Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR INFORMATIKAI INTÉZET ALKALMAZOTT INFORMATIKA TANSZÉK Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására SZAKDOLGOZAT Készítette: Hadházy Péter Mérnök informatikus B.Sc. szak Termelésinformatikai szakirány Neptun azonosító: G36XRN MISKOLC, 2013

2 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR INFORMATIKAI INTÉZET ALKALMAZOTT INFORMATIKAI TANSZÉK Mérnök informatikus (BSc) alapszak, nappali tagozat Termelésinformatikai szakirány Szám: GEIAK-KGy-02/ félév Szakdolgozat feladat Hadházy Péter mérnök-informatikus jelölt részére A tervezés tárgyköre: Termelésinformatika A szakdolgozat címe: Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására. A feladat részletezése: Tervezésvezető: Üzemi konzulens: 1. A feladat célja egy olyan szoftver kifejlesztése, amely hatékonyan támogatja a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. alapvető termeléstervezési feladatainak megoldását. 2. Ismertesse a termeléstervezés szerepét, alapvető feladatait! Ismertesse a termeléstervezési modellek fontosabb típusait! 3. Szakirodalmi elemzés alapján vizsgálja meg a hagyományos toló típusú és a húzó típusú tervezés jellemzőit! Részletesen elemezze a feladatok megoldására használható tervezési-irányítási modelleket és módszereket! 4. Készítsen számítógépi programot célszerűen választott fejlesztői környezetben, amely alkalmas a vizsgált tervezési feladat hatékony megoldására! Dolgozzon ki grafikus felhasználói felületet, amely lehetővé teszi a megoldási módszer ipari célú használatát! Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Magyar Dusán termeléstervező A diplomaterv kiadásának időpontja: szeptember 9. A diplomaterv beadásának határideje: november 22. Tanszékvezető

3 1. Zárógyakorlat helye: 2. Instruktor: 3. A szakdolgozat módosítása szükséges (módosítás külön lapon) nem szükséges Dátum aláírás 4. A tervezést ellenőriztem: 5. A szakdolgozat beadható: dátum tervezésvezető konzulens 6. A szakdolgozat szövegoldalt, db rajzot, db tervnyomtatványt, Dátum egyéb mellékletet t a r t a l m a z. tanszéki szakmai vezető 7. A szakdolgozat bírálatra b o c s á t h a t ó n e m bocsátható A bíráló neve: dátum tanszékvezető 8. A szakdolgozat osztályzata: a bíráló javaslata: a tanszék javaslata: A ZVB DÖNTÉSE: Miskolc, ZVB elnök

4 EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott.; Neptun-kód: a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának végzős. szakos hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy. című szakdolgozatom/diplomatervem saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: - szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; - tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; - más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Miskolc,...év..hó..nap.. Hallgató

5 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 5 1 Tartalomjegyzék 1 TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA BEVEZETÉS TERMELÉSTERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS FOGALOMKÖRE ÉS FŐ FELADATAI A TÉMAKÖR ÁTTEKINTÉSE A TERMELÉSIRÁNYÍTÁS LEGFONTOSABB FELADATAI SZÁLLÍTÓKÉSZSÉG KÉSZLETSZINT KAPACITÁSKIHASZNÁLÁS RENDELÉSEK A TERMELÉSTERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓI SZÜKSÉGLETSZÁMÍTÁS ÉS ÜTEMEZÉS STRATÉGIÁI MRP AZ ERP RENDSZEREK SZEREPE A TERMELÉSTERVEZÉSBEN JIT TERMELÉSTERVEZÉS MEGVALÓSÍTÁSA ADOTT IPARI KÖRNYEZETBEN A VIZSGÁLT TERMELÉSI FOLYAMATOK IGÉNY A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT TERMELÉSTERVEZÉS MÓDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE SZOFTVERSPECIFIKÁCIÓ MEGVALÓSÍTHATÓSÁG KÖVETELMÉNYEK ELEMZÉSE ÉS SPECIFIKÁCIÓJA ÚJ TERMELÉSTERVEZÉSI MODELL ÉS MEGOLDÁSI MÓDSZER ADATOK IMPORTÁLÁSA ÉS SZŰRÉSE ADATOK ÉS TRANZAKCIÓK RENDEZÉSE, KÉSZLETEK ÖSSZEGZÉSE BOM LISTA LÉTREHOZÁSA GYÁRTÁSI SZINTEK KÉPZÉSE VÁRHATÓ HIÁNY KERESÉSE... 41

6 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására GYÁRTÁSI MENNYISÉG KÉPZÉSE GYÁRTÁSI IDŐ SZÁMÍTÁSA, EGYEZTETÉS A MUNKAIDŐ NAPTÁRRAL KÉSZLETTRANZAKCIÓ GENERÁLÁSA A BEÉPÜLŐ CIKKEKRE TRANZAKCIÓK RENDEZÉSE ÖSSZEGZÉS KÉSZÍTÉSE AZ ALKALMAZÁS BEMUTATÁSA RENDSZERKÖVETELMÉNYEK AZ ALKALMAZÁS HASZNÁLATA EGY GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS MELLÉKLETEK MELLÉKLET: BOM LISTA ÉPÍTÉSE MELLÉKLET: HIERARCHIAI SZINTEK RENDEZÉSE MELLÉKLET: VÁRHATÓ HIÁNY KERESÉSE MELLÉKLET: GYÁRTÁSI MENNYISÉG KÉPZÉSE MELLÉKLET: GYÁRTÁSI IDŐ SZÁMÍTÁSA MELLÉKLET: KÉSZLETTRANZAKCIÓ GENERÁLÁSA CD MELLÉKLET TARTALMA SUMMARY... 61

7 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 7 2 Rövidítések listája Bill of Materials (BoM) Enterprise Resource Planning (ERP) Just in Time (JIT) Management Information System (MIS) Manufacturing Execution System (MES) Manufacturing Resource Planning (MRP, MRP II.) Material Requirement Planning (MRP I.) Production Management (PM) Production Planning and Scheduling (PPS) Production Planning and Control (PPC)

8 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 8 3 Bevezetés A napjainkra kiéleződő gazdasági verseny és a dinamikusan fejlődő információs technológia hatására az elmúlt húsz évben jelentősen megváltozott az iparvállalatok arculata. A multinacionális cégektől mára a kis- és középvállalatokig elterjedtek a műszaki-gazdasági területen támogatást nyújtó számítógépes alkalmazások. Fokozottan nagy az érdeklődés a termelésinformatika tudományterület fejlődésével kapcsolatban, hiszen hatalmas lépéselőnyt jelent egy megfelelő adminisztrációval és hatékony termelésmenedzsmenttel működő számítógéppel támogatott iparvállalat. A termelésinformatika határterület az informatika és a műszaki, gazdasági szaktudományok között. Ebből adódóan összetett problémák fogalmazódnak meg a gyakorlati alkalmazás során, amelyek a résztudományok mélyebb ismeretét követelik meg. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara megfelelő hátteret biztosít a műszaki és informatikai tudományok szerencsés kapcsolódásának, így a Mérnök informatikus szak Termelésinformatika szakirányán bővíthettem ismereteimet. A nyári szakmai gyakorlatomat a Flexiforce Hungary Kft. hajdúböszörményi telephelyén töltöttem, ahol a termelésirányítás, termeléstervezés területén tevékenykedtem. A cégnél végzett munkám során a termeléstervezési tevékenységeket elemeztem, és az egyetemen szerzett ismereteim alapján egy továbbfejlesztési javaslatot dolgoztam ki. A szakdolgozatom célja, hogy ismertessem a vizsgált feladat jellemzőit, röviden vázoljam az elméleti hátterét és bemutassam az általam megtervezett új termeléstervezési modellt, megoldási módszert és a megvalósított számítógépes alkalmazást. A dolgozat első részében a termeléstervezés és a hozzá kapcsolódó terminológiák fogalomkörét és főbb feladatait ismertetem. A termelésirányítás problémakörét vizsgálom, kiemelve egy-egy meghatározó elméleti modellt. Másrészt általános koncepciókat, stratégiákat tipizálok, előtérbe helyezve a korszerű megvalósításokat. A felmerülő probléma kapcsán vizsgálom az érintett termelési folyamatot, és javaslatot teszek a számítógéppel támogatott termeléstervezés módszerének továbbfejlesztésére az adott ipari környezet sajátosságainak figyelembevételével. A megvalósíthatóság és a követelmények mérlegelése után részletesen ismertetem a megoldási módszerem lépéseit, majd egy gyakorlati példán keresztül bemutatom az általam fejlesztett alkalmazás használatát. Végül feltárom annak tulajdonságait, a tényszerű előnyök mellett irányt mutatok a további fejlesztési lehetőségek felé.

9 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 9 4 Termeléstervezés és irányítás fogalomköre és fő feladatai 4.1 A témakör áttekintése A tématerület rendszerszemléletű, mérnöki megközelítését túlnyomó részt angol nyelven publikálták. Így a huszadik század második felében a magyar szakfordítók nem lehettek könnyű helyzetben, mikor az árnyalt angol kifejezéseket kívánták honosítani. Dr. Kindler József így fogalmaz 1975-ben, fordítása előszavában: Több hozzászólás a termelésirányítás elnevezést javasolta termelésvezetés helyett. Véleményünk azonban változatlan: a termelésirányítás szűkebb fogalom a termelésvezetésnél, s ezért a production management magyar megfelelőjének a termelésvezetés kifejezést választjuk. [1 old.: 16] Ez alapján a production management amit napjaink szakirodalma termelésmenedzsmentnek fordít tartalmazza az ún. termelésirányítás tárgykörét is. Tulajdonképpen a termeléstervezés fogalomkörét, funkcióját a fordítási akadályok miatt is nehezen lehetne megfogalmazni a szorosan hozzá kapcsolódó termelésirányítás meghatározása nélkül. A termelésirányítás szakkifejezés elterjedtsége ellenére nem egyértelmű és sokféle értelmezésre ad lehetőséget. [ ] A termelésirányítás kifejezés pontatlan és nem is szerencsés, mert az irányítás szó a végrehajtást emeli ki és legfeljebb áttételesen utal arra, hogy ezt a tevékenységláncot különféle időhorizontú tervezési fázisoknak kell megelőznie. E pontatlanságot újabban a termelés tervezése és irányítása terminológiával próbálják a szakirodalomban kiküszöbölni. A hazai szakmai köznyelv - praktikus rövidsége miatt - általában megmarad a termelésirányítás kifejezés mellett, hallgatólagosan tudomásul véve annak többértelműségét. [2 old.: 49] A szakirodalom tanulmányozása során megállapítottam, hogy a termelésirányítás bár gyakran használt fogalom, azt valójában több nézőpontból is lehet értelmezni. Elengedhetetlen, hogy a nézőpontokat a funkciók elemzése miatt megvizsgáljam. A tágabb értelmezés szerint - a már fentebb említett production management fordításaként - a termelésirányítás a termeléssel kapcsolatos döntési feladatok megfogalmazásával és megoldásával foglalkozik, figyelembe véve a termelés főbb tényezőit és ellenőrizve a döntések végrehajtását. Ez az értelmezés tartalmát tekintve kiterjed a termelés tervezésére is. Ennél szűkebb értelemben a termelésirányítás a termelési

10 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 10 feladatok meghatározását és végrehajtásuk megszervezését jelenti, amit a production planning and scheduling (PPS) fogalom sugall [2] [3]. Az angol szaknyelvben a planning szó átfogó értelemben vett tervezést, míg a scheduling ütemezést, döntés végrehajtást jelent. Van egy ettől eltérő értelmezés is, amely a termelés tervezését különválasztja az irányítástól, amire a production planning and control kifejezés is utal. Itt az angol control szó az irányítás, ellenőrzés, szabályzás értelemben jelenik meg. Az 1. táblázat a PPC struktúráját és funkcióit mutatja be. Az egyes tevékenységek jól elkülöníthetőek, részletes képet kapunk a szerteágazó feladatkörökről. 1. táblázat: A termelésirányítás (PPC) funkciói [4]. Termeléstervezés Termelésirányítás Eszköz ellenőrzés Távlati tervezés Aktuális tervezés Termelésütemezés Irányítás és ellenőrzés Tervezett ellenőrzés Fizikai ellenőrzés Hosszú távú tervek Rövid távú tervek Új termék bevezetése Jelenlegi tervek Eladási rendelések feldolgozása és elemzése Termelés kibocsátás Technológiai útvonalterv Gyártási rendelések lebontása Tervezett ellenőrzés Főütemterv Részletes ütemterv Finomprogram Ütemterv koordinálása Jelentések Anyagmozgatás Terheléselosztás Készletelemzés Beszerzési igények Gyors szállítás Adategyeztetés Átvétel Raktárbiztosítás Vagyonvédelem A szűkebb értelemben vett termelésirányítás (PPS) feladatainak csoportosításakor az időhorizont nagysága jelenti a rendező elvet, azaz felülről-lefelé haladva egyre kisebb időhorizontú tevékenységek tervezéséről vagy irányításáról van szó. Az időhorizontok relatív nagysága a termékek bonyolultságától és egyéb tulajdonságaitól, a gyártandó darabszámtól és a gyártás rendszerétől függ. A termelésirányítás három szintjét a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat: A termelésirányítás (PPS) szintjei [5]. Termelésirányítási szint Termeléstervezés (hosszútávú) Termelésütemezés (középtávú, rövidtávú) Termelésprogramozás (operatív irányítás) Időhorizont (közép-sorozatgyártás) 1-3 hónap 5-10 nap 8-24 óra E szintek feladatai az átfogott időintervallum szerint változnak. Módszertanban lényegesen eltér a termeléstervezés és ütemezés az operatív irányítástól. Míg az első

11 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 11 kettő mindig előidejű, addig az operatív irányítás valós időben on-line vagy off-line üzemmódban - közvetlenül kezeli a termelés folyamatát és váratlan esemény esetén beavatkozik a folyamatba. A termeléstervezés és ütemezés azonos módszertani alapjai miatt a két szintet gyakran összevonják [5] [6] [7]. A termelésirányítás (PPS) megköveteli a számítógépes eljárások használatát, melyek az aktuális irányítási szabályokkal együtt a számítógéppel támogatott PPS rendszerbe épülnek be. A termelésirányítás keretében az alábbi döntési adatokat kell meghatározni: az eladási rendelések (vevői-, értékesítési-, külső rendelések, vagy elsődleges szükségletek) és annak megfelelő gyártandó mennyiségeket, a gyártási (belső) rendeléseket, melyek a saját gyártású gyártmánykomponenseket (alkatrészek, szerelési egységek) tartalmazzák, a beszerzési megrendeléseket, a rendelési és műveleti határidőket. A készletek tekintetében az eladási rendelések a készterméknek azt a mennyiségét foglalja magába, amelyet adott időszakban értékesíteni kell. Ha nincs raktár, akkor az érintett végtermékek értékesítési darabszáma megegyezik az érintett időszakban gyártandó mennyiséggel. Az elsődleges szükségletek és a gyártási darabszámok többnyire eltérhetnek egymástól. Mind a végtermékhez, mind a saját gyártásban előállítandó gyártmány-komponensekhez a mindenkori szükségleti mennyiségekből kiindulva gyártási rendeléseket kell képezni. Egy gyártási rendelés a saját gyártású termékek és komponensek azon mennyiségére vonatkozik, amelyet egymás után megszakítás és a megfelelő gyártóberendezések átállítása nélkül kell legyártani. Az ilyen mennyiséget sorozatnak vagy sorozatnagyságnak nevezik. Egy gyártási rendelés - egy sorozat - legyártása általában több műveletet követel meg, amelyeket különböző munkahelyen, különféle gépeken kell végrehajtani. Emiatt a termelésirányítás alapvető elve az, hogy olyan munkahelyre, gépre kell irányítani a sorozatot, ahol megszakítás nélkül megmunkálható. Ellenkező esetben ideiglenes raktárra, csoporttárolóra - pufferre - kerül a sorozat, ami a gyártórendszer tárolóterület igényét növeli. [5] A beszerzési megrendeléssel mindig az adott szerkezeti elem olyan mennyiségét írjuk elő, amelyet külső forrásból beszállítóval kell leszállíttatni. Itt rendelési és beszállítási határidőt is meg kell határozni. A gyártási rendelések a saját gyártású termékek

12 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 12 mennyiségét és a hozzá tartozó kezdő és befejező határidők előírását jelentik. Az ütemezéssel létrejön a gyártási sorrend, amely előírja, hogy mely gyártóhelyeken milyen sorrendben kell a terméket és adott komponenseit előállítani [5]. Specifikus feladatok a termeléstervezésben: termelés tervezése, ütemterv tervezése, munkaeszköz-igény tervezése, munkaidő tervezés, munkahely-szükséglet tervezése, egységenként szükségletszámítás, határidő tervezése, munkabér-költség tervezése, irányítási adatok tervezése. 4.2 A termelésirányítás legfontosabb feladatai Irányítási tevékenység során különböző döntéseket kell hoznunk, amelyeknél a hatékonyságot kell szem előtt tartani. A termelésirányítás alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló vállalati erőforrások figyelembevételével törekedjünk a kijelölt stratégiai célok elérésére. A termelési feladatok megválasztásától kezdve egészen a késztermek kiszállításáig bonyolult irányítási rendszer látja el ezt a feladatot, és az irányítási rendszer feladatai szintenként nagyon eltérőek. Természetesen a döntési hierarchia minden szintjén a legjobb megoldást keressük, ez azonban nem lehet egyetlen szűken értelmezett cél. Ehelyett optimális irányításról akkor beszélünk, ha a rendelkezésünkre álló információk alapján olyan irányítási döntéseket hozunk, amelyek nagy biztonsággal megvalósíthatók, sokoldalú céljainkat a lehető legjobban szolgálják, figyelembe veszik az egyes célok fontosságát. A célok mindegyikét nem lehet ugyanazzal a magas szintű elérési fokkal megvalósítani. Ennek döntően az az oka, hogy részben ellentmondásos célokról van szó [8]. Az irodalomban különböző célokat neveznek meg. 1. ábra: Célsokszög modell [5].

13 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 13 Az 1. ábrán az alábbi célok jelennek meg: a határidő betartása, a teljes és egyenletes kapacitás-kihasználtság biztosítása, a rövid átfutási idők elérése, az alacsony raktárkészletek, az anyag biztonságos rendelkezésre állása megbízható szállítási készség mellett. Más aspektusból tekintve, a termelési folyamat modellezhető három termelési tényező és azok kapcsolatai által. A tényezők a termelési háromszög modell alapvető makro-paraméterei [3] [2] [8] [9] [10]. 2. ábra: Termelési háromszög modell [2] [3]. A 2. ábrán látható termelési háromszög modell elméleti vizsgálatok, heurisztikus megfontolások és üzemi termelésirányítási tapasztalatok alapján jött létre. A modell meghatározó elemei: a készletszint, a szállítókészség, a kapacitások kihasználtsága. A felsorolt makro-paramétereket a termeléstervezés szintjén megfogalmazott belső (függő) rendelések feszítik ki, amelyek tulajdonképpen a beszerzési- és gyártási rendelések összességét jelenik. A paraméterek bármelyike a másik kettő rovására könynyen javítható, ezért a három termelési tényezőt csak együtt lehet kezelni. A körvonalazott optimum-probléma logikailag a teljes termelés minden részletét átfogja. Vagyis, a három termelési jellemző vizsgálata nemcsak szükséges, hanem egyben elégséges feltétel is. A megoldási módszer logikailag a feldolgozóipar összes vállalatára kiterjeszthető [2] [3].

14 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 14 A termelésirányítási rendszer feladata tehát az, hogy oly módon határozza meg a gyártási és beszerzési rendeléseket az aktuális termelési környezet figyelembevételével, hogy az adott - alkatrészgyártó és szerelő - típusú iparvállalat a szállítókészség, a készletszint és a kapacitások kihasználása szemszögéből az optimális munkapont környezetében működjön [2 old.: 54] [3 old.: 99]. 4.3 Szállítókészség A szállítókészség definíciószerűen annak az időtartamnak a reciprok értéke, amely egy adott rendelés elfogadásának visszaigazolásától a kiszállítás szerződésben rögzített időpontjáig eltelik. Ezt az időtartamot szimulációs módszerekkel, tapasztalati adatokra támaszkodva csak közelítőleg lehet meghatározni, megtervezve a szállítás időpontját, amely egyaránt függ a pillanatnyi raktárkészlettől, a kapacitások aktuális kihasználtságától és a beszállítók megbízhatóságától [3]. Az irodalomban ezt egyfajta tervezési fázisként is értelmezik, így időponttervezésnek, kapacitáskorlátok nélküli határidő-tervezésnek is nevezik a fent definiált szállítókészséget. A határidőknek a meghatározása az átfutási idő feltételezésével történik, amely különféle műveleti, műveletek közti és tartalékidők összege. [5] [10]. Mint készség, magába foglalja az átfutási idők minimalizálását, a tervezett határidők tartását, valamint a termelési rugalmasságot. Egy vállalat tevékenységét jól jellemzi, hogy a termelés hatékonyságának megtartása mellett milyen gyorsan tud reagálni a vevők igényeire. Nyilvánvaló, hogy stratégiai szempontból kedvező pozíciókat optimális szállítókészség mellett szerezhet egy cég a piacon. 4.4 Készletszint A készlet a gyártási feltételek, vagyis a raktárakban, valamint a gyártó és szerelő műhelyekben lévő összes termék, részegység, alkatrész, nyersdarab és egyéb szükséges anyag mennyiségét jelenti egy adott időpontban [3]. A felhasználható készletekkel kapcsolatban többféle készlettípust tipizálhatunk, ha a készletmozgásokat különböző (időbeli vagy állapotbeli) nézőpontból szemléljük. Erre konkrét példát a dolgozatom 8.2 fejezetben. A készletszintre koncentráló tervezési fázist - mint készletszint-tervezést a szakirodalomban mennyiségi tervezésnek vagy anyaggazdálkodásnak is nevezik [5] [10].

15 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 15 A készletszint - mint termelési jellemző - javulásán mennyiségi csökkenést értünk. Készlet felhalmozása, tárolása, nyilvántartása összességében a rendszerben való jelenléte - különböző erőforrásokat, pénzbeli és időbeli befektetéseket igényel. A készletszint növekedése járulékos költségnövekedést okoz, ezért törekedni kell a készletszint alacsony értéken tartására. Ugyanakkor szükség van bizonyos készletnagyságra, amely alá a készlet a termelés folyamatos ellátásának veszélyeztetése nélkül nem eshet. Ezt nevezik minimális-, biztonsági- vagy törzskészletnek [11]. 4.5 Kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás a gyártóhelyek, vagyis azon összes üzemek, csoportok, munkahelyek és mozgóegységek időkapacitásának százalékos lekötöttségét jelenti egy adott időszakaszban, amelyek a munkaadagolás szempontjából önálló egységet képeznek [3]. Míg az átfutási idő ütemezésénél, illetve a határidők meghatározásánál a kapacitáskorlátok figyelmen kívül maradnak, addig a kapacitáskihasználás-tervezés során a kapacitás ütemezés az üzemi eszközök kapacitáskínálatát bevonja a tervezésbe. A munkaműveleteket a munkatervben tervezett kapacitásegységekre tervezik be. Minden munkaművelet összege kapacitás, és időegységenként adja a kapacitás iránti keresletet. Mivel ez ritkán egyezik meg a kapacitáskínálattal, el kell végezni egy kapacitás kiegyenlítést is [5]. Az igényelt erőforrások fölötti terheléselosztást az optimalizáló termelésütemezés végzi. 4.6 Rendelések A rendelések alapvetően kétfélék lehetnek: külső rendelések (vevői- vagy eladási rendelések), amelyek függetlenek a belső irányítástól és így a beérkezésük révén létrejövő gyártmányszükséglet is független szükséglet; belső rendelések (gyártási és beszerzési rendelések), amelyeket a belső irányítás bocsát ki a külső rendelés tárgyát képező gyártmány szerkezeti, ill. technológiai lebontása alapján és így ezek a gyártóegységek előtt szerelvény-, alkatrész-, és anyagszükségleteket, vagyis függő szükségleteket okoznak. A gyártási tétel rendelését (belső rendelést) az elkészülés (teljesítés) időpontjával együtt kell megadni, és ennek megfelelően kell ütemezni. Ez azt jelenti, hogy az adott

16 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 16 gyártóhelyen a gyártás előfeltételét jelentő szükséglet a gyártás átfutási idejével korábban jelenik meg. A rendelés-kibocsátást tehát ez elé kell ütemezni. A belső rendelés így termelésirányítási döntés következtében jön létre, és a hozzá kapcsolódó szükséglet a rendelés teljesítésének tárgyi feltételeként értelmezhető [8].

17 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 17 5 A termeléstervezés és irányítás általános koncepciói 5.1 Szükségletszámítás és ütemezés stratégiái A konkrét szükségletszámítás egy összetett folyamat. A szükségszámítás és ütemezés célja [12] [13]: a készletszintek szabályozása, a határidők és státuszok figyelése, a termelési rendszer kapacitásaira főként gépeire vonatkozó termelési tervek kialakítása. Többféle módszer, koncepció és filozófia létezik ezen összetett feladatok megoldására. Ennek okai a dinamikusan fejlődő termelésmenedzsment, gyártástechnológia, információtechnológia, valamint a növekvő beszállítói- és vevői igények terén keresendő. A nyomó (push) elvű tervezést manuálisan már a második világháború idején is alkalmazták a vállalatok Európában. Később a nagyteljesítményű számítógépek megjelenése segítette az automatizált szükséglettervezést [3]. A nyomó elvű gyártás alapvető sajátosságai a következők [10]: a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján értékesítési terv készül, figyelembe véve az aktuális időszakra vonatkozó készleteket az értékesítési terv alapján megrendelésre kerül az alapanyag és a vásárolt alkatrész, az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve az értékesítési tervet történik az alkatrészgyártás, a vásárolt és a legyártott alkatrészek beérkezésétől, ill. elkészülésétől függően kerül sor a szerelésre, a szerelést követően az árú a készárú raktárba kerül, a készárú raktárból a vevői megrendelés szerint történik a kiszállítás. Ezen gyártásirányítási stratégia hatása a logisztikai jellemzőkre: nagy az átfutási idő, a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával integrált termeléstervezés és ütemezésre kerül sor, automatizált termékkövetéssel és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.

18 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására ábra: Nyomó elv [13]. Az 50-es évek elején Japánban alakult ki a Kanban munkaszervezéssel kártya alapú irányítással - működő gyártás, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban tovább fejlesztettek, létrehozva ezzel a húzó (pull) elvű tervezést [3]. A húzó elvű gyártás alapvető sajátosságai [10] a következők: a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a szerelés ütemezését, a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő múlva elkezdhető, mert a készletek rendelkezésre állnak, a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással vagy vásárlással, a saját alkatrészgyártásnál elhasznált alapanyag beszerzéséről kell gondoskodni, a vevői megrendelés teljesítését jelentő kiszállításra a szerelés befejezését követően rövid időn belül sor kerülhet. 4. ábra: Húzó elv [13]. A húzó elvű gyártásirányítás hatása a logisztikai jellemzőkre a következőképpen foglalható össze: az átfutási idő optimálisra tehető, a készletek optimális értéken tartása, a termelő és logisztikai kapacitások optimális kialakítása logisztikával integrált termelésütemezési módszert igényel,

19 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 19 A KANBAN rendszer optimális kialakításával a logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető, nyomon követhető, a beszerzési logisztikai folyamat valamint a kiszállítás kiemelt összhangot igényel. Az ipari gyakorlatban megjelentek a két stratégiát ötvöző megoldások is. A különböző megvalósítások miatt sajnos nem egyértelmű fogalmak, többértelmű rövidítések is élnek az irodalomban, ezért fogalommagyarázatra van szükség. 5.2 MRP Az MRP rendszereket az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták először az iparban. Kimenete olyan középtávú ütemterv, amely az üzem egyes erőforrásait az adott időszakban sorrendileg is meghatározottan leterheli. Ennek előállításánál általában az üzem fizikai elrendezése nem játszik szerepet. Az MRP-nek rendszerint nem feladata annak ellenőrzése, hogy a terv végrehajtása hogyan halad, ezért csak akkor van szükség újraütemezésre, ha az üzemi erőforrásokban komoly kiesés keletkezik. Ennek az újraütemezési igénynek a futtatási ideje nagy rendelésállomány és sok munkahely esetén tekintélyes erőforrást és számítási időt igényelhet [3]. A modernebb MRP rendszerek szorosan együttműködnek az operatív irányítással, és on-line megtörténik a visszacsatolás a termeléstervezési, és -ütemezési valamint az irányítási modulok között. Az első kereskedelmi szempontból alkalmas erőforrás-tervező rendszert a 60-as években az IBM fejlesztette ki MRP I. - Material Requirement Planning, anyagszükséglet-tervezés - néven. Később továbbfejlesztették, és MRP II. - Manufacturing Resource Planning, gyártási erőforrások tervezése - néven széles körben elterjedt. Mindkettő azonos logikai alapon működő tervezési, irányítási rendszer. Központi része az általános adatbázis, amelyben többek között megtalálható a gyártási ütemterv, a kiinduló anyagok listája, a raktárkészletek adatai, a megrendelések nyilvántartásához szükséges adatok. Az MRP II. rendszer további lehetőséget nyújt pl.: kapacitás-tervezéshez, a pénzügyi információs rendszer kialakításához, a kutatásfejlesztéshez, a marketing tevékenységhez szükséges adatok, illetve a szimuláció lehetőségének biztosításával. Különböző célokra használták ezt a rendszert ipari környezetben, például [13]: csak adatfeldolgozásra, csak a készletek nyilvántartására,

20 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 20 csak termelésirányításra, helyi kapacitástervezésre és műhelyirányításra, az eladás, a pénzügy, a gyártás és a szervezés területén, a művezetők és beszerzők számára készített ütemtervek kidolgozására. Az eredeti MRP rendszerek a továbbfejlesztések eredményeképpen újabb és újabb modulokkal egészültek ki és nagyméretű termeléstervezési és irányítási rendszerekké váltak. Az MRP koncepcióját különösen jellemzik a következők [3]: A komponensigény számítható a késztermékigényből. Ebből következően az alkatrészigényeket megbízhatóan előre lehet tervezni. A komponensigények nem folyamatosan jelentkeznek, még a végtermékigények folytonossága ellenére sem. A komponensek gyártása vagy beszerzése tervezett sorozatokban történik, így a gyártási igény szakaszosan lép fel. A gyártás költségigénye nem kezelhető úgy, mint a végtermék szerelési önköltségének és az alkatrészek önköltségeinek egyszerű összege. A többszintű beépülések miatt a költségek fellépését folyamatában kell szemlélni. A számítógépi programok és a megfelelő szintű hardver adatfeldolgozó kapacitása hatékonyan képes a lebontási és előrejelzési feladatokat elvégezni, még összetett gyártmányok esetén is. Az MRP II. az MRP I. továbbfejlesztett változata, amely az anyagszükséglet- és megrendelés-tervezést kiegészíti a kapacitáskiegyenlítés, gyártási folyamat ütemezés és ellenőrzés funkcióival. Az MRP I. sajátosságai a következők: a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, erőforrás tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál (végtelen kapacitásokat tételez fel), nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési-, beszerzési-, elosztási logisztikai folyamatokat. Az MRP I. logisztikai jellemzőkre gyakorolt hatása: A készletek nagyok, nem optimálisak, az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak,

21 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 21 a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési-, termelési-, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális. Az MRP II. sajátosságai a következők: meghatározza a termelő erőforrások kapacitásszükségletét, nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia berendezéséhez való hozzárendelését, általában az MRP I. tervezést követően kerül az MRP II. tervezésre, így az MRP I. nem veszi figyelembe az MRP II. korlátozásait. Az MRP II. logisztikai jellemzőkre gyakorolt hatása azonos az MRP I.-nél leírtakkal, de a termelő kapacitás kihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRP I. esetén. Az MRP négy hierarchiai szintet különböztet meg, mint a programterv, mennyiségi terv, finomütemezés, folyamatirányítás és ellenőrzés [10]. Valószínűleg ez lehet annak az oka, hogy a szakirodalomban az MRP-t egyfajta szükséglet-tervezési és ütemezési fázisként (modulként) is értelmezik, stratégiáktól függetlenül [5] [14]. Az ipari gyakorlatban is elterjedten ez utóbbi tartalommal bír az MRP betűszó. A termelést kiszolgáló tervezési, és szervezési funkciók sora az integrált rendszerek felé mutatnak. E tekintetben többről van szó, mint az egyes feladatok végrehajtásának mechanikussá tételéről. Egy komplex, folyamatorientált rendszer növelheti a hatékonyságot, összekapcsolja a részben együttműködő tevékenységeket is. Az átfogó, integrált vállalatirányítási rendszereket ERP Enterprise Resource Planning, vállalati erőforrás-tervező rendszereknek nevezik [15].

22 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására Az ERP rendszerek szerepe a termeléstervezésben Az információtechnológia fejlődésével együtt a vállalati erőforrás-tervezés eszközei is fejlődtek. Ahogy az 5. ábr is mutatja, az elmúlt évtizedek során folyamatosan bővült a vállalati szoftverek feladatköre, egyre összetettebb funkciókkal rendelkező integrált irányítási rendszerek alakultak ki. A kezdetben nyilvántartás céljából használt adatbázisok köré új komponensek épültek, az előző fejezetben már tárgyalt MRP és MRP II rendszerek kialakulásával. Az 1980-as évek végén, a belső erőforrások összekapcsolásával jött létre teljesen integrált megoldásként az ERP rendszer. A személyi számítógépek elterjedése, a szoftverkínálat bővülése, és a további széleskörű integráció lehetősége tette szükségessé a fejlesztéseket. Az ezredfordulóra a teljes ellátási lánc mentén zajlott az integrációs folyamat, a további rendszerkomponensek terjedése indokolta az ERP II, vagyis az ERP második generációjának létrejöttét [16]. 5. ábra: Az integrált rendszerek evolúciója [16] [17]. Ezek alapján a fejlődés iránya az együttműködés és a kompatibilitás felé mutat. A ma működő vállalkozások vezetésében három, egymással összefüggő területet határozhatunk meg. Ezek a következők [15]: - stratégiai menedzsment, - projektmenedzsment, - operatív menedzsment.

23 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 23 A stratégiai menedzsment feladata a hosszú távú terv, vagyis a jövőbeni állapot meghatározása, valamint a célok eléréséhez szükséges feladatok koordinálása. Stratégiai tervezés vállalati, üzleti és funkcionális szinten jöhet létre. A stratégiai célok megvalósításának hatékony eszköze a projektmenedzsment, amely különböző erőforrásokat, információkat és technológiát képes összpontosítani a cél érdekében. A stratégiai terv több év távlatába mutató középtávú tervre bontható. A rövidtávú, operatív tervezés feladata a célok elérését szolgáló intézkedések részletes, számszerű meghatározása. Az operatív terv különböző résztervei közül kiemelném a készlet-, és a termelési tervet. A késztermékek, félkész termékek készletterve az értékesítési terv alapján határozza meg a készletváltozásokat, és a belső rendelések mennyiségét. A termelési tervben figyelembe véve az értékesítési- és a készlettervet meghatározásra kerül a tervezési időszakra vetített készlettranzakciók mértéke. Ezután történik a termelési terv lebontása, a darabjegyzék, a gépkapacitások, bérköltségek, humánerőforrásszükségletek meghatározása. Mindez hatással van a komplex humánerőforrástervezésre, emellett befolyásolhatja a beszerzési- és a beruházási tervet. [15] A tervezést beszámolórendszer egészíti ki, amely mutatószámok formájában jellemzi a tervezés célkitűzéseit. Tulajdonképpen a megvalósult, vagy az irányítás során prognosztizált értékek összehasonlításra kerülnek a tervezett értékekkel. 5.4 JIT A JIT (Just in Time) új gyártási és logisztikai irányítási koncepció, melyet gyakran olyan gondolkodásmódnak vagy filozófiának neveznek, amely a gazdaságosság növekedését eredményezi, az idő- és költségnövekedés elkerülése révén [18] [19]. Japánban már a hetvenes évek óta eredményesen alkalmazzák, és sokan azt tartják, hogy a japán ipar elsősorban ennek köszönheti versenyelőnyét más fejlett országok iparával szemben. A nyolcvanas évek közepe óta az európai országokban is egyre szélesebb körben alkalmazzák [10]. Ez a koncepció tulajdonképpen egy olyan filozófiát jelent, amely a termelési tevékenység összes fázisában érezteti hatását. Mint nevéből is kitűnik, legfontosabb dimenziója az idő, ez azt jelenti, hogy a folyamatok időbeni összehangolása áll a tervezés és irányítás középpontjában. Ennek révén a termelékenység növekedése mellett a

24 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 24 készletek és költségek nagysága jelentősen csökken. Bevezetésével a vállalat piaci esélyei, versenyképessége jelentősen megnő. A Just in Time koncepció bevezetésétől a gyakorlatban általában a következő eredményeket várják [13]: az átfutási idők csökkentése, jelentős készletcsökkenés, nagyobb rugalmasság kisebb tőkelekötés mellett, a termeléshez szükséges terület csökkentése a felhasználó üzemben, egyszerűbb, áttekinthetőbb munkafolyamatok. Kétszáz európai vállalatnál végzett felmérés alapján a következő számszerű eredményeket kapták [10] [13] [20]: az anyag átfutási ideje mintegy 60 %-kal csökkent, a megrendelés feladása és az alkatrész beérkezése között eltelt idő átlagosan 58 %-kal csökkent, az átfutási idő lerövidülése csökkenti a forgóeszköz lekötöttséget, melynek eredményeképpen a készletekben lekötött tőke átlagosan 40 %-kal csökkent, a felmérésben résztvevő vállalatok termelékenysége %-kal növekedett, a minőségi költségek átlagosan 22 %-kal csökkentek, a személyi költség megtakarítás 8-15 % között mozgott, a terület megtakarítás 5-15 %-os volt, a reakcióidő rövidülésével a szállítási megbízhatóság 21%-kal növekedett, a szállítókészség átlagosan 24 %-kal nőtt, a kapacitáskihasználás 16%-kal növekedett. Ezen adatokból következik, hogy a befektetett energia bőségesen megtérül. A JIT koncepció fő elemei: az integrált információfeldolgozás, gyors és megbízható információtovábbítás a beszállítótól a gyártón keresztül egészen a felhasználóig, gyártásszegmentálás, a termelés tagolása önálló, felelős egységekre, a gyártással szinkron anyagellátás.

25 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 25 Ezen feltételek megvalósítása elengedhetetlen egy sikeres JIT rendszer bevezetéséhez. [18] Ahhoz, hogy ilyen eredményeket el lehessen érni, teljesülnie kell annak a kemény gyakorlati feltételnek, hogy ki kell küszöbölni mindenféle veszteséget, el kell hárítani az ezeket kiváltó okokat. Nagyon gyakran előfordul, hogy jelentős készletek halmozódnak fel az egész termelési folyamat különböző helyein és stádiumában, amelyek elfedik a lappangó, és váratlan előbukkanásukkal komoly termelési, szolgáltatási zavarokat okozó, szűk keresztmetszet -jellegű problémákat [3]. A JIT alapelveit a következőképpen foglalhatjuk össze [10] [13] [21]: A Just in Time megoldásban résztvevő vállalatok csak akkor kezdhetik meg az adott alapanyag vagy termék szállítását, gyártását vagy szerelését, amikor arra az azt felhasználó egységnek szüksége van. A fenti megoldást húzó (pull) elvnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a termelési tevékenységek beindítását mindig a jelentkező igény váltja ki. Azaz a megrendelő mintegy húzza maga után az anyagot, nem pedig a beszállító zúdítja rá azt a felhasználóra, mint ahogyan az a nyomó (push) stratégiára jellemző. Ennek eredményeképpen a felhasználó egységeknél a korábbiakhoz képest jóval kisebb mennyiségű készletek tárolására van szükség. Hosszú távú, szoros partneri együttműködésre van szükség a JIT megoldásban résztvevő egységek között. Fontos a dolgozók képzése és motivációja a felelősségteljes, minőségi munkavégzésre. A modern JIT-megközelítés szerint minden tevékenység vagy berendezés, amely nem növeli a termék értékét - például várakozási idők, felesleges anyagmozgatás és tárolás - veszteségnek tekintendő, és ezeket ki kell küszöbölni, vagy minimálisra kell csökkenteni.

26 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 26 6 Termeléstervezés megvalósítása adott ipari környezetben 6.1 A vizsgált termelési folyamatok A FlexiForce Group ambiciózus multinacionális cég 1980 óta az ipari- és lakossági szekcionált kapuk alkotóelemeinek, tartozékainak fejlesztésére, gyártására és forgalmazására szakosodott. Vásárlói elsősorban kapugyártással foglalkozó kis- és középes méretű vállalkozások Európában, és azon kívül több mint 50 országban. A cégnek Hollandiában, Magyarországon, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Törökországban, Kínában, Kanadában és az Egyesült Államokban is működik leányvállalata. A FlexiForce Hungary Kft. a hollandiai FlexiForce B.V. mellett a vállalatcsoport második legnagyobb gyáregységével rendelkezik. Székhelye Magyarország északkeleti részén fekvő Hajdúböszörmény. A m 2 -es létesítmény raktározási, termelési és irodai feladatokat lát el. A gyártórészleg fő tevékenységét a torziós rugógyártás (2 gyártósoron), a rugóösszeszerelés, a profilok és vezetősínek hengerlése (2 gyártósoron), az ívhajlítás (4 gyártósoron), valamint az ipari- és lakossági vasalat szettek összeszerelése képezi. Az elosztó központ készletéből kelet-európai ügyfelei megbízhatóan hozzájuthatnak a kapuk elkészítéséhez szükséges termékekhez, így nem kell magas saját készletet fenntartaniuk. A térségben betöltött szerepét jól példázza, hogy a cégcsoport egy új, m 2 gyártó és raktárcsarnok létrehozását határozta el. Az új telephely Debrecenben épül, amely további szükségessé vált extra kapacitással fogja segíteni az ipari szettek és hozzájuk tartozó termékek gyártását. 6. ábra: Csomagolt lakossági vasalat szett [22]. A lakossági szekcionált (garázs) kapuknak jelentős szerep jut a gyorsan fejlődő piacon. Amellett, hogy a háztulajdonosok számára fontos a megjelenés és a dizájn, CEszabványok születtek a kapuk biztonságával kapcsolatban. A FlexiForce kínálatában

27 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 27 ma többféle, garázskapukhoz való sínrendszer-koncepció is szerepel. A teljes szettek, vasalatos dobozzal együtt raklapokon kerülnek kiszállításra, minden lehetséges vasalat fajta esetében porfestett, összeszerelt torziós rugókkal. 7. ábra: Termékáttekintés [22]. Egyedi-, kis- és közepes sorozatgyártásra jellemző csoportrendszerű, valamint műhelyrendszerű gyártás valósul meg. A FlexiForce Hungary Kft. termeléstervezés és irányítási feladatait elsősorban egy sokoldalú, integrált vállalatirányítási rendszer (ERP) támogatja. Összetett, moduláris felépítésű szoftver, amely pénzügyi és gyártási csomagjai révén a cég információáramlásának gerincét alkotja. Az ERP a cég struktúrájára szabott megoldásokat kínál, bár ezt a gyakorlatban nem képes teljesen biztosítani. Az ERP működésében keletkező réseket egyedi módszerekkel, ill. programokkal kénytelen megoldani a tervező. Fontos követelmény, hogy ez költséghatékony, átlátható, dokumentált, a legtöbb munkatárs számára hozzáférhető és működéskész legyen. A termelést meghatározó gyártócsoportok: 1. Hengerelés (ROL) 1.1. ROL104 (előlyukasztó hengersor) 1.2. ROL105 (utólyukasztó hengersor)

28 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására Hajlítás (BEN) 2.1. BEN BEN BEN BEN205 (duplahajlító) 8. ábra: ROL104 hengerei. 3. Szegecselés (RIV) 3.1. RIV301 (1. és 2. szegecselőgép) 3.2. RIV303 (3. és 4. szegecselőgép) 3.3. RIV305 (5. szegecselőgép) 9. ábra: BEN205 duplahajlító.

29 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására Rugógyártás (BOB) 10. ábra: RIV301 szegecselő munkapad BOB401 (1 -es átmérőjű rugók gyártása) 4.2. BOB402 (2, 3,és 6 -os átmérőjű rugók gyártása) 11. ábra: BOB401 rugógyártó. 5. Ipari kapugyártás (IND) 5.1. IND601 (műhelyrendszerű) 6. Porszórt rugógyártás (SHP) 6.1. SHP701 (bérmunkával egybekötött gyártás) 7. Porszórt profilgyártás (PWD) 7.1. PWD (bérmunkával egybekötött gyártás) 8. Alumínium szekció (ALU) 8.1. ALU (manufakturális jellegű) 9. Forgalmazás (BOX) 9.1. BOX

30 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 30 A 12. ábra szemlélteti a családi és ipari felhasználásra szánt vasalatok technológiai sorrendterve alapján képzett lehetséges útvonalakat. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a gépsorok szimbólumai közé virtuális csomópontokat helyeztem el. Az útvonal végét sötét, telített alakzattal jelöltem. Kiemelten S betű (Sell - eladható) jelzi azokat a pontokat, ahol közvetlen vevői igény jelentkezhet az alkatrészek felé. 12. ábra: Vasalatok lehetséges technológiai útvonalai. Az alább látható ábra a porszórt rugógyártás folyamatát modellezi. A vasalatokhoz hasonlóan itt is előállhat vevői igény a félkész termékekre, ez esetben a felületkezelés nélkül kínált rugókra. 13. ábra: Rugógyártás technológiai útvonalai. A forgalmazott termékek kínálata és az alumínium szekció gyártása egyszerű nyomon követési lehetőséget tesz lehetővé (14. ábra). 14. ábra: Az alumínium szekció és a forgalmazás technológiai útvonala.

31 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására Igény a számítógéppel támogatott termeléstervezés módszerének továbbfejlesztésére A Baan IV vállalatirányítási rendszer sok tekintetben jó megoldásnak bizonyul a vállalati tervezés számos területén. Viszont vannak gyakorlatban jelentkező hibái, amelyek korrigálására igény mutatkozik. A termeléstervezés - beleértve az ütemezést is - egy fontos pont, amelyben stratégiai jelentőségű az optimalizálás sikere. A Baan IV Gyártás (Manufacturing) modulja nem ad optimum-közeli tervezési megoldást. A modul futtatatása után alapvetően van lehetőség a szoftver által tervezett rendelések módosítására, de ez körülményes és időigényes. A rendszer figyelmeztet ugyan bizonyos problémákra, a javaslatokat manuálisan, egyesével lehet csupán elfogadni, módosítani. Belátható, hogy ez egy kisvállalat számára is nap, mint nap rengeteg időt venne igénybe, főként olyankor, ha a kezelt cikkek palettája széles, sok az egyedi termék. A FlexiForce Hungary Kft.-nél kezdetben a vállalatirányítási rendszer csupán adminisztratív célokat - készletek nyilvántartására, üzletvitel elősegítésére - szolgált, a tervezésben nem játszott jelentős szerepet. Az MRP - szükséglettervező és ütemező - modul futtatása után minden tervezett rendelés jóváhagyásra került, majd az összes rendelési bizonylatot nyomtatták. Gyakorlati tapasztalatok szerint a Baan ajánlatai mennyiségileg - viszonylag - pontosak, de mivel az ütemező algoritmus primitív, a kapacitáskihasználás figyelmen kívül hagyása miatt a határidők pontatlan adatnak tekinthetőek. A nyomtatott bizonylatokat manuálisan szelektálták, figyelembe véve a kapacitáskihasználást. Ez hatalmas papírmennyiséget jelentett, amely növelte az adminisztratív hibák lehetőségét, valamint lassúvá tette a tervezést. Később megjelent az igény a számítógéppel segített gyártásütemezésre. Ennek folyományaként a jóváhagyott gyártási rendeléseket és a tervezéshez szükséges adatbázisokat MS-Excel munkafüzetbe exportálták. Szükség volt egy adatbányász makró készítésére, hiszen a Baan IV nem támogatja a rendezett MS-Excel táblák létrehozását. Létezik ugyan megoldás egy ún. Exchange modul formájában, de használatának jogosultsági köre korlátozott. Nyári gyakorlati időm egy részét ennek a makróprogramnak az optimalizálására és fejlesztésére fordítottam. A fejlesztések előrehaladásával felszínre kerültek a Baan IV rejtett problémái, amelyek miatt már nem volt lehetőség további információfeldolgozásra.

32 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 32 7 Szoftverspecifikáció 7.1 Megvalósíthatóság Minden termelő folyamatnál szükség van egy olyan munkakörnyezetre, amely segítséget nyújt a termelés rutinszerű, gyakorlatias tervezésének ellátásához. Amennyiben az elvárásokhoz képest ez csak részben, vagy minimálisan áll rendelkezésre, igény merül fel a probléma orvoslására. A FlexiForce Hungary Kft.-nél használt ERP rendszer hiányosságai és az igények növekedése inspirálta a fejlesztést. Kezdetben csak egy-egy funkció optimalizálását céloztam meg, de az idő előrehaladtával világossá vált, hogy alapjaiban kell újratervezni a folyamatot. A termeléstervezés folyamata összetett, mindemellett nagy pontosságot és áttekinthetőséget igényel. Több részproblémát kell megoldani; általánosan összefoglalva a szállítókészség, a készletszint és a kapacitáskihasználtság optimalizálására kell törekedni, amelyet a gyártási és beszerzési rendelések szervezésével lehet elérni. Minden művelet, amely gyorsítja vagy áttekinthetőbbé teszi ezt a feladatot, az üzem számára hasznos fejlesztésnek ígérkezett. Olyan támogató szoftverre volt szükség, amely a cég által használt ERP rendszer működését nem korlátozza, hanem javítja. Bármely céges számítógépen egyszerűen futtatható kellett legyen, hogy a termelés tervezése személytől és jogosultságoktól független maradhasson. Nem utolsó sorban lényeges volt a fejlesztési költséghatékonyságot figyelembe venni. A termelés tanulmányozása során a megoldási módszer optimalizálására előzetesen ötletek merültek fel, ebben közvetlen segítséget nyújtott az üzem termeléstervező mérnöke. A fenti általános kívánalmakat mérlegelve megvalósíthatónak találtam a feladatot. 7.2 Követelmények elemzése és specifikációja A vállalatok között nincs két egyforma termelési rendszer, nemcsak a termékpaletta és a gyártóeszközök különbözőek, a munkaszervezés, a gyártási rendszer, a technológiai tervezés, a vállalati filozófia, a piaci pozíció, a lokális környezet stb. teszi ezeket a termelőrendszereket alapvetően egyedivé. Ennek következtében a termelés tervezése is erőteljesen függ a felsorolt jellemzőktől. Ennek ellenére a termeléstervezést támogató eszközrendszerrel szemben támasztott követelmények nagyon hasonlóak. Ilyen általánosan megfogalmazható igények például a következők:

33 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 33 Gyors működés, rövid válaszidők. Megfelelő mértékben legyen pontos a tervezés. Tervezést támogató megjelenés, könnyű kezelhetőség. Legyen szabad mozgástere a tervezőnek (szakértői tudás felhasználása). Integrálhatóság, megfelelő interfészek. Átlátható folyamatok, követhető eredmények. Minimális nyilvántartott adat, karbantartható információtárolás. Illeszkedjen a vállalat méretéhez és kövesse a konkrét vállalati filozófiát. Hibakezelés, robusztusság, stb. A cég kiemelt igénye volt a széleskörű működtetés és hordozhatóság lehetősége. Mivel a Microsoft Office irodai szoftvercsomag Excel programja elérhető az összes irodai számítógépen, ezért alapvetően jó szoftvernek bizonyult a munkakörnyezet kialakításához. Az alkalmazottak előnyösnek találták azt, hogy a megoldás nem igényel bonyolult telepítési eljárást, valamint magabiztosabban használnának számukra nem ismeretlen felületet. Megjegyzem, sajnos a szoftvercsomagon belül a Microsoft Access nem volt minden számítógépen elérhető. Emiatt a megvalósításhoz a táblázatkezelő alkalmazás javára kellett döntenem, a praktikus megoldásokat kínáló adatbázis-kezelő ellenében. A Microsoft Office szoftvercsomag támogatja a Visual Basic nyelven írt beépített makrók programozását. Viszont számba kell venni a Microsoft Excel 2003 tulajdonságaihoz mérten az alkalmazás lehetőségeinek korlátait. Egy munkalap maximálisan sorból 256 oszlopból állhat. A megnyitott munkafüzetek és azok lapjainak számát a memória mérete és a rendszer erőforrásai korlátozzák. A számítások pontosságát, illetve hibáinak mértékét szintén adott jellemzők befolyásolják (részletek a 3. táblázatban láthatók) [23]. A cég által használt középkategóriás számítógépek architektúráját tekintve hardverkövetelményeket is megállapíthattam. Ez részben megegyezik a licenszelt Microsoft Office szoftvercsomag rendszerigényével. Természetesen a nagyobb órajel frekvenciával rendelkező processzorok gyorsítják az alkalmazás futását. A fizikai memória mérete programtervezési szempontból korlátot jelent, ezt általánosan egy gigabájtban határoztam meg. Az alkalmazás hordozhatóságát manapság már kevésbé a fájlméret, hanem inkább a fájlok darabszáma határozza meg, amelynek minimalizálására törekedtem.

34 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására táblázat: Számítások jellemzői és korlátai [23]. A működő ERP rendszerből várható lekérdezések miatt a szükséges jogosultsági szint egyeztetése alapvető kérdés, meghatározza a hozzáférhető információ mennyiségét. Biztonsági okok és az áttekinthető, célszerű működés feltétele miatt egy optimális termeléstervezői jogkör került beállításra, amivel minimálisan rendelkeznie kell a felhasználónak. Az alkalmazásban megjelenő megnevezéseknek szükséges volt tükröznie a cég és az ERP rendszer által használt szakkifejezéseket, az egyértelmű működtetés miatt a lehető legkevesebb a feltételezett felhasználók számára új terminológia bevezetésére kerülhetett sor. Ehhez a termelés működésének és működtetésének tanulmányozása elengedhetetlen volt. A munkakörnyezetnek alapvetően áttekinthető formában információkat kell biztosítania a külső (vevői) rendelések határidőhöz kötött végrehajtásához. Ez közvetett módon a belső rendelések kezdeményezését, a készletszint követését és tervezését, a termelőeszközök kihasználtságának figyelését, valamint a határidők kalkulációját je-

35 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 35 lenti, mindezt kezelhető adatstruktúrába rendezve. A felhasználónak ezek alapján kell döntéseket hoznia. Egyrészt adnia kell utasítási terveket a termelésirányítás vezetői felé, másrészt jelentéseket a cég vezetői részére, ami gyakorlatban az ERP rendszeren keresztül zajlik.

36 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 36 8 Új termeléstervezési modell és megoldási módszer A globalizált, bizonytalansággal terhelt piaci környezet következtében a termelő vállalatoknak és termelési hálózatoknak egyre fokozódó kihívásokkal kell szembenézniük. A termeléstervezési tevékenység összetettsége miatt nagyon időigényes és nehezen megoldható feladat. A termelésinformatikai kutatásoknak jelentős szerepe van ezen a területen is. Az alkalmazott informatika egyik nagyfontosságú és gyorsan fejlődő területe a termelési rendszerek informatikai támogatása. Napjainkban a termelési rendszerek minden hierarchiai szintjén rendelkezésre állnak már a tervezést, az irányítást, a megfigyelést, a végrehajtást és a döntéstámogatást segítő számítógépes alkalmazások (pl. ERP, MES), Az ilyen integrált alkalmazási rendszerek komponenseit, moduljait a termelő és szolgáltató rendszerekre illesztve hatékony megoldások nyerhetők. A tapasztalatok szerint azonban a termelési folyamatok sokszínűsége, bonyolultsága, valamint a piaci, üzleti környezet változékonysága állandóan újratermeli az alkalmazott vagy alkalmazható modellek és eljárások felülvizsgálatát, fejlesztését és az alkalmazások integrációjának igényét [24]. Számos fontos kérdést tehetünk fel az adott probléma megoldásával kapcsolatban, ilyenek például: Milyen elvek, modellek, módszerek és algoritmusok használhatók eredményesen? Van-e lehetőség optimalizálásra? Ezekre a kérdésekre akkor lehet érdemben válaszolni, ha ipari gyakorlati példán keresztül modellezzük és elemezzük a termeléstervezés mozzanatait. Az általam kidolgozott termeléstervezési modellben egy jellemzően rugalmas termelési rendszer kis és közepes sorozatgyártó egységének sajátosságait vettem figyelembe. A FlexiForce Hungary Kft.-nél használt ERP rendszer hiányosságai és az igények növekedései inspirálták a fejlesztést. Az új termeléstervezési módszer elvi vázlata a 15. ábra ábrán látható.

37 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására ábra: A kifejlesztett termeléstervezési módszer folyamatának elvi vázlata. Kezdetben csak egy-egy funkció optimalizálását tűztem ki célul, de az idő előrehaladtával világossá vált, hogy alapjaiban kell újratervezni a funkciókat. Az ERP rendszer adatbázisában tárolt adatokat jó kiindulási alapnak tekintettem. Az első és egyben az egyik legjelentősebb átalakítást az adathalmaz megfelelő megválasztása jelentette. A viszonylag nagy mennyiségű adat nem eredményez kellően átlátható, egyszerűen karbantartható munkakörnyezetet a termeléstervező számára. A termeléstervezéshez szükséges legfontosabb adatok alapvetően két csoportba sorolhatók. Az első csoportot azok a gyakran frissítésre szoruló adatok alkotják, amelyeket minden futtatás előtt importálni kell a termeléstervező rendszer számára. Ilyen adatok a tervezett készlettranzakciók és készletállapotok rekordjai. A másik csoportba azok a viszonylag ritkábban változó adatok tartoznak, amelyeket a rendszer már induláskor magába foglal, de gondoskodni kell a folyamatos karbantartásról. A teljesség igénye nélkül ilyenek például a cikkekhez tartozó technológiai adatok, a beépülő komponens- és alkatrészlisták, a gépkapacitások leírása, a helyi munkaidő naptár stb. 8.1 Adatok importálása és szűrése A termeléstervezéshez az ERP rendszerből jelen feladatban három olyan adattáblára van szükség, amelynek tartalma naponta változik. Ezek a készletszintet, a tervezett készlettranzakciókat és az ERP rendszer nyitott gyártási rendeléseit tartalmazó táblázatok.

38 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 38 A készletszint cikkenként nem egy értéket, hanem cikkenként négy értéket jelent azonos mértékegységben kifejezve. Az aktuális készlet alatt az azonnal elérhető (raktári) készletet értjük, amely a lekérdezés időpontjában minden készlettranzakciótól független. A felszabadított készlet jelöli azt a mennyiséget, amely az adott cikkből jelenleg gyártás alatt áll. Másképpen fogalmazva, az adott cikkből az a mennyiség, amely egy folyamatban lévő tranzakció eredményeképpen várhatóan létre fog jönni. A lefoglalt készlet a tervezett fogyást jelöli, amely valamely készlettranzakcióhoz kapcsolódik. A biztonsági készletszint olyan tervezett minimális mennyiség (volumen), amely alá az aktuális készlet tartósan nem csökkenhet, adott időszak ellátási zavarainak elhárítására szolgál. A hosszú távú tervezésnél egy gazdasági stratégiai kérdést vet fel, hiszen nem vevői rendelés hatására képzett készletet takar. Stabilitást biztosít, továbbá növeli a szállítókészséget, de költségvonzata van és túltermeléssel jár. Ez utóbbi akkor jelent problémát, ha a termeléstervező szoftver a biztonsági készletszint alapján automatikusan, más belső rendeléssel azonos szintű vagy akár annál magasabb prioritású biztonsági rendelést generál. Ezek a vevői rendelések szemszögéből tekintve terhelik a gépkapacitást és növelik az átfutási időt. A készlettranzakciókat vevői (külső) rendelések és gyártási (belső) rendelések alkotják. Megjegyzem, hogy általánosan a gyártási rendelésektől elkülönítve a beszerzési rendeléseket is értelmezhetjük, és ezek együttesen alkotják a függő (belső) rendelések halmazát. A beszerzési rendelések generálásától most eltekinthetünk, mert a beszerzési logisztikai feladatokat az adott vállalat más struktúrában kezeli. Minden tranzakcióhoz egyedi azonosító (rendelési szám) tartozik a készlet nyomon követhetősége érdekében, amit az ERP rendszer generál. A tranzakció legfontosabb jellemzői közé tartozik az érintett cikkszám, a tervezett befejezési határidő, a rendelt mennyiség, továbbá vevői rendeléseknél a vevőkód. A nyitott gyártási rendeléseket tartalmazó táblázat az ERP rendszerrel való kapcsolatot segíti. Ebben a rendszerben egy rendelésnek többféle státusza lehet, de a státuszváltozás időbeli sorrendje kötött. Az ERP-ben jóváhagyott rendelés először tervezett státuszú. Majd a gyártási utasítás és adminisztrációs dokumentumok elkészültekor nyomtatottá, a gyártósorra kerüléskor pedig felszabadítottá módosul. A részben elkészült gyártási jelentéssel aktív, ezt követően kész jelölést kap. A pénzügyi tranzakciók végén lesz csak lezárt a folyamat. Alapvető fontosságú az adatok helyességének vizsgálata, hogy minél korábban kizárható legyen a folyamat közben fennálló hiba lehetősége. A jól karbantartott adatbá-

39 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 39 zis esetünkben a kapcsolódó ERP rendszer szükséges feltétele a termeléstervezés elindításának. A tervezés szempontjából csak a gyártási és a vevői rendelések értékesek, a beszerzési rendeléseket ki kell szűrni az adatok közül. Hasonlóképpen a tervezett és a felszabadított státuszú tranzakciók relevánsak, a további tranzakciók állapotát a termeléstervezőnek fontos ellenőriznie és nyomon követnie, de ezeket a tervezésből ki kell vonni. Fontos megemlíteni, hogy megfelelő adminisztráció hiányában a gyártósori folyamatot reprezentáló tranzakció könnyen nyomtatott státuszban rekedhet, annak ellenére, hogy felszabadítottnak kellene lennie. A tervezést támogató programmal szemben fontos követelmény, hogy az ilyen esetekre figyelmeztessen a futás elején. 8.2 Adatok és tranzakciók rendezése, készletek összegzése A készlettranzakciókat célszerű cikkszámok alapján csoportosítani, és határidők szerint növekvő (nem csökkenő) sorrendbe rendezni. Így könnyen nyomon követhető egy adott cikk készletmozgása. Viszonylag egyszerűen számolható a várható készlet, amely adott időpontban, az adott tranzakciókkal terhelt készletszintet mutatja. A várható készlet és a felszabadított készlet összege nyújt alapot a későbbiekben a belső rendelések indításához, hiszen negatív összeg esetén jelentkezik készlethiány. 8.3 BoM lista létrehozása A BoM lista (Bill of Materials, anyagjegyzék) egyszerű séma szerint épül fel. Az adatbázistáblában egy cikkhez hozzárendelhető egy rekordban egy adott típusú beépülő cikk (komponens ill. alkatrész) és annak a gyártáshoz szükséges darabszáma. Mivel egy cikknek általában több beépülő cikke lehet, több rekordból áll össze az egy termékre vonatkozó alkatrészlista. Adattárolás és karbantartás szempontjából ez a megoldás egyszerű, de programtervezési szempontból primitív, hiszen lassítja és körülményessé teszi a számítási folyamatokat. Hatékony memóriamodellek alkalmazásával gyorsítható a futás közbeni BoM műveletek sebessége. A programom jelenlegi változata működés közben dinamikusan az adatstruktúrából egy n n mátrixot hoz létre a memóriában, amelynek sorai egy-egy cikket ábrázolnak, elemeinek értéke a cikkhez tartozó beépülő alkatrész darabszáma. Mivel a BoM listát minden egyes belső rendelés generálásához fel kell lapozni, ezzel a módszerrel jelentős lekérdezési időmegtakarítás érhető el. A forráskód a 13.1 mellékletben elérhető.

40 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására Gyártási szintek képzése A gyártási rendelések tervezésekor alapvető feladat a technológiai sorrendterv vizsgálata. A cikkek szerepe a gyártási folyamatban különböző lehet. Például egy cikk lehet egy terméknek valamilyen hierarchiai szintű beépülő eleme, vagy egy független vevői rendelés alapján akár késztermék is. A technológiai sorrendterv a cikkhez van hozzárendelve. A gyártási folyamatokat alapvetően mindig a külső (független) rendelések indukálják közvetlenül (végtermék rendelése) és közvetetten (komponens rendelése). Fontos megállapításom, hogy nem elegendő a vevői rendelések szükségleteit vizsgálni, hanem figyelembe kell venni a technológiailag egymástól független, kvázi párhuzamos folyamatok szükségleteit is. A technológiai sorrendek alapján a belső rendelések kapcsolatrendszerét felhasználva a gyártási folyamatot független dimenziókra és gyártási hierarchiákra bonthatjuk. Egy független dimenzió hierarchikus szinteket tartalmaz, egy-egy szinten pedig olyan cikkek állnak, amelyeknek egymás felé nincsenek szükségleteik. A technológiailag kapcsolódó cikkek azonos dimenziókba kerülnek. A termeléstervezés szemszögéből célszerű a gyártási dimenziókat a legmagasabb hierarchiai szintek alapján összefogni. Minden cikk besorolható valamely gyártási szintbe, így a tervezéskor lényegtelenné válik, hogy külső vagy belső rendelés hatására keletkezik, vagyis az, hogy mi a tényleges technológiai szerepe. Egy újonnan megjelenő cikk esetében fontos, hogy melyik szintre rangsoroljuk, de mivel elméleti szintekről van szó, kritikus helyzetben van lehetőség új szintek képzésére a hierarchiában. Emiatt előrelátóan az egyes szinteket egymás után nagyobb léptékezéssel (pl. tizesével) sorszámozom a programban azért, hogy az esetleges hierarchiamódosítás gördülékeny maradhasson. A gyártási szintek rendezésének forráskódja a 13.2 mellékletben elérhető. 16. ábra. A szükségletek alapján képzett hierarchiák.

41 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására ábra. Egydimenzióba fejtett gyártási szintek. A tervezési folyamatban gyártási szintenként iteratívan vizsgálom a készletszintet, és ugyanígy vizsgálom a belső rendeléseket is. A ciklus minden esetben a legmagasabb hierarchiai szinttől tart a legalacsonyabb szint felé. 8.5 Várható hiány keresése Belső rendelés várható hiány esetén jöhet létre, ha eltekintünk a biztonsági készletszint elérését célzó belső rendelésektől. A várható hiány megállapítása összetett feladat, a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy negatív készletszinteket keresek. A már fennálló tranzakciókat cikktípusonkénti csoportosítással időrendben követve számolom első lépésként a várható készletszintet. A várható készlet és a felszabadított készlet összege adja azt a tervezett készletszintet, amely új készlettranzakció kezdeményezése nélkül keletkezne. Amennyiben ez az összeg negatív értéket venne fel, ott hiány várható (13.3 melléklet). A határidők betartása miatt előzetesen pótolni kell a szükségleteket, vagyis ezekre a cikkekre belső rendelést kell generálni. 8.6 Gyártási mennyiség képzése Mivel sorozatgyártásról van szó, a belső rendelés indításakor az első felmerülő feladat a gyártani kívánt mennyiség meghatározása. Minden gyártandó cikkhez előzetes gazdasági megfontolások alapján hozzá van rendelve egy tervezett minimális sorozatnagyság. Sajnos általában nem pontosan pótolják a hiányt, a rendelés teljesítésével túltermelésre számíthatunk, de törekedni kell ennek minimalizálására. Egy cikkhez tartozó rendelési sorozatnagyság az (1) formulával kifejezhető, ahol K v a várható készlet, K f felszabadított készlet és q a minimális sorozatnagyság. q K K * v f q q A forráskód a 13.4 mellékletben megtekinthető. (1)

42 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására Gyártási idő számítása, egyeztetés a munkaidő naptárral A rendelést elindító tranzakció adataiból kiolvasható a teljesítés határideje (szállítási időpont), pontosabban a készlethiány keletkezésének időpontja, ez jelen esetben egy naptári napot jelöl ki. A termelési tervben emellett meg kell adni azt a dátumot is, amikor legkésőbb el kell kezdeni a rendelés teljesítését a határidők betartása érdekében. Ennek számításához figyelembe kell venni az adott cikk gyártási idejét meghatározó műveleti időnormát (t n ), a műveletet végző gép napi kapacitását gépórában (t c ), és a fent említett szállítási időt (T s ). A (2) formula az egy tranzakcióra vonatkoztatott kritikus útvonal első lehetséges csomópontját határozza meg naptári nap szerint (T ls ). T ls t n Ts tc (2) A fenti formula alapján csak egy elméletileg helyes dátumot határozhatok meg. A valós dátum megállapításához egy az aktuális üzemre (gyártórendszerre) szabott munkaidő naptárra van szükség. Ennek segítségével a T ls és a T s közötti munkaszüneti, szabad- és ünnepnapoknak megfelelően a valós dátumot előrébb kell kalkulálni. A forráskód a 13.5 mellékletben olvasható. 8.8 Készlettranzakció generálása a beépülő cikkekre A belső rendelés elindításához szükséges beépülő cikkek mennyiségét meg kell határozni, hiszen ezekre készlettranzakciókat kell kezdeményezni rekurzív módon. A BoM lista és a már rendelt sorozatnagyság alapján számított mennyiséggel készlettranzakciók generálódnak megterhelve a készletszintet. Az ilyen tranzakciókhoz tartozó rendelkezésre állás dátuma megegyezik a rendelés valós kritikus indulási idejével. A forráskód a 13.6 mellékletben olvasható. 8.9 Tranzakciók rendezése A tranzakciókat ismételten cikkszámok alapján csoportosítani kell, határidők szerint növekvő sorrendben. Ezt követheti cikkenként a várható készlet és a felszabadított készlet újraszámítása, amely a következő tervezési iterációt készíti elő.

43 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 43 Az aktuálisan vizsgált gyártási szinten tervezett belső rendelések bemásolódnak a termelési tervbe, és az iteráció folytatódik a következő gyártási szint várható hiányainak keresésével Összegzés készítése Amint az utolsó gyártási szint belső rendelései is bekerültek a termelési tervbe, úgy a termeléstervezési folyamat automatizált része tulajdonképpen befejeződik. Ezen túl segítséget jelent az utólagos adat- és hibaellenőrzés, amennyiben kivételes események keletkeztek volna a feldolgozás (futási idő) alatt. Mivel a termelési terv csak egy tervezett ajánlat a termelést tervező szakember számára, a belső rendelések tényleges elindításához a szoftver munkakörnyezetet szolgáltat összegző segédtáblázatok formájában. Ezek kalkulációit a futtatás zárásaként a program elvégzi, és tájékoztatást ad a kivitelezési folyamat megvalósíthatóságáról és akadálymentességéről. Az implementáció során különös figyelmet fordítottam az esetleges hibalehetőségek feltárására és a kivételes események kezelésére. A makróprogram futtatása az általános követelményekből adódóan egyszerű, mégis a leggyakoribb hibák oka valószínűleg az emberi mulasztás lehet. Karbantartást igényel a belső munkaidő naptár frissítése, az új cikkek adminisztrációja, valamint az ERP rendszerrel való kapcsolat fenntartása. Körültekintően figyeltem a helyes futtatástól eltérő folyamatok jelölésére, a deviáns események feltárásának elősegítésére. Sikeresnek találom, hogy a teszteket követő ún. éles futtatás már legalább 500 alkalommal történt (különböző valós forrásfájlok adatait felhasználva), és egy alkalommal sem következett be ismeretlen hibaesemény.

44 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 44 9 Az alkalmazás bemutatása 9.1 Rendszerkövetelmények A működéshez szükséges rendszerigény meghatározásához a cég által leginkább használt Microsoft Office 2003 programcsomag futtatásához szükséges minimális rendszerkövetelményeket és a specifikációban foglalt tervezési korlátokat vettem figyelembe. Fontos megjegyeznem, hogy a kompatibilitási mód használatával az Office újabb verziói is lehetővé teszik a program futtatását. Az Office 2003 futtatásához legalább 233 MHz órajelű Pentium processzor szükséges. A Microsoft Pentium III vagy gyorsabb processzor használatát javasolja. Az Office 2003 az alábbi operációs rendszereken futtatható: Microsoft Windows Server 2003 vagy újabb verzió Microsoft Windows XP vagy újabb verzió Microsoft Windows 2000 Service Pack 3 (SP3) vagy újabb verzió A Microsoft legalább 128 MB RAM memóriával rendelkező számítógép használatát ajánlja, és további 8 MB RAM szükséges az egy időben futó Office 2003 alkalmazások mindegyikéhez. Ezt kiegészíti az a tervezési korlát, amelyet 1 GB méretben határoztam meg. Ezzel összefüggésben áll, hogy egyszerre hétezer-ötszáz féle cikknél szélesebb termékpaletta esetén a futtatás nem engedélyezett. Az Office 2003 csomag 400 MB szabad lemezterületet igényel. A merevlemezterület mérete az adott konfigurációtól függően változó. Legalább 800x600 képpont felbontású, 256 szín megjelenítésére képes SVGA rendszerű monitorra, illetve egy Microsoft Mouse, Microsoft IntelliMouse vagy ezekkel kompatibilis mutatóeszközre van szükség a futtatáshoz. [25] Kockázatot jelenthetnek a számítógép biztonságának szempontjából azok a nem megbízható forrásból származó Microsoft Excel fájlok, amelyek makróprogramot tartalmaznak. Ezért indítás előtt ellenőrizni kell a Microsoft Excel Adatvédelmi központjának makróbeállításai között a fájl programkódjaira vonatkozó engedélyezési szintet (18. ábra). Csak ez után lehet kattintani a source munkalapon található indítógombra, hogy a lementett pos.xls, stock.xls és transactions.xls forrásfájlok alapján az alkalmazás adatokkal frissítse a munkakörnyezetet, és egyúttal létrehozzon egy lehetséges termelési tervet.

45 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására ábra Figyelmeztetés a source munkalapon. 9.2 Az alkalmazás használata egy gyakorlati példán keresztül A program működését egy konkrét termék, egy tervezési időintervallumra eső készlettranzakcióin keresztül szemléltetem, amely során bemutatom a tervező környezet adottságait is. A sablon_tervezett.xls fájlt megnyitva a source munkalap tárul elénk (18. ábra). A START gomb kattintására automatikusan elindul a tervezési folyamat (8. fejezet), végül értesítést küld a program a folyamat végkimeneteléről. A makró futásának időtartama a processzor, ill. processzorok teljesítményétől nagyban függ, tapasztalat szerint 2-5 perc hosszú. Kedvező feltételek mellett a futtatás zárásaként a program tájékoztat arról, hogy a futtatás zavartalanul végrehajtódott, és másodpercben mérve mennyi idő telt el a START gomb indítása óta. Első látásra szembetűnő lehet a munkalapok mennyisége. Nagyrészt a tervezést teszik gördülékenyebbé, valamint esetlegesen a folyamat elemzésében, ill. a hibakeresésben nyújthatnak segítséget. Utóbbi feladatot a tranzakciók1, tranzakciók2, készlet1, készlet2, és a trim munkalap lát el, a tervezésben szerepük elhanyagolható. Meg kell jegyeznem, hogy bár a program működését az egyszerűség kedvéért egy konkrét termék készlettranzakcióin keresztül szemléltetem, a gyakorlatban gépcsoportonként halad a tervezés folyamata és nem cikkenként. Erre magyarázatot is adok a példa alapján. A termékkatalógusban a 215G cikkszámú vízszintes görgővezető sín adatai megtalálhatóak, csupán a teljesség kedvéért közlöm jellemzőit.

46 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására ábra 215G [22]. A termék anyaga horganyzott acél, hossza 582 mm, belső átmérője 300 mm. Az egyik vég két kerek lyukkal ellátott, melynek átmérője 7 mm, a másik végén egy ovális és egy kerek lyuk található. Az ív vége 100 mm hosszú egyenesben végződik. A megadott hossz mm-ben értendő az ív előtti részre is. [22] A készlet3 munkalapon, a 20. ábraábrán láthatjuk készletinformációit. 20. ábra Készlet3 munkalap. 21. ábra Készlettranzakciók. A 21. ábra jól szemlélteti a készletek időben tervezett változását. A rendelésszám nélküli belső rendeléseket már a makróprogram futása eredményezte. A dátum ez

47 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 47 esetben a végrehajtás legkésőbbi határidejét jelzi. Egy adott tranzakció mennyisége az adott rendelésnek a készletre gyakorolt hatását mutatja. Negatív várható készlet (várható hiány) esetén a program belső (gyártási) rendelést tervez az érintett cikkre és beépülő komponenseire. 22. ábra A BoM lista egy részlete. A darabjegyzékben a 22. ábraábrán, mint beépülő cikk jelenik meg a kiemelt termék. A darab2 munkalapon csak olyan cikkek jelennek meg, amelyek a gyártott termékpalettát alkotják. Külön, a darab munkalap tartalmazza a beszerzett alapanyagok BoM listáját, a mennyiségi és hulladékképződési adatokkal. 23. ábra Javaslatok gyártási rendelésekre. A 23. ábraábrán látható termelési tervet a 8. fejezetben ismertetett módszer szerint állítja elő a program. A szállítás dátuma az elkészítés tervezett napját jelenti. Emellett megjelenik a tervezett sorozatnagyság, a gyártást végző gép kódja, a sorozat gyártási időnormája, a legkésőbb esedékes kezdési dátum, valamint a cikk gyártásának hierarchia szintje. 24. ábra Technológiai adatok.

48 Számítógépes alkalmazás fejlesztése a FLEXIFORCE HUNGARY KFT. termeléstervezési tevékenységének támogatására 48 A termelési terv megvalósíthatóságának vizsgálatához össze kell vetni a tervezett gépkapacitásokat (25. ábra) az egy-egy napra jutó gyártási idők összegével. Ez abból a hiányosságból fakad, hogy a program csak lokálisan számol a gépkapacitásokkal, ütemezést nem végez. A gyártóeszközt a belső rendelések egyenként lefoglalnák, nem számolva más belső rendelésekkel,.amelyek hasonló igényekkel és határidőkkel rendelkeznek. Az ütemezés feladata részben a termeléstervezőé és részben a termelésirányítást végzőké. Jelen esetben az adott gépre tervezett rendeléseket kell értékelni, és át kell írni a terveket. Vagy pár nappal hamarabb kell megkezdeni a gyártást, vagy a gépkapacitást látszólag szűkítve lehetőség van új tervet készíttetni a programmal. A gyakorlatban ezért gépcsoportonkénti szűréssel kezdve halad a tervezés folyamata. 25. ábra Gépkapacitások. Az ERP rendszerrel való kapcsolatot hivatott fenntartani a total munkalap, amely a biztonsági rendelésekkel bővített, ERP által tervezett gyártási rendeléseket mutatja. Az ábrán szereplő értékekből látható a tervezések közötti mennyiségi eltérés, pedig az eredeti ERP tervekben a felhasználó nem kap tájékoztatást arról, melyik belső rendelés célja a biztonsági készlet feltöltése. 26. ábra ERP tervezési adatai. A kapcsolat úgy jön létre a vállalatirányítási rendszerrel, hogy a mindennapi gyakorlatban a makróprogram tervei alapján módosítják az ERP rendszerben képződő belső rendelések értékeit. Ezek a módosított és adminisztrált rendelések kerülnek a tervezettből felszabadított státuszba.