Fogalom. Globalizáció. Az emberiség életgörbéje. A globalizáció jelensége és fő területei
|
|
- Kornél Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fogalom Kereskedelem: A termelést és a fogyasztást köti össze. (Mind a beszerzés, mind pedig az értékesítés a piacon történik.) A kereskedelem az emberek közötti munkamegosztás kiszélesedésének eredménye. Hozzájárul a nemzetgazdaság eredményes működéséhez, elősegíti az erőforrások hatékony kihasználását, meggyorsítja a befektetett pénzeszközök megtérülését. Globalizáció Tóth É. Kereskedelmi ismeretek 1 Az emberiség életgörbéje Az emberiség életgörbéje Az életgörbe a mindennapi tapasztalatok alapján szemléli és magyarázza sokféle gazdasági és társadalmi rendszer fejlődését Az görbe inflexiós pontjai válságokat jelölnek Az elmúlt öt évszázad fejlődését a gyorsuló növekedés jellemezte A 20. század végén a növekedés lelassul és az érett állapotba simul bele Napjaink gazdasági, társadalmi és kulturális jelenségei az átmenet válságára utalnak A 21. század négy meghatározó trendje 1. Globalizáció 2. E business és hálózati gazdaság 3. A szűkösség új korszaka 4. A térségbeli, a motivációs és az életmódbeli különbségek növekedése A globalizáció jelensége és fő területei A globalizáció = a termelési tényezők, a társadalmi intézmények, a politikai feltételek, a fogyasztás, a technológiák, a kultúra alapvető területeinek, valamint az üzleti, kormányzati, és nem kormányzati szervezetek növekvő mértékű, szorosságú, és kihatású összekapcsolódása, majd összefonódása.
2 A globalizáció fogalmi kérdései Sokféle értelmezés, divat, új fogalom Szó szerint: világméretűvé válás Első Levitt: A piacok globalizációja c. tanulmányában (1983) (?) definíciók két típusa: köznapi tudományos A köznapi definíciók Közös jellemzők: közvetlen tapasztalati tényekre épülnek általában elfogultak morálisan kezelik a globalizáció (áldás vagy átok) nem tekintik új jelenségnek, csak korábbi folyamatok folytatásának (mindig is ebbe az irányba haladt a világ) Típusai: a globalizáció, mint nemzetköziesedés a globalizáció, mint piaci liberalizáció a globalizáció mint homogenizálódás a globalizáció mint amerikanizálódás, vagy westernizáció Globalizáció, mint nemzetköziesedés A világ gazdaságainak és társadalmainak felgyorsult nemzetköziesedése. Az erőforrások áramlása tömeges Hajtóerő: a közlekedési és kommunikációs technika E felfogás szerint a globalizáció mennyiségi kérdés Globalizáció, piaci liberalizáció A szabad külkereskedelem, piacgazdaság és a neoliberalizmus világméretű terjedése A nemzetállamnak egyre kisebb szerep Globalizáció, mint homogenizálódás Az áruk, termékek (kultúrák, ideológiák, technika) világszerte elterjednek Korábban: világvallások nem globálisan terjedtek? Napjainkban: nagyvállalatok globális termelési bázison állítják elő termékeiket, ill. globális léptékben történik az értékesítés is Az amerikai termék ~ globális termék Ellenpéldák: Latin amerikai szappanopera Keleti vallások Svájci órák Japán vállalatvezetési eljárások Ír népzene Kínai tömegcikkek stb.
3 A tudományos definíciók A tudományos definíciók a globalizáció egy egy megjelenési formáján kívül annak működését kívánják megragadni. Global Village Az egyik legelső Anthony Giddens től származik: A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamtok befolyásolják, és viszont. Három aspektusát emelik ki: a globalizáció mint integráció a globalizáció mint interdependecia a globalizáció mint hálózat Ami közös: a földrajzi helyek radikálisan átértékelődnek. Tudományos definíció A globalizáció: integráció, kölcsönös függésrendszer, hálózatok kialakulása A globalizáció a földrajzi helyek szerepének átértékelődésével gyökeres és minőségi változás a korábbi időszakokhoz képest. Sebességében Földrajzi hatósugarában Szereplőiben Ágazat súlypontját tekintve globalizáció a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja. A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A gazdaság terén a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk. Megjelentek a globális társadalom csírái is: paradox módon a világszerte terjedő globalizációellenes mozgalom éppen ennek a jelenségnek a megnyilvánulása. Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szolidaritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul. Érvelésükkel számos ponton egybecseng szélsőjobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat. Globalizáció a világ gazdaságában és társadalmában bekövetkező változások, amelyek az új kommunikációs technológiáknak és az ebből eredő tér-idő összesűrűsödésének köszönhetőek. Forrás: P. Haggett: Geográfia, Globális szintézis 786. o., Typotex kiadó, Bp., Forrás: A globalizáció fő összetevői A termelési tényezők globalizációja Tőke Alapanyagok Munkaerő Szolgáltatások Technológia és szabványok Információ A fogyasztás globalizációja Áruk szabad áramlása A kereskedelem szintjének növekedése A szükségletek homogenizálódása A globalizáció fő összetevői (2) A politikai feltételek globalizálódása adók, járulékok, ösztönzők munkajog, foglalkoztatás politikai feltételek (politikai struktúra, szabályrendszerek), társadalmi struktúrák (középosztály és jóléti állam) A társadalmi feltételek globalizációja kultúra, szokások, alapvető paradigmák A szervezetek globalizációja nemzetközi szervezetek nemzetközi vállalatok
4 A globalizáció mozgatórugói (1) 1. A piacok egyre növekvő konvergenciája összeolvadása A fogyasztói igények hasonulása Az un. globális fogyasztó és a globális disztribúciós csatornák kialakulása. A marketing módszerek és modellek globálissá válása és emiatt globális alkalmazhatóságuk növekvő mértéke 2. A globális működéssel elérhető költség előnyök jelentőssé válása. A méret gazdaságosság globálisan érvényesül A források globális megszervezéséből fakadó hatékonyság Az egyes országokban elérhető egyedi költség előnyök kihasználása ( pl: alacsony munkaerő vagy szállítási költség ) Az egyre növekvő fejlesztési költségek megosztása A tanulási görbe és a kompetenciák globális hasznosítása A globális logisztika és elosztás kiaknázása. A globalizáció mozgatórugói (2) 3. A kormányok globalizációt segítő politikái akciói Kereskedelempolitikai kedvezmények A termékek és az infrastruktúra műszaki szabványait érintő politikák, amelyek a rendszerek összekapcsolhatóságát alapozzák meg. A betelepülést támogató kormányzati politikák és szabályozás 4. A globális verseny következményei: A kölcsönös globális függés állapotának kialakulása. Globális versenytársak megjelenése Az export és import magas szintje n n n n STRATÉGIAI ALAPTRENDEK EURÓPA ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA Európa ökológiai lábnyoma (= népesség x bőség x technológia) túllépte a kontinens kétszeresét. NÉPESSÉGSZÁM A népességszám nem éri el az újratermeléshez szükséges minimumát re a függőségi arány 50 % lesz. PROTESTÁNS ETIKA VS. ÉLVEZET-KÖZPONTÚ ÉLETMÓD Csökken a jövőről való személyes gondoskodás értsd: befektetés magamba (tanulás, munka), saját jövőmbe (továbbtanulás, megtakarítás, takarékoskodás, családalapítás, gyerekvállalás és nevelés) ösztönzöttsége. A BIZALOM ÉS A TOLERANCIA SZÁLAINAK FOSZLADOZÁSA A bizalmon, a szabadságon, és a teljesítményen alapuló kultúránk más életmodellt befogadó képessége a végéhez közeledik. A jólét terjedése A jólét terjedése A fogyasztási javak kínálata döbbenetes mértékben megsokszorozódik, és egyre gyorsuló mértékben terjednek el a legtöbb társadalmon belül. A gazdasági növekedéssel egyre több országban, egyre többek birtokolják az új javakat, Egyre többen ülnek fel a hedonista mókuskerékre (nő az addiktív fogyasztok, és a kényszeresen vásárlók aránya). A választék szélesedése azonban egy szinten felül nem növeli arányosan az elégedettséget A 21. század tendenciája: kialakul a luxus tömegfogyasztás és a sudden wealth syndrome. Az egyenlőtlenség eloszlása
5 A jólét egyenlőtlen eloszlása a világban Az egyenlőtlenség oka: a történelmi múlt és az intézmények. Az elmúlt évszázad trendje: a nemzetek közötti egyenlőtlenség csökkenése, és egyesek leszakadása. Az egyenlőtlenség orvoslása halaszthatatlan: megrázóak a demonstrációs hatások. Az orvoslás elkerülhetetlen tényezője: az évszázadok óta követett kultúra (részbeni) megváltoztatása. A 21. század trendje: egyre nő a kényszer, és a gyógymód fájdalmassága, miközben éppen ezért csökken a valóban hatékony gyógymód alkalmazásába vetett bizalom és igény A növekedés határai A növekedés határai A növekedésnek határai sokáig nem észrevehetőek, majd lokális problémák egyre növekvő soraként hirtelen elénk lépnek Az átlagember azt reméli határ a csillagos ég, de a szakemberek már tudják: a fák nem nőnek az égig A határokat sokféleképen lehet megközelíteni: fokozatos belesimulás, túllövés, majd összeomlás, csillapodó ingadozás, nem csillapodó ingadozás Az emberiség túllépte a Föld ökológiai lábnyomát, a szűkösség közvetlenül is érzékelhető A 21. század trendje: a globális felmelegedés, biodiverzitás szűkülése, az olaj ár növekedése, az ökológiai lábnyom kényszerű csökkentése minden területen érzékelhető. A boldogság trendjei A boldogság trendjei Minél gazdagabb (nagyobb GDP jű) egy ország, annál több a magát boldognak tekintő ember, Minél nagyobb a jövedelme az átlagpolgárnak, annál inkább hajlamos boldognak tekinteni agát. Egy GDP és egyéni jövedelemszint felett azonban a boldogság telítésbe megy. Az anyagi javak növekedése nem növeli a boldogságot, sőt új aggodalmak, és új szempontok merülnek fel. A 21. század trendje: A határboldogság nullához tart. Az öröm és a boldogság szétválik, és egyre inkább életprogram függővé válik. Henry Kissinger (2001) A modern korban azonban a terület mint a nemzet erősségének alkotóeleme elvesztette jelentőségét. Egy ország hatalmát sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a technológiai fejlődés, amihez nincs szükséges területgyarapodásra. 30
6 Bill Gates (1999) Ledőlnek a földrajzi korlátok Az internet térhódítása előtt a dolgozó földrajzi korlátok közé volt szorítva. A hálózati kommunikáció azonban nem teszi többé szükségessé, hogy a munkavállaló a munkahelyéhez közel éljen. A korszerű telekommunikációs hálózatok már hozzáláttak a földrajzi akadályok elhárításához. Globális világgazdaság a tér újrafeldezése Ø Koncentráció dekoncentráció Ø Virtuális tér HÁLÓZAT Ø A földrajzi helyzet relatív értelmezése Ø Helyek a térben helyett áramlások a térben Ø Világvárosok global city k A világ 500 legnagyobb vállalatának központjai azaz headquarter -ei, Gazdasági globalizáció (2009) A transznacionális vállalatok legfontosabb telepítőtényezői 1. A piac bővülésének perspektívája 2. A piac nagysága 3. Profitkilátások 4. Politikai és társadalmi biztonság 5. Jogi és szabályozási környezet 6. A munkaerő minősége bal500/2009/maps/top50.html 36
7 A külföldi tulajdonú vállalatok száma a világ országaiban, A kommunikációs globalizáció értelmezése F. Fukuyama( A történelem vége és az utolsó ember. Európa, 1994.) vs. S. P. Huntington ( A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, 2006) Francis Fukuyama szerint, ha a társadalmak elérték a liberális demokrácia szintjét, történelem végéről beszélhetünk. Vagyis az emberek legfőbb vágya az elismerés, értékeik megbecsülése mások által. Ha ezt elérte nincs miért tovább küzdjön. Ezen elvárás pedig csakis a liberális demokráciában teljesülhet. A szerző szerint ezen a szinten már nincsenek konfliktusok, háborús helyzetek, mindent az egyenlőség és megértés ural. (ellentétben a más kormányzati formákkal szemben). 37 Samuel P. Huntington ( ): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Huntington (2006) értelemben vett civilizáció fogalma: a kulturális értelemben: értékek, normák, vallási előírások és a hasonló világlátás összessége. Megállapításai A hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják. Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják. A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek. Alaptézisei A civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak. Globális civilizáció nem fog kialakulni. A modernizáció nem eredményez nyugatiasodást. A mai világ sokoldalú és sokpólusú. Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik. Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki. A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal. El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik. Társadalomtípus Világkép Közösségi képlet Halász-vadászgyűjtögető Statikus Horda (25-50) Nagycsaládosok csoportja (50-150) Földműves Dinamikus Falusi közösség ( ) Városi/városszövetségi ( millió) Ipari Energiacentrikus Nemzeti/regionális (8 millió-2 milliárd) Információs Információcentriku s Az információs társadalom gazdasága Nemzeti/multiregionális (800 millió-4 milliárd) Globális (???) 1. Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját 2. A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelő és felhasználó mag köré szerveződik 3. Az információ mint gazdasági termék fontossága meghaladja az árukét, az energiáét és a szolgáltatásét A világ országainak centrum periféria megoszlása I. A világ országainak centrum periféria megoszlása II. A globális világ periférikus félperiférikus helyzetű országai a GNP/fő általában USD között, a világgazdasághoz történő integráció már kezdetét vette, az információs társadalom fejlettségi még alacsony szinten áll, A globális világ periférikus helyzetű országai a népesség szociális helyzete még messze nem éri el a megfelelő a GNP/fő általában 800 USD alatt, szintet. a világgazdasághoz történő integráció foka még igen A globális világ félperiférikus helyzetű országai alacsony, de esetenként magas fokú is lehet, a GNP/fő általában USD között, az információs társadalom fejlettségi foka még igen magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de kezdetleges, országonkénti eltérések lehetségesek, a népesség szociális helyzete kritikus. az információs társadalom kialakulása már megkezdődött, In: A globális világ politikai földrajza / szerk. Bernek Á. Budapest, a népesség szociális helyzete megfelelő. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 (belső fedél) A globális világ félperiférikus centrum helyzetű országai a GNP/fő általában USD között, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége már magas fokú, de még elmarad a centrumországokétól, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. In: A globális világ politikai földrajza, i.m. (belső fedél) A globális világ centrum helyzetű országai a GNP/fő általában USD felett, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége igen magas fokú, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ.
8 Globalizáció s mcdonalds.jpg donalds.jpg g Globalizáció s mcdonalds.jpg donalds.jpg g Az első McDonald s éttermek megnyitási évei a Föld országaiban A globalizáció hatására eltűnik a helyi kulturális milliő? Globalizáció eredményeképp csak átalakulnak a helyi kultúrák. A hazai és helyi mellett megjelenik a külföldinemzetközi GLOBÁLIS A globális nagyvállalatok célja: termékeik a lokális közeg részét képezzék. Forrás: Mcdonalds_World_locations_map.PNG
9 A globális lokális paradoxon főbb jellemzői (vállalati, iparági folyamatok Michael PORTER) GLOBÁLIS Apiaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek. A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, a piaci szereplők közötti információk áramlása egyidejű és határtalan globális verseny és piac bárhonnan bármit bárhol bárhová LOKÁLIS A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: fennmaradnak a jelentős különbségek, nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a nem tárgyi javak válnak döntővé. Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: hazai bázisa egyértelműen megadható, a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó. Az ágazatok többségében a világ vezető versenyző cégeinek: kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, a termelő és kiszolgáló részlegek dekoncentrálódnak a félperifériákon. új regionális/lokális specializáció a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak Újjászerveződő regionális specializáció Egy új munkamegosztás jön létre: tudásalapú gazdaság Térbeli koncentráció: magas hozzáadott értékű, stratégiai tevékenységek Térbeli dekoncentráció: sztenderdizálható, alacsony jövedelmezőségű, helyettesíthető tevékenységek Új folyamatok és jellemzőik: Az outsourcing miatt megnövő tranzakciós költségek növekvő szerepe (ez lokális térségben csökkenthető) Koncentrációs dekoncentrációs folyamatok együtt Olcsóbbá vált (fajlagos) szállítás és közlekedés Megnőtt az üzleti szolgáltatások gazdasági szerepe Felértékelődött a tudásalapú, tudásintenzív gazdaság Globalizácó Lokalizáció Glokalizáció Globalizáció Lokalizáció Roland Robertson Glokalizáció Nem egymást kizáró folyamatok, hanem kiegészítik egymást. Robertson Glokalizáció marketingstratégia globális és lokális erőforrások kölcsönhatása világgazdaság stratégiai helyszínei. LOKÁLIS G L O K Á L I S GLOBÁLIS Globális stratégia és lokális megvalósítás
10 Üzleti környezet 30% Humánerőforrások 30% Tőkevonzás 40% Globális szolgáltatások lokalizációs indexe Infrastruktúra Szellemi tulajdon védelme Az ország üzleti környezete Kulturális jellemzők Munkaerő kínálat Oktatás és nyelvtudás IKT szolgáltató szektor Kockázatok Infrastrukturális költségek Adózás és járulékos költségek Kompenzációs költségek Telefon, internet, energiaszolgáltatás Szoftverkalózkodás, információvédelem A kormány IKT szektornak jutatott támogatásai, befektetők száma és szerepe, regulációs költségek, biztonsági kockázat Aktív keresők, alkalmazkodóképesség, felsőfokú képzettség Az IKT szektor nagysága, IT továbbképzési lehetőségek színvonala Munkaerőhiány lehetősége Lakbér, közüzemi díjak, nemzetközi telefonhívások díja, utazási díjak Adóterhelés szintje Korrupció szintje, árfolyamingadozás GSLI 2007 Világgazdasági betegségek Infláció Munkanélküliség Hiány Adósságok Növekedési zavarok Káros egyenlőtlenségek Bürokratizálódás Globális világproblémák Demográfiai robbanás Élelmezési problémák Urbanizáció Energetikai kérdések Nyersanyag kérdések Ökológia gondok K Ny dichotómia É D kettősség Új pénzügyi rendszer Információ A globális jelenlétet választó vállalatok stratégiai lehetőségei Az egyik hatás: vállalatra nehezedő költség nyomás, és A másik hatás: vállalatra nehezedő helyi felelősségvállalás mértéke Alacsony helyi felelősségvállalás Magas helyi felelősségvállalás Internacionális stratégia Arra törekedni, hogy a rendelkezésre álló képességeket és tapasztalatokat, mint egyedi erőforrásokat más országokba átültetve növeljük a fogyasztó által érzékelt hozzáadott értéket. Magas költségnyomás Alacsony költségnyomás GLOBÁLIS (Gillette, Coca-Cola vagy repülőgép ipar) INTERNACIONÁLIS (Export divat-ipar) TRANSZ-NACIONÁLIS (Tanácsadó-, vagy autóipar) SOK NEMZETISÉGŰ (IKEA vagy kis kereskedelem) Ez a stratégia akkor sikeres, ha a vállalati rendelkezik valami megkülönböztető képességgel, amelyet át tud vinni, ugyanakkor az adott országban nem túl erős a helyi feltételekhez való igazodásra vonatkozó nyomás.
11 Soknemzetiségű stratégia Globális stratégia Ez a stratégia arra törekszik, hogy a vállalati minden egyes országban képes legyen a helyi környezet által megkívánt egyedi társadalmi elvárásoknak megfelelni. Tudatosan illeszti termékeit/szolgáltatásait a helyi igényekhez. Ennek a stratégiának akkor van értelme, ha a vállalat minden egyes országban jelentős helyi nyomásnak van kitéve az egyedi követelményeket illetően, de nincs nagy megszorítás az árakkal kapcsolatban. Az ezt a stratégiát követő vállalatok arra törekednek, hogy az addigi tevékenységük eredményeként felhalmozott tapasztalatok, és erőforrások kiaknázásával költségmegtakarítást érjenek el. Ez a stratégia akkor követhető, ha magas a nyomás a költségek csökkentésre de viszonylag alacsony az elvárás az egyedi helyi igények figyelembevételére. Transznacionális stratégia Az ezt a stratégiát követő vállalat igyekszik kihasználni eddigi tapasztalatait és erőforrásait, miközben a környezet nyomásának megfelelően törekszik helyi megoldásokat alkalmazni Ez a stratégia akkor ajánlható, ha a vállalatnak valóban mindkét nyomással egyidejűleg kell szembenéznie. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI Pozitív hatások - Tudományos, technikai vívmányok, kultúra exportja - Szabályozás és ellenőrzés rendszerének fejlődése - Az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák kialakulása Negatív hatások - Elmélyíti az egyenlőtlenségeket - Helyi (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válhatnak - Felszínre hozza a civilizációs konfliktusokat - Általánossá teszi a terrorizmus veszélyét A globalizáció azokra az országokra hat pozitívan,amelyek politikailag stabilak, infrastruktúrájuk elfogadható, oktatási színvonala jó, rendelkezik képzett mérnökökkel, szakmunkásokkal. A globális verseny jellemzői Globalizáció: a gazdaságok összefonódása politikai, gazdasági és társadalmi szinten Multinacionális cégek dominanciája Új piacok jelentősége megnő Kereskedelmi egyezmények kötése és kibővítése A technika és technológia gyors fejlődése Ambivalencia: a kereslet homogenizálása vs. az igények differenciálódása Külkereskedelmi ismeretek
12 A globalizáció következményei Esélyek: Új piacok Növekedés Veszélyek: Új versenytársak Piacok transzparenciája nő Követelőző fogyasztók Külkereskedelmi ismeretek wto jpg
Vegyél elő papírt és tollat!
Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember
Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban Dr. Bernek Ágnes 2008. szeptember A TÉR vertikális és horizontális térségi felosztás Vertikális térségi felosztás nagytérségi
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ FOGALMA
GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket
RészletesebbenTérbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )
Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek
RészletesebbenA társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenHospodárska geografia
Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenAz Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben
Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre
RészletesebbenA globális világrendszer kialakulása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Mi a globalizáció? - Diana hercegnı
RészletesebbenA turizmus rendszere 6. p-marketing
A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
RészletesebbenMenedzsment alapjai A vezetés és a szervezet környezete
Menedzsment alapjai A vezetés és a szervezet környezete A szervezet mikro és makro környezete Politikai-jogi környezet Technológiai és tudáskörnyezet Verseny- vagy akciókörnyezet Szervezet Gazdasági környezet
RészletesebbenA turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET
A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenGlobalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a
Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo
RészletesebbenExport húzza a gazdaságot
Export húzza a gazdaságot - vállalati elvárások Gödri István Bosch Rexroth Pneumatika kft 1 A nagy kép amit most látunk Elvárások vállalati szinten Globális kihívások rövid és közép távon 2 3 Export húzza
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.
GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenKörnyezetelemzés módszerei
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági
RészletesebbenDivatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.
A globalizáció és nemzetközi pénzügyi rendszer Monetáris és fiskális politika Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó, egyetemi docens Mi a globalizáció? Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés?
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenA technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére
A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenA globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824
A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A szorgalmi időszak utolsó hetében, december 19-én írásbeli elővizsga tehető.
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenA FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI
A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia
RészletesebbenAprófalvak innovatív fejlesztése
Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot
RészletesebbenJogi és menedzsment ismeretek
Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák
RészletesebbenA GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER
A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenStratégiai döntéstámogatás módszerei
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Hangsúlyeltolódás stratégiai gondolkodásmód Költségszerkezet Stratégiai döntéstámogatás
RészletesebbenGlobális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása
Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot
RészletesebbenGlobális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.
Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenA vándorlási folyamatok elemzésének kérdései
A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés
RészletesebbenÁllami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben
Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,
RészletesebbenA hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenA járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban Az életszínvonal alakulásának egyik mércéje a motorizálódás foka A gazdaságban és a foglalkoztatásban kiemelt
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenDIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.
DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság
RészletesebbenVálság, élénkítő csomag és migráció Kínában
Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem Foglalkoztatás-politikai
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenMigrációs kihívások a multikulturalizmus vége?
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális
RészletesebbenSSO-K HELYE ÉS SZEREPE A JELEN GAZDASÁGI KÖRNYEZETBEN. Forgács Judit 2016 május 10
SSO-K HELYE ÉS SZEREPE A JELEN GAZDASÁGI KÖRNYEZETBEN Forgács Judit 2016 május 10 ÁTTEKINTÉS Miért támogatja a kormányzat az SSOk létrejöttét? Mi a célja vállalatnak a kiszervezéssel/sso létrehozásával?
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenArday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,
Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenDr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek
Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek 2 Változás sebessége A gazdasági átalakulás nehezen követi a technológiai fejlődést Technológiai változás
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében
RészletesebbenThe possibility of complex transport-logistic chains
1. Nemzetközi Logisztikai Nap Debreceni Egyetem 2009. október 2. Komplex közlekedéslogisztikai láncok lehetőségei The possibility of complex transport-logistic chains Dr. BERÉNYI János tudományos tanácsadó
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenA magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége
RECOM, Gazdaság-Kutatás-Innováció Szombathely, 2010. december 13. A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége Dr. Grosz András MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az előadás felépítése
RészletesebbenLOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ
LOGISZTIA ÉS GLOBALIZÁCIÓ A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, - termékek és termékjellemzők változatának
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenErősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon
Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenKooperáció lehetősége és szükségszerűsége B2B-piacokon a kis- és középvállalkozásoknál. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
Kooperáció lehetősége és szükségszerűsége B2B-piacokon a kis- és középvállalkozásoknál Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Változó verseny üzleti kapcsolatok Az információs- és kommunikációs
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenA Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes
A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb
RészletesebbenTárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenÁgazati sajátosságok Kocsisné Kiss Ágnes Szakértő (BIMEO Kft.)
MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A TEXTÍLIA, RUHÁZATI TERMÉK, BŐRTERMÉK ÉS LÁBBELI ÁGAZATBAN (GINOP-5.3.4-16-2016-00010) Ágazati sajátosságok Szakértő (BIMEO Kft.) 1 Az ágazat a számok tükrében
RészletesebbenA HR tanácsadás új kihívásai a 21. század első felében
A HR tanácsadás új kihívásai a 21. század első felében Dr. habil. Szretykó György egyetemi docens, SZE A globális kapitalizmus válsága Centrum-periféria viszony A spekulatív tőkemozgások felerősödése A
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenJAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS
JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenÉrtékelvű helyzetelemzés 2. Tétel. Dr. Petruska Ildikó
Értékelvű helyzetelemzés 2. Tétel Környezet Versenytársak ajánlatai Stratégiai egyensúlyi pont (sweet spot) Ügyfelek igényei Vállalat képességei A környezet elemzése Makrokörnyezet Versenykörnyezet Belső
Részletesebben1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.
1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése. Tananyag: Carlton -Perloff 1. és 3. fejezet 8.fejezet 279-282.o. A piacelmélet
RészletesebbenPROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
RészletesebbenE-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing
E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka
RészletesebbenÁgazati sajátosságok
MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A TEXTÍLIA, RUHÁZATI TERMÉK, BŐRTERMÉK ÉS LÁBBELI ÁGAZATBAN (GINOP-5.3.4-16-2016-00010) Ágazati sajátosságok MKSZ elnök 1 Az ágazat a számok tükrében EU TEXTIL/RUHA
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2017
Konjunktúrajelentés 0 A DUIHK. Konjunktúra felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0. április. DUIHK Konjunktúrajelentés 0 Miért fontos? Gazdasági helyzet Munkaerő piac Gazdaságpolitika
RészletesebbenVersenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5.
Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató 2013. November 5. Az új korszak átformálja a üzleti folyamatokat Big Data, közösség, mobil és felhőalapú e-business
RészletesebbenDr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem
Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem Megújulás és fenntarthatóság a versenyképes és tudásalapú Magyarországért. VIII. Nemzetközi Tanácsadói Konferencia. Budapesti Kereskedelmi
RészletesebbenSzociális gazdaság és vidékfejlesztés
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai
Részletesebben