1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása

Átírás

1 hagyományos beszállítás JIT-elvû beszállítás az utolsó technikai mûvelet a beszállítás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minõségellenõrzés raktározás elsõ mûvelet a felhasználónál 1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása

2 2. ábra A JIT-elvű anyagellátás megválasztásával szemben támasztott követelmények a felhasználóknál és a beszállítóknál

3 3. ábra A JIT-elvű anyagellátásból származó előnyök a felhasználóknál és a beszállítóknál

4 JIT-elvű gyártás és beszerzés építőelemei 1. építőelem integrált információfeldolgozás 2. építőelem gyártásszegmentálás 3. építőelem termeléssel szinkron beszerzés minőségellenorzési stratégia üzemi adatgyűjtés technológiai és átállási idő minimalizálása termékegységesítés, változatszámredukálás gyártási stratégiák képzés, bérezés 4. ábra A JIT-koncepció elemei

5 1. beszállítás A termékcsoport 1. beszállítás B termékcsoport 2. beszállítás 2. beszállítás A 1 A 2 B 1 B 2 3. beszállítás 3. beszállítás A 11 A 12 A 13 A 21 A 22 A 23 B 11 B 12 B 13 B 21 B 22 B ábra

6 Rendelési feladás kezdete Beszállítás kezdete Rendelési idő Beszerzés Alkatrészgyártás Hagyományos gyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő Szereléssel szinkron alkatrészgyártás Rendelési feladás kezdete Beszerzés Rendelési idő Alkatrészgyártás Kiszállítás Rendelési feladás kezdete Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő Beszerzés Termeléssel szinkron beszerzés Alkatrészgyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő 6. ábra A megrendelés feladás, beszállítás, átfutási idők alakulása különböző gyártósorok esetében

7 szállító szállítási szám: részszám mennyiség idõ szállító törzsadatok: - szállító - konstrukció - változások - felh. hely - ár - minõség csere esetén törzsadatok: - szállító - konstrukció - változások - felh. hely - ár - minõség folyamatos aktuális folyamatos 7. ábra Lehívási rendszer, termeléssel szinkron beszerzés esetén

8 megrendelõ komm. eszköz beszállító Hagyományos megoldások Párhuzamos tervezés - tele - telefa - teletet Tervezõ tábla - tele - telefa - teletet Tervezõ tábla BTX kapcsolat automatikus feldolgozás lehetõsége automatikus feldolgozás lehetõsége BTX BTX PC Adatállományátvitel szelektált adatállomány zárt felhasználói kör szelektált adatállomány PC PC Számítógépek kommunikációja DATEX-P DATEX-L DATEX-P DATEX-L nagyszámítógép csatoló számítógép csatoló számítógép nagyszámítógép 8. ábra Információfeldolgozás folyamata a beszállító és a felhasználó között

9 A JIT-elvű beszállítás feltételeire vonatkozó matematikai modellt az alábbi ábra segítségével ismertetjük. Ahol T T - termelési terv rendelkezésre álló időpontja, T R - rendelési időpont, Q R - rendelési mennyiség, Q RR - pontosított rendelési mennyiség, Q T - tényleges mennyiség, t RE - rendelés előkészületi idő, t S - szállítási idő, T K - termelés kezdetéig eltelt idő, ϑ - felhasználási idő. Q Q E 2 Q E1 t τ q Q R QRR Q t0 T T T tre ts ϑ t T R T K 9. ábra A JIT-beszállítási ütemidő meghatározása

10 A JIT feltétele, hogy K T ( t t ) T T > + A beszállítónként pontosítható mennyiség: RE S q ' = q ± q B 0, q = Q n T ahol q B0 a megengedett eltérés. A mennyiség pontosítás időállandója: ahol t τ τ 0 = t S + t τ a mennyiség pontosítás megadási időpontja és a beszállítás soron következő járatának megkezdési időpontja között eltelt idő. A tervezett felhasználások követési ideje: t 0 ϑ = n Az elméleti beszállított mennyiség: ahol q B q ' Q = n RR + q Q n E 2 i, qi = ± ± qb egy beszállításra jutó korrigálandó mennyiség és qb q B0.

11 A JIT feltétele, hogy vagy t 0 = tb0 t B 0 k t 0 =, ahol t B0 a beszállítási ütemidő. A JIT-elvű beszállításnál a beszállítási ütemidő optimalizálására szolgáló célfüggvény egy költségfüggvény: K + = KV + K S + K R K H, K V - vásárlási költség, K S - szállítási költség, K R - raktározási költség, K H - hiányköltség. Ahol a vásárlási költség a mennyiség és a rendelési idő; a szállítási költség a mennyiség, a járatszám; a raktározási költség a mennyiség, a termékegységre vonatkoztatott érték, a termék fajlagos raktározási költsége és az ütemidő; a hiányköltség pedig a piaci versenytényező, a termékegységre vonatkoztatott érték, a mennyiség, az előrejelzés bizonytalanságának és az ütemidőnek a függvénye. Ezen összefüggések ismeretében a célfüggvény minimalizálása révén az optimális ütemidő meghatározható.

12 Általában a következő alkatrészeket célszerű a JITelvű beszállításba bevonni: nagy térfogatú alkatrészek, nagy értékűek, nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, sokféle terméknél fordulnak elő, kicsi a beszerzés kockázata, rövid a gyártási idő a beszállítónál, a termékcsoportok gyártása, amelybe az alkatrészek beépíthetők jól szegmentálható legyen, saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része JIT-elv szerint legyen gyártható.

13 A JIT-elv alkalmazásának egyik fontos feltétele a beszállítók optimális megválasztása, mely során fontos szerepet játszik a termék ára és minősége, a szállítási határidő betartása valamint a felhasználó és a beszállító közötti távolság. A JIT-koncepció alkalmazásával megváltozott kapcsolatok magas követelményeket állítanak az egyes üzleti partnerekkel szemben. Az egymás közötti szükséges szoros kapcsolat csak viszonylag kevés beszállítóval tartható fenn. Az alapanyagok illetve alkatrészek rendelkezésre állásának problémája az esetek nagy részében az aktuális információk hiányára vezethető vissza. Ebből kifolyólag a készletek csökkentése egy megfelelően kialakított információs rendszer segítségével valósítható meg.

14 A logisztikai rendszer áttekinthetőségének biztosításához nem csak a vállalaton belüli egységek között kell egy információs rendszert létrehozni, hanem a felhasználó és a be-szállítók között is, hiszen csak így biztosítható a szállítások időben történő lehívása. Az integrált információs rendszer alkalmazásával elérhető az anyag és az információ átfutási idejének csökkenése, a tervezés biztonságának növelése és a kapacitások kihasználtságának növelése.

15 Többdimenziós beszerzési portfólió a beszerzési típusstratégiák megválasztására 1. dinamikus jelentésköteles készlet, rövid újrarendelési időköz (RI), JIT-elvű beszállítás 2. dinamikus jelentésköteles készlet, közepes RI, JIT-elvű beszállítás 3. dinamikus jelentésköteles készlet, közepes RI 4. statikus jelentésköteles készlet, hosszú RI 5. nincs jelentősége a beszerzési stratégia optimalizálásának

16 Előrejelzés pontossága A Érték B C X - nagy felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - kis felhasználási érték - nagy előrejelzési X pontosság - állandó felhasználás Y - nagy felhasználási érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig állandó felhasználás - kis felhasználási érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig állandó felhasználás Z - nagy felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn. - közepes felhaszn. érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn. - kis felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn. a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek 10. ábra A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátri

17 JIT beszállítási modellek beszállítók JIT besz. F JIT besz. F beszállítók JIT besz. FR F felhasználó beszállítók felhasználó közbenső raktár felhasználó a) b) c) JIT besz. JIT besz. F 1 F 1 felhasználó felhasználó F r F 1 beszállítók d) e) JIT besz. KR F 1 F 1 KR felhasználó felhasználó Közbenső raktár F r KR F r f) g) 11. ábra

18 Kanban-elvű beszállítás A következőkben a Kanban-elvű beszállítás lehetőségét vizsgáljuk különböző felhasználási módok esetén. Ehhez azonban először azt kell tisztáznunk, mit is értünk Kanban alatt. A Kanban egy húzó jellegű gyártásirányító rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott gyártmány gyártására vonatkozó igény a gyártósor utolsó megmunkáló egységén jelenik meg először, majd a megelőző gyártási munkahelyeken végigfutva eléri az elsőt, azt, ahol az adott gyártmány gyártásának első művelete elindul. Az első gyártási munkahelyen jelentkező igény generálja tulajdonképpen a Kanban-elvű beszállítást. Ideális esetben a felhasználás anyagárama időben állandó, azaz stacionér.

19 F q i Ideális alkatrészigény időfüggvény Kanban-elvű beszállításnál t Ideális Kanban-elvű alkatrész ellátáshoz meg kell állapítani egy Kanban-készletszintet, amely ha elfogy utántöltésre kerül. Ideális esetben a Kanban-szint és a feltöltés mértéke az i-edik alkatrésznél azonos. Ebben az esetben a készletdiagramot a következő ábra szemlélteti. Látható, hogy a Kanban-szint feltöltése egyenlő időközű beszállítással történhet. R R 0 q B t 0 Készletdiagram ideális Kanban-elvű beszállításnál t

20 F q i R q B q F i ma = R 0 R 0 t t Kvázistacionér anyagáram és a készletszint időbeli változása Kvázi stacionér felhasználás esetén a Kanban-szintet meg kell növelni. Ebben az esetben az átlagos készletszint nagyobb lesz. A Kanban-szint feltöltésének egyik megoldása, hogy állandó időközönként változó mennyiség kerül beszállításra. t 0

21 Instacionér anyagáram esetén is értelmezhető egy korrigált Kanban-szint, ebben az esetben a készlet átlagos értéke jelentősen megnő. F q i R q B q F i ma = R 0 R 0 t t Instacionér anyagáram és a készletszint időbeli változása t 0

22 Instacionér anyagáram esetén a hagyományos Kanban-elvű beszállítás nagy veszteséggel jár, ezért időszakonként változó Kanban-szint bevetésével hidalható át a probléma. F qi t 0 t0 t0 R q B R 03 R 01 R 03 R 01 R 02 t R 02 t0 t0 t0 t Instacionér anyagáram és készletszint időbeli változása periódikusan változó Kanban-szint esetén

23 Make or Buy döntés filozófiája Make or Buy döntés lehet: - egy konkét megrendelés esetére, - egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem változnak.

24 A vásárlást kizáró esetek - A kívánt minőségű áru nem vásárolható, - a kívánt határidőre beszállító nem áll rendelkezésre, - az áru saját fejlesztés, mással való gyártatása üzleti titok betartását hiúsítja meg, - a gyártókapacitás kihasználása prioritást élvez. A saját gyártást kizáró esetek - A hiányzó gyártóeszköz illetve szakember gárda a szállítási határidőre nem szerezhető meg, - a megkívánt rendelési határidő nem biztosítható.

25 Make or Buy döntés jelentősége

26 Make or Buy döntés szükségessége

27 Make or Buy döntés összehasonlítási szempontjai

28 A Buy-döntés konzekvenciái a logisztika számára nagyobb követelmények a logisztikával szemben magasabb diszpozíciós ráfordítás az üzemen belüli logisztikai struktúra illesztése raktárak lebontása több koordinációs ráfordítás változás az anyagáramban az üzemen belüli szállítások csökkenése a minőségbiztosítás újjászervezése

29 Make-or-Buy analízis során figyelembe veendő kritériumok az anyag beszerezhetősége biztonság és gyorsaság rendelkezésre álló kapacitások termelőeszköz szállítóeszköz személyzet rendelkezésre álló tőke minőségi követelmények teljesülése rendelkezésre álló terület termelési logisztikai költségalternatívák

30 Make or Buy döntés költségek összehasonlítása alapján A modell: A vizsgált alkatrész egy fajta termékbe kerül beépítésre, amelyből n darab került megrendelésre. Saját gyártás költsége S S AA AG AL AT AB K = n ( k + k + k + k + k ) + ahol a termék egy darabjához szükséges alkatrész fajlagos költségei saját gyártásnál: - k AA alkatrész alapanyagának költsége, - k AG alkatrész tiszta gyártási költsége, k AL - alkatrész beszerzéshez és gyártáshoz kapcsolódó logisztikai költsége, - k AT az alkatrész szerelés előtti tárolási költsége, k AB - az alkatrész saját gyártásából származó bizonytalanságból származó átlagos veszteség, - n S a saját gyártás esetén kiszállított mennyiség, - K SF a saját gyártás esetén szükséges fejlesztés költsége. K SF

31 Vásárolt alkatrész költsége K V = n V ( k BV + k BT + k BB + k BVE ahol a termék egy darabjához szükséges alkatrész fajlagos költségei vásárlás esetén: + k BS - k BV a kész alkatrész vásárlási költsége, - k BT a beszállított alkatrész tárolási költsége, k BB - a vásárolt alkatrész bizonytalanságából (minőség, határidő csúszás stb.) származó veszteség, k BVE - a vásárolt alkatrész következtében a saját kapacitás rosszabb kihasználásából származó veszteség, k BN - k BS a vásárolt alkatrész beszállítási költsége, k BN - a vásárolt alkatrész következtében felszabadult saját gyártó kapacitás jobb kihasználásából származó nyereség, - n V a vásárlás esetén kiszállított mennyiség. ),

32 Mikor eredményez nyereségnövekedést ( N > 0) a vásárlás? N = ( AV AS ) + ( K S KV ) Az árbevételt a költségeken kívül az alábbi tényezők befolyásolják: A = A T ; M ; n ) saját gyártás esetén S S ( S S S A = A T ; M ; n ) vásárolt alkatrész esetén, V ahol: V ( V V V T S ; T V átfutási idők, M S ; M V minőségi jellemzők, n S ; n V sorozat nagyság. T V < T S és / vagy M V < M S és / vagy n n V > n S. A V > A S akkor érhető el, ha:

33 K V < K S 1 = AA AG AL BV n ( k + k + k ) n ( k + S V k BS ) 2 = ( n S * k AT n V * k BT ) 3 = n V ( kbb + kbw kbn ) ( ns * k AB + KSF ) Ha Ha Ha 1 > 0; 2 > 0; 3 > 0 1 < 0; 2 > 0; 3 > 0 1 < 0; 2 > 0; 3 < 0 és és és > > > 0