A helyi eljárási gyakorlatot leíró események és tevékenységek rendszerezett listája.

Átírás

1 Szakmai protokoll: A helyi eljárási gyakorlatot leíró események és tevékenységek rendszerezett listája. a szakmai irányelv rövidített változata, amely meghatározott - Betegségcsoportban/szolgáltatásban - ellátási szinten egy betegség/állapot ellátási folyamatával kapcsolatos konkrét tevékenységek, ellátások rendszerezett listája - az aktuális gyakorlatot írja le ez képezi a szociális szolgáltatások szakmai ellenőrzésének és finanszírozásának alapját Szakmai protokollok szerepe: a szolgáltatás biztonságosságának és egyenletes színvonalának biztosítása országos szinten egységesen meghatározza: a fejlesztés, adaptálás folyamatának lépéseit a résztvevők feladatkörét Célja: Prevenció Diagnosztizálás Terápia Ápolás Gondozás Rehabilitáció Jelentősége az idősek szociális ellátásában: Mintát nyújt az idős egyén mindennapos tevékenységeinek szakszerű segítésében, támogatásában Egységességet teremt Életminőséget javít Szakmai szabályozást garantál Szolgáltatás minőségét javítja A szakmai protokoll dokumentumai Protokoll leírása Jogszabályi háttér 1

2 Ajánlások Statisztikák Nemzetközi összehasonlítások Szerkezete: Célja Érvényességi területe Felelősség Fogalmak meghatározása Az eljárás leírása Hivatkozások Mellékletek Módosítások jegyzéke Készítés folyamata: 1. Témajavaslat készítés 2. Fejlesztő csoport kijelölése 3. Témára vonatkozó kutatás, gyűjtés 4. Szakmai irányelv, protokoll kidolgozása 5. Véleményezés 6. Megjelentetés, felülvizsgálat Témajavaslat készítése egészségügyi szakmai kérdésben: A szakmai kollégium meghatározza a főbb betegségcsoportokat Kritériumok: - Előfordulási gyakoriság - Népegészségügyi, egészségpolitikai prioritás - Megelőzhető, a morbiditás és a mortalitás csökkenthető - A jelenlegi és az elvárható terápiás gyakorlat közötti indokolatlan eltérések vannak - Az ellátás eredményessége, költséghatékonysága javítható - Megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre A kollégium témajavaslatot készít Észrevételt tehet: - Országos intézet vezetője - Érintett szakmák kollégiumi elnöke - Szakmai szervezetek, tudományos társaságok, betegszervezetek 2

3 A témajavaslat elfogadásának előkészítéséhez szakértőket von be a minisztérium (finanszírozás, epidemiológia, egészség-gazdaságtan, eü-i technológiai elemzés) Az elfogadott szakmai irányelv, protokoll közzé tétele: - Közlöny - Honlap Felülvizsgálat - 3 évente felül kell vizsgálni - Soron kívül, ha az orvostudomány fejlődése, nemzetközi gyakorlat lényeges kérdésekben túlhaladja Szolgáltató feladata: SzMSz-ben rendelkeznie kell a szakmai irányelvekben, protokollokban foglaltak megvalósításához szükséges intézkedésekről Irányelvtől, protokolltól való eltérés: Csak szakmai indokok megjelölésével, dokumentálásával. Különösen akkor, ha az egyén állapota, az ellátást/szolgáltatást befolyásoló elháríthatatlan körülmény szükségessé teszi A minőségbiztosítás fogalma: Olyan intézkedések, melyek betartásával a szolgáltatások megfelelnek a szakma standardjainak és bizalmat keltenek a kliensbe. Minőségbiztosítás dokumentumai: Belső dokumentumok: Minőségirányítási előírások Minőségirányítási kézikönyv Minőségirányítási eljárások Munkautasítások Egyéb dokumentációk Munkaköri leírás, SZMSZ, szabályzatok, igazgatói utasítások, stb. Külső dokumentumok: Törvények, rendeletek, szabványok, rendeletek Megállapodások, szerződések 3

4 A minőségbiztosítás a szociális ellátórendszerben: A minőségnek a biztosítása a szociális szférában általánosságban azt jelenti, hogy a szolgáltatás, támogatás legyen: rendszeres tervezett egyénre szabott, személyre szóló hozzáférhető kiszámítható megvásárolható egyenlőtlenséget csökkentő ne legyen stigmatizáló járuljon hozzá a szociális biztonsághoz A szociális ellátórendszer szakemberei az Etikai Kódex, a szociális munka értékei alapján morálisan elkötelezettek a minőségi ellátás mellett. Ennek ellenére ez a terület sem kerülheti el a minősítési eljárás lefolytatását a tanúsítvány elnyerése céljából. Ez a változás nyomást gyakorol az államra és a fenntartóra is, hogy még nagyobb odafigyelést mutasson e terület iránt is. Igaz, ezt jelenleg megnehezíti az, hogy még várat magára a szociális munka szakmai standardjainak a kidolgozása, hisz ez egy nagyon fontos viszonyítási alap a szolgáltatás minőségének megítéléséhez. A minőségbiztosítás célja a szociális szférában az, hogy az auditálás tapasztalatait összegezve megfogalmazódjanak a hiányosságok okai, és történjenek intézkedések a hátráltató okok megszűntetésére. Minőségügyi rendszerek, jellemzői: A minőségügyi rendszer a minőségirányításhoz szükséges, és jelenti a szervezeti struktúrák, eljárások, folyamatok, erőforrások összességét. A különböző minőségügyi rendszerek, igaz, eltérő hangsúllyal, de a következőkre feltétlenül gondot fordítanak: a hatékonyság növelésére a jobb megfelelésre a szervezet összefogottságának és az együttműködésnek a fokozására A minőségbiztosítás célja a szociális szférában az, hogy az auditálás tapasztalatait összegezve megfogalmazódjanak a hiányosságok okai, és történjenek intézkedések a hátráltató okok megszűntetésére. Belső audit A belső auditálással, az intézményvezető irányításával elvégezhető az önértékelés, aminek az eredménye utat mutat a további teendőkre vonatkozóan. A belső 4

5 auditáláskor az alábbi kérdések vetődnek fel, illetve a következő kérdésekre kaphatunk választ: mi a célja a szolgáltatásnak, ellátásnak, támogatásnak mi a tartalma ki fogalmazza meg a célt, a tartalmat, feladatot ki hozza létre a szolgáltatást, ellátást, támogatást kik a szereplők mi a tartalom alapja hogy épüljön fel a szociális adminisztráció van-e és mi a filozófiája a szervezetnek mi alapján fogalmazzák meg a filozófiát minden érintett ismeri-e a filozófiát van-e összhang a filozófia és a gyakorlat között jogkörök, feladatkörök összhangban vannak-e a munkakörökkel és fordítva ki jelzi, hogy mi legyen a feladat Még további kérdésekre is keresni kell a gyakorlatból a választ. A minőség biztosítása az előbbiekben felsorolt kérdésekre adott válaszok és a gyakorlatban történő érvényesítésük által lehetséges. A személyi és tárgyi feltételeket a törvényi előírás szerint kell biztosítani. A minőséget még számos más intézkedés mellett teammunkával és szakemberek számára biztosított szupervízióval lehet fokozni. 5

6 Belső audit folyamata audit elhatározása Dokumentumok jelen szabályzat szerint auditálandó területek kijelölése minőségauditorok kiválasztása értékelőbizottság nyilvántartása szerint audit ütemterv összeállítása auditorok megbízása ütemterv megbízólevél felülvizsgálandó terület vezetőinek értesítése éves felülvizsgálati ütemterv audit kérdésjegyzék összeállítása kérdésjegyzék felülvizsgálat lefolytatása, közölni, mi nem felel meg kérdésjegyzék javító intézkedések megtétele audit jegyzőkönyv Kell-e utóaudit? igen utóaudit lefolytatása dokumentálás jelen szabályzat szerint vizsgálati jelentés, a vezetőségi felülvizsgálatra, vezetőségi határozatok audit értékelése audit jegyzőkönyv Interprofesszionalitás, interprofesszionális team: azt jelenti, hogy csoportviszonyok között különböző szakterületekhez tartozó szakemberek együtt dolgoznak valamely feladat megoldása kapcsán. 6

7 Szupervízió: A szociális munkában a szakember a kliens képessé tételén keresztül érhet el a kliens számára is előnyös eredményt. Szüksége van professzionális eszközökre, technikákra, melyekkel képes elfogadhatóvá tenni és az együttműködést kiépíteni a közös munka menetében. Mindez sok szempontból igénybe veszi a szakembert. Ezért van szüksége a szociális szakembernek szupervízióra, hogy általa megerősödjék, megújulhasson. A szupervíziós modellek eltérőek egymástól. A fő különbség, hogy angol nyelvterületen a szakma a szupervízió adminisztratív/kontroll funkcióját hangsúlyozza, az intézmény feladatainak való megfelelésre koncentrál, azaz a minőségellenőrzésre. Más a szupervízor felelőssége az európai modellben: a kontroll nem tartozik a szupervízor feladatkörébe. A szupervízió definíciója és szerepe: A szupervízió tanulást, fejlődést, továbblépést, új alternatívákat jelent a humán segítő szakmában dolgozók számára. Folyamatos szupervízió mellett sokkal kevesebb lenne a szociális segítő szakmában a pályaelhagyó. A szakma eredményes tanulása is tanulása is elképzelhetetlen nélküle. A szupervízió szakmai interakció (kölcsönös viszony), kommunikációs és együttműködési problémákra vonatkozó szabályozott tanácsadói folyamat. Feladatkörében az Én és a munkám reláció áll, nem pedig a magánélet, nem a személyiség. Ezen belül foglalkozik: - én és a kliensek - én és munkatársak, munkatársaim - én és a főnököm - én és a munkahelyi struktúrák, teamek kapcsolata A szupervízió folyamatos tanulást jelent, s abban van nagy jelentősége, hogy hozzásegíti a szupervízió résztvevőjét, a szupervizionáltat, ahhoz, hogy saját múltbéli tapasztalatait használja munkájában, tanuljon belőle. A szupervízió módszerei: 1. Egyéni szupervízió: diádikus kapcsolt, szupervízor és a segítő kapcsolata 2. Csoport szupervízió: több munkahelyről érező szakemberek csoportja 3. Team szupervízió: egy munkahelyen dolgozó segítők csoportja Mindhárom formára jellemző: - Szerződéskötés: a szupervizor és a szupervíziót igénylő között. - Rögzíti az intervallumot, amely folyamat jellege miatt általában 1 év. - Tartalmaznia kell a találkozások időpontjait, helyét, ülés kezdetének időpontját. - Időtartalma egyéni esetben 1 óra, csoport esetében 1.5 óra. - Általános érvényű normákban meg kell állapodni. A szupervízió nem értékel, nem minősít, nem ad abszolút megoldásokat a problémákra. Tisztázni kell a titoktartási kötelezettsége 7