LEGELOHASZNOSTEAS 1-11:ISHASZNO SZARVASMARHAVAL ES HIDEGYERCT LOYAL Makray S. - Der F. - to - Hanc Cs. Summary

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LEGELOHASZNOSTEAS 1-11:ISHASZNO SZARVASMARHAVAL ES HIDEGYERCT LOYAL Makray S. - Der F. - to - Hanc Cs. Summary"

Rudolf Bakos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 220 Summary LEGELHASZNSTEAS 1-11:ISHASZN SZARVASMARHAVAL ES HIDEGYERCT LYAL Makray S. - Der F. - to - Hanc Cs. Rearing draft horses on pasture is a new way of grassland utilization, which has started in the 80's in liungary(in our investigation from 1988 to 1990.) Beef cattle and draft horses were kept on similar paddocks. Rearing ability of cows and mares were compared by weight of offsprings- adjusted for 205 days- and weaning weight/100 kg maternal weight, Data show better rearing ability of draft horses. The average of daily gain of foals was more by 191g/day than that of calves. The difference in weaning weight/100 kg maternal weight was small, but statistically significant), The investigated grazing period was divided into 3 parts. The yield of grass was highest in the first and lowest in the third period. Growing animals had gained weight during the whole grazing season, but their mothers lost weight_ Summarizing all of the data, it can be concluded, that rearing ability (if mares is outstanding and their utilization of grassland is only slightly below of that of beef cattle. Since grassland utilization is moderate in Hungary nowadays, increasing the stock of both species can be made without endangering ecological potential. Bevezetes A gyepre alapozott hfistermeles hagyomanyos agazatai a marhabfis- es juhhus-termeles mellett a hidegvera lovak legelon tarteneo felnevelese es vagalkent torteno ertekesitese a gyephasznositas uj leheseget nyitja meg sz6munkra. A hidegverd lovak legateteses tartasanak vizsgalatai az 1980-as evek kzepen kezdadtek, ezek etedrnenyeirol STEFLER (1991, 1992), BD es mtsai (1991), DER es mtsai (1992, 1993), Der (1995), MAKRAY es mtsai (1995) szamoltak be, A tapasztalgok alapjan osszessegeben megallapithato, hogy a legelteteses hasltartas a husmarhatartas technologiai elemein alapul (BD es mtsai, 1991; STEFLER, 1991; DER es mtsai, 1993; TAKACS, 1994; GULYAS es mtsai, 1998). Tekintettel arra, hogy a htislo a gyephaknosito allattenyesztesi figazatok egyik ahem ativaja, es hogy a tartasi-takarinanyozisi m'odszerek, valamint a menedzsment is hason16 a hes-marhatenyeszteshez, felmertil a kerdes, hogy e ket allatfaj a gyepbasznositis hatekonysaga tekinteteben inikent viszonyul egymeshoz. Anyag es modszer Hilsmarhak es 1-16slovak anyai neveltikess6genek osszebasonlitasa eelytball a kiserleti aliounanyokat a legeltetesi idenyben azonos legeltiszakaszokon egytitt tartottuk. Az anyaallatoic nevelakt:tesstget az utodok 205 napra korrigalt valasztasi stdyttval es a 100 kg anyai elosalyra _into valasztasi fejeztuk ki, Mew hasonlitottakssze. A ket allatfaj 1egelasztiksegletenek, illetve az egysegnyi legelateraleten eloallitott elosifly mennyisegenek meresere tovabbi vizsgalatokat vegeztimk. Ennek saran a husmarhakat es a hidegvert lovakat egymas mellett, de egymastol ellailonitett1egeloszakaszokon tartottuk, A vizsgalat saran mertiik a legeltetett teruletek nagysagat, az anyaallatok es a nvendekek e145stilyviltozasal. A kapott adatokbol kiszarnitottuk es osszeha_sonlitottuk a vizsgalt allatfajok egy

) Beef cattle and draft horses were kept on similar paddocks.

2 221 hektarra jute' elosuly-terrneleset. Eredmenyek A hilsmarhak es hidegverti lovak nevelkepesseget Worn even keresztul merta, Az adatok osszehasonlitasit az 1, tablazaton inutatjuk be. Az adatok egyertelmiien a hidegveril lovaknak a htismarhakkal szembeni jobb nevelkepesseget igazoljak. A vizsgalat harom evenek atlagaban az egy eletnapra jute' st5l.lygyarappdasban a csikk 191 grammal inultak felcil a borjak ha onto 4iTtekeit. A 100 kg anyai eloallyra juto vidasztasi el6salyban jelents ktainbseg nem volt. A csikok es borjak elsfalygyarapodasaban tapasztalt kalnbseg Dick keresve kovetkezo kis6rletankben a novend&kek dosillyanak ellenorzesekor rnertuk az anyaallatok elstilyat is. Ezt azert tartotttik szaksegesnek, rnert a legelon elallitott 10- es marhatniis mennyisegenek ertekclesekor nemcsak a nevetafekek seilygyarapodasat kell figyelembe hanern szamolnunk kell az anyaallatok elstlygyiarapodasaval vagy esetleges elosaly cst kkenesevel_ lizert a 2. tablazaton kozolt adatok tartalmar_zak az anyai elosfilyvaltozassal korrigalt htisterraelest is. A vizsgalt idaszak harom periodusra bonthato, amelyek koziil az elsre a jo ininsegil es elegendo fatennes, amasodikra a masodik navedek gyengebb terniese ring a h=aadilua az aszalyos idajara.s miatt kis mennyisegfi, ikon elszaradt gyepallomany volt a jellemz. A kalonb5z6 mennyisegii es mini5sgti takarmanyellatas term6szetesen ereztette hatasa a salygyarapodasi mutatiskban is A nvendekek tnindharom idi5szukban gyarapodast mutatott, de ez az ertek mindket allatfajnal a gyenge takannanyellatottszigil harmadik iduzakban az anyai elstllycstikkenes miatt - osszessdgeben salyvesztesegkentjelentkezik. A hdrorn peri&lust egyiittesen 6rtekeive megallapithato, hogy mind a nifolendekek elasalygyarapodasa, mind az anyai dkisfilyvaltozassal korrigalt hiistermeles vonatkozasaban a ket allatfaj kortil a lovak ertekei voltak jobbak. A vizsgalat soran mertilk a hitsrnarbak es a hidegvera lovak altal iegeltetett tettlet nagysagat es kiv_amitottuk a legeltetett teruletre jute' el 'scilytermeldst (3. tablazat). A gyepterilletek hasznositisa sorb az igazi vegtermeknek az egysegnyi tertileten elallitott Allah term& tekirithet. Igy annak ellenere, hogy a htislovak a sdlygyarapodas, illetve a valasztiskori elstlly vonatkozasaban a InIsmarhikenal jobb ertekeket mutattak, egysegnyi legeloterilletre vonatkortatva a hfismarhak hnstermelese volt a kedvezbb. Ez az elt.res nem tul jelentos i es miutan a rendelkezeste MI6 gyepteraletek kihasznaltsaga nem kiel6git6, inkabb csak elmeleti jelenti5sege van. Az eltdres nka feltehet6en a ket allatfaj eitero emesztesi sajatossagaiban ill_ a legeiffil elter kihasznalgsaban keresendo. sszessegeben tehat megallapithato, hogy a hidegverd lovak kivalo neveltikepesseggel rendelkeznek, a gyephasznositas tekinteteben pedig alig maradnak el a Inismarhatl. Miutan a legesteri:iletek kihasznaltsaga jelenleg ndkiviil v_.ereny, a het. allatfaj letszarnfejlesztese akar parhuzamosan is elkenelhet6, az kolgiai potencial 6sszerd hasznositasanak veszelyeztete.se nakill. Irodalomjegyzek Bod I. Szabara Hamza L. Fatale' 13. (1991): The comparison of mare and stickler cow in meat production. 42' Annual Meeting of the EAAP. September, Berlin P,

lygyarappdasban a csikk 191 grammal inultak felcil a borjak ha onto 4iTtekeit. A 100 kg anyai eloallyra juto vidasztasi el6salyban jelents ktainbseg nem volt.

3 222 Dar Stefler J. Stefler 1.-ne Mate. S. (1992): Gyepre alapozott szarvasmarha- es 161-nistermeles. Term6szetes allattartis 2. Tudornanyos es Terme16si Tanacskozas, Szolnok, p. D6r Imo. Vargyas Cs. Vinczeffy 1. (1993): Legelaberendezesek. In: Vinczeffy 1: Leger& es gyepgazdalkodas. Mez6gazdaKiad6, Budapest, 400 pp. Der F. (1995): Alegelteteses allaftartas lehet6segei, Gyepga7dallcodasi Szakales a Magyar Tudomanyos Akademian, Debrecen, nov p. GuWas L. Kovacsne Gael Szalka Kovacs T, (1998): A magyar hidegverl 16tenyesztes kon6miai vizsgalata a bogyoszli Kisalfold" Mg.Sz.-ben, Acta Agronomica variensis. VoL, 40, No p. Makray S. Stefler J. Hancz Cs. Der F. Sarudi L (1995): Meat production by draft horses on grassland. Animal Science Days, Bled, Slovenija, September, Research Reports, I p. Stefler J. (1991): J6 piaca van a vaglanak. G -yephasznositas uj modon. Kistemielok Lapja _ p, Steller J. (1992): A gyepha_sznositas kaposvari modszerei. Szamadis 4, 31, p. Takacs (1994): 1Iidegvoru csikok noveke.des-inteuzitasanak ellen5rzese elter6 uzerni kiirulmenyek kozott. TDK dolgozat, Keszthely, 46 pp. Szcrzok: Makray Sandor egyetemi adjunktus Der Ferenc egyetemi docens Stefler J6zscf egyetemi tanar Hancz Csaba egyetemi docens Kaposvari Egyetem Allatudomanyi Kar 7400 Kaposvar, Cruba Sander u. 40.

(1995): Alegelteteses allaftartas lehet6segei, Gyepga7dallcodasi Szakales a Magyar Tudomanyos Akademian, Debrecen, nov. 23. 119-120. p. GuWas L.

4 223 co as Tr N C 00 rrts z. 06 if DD

5 224 Hitsma.thak es hidegverli lovak testsalyvaltozasa a legel6n ithblizat Megneyezes _24, ssz. ill, atlag Tehen Yaitozds 14,0 18,4-26,8 egy allatra (kg) egy napra (g) Borjd elosnly valtozas - egy allatra (kg) 32,4 29,8 19,0 - egy napra (g) Kanea elosnly valtozas 38,0 9,2-37,6 - egy allatra (kg) egy napra (g) Csiko dlsulyvaltozas - egy allatra (kg) 50,4 42,0 31,0 egy napra (g) Anyai &losillyvaltozassal korrigalt hastermeles Iinsrnarha 46,4 48,2-7,8 86,8 - egy allatra (kg) egy napra (g) Hidegverti 16 88,4 51,2-6,6 133,0 - egy allatra (kg) egy napra (g) C.

Kanea elosnly valtozas 38,0 9,2-37,6 - egy allatra (kg) 1 267 329-1 139 - egy napra (g) Csiko dlsulyvaltozas - egy allatra (kg) 50,4 42,0 31,0 egy napra (g) 1 680 1 500 939

6 225 Ihishasznii szarvasmanak es hidegvkii loyal( hfistermelese a legeltetett terilletre vonatkortatva 3, tobl6zat Megnevezes Legeltetett Anyai e1asaly Elosuiy-tertnel6s 1 ha terulet valtozassal korrigalt lege1tetett tertiieten (kg) (ha) sulygyarapodas (kg) lifishaszn es borja (ti5) Hiciegverti kanca es esikeja (n-=5) 2, ,9 3, ,7

Elosuiy-tertnel6s 1 ha terulet valtozassal korrigalt lege1tetett tertiieten (kg) (ha)

Hasonló dokumentumok

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli