Igazságügyi Szakértõi. a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa. Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája

Átírás

1 Igazságügyi Szakértõi a Kecskeméti Igazságügyi Szakértõi Kamara kiadványa Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék szakértõinek kamarája A TARTALOMBÓL július-augusztus-szeptember Az alapismereti oktatásról - Megújult a MISZK honlap - Beszámoló a közgyûlésrõl - MISZK kihelyezett országos elnökségi ülés Szolnokon - Szakértõi korhatár bevezetése - Jogszabályok 1

2 ELÕSZÓ Tisztelt Szakértõtársaim! Itt van az õsz, itt van újra, Hírlevelünk pedig újabb számmal jelentkezik. Igaz kicsit megkésve, de a Szolnokon elõször megtartott MISZK kihelyezett elnökségi ülésének megszervezése elvonta idõnk egy részét. Lapszámunkban olvashatnak ezen rendezvényrõl bõven, hiszen részletes beszámolót adunk minden mozzanatáról. Az indulatoktól sem mentes ülésen sok téma került elõ, melyek a soron következõ - novemberi - ülésen is folytatódnak, remélhetõleg most már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársaival együtt. Cikket írtunk a megújult országos kamarai honlapról, melyet érdemes megnézni, elõdjéhez képest jóval többet nyújt az odalátogatóknak. Igaz, még nincs teljesen kész, tesztüzemben mûködik, de már most is látszik, hogy bõvült információkban, olvasmányos esetek, érdekes cikkek és publikációk sora szórakoztatja vagy éppen gondolkodtatja el az olvasót. Remélhetõleg hamarosan feltöltésre kerül a Tudástár, mely összeszedett formában fogja tartalmazni a szakértõkre vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket, módszertani leírásokat. Ezeken kívül jó funkciónak tartom, hogy a szakértõk az ott elhelyezett szakértõi adatbázisba tölthetik fel saját maguk adataikat. Ez azért is jó funkció, mert bõvebb képet ad a szakértõrõl, mint a nyilvános igazságügyi szakértõi névjegyzék. A szakértõ felkérés menüpontban szakértõket kereshetnek problémájukra az oda látogatók, azaz egy-két kirendeléssel akár bõvülhet is munkánk. Lapunkban beszámolunk a közgyûlésünkrõl, melyen sajnos ismét kevesen voltak jelen. Ezt a kamarai lapot is érintõ változás, hogy megszavazta a közgyûlés, a lap elektronikus formában él tovább, így kérek mindenkit, hogy címét közölje, illetve frissítse a kamara ügyintézõjénél. Beszámolónkban kitérünk külön a díjazottjainkra, akiknek innen is szívbõl gratulálok. Rövid cikket írtunk (mivel még csak tervezet és sokminden változhat) a szakértõi korhatár bevezetésérõl. Nem igazán értem, hogy hogyan lehet statisztikailag meghatározott számokból megítélni azt, hogy valaki alkalmas-e a szakértésre vagy sem. A szakértõi munka nem feltétlenül korhoz kötött, a szakmai tapasztalat az évek sorával egyre gyarapodik. Természetesen aki már nem tudja ellátni e feladatot annak érdemes belátnia, hogy lezárja életének ezt a korszakát. Másrészrõl láttam én már idõsnek tûnõ fiatalt és fiatalos idõset is, úgyhogy nem minden az a szám, ami a személyi okmányokban van feltüntetve életkorként. Az alapismereti oktatásról és vizsgáról szóló cikket ajánlom minden új kamarai tagunknak (illetve azoknak is, akik nem estek még át ezen oktatáson), reméljük sikeresen veszik ezt az akadályt és problémamentesen kezdik meg tevékenységüket. Remélem érdekesnek találja mindenki a most több képpel illusztrált lapszámot, jó munkát, aktív kikapcsolódást kívánok mindenkinek! Dr. Poczkodi Sándor a KISZK elnöke 2

3 MEGÚJULT A MISZK HONLAPJA Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara honlapja a korábbi évekhez képest arculatot váltott. A teljes átalakuláson átment honlap minõségi, a mai kor színvonalának megfelelõ Aminõségben áll a látogatók rendelkezésére. Formailag és tartalmilag is kiszolgálja az igényeket. Érdekes, témába vágó és aktuális cikkeket olvashatnak, feltett kérdésre szavazhatnak szakértõink. A fórumokban elmondhatják egymásnak álláspontjaikat, a honlapon mûködõ adatbázis segítségével meg is ismertethetik magukat egymással és a kirendelõkkel egyaránt. Ízelítõül néhány cikket ajánlunk, melyeket teljes terjedelmükben a honlapon olvashatnak el. Dr. Agárdi Tamás Elnökhelyettes az alapismereti oktatásról számol be, segítve a jelentkezõket jelentkezési lappal és és részletes tájékoztatóval. Bizonyítékok a büntetõeljárásban címmel mutatja be Tremmel Flórián könyvét, az igazságügyi szakértés nehézségeirõl. Harapott vagy karmolt a krokodil? címmel érdekes cikket közöl a balatonszárszói krokodilházban történtekrõl, miszerint két ember is megsérült a krokodilok elhelyezésekor. Az ellátó orvos krokodilharapásra utaló nyomokat vélt felfedezni, a tulajdonos szerint a hüllõ bõre sérthette meg õket. A cikkben megszólal az igazságügyi szakértõ is, Dr. Tóth-Almási Péter ismerteti, hogy milyen sérüléseket okozhat a krokodil harapáskor, illetve karmoláskor. A honlapra rendszeresen felkerül az EuroExpert magyar nyelvû bulletinje, melynek magyar nyelvû fordítását Erõss Eszter készíti el a szakértõk számára. A honlap fõszerkesztõje Sereg András, aki szintén több cikkel járul hozzá az elektronikus felülethez. Nem tartom magam csodabogárnak címmel interjút közöl Bozó Csaba igazságügyi szakértõvel, kamarai tagunkkal, az ORFK Bûnûgyi Technikai Intézetének osztályvezetõjével. A szakértõ tíz éve foglalkozik azzal a módszerrel, hogy a halál idõpontjának a beálltát a holttesten megjelenõ rovarok révén állapítják meg. A rendkívül részletes interjúban a szakértõ mesél pályafutásáról, szakmai tapasztalatairól. Ujjnyomat az emberi testen címmel beszámol az igazságügyi szakértõk nemzetközi szimpóziumáról. A pozsonyi rendezvény fõ témája, hogy hogyan szolgálhatja a tudomány a bûnüldözést. A hírekben olvashatnak szeptember 9-én Szolnokon rendezett MISZK országos elnökségi ülésen történtekrõl is, mellyel bõvebben foglalkozunk e számunkban is. Olvashatnak a megújult honlapon a 2012-es adószabályokról és találkoznak a szakértõket érintõ további hírekkel is. Az oldalra regisztrálni lehet, ami után lehetõvé válik, hogy mindenki létrehozza saját profilját és akár közzé is teheti az ott elhelyezett igazságügyi szakértõi névjegyzékben. A regisztrációhoz a meglévõ adatbázisból küldtek ki meghívókat. Aki esetleg nem kapott ilyen meghívót, de szeretne jelen lenni a honlapon, az a hírek között megtalálja az útmutatót. A honlapon a hírek mellett Tudástár is mûködik, azaz a szakértõket érintõ törvények, rendeletek, kamarai szabályzatok, útmutatók és módszertani elvek, illetve egyéb dokumentumok várják az érdeklõdõket. A publikációk rovatba is érdemes ellátogatni szakértõinknek, ott is találnak csemegézni valót. Darabos Balázs, Bányai István vagy Dr. Agárdi Tamás írásai is érdekfeszítõek, sokat megtudunk belõlük a penészedéstõl kezdve a grafológián át, az igazságügyi szakértés pszichológiájáig sok mindent. A honlap még nincs teljesen kész, folyamatosan dolgoznak, hogy egy a mai kor követelményeit kielégítõ, népszerû felülettel legyen az interneten a kamara és az igazságügyi szakértõk. Úgy gondoljuk, hogy ezen cél eléréséhez jó úton halad a stáb, a továbbiakra is sok sikert kívánunk munkájukhoz. Az érdeklõdõk a lapot a címen érhetik el. 3

4 BESZÁMOLÓ A KÖZGYÛLÉSRÕL 011. július 8-án tartottuk éves közgyûlésünket, a szolnoki MTESZ Székházban, melyre az elõzõ évekhez hasonlóan a tagság töredéke tudott idõt 2szakítani. A napirendi pontok közül elsõként Dr. Poczkodi Sándor, a kamara elnökének beszámolóját hallgathatták meg a résztvevõk, mely után kérdéseket intéztek az elnökhöz. Az elnöki beszámolóban szó volt a kamara létszámának alakulásáról, az elnök elmondta, hogy jelenleg 240 aktív szakértõnk van, sok a szüneteltetés és a különbözõ okok - például felülvizsgálat, tagdíj nemfizetés, vagy betegség, idõs kor miatti kérelem - miatti kizárás, megszüntetés. Dr. Poczkodi Sándor szót ejtett az országos küldöttgyûlésrõl és a MISZK aktuális híreirõl is. Kitért arra, hogy a küldöttgyûlésen sokan sokfajta álláspontot képviseltek minden kérdésben. A küldöttgyûlésen viták után megszavazták, hogy a MISZK-nek fizetendõ kamarai tagdíjhozzájárulás (azaz a szakértõk által befizetett tagdíj egy részét) összegét emelik, így 2011-tõl szakértõnként Ft-ot fizetünk az országos kamara felé. Az országos hírlevelet nem tudta tovább finanszírozni a MISZK, ezért megszüntették és inkább az országos honlapot fejlesztik tovább. Ezzel kapcsolatban mi is egyre inkább áttérünk az elektronikus hírlevélre. A MISZK kiadott egy szakértõi kézikönyvet, ami nem volt túl sikeres, mivel a szakértõk nem szakterületenként, hanem ABC sorrendben szerepeltek benne. Ez nagyon megnehezítette a keresést, mivel gyakorlatilag az egész könyvet át kellett lapozni, hogy megfelelõ szakértõt találjon a kirendelõ. Ennek ellenére úgy tûnik, hogy készülni fog belõle egy újabb kiadás, amelyben ezt a problémát már orvosolják, és egy CD mellékleten lesz elérhetõ az adatbázis. Az elnök beszámolt arról, hogy felügyeleti szervünknél az Igazságügyi Minisztériumnál is változások voltak. Az IRM-bõl Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lett, új fõosztályok alakultak, lecserélõdött az elõzõ vezetés, így gyakorlatilag újra fel kell venni a kapcsolatot a velünk foglalkozó fõosztállyal, ismerkedni kell a vezetéssel, ott dolgozókkal, hogy jó munkakapcsolat alakulhasson ki. A rendõrségi és bírósági kifizetéseknél nem történt túl nagy változás a tavalyihoz képest, a fizetési moráljuk nem mondható gyorsnak és rugalmasnak. Állítólag mindkét szervnél a napi mûködéshez elegendõ csak a pénz. Ezzel kapcsolatban az elnök javasolta a szakértõknek, hogy ne hagyják lerázni magukat, ffelszólító levéllel keressék meg a kifizetõt, hogy minél hamarabb hozzájussanak a jogosan megkeresett pénzükhöz. Ezzel kapcsolatban merült fel, illetve mondta el egyik szakértõnk, történt olyan eset, hogy a szakértõ benyújtotta a szakvéleményt, a költségekkel együtt, de a kirendelõ hatóság úgy ítélte meg, hogy a szakértõi díj túl magas, ezért csökkentette azt. A szakértõ szerint ez a szakértõi kar megalázása és kérdése volt, hogy ebben tud-e segíteni a kamara. Az elnök elmondta, hogy a bírónak joga van mérlegelni, hogy a szakértõi véleményre fordított idõ arányos-e vagy sem, de az nem úgy mûködik, hogy hoz egy ítéletet és kész, hanem fellebbezési lehetõséget kell adni a feleknek. Minden ilyen visszásságot amennyiben tudomására jut, jelez a kamara országos szinten is. Az elnök megköszönte, hogy meghallgatták, majd kérdésére a közgyûlés elfogadta a beszámolót.ezt követõen került sor a számvizsgálói és etikai beszámolóra. 4

5 A számvizsgálói beszámolóban Gellén Olivérné a Számvizsgálói Bizottság elnöke és Deák Jánosné, a bizottság tagja a korábbi évekhez hasonló, részletes tájékoztatást adott a kamara anyagi helyzetérõl és gazdálkodásáról. A beszámolóban sor kerül az egyes bevételi és kiadási tételek bemutatására. A bizottsági tájékoztatóból az is kiderült, hogy a kamara gazdálkodása megfelelõ, minden kiadási területen a költségek minimalizálása jellemzõ. A beszámoló kitért arra, hogy országos viszonylatban kamaránkban a legalacsonyabb a tagdíj már hetedik éve. Viszont a MISZK-nek fizetendõ tagdíj-hozzájárulás és az árak emelkedése miatt lassan elengedhetetlenné válik a tagdíjemelés. A Közgazdasági Szakbizottság elnöke, Détár Mariann felszólalásában helyeselte a tagdíj-emelés szükségességét, javaslata, hogy a 2012 év elején tartandó közgyûlésen kell szavazásra bocsátani a kérdést, melyet abban az évben érvényesíteni is kell. Elmondása szerint jobb lenne, ha a kamara nem várna ismét 5-7 évet a tagdíj-emelésre, hogy egyszerre ne legyen túl nagy mértékû, hanem évente tegyen javaslatot az emelésre. A beszámoló elfogadása után, Kádár Zoltán, az Etikai Bizottság Elnöke adott szokásához híven magas színvonalú tájékoztatást a testület munkájáról. Elmondta, hogy egyre többen fordulnak a bizottsághoz panasszal akkor is, ha nem értenek egyet a szakvélemény tartalmával, és nem konkrét etikai cselekményt panaszolnak. A bizottság munkáját dícséri, hogy több - elfogultság miatt - átadott ügyet is nekik kellett tárgyalni. A Bizottság Elnöke külön mondott köszönetet a bizottság tagjainak munkájukért, amiért segítik a gyors és pontos intézkedést. A bizottsági beszámolók után került sor a jubiláló szakértõk köszöntésére és a díjak átadására, díjazott szakértõinknek gratulálunk (az átadásról készült képeink a következõ oldalon láthatóak). 45 éves szakértõi tevékenységéért oklevélben és serlegben részesült Szántó Andor, Keresztesi Kálmán. 40 éves szakértõi tevékenységéért oklevélben és serlegben részesült Mettler Ádám. 35 éves szakértõi tevékenységéért oklevélben és serlegben részesült Kozma Imre. 30 éves szakértõi tevékenységéért oklevélben és serlegben részesült Sárközy Mihály. 25 éves szakértõi tevékenységéért oklevélben és serlegben részesült Vágó Csaba, Fülei Lajos. 20 éves szakértõi tevékenységéért oklevélben részesült Hajdú István, Makkai Ferenc, Dr. Molnár Istvánné, Szabó József, Kovácsné Kasza Márta. 15 éves szakértõi tevékenységéért oklevélben részesült Pletenyik Zoltán, Dr. Csábi Péter, Eichardt Erika, Görbe Károlyné, Gyárfás Zoltán, Dr. Hüvelyk Attila, Jánváriné Payer Mária, Lovászné Dr. Herbszt Sarolta, Molnár László, Nagy János, Petrik András Gusztáv, Dr. Pigniczki Zsuzsanna, Váradi Mihály. 5

6 GRATULÁLUNK MINDEN KITÜNTETTNEK! ÚJ SZAKÉRTÕINK 2011-ben eddig kilenc szakértõ került sorainkba, így ismét bõvült kamaránk. Andrásné Polyák Márta (szakterületei: adó- és járulék, könyvszakértés) Bóka János Istvánné ( szakterületei: adó- és járulék, könyvszakértés) Bottyán Béla (szakterületei: agrár-környezetgazdálkodás, állattenyésztés, gyepgazdálkodás, kertészeti növénytermesztés, mezõgazdasági kár, mezõgazdasági kárbecslés, mezõgazdasági termésbecslés, öntözéses gazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, termõföld talajvédelme, termõföld-forgalmazás, termõföld-értékbecslés) Halász István (szakterületei: közlekedési rendszer, hálózat, és forgalom tervezése) Kiss György Csaba (szakterülete: településrendezés) Korsós László (szakterületei: informatikai berendezések, számítógépek, perifériák és helyi hálózatok (hardver),informatikai biztonság,informatikai rendszerek tervezése, szervezése,számítástechnikai adatbázis, adatstruktúrák,szoftverek) Lits László (szakterülete: ingatlan-értékbecslés) Molnár Péter József (szakterületei:úttervezés, -építés, -üzemeltetés és -fenntartás,közlekedési létesítmények beruházása, ezek lebonyolítása, építéstechnológiai, kivitelezési és minõsítési feladatai,útépítés, talajmechanika és víztelenítés,közúti mûtárgyak és egyéb mérnöki létesítmények tervezése, építése, üzemeltetése és fenntartása) Szalay Gábor László (szakterületei: közúti gépjármûvek és egyéb közúti jármûvek gyártása,szerszámgépgyártás) MUNKÁJUKHOZ SOK SIKERT KÍVÁNUNK! 6

7 A MISZK KIHELYEZETT ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉRÕL A napirendi pont lezárása után a fõvárosi elnök beszámolót adott az ingatlan-értékbecsléssel kapcsolatos tanfolyamokról. Elmondta, hogy hosszas vita után a nyáreleji hónapokban jutott el oda a kamara, hogy feltérképezze milyen fõhatóságok hozzájárulása kell egy ilyen tanfolyam szervezéséhez. A Szent István Egyetemnek Mérnökasszisztens képzése kapta meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a jóváhagyást arra, hogy ez legyen az a pótképzés, amit a kompetencia-rendelet elõír. A BISZK a területén megtette az értesítést, ez kb. 200 eset volt, a rendelkezésre álló adatok szerint a visszajelzés szerint 3 ember van, aki jelentkezett és felvételt nyert. A kompetencia rendeletben elõírt képzés teljesítésének a lehetõsége ezzel megnyílt, azonban a gyakorlati igénybevétele messze várakozáson aluli. Ennek egyik oka lehet, hogy sok szakértõ még nem kapott arról értesítést, hogy õ is ebbe a körbe tartozik, a másik oka lehet, hogy többen úgy gondolkoznak, kivárják a 2 évet és abbahagyják a szakértést. Az országos elnök szerint a minisztérium elfogadja ezt a tanfolyamot, azzal a záradékkal, hogy amíg a kamara nem akkreditál ilyen jellegû képzést, addig ezt el lehet végezni. Az akkreditálás azért húzódik, mert a minisztériumból olyan tájékoztatást kaptunk, hogy ne siessünk, mert lehet, hogy a jogszabály megváltozik, lehet, hogy eltörlik. Azonban voltak olyan szakértõk, akiknek idõközben lejárt volna a 2 éves határidõ, ezért kerestünk valamilyen megoldást szeptember 9-10-én tartotta Szolnokon a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara kihelyezett országos elnökségi ülését, melynek elõször adott 2otthont kamaránk. A találkozón képviseltette magát az ország hét területi kamarájának elnöke, jelen volt a MISZK titkára, jogi és EU-s ügyintézõje is, illetve a honlap stábjából Sereg András fõszerkesztõje, és a felületen dolgozó informatikusok is. A tárgyalásokon több napirendi pontot tárgyaltak, melyek között szerepelt a megújult honlap, az értékbecslõ tanfolyam helyzete, a MISZK-BISZK per állása, illetve döntés született a tisztújítás és a küldöttgyûlés idõpontjáról. A MISZK Elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Dr. Agárdi Tamás elnökhelyettest és a honlapon dolgozó informatikusokat, hogy adjanak tájékoztatást a weblap helyzetérõl és a további fejlesztésekrõl. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a honlap jelenlegi állapotában is használható már, eljutott egy olyan szintre, hogy egy korszerû, európai színvonalú webes felület fejlõdhessen belõle. A feltöltésekért a fõszerkesztõ felel, míg a designt a megbízott cég munkatársai végzik el. Többen javasolták, hogy ne menjenek bele szakmai részekbe, mert az elnököknek nem szakterületük az informatika, ha segítség kell, akkor a területi kamarák felkérnek informatikus szakértõket segítségnek. Az elnökhelyettes elmondta, hogy egy olyan rendszert állítottak fel, ami képes arra, hogy a elérhessék a szakértõket, de ez csak akkor fog jól mûködni, ha a szakértõk vállalják, hogy feltöltik és kibõvítik adataikat. Hozzátette, hogy minden egyéb funkció mellett van egy olyan funkció, ami a látogató érdekeit szolgálja, ahol problémát be lehet írni, ami megjelenik a szakértõk számára, a jelszóval belépõ szakértõ sokkal többet lát, mint egy látogató, õ látja azokat az ügyeket, amire õ reagálhat. A szegedi elnök úgy értelmezte az elhangzottakat, hogy ez a szakértõknek egy lehetõséget kínál, pl. ha valaki kútfúrót keres, a szakértõ ráklikkelhet és a megrendelõ majd kiválasztja. Amiatt, hogy a szakértõk maguk töltik ki az adatlapjaikat, az elnökség egyetértett abban, hogy a MISZK a szakértõ által közölt adatokért felelõsséget nem vállal. A szakértõi kompetenciát túllépõ vagy szakmailag valótlan adatokat közlõ szakértõ ellen a kamara etikai eljárást indíthat. 7

8 A következõ javaslat az volt, hogy az elnökség állapodjon meg a következõ évi tisztújító küldöttgyûlés idõpontjáról, mert a MISZK küldöttgyûlésen a területi kamaráknál újonnan megválasztott küldöttek vehetnek részt, ezért elõbb megtartandók a területi kamarák közgyûlései. Javaslata volt, hogy a területi kamarák március 31-ig tartsák meg közgyûléseiket, ahol a küldötteket megválasztják. A gyõri elnök kérte, hogy ne március 31 legyen, mert a számvizsgáló bizottság addigra nem tudja elvégezni munkáját az adóbevallások miatt. Végül az elnökség megállapodott abban, hogy április 30-ig a területi kamarák megtartják a közgyûlést, ahol az országos küldöttöket megválasztják. A szegedi elnök továbbiakban a kötelezõ kamarai tagsággal kapcsolatban adott tájékoztatást. A tervek szerint kötelezõ lesz minden egyéni vállalkozónak regisztrációs díjat és az adó bizonyos százalékát kell fizetni. A budapesti elnök kérte, hogy mint érdekvédelmi szakbizottság elnöke lépjen fel az ellen, hogy ott ahol szakmailag kötelezõ a kamarai tagság, ne kelljen még egy kamarához tartozni, hiszen csak az egyiktõl kaphat jogosítványt. A veszprémi elnök több pontot is felvetett az ülésen: 1: A kifizetésekkel kapcsolatos megoldásokat javasolta, 2: Esküvel rendelkezõ személyek végezzék az igazságügyi szakértést, 3: hivatalos személynek minõsülés a munkánk során (nem egyértelmû a résztörvény, és nem egyértelmû az igazságügyi szakértõk védelmére való részek, jelzés használat is valósuljon meg), 4: Kötelezettségvállalás (legyen meg a fedezet) ha befogadta a szakértõi munkát a hatóság, maga a szakértõ dönthesse el és engedélyezhesse a NAV-ra a szakértõi díját). Elõnyös oldal az állam szempontjából, mert két állami szervezet között van elszámolás. Ez igazából terhet csak a NAV-nak fog okozni. 5: Ha a kamara saját maga bírálja el a szakértõi kinevezéseket, akkor a kamara megerõsödhet, nincs keveredés, ehhez kell persze egy állami finanszírozás. Akkor átalakulhat kamaránk egy komoly szervezetté, mint például az orvosi vagy közjegyzõi kamara. Zárt rendszerûek, mert egységben voltak. Ez csakis a kamara és tagjai javát szolgálja. A fõvárosi elnök jónak tartotta a NAV-ra való engedményezést, bár abban látta ennek kockázatát, hogy a NAV minden egyes visszafizetést megvizsgál. Más elmondta, hogy ezt nem tartja kockázatnak, nála már folyt ilyen vizsgálat, pozitív eredménnyel zárult, csak azt lehet engedményezni, amit a szakértõ akar. Végül az elnökség egyöntetûen megszavazta, hogy az engedményezés lehetõségét a Szakbizottság és a jogász átnézése után az engedményezést terjessze fel. Erõs Eszter EU-s ügyintézõ tájékoztatta az elnökséget, hogy fordítja az EURO EXPERT tanulmány kötetét a szakértés helyzete Európában címmel, melyben különbözõ országok reprezentánsait kérdezték meg, nagyon érdekes, ez a fordítás fog felkerülni majd az új honlapra. Most lett volna Berlinben az elnökségi ülése, de elnapolták. Az oroszok várományosai a tagság felvételére. Az egyik elnök hozzátette, hogy fejlõdik a tevékenység, a nyitottsága növekszik a szervezetnek. A pécsi elnök kérte, hogy feltétlenül legyen a fordításban a szakértõvé válás feltétel rendszere. A MISZK elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy a BISZK-MISZK perben a II. fok helyben hagyta az I. fok ítéletét és elutasította a BISZK keresetét és perköltség megtérítésére utasította. A BISZK elnöke szerint az ügyvédi álláspont alapján fennállnak azok az eljárási törvénysértések, amelyek miatt a II. foknak hatályon kívül kellett volna helyezni az I. fokú határozatot, illetõleg van felülvizsgálati lehetõség. Erõs benyomása, hogy nem igazán akart ezzel foglalkozni a Bíróság. Szerinte nem lehet ebbõl azt a következtetést levonni, hogy ez így jó, minden úgy volt rendben, ahogyan történt, a tanulságot le kell vonni. Ha az a jelenség elfogadottá válik, hogy a többség ráerõlteti a döntését a kisebbségre, ami lehet, 8

9 hogy csak egy mikronnal kevesebb kisebbség, és nem vesz tekintetbe olyan dolgokat amiket tekintetbe kellene venni, akkor ez nem egy célszerû és közös nevezõre vezetõ magatartás, tehát ha úgy vesszük tudomásul ezt a bírósági döntést, hogy ezeket figyelembe vesszük akkor ez szerencsésebb, mint hogy ha úgy vesszük tudomásul, hogy minden rendbe volt. A MISZK elnöke szerint a Bíróság azt döntötte el, hogy a keresetben írt körülmények fennállnak-e vagy sem, és az érvényes szabályzókkal alátámaszthatók-e vagy sem. A Bíróság hozott egy ítéletet, az ügyvéd és a megbízó döntése, hogy tovább viszi-e vagy sem. Kifejtette, hogy az ingatlanos ügyben õ végig egy köztes álláspontot képviselt, mind a két álláspontban szélsõséges nézõpontok voltak, ugyanakkor sohasem tagadta, hogy a BISZK-nek azt a szakmai igényességét, hogy igen is a szakma legyen elsõdleges dolog a szakértésen belül, ugyanakkor elfogadta azt a többségi véleményt is, hogy akit kineveztek ingatlanforgalmi szakértõnek az maradhasson. Az elnökhelyettes véleménye szerint ennek a pernek nem ez volt a tárgya, hanem hogy a kamarán belül az érdekképviselet és viták hogy mennek. Neki is nehéz néha az elnökségi döntésekkel egyetérteni, de tudomásul kell venni. Most azzal szembesült, hogy a BISZK elnökének az elnökség véleménye semmit nem jelent, még a Bíróság döntését sem fogadja el, mi kellene ahhoz, hogy hiteles és meggyõzõ legyen, mikor tudná elfogadni az elnökség döntését. Most hagyjuk ezt a levegõben, vagy kimondja az elnökség, hogy ennek a dolognak vége. A gyõri elnök is nehezményezte, hogy a BISZK elnöke nem a Bírósági döntés elfogadásáról beszélt, hanem a per továbbvitelérõl. A sportszerûséget hiányolta. A debreceni elnök javasolta, hogy az elnökségnek legyen annyi bölcsessége, hogy a jövõre nézve tegyük feladatunkká, hogyan kerüljük az ilyen és hasonló nézeteket, hangsúlyozva a területi kamarai elnökök felelõsségét. A fõvárosi elnök csak a lehetõségét mondta annak, hogy tovább lehet vinni a pert, hangsúlyozni kívánta, ne érezze a MISZK nyertesnek magát, mert nem lett volna szabad elõfordulnia ennek a dolognak, ez egy pozitív megközelítésnek szánta. A tagság egyhangú döntéseket vár az elnökségtõl, nem pedig olyanokat, ami a tagság felének hátrányos. A MISZK elnöke két dolgot kívánt hozzáfûzni: az egyik igazi szégyen az, hogy ez az ügy bíróságra került és nem tudtuk mi megoldani, mert olyantól vártuk a megoldást, aki nem tudja átérezni a problémát és nem is érti. A másik dolog a felülvizsgálati kérelem döntésérõl, hogy fog dönteni a budapesti elnökség alapvetõen attól függ, hogy hogyan fogja tálalni az elnök. Az ülés zárásaként a pécsi elnök kérte, hogy az elnökség foglaljon állást a szakértõi munka és a kamara munkája színvonalának emelése érdekében a fontos és lényegi kérdésekben: A tisztújításban a évi anomáliák ne ismétlõdhessenek meg: tiszta, ellenõrizhetõ választás legyen és a négy éves ciklus ne a legutóbbi, a nem szabályos választási idõponthoz legyen kötve, hanem az eredeti ciklus ütemezéséhez. A területi kamarai rendszer átszervezése a MISZK beleegyezése és közremûködése nélkül ne történhessen meg! Többszörös kamarai tagság kérdése, kereskedelmi és iparkamarai tagság ismét! A MISZK szerepe és költségvetése a tagság kritikáinak tükrében (mire biztosít keretet a költségvetésünk, ill. a területi kamarák kiadásai a növekvõ adminisztrációs terhek miatt egyre nõnek. A szakértõk munkáját alapvetõen érintõ jogszabály a 9/2006. IM rendelet, amely alkalmazásánál és a szükséges átalakításnál figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat, EU példákat. (Ragaszkodunk-e a minden szakterület és képzettség, végzettség felsorolásához, vagy tudomásul vesszük az oktatási, képzési változatosságokat és emiatt nem zárunk ki jó szakembereket a szakértõi munkából. Személyi 9

10 Mi a véleményünk a szakértõi életpályáról (társaságok, egyéni szakértõk, intézetek helyzete és egymáshoz való viszonya, kapcsolata, a szakértõk közötti verseny, ill. költségkérdések a minõségi szakértést ne hátráltassák, a minõség fontosabb legyen, mint a költség verseny!). A szakértõi díjak kifizetésének problémája. Miért nincs központi, címzett költség keret a szakértõi vélemények kifizetéséhez? Mivel lehet biztosítani a semleges helyzetet az élethívatás szerûen dolgozó és szabadúszó szakértõ és az állami alkalmazottak között, a kifizetések szempontjából? A felsorolt problémák alapvetõen befolyásolják már hosszú idõ óta a szakértõk, a vezetõség munkáját, hangulatát. Az igazságszolgáltatás átalakítása során módot kell találni a problémák megoldására, ezekhez javaslatokat készítünk a SZFB bevonásával, valamint szakemberek közremûködésével. Egyben kérte a MISZK elnökét, hogy a legközelebbi MISZK Elnökségi ülésre hívja meg az illetékes fõosztály vezetését, tájékozódás, tájékoztatás céljából. Immár másfél év után, még a KIM igazságügyi szakértésért felelõs illetékes vezetõje nem találkozott a MISZK Elnökségével. Javasoljuk, hogy elsõ napirendi pontként ismerjük meg a törvényességi felügyeletet gyakorló hatóság közvetlen vezetõit, eddigi szakmai munkáját, szakértõkkel kapcsolatos tapasztalatait, terveit, észrevételeit, majd második napirendi pontként adjon a Fõosztály rövid tájékoztatást "Az igazságügyi szakértõket érintõ aktuális tervekrõl, a törvénykezésben: - mi a helyzet a 9/2006. rendelet fejlesztésével, az új szakképzési rendnek megfelelõ problémákkal, az ágazati elõírások és az igazságügyi szakértõi képzettségi elõírások kérdésének egységességében, - hogy áll a szakértõk felülvizsgálata, különösen az ingatlanforgalmasok helyzete, mert van, aki megkapta, és van, aki még nem, aki megkapta annak meddig lesz érvényes stb ben választások lesznek a területi és az országos kamaránál, és a következõ ciklust vállaló jelölteknek jó lenne, ha tájékoztatást kapnának, hogy mire vállalkoznak az elkövetkezendõ (4?) évekre, azaz mik a KIM tervei? Kérte az elnököt, hogy röviden és tömören számoljon be a felügyeleti és kodifikáló szervnél végzett munkájáról, a Kamara elért eredményeirõl. Ki, vagy mi hátráltatja az eredményes munkát, ki, vagy mi segíti, akadályozza az Elnök munkáját és mi az, amit megváltoztatna a saját és az elnökség munkájában. Mi akadályozta és akadályozza az elnökségi ülések elõkészítését, lényeges napirendi pontokkal való kitûzését és a jegyzõkönyv idõben való, teljes körû elkészítését? A jelenlévõk egyértelmûen kiálltak amellett, hogy a MISZK aktuális tisztújítása év májusig történjen meg! Ezzel bezárult az elnökségi ülés, a fentiek folytatása még a novemberi elnökségi ülésen is szóba fog kerülni, melyrõl természetesen beszámolunk szakértõinknek. minõsítés szakmai és emberi oldalról, bevezetése indokolt lenne-e? A szakterületek egységes és koherens szakképesítési elõírása, ágazati elõírásokkal összhangba hozása és személyi minõsítéssel a szûrés megvalósítása. A legutóbbi kellemetlen példa: az építészmérnöki végzettséghez kevesebb értékelési képzettségi elõírás tartozik, mint a másik egyetemi végzettséghez. Hol az egységes, korrekt szemlélet? A szakértõi tevékenység végzésének korhatári elõírása is elõtérbe került. Mit javasolunk? Mi a véleményünk a szakértõi kar átlagéletkoráról, a fiatalításról, a szakértõ jelöltségrõl? 10

11 AZ ALAPISMERETI OKTATÁSRÓL ÉS VIZSGÁRÓL Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló évi XLVII. törvény 18/A. -a értelmében az igazságügyi szakértõk számára kötelezõ a névjegyzékbe való felvételrõl szóló határozat kézhezvételétõl számított egy éven belül a szakértés alapismereteivel összefüggõ képzésben való részvétel és a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve az ehhez kapcsolódó vizsga letétele november 3-4-én tartja a MISZK a második félévi alapismereti oktatatását, majd ezt követõen a résztvevõknek november 17-én 10 órától kell számot tudásukról a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem J épület V. emeleti könyvtártermében. Az alapimereti oktatásra a jelentkezési lap letölthetõ honlapunkról, a vizsgára való jelentkezési lapot a heélyszínen kapják meg a résztvevõk, illetve a miszk honlapjáról is letölthetõ a tájékoztatóval egyetemben. Tanfolyam kezdése: Ár: 11500Ft Tanfolyam vezetõje: Dr. Turán Zsolt Budapesti Igazságügyi Szakértõi Kamara Tanfolyamszervezõ: Boros Júlia november 3. (csütörtök) regisztráció tól, oktatás: november 4. (péntek) oktatás: A képzés helyszíne: A pontos terembeosztásról ben értesítik a résztvevõket. A résztvevõk jártasságot szereznek a következõkben: Az igazságügyi szakértõre vonatkozó jogszabályok, jogai és kötelezettségei. Az igazságügyi szakértõi tevékenység díjazása, elszámolása, adózása. Kamarai rendszer, etikai szabályok, szakterületi kompetencia. Vizsgálati és bizonyítási eljárás, logika, valószínûség, adat- és iratbeszerzés, szemle. Tanúk és más szereplõk pszichológiája, értékelése. Írásbeli és szóbeli elõadás, forma, tartalom. A képzés fõbb témakörei: A szakértõ mûködésére és díjazására vonatkozó jogszabályok, A szakértõkre és mûködésükre vonatkozó polgári jogi, büntetõjogi és államigazgatási törvények és jogszabályok, A szakértõ polgári jogi és büntetõjogi felelõssége, A kamarai rendszer, a kamara mûködése és hatásköre, Etikai követelmények és szabályok, Az igazságügyi szakértõi eljárás, Az igazságügyi szakvélemények formai és tartalmi követelményei, A bizonyítási eljárások, az adatbeszerzés és a mintavétel, statisztikai és logikai ismeretek, az eredmények megbízhatósága, valószínûsége, a tanúk pszichológiája, Az írásbeli és a szóbeli elõadás, a szövegezés és a fogalmazás, A képzésben résztvevõk igazolást kapnak az alapismereti oktatáson való részvételrõl. A SZAKÉRTÕI KORHATÁR BEVEZETÉSE Hírek szerint a bírákhoz hasonlóan az iogazságügyi szakértésben is korhatárt kívánnak létrehozni. A tervek szerint 70 vagy 75 év lenne az a korhatár, amíg a szakértést jogszabály alapján végezni lehetne, kivéve, ha a szakértõ az elõzõ évben elért egy bizonyos ügyszámot. A probléma ott van, hogy több olyan szakértõ van, aki bár betöltötte a 70. életévét, de szellemileg és fizikailag friss állapotban van, kiváló szakvéleményeket ad, sõt kompetenciájában nem található más szakértõ. Az is kérdés, hogy milyen ügyszámot kívánnak meghatározni, mivel egy-egy szakvélemény kidolgozásának súlya eltérõ, nem számítható ki közös nevezõ. Más vélemény szerint a személyi minõsítés lehetõsége inkább vállalható, emberségesebb és korrektebb, mint a statisztikai adatokon alapuló viszonyítás. Azért, hogy valaki betöltötte a életévét, még nem kellene automatikusan törölni a szakértõt, inkább egyedi elbírálás alapján kellene eldönteni, hogy az egyén alkalmas-e a feladatai ellátására, más kamaráknál sincs ilyen kitétel. 11

12 A SZAKÉRTÕKET ÉRINTÕ JOGSZABÁLYOK A január 01. óta hatályos jogszabályok és a hatályos magyar joganyag a következõ címrõl tölthetõ le: I.: évi XLVII. tv. az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl II.: évi XLVIII. tv. Az igazságügyi szakértõ nemperes eljárásban történõ kirendelésérõl és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról III.: évi CXIV. tv. Az igazságügyi szakértõi kamaráról IV.: 210/2005. (X. 5.) Korm. r. Az igazságügyi szakértõi névjegyzék vezetésérõl V.: 9/2006. (II. 27.) IM r. Az igazságügyi szakértõi szakterületekrõl, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekrõl VI.: 10/2006. (III. 7.) IM r. Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról VII.: 3/1986. (II. 21.) IM r. Az igazságügyi szakértõk díjazásáról VIII.: 19/2006. (IV. 24.) IM r. az igazságügyi szakértõi igazolványról IX.: 4/2006. (I. 26.) IM r. Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe történõ felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló X.: 4/2006. (III. 27.) FMM r. az igazságügyi munkabiztonsági szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól XI.: 5/2006. (V. 9.) IHM r. -> GKM az igazságügyi informatikai és hírközlési szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XII.: 26/2006. (X. 30.) PM r. a közgazdaság, vám- és egyes pénzügyi területeken ellátható igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XIII.: 35/2006. (VIII.11.)KvVM r. az igazságügyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területeken szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól XIV.: 69/2006. (IX. 27.) GKM r. a közlekedési és az ipari területeken végzett igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XV.: 73/2006. (X. 17.) FVM r. a mezõ- és erdõgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakterületeken az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XVI.: 30/2006. (XII. 21.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó igazságügyi szakértõi szakterületeken //kriminalisták//az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XVII.: 27/2006. (X. 5.) IRM r. az igazságügyi szakértõi alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról XVIII.: 8/2006. (XI. 23.) ÖTM r. az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjérõl XIX.: 2003/111. Adózási kérdés az igazságügyi szakértõk, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában XX.: évi XIX. törvény a büntetõeljárásról XXI.: évi III. törvény a polgári perrendtartásról XXII.: évi IV. törvény a büntetõ törvénykönyvrõl XXIII.: évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól XXIV: 8/2006. (II. 22.) IM rendelet az egészségügyi területen mûködõ igazságügyi szakértõi testület szervezetérõl és mûködésérõl XXV.: 31/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértõi mûködésrõl XXVI.: 32/2008.(XII.31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértõi tevékenységgel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról. 12