 9 1; Kaki, es

3 ALLATTENYESZTE$ es TAKARMANYOZAS, 1995, Vol. 44, No Ti, O 1983; Gere, 1985; Vargas, 1992;0. Ezen agazatokban a gyeptermetek legettetessel titirt&i6 hasznos(tasa inkabb elfogadott es gazdasagossagat tekinttie is indakolt. Azokban az Grszagokban, arneiyekben a roe'26gazdasagi nagyj).. zernek sokszor tolzott allatletszarna nem teszi lehetove a nagyobb tapialoanyag_ igeny6 hasznoitasi iranyok, igy a tejel6 tehenek legelteteset, a gyepeket lassal es uszi5nevelessel hasinositjak (Runov, 1973; Zattora es Zarragoitia, 1988; Grosse e. mtsai., 1991 ), A teitermel6 teheneknel, ha az istalloban adagolt zoldtakarmany egyebk6nt is kedvezo hatasa parosulhat a legelon tartar elanyeivel a javulas elsosorban a termekenysegben jelentkezik (BOstedt, 1985). KOztudott, hogy az allatok az optimalistbi elter6 kornyezeti hatasokra eloszor szaporodokeposseguk valtozasaval reagalnak (Becze, 1981; Pope es rntsai., 1982). A teltermeles gazdasagossagat ugyanakkor alapvetoen befo[yasolja a ket dies kezati id6 hossza es a hasznos elettartarn (Maijaia. 1978; Wieczorek es mtsai., 1977). A hazai szarvasmarha-tenyesztes az utebbi evtizedben olyan mertekb fejladest mutatott. ami vilagszinten is gyeduiailai (Sandor es Zsilinszky, 1992). A tejtermeies evi 6%-ot meghalado novekedesnek hatranyait a masocilagostulajdonsagokteran tapasztaljuk (Horn, 1993), Az intenzivtejelo marhakni tejtermeles hajzoiasa, a term6szetestoi eitero karnyezet es tkarmany, masutt is a termekenyseg es a szaporasag csokkene2et eredmenyezte (Gronewold es mtsai., 1980; Pope es mtsai., 198a Kalm, 19 3). A legeltets termekenysgre gyakorolt hatasa felbecsolhetetien. A feny hatasara fokozddik a gonadotr0p hormon aktivitasa, a stressz,szegeny kbmyezet az eredrnenyesebb togamzast seg4i (L9&/ esa rr,fgy, 1990?. A l'egeitetes kozelt lo6s,eges a p-karotin ellatas, amel r biztositja a Lhi hormon megfeleib szkitiet (',VacsY. 1'9881. A mazgas -iatesara kevesebb a k rr rkks- a s2lanonjka i ketozisban megbetegedett allatok szama, kozvetve szinten hozzajarul a jobbfogamzasi eredmenyekhez (Brydi, 1987: kcarsai es VOrtis! 1993). A legeltets konstithciara es hasznos emiartarrira gyakorolt kedveza sat tapasztalta Baxter (1976). Hazai kiserietek tanusaga szerint (Csontos, 1970) a terrnekenygles 9%-kai jobt) a legelon. es csokken a nenez ellesek szama. Gydrfy (1981) vizsgalatai szerint a legeion az eletteljesitrneny no, a termekenyules javul. az involucia gyorsabb. Mint tartarnkiserlet a boszenfai gyepre alapozott rendszer eredmenyei igazoliak, hogy a legelon tartott tejela tehenekriel kisebb a selejtezesi arany (Babinszky es mtsai., 1991). Kiserleteikben, ahol a hasznos elettartam nitivekedset is tapasztaltak. kontrollkent szantafoldi takarmanyokra alapozott tejterrnles szerepeit. Sajat vizscolataink celja volt rnegallapitani, hogy rrtilyen mertekben tapastatihate) a legeitetos elonye a terinekenyulessel katpcsolatosan. A tbbb evig tarto kiserletek lehetoseget tererntettek az eletteljesitmeny (tejtermeles, borjuszam) megaapitasara. Celtink volt a legeltetes hatasara bqkbvetkez6 eletteljesitmeny-valtoas kimutatasa is adott termel6st szinvonakii tejeki Aomanynal.

4 1 Berl et al,' LEGELTUES HATASA A TEJTERISRE 2. KOZLEIVIENY ,.. ANYAG ES MODSZER A kiserlet helyet, az alkalmazott tartasi es takarmanyozasi technologiat az elsa kozlemenyilinkben (Berl es mtsai., 1995) ismertettok. A tenyesztesi naplo es egyeb Ozemi feijegyzesek arapjan regisztraltuk a termekenyitesek szamat, az eliesek szarnat es a seiejtezes idapontjat. Ezen adatokbol szarnottuk a termekenyitesi indexet, a ket elfes kazibt -ti idot es a hasznos elettartamot. Az eletteljesitmeny megallapitasara csak azoknal az egyedeknel volt iehetosegunk, amelyek elsa iaktacioskent kerultek a kiserletbe es a vizsgalt idoszakbanlettek selejtezve. Havonta egyedtol vermintat vettunk, melyek karotintartalmat a DATE Maszerk(izpontban hatarortak meg. Az adatok kiertekeleset az IBM PC gepeken vegeztuk. Az adatok geprevitelehez es rendszerezesehez az Excel 4.0 tablazatkezelo programot alkafrnaztuk. A variancia-analizisekhez a Walter R.Harvey (Least square maximum likelihood. Users manual) LSIOLW programcsomagjat es a Minitab statisztikai programot hasznaltuk. EREDMENYEK A kiserlet saran havonta, vatettenszerci kivalasztassw vilsgaituk a to -xenek verplazrnajanak karotintartalmat. Az A-vitamin provitaminjai, kulonosen a p-karotin, a legeltetes korulmenyei kozott bosegesen alltak a szarvasmarha rendelkezesere. A verplazma karotin koncentracioja rendkivol tag hatarok kozott valtozik, erteke 0, lehet. Eredmenyeink atszamolva Cigy ertekemetok, hogy 300 pg.; koncentracio jelenti az eliatottsag asdi hatarat. az 50,itg% pedig scilyos hianyt jelez. A nyari takarmanyozaskor. tehat a kiserleti ido alatt, a verplazma karotintartamabark nem mutaticoz* eitere& Ekicor rninciket csoport takarmanyadag)aban meghatarozo a legel6f6, s amint az varhato volt, a felvetel madja nem befolyasolta a karotine[latottsagot (1. tablazat), A ket Cizem ki5zott lenyeges koliinbseg tapasztatatib a verplazma karotintartalmaban. de a kiserleti es kontroil csoport m.ndket Ozemben azonosnak tekirithetb. A Mt ['gem kozotti kulbnbseg abbot adodik, hogy,,b" Uzemben, az 1000 kg-n[1w tebb tej termelesehez, a takarrnanyadag abrakaranya lenyegesen nagyobb, ami a karotin szempontjabol, amennyiber a takarmany nem tartalmaz kiegeszit6 anyagot, hatranyos. Ha a termekenyitesi indexet most 6gy vizsgaljuk, hogy a kiserieti As kontroll csoport egesz evet nezz0k, akkor kideriil, hogy a kiserleti csoport rnindket ilizemben szignifikansan is jobb eredrnenyt eat e (2_ fablazat). A nyari takarmanyozas idejen a takarmanyt a Jegelon es az istallaban fogyaszt6 egyedek kozott a verszerum karotintartalmaban nem volt kulonbseg, a termekenyitesi index ugyanakkor mindket Ozemben javult (+0,35; +0,29), tehat a legelon tartozkodes, a napfeny, a nyugodt kibrnyezet es a tobb mozgas kiserietankben is pozitiv hatast gya,korolt az ivar eletre (I, abra

5 ALLATTENYESZTE'S es TAKARMANYOZAS, 1995, Vol. 44. No A verplazma karatintartalma (dug %) Megnevezes(1). n )7c T s i_. CV% KGionbseg (2) Szign. (3) A" Lizem(4) Kiserketi(5) Kontroll(6) 1 i ,7 ; 95, ,4 I J 360 NS tabiaza', : B" f.lizern (4) Kiserleti(5) Kontroll(6) : , 10 r i 16, NS The carotene contont of the blood plasma denonirnation(i), ditference(2), signi1icanoe(3), tarm(4), grazing(5), zero -gr4zing(6) 2_ to bierat A lerrnekenyilesi index alakulasa Megnevezes(1) CV% KOlonbsegf2) SzLgn.(3) A" Ozem(4) Kiserleti(5) 302 1,56 0,28 17,9 B" Kontroll(6) 376 1,91 0,31 16,2 ernfil) Kiserleti(5) : 426 1,79 : 0,41 22,9 Konlroll(6) 495 2,08 0,39, P<5% 0,35 0,29 insernonation index denonimation(1). clifference(2), significance(3), farm(4), grazirlg(5), zero-grazing(6) A tobbeves kiser)et I abet& tette, hogy olyan parametereket is elemezzonk, mint a ket dies kazetti icia (3. tabiazat). Megallapithato, hogy a ket Ozem erecimenye e parameterekben jobb volt az orszagos atlagnal. a kolonbseg a legelo es kontroll csoport kozott viszont meglep6 volt. Ha figyelembe vesszoki hogy a ket csaport kozatt csupan az ev egy meghatarozott reszeben es csak napkozben volt kolonbseg a tartastechnologiaban, akkor elgondolkodtat6 a 18, illetve 12 napos csokkenes. Mivel a ket csoport minder szempontb6[ azonos elbanast kapott, igy a javulast a nyari legeltetessel kelr magyaraznunk. Tovabbi Aszrevetel, hogy efentasebb volt a javulas a,,b'r Ozemben, arnefy a magasabb terrnelesi szintet kepviselte. IgazolOdni latszik az az irodalomban mar tobbszor emlitett hogy a boven tejelo tehenek erzekenyebbek a tartasi es takarmanyozasi hianyossagokra, es erre eloszor szaporodasukkal reagalnak. Mivel a szaras viszonylag nagy, igy a jelentos kulenbseg csak 5%-on szignifikans.

6 I GS Beni et. al.: LEGELTETES HATASA A TEJTERPvtELSRE 2. KOZLEMENY eng-, 7. jbra: A legelan es ista116ban iartott idiatok verrszeturnanak kardtintartalma es a terrnekenydesi index !: A OLLM ; B 6.ZE ') A CZEM(11 B.37Eholi:1) 7e?r-fig<enyitesi index (a. 3 Fig, 1,: The carotene content of the blood serum of grazed and zero-grazed animals and the ifisemination index farm(1), carotin content(2). insemination index(3), grazing(4), zero-grazing(5) z ekisek szamanak csa azthat egyebekel. yea.* lfgyeiembe, amelyek els6 laktacbskent kerciltek a kiserietbe es az adatgojtes icloszakaban termelesoket befejeztek. Megallapithata i hogy a kiserieti csoport elonye ebben a parameterben is jeientkezik. A ket Ozem kozott nagy kolonbseg talafhato, igazolvan, bogy 6000 kg felett mar nehezen varhato el a hazai viszonyok kozott A Ref elies KOzdti elteit ido (nap) 3. tablazat Lizern0) Kis6r-leti csoport(2) Kontroil csoport(3)! kulonb - S zign, n 3--. s : CV% r - x : s. C% V seg(4) 1 (5) I I i I A" Ozem(1) i 235 i i 21,6 I I 26,5 ; 12 8" i'jzarri(1) L 69 I: 16,3 : 1,S1 I '; 22,0 155 *. Atlag:(6) i 81, 21, ,5. 15 P<5 % Days between two ccilvings farm(1), grazing(?), zero-grazing(3). differeme(4), significance(). meani6) negyfeletti boriciszern (4. Mblazat), ivlindket Ozennben azonosan, 0,49-cel nott az ellesek szama, ami azonban a uzemben nem szignifikans, Az,A" es 1,13" Ozem egyuttes elemzese a t" proba alapjan azonban 5%-on szignifikansi igy icimondhatjuk, hogy a Iegeltetett allatok matematikailag is igazoltan 0,49-dal noveltek elleseik szamat,

7 Ozem(1) ALLATTENYESZTES es TAKARMANYOZAS, 1995, Vol. 44, No Ozern(1) A legeltetes hatisa az eflasek szarnara Kiserlet csoport(2) n: x sicv% --t 4. tabfazat Kontro!I esopor1(3) FK6145nb$,{4)!Szign. x. s i V% n % (5) A" tizem (1) 38 4,08 0,97 23,7 41 3,59 ; 1,01 28,1 1 0,491 11,3, I1E1" iizem (11i 41 2,97 I 1,01 I 34,0 45 : 2,48 0,87 35,0 0,49 11,9! NS Atlag: (6) I 3,42: ,9 2,98! 0,81! 27,1 1 0,49. 11,5! Szign.(5). ** ** * p<5% ** P<1% The effect of grazing on the number of carvings farm l}, grazing(2), zero-grazing(3), difference(4), significance(5), mean(6) Ez utobbi parameterrel Osszeti.igg a selejtersi kor es a kapott eredmenyek is hasonioak az elazohoz (5. tablazat). A ket Cizem kozatt lenyeges a kdonbseg, ami a seiejtezesre keroit aiiatok eletkoraban tobb mint 12 hijnap Mndket Clzemben a legelo csoport erte el a jobb eredmenyt, de a B" Cizern t6bb, mint 5 honapos elterese a szoras miatt itt sem szignifikans. A ket Ozern egytittes Art& kelese azonban 1 %-os szinten igazolta, hogy a Iegeltetett allatoknal a selejtezes kozel fel evvel kesabb kovetkezett be. 5. tati/ezat A legeltetes hatisa a selejtezesi korra (ho) - _ Kiserlati csop.ort(2) Koritroll csoport(3)kiilon.(4) s CV% s CV% ha %,,A" thennuo 38 75,5 I 13,4 17, ,3 ; 14,1 20,3 6,2 9,4,}3" i 41 62,3 16,3 : 26, ,1 13,8 24,1 5,2 9,2 Atlag:(6) i 68,6 14,1 1 20,5 62, ,8 5,8 9,2 Szign.(5) i I ** I : Szign. (5) NS * P<5% ** P<1% The effect of grazing on the culling age tarm(1), grazing(2). zero-graz[ngt3), ciifference(4), significanc05), mean(6) Ha a kiserleti es kontroll csoport eletteljesitmenyet hasonlitjuk assze, az eredmeny alakulasaban a ket elles kozetti id6 es a selejtezesi kor is szerepet jatszik. A hosszabb hasznos elettartam abszolut mertekben, a ket dies kozotti rovjdebb ido pedig az eves tejtermelesen kereszt(il jelent elonyt az elettellesitmenynel. A tehenek eietteljesitrnanyet a tejtermelesben a 6. tab/mat kazii. Az,,A" Ozernberi a tehenek tejtermelese kevesebb volt, de a hasznos elettartarnuk hosszabb, igy a a" Ozemhez viszonyitva kbze) a2onos eietteijesityrenyt regisz-

8 160 Beni et LEGELTETES HATASA A TEJTERMELSRE 2. KOZLEMENY tralhattunk. A legeltetett Allatok folonye igazoloclott, a 2040, iil kg-os tejmennyisegtobblet 9,0-, ill. 11,5 %-os javulast jelent, ami 5%-on szignifikans. Az egesz evben istallozott tartas es az intenziv tejtermeles oda vezetett, hogy a tejel6 tehenek atlagosan 2-3 bar -0 megeliesere es ugyariennyi laktacio teljestitesere kepesek. A KonstitOcti6 javilasanak egyik mocija a Cobb mozgas, a A legettetes hatisa az iletteljesitmenyre (tej, kg) 6. tabiazat Cizern(1) Kiserieti csopart(2) Kontroil csoport(3) KOPOnbseg(4) A dzerntl),j3" 6zem(1) 41 Atlag(5) Szign. *P<5% t 4838 t 19,8 I: /1 22, I 5163: 21,4 NS ,9 2040* 9,0 45, I ,3 2470* 11, I ,2! 2267* 1 10,4 NS The effect of grazing on the productive iifetirne farrn(1). grazing( Z, zero grazing(), difference(4), mean(5), significance(s) legeltetes. Kiserleteinkben a borjuszarn es ezzel egyutt a hasznos elettartam is nat. A seieitezesi kor atlagosan kozel lei evvel lolodort ki, ami tigyelembe veve a tegeltetesi iclat es a kiserlet hosszat lenyegesnek tekintheto. A tejtermelesben az alettellesitmeny.10%-kai javutt, ami tobb, mint 2200 kg teiet ietertt. KOVETKEZTETESEK Osszeioglaiva rnegallapithata, hogyha alegettetett es istalloban ugyanannyi zbldtakarrnanyt fogyasztio allatok termeleset Osszehasonlitjuk, akkor a mozgas es a term eszetes kornyezet elonyei a termekenymsi indexben megmutatkoznak. A jobb fog arnzas eredmenyekent a legela allatoknal, kolonosen a boven tejeia teheneknel, jelentasen rbvidulhet a ket elles ktizt5tti iclo. A legeltetes, a legelare jaras hosszabb hasznos elettartamot eredmenyezhet. A legeltetes pozitiv hatasa kimutathato a borjazasok szarnanak es a selejtezesi 6letkornak a novekedeseben. A rovidebb szerviz periodus as a hosszabb hasznos eflettartarn eredmenyeke nt a legela allatok etettetiesitmenye ietentasen nd.

9 ALLA-TTENYSZTES es TAKARMANYO7AS, Vol. 44. No IRODALOM Babinszky M.-Der F.-Steller J.(1991); A gyepre alapozott tejtermeles ereclmenyei clunanti.th viszonyok kazott, A legelo az emberiseg szolgalathban. Tudornanyos Tanacskozas. Debrecen, p. Baxter, H,D.(1976): Jersey J., Columbus, ,p, Becze J.(1 981): Noivaril eilatok szaporoclasbiologigqa. Mg. Kiad6, Budapest, 39.p. Beri B.-Javor A-Racz J,(1981). Vagoaliat es h6stermel6s, p. Beni B..-Nagy G.(1990): A tejel6 tehenek legel- Zetese. Az ak9ttenyesztes fepezzlesbbil Csukar.s Zoltan Emlekiiles. Debrecen, DATE p. Beri B.-Nagy G.-Vinczeffy Ir. (1995): All att e- nyesztes es Takarm'anyozes, p. Bastedt, H.I. (1985): Der TierzUchter, Frankfurt, p S.-Dohy J.-Donal A.(1975); A holstein-friz fajta ertekmeroi es javaslatok apazal teriyesztesenek megszervezesere. AKI K6ziernenyek, Herceghalom Bryd/ E.(1987): A szarvasmarha anyagforgalrni betegsegei es margezesei. MeZ5gazdasagi KladO, Budapest, 303.p. Csontos J_ (1970): Magyar Mezogazdasag, p. S.A.(1991); Out. Agric., C,A,B, p. Gere T,(1985): Gazdalkodas, p. Gfonewold, W.-Jarigeling, (1980): Der Tierzuchter, Frankfurt, p, Grosse, F.-Ender, K.-Popste in, M (1991) Tierzucht, Berlin, p. GyortyP.(1981): Legelore alapozott lejtermeles Allami Gazdasag, p. Horn P.(1993): A lege145re alapozott!attartas nehany kerdese. Terrneszgtes allattar Tudom'anyos Tanacskozas. Debrecen, 9-15.p. Ka/m, E (1993) Possibility of improving reproductive performance and udderhealth by breeding methods in cattle. Animal Reproduction Meeting, Budapest p. Karsai F.--Voros K.(193): Aliatorvosi belgy6- gyaszat. Magyar Gazda, Bp., 431.p. Maijala, K. (1978): Breeding for improved reproduction in cattle. EAAP Ann. Meeting. Stockholm, 14.4, p. Matassino, 0,-di Berardino, D. (1991); Management of consumtion, demand, supply and exchanges, EAAP Publ, 48 Wageninen, p. Mucsif,(1988): Allattenyiesztes es Takarmanyozas, , Nagy Z.{1981): Gyeptakarmanyra es legeltetesre alapozott abraktakarekos szarvacirriarhahizialas technologiajenak iranyelvei. OKI Kiadvany, Szarvas Pope, H.-Claus, J.-Kain-s, E. (1982): ZUchtungskunde, Stuttgart, p. Reid Z.-Toth B. {1983)1 Vagoallat es hcistermeles, p. RLIF1014 B.A_(1973): Ipari rendszer6 szarvasmarha llizlalas az USA-ban es Kanadaban. Mg. Kiaclo, Budapest, 39.p..S,noror 1.-Zsilinszky 1-(1992): New era of Hungarian Cattle Breeding. As. of Hungarian Holstein-friesian Breeders, Bp., p. Vargyas Cs.(1992); C.3 yeoakarmanyra aiapozott novendekmarha hizialas. Legeiteteses allattartas, 2. Tudomanyos Tanacskozas. Debrecen p. Wierczorek, S.-Hegeischner, P.-Adam, V. (1977): Die Bewerturig der Zwischenkalbezeit hinsitlich auf Wirtschattlichkeit M. Vet, med., Jena p. Zahora, A.-Zarragoitia, L,(198-8): Cub. J. Agric. Sci., La Habana, 22,1, p. e'rkezeft Szerzdk cirne: Authors' address: i6lius Agrartudomanyi Egyetern. Debrecen University of the Agricultural Sciences Department of Animal Husbandry and Nutrition H-4015 Debrecen, Pf. 36,