A Pesti Magyar Színház

Átírás

1 A Pesti Magyar Színház A Pesti Magyar Színház mint a Nemzeti Színház elődintézménye, augusztus 22-én nyílt meg a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán augusztus 8-ig működött ezen a néven, majd a társulat neve Nemzeti Színházra változott. Előzmények Az 1800-as évek elején már felmerült az igény egy magyar játéknyelvű színházi intézmény létrehozására. A színház alapítását sokat sürgették, többek közt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc és Katona József is. Széchenyi István részvénytársasági alapon egy nagyszabású színházépületet képzelt el a pesti Duna-parton. Földváry Gábor, Pest vármegye alispánja vette kezébe az ügyet, aki Grassalkovich Antaltól kért és kapott építési telket az akkori Kerepesi út és Országút, azaz a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán, a mostani East-West Business Center irodaházának helyén (a Széchenyi által felajánlott telken építették fel utóbb a Magyar Tudományos Akadémia székházát). A Pesti Magyar Színház alapkövét 1835-ben rakták le, s augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a teátrum Az épület Pesti Magyar Színház (1837) A színház végül meglehetősen dísztelen, egyemeletes épület lett, melyet megyei támogatással, közadakozásból építettek. A klasszicista stílusú épületet Zitterbarth Mátyás építette Telepy György átalakított tervei alapján ben a már Nemzeti Színházként működő társulat épületét Skalnitzky Antal átépítette: még egy emelettel magasodott és hozzáépítettek színházi műhelyeket és színészlakásokat is ban azonban az épületet tűzveszélyesnek nyilvánították, és a társulat elköltözött. Az első Nemzeti Színház épületét 1913 októbere és 1914 márciusa között lebontották. A színház A színház Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékával, majd Eduard von Schenk Belizár című operájával nyitott. Első igazgatója Bajza József volt, majd 1839-ig még két direktora volt a társulatnak. A színház Pesten az első, az országban a negyedik magyar nyelvű színházként nyitott (Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után), miközben a városban 1812 óta

2 2 már működött egy 3200 fő befogadóképességű német nyelvű teátrum. A színházban operát és drámát egyaránt játszottak. Az évi országgyűlés döntése alapján a Pesti Magyar Színház a Nemzeti Színház nevet kapta, s vármegyeiből állami kezelésbe került az intézmény. A Nemzeti Színház A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, augusztus 22.-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.

3 3 A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd április 23-án az épületet felrobbantották ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra

4 4 nyúlt átmeneti időre. A teátrum szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.

5 5 Alapító okiratában rögzítette: a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. Az új Nemzeti Színház Az épület A Nemzeti Színház kivitelezése, Siklós Mária építész tervei alapján szeptember 14-én kezdődött, és rekord gyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el január 2.-tól megkezdődhettek a március 15-i színházavató előadás próbái, a művészek birtokukba vehették az épületet. A színház funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot U alakban szegélyező üzemi szárny. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt négyzetméter. Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését. A színházi hossztengely jobb és baloldalán a körfolyosó külső falát ívesen követő egykarú lépcső vezet a különböző szintekre. A gyalogos közlekedést két panoráma felvonó egészíti ki, az előcsarnoki üvegfalat két oldalon záró pilonok tömbjei előtt. A földszint nézőtér alatti területén, a központi kialakítású ruhatár található. Az I. emelet a büfé szintje, míg a II. és III. emeleten kialakított tér galériaként biztosít kilátást a Duna-partra és budai hegyek panorámájára. A nagyszínház 619 férőhelyes, a nézőtér bejáratai az I. II. és III. emeleti szintek körfolyosóiról nyílnak. A nézőtér lényegében kétszintes, a lépcsősen emelkedő "földszinti" nézőtér kétszekciós kialakítású. A második emeleti bejáratok három páholyt fognak közre a nézőtér hátfala mögött - középen a díszpáhollyal.

6 6 A harmadik emelet a karzat szintje, ahol a bejáratok között a technikai szobák kaptak helyet. A nézőtér mennyezetét, egy ovális kupola zárja. A nézőtér alapvetően a hagyományos keretes színpados tér jól működő tradícióit őrzi, de kiegészül és összeépül a kor elvárásai szerinti kialakításokkal. A főszínpad 24x17,90 m alaprajzi méretű és 28 m (külső) magasságú. A színpadnyílás - merev keretes - 12 méteres szélességi és 6-7,87 m magassági mérettel. A színpad a nézőtér irányába 3,60 m legnagyobb kinyúlású íves előszínpaddal egészül ki. A főszínpadhoz 15x15 méteres hátsószínpad és a rendezői baloldalon 18x15 méteres oldalszínpad kapcsolódik 7 m tiszta belmagassággal. A nézőtér feletti terület a színház archív jelmezeinek tárolására ad lehetőséget. A stúdiószínház a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, mely a korszerűség követelményének megfelelően tetszőlegesen variálható: terének közepén egy 12x12 méteres, elemekből álló padlóba süllyeszthető mozgatható pódiumos plató alakítható ki. A nézők számára kb. százötven, áthelyezhető férőhelyet terveztek. A színház Duna felöli oldalán helyezkedik el az úgynevezett szabadtéri színpad, melynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri - fedett - lépcsőről közelíthető meg. A színdarabok előkészítését a színpadon kívül három próbaterem is szolgálja, a második, a negyedik és az ötödik emeleten. Ezen kívül a negyedik emelten található a hangstúdió, amely hangfelvételek készítésére is alkalmas. Az épület üzemi szárnyában található - többek között - könyvtár és az archívum, és itt került kialakításra az L alakú teraszos, panorámás színészklub.

7 7 Az új színházépület születésének eseménynaptára 1965: Pályázat a Városligetben építendő új Nemzeti Színházra (Dózsa György úti dísztribün). 1983: Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet a Nemzeti Színház felépítésére ajánlotta fel. Kezdeményezése felszólítás volt a közadakozásra. Társadalmi gyűjtés indul (felajánlások, téglajegy, extra lottó stb.). 1988: Az újabb helykiválasztási pályázat eredményeként az új Nemzeti Színházat az Engels (ma Erzsébet) téren kívánják felépíteni. 1995: A Postabank kezdeményezésére megfogalmazódik, hogy a New York Palota épületét alakítsák át Nemzeti Színháznak. A tervet elvetették.

8 8 1997: Az Erzsébet térre tervezett új Nemzeti Színház építészeti kialakítására kiírt tervpályázat nyertese Bán Ferenc építész. 1998: Március 28-án az Erzsébet téren elhelyezik a színház alapkövét. Szeptemberben az Erzsébet téren leáll az építkezés. 1999: Márciusban a színházépítés kormánybiztosává Schwajda Györgyöt nevezik ki, aki Siklós Mária építészt bízza meg az új épület tervezésével. 1999: Június végén kormányhatározat mondja ki, hogy az új Nemzeti Színház a Városliget területén épül fel. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése az új helyszínhez nem járul hozzá. A Kormány augusztusi döntése értelmében a Nemzeti Színház a ferencvárosi expóterületen épül fel. A Nemzeti Színház épületei ( ) I. Nemzeti Színház az Astoriánál ( ) 1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. (A város végén, az akkori Kerepesi úton, ma Rákóczi úton állt, az Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll.) A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt. Ez volt a 4. magyar nyelvű játékszín Magyarországon (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után), miközben Pesten egy 3200 fős befogadóképességű német színház már 1812 óta működött től a Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. Az 1860-as években a színház homlokzatán kisebb átalakításokat végeztek ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat. A színházépület beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé nyarán a Nemzeti Színház épületét tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották. A magyar színészet hőskorára emlékeztető épületben 71 évig játszott a társulat. A Grassalkovich-féle telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak, akik üzletközpontot építettek rá.

9 9 II. Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren ( ) A Rákóczi út és a körút kereszteződésénél lévő Népszínház épületét 1875-ben építették, dalszínháznak. Az épület díszes, a színpadtér óriási, a nézőtér esténként 500-zal több nézőt tudott befogadni, mint a régi Nemzeti Színház augusztusától a Népszínház épületében tartotta előadásait a Nemzeti Színház. A színházépületre vonatkozó bérleti szerződést 9 évre kötötték meg, a Nemzeti Színház új épületének átadásáig ben elkészültek a tervek, rendben voltak a jóváhagyások, mindenki boldogan vette tudomásul, hogy felépül az új Nemzeti Színház, a régi helyén, a Grassalkovich-féle telken júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben a Nemzeti Színház társulata február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat június 28-án tartották meg az utolsó előadást január 15-én elkezdték a színházépület bontását március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit (l. robbantás) április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott (4., utolsó robbantás). III. Nemzeti Színház a Nagymező utcában ( ) október 2-án a Nagymező u. 22-ben /a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén/ kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. Két évig játszott a Nemzeti Színház társulata a Nagymező utcában. IV. Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren ( ) október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata szeptember 1-jétől a 2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. (A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább.)

10 10