1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 4 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 6

Átírás

1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja 4 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény neve, címe típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái Az intézmény feladat-ellátási rendje, jogosultsága Az intézmény jogállása és képviselete Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 5 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény felelős vezetője Az intézményvezető kiemelt feladatai, felelőssége Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei A helyettesítés rendje Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az intézmény vezetősége Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (FEUVE szabályzat külön mellékletben) AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az iskolaközösség Az alkalmazotti közösség és jogai Tanulók A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje A szülői munkaközösség (SZM) Az iskolaszék Belső kapcsolattartás A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A tanulók tájékoztatásának formái A diákok tájékoztatása 18 1

2 4.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet Az iskola és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatai tanévenként Az iskolai védőnő feladatai AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok Az intézmény munkarendje A közalkalmazottak munkarendjének szabályozása Az intézmény közalkalmazottainak munkarendje Pedagógusok munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend A tanév helyi rendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Házirendben szabályozva Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Házirendben szabályozva Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Költségkímélő intézkedések Reklámtevékenységek Az intézményi védő, óvó előírások A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A dohányzás intézményi rendje Teendők rendkívüli esemény, vagy bombariadó esetére EGYÉB RENDELKEZÉSEK A tantárgyfelosztás, a fakultáció előkészítése A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei Házirendben szabályozva Az osztályozóvizsga rendje, a nyelvvizsga miatti kedvezmények Tankönyvellátás, támogatások, térítések A tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés szabályai A tanulók tankönyv támogatása A tanuló távolmaradásának rendje A tanulói hiányzás igazolása Házirendben szabályozva A diákok távolmaradásának formái Nyelvvizsga esetén Versenyeken való részvétel esetén Külső szervek, egyesületek kikérőjére vonatkozó szabályok A szülők tájékoztatása a tanulók hiányzásáról Jutalmazó és fegyelmező intézkedések a Házirendben szabályozva Alapelveink A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás formái Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Fegyelmi büntetések A magatartási jegyek megállapítása 36 2

3 6.7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások szervezeti formája Napközi otthon Tanulószoba A szakkörök Az énekkar Az iskolai sportkör A tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb szervezési kérdések Az intézményi hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények A hagyományápolás külső megjelenési formái A mindennapi testedzés formái A mindennapi testedzés biztosításának intézményi formája A sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár használóinak köre, jogaik A beiratkozás módja A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvtárhasználat szabályai A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSOK 43 3

4 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A budapesti Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbi törvények és miniszteri rendeletek szerint határozzuk meg: évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és más jogszabályok alapján. 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. Az intézmény neve, címe típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái (1) Az intézmény neve: OM azonosítója: Címe: Telefon: Fax: Honlap: Az intézmény típusa: Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium Budapest, Szemere u (06 1) , (06 1) (06 1) titkarsag@szbg.hu, gazdasagi@szbg.hu általános iskola és gimnázium (2) Az intézmény alaptevékenysége: az alapító okiratban megállapított 1-8. évfolyamos általános iskolai nevelés és oktatás ellátása. Középfokú képzés 4 illetve 5 évfolyamon. (3) Speciális képzési formák: Első osztálytól emelt szintű oktatást biztosítunk testnevelés, illetve művészeti tárgyakból. A tanulókat alkalmasság alapján választjuk ki. Ötödik osztálytól emelt szintű oktatást biztosítunk (természetismeret, matematika, biológia, kémia és művészeti tárgyakból), valamint bontott csoportban oktatjuk a testnevelést. Lehetőséget adunk tanulóinknak arra, hogy kilencedikesként nyelvi előkészítő évfolyamon, emelt szinten sajátítsák el az idegen nyelveket (angol és német) és az informatikát. Tanulóinkat felvételi vizsga alapján választjuk ki. Természettudományos tárgyak (kémia, biológia) és a művészeti tárgyak emelt szintű oktatása folyik a kilencedik osztálytól (rajz, képzőművészet, média, dráma) Az intézmény feladat-ellátási rendje, jogosultsága (1) Az intézmény mint költségvetési szerv az alábbi feladat-ellátási rendben működik: Az intézmény alapító okiratának Alaptevékenység szakágazati besorolása száma:157/2008. (III.13.) B.L. Ö. h. kelte: alapfokú oktatás általános középfokú oktatás - nyelvi előkészítő évfolyami oktatás (9. évfolyam) 4 TEÁOR szám

5 Szakfeladatai általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás iskolai intézményi közétkeztetés pedagógiai szakmai szolgáltatás oktatási célok és egyéb feladatok nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Az intézmény az alábbi BNO kóddal rendelkező tanulók integrációjában vesz részt A kifejező (expresszív) beszéd zavara A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének Az iskolai készségek zavara Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek Nem meghatározott zavara az iskolai készségeknek Kevert specifikus fejlődési zavarok Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az írás zavara (diszgráfia) Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) (2) Az intézmény jogosultságai: alapfokú oktatási bizonyítványok kiállítása, középfokú végzettség tanúsítása, másodlatok kiadása Az intézmény jogállása és képviselete (1) Az intézmény önálló jogi személy. 5 F8010 F8020 F8080 F8090 F8130 F8180 F8190 F83H0 F8100 F8101 F80102 (2) Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Belváros - Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata (3) Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdaságvezető, iskolatitkár, év végi érdemjegyek adminisztrálásakor az osztályfőnök, érettségi dokumentumok készítésekor a vizsga jegyzője. (4) A közoktatási intézmény képviselője a kinevezett intézményvezető Az intézmény gazdálkodásának jellemzői (1) A fenntartó az intézményt az alábbi gazdálkodással kapcsolatos jogkörrel ruházta fel: Az intézmény önkormányzati költségvetési szervezet. Önállóan gazdálkodik a költségvetésben rendelkezésre álló összegből mind a bér-, mind pedig a dologi jellegű kiadások vonatkozásában. (2) Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott feladatok ellátásához szükséges fenntartási és működési költséget a fenntartó biztosítja. Az államilag biztosított normatívából, illetve az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott keretből. (3) Az intézmény gazdálkodását munkabér és személyügyi feladatait a gazdaságvezető végzi, akit az igazgató határozatlan időre nevez ki, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik. Munkáját segíti a pénzügyi előadó, aki a készpénz befizetéseket, ebédtérítés befizetéseit bonyolítja munkaköri leírásában meghatározottak szerint. (4) Az intézmény gazdasági vezetőjének feladata a helyi költségvetés tervezése, a végrehajtással kapcsolatos előírások, feltételek megteremtése a fenntartó által biztosított anyagi kereteken belül.

6 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1. Az intézmény felelős vezetője (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabályok, a kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. (2) A közoktatási intézmény vezetője jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek fölhatalmazását Az intézményvezető kiemelt feladatai, felelőssége a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működtetése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezettel (közösségekkel) való együttműködés; a nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható; képviseli az intézményt Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei (1) Gyakorolja a munkáltatói jogokat: dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabályok, a kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. (2) Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségének megteremtéséért, 6

7 a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért A helyettesítés rendje (1) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül legalább kéthetes, folyamatos távollét. (2) Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel helyettesítheti: a gimnáziumi igazgatóhelyettes; annak távollétében a felsős igazgatóhelyettes, annak távollétében az alsós igazgatóhelyettes; 3.2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai (1) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a gazdaságvezető, az iskolatitkár. (2) Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. (3) A vezető-helyettes főbb feladatai: az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz, feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz, irányítja tagozatán a pedagógusok és a tanulók munkáját, vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, együttműködve látja el a szabadságolási feladatokat. (4) A gazdaságvezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági vezető-helyettes főbb feladatai: irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását, biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit, vezeti az adminisztratív és fizikai állomány munkáját, felelős a takarékos bér és pénzügyi gazdálkodásért. (5) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel Az intézmény vezetősége (1) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító. tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: 7

8 az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdaságvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, diákönkormányzatok vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői, minőségbiztosítási koordinátor, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. (2) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. (3) Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a nem pedagógus dolgozók közösségével. (4) A vezetőség a munkatervben rögzített időpontokban vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetők ezeken az értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató a felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzatnak véleményezési vagy egyetértést joga van. Igazgató I S K O L A V E Z E T É S Gimnáziumi igazgatóhelyettes Felsős igazgatóhelyettes Szakmai munkaközösségek vezetői Alsós igazgatóhelyettes Minőségbiztosítási koordinátor Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Pályaválasztási felelős Gazdasági vezető KT elnöke, SZB titkár, SZM elnöke, DÖK vezetők, Iskolaszék elnöke. A L K A L M A Z O T T A K Iskolatitkár Kézbesítő Pedagógusok Pedagógiai asszisztensek 8 Egészségügyi tanács Szabadidő- szervező Technikai dolgozók Gondnok Pénzügyi előadó

9 Tanulók 3.4. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdaságvezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. (2) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben és a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben - a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meg határozott kérdésekben - döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik A nevelőtestület értekezletei (1) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozóértekezlet tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal) nevelési értekezlet (évente legalább 1 alkalommal) rendkívüli értekezletek (szükség szerint). (2) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges. az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A jegyzőkönyvet, az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) írja alá. (3) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozóértekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt - kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Osztályértekezleten fegyelmi határozatot hozni nem lehet. (4) Gimnáziumi értekezlet a gimnázium tanárai döntenek, javaslatot tesznek a tanulmányi vizsgákról A nevelőtestület döntései, határozatai (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszeri szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. (2) A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. (3) A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 9

10 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságokat hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. (2) A nevelőtestület a szülői munkaközösséget véleményezési joggal ruházza föl a tanulói szociális támogatások elveinek meghatározásakor. (3) Az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlásának biztosításáért az intézmény igazgatója és a szülői munkaközösség vezetője a felelős. (4) Az intézmény nevelőtestülete állandó iskolatörténeti bizottságot hoz létre a következő feladat- és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal: az iskola jubileumi évfordulóira összegyűjtik az iskola történetének írásos, képi és hangdokumentumait, s ebből iskolatörténeti könyvet szerkesztenek, kiállítást szerveznek; továbbá a következő években folyamatosan gyűjtik a jelzett anyagfajtákat A nevelőtestület szakmai munkaközösségei (1) A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben ad segítséget. A nevelési oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez is segítséget nyújt. (2) A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között A szakmai munkaközösségek feladatai (1) Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. (2) Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak a tagozatos jellegű osztályok tantervének kialakításakor. (3) Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyt szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. (4) Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, elkészítik a helyi tanterveket, segítik a tantárgyfelosztást. (5) Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. (6) Összeállítják az intézmény számára a felvételi és az érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik. (7) Az intézmény fejlődése érdekében az igazgató javaslata alapján az ezzel megbízott pedagógusok alkalmi, önkéntes pedagógiai kísérleteket végeznek. 10

11 (8) Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. (9) Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai (1) Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. (2) Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. (3) Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, önkéntesen vállalt bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását. (4) Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat (az öt fő alatti munkaközösség esetén évi két órát személyenként, az öt fő feletti munkaközösségi létszám esetén évi egy órát személyenként). (5) Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez. (6) Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézményvezetősége előtt és az iskolán kívül. (7) Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az intézményvezető részére. (8) Ha az igazgató a munkaközösség véleményét kéri, akkor a munkaközösség vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (FEUVE szabályzat külön mellékletben) (1) Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. (2) Az igazgatóhelyettesek az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. (3) Az intézmény vezetőségének más tagjai szükség esetén - az igazgató külön megbízására - ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. (4) A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik. (5) Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítást órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek. munkaközösségvezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a haladási és osztályozónapló ellenőrzése legalább évi 3 alkalommal, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, 11

12 az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése, ügyeleti rend, ügyviteli feladatok rendjének ellenőrzése. (6) Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a tanév végéig meg kell őrizni. (7) Az intézmény elkészítette FEUVE szabályzatát, amely külön mellékletben található. Ez tartalmazza az ellenőrzési nyomvonalat és a kockázatkezelést is. 4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 4.1. Az iskolaközösség (1) Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége Az alkalmazotti közösség és jogai (1) Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. (2) Az igazgató - a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével - az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek szülői munkaközösség iskolaszék diákönkormányzat osztályközösségek közalkalmazotti tanács érdek-képviseleti szervek munkahelyi szervezetei padagógiai munkát segítő közalkalmazottak nem pedagógiai munkát végző alkalmazottak (3) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (4) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (5) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (6) A különböző döntési fórumokra, pedagógiai program elfogadására, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorlókat, az oktatást segítő alkalmazottak által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 12

13 (7) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni (igazgató választás, tanévnyitó és tanévzáró értekezletek). (8) A nem pedagógus dolgozó közösségek az iskola működését biztosítják Tanulók A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Az osztályfőnököt a munkaközösség-vezetők javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása, az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívása. (4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén (idegen nyelvi-, számítástechnika-, technika- testnevelés-, matematika órák) Diákközösségek (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. (3) Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. (4) Ha a diákkör az iskola területén működik előzetes kérelem alapján, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, a felügyelő pedagógus nevét. (5) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (4) bekezdésben foglalt adatokkal A diákönkormányzat és jogai (1) A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját jelen szervezeti szabályzat tartalmazza. A 13

14 működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki. (2) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott iskolai diák bizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli. (3) A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal - a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg. (4) A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést (áprilisban) és fórumot (szeptember 1-én) tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzete és érvényesülése. az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. (5) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettesse1 való egyeztetés után szabadon használhatja. (6) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az intézményben folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. (7) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, h) az iskolai diákönkormányzat véleményét tanuló elleni fegyelmi eljárás során be kell szerezni, i) a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. (8) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanulók nagyobb közösségének. (9) Egyetértési joga van (Házirend, SZMSZ, Pedagógiai Program) Az osztályközösségek (1) Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. (2) Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök. 14

15 (3) Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva - az igazgató bízza meg minden tanév júniusában a felmenő rendszer elvét figyelembe véve Az osztályfőnök feladatai és hatásköre (1) Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van tanítványai személyiségfejlődésére. (2) Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. (3) Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. (4) Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. (5) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása. (6) Indokolt esetben - saját hatáskörében félévente 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának a szülő kérésére. (7) Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. (8) Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi fel adatokra. (9) Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. (10) Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít. (11) Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban A közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek (1) A közalkalmazotti tanács és a szakszervezet a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. (2) Az érdek-képviseleti szervek munkahelyi vezetőivel - a törvényekben előírt módon - az igazgató tartja a kapcsolatot. (3) Az érdekvédelmi szervezetek javaslatot tesznek jutalmazásra, minőségi bérpótlékra, kitüntetésre Szülők A szülői közösség, véleményezési és egyetértési jogai (1) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. (2) A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 15

16 (3) A Szülői Szervezetet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. (4) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. (5) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges. (6) Véleményezési, egyetértési joga van (Házirend, SZMSZ, Pedagógiai Program) A szülők tájékoztatása, tájékoztatási formái A szülők szóbeli tájékoztatása (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. A leendő 1., és a 8., 9., 12. évfolyamokon tájékozódhatnak a beiskolázás, továbbtanulás rendjéről. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára, az ellenőrző könyvben. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha gondviselő a fogadóórán kívül is szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie A szülők írásbeli tájékoztatása (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben, ellenőrzőben vagy üzenőben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. (3) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. (4) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a havi értékelés során. 16

17 (5) Az iskolában lehetőség van a SuliNet igénybevételére is. A szolgáltatást a SuliNettel a szülő köti, melynek értelmében az iskola Internet segítségével tájékoztatást nyújt a tanuló napi, vagy heti jegyeiről, beírásairól A szülői munkaközösség (SZM) (1) Az iskolában működő szülői szervezet a szülői munkaközösség (SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (például a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeiből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. (2) Jelen szervezeti szabályzat (6) pontja tartalmazza a nevelőtestület által a szülői munkaközösségre testált egyetértési és véleményezési jogokat Az iskolaszék (1) Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik. Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg nyílt szavazással. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli, saját SZMSZ-el rendelkeznek. (2) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, tisztségviselőinek megválasztása, (3) Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógia program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék véleményét ki kell kérni az intézményben folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. (4) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a Házirend elfogadásakor. (5) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. (6) Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. (7) Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések előzetes egyeztetés után való rendelkezésre bocsátásával. (8) Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább három alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék 17

18 elnöke tanévenként három alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. (9) Az iskolaszék szülő tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére, a szülői közvetlen kapcsolattartás érdekében. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról Belső kapcsolattartás A belső kapcsolattartás általános formái és rendje (1) Augusztus végén az igazgató által kijelölt napon tanévzáró illetve tanévnyitó értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén - az iskolavezetés által kijelölt időpontban - osztályozóértekezletet tart a nevelőtestület. A nevelési értekezletek témáját és időpontját az iskola éves munkatervének kell tartalmaznia. (2) Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor összevont dolgozói értekezletet kell összehívni. (3) A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól az igazgató adhat felmentést. (4) Az igazgató és a nevelőtestület általában év elején (vagy szükség szerint) iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is A tanulók tájékoztatásának formái A diákok tájékoztatása (1) A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültekkor, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. (2) A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszáma +1 osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egyórás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. (3) Az osztályzatok számbavétele naplóellenőrzéskor történik. (4) Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. (5) A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 2 héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (6) A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. (7) Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatónak vagy igazgatóhelyettesnek elmondja kérdéseit, felvetéseit, javaslatait és ezekre választ kapjon. 18

19 (8) A közoktatási törvény biztosítja a tanulóknak, hogy szervezett és nem szervezett formában véleményt mondhassanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról. A szervezett véleménynyilvánítást (az igazgató tájékoztatását követően) kezdeményezheti: az igazgató, a szaktanárok, a diákönkormányzat, egy osztály diákbizottsága vagy tanulók nagyobb közössége. (9) A szülő, a tanuló problémájával az iskolaszéket is felkeresheti; kérdésére, felvetésére 30 napon belül választ kell kapnia A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (1) A diákönkormányzat a közoktatási törvény szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. (2) A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. (3) Az iskolában két diákönkormányzat működik. Az egyik az általános iskolai a másik a gimnáziumi tanulókat képviseli A külső kapcsolatok rendszere és formája (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. (2) Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján Az intézmény kapcsolatai a következő szervezetekkel közvetlen (1) Gyermekjóléti szolgálat: A vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - szükség esetén - kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. (2) PSZK: A kerületi pedagógiai-szakmai szolgáltató, valamint a fővárosi pedagógiai szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, és a pedagógusok között is. 19

20 (3) Más iskolai könyvtárakkal és a kerületi nyilvános könyvtárral az iskolai könyvtár kapcsolatait elsősorban a könyvtáros tanár gondozza, vezetői szinten az általános igazgatóhelyettes. (4) FPI, FÖPI: A város közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, vezetői szinten a kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladata. A szakmai felkészítés, a továbbképzések és a kétszintű érettségire történő felkészítés az FPI közreműködésével történik. (5) Külső sportkapcsolatok: Az iskola a testnevelő tanárai szervezik. (6) Iskolai-egészségügyi szolgáltató: Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munka kapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a polgármesteri hivatala biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kerületileg illetékes irodája végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnő, az ÁNTSZ kerületi tiszti főorvosa. (7) Aranytíz Művelődési Központ (8) Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata (9) Társintézmény (10) OKÉV (11) Beszédjavító (12) Nevelési Tanácsadó (13) Óvodák A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet Az iskola és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere (1) Az iskolaorvos feladatait az évi LXXIX. közoktatási törvény, a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet szerint végzi. (2) Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kerületi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, munkáltatója a kerület polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. (3) Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában Az iskolaorvos feladatai tanévenként (1) Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. (2) A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele. (3) A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el. 20