197/86. sz. ügy. Steven Malcolm Brown kontra The Secretary of State for Scotland. (a skóciai Court of Session előzetes döntéshozatal iránti kérelme)

Átírás

1 197/86. sz. ügy Steven Malcolm Brown kontra The Secretary of State for Scotland (a skóciai Court of Session előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Megkülönböztetésmentesség Egyetemi oktatásba való bejutás Képzési támogatás Az ítélet összefoglalása 1. Személyek szabad mozgása Munkavállalók Egyenlő bánásmód Szakiskolai oktatás Fogalom Egyetemi oktatás Kizárás (EGK-Szerződés, 128. cikk; 1612/68 tanácsi rendelet, 7. cikk, (3) bekezdés) 2. EGK-Szerződés Alkalmazási terület Hallgatóknak nyújtott megélhetési és képzési támogatás Szerződés rendelkezéseinek alkalmazhatatlansága Korlátok Oktatásba való bejutás költségei (EGK- Szerződés, 7. és 128. cikk) 3. Személyek szabad mozgása Munkavállaló Fogalom Korlátozott idejű, az ugyanazon ágazaton belüli egyetemi tanulmányok folytatása céljából gyakorolt szakmai tevékenység Magában foglalás Szociális kedvezmények Szakmai tevékenység időtartamától függővé tett odaítélés Nem-megengedhetőség (EGK-Szerződés, 48. cikk; 1612/68 tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) bekezdés) 4. Személyek szabad mozgása Munkavállalók Egyenlő bánásmód Szociális kedvezmények Fogalom Szakmai célból folytatott egyetemi tanulmányokhoz nyújtott megélhetési és képzési támogatás Magában foglalás Korlátok (1612/68 tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) bekezdés) 5. Személyek szabad mozgása Munkavállalók Munkavállaló gyermekeinek joga a fogadó tagállam által biztosított oktatásba való bejutáshoz Szülei fogadó tagállamban való tartózkodását követően született gyermek Kizárás (1612/68 tanácsi rendelet, 12. cikk) 1. Azok az egyetemi tanulmányok, amelyek egy szakmához, mesterséghez vagy egy meghatározott álláshoz szükséges képesítés megszerzésére készítenek fel, vagy egy ilyen szakma, mesterség vagy állás gyakorlásához a különleges képességet biztosítják a szakképzésbe tartoznak. Ugyanakkor a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1612/68 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyetemek nem tekinthetők szakiskoláknak. E rendelkezés értelmében a szakiskola fogalma ugyanis nem foglal magában minden olyan oktatási intézményt, ahol bizonyos szakképzést biztosítanak. A szakiskola fogalma kizárólag azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek csak olyan oktatást biztosítanak, amely vagy a 1

2 szakmai tevékenységgel töltött időszakon belül folyik, vagy szorosan kötődik hozzá, különösen a szakmai képzés alatt. Az egyetemek esete nem ilyen. 2. Igaz, hogy a szakmai képzésbe, beleértve általánosságban az egyetemi tanulmányokat is, való bejutás feltételei a Szerződés alkalmazási köréhez tartoznak annak 7. cikke értelmében, ugyanakkor a valamely tagállam által állampolgárainak az ilyen tanulmányok megkezdésekor nyújtott támogatás a közösségi jog jelenlegi fejlődési szakaszában nem, kivéve amennyiben egy ilyen támogatás célja az oktatásba való bejutáshoz szükséges beiratkozási vagy egyéb költségek, különösen a tandíj fedezése lenne. 3. A Szerződés 48. cikke és az 1612/68 rendelet értelmében a munkavállaló fogalma közösségi tartalommal bír. Minden olyan személyt munkavállalónak kell tekinteni, aki tényleges és hatékony tevékenységet végez, kivéve az olyan mértékben csökkentett tevékenységeket, amelyek tisztán kiegészítőnek és járulékosnak tekinthetőek. A munkaviszony alapvető jellemzője az a körülmény, hogy egy személy, egy bizonyos idő alatt, egy másik személy javára és annak irányítása alatt szolgáltatásokat végez, amelyek ellentételezéseként díjazást kap. A közösségi jog nem ír elő kiegészítő feltételeket ahhoz, hogy egy személyt munkavállalónak lehessen tekinteni. Következésképpen a tagállamok nem tehetik egyoldalúan függővé az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt szociális kedvezmények odaítélését a szakmai tevékenység egy bizonyos időtartamától. Valamely tagállam állampolgárát, aki egy másik tagállamban nyolc hónapos időtartamra munkaviszonyba lép abból a célból, hogy ott azt követően ugyanazon a szakmai területen megkezdje egyetemi tanulmányait, és akit a munkaadó nem alkalmazott volna, ha korábban már nem vették volna fel az egyetemre, az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében munkavállalónak kell tekinteni. 4. A szakmai képesítést adó egyetemi tanulmányok folytatásához nyújtott megélhetési és képzési támogatás szociális kedvezménynek minősül, amelyre az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében igényt tarthat egy másik tagállam olyan állampolgára, aki előzetes szakmai tevékenysége befejezését követően, ahhoz tárgyánál fogva kapcsolódó egyetemi tanulmányokba kezdett a fogadó tagállamban. Ugyanakkor ebből nem következtethetünk arra, hogy valamely tagállam állampolgára munkavállalói jogállása alapján tanulmányi ösztöndíjra jogosult, amikor bizonyos, hogy ezt a jogállást kizárólag az említett egyetemi tanulmányok megkezdésére való felvételének következményeként szerezte meg. Valójában a munkaviszony, amely az 1612/68 rendeletből eredő jogok kizárólagos alapja, egy ilyen esetben csak kiegészítő elem az ösztöndíj által finanszírozandó tanulmányokhoz képest. 5. A 1612/68 rendelet 12. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az oktatásba való bejutás területén csak olyan gyermek számára biztosít jogokat, aki a szüleivel, vagy valamelyikükkel egy tagállam területén élt, amíg szülei közül legalább az egyik munkavállalói minőségben tartózkodott ott. Tehát nem keletkeztet jogokat egy munkavállaló olyan gyermeke javára, aki azt követően született, hogy a munkavállaló felhagyott a fogadó tagállamban történő munkavégzéssel és tartózkodással. 2

3 A Bíróság ítélete június 21. A 197/86. sz. ügyben, a Bírósághoz a skóciai Court of Session által az EGK-Szerződés 177. cikke értelmében benyújtott, az e bíróság előtt STEVEN MALCOLM BROWN és THE SECRETARY OF STATE FOR SCOTLAND, között folyamatban lévő eljárásban, az EGK-Szerződés 7. és 128. cikkének és a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 257., 2. o.) 7. és 12. cikkének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában A BÍRÓSÁG, tagjai: Mackenzie Stuart elnök, J. C. Moitinho de Almeida és G. C. Rodríguez Iglesias tanácselnökök, T. Koopmans, U. Everling, K. Bahlmann, Y. Galmot, C. Kakouris, R. Joliet, T. F. O Higgins és F. Schockweiler bírák, főtanácsnok: Sir Gordon Slynn, hivatalvezető: B. Pastor tisztviselő, figyelembe véve a benyújtott írásbeli észrevételeket: S. M. Brown nevében R. Mackay QC, és M. G. Clarke, a Németországi Szövetségi Köztársaság nevében M. Zuleeg meghatalmazotti minőségben, a Dán Királyság nevében L. Mikaelsen meghatalmazotti minőségben, az Egyesült Királyság nevében H. R. L. Purse és D. Donaldson QC meghatalmazotti minőségben; a Bizottság nevében J. Currall meghatalmazotti minőségben; tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre, valamint az május 21-i tárgyalásra, a főtanácsnok indítványának az szeptember 17-i tárgyaláson történő meghallgatását követően, Az eljárás nyelve: angol. 3

4 meghozta a következő ÍTÉLETET 1. Az június 27-i végzéssel, amely július 31-én érkezett a Bírósághoz, a skóciai Court of Session az EGK-Szerződés 177. cikke alapján előzetes döntéshozatal céljából öt, az EGK-Szerződés 7. cikkének, és a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, október 15-i 1612/68 tanácsi rendeletnek (HL L 257., 2. o.) az értelmezésére vonatkozó kérdést terjesztett a Bíróság elé. 2. Ezek a kérdések Brown úr, az alapeljárásban résztvevő felperes (a továbbiakban: felperes ) által az alapeljárásban résztvevő alperes Scottish Education Departmentnek ( SED ), amely a Secretary of State for Scotland-nek alárendelt közigazgatási egység, a tanulmányi támogatás odaítélését elutasító döntése ellen benyújtott keresete keretében merültek fel. 3. Az iratokból kiderül, hogy felperes kettős, francia és brit állampolgársággal rendelkezik. Miután Franciaországban élt az érettségiig, 1984 elején visszatért az Egyesült Királyságba január 9-től szeptember 14-ig Edinburgh-ban dolgozott egy társaságnál. Ezt az állást az előzetes döntéshozatalra utaló határozat egyetem előtti szakképzésnek nevezi októberében villamosmérnöki oklevéllel elismert tanulmányokba kezdett a Cambridge-i Egyetemen. 4. A SED több, a nemzeti jogon alapuló indok miatt elutasította, hogy felperes számára tanulmányi támogatást nyújtson, amely magában foglalja egyrészt a megélhetési támogatást, amelynek összege a szülők jövedelmének függvénye, másrészt a tandíjnak a SED által az egyetemnek történő közvetlen kifizetését, függetlenül a hallgató vagy a szülők jövedelmétől. 5. Felperes elfogadta, hogy a nemzeti rendelkezések alapján nem jogosult. Ugyanakkor keresetet nyújtott be a bírósághoz a SED elutasító határozata ellen, azt állítva, hogy a közösségi jog értelmében joga van a tanulmányi támogatáshoz, a következő négy rendelkezés egyike vagy másika alapján: az EGK-Szerződés 7. cikke, ahogyan azt február 13-i ítéletében a Bíróság értelmezte (293/83. sz. Gravier ügy, EBHT 1985., 593. o.), az 1612/68 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, 7. cikkének (2) bekezdése és 12. cikke. 6. Miután a két fél meghatározott kérdések előzetes döntéshozatalra utalását kérelmezte, a nemzeti bíróság a következő kérdéseket tette fel a Bíróságnak: 1) Valamely egyetem nappali tagozatán folytatott, és egy olyan oklevél megszerzéséhez vezető mérnöki tanulmányok, amely lehetővé teszi jogosultja számára a villamosmérnökök szakmai testületéhez való tartozás tanulmányi feltételeinek teljesítését, amely kiegészítő szakmai tapasztalatok megszerzését követően lehetővé teszi számára, hogy okleveles mérnökként bejegyezzék és használhassa a chartered engineer címet: 4

5 a) a Szerződés 7. cikke alkalmazásában, a Bíróság által a Forcheri kontra Belga Királyság 152/82. sz. ügyben (EBHT 1983., o.) és a Gravier kontra Liège város 293/83. sz. ügyben adott értelmezésnek megfelelően, az EGK-Szerződés alkalmazási körébe tartozó szakképzésnek minősülnek-e (EBHT 1985., 593. o.), és / vagy b) az 1612/68/EGK tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett szakiskolai képzésnek minősülnek-e? 2) Az EGK-Szerződés 7. cikke alkalmazásában a szakképzésbe való bejutásnak a Bíróság által a Forcheri kontra Belga Királyság 152/82. sz. ügyben és a Gravier kontra Liège város 293/83. sz. ügyben adott értelmezés szerinti fogalmát, úgy kell-e értelmezni, mint amely magában foglalja valamely tagállam által, a nemzeti jog rendelkezései alapján az ilyen szakképzést folytató személynek vagy annak javára a) az tandíj és/vagy b) a megélhetési támogatás megfizetését? 3) Az 1612/68 rendelet 7. cikke alkalmazásában valamely tagállam állampolgárát, aki ugyanebben a tagállamban lakóhellyel rendelkezett, és aki egy másik tagállamba (fogadó tagállam) utazik, munkavállalónak kell-e tekinteni a következő esetben: a) az érdekelt az egyetem megkezdése előtt nyolc hónapon keresztül villamosmérnök gyakornokként fizetett, teljes munkaidős, szociális biztonsági rendszerbe tartozó állást tölt be, b) a fogadó tagállam területére történő belépését megelőzően már intézkedett, hogy a fent említett nyolc hónapos időszak befejeztével nappali tagozatos mérnöki tanulmányokba kezdjen a fogadó tagállam egyik egyetemén, c) az érdekeltet nem alkalmazta volna a munkaadó annak a feladatnak a végzésére, amelyet gyakorolt, ha nem fogadták volna már az egyetemen és d) ezt a munkát az elektrotechnika-ipar ágazatában a szakmai tapasztalat megszerzése céljából vállalta? 4) Abban az esetben, ha felhagy egy állás gyakorlásával a villamosmérnöki oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányok megkezdése céljából, és ténylegesen megkezdi e tanulmányokat abból a célból, hogy mérnökké váljon és mérnökként tevékenykedjen, jogosult-e egy munkavállaló az 1612/68/EGK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a hallgatóknak a nemzeti jog alapján kiutalt támogatásra, amely a tandíjak és/vagy a megélhetés fedezésére szolgál? 5

6 5) Egy adott tagállam állampolgárának gyermeke, aki egy másik tagállam (fogadó állam) területén tartózkodik, élhet-e az 1612/68/EGK rendelet 12. cikkében biztosított lehetőségekkel, amennyiben egyik vagy másik szülője, aki már se nem dolgozik, se nem tartózkodik a fogadó tagállamban, utoljára a gyermek születése előtt tartózkodott vagy állt munkaviszonyban a fogadó tagállamban, és az a tény, hogy a gyermek a fogadó tagállam területén tartózkodik, nem kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy az említett szülőt a fogadó tagállamban foglalkoztatták? 7. Az alapeljárás tényállása és jogi kerete, valamint a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételek részletesebb bemutatását a tárgyalásra készített jelentés tartalmazza. Az ügy iratainak e részei a továbbiakban csak a Bíróság érveléséhez szükséges mértékben kerülnek megemlítésre. Az első kérdésről 8. Első kérdésének első felében a nemzeti bíróság azt kívánja megtudni, hogy az EGK- Szerződés értelmében szakképzésnek minősülnek-e az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben leírt egyetemi tanulmányok. 9. Először is meg kell állapítani, hogy az EGK-Szerződés 177. cikke értelmében a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság számára biztosítania a kérdéses tanulmányok minősítéséhez szükséges értelmezési kritériumokat. 10. Ezután emlékeztetni kell arra, hogy amint azt a Bíróság a fent említett február 13-i ítéletben már megállapította, azok a tanulmányok, amelyek egy szakmához, egy mesterséghez vagy egy meghatározott álláshoz szükséges képesítés megszerzésére készítenek fel, vagy egy ilyen szakma, mesterség, vagy állás gyakorlásához szükséges különleges képességet biztosítják a szakképzésbe tartoznak. Ezen kívül egyértelművé kell tenni, hogy amint azt a Bíróság február 2-i ítéletében megállapította (24/86 sz. Blaizot ügy, EBHT 1988., 379. o.), az egyetemi tanulmányok általában megfelelnek ezeknek a feltételeknek, bizonyos különleges tanulmányi kurzusok kivételével, amelyeket jellegzetességeik miatt azoknak a személyeknek szánnak, akik inkább általános ismereteiket kívánják elmélyíteni, mint a szakmai életbe kívánnak bejutni. 11. Első kérdésének második felében a nemzeti bíróság azt kívánja megtudni, hogy az 1612/68 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a szakképzést nyújtó egyetemeket lehet-e szakiskoláknak tekinteni. 12. E tekintetben meg kell állapítani, hogy e rendelkezés értelmében ahhoz, hogy egy oktatási intézményt szakiskolának lehessen tekinteni, nem elegendő, hogy ott bizonyos szakoktatást biztosítanak. A szakiskola fogalma sokkal szűkebb, és kizárólag azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek csak olyan oktatást biztosítanak, amely vagy a szakmai tevékenységgel töltött időszakok között folyik, vagy szorosan kötődik hozzá, különösen a szakmai képzés alatt. Az egyetemek esete nem ilyen. 13. Az első kérdésre adandó válasz tehát egyrészt az, hogy azok az egyetemi tanulmányok, amelyek egy szakmához, egy mesterséghez vagy egy meghatározott 6

7 álláshoz szükséges képesítés megszerzésére készítenek fel, vagy egy ilyen szakma, mesterség, vagy állás gyakorlásához szükséges különleges képességet biztosítják a szakképzésbe tartoznak, másrészt az, hogy az 1612/68 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyetemek nem tekinthetőek szakiskoláknak. A második kérdésről 14. Második kérdésével a nemzeti bíróság azt kívánja megtudni, hogy az EGK-Szerződés 7. cikke értelmében az EGK-Szerződés alkalmazási területéhez tartozik-e az egyetem által kért tandíjaknak és a megélhetési támogatásnak a tagállam által a hallgatók javára történő kifizetése. 15. Először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a fent említett február 13-i ítéletben megállapította egyrészt azt, hogy az állampolgárságon alapuló egyenlőtlen bánásmódot az EGK-Szerződés 7. cikkével ellentétes megkülönböztetésnek kell tekinteni, amennyiben az az említett Szerződés alkalmazási területéhez tartozik, és másrészt azt, hogy a szakképzésbe való bejutás feltételei az említett alkalmazási területhez tartoznak. Az említett február 2-i ítéletében a Bíróság megállapította, hogy az egyetemi tanulmányok általában megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EGK-Szerződés értelmében a szakképzéshez tartozónak lehessen tekinteni őket. 16. Ezzel szemben a Bíróság a fent említett ítéletekben nem nyilatkozott arról, hogy egy másik tagállam állampolgárának, amikor ilyen tanulmányokba kezd, joga van-e a saját állampolgároknak nyújtott állami támogatásra. 17. A fent említett február 13-i ítéletből következik, hogy a szakképzésbe való bejutás feltételei tekintetében egy ilyen támogatás olyan mértékben tartozik az EGK- Szerződés alkalmazási területéhez, amennyiben annak célja az oktatásba való bejutáshoz megkövetelt beiratkozási vagy egyéb költségek, különösen a tandíj fedezése lenne, és következésképpen az EGK-Szerződés 7. cikkében megállapított állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elvét is ebben az esetben kell alkalmazni. 18. E feltételre figyelemmel meg kell állapítani, hogy a közösségi jog jelenlegi fejlődési szakaszában a hallgatóknak a megélhetéshez és a képzéshez nyújtott támogatás az EGK-Szerződés 7. cikke értelmében elvileg nem tartozik az EGK-Szerződés alkalmazási területéhez. Valójában egyrészt az oktatáspolitikához tartozik, amely önmagában nem tartozik a közösségi intézmények hatáskörébe (lásd a fent említett február 13-i ítéletet), másrészt a szociálpolitikához tartozik, amely a tagállamok hatáskörébe tartozik, amennyiben nem vonatkoznak rá az EGK-Szerződés külön rendelkezései (lásd a Németország és társai kontra Bizottság 281/85, /85. és 287/85. sz. ügyben migrációs politika július 9-én hozott ítéletet [EBHT 1987., o.]). 19. A második kérdésre adandó válasz tehát az, hogy az EGK-Szerződés 7. cikke értelmében, az EGK-Szerződés alkalmazási területéhez tartozik az egyetem által követelt tandíjaknak a tagállam által a hallgatók javára történő kifizetése, ugyanakkor a megélhetési támogatás megfizetése nem. 7

8 A harmadik kérdésről 20. Harmadik kérdésével a nemzeti bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy valamely tagállam állampolgárát, aki egy másik tagállamban nyolc hónapos időtartamra munkaviszonyba lép abból a célból, hogy ott azt követően ugyanazon a szakmai területen megkezdje egyetemi tanulmányait, és akit a munkaadó nem alkalmazott volna, ha korábban már nem vették volna fel az egyetemre, az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében munkavállalónak kell tekinteni. 21. E tekintetben először is hangsúlyozni kell, hogy a munkavállaló fogalma az EGK- Szerződés 48. cikke és az 1612/68 rendelet értelmében közösségi tartalommal bír. Amint azt a Bíróság már korábban megállapította, minden olyan személyt munkavállalónak kell tekinteni, aki tényleges és hatékony tevékenységet végez, kivéve az olyan mértékben csökkentett tevékenységeket, amelyek tisztán kiegészítőnek és járulékosnak tekinthetőek. (lásd a 53/81. sz. Levin ügyben március 23-án hozott ítéletet [EBHT 1982., o.] és a Kempf 139/85. sz. ügyben június 3-án hozott ítéletet [EBHT 1986., o.]). A munkaviszony alapvető jellemzője az a körülmény, hogy egy személy egy bizonyos idő alatt, egy másik személy javára és annak irányítása alatt szolgáltatásokat végez, amelyek ellentételezéséül díjazást kap. (a 66/85. sz. Lawrie-Blum ügyben július 3-án hozott ítélet [EBHT 1986., o.]). 22. A közösségi jog nem ír elő kiegészítő feltételeket ahhoz, hogy egy személyt munkavállalónak lehessen tekinteni. Következésképpen a tagállamok nem tehetik egyoldalúan függővé az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt szociális kedvezmények odaítélését a szakmai tevékenység egy bizonyos időtartamától. (lásd a 157/84. sz. Frascogna ügyben június 6-án hozott ítéletet [EBHT 1985., o.]). 23. Következésképpen a harmadik kérdésre adandó válasz az, hogy valamely tagállam állampolgárát, aki egy másik tagállamban nyolc hónapos időtartamra munkaviszonyba lép abból a célból, hogy ott azt követően ugyanazon a szakmai területen megkezdje egyetemi tanulmányait, és akit a munkaadó nem alkalmazott volna, ha korábban már nem vették volna fel az egyetemre, az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében munkavállalónak kell tekinteni. A negyedik kérdésről 24. Figyelembe véve a második kérdésre adott választ a negyedik kérdés első része, amely a tandíjakra vonatkozik, tárgytalanná vált. A negyedik kérdés második részében azt kívánják megtudni, hogy a nemzeti bíróság által meghatározott különleges körülmények között lévő munkavállaló az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében jogosult-e a fogadó államban a hallgatóknak az egyetemi tanulmányok megkezdésekor fizetett, és a megélhetésükhöz való hozzájárulásra szánt támogatásra. 25. Emlékeztetni kell arra hogy, amint azt a Bíróság mai ítéletében már megállapította (39/86. sz. Lair ügy [EBHT 1988., o.]), a szakmai képesítéssel elismert egyetemi tanulmányok folytatásához nyújtott megélhetési és képzési támogatás az 8

9 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében szociális kedvezménynek minősül. 26. Ugyanebben az ítéletben Bíróság úgy határozott, hogy egy másik tagállam állampolgárát, aki a fogadó tagállamban a szakmai tevékenységek befejezését követően szakmai oklevéllel elismert egyetemi tanulmányokba kezdett, úgy kell tekinteni, mint aki megtartja munkavállalói jogállását, és mint ilyen élhet az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében biztosított lehetőségekkel, azzal a feltétellel, hogy létezik kapcsolat a korábbi szakmai tevékenység és a kérdéses tanulmányok között. 27. Ugyanakkor ebből a megállapításból nem következtethetünk arra, hogy valamely tagállam állampolgára munkavállalói jogállása alapján tanulmányi ösztöndíjra jogosult, amikor bizonyos, hogy ezt a jogállást kizárólag az említett egyetemi tanulmányok megkezdésére való felvételének következményeként szerezte meg. Valójában a munkaviszony, amely az 1612/68 rendeletből eredő jogok kizárólagos alapja, egy ilyen esetben csak kiegészítő elem az ösztöndíj által finanszírozandó tanulmányokhoz képest. 28. A negyedik kérdésre adandó válasz tehát az, hogy azt a munkavállalót, aki valamely tagállam állampolgára, és aki egy másik tagállamban nyolc hónapos időtartamra munkaviszonyba lép abból a célból, hogy ott azt követően ugyanazon a szakmai területen megkezdje egyetemi tanulmányait, és akit a munkaadó nem alkalmazott volna, ha korábban már nem vették volna fel az egyetemre, az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében tanulmányaihoz nem jogosult a fogadó tagállam hallgatóinak fizetett és a megélhetésükhöz való hozzájárulásra szánt támogatásra. Az ötödik kérdésről 29. Az ötödik kérdés megválaszolásához meg kell állapítani, hogy felperes azt követően született, hogy a szülei felhagytak a munkavégzéssel és a tartózkodással az Egyesült Királyságban. Így ebben az államban soha nem szerezte meg a munkavállalói családtag jogállását. 30. Az 1612/68 rendelet ötödik preambulumbekezdése megállapítja, hogy a rendelet célja a munkavállalók szabad mozgásának megvalósítása, különösen a munkavállalók mobilitását gátló olyan akadályok kiküszöbölésével, amelyek kapcsolatosak a munkavállaló azon jogával, hogy családja csatlakozhasson hozzá, illetve e családnak a fogadó országban történő beilleszkedésének feltételeivel. Ebből következik, hogy e rendelet 12. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az csak olyan gyermek számára biztosít jogokat, aki a szüleivel, vagy valamelyikükkel egy tagállam területén élt, amíg szülei közül legalább az egyik munkavállalói minőségben tartózkodott ott. Tehát nem keletkeztet jogokat egy munkavállaló olyan gyermeke javára, aki azt követően született, hogy a munkavállaló felhagyott a fogadó tagállamban történő munkavégzéssel és tartózkodással. 31. Az ötödik kérdésre adandó válasz tehát az, hogy valamely tagállam állampolgárának gyermeke, aki egy másik tagállam területén tartózkodik, nem élhet az 1612/68 rendelet 12. cikkében biztosított lehetőségekkel, amennyiben egyik vagy másik szülője, aki 9

10 már nem tartózkodik a fogadó állam területén, munkavállalói minőségben utoljára a születése előtt tartózkodott ott. A költségekről 32. A Bíróság felé észrevétellel élő Egyesült Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Dán Királyság és az Európai Közösségek Bizottsága részéről felmerült költségeket nem kell megtéríteni. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a nemzeti bíróság előtt függőben lévő ügy egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségek viseléséről. A fenti indokok alapján, A BÍRÓSÁG a skóciai Court of Session június 27-i végzésével hozzá intézett kérdéseire válaszolva a következőképpen határozott: 1) Azok az egyetemi tanulmányok, amelyek egy szakmához, egy mesterséghez vagy egy meghatározott álláshoz szükséges képesítés megszerzésére készítenek fel, vagy egy ilyen szakma, mesterség, vagy állás gyakorlásához szükséges különleges képességet biztosítják a szakképzésbe tartoznak. Ugyanakkor a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1612/68 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyetemek nem tekinthetőek szakiskoláknak. 2) Az EGK-Szerződés 7. cikke értelmében, az EGK-Szerződés alkalmazási területéhez tartozik az egyetem által követelt tandíjaknak a tagállam által a hallgatók javára történő kifizetése, ugyanakkor a megélhetési támogatás megfizetése nem. 3) Valamely tagállam állampolgárát, aki egy másik tagállamban nyolc hónapos időtartamra munkaviszonyba lép abból a célból, hogy ott azt követően ugyanazon a szakmai területen megkezdje egyetemi tanulmányait, és akit a munkaadó nem alkalmazott volna, ha korábban már nem vették volna fel az egyetemre, az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében munkavállalónak kell tekinteni. 4) Azt a munkavállalót, aki valamely tagállam állampolgára, és aki egy másik tagállamban nyolc hónapos időtartamra munkaviszonyba lép abból a célból, hogy ott azt követően ugyanazon a szakmai területen megkezdje egyetemi tanulmányait, és akit a munkaadó nem alkalmazott volna, ha korábban már nem vették volna fel az egyetemre, az 1612/68 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében tanulmányaihoz nem jogosult a fogadó tagállam hallgatóinak fizetett és a megélhetésükhöz való hozzájárulásra szánt támogatásra. 10

11 5) Valamely tagállam állampolgárának gyermeke, aki egy másik tagállam területén tartózkodik, nem élhet az 1612/68 rendelet 12. cikkében biztosított lehetőségekkel, amennyiben egyik vagy másik szülője, aki már nem tartózkodik a fogadó állam területén, munkavállalói minőségben utoljára a születése előtt tartózkodott ott. Mackenzie Stuart Moitinho de Almeida Rodríguez Iglesias Koopmans Everling Bahlmann Galmot Kakouris Joliet O Higgins Schockweiler Kihirdetve Luxembourgban, az június 21-i nyilvános ülésen. hivatalvezető J.-G. Giraud elnök A. J. Mackenzie Stuart 11

12 joganyag száma: 61986J0197 Angol Magyar Francia Német equal treatment vocational training egyenlő bánásmód szakképzés égalité de traitement formation professionnelle Szerepel a glosszáriumban école professionnelle tuition fee frais de scolarité relation d emploi allowance támogatás allocation Beihilfen X ingénieur éléctricien maintenance grant construction électrique bourse d entretien X X Megjegyzés szakiskola tandíj Gleichbehandlung berufliche Bildung; berufliche Ausbildung munkaviszony villamosmérnök elektrotechn ika megélhetési támogatás 12