A KIS6LETI TERULET TALAJ ES EGHAJLATI VISZONYAI

Átírás

1 GYEPRE ALAPOZDTT SZARVASMARHA IS LOHOS TEEMELES Der Ferenc - Stefler 36zsef Stefler Jozsefne - MAte Sdndar A kiilpiaci igdnyek es a kedvez6 drtekesitesi dr miatt a gyepet hasznasite dllatfajok kdzi_11 egyre gyakrabban merul fel a hidegver6 lonak vdgo- 16kent torteno basznasitasa. Kor6bbi kozlemenytinkben ismertettiik kbzbtt vdgzett modell kiserletiink eredmdnydt, amely azt igazolta, how a hidegveua to dl6t6meg termelesben a hosmarha allomannyal verseny-. kepes, 56t feleil is molje azt (1.tkadzat). 1. tabldzat Gyepre alapozott hdstermeles szarva5marhival, illetve ldval (modell kisdrlet) (Stefler, 1991) lidsmarha Hidegveril 16 Megnevezes n Lftemeg-vdlasztdskor (kg) 1B o6 tletkor-vdlasztdskor (nap) eletnapra jut6 el5t6meggyaraoodds (g) loll o7 133o 1749 Any2i 016t6meg (kg) A hidegver6 lovak legelteteses viszonyok k&titti hostermeldsdvel kapcsolatban azonban tdiob olyan kerdes merii1 fel, amelyekre kielegito velaszt egye- 16ce nem tudunk adni. Ezen kerdesek egy roszere, nevezetesen a lege16 lavak es hosmarhik takarmanyfelvetelenek es a legel6n valci viselkedesdk vizs- 012tAra a Pennon Agrartudomdnyi Egyetem Kaposvdri Allattenyesztesi Knrjnak Kiserleti Telepen legeltetesi kiserletet dllitottunk be. A KIS6LETI TERULET TALAJ ES EGHAJLATI VISZONYAI A kisdrlet celjara az Allattenydsztesi Kau 04 jelti, 5 hektar nagysdge t6bldjat jeldltirk ki.

2 50- A kisorleti tdbla talaja iizikai tulajdbnsagok tekinteteben vdlyog, tipunit tekintve Ramann-fete berm crorotelaj. VizgazdAlkodAs szempontjabol jo viznyel6 es vizvezeta ktmssig0, egesz szelv6nyeben kifas1 azonos meohanikai OsszetOtelli talaj. A tvlajvii berepszint alatti mely5ege negy meter alatt van. A talajkemiai vizigaatok eredmenyit a 2. tiblhaton mutatom be. 2. tablazat A kisdrleti tteilet talajk6miai vizsgalatanak eredmenye A vizsg6lat nerve o-3o Szint (reteg) me.:om 3o o Kifititts6g KA ph H 20-ban 7,05 7,32 3,12[0 8,11 CaGO 2 2,5 4,1 20,0 25,0 Humusz % 1,13 o,59 o,51 0,35 A terillet eghajlatat a Oanyugat-Dunantat jellemz6 parameterek hatarozz5k meg. A k1ima a tobb dyes 6t1tg alapjan kiegyenlitett, meusekelten meleg, teen enyhe, eleggo csapad6k0s, A -kisarletet megel6z6 6v, es a kiserlet eve azonban jelentrisen eltert az itlagt61. (3. tabazat) 3. tablazat Nap Homerseklet maximum Os a napi Atlagh5imersOklet a legeltetes id6szaka alatt (me: C ) H 6 n a p Junius Julius max. Atiag max. Atlag Augusztus max. gtiag 1-5-ig 25,4 19,8 29,3 21,7 32,5 24,7 6 - lo-ig 21,13 17,5 24,9 19,9 34,3 19, ig 22,B 18,5 24,3 19,6 29,9 22,9 1G - 20-i9 25,6 20,2 26,7 2o,6 33,6 24,o 2] ig 27,5 21,0 29,0 22,7 32,2 24, i o 22, , ,2 Havi 6tlag 24,6 2,0 27,6 21,o 32,8 23,6 Havi kozeph5mers6klet So eves 18,6 2o,7 19,5

3 Amint a tablazaton lathato, a kiserlet even n a leghomerseklet havi gtlaga mindharom nyjri hanapban meghaladta az So eves gtlagot. A gyepnbienyzet fejlodese szempontjabifilkfildn gpndot jelentett az, hogy a napi homerseklet maximuma Julius augusztus vfteig 30 CO, vagy e folott volt. A nagy meleg kgr s hatdsgt ndvelte az egesz 6vben, de killondsen julius pet81 augusztus veg6ig tart6 csapaddkhieny. Jan Artd1 szeotember vegeig az So eves Atiaghoz West 198,8 millimeterrel, a gyep fejiodeset megnatdroza tenyesziaszakban pedig 144,9 millimeterrel volt kevesebb a 0sapadek. (4. tdblazat).. 4. tab1azat A kiserlet eveben hullott csapadek mennyisege (me. mm) Nap Hbnap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. I - 5 -ig - 7,4 2,1-15,7 16,5 15,7 22, ig 0,8 6,4 1,4 0,3 5,B 23, o, ig 0,1 - o,7 3,1 2,6 48,5 21,o 0,3 2,0 16-2o-ig,8 10,1 1,8-15,4 3,o ig 2,8 o,6 28,8 10,3 12, , ig 0,1-8,9 18, ,9 8,9 Osszesen 4,6 24,5 41,6 34,2 35,0 90,9 39,2 25,0 33, eves Atlag 42,0 41,o 44,0 59,0 77,0 16,o 66,0 63,0 61,o ANYAG MdDSZER A kiserleti gyep- A kiserletet nyar vegen telepftett gyepen Allitottuk be. Mivel ezen a tabig n az elavetemeny even gyep volt, a terilletet feltores ulatt a tarackos gyepa/kotak es egy 6b Womnbvenyek Olen glialkaval kezeltok. Mint ahogy az a talajvizsg6lati eredmenyekbell 16thata, a kiserleti terulet talaja taplaldanyagban szeg6ny, ezert a gyepture's eiaitt hektlronkent

4 kg N, 85 kg P, 85 kg K motragya hat6anyagot 2o t/ha szervetregyit es 2o tine mesziszapot szlirtunk ki. A telepites elott a kbvetke76 talajmovelest alkalmaztuk: - WePtiire5 szantdssai, - tarcsazds ketszer, - asab r na, - magjgykeszites kombindtorral, - vetes es vetee lezat-dsa. Az elvetett gyupkeverek osszet6telet 2Z 5. tablazat tertelmazz8. 5. tebldzat A kiserleti gyep telepitesenel haszr1t gyepkeverek osszetetele Fe) Fe5tuce pratensis Lolium perenne Poa pratensis Trifolium repens Usszesen: Fajta Benfesta Karcagi Szarvasi Kereskedelmi Mennyiseg k F /h2 2o kg/ha Az evi sziraz nyarvege a ez 65z miatt a keles gyenge 65 egyehetlen volt s ezert 1992 merciuseban a teruleten 6 kg/ha angolperje fuliilvetest v6- geztunk, direktvet8geppel eprilis 28-6n es m4jus 26-eh gyomirta kaszelest vegeztunk. A kisdrleti dllatok. Vizsgelatainkat 5 h4egver6 1 eves kanca sikoval, es 5 magyartarka - homuzigitita vffirdstorka - holstein friz keresztezett bikaborjova1 vegaztuk. A lovak be011iteskori dtlag s 616tbmege 434 kg, a szarvasmarhake 276 kg volt. A kiserleti dlletok a vizsgdlat ideje alatt kispesziti5 takarmdnyt nem kaptak. A legelteteses vizsgaet junius augusztus 12-ig tartott. : Ezut6n - mivel a koribban ismertetett aszjlyo5 idojards matt a gyep kiegett - a kiserleti Cilatokat foszentval takarmdnyortuk.

5 -53- A mintavetel modszere A legalteteses vizsg6lat idoszaka alatt szakaszos adagolt legeltetest alkalmaztunk Egy szakaszon az allatok ftlagosain hat napig tartdizkodtak Minden 5zakaszr61 a Iegeltetes megkezde5e e16u es a legeltett's befejezese utin Jtlagmint6t vettunk. Ezek tomegeb61 sz4mitottuk ki a lelegelt fa mennyiseet es a legeltetesi veszteseget. A legeltetes clott es titan vett 10mintak kemiai bsszetetelet laboratoriumban vizsoltuk. A lelegelt zbldf0 mennyisege es annak szarazanyagtartalme ismereteben szmitottuk ki a szdrazanyagban kifejezett takarmjnyralvetelt. EREOMENYEK A vizsgalat eredmenyeit a 6. tab14zathan foglaljuk 6. tjblgzat Wivendekbikgk es hidegvert5 kancacsikdk legelteteses vizsgjlat4nak eredmienye Megnevezes Ntivendlik- Hidegvera kanca - hikak csik6 5 5 vizsg6lat icetartama (nap) _52 52 'Atlagos elotelmeg a vizsgelat kezdeten (kg) Szlrazanyag felvete1 (kg/nap) 7,90 12,10 Elotbmeg gyarapodis ( ginap) 772 Goo Legeltatesi veszteseg ( %) 34,3 24,9 list 4,hoz,g.,) t.aburat.adtaital WAt'rldY, a lviv4k s2kazanyag ielv6iele lenye gesen OW a szarvasmarh4k6ndl. Ennek ellenere a szarva5marh4k napi 616tbmeggyarapodasa Cobb mint a 10vake. A 1bvak Cobb sz6razanyag felvetele egyreszt oagy bb 418tbniegLikkel magyar 6zhat6, hiszen a ket kiserleti csoport 6tlagos elbtdmege kbztitti keilepnbseg 158 kg volt a lovak jav6ra. A ton szaralanyag felvetelnak aka masreszt abban kereshet15, hogy a lovak szglastakermanyokat gyengebb hatisfokkal h asznositj6, mint a szarvasmarh6k.

6 -54- Ez a kuldnbseg a szervesanyag emeszthetosdgeben szalma eseteben a 15 %-ot, sz6ma 65 zbadtakarmanyok e5eteben az 5-lo 16-ot is elernati. (Loewe 65 Meyer, 1988). Szinten szakirodali0 adatok igazoljgk, hogy a tdp1616anyagok relative gyengebb eme$zteset a lovak a szarvasmarhakkal szemben Cobb takarmany felvetdevel kompenz51j6k (Aiken et-al, 1989), Igy lehets6ges, hogy a gyep virdgzas elotti fejiettsegi dliapbtaban egy Id napi 91D-100 kg zdldfuvet. legel Ie. KO.1. - harm hettel kesanbi Lellettaeqi allawith.aa ez mennyiseg kg-ra csbkken (Tissecand i /90). A vizsgalat eredm6nyeit tovdbb ertekslve me011apithato, hogy a lovak tiagb takarmenyfalyete/e rem eredmeryezett jobb elotbmeggyarapod6st a szrvasmarnakkal szemben, sot napi elabmaggyarapoddsuk kevesebb a szarvasmarh6kendl. E2 ellentmond korabbi vizsgalataink (Staffer, 1991) ered- menyenek. AZ ellentmondds egyik okra az, h ogy korabbi hi.ismarha hidegverc 16 Lisszehasonlito kiserletdnkben valasztes entti dllominyokat vizsgeltunk, mig jelen kiserletunket velnztott csik6kkal es novendekbikdkkal v0- geztuk. Az ellentmond45 masik - veiemenyunk szerint 1Welent6sebb ka az atlagosta nagymertekben elter5 kedvezatien idojdrgsban es annak a gyepre gyakorolt hatds6ban kereshet5. Az dilatok ez optimalisnak tartott % szgozanyag tartalrnii gyepet csak a vizsgalat sls6 harmad6ban legelhettek. Ezedn a rendkivuli vizhiany es meleg hatdsdra a gyep szinte ldbon megszkadt, a vegetdei6 negszunt, es az allatok csak az elszgradt 30-4o %- os szarazanyag tartalmd fdvet fogyaszthatt6k Ez tova'hb novelhette a lovak eswceben az elettani okok miatt fenn6116 egyebkent is gyengebb takarmjnyortekesitest. A lovak tidbb takarmanyfelvetelet tdmasztja ald az a telly is, hogy sokkal tibb idot tbltenek legelessel, mint a szarvasmarh6k, es a gyepet jobban, kevesebb Iegeltetesi veszteseggel legelik le. tsszefoglalva neligallapithato, hogy a kadvezdtlen, ez atlag stdl Qawfmez-tekben eitero iddjgrds es annak a vizsggatrg gyakorolt nega tit( ha td5a elienere a lovak es szarvasmorhgk legeibin val6 hizlal4s4val kapcsolatban netiany olyarr alapadatot kapt&nk, amely a ke5obbi vi2sgglatok terve2es6nel feihasznalhota. 3

7 OSSZEFORAL AS A Fannon Agrgrtudomgnyi Egyetem KaposAri 411attenyesztesi Kargn Ozbtt widen_ kiserletben vizsg4ltik hilsmarha barjak es hideg- ver6 csikdk napi eleitibmeggyarapod6s6t gyepre elapozott tartasban. A hideg- %/ere csikok nepi elotomeggyarapodasa mindnarom evben table volt a borjake- nj1 (1968: 1207 g g, 1969: 1330 g g, 1990: 1749 g g). A szerzok 1992-ben kiz6r6iag gyepre alopzott hizlalasi. kiserletet allitottak be nbvendek bikakkal es l evesnel idosebb hidegver0 kancacsikakkal. A vilsg6iat fontosabb eredmenyei a kbvetkezok: a vizsgalat Mtz.ztma-. S-991nC.11 - S1 1 -)ap. Ntivendek bika Hidegvere kancsacsik6 Atlagos elatdmeg a vizsgalat kezdeten (kg) sz6razanyag felvetel (kg/nap) Elotomeggyarapaddis (g/nap) Legulte -Msi vesztes6g ( , , , ,9. A vizsgdlat idele alatt a kedvezatlen - az glagosta nagymert6kben elter6 id5jards a vizsgailat eredmeryet negativan befolygsolta. Ennek ellenere megalapithatel, hogy a kiz& - olag gyepre a1apozott marhahos es lehostermeles jbvt, egyil< :Jelentos allavi term& eam11itasi alternativ6je lehet a gyep nerveked6senek nevi kedvez6 ickljarasi kbr dlmenyek kozott i5. IRODALOM 1. Loewe, H. - Meyer, H.: Pferdezucht Lind Pferdentterung. Ulmer, Stuttgart, 387.pp. 2. MagyarorsZAg 6ghajlati atlasza II. kb -Let. AdettAr. Akademiai Kiad6, Budapest, Stefler J place van a vagollinak. Gyephasznositds - uj modon. Kistermelak lap)a. 8.sz p. 4. Tisserand, J.L : Hon-Ruminant Herbivores, Horses and Rabbits. Livestock Production Science_ 19_ SZERZOK Dr. DER FERENC egyetemi docens Dr. STEFLER JOZSEF egyetemi tanfir Or. STEFLER 56ZSEFNg egyetemi adjunktus Or. MATt SANDOR tanszeki mernjk Fannon Agudrtudom6nyi Egyetem Allattenyesztest Kar, Kappsvdr. 74o1. Postali6k: 16 Pennon Agricultural University, Faculty of Animal Science Kaposv6r, P.O.Box: 16. HUNGARY.

8 CRASS-BASED BEEF AND HORSE ME AI PROWCTION F. Der - J.Stefler - Miss J. Stefler - S. M6te Summary In an experiment conducted by the Department of Animal Breeding of Fannon Agt- ioultural University in gaposvaz in u the daily live weight gains of beef calves and sold blood foals under grass - based keeping comlition5 were investigated. The daily performances of the cold blood foals were higher for the entire period than those of the beef calves. (1988:1207 loll g) 1989;133o g, 199o:1749 g-1 90 g). An exclusively grass-based fattening experiment with steers and cold blood filly yearlings was begun in The major results of the experiment from Until (days) are as follows: Steers Cold blood fxllie Average live weight at outset (kg) Dry material intake 0<g/day) Live weight gain (9/day) Grazing lcsues (%) The results were negatively affected by the annually adverse weather conditions during the period. Nevertheless, it can safely be concluded that exclusively grass-based beef and horse meat produc Lion must be considered as one of the sign1 ficant prospective alternatives of meat production-a technique which is efficient even conditions unfavourable for healthy grass growth.