A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény évi módosításai

Átírás

1 A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény évi módosításai 1. Általános rendelkezések Az eddigiek során csak törvény írhatta elő, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. A módosítással közérdekből, illetve hitelezővédelmi célból ezt kormányrendelet is előírhatja. [Gt ának (4) bekezdése] Nonprofit gazdasági társaság [Gt. 4. -ának (4a), (5)-(6),(7)-(8) bekezdése] (Hatályos: től.) Az új előírás szerint a nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet. A nonprofit gazdasági társaság létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság nyilvántartásba vesz, ha közszolgáltatási szerződést kötött és a kérelmező magánokiratban vállalja a külön törvény [a Civil tv.] szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Kapcsolódóan új előírás az is, ha a szervezet két lezárt üzleti év adatai alapján sem teljesíti a feltételeket, a két év vonatkozásában visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettség keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Ezen adófizetési kötelezettség, valamint az adóalap semmilyen jogcímen nem csökkenthető. Változás az is, hogy a megszűnő nonprofit gazdasági társaság megmaradt vagyonát a cégbíróság, ha arról a társasági szerződés, az alapító okirat nem rendelkezett, nem a megszűnő nonprofit gazdasági társaság közhasznú tevékenységével azonos vagy ahhoz hasonló közérdekű célra, hanem a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására fordítja Fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai [Gt. 5. -ának (5)-(10)bekezdése] Az új előírás a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, un. fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a fantomcégek kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt. A tilalom arra is kiterjed, hogy ezek a személyek 5 évig nem alapíthatnak vagy nem szerezhetnek részesedést olyan gazdasági társaságban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többségi tulajdonosok. Részleteiben: A törvényi előírás szerint az a személy, akinek mint a megszűnt társaság vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának (a továbbiakban: többségi tulajdonos) felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített kötelezettségekért Gazd.társ.szóló évi IV. tv évi mód. doc

2 2 a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja, nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést, nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja. Az utóbbi két tilalom vonatkozik arra a társaságtól megváló személyre is, aki a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért való felelősségéből következő helytállási kötelezettségének nem tett eleget. A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időartama és annak eredménytelenségétől számított öt év. Eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, amelyről a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során, a törlést követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság többségi tulajdonosa, kkt. tagja és bt. beltagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos volt. 2. Társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) [Gt ának új (3a) bekezdése, (4) bekezdése, 12. -a (1) bekezdésének b) és c) pontja, (2) bekezdése] A kiegészítő rendelkezés szerint az ügyvédnek a jövőben a társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végeznie az ügyvédi törvény szerinti azonosítást (az ügyfél által a rendelkezésére bocsátott, az ügyfél személyazonosságát és lakcímét igazoló adatoknak a központi nyilvántartási adatokkal való egyezősége és érvényessége megállapítása érdekében az ügyvéd megkeresheti, megkeresi az illetékes hatóságot) annak érdekében, hogy már a társaság alapításakor ellenőrzött legyen az alapítók személyazonossága, elősegítve ezzel a későbbi visszaélések megelőzését. A 12. részletezi, hogy mit kell a társasági szerződésben meghatározni. Ezek közül néhány módosult. Ilyenek a gazdasági társaság tagjaira vonatkozó adatok, mivel természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatokat és lakcímet is kell a társasági szerződésnek tartalmaznia. Természetes személyazonosító adat: a magánszemély családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, és anyja születési családi és utóneve.

3 3 A társasági szerződésben eddig a gazdasági társaság azon tevékenységeit kellett meghatározni, amelyeket a társaság a cégjegyzékben fel kívánt tüntetni. Az új előírás szerint a Ctv.-vel összhangban a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét a TEÁOR nomenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül szerepeltetni kell az alapításkor. A módosítás szerint azonban a társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását. A cégjegyzékben szereplő adatok az által lesznek naprakészek, hogy a megváltozott tevékenységi körökre vonatkozó adatokat a TEÁOR nomenklatúra szerinti besorolással az állami adóhatóság elektronikus úton továbbítja a cégbíróság részére. 3. Az előtársaság [Gt ának (2)-(3) bekezdése] Hatályos: től. Az előtársasági jelleget a korábbi előírás szerint a cégbejegyzési eljárás alatt, az új előírás szerint a cégbejegyzési eljárásban az adószám megállapítását követően a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött bejegyzés alatt ( b.a. ) toldattal kell jelezni. Indoka az, amíg a cégbíróság nem kapja meg az adószámot, addig a társaságot nem jegyzi be. Kapcsolódik az előbbiekhez a következő módosítás, mely szerint az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet eddig a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően, az új előírás szerint a gazdasági társaság adószámának megállapítását követően folytathat. 4. Vezető tisztségviselő [Gt ának (3)-(4) bekezdése, új (5)-(9) bekezdése] A módosítás 3 évről 5 évre emeli azon gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó tilalmat, akik a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt, és kiterjeszti a többségi tulajdonosra is. Ez az előírás alkalmazandó arra a vezető tisztségviselőre, többségi tulajdonosra is, akinek a felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, az a személy, akinek mint a megszünt társaság vezető tisztségviselője, többségi tulajdonosa = felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített kötelezettségekért

4 4 = a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és annak eredménytelenségétől számított 5 év. Eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, erről a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság eltiltó végzése elleni fellebbezés lehetősége a Ctv.-ben biztosított. Így a vezetői tisztségviselő igazolhatja, hogy neki fel nem róható okból következett be az eltiltásra okot adó körülmény. Külön törvény alapján a vezető tisztségviselő helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért akkor is fennállhat, ha a társasági vagyon hiányában a bíróság nem vizsgálja külön a fizetőképtelenséget, hanem egyszerűsített eljárásban szünteti meg jogutód nélkül a társaságot [Gt ának (3) bekezdése]. A cégvezetőkre az előbbiekben körülírt előírásokat megfelelően alkalmazni kell [Gt ának (3) bekezdése], tekintettel a hitelezővédelmi érdekekre, és arra, hogy a vezetői tisztségviselőkre vonatkozó szigorításokat ne lehessen kikerülni cégvezetői megbízatással. 5. Könyvvizsgáló [Gt ának (2) bekezdése] A közpénzek vagy hitelezők védelme érdekében külön törvény kötelezően előírhatja a könyvvizsgálatot. [Eddig csak a köztulajdon védelmét sorolta ide!] 6. Minősített többséget biztosító befolyásszerzésre vonatkozó szabályok [Gt ának (2) bekezdése] A módosítás szerint, ha az ellenőrzött társaság jogutód nélkül megszüntetésre kerül, a hitelezők a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnését követően, törvényben meghatározott időn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét. 7. Elismert vállalatcsoport [Gt a (3) bekezdésének c) pontja] A módosítással egyértelművé válik, hogy az uralkodó tag ne csak a már bekövetkezett fizetésképtelenség, hanem már a fenyegető fizetésképtelenség esetén vegyen részt az ellenőrzött tag reorganizációjában, az uralmi szerződés rendelkezései szerint. Ez által esetleg elkerülhető a csődhelyzet, elősegítheti a módosítás, hogy az uralkodó tag a csődegyezség előmozdításában is részt vegyen. 8. Jogutód nélküli megszűnés [Gt ának (3) bekezdése] Mivel a kényszer-végelszámolás helyett kényszertörlési eljárás kerül bevezetésre, a jogutód nélküli megszűnés a felszámolási eljárás, valamint a kényszertörlési eljárás esetét kivéve végelszámolással történik.

5 5 9. Az átalakulás közös szabályai [Gt a (3) bekezdésének d) pontja, ának (2)-(3) bekezdése, új (4) bekezdése] A társasági szerződés aláírását követően közzétételre kerülő közleménynek nem kell tartalmaznia a saját tőke, illetve a jegyzet tőke összegét, valamint a mérlegfőösszeget, elegendő csak az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetének legfontosabb adatait tartalmaznia. (Nyilvánvaló, hogy ezek között a saját tőkének, a jegyzett tőkének és a mérlegfőösszegnek is szerepelnie kell.) A módosítással azok a hitelezők is biztosítékot követelhetnek, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követelései (nem csak a le nem járt) az átalakulással hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek. Az előbbi bekezdés szerinti rendelkezést korlátozott felelősségű tag (részvényes) esetében akkor kell alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásakor a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott (erre is biztosítékot kell nyújtani!), a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt. Ezt a rendelkezést a napját követően elhatározott szétválásokra kell alkalmazni. A kiegészítő előírás szerint, a társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejáratát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. A társaság ezen döntése felülvizsgálatát a hitelező nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság 30 napon belül határoz, és vagy elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás addig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott. 10. Gazdasági társaság szétválása [Gt ának (4) bekezdése] A módosítás a gazdasági társaságok szétválásakor (különválás vagy kiválás) a jogelőd tagok felelősségének pontosítását tartalmazza. A főszabály továbbra is az, hogy a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha viszont ezt a kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemlegessé válik. A szigorítást az indokolta, hogy a szétválási szerződésben a kötelezettséget ahhoz a társasághoz telepítették, amely annak teljesítésére nem volt képes.

6 6 Ezt a rendelkezést a napját követően elhatározott szétválásokra kell alkalmazni. 11. Törzsbetét devizában [Gt ának (4) bekezdése] A Gt. előírása szerint a törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Az a társaság, amelyik devizában vezeti a könyveit, ezen követelménynek nem tud megfelelni. Ezért a módosítás a könyveit devizában vezető társaságot mentesíti az első mondat szerinti követelmény alól. A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke leszállítása esetében is alkalmazni kell a kiegészítő előírás szerint [Gt ának új (4) bekezdése]. 12. A társaság és a tagok közötti jogviszony [Gt ának (4) bekezdése] A módosítás rövidíti a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidőt három hónapról egy hónapra, amikor jogutód nélkül megszünt a társaság valamely tagja és az üzletrészről a tag végelszámolása, felszámolása során nem rendelkeztek. Ha az üzletrész olyan jogutód nélkül megszünt tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem került sor, a társaság a megszünt tag üzletrészére vonatkozó adatokról közleményt tesz közzé, ha három hónapon belül igényt nem jelentenek be, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni, a közzétételtől számított egy éven belül csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni. 13. Osztalékelőleg fizetése [Gt a és ának (1) bekezdése] Hatályba lépett: én. A 2011-ben hatályos előírások az osztalékelőleg fizetésének feltételeként, annak alátámasztására minden esetben közbenső mérleget követelnek. Többszöri osztalékelőleg esetén a többszöri közbenső mérleg elkészítését is igényli. A módosítás lehetővé teszi a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül ugyanazon közbenső mérleg többszöri figyelembevételét, illetve külön közbenső mérleg helyett a normál üzleti évi beszámoló figyelembevételét is. Természetesen az osztalékelőleg feltételeként előírt saját tőke korlát számítása során a korábban már elszámolt osztalékelőleggel a rendelkezésre álló saját tőkét csökkenteni kell. 14. Törzstőke leszállításáról közlemény [Gt a, ának (2) bekezdése] A törzstőke leszállításáról a Cégközlönyben közzétett közleményben többek között fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hírdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett valamennyi (és nem csak az ezen időpontig

7 7 esedékessé vált) követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt, kivéve a törvényben részletezett eseteket. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha a társaság törzstőkéjének leszállítására a társaság veszteségének rendezése végett, vagy az Szt.-ben meghatározott módon, a társaság törzstőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor. Ez utóbbi esetekben a közleménynek nem kell hitelezői felhívást tartalmaznia. 15. A társaság megszűnése [Gt ának (3) bekezdése] Hatályba lépett: jén. A módosítás szerint, ha a végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás megindításakor a társaság törzstőkéje még nem került teljes egészében befizetésre, a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettség azonnal esedékessé válik, annak teljesítését a tagoktól meg kell követelni. 16. Részvénykönyv [Gt ának (2), (4) bekezdése, (6) bekezdésének a) pontja, (8) bekezdése, új (12) bekezdése] A módosított előírás szerint a részvénykönyv vezetésére az ügyvédnek, a könyvvizsgálónak (ide nem értve az Szt. szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót) is adhat megbízást az rt. igazgatósága. Törölve lettek azok a rendelkezések, amelyek szerint a részvényes rendelkezhetett az értékpapírszámla-vezető adatbejelentéséről, a részvénykönyvbe történő bejegyzésről, illetve onnan való törléséről. A 2011-ben hatályos szabályozás nem rendelkezett arról, hogy a részvénykönyv megtekintését hol kell biztosítani, illetve mikor kell betekintés céljából rendelkezésre tartani, ez pedig korlátozza a hitelezők betekintési jogát. A kiegészítő rendelkezés ezért előírja, hogy a részvénykönyvet munkaidőben folyamatosan elérhetővé kell tenni a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi ügyintézésének helyén, amennyiben az külföldön található, a társaság székhelyén vagy magyarországi központi ügyintézésének helyén. 17. Alapszabály [Gt a (1) bekezdésének e) pontja, (2) bekezdésének h) pontja] A módosítás kisebb pontosítást jelent. Az alapszabályban nem kell meghatározni az rt. első könyvvizsgálójának nevét (lakóhelyét, székhelyét), könyvvizsgáló választása esetén azonban az alapszabály tartalmazza az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét) is. [Ezt az előírást a jét követően elfogadott alapszabályok esetében kell figyelembe venni.]

8 8 18. Saját részvény [Gt ának (1) bekezdése] Hatályba lépett: jével. Az eddigi előírás szerint az rt. saját részvényeit főszabályként kizárólag alaptőkén felüli vagyona fedezete mellett szerezhette meg. A módosítás ez alól kivételként fogalmazta meg azt az esetet, ha a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetése során a részvényes az eladási jogát gyakorolja. A részvénytársaság az így megszerzett részvényeket köteles 2 éven belül elidegeníteni, vagy azokat bevonni. 19. Alaptőke leszállításáról közlemény [Gt a, ának (1) bekezdése] Az alaptőke leszállításáról a Cégközlönyben közzétett közleményben többek között fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hírdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett valamennyi (és nem csak az ezen időpontig esedékessé vált) követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt, kivéve a törvényben részletezett eseteket. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha az rt. alaptőkéjének leszállítására a társaság meghatározott mértékű veszteségének rendezése, az Szt.-ben meghatározott módon, az rt. alaptőkén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor. Ez utóbbi esetben a közleménynek nem kell hitelezői felhívást tartalmaznia. 20. A részvénytársaság megszűnése [Gt ának (2) bekezdése] Hatályba lépett: jén. A módosítás alapja, ha a végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás megindításakor a társaság alaptőkéje még nem került teljes egészében befizetésre, a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettség azonnal esedékessé válik, annak teljesítését a részvényestől meg kell követelni. 21. A részvényes jogai és kötelezettségei [Gt ának új (4) bekezdése] A részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezések hatályon kívül helyezése [l. a 16. pontot] az OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében történt. A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében azonban biztosítani kell a részvényes azon jogát, hogy amennyiben befektetési célból vásárolta a részvényeket és nem kíván a társaságban tulajdoni jogokat gyakorolni, nyilatkozhasson úgy, hogy nem kíván a részvénykönyvben szerepelni. Erről rendelkezik a kiegészítő előírás azzal, hogy ilyen nyilatkozat esetén a részvényest a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni. 22. A részvényesi jogok gyakorlása [Gt ának (2)-(3) bekezdése] A módosított előírás szerint a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második napig

9 9 (korábban a közgyűlés megkezdéséig) kell a részvénykönyvbe bejegyezni. Ez kötelező előírás, ettől eltérően az alapszabály nem rendelkezhet (a megengedő szabályt az új előírás már nem tartalmazza). Az nyrt. legfőbb szervei a hatálybalépést ( napját) követő első ülésén, de legkésőbb június 30-ig kötelesek voltak alapszabályukat a rendelkezéshez igazítva módosítani, és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani. Az EK irányelv alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden rt.-re egységes fordulónap vonatkozzon, amely legfeljebb harminc nappal előzheti meg azt a közgyűlést, amelyre vonatkozik. A fordulónap az a nap, amely napon a részvényesek tulajdonában lévő részvények alapján megállapítják a részvényeseknek a közgyűlésen való részvételi és részvényeihez kapcsolódó szavazati jogát. A közgyűlésen az a részvényes vehet részt, aki az egységes fordulónapon a részvény tulajdonosa volt. A módosítással az egységes fordulónap a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 óra. Így a módosult előírás szerint a közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek a nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor a részvénykönyv tartalmazza. 23. Audit-bizottság [Gt a] Hatályba lépett: jén. A Gt. is, a tözsdepiaci törvény is tartalmazott 2011-ig előírást a nyilvánosan működő nyrt. audit-bizottságára, mivel az nyrt., mint a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója, közérdeklődésre tart számot. Az audit-bizottságokra vonatkozó szabályozások azonban eltérést mutattak. A módosítás megteremtette a két törvény közötti összhangot azzal, hogy csak a Gt. szabályozza az audit-bizottság összetételét és feladatait. A módosítás érvényesíti az EK irányelv audit-bizottságra vonatkozó előírásait is. A legfontosabb módosítások: A módosítás rögzíti, hogy az audit-bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie. A kiegészítő rendelkezés szerint az audit-bizottság hatáskörébe tartozik az eddigieken túlmenően: a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése is.

10 10 Az audit-bizottság hatáskörébe további feladatokat utalhat az alapszabály mellett külön jogszabály is. 24. Átmeneti rendelkezés A Gt. módosítással megállapított 5. -át, 23. -át, 30. -a (3) bekezdését és 54. -a (2) bekezdését [l. az 1.2., a 4., a 6. pontot] a jét követően kezdeményezett felszámolási, kényszertörlési, továbbá az ismeretlen cég megszünetésére irányuló eljárásokra kell alkalmazni. 5. Hatályba lépés: március 1-je. Az ettől eltérő hatályba lépési időpontokat külön jeleztük.