A környezeti hatásvizsgálat. HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása Olyan lehatárolható terület becslése, melyre a hatásfolyamat kiterjed

Átírás

1 HATÓTÉNYEZŐK HATÁSFOLYAMATOK HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása HATÁSTERÜLET környezeti állapotának felmérése Az állapotváltozások becslése a hatásterületen Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre, és a környezet egészére nézve HATÓTÉNYEZŐ A vizsgált objektum olyan önállóan kezelhető része, mely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozását okozza. 1. Zaj 2. NO x,co,so 2 emisszió 3. Lefolyó víz nehézfém, NaCl tartalma 4. Ökológiai folyosó elvágása 5. A tájkép átalakulása 6. Nagyobb átmenő forgalom. HATÁSFOLYAMATOK A hatótényezők által elindított folyamat, mely egy vagy több környezeti elem vagy a rendszer állapotváltozását okozza. 1. Halláskárosodás, idegi problémák 2. Erdőpusztulás, talajsavanyodás 3. Talajszennyezés, csökkent értékű termék 4. Populáció csökkenés, összeomlás 5. Idegenforgalom, lakosok átalakulása 6. Ismeretlenek megjelenése, bűnözés HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása Olyan lehatárolható terület becslése, melyre a hatásfolyamat kiterjed 1. Meddig változik az eredeti zajszint 2. Milyen távolságba jutnak el a gázok 3. Milyen távolságba mozdulnak el 4. Milyen méretű élőhelyet érint 5. Milyen távolságban hat a turizmusra 6. Melyik környező településekre hat HATÁSTERÜLET környezeti állapotának felmérése A hatásterület jelenlegi állapotának rögzítése, a változások becslésének érdekében 1. A jelenlegi zajszint 2. A légszennyezés, szélviszonyok 3. Talaj kémiai vizsgálata 4. Populáció vizsgálatok 5. A jelenlegi tájkép rögzítése 6. Forgalomszámlálás Az állapotváltozások becslése a hatásterületen A bekövetkező új állapot becslése a jelenlegi állapot és az ismert hatások figyelembevételével. 1. A zajnövekedés mértéke 2. A vegetáció érzékenysége, szellőzés 3. A talaj pufferképessége, mezőgazdaság 4. A populáció tűrőképessége 5. Az új táj jellemzése 6. A forgalomváltozás mértéke 1

2 Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre, és a környezet egészére nézve A változás hatására bekövetkező megbecsült hatások összevetése a jelenlegi állapottal. A jelentős változások. 1. A zajnövekedés kritikus-e? 2. A vegetáció túléli-e, szellőzés mértéke 3. A talajváltozás kritikus-e 4. A populáció várható változásai 5. Az új tájkép használhatósága 6. A forgalomváltozás hatásainak becslése Leopold féle hatásmátrix A tevékenység szakaszai Hatásviselõk Környezeti elem Környezeti rendszer Föld Víz Levegõ Élõvilág Épített Ökosziszté körn Települési Táj kö rn ma yezet ye zet Telepítés Területfoglalás Építés A étesítmény megjelené se Kapcsolódó tevékenys égek Balesetek Megvalósítás Üzemelés, mûködés Kapcsolódó tevékenys égek Balesetek, meghibáso dások Felhagyás Ember Leopold féle hatásmátrix A hatásmátrix oszlopai általában nem változhatnak, hiszen a hatásviselők általános felosztását jelenítik meg. A sorok a vizsgálandó tevékenység sajátosságainak felsorolására szolgálnak, ami tevékenységként, illetve az alkalmazott technológiától függően változik. Leopold féle hatásmátrix A sorok meghatározásának szempontjai: a vizsgált tevékenység lényeges technológiai fázisai jól elkülöníthetők legyenek és ezeken keresztül a tevékenység nyomon követhető legyen; különüljenek el azok a résztevékenységek, amelyek a meghatározó környezeti hatásokat okozzák. Ezeket akkor is figyelembe kell venni, ha a tevékenységi fázis a technológia egésze szempontjából nem nagy jelentőségű, vagy a bontás homogenitását zavarja. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiválasztott rész egy nagyobb tevékenységcsoport része és nincs egy szinten a bontásban szereplő többi technológiai lépéssel.) lényeges az is, hogy a bontás során az áttekinthetőség megmaradjon. Ezért és a közérthetőség végett a tevékenységeket nem célszerű elemnél tovább bontani. A háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról azt a célt szolgálja, hogy a hatásvizsgálók megismerkedjenek a beruházó elképzeléseivel a javasolt tevékenységgel kapcsolatban. 2

3 A hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése a hatásvizsgálati munka céljainak meghatározását, tervének felvázolását, a csoport vezetőjének kijelölését, a teendők névre szólóan történő elosztását (beleértve a belső munkatársak és a külső szakértők feladatait), a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának meghatározását, a munkamegbeszélések menetrendjének és az egyes feladatok elvégzési határidejének meghatározását stb. foglalja magában. Az illetékes környezetvédelmi hatósággal való konzultáció elősegítheti, hogy az előkészítés is a lényeges problémák feltárására irányuljon. A beruházási változatok csak a tevékenység céljának a beruházó általi pontos meghatározása alapján ismerhetők fel. A változatok telepítési és technológiai változatok lehetnek. Szakmai szempontból elvárható az ésszerű változatok minél szélesebb körű felismerése. A beruházási változatok leírása kiterjed az egyes technológiai változatok jelentős anyag- és energiakibocsátásaira, valamint a környezeti elemek és erőforrások jelentős igénybevételére (terület, nyersanyag, víz stb.) a tevékenység egyes fázisaira lebontva (építés/telepítés, üzemeltetés/fenntartás, felhagyás). Ekkor még jelentős bizonytalansági tényezők állhatnak fenn, ezeket célszerű megjelölni. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése jelenti a hatásvizsgálat kereteit. E határok a beruházás által érintett hatás-viselőnként mások és mások lehetnek. Az időbeli határok a hatás-előrejelzések időbeli távlatait jelentik. Vitatottabb beruházásoknál, illetve kérdéseknél célszerű az illetékes (környezetvédelmi, természetvédelmi, egészségügyi stb.) hatóságokkal és az érintett lakossággal (civil szervezetekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal) előzetes tájékoztatás után konzultálni. E határok a vizsgálat során az egyre pontosabb ismeretek alapján valószínűleg módosításra szorulnak. 3

4 A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló a következő teendő. A természeti hatásviselők vonatkozásában egyes illetékes hatóságok hasznos szakmai, az esetleges helyi lakossági érdekcsoportok pedig hasznos helyi ismeretekkel szolgálhatnak. A társadalmi hatásviselőknél célszerű az ésszerűen elkülöníthető demográfiai, szociális, illetve érdekcsoportok megkülönböztetése. A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata (folyamat) és hatása (eredmény) létének felismerése a hatótényezők és a hatásviselők kölcsönhatásainak átfogó, módszeres elemzésén alapul. Ezt követően az összes lehetséges hatás közül ki kell választani a várhatóan jelentőseket az ekkor már rendelkezésre álló korlátozott információk alapján. Egy környezeti hatás jelentősége megállapításának alapját egyrészt a hatás várható nagysága és a hatásviselők érzékenysége, másrészt a létesítmény megvalósításának lehetőségeit korlátozó érvényes környezetvédelmi, természetvédelmi irányelvek, előírások, jogszabályok és környezet-egészségügyi határértékek adják, harmadrészt pedig attól is függ, hogy mit minősít az érintett lakosság jelentős kérdésnek. 4

5 A környezet alapállapota definíció szerint a környezet dinamikusan változó állapota a hatásvizsgálat végzésének idejében és a jövőben a javasolt tevékenység, illetve létesítmény nélkül. A környezet alapállapot vizsgálatának azért van szükség a hatásvizsgálatnak ebben a fázisában, mert bizonyos adatok nélkül nem lehet a telepítési hely változatok előzetes szűrését elvégezni (ami az előzetes vizsgálat egyik fő feladata), másrészt pedig bizonyos adatok gyűjtése hosszadalmas (pl. élővilág), így célszerű időt nyerni, ha a részletes hatásvizsgálat elvégzése valószínűsíthető. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása alapján határozható meg a változatok előzetes sorrendje. A sorrend meghatározásánál figyelembe kell venni az előzetes környezeti hatásvizsgálat során szerzett adatokat, ismereteket és ezeket össze kell vetni a beruházás műszaki szempontjaival. A legtöbb esetben kompromisszumokat kell kötni, ehhez a beruházói és a környezeti szempontok között. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható alapozza majd meg a részletes környezeti hatásvizsgálat munkaprogramját az illetékes környezetvédelmi hatóság követelményeivel együtt 5

6 A kész előzetes környezeti tanulmányt (EKT) az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli, szakhatóságok bevonásával. A lakosság tájékoztatását és véleményének kikérését a telepítési hely és a szomszédos települések önkormányzata végzi. A hatóságok és a lakosság véleményezése alapján szükség lehet az EKT módosítására.. Egyes módszereket A részletes környezet hatásvizsgálatban adatgyűjtést- és rendszerezést kell végezni a természeti és társadalmi állapotának meghatározására. Ehhez adatokat biztosíthatnak az illetékes hatóságok. A gyűjtött adatok, a rendszer változásának felismert mozgató-rugóira támaszkodva, olykor pedig előrejelzési módszerek segítségével történik a hatásviselők jövőbeli állapotának meghatározása a javasolt tevékenység nélküli esetben. Ez az előrejelzés nem pedig a gyakran helytelenül figyelembe vett, a vizsgálat idején fennálló állapot szolgál majd alapul a hatások nagyságának becsléséhez. Egyes módszereket Az előrejelzési módszerek a szakértők tapasztalata és a szakirodalom alapján történik. Egyes módszereket (modelleket) elő kell készíteni az. Egyes módszereket adott körülmények közötti használatra (kalibrálás). A módszerek kiválasztásánál és előkészítésénél nagymértékben kell támaszkodni már elkészült beruházások és környezeti ártalmak tapasztalataira. Törekedni kell a probléma tudományos megközelítésére. 6

7 . Egyes módszereket A környezeti állapotváltozások és az azok következtében fellépő környezet-egészségügyi, gazdasági és társadalmi változások előrejelzése a részletes hatásvizsgálat központi eleme. Vizsgálni kell a létesítmény (a tevékenység) egyes fázisainak az egyes környezeti elemekre és rendszerekre hatásait a hatásterületek pontos behatárolásával. Az előrejelzési eredményeknek meg kell felelniük a velük szemben támasztott statisztikai vagy az adott esetben ésszerűen elvárható bizonyossági szinteknek. Elvárható több változat hatásbecsléseinek kidolgozása, hogy azokat össze lehessen hasonlítani, és az alapján közülük választani lehessen. Egyes módszereket A hatás-előrejelzések nyers formájukban az információk tömege és esetleges szakmai mélységei miatt nem mindig alkalmasak a hatástanulmányban történő közvetlen írásbeli megjelenítésre. Az előrejelzési eredményeket előbb értékelni kell megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából, majd pedig összesíteni (a bemutatandó hatáscsoporton belül súlyozni majd összevonni) a döntéshozatali szempontok szerint. A jelentőség meghatározásának alapjai ugyanazok, mint az előkészítő szakaszban.. Egyes módszereket A várható hatások jelentőségének ismeretében lehet ezután javaslatokat tenni kiegészítő (a létesítmény technológiájából önmagában nem következő). Adott esetben még a vizsgálat befejezése előtt is kérhető a hatóságtól és a lakosságtól javaslat. Minden javaslatot figyelemben kell venni, azonban a hatásvizsgálatot végző csoport feladat, hogy ezeket szakmailag ellenőrizze, és a megvalósíthatatlanokat vagy károsakat kiszűrje 7

8 . Egyes módszereket Amennyiben több változatot vizsgálnak meg, azok hatásait egymással összehasonlítva kell bemutatni a döntéshozók számára. A változatok előkészítésében célszerű minden érdekelt véleményét figyelembe venni, azonban a továbbiakban kellő kompromisszumokkal ésszerű határok közé kell szűkíteni a változatok számát. A hatástanulmány csak áttekinthetően kis számú változatot tartalmazhat. Egyes módszereket Ha az előrejelzés bizonytalanságából fakadó kockázat nem elfogadható, javaslatokat kell tenni a létesítmény környezeti hatások mérésének, megfigyelésének és elemzésének módjára (utóvizsgálat). Tulajdonképpen minden esetben meg kell tennünk ezeket a javaslatokat, hiszen sajnos a környezettudomány jelenlegi állásánál csak kisebb nagyobb valószínűséggel állíthatunk valamit, ezért feltétlenül szükséges a kontroll. Egyes módszereket A kész részletes környezeti hatástanulmányt (RKHT) az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli, szakhatóságok bevonásával. A hatásvizsgáló munkacsoport részt vesz a környezetvédelmi hatóság által tartott közmeghallgatáson. A hatóságok és a lakosság véleményezése alapján szükség lehet az RKHT módosítására. Amennyiben módosításra kerül sor, akkor vissza kell ugranunk a folyamat azon pontjára, ahol a kritika, vagy új javaslat felmerült, és onnan újra el kell végeznünk a teljes munkát 8