Személyiség és lélek: egy sajátlényeg-elmélet
|
|
- Enikő Fábiánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Személyiség és lélek: egy sajátlényeg-elmélet George L. Park Mi a személyiség? Mi a lélek? Milyen kapcsolat van közöttük? Amikor Mózes az Atya nevét tudakolta, az Atya azt felelte, hogy VAGYOK. A VAGYOK a lehető legmagasabb rendű filozófiai Isten-fogalom. A VAGYOK a személyiségről alkotott magasrendű szellemi felfogás. A valóság változatosságának forrása az Atya személyiségében rejlő egység. A VAGYOK a valóság abszolút eredete és oka. Ezek után aligha meglepő, hogy a személyiség fogalma egy kissé határozatlan és rejtélyes. Miként kell értelmezni azt a valóságszintet, ahonnan a szellem, az elme, az anyag, az idő, a tér, az örökkévalóság és a végtelenség ered? Hogyan foghatjuk fel azt a valóságot, mely létezőt és létezést teremt? A személyiség számos attribútuma közül összpontosítsunk erre a háromra: A személyiség rendelkezik a szabad akarat hatalmával. A személyiséget erkölcsiség jellemzi. A személyiségnek nincs önazonossága, viszont képes (magában) egyesíteni bármely élő energiarendszer önazonosságát. A fenti attribútumok közül az első nem haladja meg a felfogóképességünket. A szabad akarat eszméje olyasmi, amit már jól ismerünk. Az emberi mindig is hitte, hogy rendelkezik valamilyen hatalommal a szabad döntésre és cselekvésre. A személyes szabadság eszméjének nem volna értelme a szabad akarat feltételezése nélkül. Az embert mindig is érdekelte az erkölcsi kérdések és döntések létezése, viszont az a gondolat, hogy a személyiség jellemzően erkölcsös, igencsak új jelenség a jól ismert személyes tapasztalás terén. Van értelme arról beszélni, hogy a szabad akarattal rendelkező egyén képes ezt a szabad akaratot erkölcsi értékítélet alkotására és erkölcsi döntések meghozatalára igénybe venni. Az új gondolat ebben az, hogy én jellemzően erkölcsös vagyok. De még ez sem meghökkentő dolog, és nem is különösebben felfoghatatlan vagy elfogadhatatlan. A személyiség és az önazonosság közötti különbség egyfelől teljesen új gondolat, mely csak az ötödik korszakos kinyilatkoztatásban szerepel. Ezt a gondolatot ugyanakkor nagyon is nehéz felfogni. Ha belegondolok abba, hogy mi vagyok, akkor először az ötlik eszembe, hogy személyes lény vagyok, és az én személyes lényem az önazonosságom. Az önazonosság a létező lényegem és én ez a létező lény vagyok. Felettébb zavaró az a gondolat, hogy a lényem valósága különbözik, elkülönül a személyes önazonosságom valóságától. A Descartes-féle emberkép hatása alatt élő nyugati ember számára ezt azt jelenti, hogy az én és a gondolkodó két különböző valóság a személyiség valami más, mint az értelmes ego. A descartes-i ember az intellektusában él, ő az értelmi ego. Ez az eszme számomra, vagy úgy is mondhatnám, hogy az értelmes egóm számára igen nehezen felfogható. A kinyilatkoztatott személyiség-felfogás azt igényli, hogy valamiképpen megkülönböztessük az önazonosság valóságát attól a személyiség-valóságtól, mely nem rendelkezik önazonossággal. Ha annak tekintjük az önazonosság valóságát, aminek számunkra leírták, akkor felfedezhetjük, hogy a sajátlényeg területén belül többféle személyes önazonosság van. A kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy az értelem személyes önazonosság. A Gondolatigazítónak van önazonossága, de nincs személyisége. A testről, a fizikai önazonosságról azt olvashatjuk, hogy az korlátlanul személyes (5:6.6). A lélek a mi kifejlődő, halhatatlan önazonosságunk. A személyiség feladata, hogy összehangolja ezeknek a személyes önazonosságoknak a
2 működését. Megtudjuk azt is, hogy a személyiség rendelkezik azzal a képességgel, hogy az önazonosság székhelyét az anyagi elmerendszerből áttegye a morontia lélekrendszerbe. Mit jelent mindez a személyes tapasztalás tükrében? Miképpen egyeztethető össze az egy személyiség és a több személyes önazonosság? Mi az igazi különbség a személyiség és az önazonosság között? A kérdés megválaszolásához az egyik lehetséges megközelítés az, ha megpróbáljuk megtalálni a saját személyiségünk tiszta valóságát; vagyis megpróbáljuk elkülöníteni a személyiség valóságát minden más tapasztalásbeli dologtól. Ehhez szükségünk lesz egy hipotézisre arról, hogy mit is gondolunk a személyiségről. A kinyilatkoztatásban foglaltak és a személyes belátásunk alapján tegyük fel, hogy a személyiség nem más, mint az én egysége. Intuitív módon tudom azt, hogy vagyok és hogy Egy vagyok, még ha nem is értem, hogy miként tudhatom ezt. Tudom azt is, hogy rendelkezem szabad akarattal, azzal a hatalommal, hogy események láncolatát indíthassam el. Legyen tehát a személyiségre vonatkozó hipotézisünk a következő: én a személyes akarat egysége vagyok. Így már vizsgálható a tapasztalás abból a célból, hogy eldönthessük, mi tartozik a személyiség feltételezett területéhez és mi esik azon kívül. A test, noha személyes, nyilvánvalóan kívül esik ezen a területen. Nyilvánvaló, hogy a testhez köthető észlelések és érzékletek, késztetések és vágyak, hajlamok és ösztönzések gyakorta olyan irányba visznek, melyek ellentétesek az én személyes akaratommal. És mi a helyzet az értelemmel? A nyugati ember még mindig a Descartes-féle emberkép befolyása alatt él: Gondolkodom, tehát vagyok. A gondolatnál semmi sem tűnik a személyes akaratomra érzékenyebben reagálónak. Descartes számára a gondolkodás jelenti az abszolút bizonyítékot a létezésre. Ha azonban elgondolkodunk a személyes akarat és a gondolkodás kapcsolatán, akkor hamar felismerjük, hogy a gondolkodás és a személyes akarat gyakran kerül összeütközésbe. Vajon milyen gyakran esik meg velünk az, hogy elgondolkodunk valamin, majd megpróbáljuk elhessegetni a gondolatot, de azt vesszük észre, hogy mégsem tudunk szabadulni tőle? Az olyan erős érzelmek mint a düh, az izgatottság, a félelem vagy a felfokozott várakozás gyakran eluralkodik a gondolkodásunkon és akaratunk ellenére tereli el a gondolatainkat. Milyen gyakran kell küzdelmeket folytatnunk az érzelmeink keltette gondolatokkal! A hevület olyan dolgokon való elgondolkodásra bír rá, amelyekről már abban a pillanatban tudjuk, hogy később bánni fogjuk. Az aggodalmaink olyan gondolatokat táplálnak, melyekre feleslegesen pazarolunk bátorságot és energiát. Minél jobban belegondolunk, annál tisztábban látjuk, hogy gyakran harcolunk az értelmünk feletti irányításért. Lévén, hogy én a személyes akarat egysége vagyok, ezért az én és a gondolkodó közötti összeütközés azt jelenti, hogy a személyiség nem egyenlő az értelmi önazonossággal. Ami igaz a test és az értelem esetében, az éppúgy igaz a szív, az érzelmi önazonosság esetében is. Nagyon is gyakran jelentkeznek olyan érzelmeink és vágyaink, melyeket egyértelműen nem mi akarunk. A személyes akaratunk és a szívünk érzelmei és vágyai közötti vissza-visszatérő konfliktusok azt mutatják, hogy a személyiség nem egyezik meg az érzelmi önazonosságunkkal, a szívünkkel. Van egy negyedik személyes önazonosság, melyet nem lehet olyan könnyen felismerni, mint a testet, az értelmet vagy a szívet. Ez pedig az erkölcsi önazonosságunk. A személyiség a bölcsesség területén teljesebben képes kifejezésre juttatni a saját akaratát. A Descartes-féle emberkép hatására hajlamosak vagyunk összekeverni az értelmet a bölcsességgel, mert mindkettő a gondolkodás területén érvényesül. Azonban az értelmi gondolkodás alapvetően különbözik a bölcs gondolkodástól. Az értelem csak azzal foglalkozik, hogy valamely adott
3 cél eléréséhez megtalálja a legjobb eszközöket. A bölcsesség viszont megvizsgálja az egyes célok értéktartalmát és ez alapján választ közülük. Az értelem nem érti a miértet, csak a hogyant. A bölcsesség teszi fel azt a kérdést, hogy Miért? Vajon a bölcsesség, az erkölcsi önazonosság volna a személyiség? A kinyilatkoztatásból tudjuk, hogy a személyiséget erkölcsiség jellemzi s a bölcsesség az erkölcsi ítéletalkotás működését jelenti. A bölcsesség azonban nem személyiség. Azért tudjuk, hogy így van, mert néha szándékosan kerüljük a miérttel kezdődő kérdések feltevését. Az erkölcsi kérdések vizsgálata igen kimerítő is lehet, ezért néha egyszerűen úgy teszünk, mintha nem is merülnének fel ilyen problémák. Az erkölcsi konfliktus kerülése az önámítás legkifinomultabb formája. Emellett ott van az tény is, hogy néha bizony a személyes vágyaink kielégítése érdekében utasítjuk el az erkölcsi szempontok vizsgálatát. Az, hogy olyan vágyat is a magunkévá tehetünk, mely ellentétes azzal, amit helyesnek vélünk, arra utal, hogy az akaratunk ütközik az erkölcsi értékítéletünkkel. Ha a személyiség valósága megegyezne az erkölcsi önazonossággal, akkor nem volnánk képesek erkölcstelennek lenni. Az erkölcsi ítéletalkotás a lényünk szerves része volna, olyan, amitől nem tudnánk elszakadni. És nem élhetnénk meg belső konfliktust a vágyaink és az erkölcseink között. Úgy tűnik, hogy nincs semmi, amit a személyiség valóságaként megjelölhetnék. Találtunk négy különböző személyes önazonosságot a testet, az értelmet, a szívet, a bölcsességet de ezek egyike sem lehet a személyiség. De akkor honnan tudom, hogy ezek az önazonosságok engem alkotnak? Honnan tudom, hogy van sajátlényegem? Ennek a kérdésnek a vizsgálata elvezet bennünket annak felismeréséhez, hogy mi is a személyiség valóságának tisztán objektív manifesztációja. Ez nem azért lehetséges, mert abszolút irányítás alatt tartanánk ezeket az önazonosságokat, melyekről tudjuk, hogy a sajátlényegünket alkotják. Láthattuk, hogy a szabad akarat hatalma csak részlegesen képes irányítás alatt tartani az önazonosságokat. Az az egy valóság, amely tökéletes megvilágításba helyezi ezeket a sajátlényegünket alkotó önazonosságokat, nem más, mint a személyiség minőségjegye. A személyiségnek megvan a hatalma a valósággal való azonosuláshoz; a személyiség képes az önnön létezéséről dönteni. A személyiség a magáévá tesz valamit azáltal, hogy rányomja a minőségének bélyegét. És ennek a személyiségi minőségjegynek, ennek a személyességi értéknek a forrása és középpontja a személyiség valóságában van. A személyiség azáltal teremt személyes önazonosságot, hogy személyessé teszi a létezést. A személyiség minőségjegye nélkül sohasem volnánk képesek elkülöníteni a sajátlényegünket a valóság többi részétől. Nem rendelkezhetnék öntudattal. Nem jelenthetném ki, hogy vagyok. A személyiségem minőségjegyét a megtapasztalható jelenségek közé sorolva lehetek képes azonosítani a sajátlényegem létezését. E minőségjegy nélkül a sajátlényeg nem lehetne személyes. Ha a sajátlényegem nem volna személyes, akkor nem tudnám, hogy személyesen is létezem; nem lennék öntudatos. Ennek a minőségjegynek az adományozása pedig alá van rendelve a személyiség szabad akaratának. Megvan a hatalmam ahhoz, hogy a dolgokat személyessé vagy személytelenné tegyem. A személyiségem nem a lényem, hanem a lényem eredete. Az Atya személyiséget adományoz az embernek, és az ember azután már képes a személyisége minőségének bélyegét rányomni a lényére, személyes önazonosságot teremtve ezzel. Foglalkozzunk most ennek a következményeivel. Igen jól ismerjük a növekedés fogalmát a fizikai, az elmei és a szellemi dolgok területén. Most viszont meg kell ismerkedünk a lényünk gyarapodásának azon felfogásával, hogy a lényünk átalakítható az egyik valóságrendből egy másikká. A bölcsek kövéről szóló tündérmese szerint ez a vörös kristály az értéktelenebb fémeket akár arannyá is képes változtatni. A kinyilatkoztatásból megismerhetjük azt az
4 igazságot, hogy a személyiségnek megvan a hatalma ahhoz, hogy a lényét anyagiból szellemivé alakítsa. A személyiség képes dönteni a saját létező lényéről. Képes a személyes önazonosságának középpontját áthelyezni az értelmi önazonosságból a lélek morontia önazonosságába a megszemélyesítési hatalmán keresztül, vagyis a személyiség képes az értelemnél személyesebbé tenni a lelket. A lelket morontia valóság alkotja, egy olyan létezési szint, mely az anyagi elme és az isteni szellem szintje között helyezkedik el. Az anyagi elmében csak részlegesen tudatosul ez a morontia valóság. A léleknek ezt a részleges tudatosulását eleinte úgy tapasztaljuk meg, mint az eszményképek tudatosulását. Az eszményképek a lélekben léteznek. Az Istenre vonatkozó eszménykép olyan morontia valóság a lélekben, melyet a bölcsesség és az istenimádat két elmeszellem-segéde képes megragadni. Az eszményképek az eszmék és az értékek élő szintézisét jelentik. A bölcsesség-segéd, vagyis az erkölcsi önazonosság azáltal teremt eszményképeket, hogy eszméket és értékeket, jelentéstartalmat és szellemet egyesít. Valamely adott érték mögötti ösztönzés származhat a Gondolatigazítótól is. Ha ez az érték isteni, akkor annak ösztönzője a Gondolatigazító. Ha ez az érték nem isteni, akkor az Igazító nem vesz részt az eszménykép megalkotásában. A kinyilatkoztatásból egyértelmű, hogy az emberbarátiság eszményképe esetében az Igazító adja az ösztönzést. Ugyanakkor egyértelműen kimutatható, hogy vannak olyan eszményképeink is, melyek nem tekinthetők isteni ösztönzésűnek. A lélekben ott van mindkét fajta eszménykép az isteni és a nem annyira isteni egyaránt. A morontia eszményképek ily módon való megteremtését kezdetben úgy fogjuk fel, mint a lelkiismeretet. A bölcsesség ezzel tudatosítja először a lélek valóságát. A lelkiismeret azonban nem az emberi elméhez szóló isteni hang. A kinyilatkoztatók arra intenek bennünket, hogy legyünk kritikusak a lelkiismerettel, vagyis igyekezzünk bölcsen különbséget tenni az isteni eredetű és a nem isteni eredetű eszményképek között. Amint a lélek gyarapodik, egyre inkább képessé válik az igazság, a szépség, a jóság és szeretet eszményképeinek tudatosítására. Az önazonosság székhelyének az értelmi önazonosságból a lélekbe történő áthelyezését a személyiség szabad akarata valósítja meg, mégpedig a bölcsesség-segéd azon működésén keresztül, hogy a lélek szellemi eszményképeit megszemélyesítse. Az üdvözülés az erkölcsi tudat önkiteljesedésének szellemivé lényegülése[.] (133:6.6) A személyiség, a lélek és a közöttük lévő kapcsolat leírására irányuló próbálkozásunk során felvázoltuk a sajátlényeg alkotóelemeinek leegyszerűsített elméletét. A személyiség a személyes akarat egysége. Olyan dimenzióban létezik, mely meghaladja a létező lény valóságát. A személyiség anyagtalan valóság, nincs sajátlényege. Mégis ez a gyökere és teremtője a szellem, az elme és az anyag alapvető valóságainak. A személyiségnek megvan a hatalma ahhoz, hogy döntsön az önnön valójának létezéséről azon keresztül, hogy önazonosságát a szabad akarata révén megszemélyesíti. Ennek a megszemélyesítésnek a lényege az, hogy személyiségi minőségjegyet teremt és adományoz a létező lényének, személyes önazonosságot hoz létre. A személyiség nem minőségjegy; a személyiség az eredete és a teremtője a személyiségi minőségjegynek. A sajátlényegünket négy tényleges önazonosság a test, az értelem, a szív és a bölcsesség és egy lehetséges önazonosság a lélek alkotja. A személyiség képes e személyes önazonosságok mindegyikével közvetlenül is társulni a lényének meghaladásánál és a megszemélyesítő hatalmánál fogva. A bölcsesség-segéd, vagyis az erkölcsi önazonosság azon keresztül teremti meg a lélek eszményképeit, hogy képes eszméket és értékeket társítani egy származékos valóságrend a morontia valóság megalkotása céljából. Ha az érték isteni, akkor a Gondolatigazító közreműködik a megalkotásában. Az istenimádat-segéd érzékeny a lélek élő szükségleteire, annak vágyaira és vágyódásaira.
5 Az alábbi ábrán megpróbáltam összefoglalni a sajátlényegünk alkotóelemeit. Az ábrák használhatósága mindig korlátozott, de néha hasznos segítséget jelentenek a fogalmak és más ismeretelemek áttekintéséhez. Ezek után a kérdésem: Miképpen személyesíti meg a személyiség az önazonosságot? Itt szembesülünk azzal a kihívással, hogy az önazonosság székhelyét az anyagi elméből a morontia lélekbe kell áthelyezni, és úgy tűnik, hogy ehhez a lélek megszemélyesítésére van szükség. De vajon mit jelent a lélek megszemélyesítése és hogyan fogjunk hozzá ehhez a feladathoz? A sajátlényegünk alkotóelemei: Mindenségrendi körök Gondolatigazító Személyes önazonosság Megtapasztalható természet Célok Az Igazság Szelleme Lélek Ösztönzés Eszményképek és értékek A Szent Szellem A bölcsesség szelleme Bölcsesség Ítéletalkotás Erkölcsi mérlegelés és választás Az istenimádat szelleme Szív Érzés Érzelmek és képzelőerő A tanácskozás szellem A tudás szelleme Értelem Gondolkodás Eszmék és döntések A bátorság szelleme Az értelem szelleme Test Cselekvés Érzékletek, észlelések és késztetések A belső meglátás szelleme Forrás: Park, George L.: Personality and Soul: A Theory of Selfhood.
Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenJézus órája János evangéliumában
MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,
RészletesebbenA BENNÜNK LAKOZÓ SZELLEMRŐL KÖZÉRTHETŐEN
A BENNÜNK LAKOZÓ SZELLEMRŐL KÖZÉRTHETŐEN Tartalomjegyzék: A Gondolatigazítók eredete és természete A Gondolatigazítók küldetése és segédkezése Az Igazítók viszonya a világegyetemi teremtményekhez Az Igazítók
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenHONNAN ERED AZ ETIKÁNK?
TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenAz elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom
RészletesebbenLelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás
Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenJézus az ég és a föld Teremtője
1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté
RészletesebbenA Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.
2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenIsten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:
RészletesebbenA KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA
A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA Dr. habil Kőváry Zoltán Egyetemi docens ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék MÉDIA KONFERENCIA Siófok, 2018. 05.09. Miért érdemes a
RészletesebbenVázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség
Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
Részletesebben2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!
2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenLáma Csöpel GYÓGYÍTÓ ERŐTÉR. Tudat-test energiamező. egészség-tudat AZ INFORMATIKA KORÁBAN és az ősi gyökerű műveltségekben TUDATÉPÍTÉS
TUDATÉPÍTÉS Láma Csöpel GYÓGYÍTÓ ERŐTÉR Tudat-test energiamező egészség-tudat AZ INFORMATIKA KORÁBAN és az ősi gyökerű műveltségekben Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Alapvető szemléletváltás Földünkön
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
RészletesebbenKORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!
KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenA tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva
Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,
RészletesebbenOsztályfőnöki 5. - 8. évfolyam
Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.
RészletesebbenNémedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!
RészletesebbenOszlár Kálmán András. Jóga az ágyban. Tantrikus Kontinencia & Spirituális Intimitás I.
Oszlár Kálmán András Jóga az ágyban Tantrikus Kontinencia & Spirituális Intimitás I. Mottó A tantra nem egy technika, hanem egy létforma, egy filozófia, ami szerint boldogan tudnak élni az emberek, és
RészletesebbenSzemélyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban
Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai
RészletesebbenPszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A
Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenReziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenErkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA tudás egy új típusú jövő új típusú emberéhez -1. rész
A tudás egy új típusú jövő új típusú emberéhez -1. rész Az Ember, mint érző, teremtő energia lény. Az Ember, mint kozmikus energia lény. Helye az univerzumban és működésének alapszabályai. Egyetemes Teremtő
RészletesebbenMester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.
ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés
RészletesebbenLECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL
LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma:2 Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenÉrvelési és meggyőzési készségek 4. óra
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés
RészletesebbenNEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.
Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,
Részletesebben1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenA létezés lehetőségének
1. A létezés lehetőségének megbecsülése Mit jelent létezni? Mi lehet a különbség a létezés és a nemlétezés között? Mit értünk általában azon, hogy valaki számunkra nem létezik? Van ilyen az életedben?
RészletesebbenRészlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én
Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,
RészletesebbenAZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenA Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik
30 március 2018 A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik.media Egy lépés a fejlődésünkben Text: Michel Cohen Image: Pixabay CC0 Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenKulcsok a megértéshez
Kulcsok a megértéshez Egyre nagyobb az érdeklődés a spirituális ismeretek, a misztikus kapcsolatok, és a nem tudományos gyógyítás iránt. Ez a tény jelzi, hogy valami történik, s ezt sok ember érzi. Valami
RészletesebbenTI és ÉN = MI. Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért. Kísérleti program kisiskolásoknak SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Kísérleti program kisiskolásoknak 1 SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A szabálykövetés, a saját magunkkal
RészletesebbenAzért, mert életben vagy, nem jelenti azt, hogy ÉLSZ!
Azért, mert életben vagy, nem jelenti azt, hogy ÉLSZ! Hegedüs Erika coach, életvezetési tréner 2013. szeptember 28. CoachOK Szakmai Szövetség Mindannyiunk életében jönnek olyan események, amikor szembesülnünk
RészletesebbenStatisztika az orvoslásban, amikor élőlény és személy is vagyunk egyszerre
Statisztika az orvoslásban, amikor élőlény és személy is vagyunk egyszerre Kellermayer Miklós A Központi Statisztikai Hivatal Konferenciája Budapest 2017. október 18. 1 Miért én? A Klinikai Biokémia diszciplina
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenA Kosban Majdnem állandó szexuális izgalom. Korai erotikus tapasztalatok. Erőszakos cselekedetek a fizikai szerelmi aktusban.
LILITH A sumér hitvilágban Lilith a nagy magasságok szelének istennője, akit gonoszsága miatt száműztek az édenkertből. A világ teremtésében játszott szerepe azonban nem tisztázott. Az ókori Keleten keveréklényként
RészletesebbenBUDAPEST - AZ ÉRZÉS IDEJE.
BUDAPEST - AZ ÉRZÉS IDEJE. HAJDU ORSOLYA - RAMOCSAI SEBESTYÉN TDK 2012 URBANISZTIKA TANSZÉK MŰVÉSZETI SZEKCIÓ NEM LÁTHATOTT SEMMIT KONZULENSEK VARGA IMRE, URBANISZTIKA TANSZÉK - BELSŐ KONZULENS KÉKESI
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
Részletesebben5. évfolyam ERKÖLCSTAN
5. évf. Erkölcstan 5. évfolyam ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Motiváció 82. lecke A motiváció fogalma Pszichológiai
RészletesebbenÉn-térkép! Aki beszél, kaput nyit saját belső világára.
Én-térkép! Az Én-ek, olyan állapotok, melyekkel azonosul az ember. Meg kell vizsgálni, hogy milyen viszony fűzi az embert ezekhez az állapotokhoz, illetve mi indította el az adott viszony kialakulását.
RészletesebbenISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG
Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette
RészletesebbenÉ h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e.
É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. Ez a szándék a leginkább kétséges, felületes és hiteltelen érve a biotechnológia indokainak, a saját szükségszerűségének az igazolására. Az előző (2.) témából
RészletesebbenPatandzsali Jóga szútrái
Patandzsali Jóga szútrái A tudat változásai Atma Center, 2009. 09. 11. Gauranga Das atmacenter.hu Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenKrízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban
Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenMeredith Justin Sprunger
Meredith Justin Sprunger A RÖVIDÍTETT URANTIA ÍRÁSOK Előszó I. rész: A központi világegyetem és a felsőbb-világegyetemek 2015 Az eredeti mű: The Abridged Urantia Papers Copyright 2008 Square Circles Publishing
RészletesebbenA Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása. Robert A. Powell
A Legszentebb Trinoszófia és az Isteni Feminitás új megnyilatkozása Robert A. Powell Regulus Art 2013 A mű eredeti címe: The Most Holy Trinosophia and the New Revelation of the Divine Feminine Az eredeti
RészletesebbenTudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!
Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
Részletesebben3. A világ és lakói Tartalom
3. A világ és lakói Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. 5Móz 10:14 Az Isten, aki teremtette a világot, és mindazt, ami benne van, aki a mennynek és földnek Ura...
RészletesebbenÉletgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.
Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,
RészletesebbenISTEN MEGISMERÉSE. A Belső Fény Közösségének (Inner Light Ministries, ILM) könyve. írta Jim Gordon. Első fejezet. Megértésünk fejlődése
The Knowing of God by Jim Gordon ISTEN MEGISMERÉSE A Belső Fény Közösségének (, ILM) könyve. írta Jim Gordon Első fejezet Megértésünk fejlődése Az ember számára annak megértése, hogy ő valójában kicsoda,
RészletesebbenAz Istentől származó élet
Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ
RészletesebbenBuddha, Dharma, Sangha
Buddha, Dharma, Sangha Buddha: törekvés a megvilágosodásra - van szenvedés - ezt felismerni. Dharma: a szenvedésnek van oka, ezt felismerni. Ez az ok, a vágy (következménye a létkerék tanában van). A szenvedés
RészletesebbenAz értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a
RészletesebbenHírlevél. Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája
vissza a hírlevélhez Ferenc pápa Laudato Si (Áldott légy a közös ház gondozásáról) enciklikája A Szent István Társulatnál jelent meg szeptember 28-án Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának magyar
Részletesebben18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL
18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2. Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban történő hit- és erkölcstan óra
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenVI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA A thrákiai Sztageiroszból származó görög filozófus Platón tanítványa volt. Platónnal ellentétben azt tanította, hogy
RészletesebbenAz új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.
Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015 Dr. Halász
RészletesebbenERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenTóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet
Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik
RészletesebbenLétezik-e Antikrisztus?
Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:
RészletesebbenTrefort nap 2017.december 6. Bevezetés az etikába. Szalai Judit, ELTE
Trefort nap 2017.december 6. Bevezetés az etikába Szalai Judit, ELTE I. ETIKAI GONDOLATKÍSÉRLETEK A levél és az oldtimer Mercedes (Peter Unger) 1. Levél az UNICEF-től: 3 dollárért vegyünk rehidratációs
RészletesebbenIII. NAPFONAT CSAKRA (Manipura)
III. NAPFONAT CSAKRA (Manipura) A köldök fölött kb. kétujjnyira találod. Amikor ideges vagy, vagy félsz, itt szorul össze, ide szoktad tenni a tenyered. Az életünk harmadik hétéves ciklusa, a 14-21 éves
RészletesebbenEngedelmeskedjetek egymásnak
Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok
RészletesebbenISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK
Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenOgonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié
Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenÚjjászületés - Beleszületni Isten családjába
Kenneth E. Hagin Nem az a fontos, hogy melyik gyülekezetbe tartozol, hanem az, hogy melyik családba. Jézus azt tanította, hogy az embernek újjá kell születnie. A következő állítások Jézus szájából származnak:
RészletesebbenAz élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN
1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
Részletesebben