A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: - H A T Á R O Z A T I.

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: - Iktatószám: H /2011. Tárgy: Előadók: dr. Horváth Cecília/ Gratzl Ervin/ Markó Ödön/ Tatai Sándor Győr ÉDUKÖVÍZIG Vezseny-ér vízfolyás és a és szelvények közötti szakasza és a Mindszentpusztai árvíztározó vízjogi üzemeltetési engedélye - H A T Á R O Z A T I. Vízikönyvi számok: Mezőörs-3 Nyalka-2 Nyúl-2 Pér-3 Pázmándfalu-1 Táp-1 Tápszentmiklós-1 Töltéstava-4 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) részére, a Vezseny-ér vízfolyás és a és szelvények közötti szakaszára és a Mindszentpusztai árvíztározóra v í z j o g i ü z e m e l t e t é s i e n g e d é l y t ad az alábbiak szerint: II. Műszaki adatok: Vezseny-ér mértékadó vízhozamok Szelvény Természetes Halastavak által Árvíztározó és halastavak által állapotban befolyásolt befolyásolt neve NQ 10 NQ 3 NQ 1 NQ 10 NQ 3 NQ 1 NQ 10 NQ 3 NQ 1 Mezőörs-Nyalka k. híd ,4 10,4 16,0 Árvíztározó ,4 10,7 16,5 5,0 6,4 11,8 V. sz. tó zárógátja ,9 11,4 18,0 6,6 11,1 17,7 5,3 6,4 13,1 Pér felső híd ,8 11,2 17,7 6,5 10,8 17,2 5,2 6,1 12,8 alsó híd ,6 10,9 17,3 6,4 10,5 16,9 5,0 5,9 12,6 I. sz. tó zárógátja ,1 10,1 16,1 4,9 8,8 15,0 3,6 4,4 10,8 II. sz. tó zárógátja ,0 11,8 19,0 5,9 10,4 17,8 4,2 5,6 13,1 Kámváskuti árok fölött ,8 11,4 18,5 5,7 10,2 17,4 4,1 5,5 13,0 alatt 7,3 12,0 19,4 6,2 10,7 18,2 4,5 5,9 13,7 Torkolat ,6 11,0 18,0 6,1 10,5 17,5 4,4 5,6 13,0

2 1.) Vezseny-ér és a és a szelvények közötti szakasza A Vezseny-ér trapéz szelvényű meder, visszatöltésezett szakasza nincs. A Vezseny-ér a szelvények között az NQ 10% -os vízhozam levezetésére alkalmas. A és a szelvények között (közúti és önkormányzati kezelésű hidak) a jobb oldalon határos Töltéstava belterületével. A meder az NQ 1% -os valószínűségű árvizeket a belterület veszélyeztetése nélkül képes elvezetni. E felett a szelvényig (II sz. halastó külső haltároló medence) szintén az NQ 10% -os vízhozam levezetésére alkalmas. A vízfolyás a fenti szakaszon gyepesített földmeder, fenékszélessége 1,5 m, rézsűhajlása 1:2. A szelvények között külterületen halad, az NQ 10% -os vízhozam levezetésére alkalmas. A meder gyepesített földmeder, fenékszélessége 1,5 m, rézsűhajlása 1:2. A szelvények között Pér község belterületén vonul végig. A meder és keresztező műtárgyak vízszállító képessége 7,0 m 3 /s, mely azonos az NQ 3% -os gyakoriságú, az árvízcsúcs csökkentő tározó hatását is figyelembe vevő árvízhozammal. A meder a szelvények között burkolt, a burkolat szerkezete betonba rakott 40x40x10 cm méretű mederlap. A szelvény felett gyepesített földmeder, fenékszélessége 1,5 m, rézsűhajlása 1:2. A szelvények között külterületen halad, az NQ 10% -os gyakoriságú vízhozam levezetésére alkalmas. Fenékszélessége 1,5 m, rézsűhajlása 1:1,5. A szelvények közötti szakasza a Mindszentpusztai árvíztározó területére esik. 2.) Mindszentpusztai árvíztározó Műtárgyak: Mindszentpusztai árvíztározó völgyzárógátja, a fenékürítő-vízszintszabályozó műtárgy és a völgyzárógátban lévő árapasztó. A Mindszenpusztai árvíztározó völgyzárógátja a szelvényben keresztezi a medret. Hossza 417 m, koronamagassága 135,00 mbf, koronaszélessége 6,0 m, rézsűhajlása a víz oldalon 1:2, a mentett oldalon 1:3. Az árvíztározó jellemző adatai: NQ 3% -os árvízszint : 134,00 mbf NQ 1% -os árvízszint : 134,25 mbf Hasznos tározótérfogat 134,00 mbf-i szinten : m3 Vízfelület 134,00 mbf-i szinten : 16,18 ha A völgyzárógát 0+079,4 szelvényében épült a fenékleürítő/vízszintszabályozó műtárgy, melynek hossza 29,0 fm. Az aknatető magassága 134,80 mbf., belső keresztmetszete 1,59x2,30 m, falvastagsága 40 cm. Az akna két párhuzamos, folyásirány szerinti bal illetve jobb oldali oldalfalában 133,00 mbf szinten vész árapasztó nyílások kerültek kialakításra. Az akna fenékszintjének magassága 130,80 illetve 130,40 mbf. A töltéstest alatt ROCLA H-160 vb. cső épült 24,5 m hosszúságban. A műtárgy után 25,2 m hosszú utófenék épült betonba rakott terméskőburkolatból. A mederburkolat végén vb. rézsűlépcső és 1:2-es lapvízmérce épült 130,40 mbf 0 pont magasságra. A víz felőli oldalon a műtárgy befolyási részén 60x40x10cm mederlapokból készült burkolat. A víz oldali vízmérce az akna külső falára került elhelyezésre 130,40 mbf 0 pont magasságra. Az elzárás egykapus, ikertáblás szerkezet. A kapu nyílásszélessége 1190 mm. A vízszint szabályozására az alsó tábla zárt állása mellett a felső tábla szolgál. Az üzemi vízszint 132,20 és 133,15 mbf szintek között felső átbukással szabályozható. A zsilip lehetővé teszi az alsó vízáteresztést is. A táblák teljesen felhúzott állapotában a táblák alsó éle mm-re van a küszöbszint felett, ami 132,57 mbf-nek felel meg. A tokszerkezet K0 33 minőségű korrózióálló acélból készült natúr kivitelben. A tok 6 mm vastagságú hajlított idom, melynek belső mérete 165 mm. Alsó részén van elhelyezve a 10 mm-es lemezből készült merevített küszöb. Az elzárótáblák speciális műanyag (solidur) és korrózióálló acél kombinációjából kialakított eltérő magasságú táblaelemekből konstruált ikertáblás megoldásúak. 2

3 Az orsóanyák a keretszerkezet felső részén vannak elhelyezve. Így a táblák felett az átbukó víz áramlásának útjában a csavarorsó nem képez akadályt. A vízveszteség csökkentésére az alsó tábla alul és oldalt gumi tömítéssel van ellátva. A felső tábla üzemszerűen az alsó táblára támaszkodik, ezért a felső tábla alsó élének mindig magasabban kell lennie, mint az alsó tábla alsó éle! Ennek biztosítására szolgál az alsótábla oldalkeretén elhelyezhető ütköző. A felső táblát a tokon belül laprugók szorítják az alsó táblához, ami alacsony vízállás esetén is jó zárást biztosít. A táblák mozgatása csavarorsók segítségével történik. A csavarorsók felső vége egy a zsilipfejre csavarozott csapágyházban támcsapágyakkal van megfogva. Az orsóanyák a táblák keretén nyertek elhelyezést. Így működtetés közben az orsók nem emelkednek ki a zsilipfej fölé. A csavarorsók Tr39x6 mm méretűek. A mozgatás kézikerékkel történik. A menetes orsók felső végei az idegenkezűség megelőzésére védőfedéllel vannak ellátva, mely egyúttal a csapágyazás nedvesség elleni védelmét is szolgálja. A völgyzárógát szelvényébe burkolt, trapéz szelvényű árapasztó épült 134,00 mbf küszöbszintre. Az árapasztó fenékszélessége 15 m, rézsűhajlása 1:10. Az árapasztó 25 m hosszúságban, 6,0m szélességben betonburkolattal készült 3.) Vízhozam mérő hely A szelvényben lévő 8,0 m nyílású dűlőúti híd alatti szelvényben kialakított vízhozam mérő hely. A burkolatban a kísvízek mérésére is alkalmas mederbeszűkítés készült. A műtárgynál 133,30 mbf 0 pont magasságra lapvízmérce került elhelyezésre. Az árvíztározón kívül további vízügyi kezelésben lévő műtárgy nincs, a közlekedési műtárgyak, hidak az érintett létesítmény tulajdonosának, kezelőjének kezelésében vannak. III. Az üzemeltető köteles a dr. Bárdi Pál felelős tervező által készített, vezseny01/2011. számú üzemeltetési szabályzatban foglaltak betartására, különös tekintettel az alábbiakra: 3.1 Normál üzemi helyzet Védelmi készültségen kívüli időszakban a Mindszentpusztai árvíztározó vízszintszabályozó műtárgya igényel eseti kezelést. A műtárgyat nyitott állapotban kell tartani. Eseti lezárására, vagy a nyílás szűkítésére csak különleges esetekben, vízszennyezés, vizimedreken végzett, víztelenítést igénylő munkák, előre nem látható események idején kerülhet sor. A vízszint szabályozó műtárgynál és vízhozam mérő helyen telepített vízmércéken rendszeres észlelés nincs. A Vezseny-ér meder napi gyakoriságú kezelést nem igényel. Az üzemelési feladatokat a víz szabad lefolyásának biztosítását jelenti, mely zömében karbantartási illetve fenntartási munkákkal biztosítható. A medret valamint az árvíztározót havi gyakorisággal be kell járni és a helyi jellegű lefolyási akadályokat, vagy a burkolatokban, völgyzárógátban tapasztalt rongálódásokat azonnal meg kell szüntetni, illetve helyre kell állítani. 3.2 Helyi vízkár-elhárítási készültség alatti üzemeltetés A Vezseny-ér mederre elrendelt készültség alatt meg kell szervezni az elrendelésnek megfelelő szolgálatot. A vízfolyáson a szükséges kaszálási munkákat el kell végezni, gondoskodni kell a lefolyási akadályok rendszeres eltávolításáról. Az operatív beavatkozásokra a Védelemvezető adhat utasításokat. A Mindszentpusztai árvíztározó üzembe helyezését az érkező vízmennyiség határozza meg. Az alatta lévő meder és műtárgyak 6,1 m3/s vízmennyiség károkozás nélküli levezetésére alkalmasak. Ennek megfelelően kell a tározó vízszintszabályozó műtárgyát kezelni. Az elzáró táblákat felhúzott állapotban kell tartani mindaddig, míg az ide érkező vízhozam el nem éri a mértékadónak tekintet 6,1 m3/s-ot. Ezt követően a táblát fokozatosan kell lezárni, figyelemmel a tározóból elfolyó vízhozamokra. Az elzáró táblákat ismételten fel kell nyitni, ha azt a vízhozam lehetővé teszi. A mértékadó árhullám kép szerint az összegyülekezési idő a tározó szelvényében 13 óra, a lefolyási idő 25 óra. Az árhullám időbeli levonulását az alábbi kimutatás ismerteti. 3

4 Idő Tározóhoz érkező Idő Tározóhoz érkező óra vízhozam víztömeg óra vízhozam víztömeg m3/s összesen óránként m3/s összesen óránként 1 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Mint a táblázat adataiból kitűnik az első ~ 7 órában lefolyó víztömeget a zsilip megfelelő mértékű nyitásával teljes egészében le kell vezetni. A 8. órában, amikor is az érkező vízhozam meghaladja a 6,1 m3/s-ot, a zsilip megfelelő kezelésével biztosítani kell, hogy a zsilipen keresztül átvezetésre kerülő vízhozam ne haladja meg a mértékadó értéket. A műtárgy vízszállító képességét különböző zsiliptábla állásoknál az alábbi táblázat szemlélteti, mely alapján a zsilip szükséges kezelése, nyitása-zárása elvégezhető. 0,5 m nyílásmagasságnál 1,0 m nyílásmagasságnál 1,7 m nyílásmagasságnál h Felület C Vízmennyiség h Felület C Vízmennyiség h Felület C Vízmennyiség 0,100,6 0,7 0,588 0,101,2 0,7 1,177 0,102,0 0,7 1,961 0,20 0,832 0,20 1,664 0,20 2,773 0,30 1,019 0,30 2,038 0,30 3,397 0,40 1,177 0,40 2,353 0,40 3,922 0,50 1,315 0,50 2,631 0,50 4,385 0,60 1,441 0,60 2,882 0,60 4,803 0,70 1,556 0,70 3,113 0,70 5,188 0,80 1,664 0,80 3,328 0,80 5,547 0,90 1,765 0,90 3,530 0,90 5,883 1,00 1,860 1,00 3,721 1,00 6,201 1,10 1,951 1,10 3,902 1,10 6,504 1,20 2,038 1,20 4,076 1,20 üvsz 6,793 1,30 2,121 1,30 4,242 1,30 7,070 1,40 2,201 1,40 4,402 1,40 7,337 1,50 2,278 1,50 4,557 1,50 7,595 1,60 2,353 1,60 4,706 1,60 7,844 1,70 2,426 1,70 4,851 1,70 8,085 1,80 2,496 1,80 4,992 1,80 8,320 1,90 2,564 1,90 5,129 1,90 8,548 2,00 2,631 2,00 5,262 2,00 8,770 2,10 2,696 2,10 5,392 2,10 8,986 2,20134,003%vsz2,759 2,20134,00 3%vsz 5,519 2,20134,003%vsz 9,198 2,30 2,821 2,30 5,643 2,30 9,405 2,40 2,882 2,40 5,764 2,40 9,607 2,45134,251%vsz2,912 2,45134,25 1%vsz 5,824 2,45134,251%vsz 9,706 4

5 A tározótérben folytatható mezőgazdasági művelés szempontjából az alábbiak állapíthatók meg: A 10 %-os valószínűségű, vagyis a 10 évenként előforduló árvizek a mederben vonulnak le, ebből elöntéssel nem kell számolni. A 3 %-os, 33 évenként előforduló árvizek 12,4 ha-t, rét-legelő és szántó művelési ágba tartozó területeket is érintenek. Szántóföldi művelésnél a növényzet károsodása szempontjából az elöntés időtartama meghatározó. Az árhullámkép alapján a tározóban a 134,00 m.b.f.-i árvízszint az árhullám kialakulását követő 18. órában alakul ki. Figyelembe véve még a tetőzést követő időszakban a Vezseny-éren lefolyó víztömeget is, a tározó leürülési ideje további mintegy 20 órát vesz igénybe. Tehát a feltöltődés és leürülés közötti idő 38 óra, kevéssel több mint 1,5 nap. Az engedélyes az üzemeltetés során köteles továbbá az alábbi előírásokat betartani: Fenntartási és karbantartási előírások: 4.1 Műtárgyak fenntartása, karbantartása A műtárgy állapotát az üzemeltetőnek havi gyakorisággal kell ellenőriznie. A műtárgy állapotvizsgálata kiterjed: - a rendszeres vagyonvédelmi ellenőrzésekre, - a betonrészek felületének, repedések, átnedvesedések a dilatációknak az állapotára, - a védőkorlátok, aknafedlapok állapotára, zárhatóságára, - az elzáró szerkezet vízzárására és üzembiztos mozgathatóságára, - a műtárgyhoz csatlakozó meder- és partszakaszok állapotára, - mederburkolatok, vízmércék állapotára. IV. A műtárgyakat mindenkor üzemképes állapotban kell tartani. Gondoskodni kell a mozgó alkatrészek zsírozásáról, az acélszerkezetek korrózióvédelméről. Az elzáró és mozgató berendezések üzemállapotát havi gyakorisággal, mozgatási próbával kell ellenőrizni. A műtárgyból, illetve elő és utóágyazatokról a kiülepedett iszapot rendszeresen el kell távolítani. A burkolati hibákat azonnal ki kell javítani. 4.2 Vezseny-ér meder és völgyzárógát fenntartása, karbantartása A medret illetve völgyzárógátat havonta egy alkalommal be kell járni, a tapasztalatokról feljegyzést kell készíteni. A lefolyási akadályokat el kell távolítani, az esetleges rézsűrongálódásokat helyre kell állítani. A völgyzárógát illetve a meder és a 3-3 m szélességű parti sáv területét évenként legalább egy alkalommal le kell kaszálni, a levágott anyagot a mederből el kell távolítani. A meder feliszapolódását szemrevételezéssel, szükség szerint geodéziai felméréssel kell ellenőrizni. Amennyiben a feliszapolódás mértéke a mederfenéken eléri a 30 cm-t, gondoskodni kell annak eltávolításáról. A hidak alatti burkolatokban kiülepedett iszapot el kell távolítani, a burkolati hibákat ki kell javítani. A hidaknál épült kőszórásos mederbiztosítás szükség szerinti pótlását el kell végezni Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni Bármely, az engedély adataiban, illetve az engedélyes személyében, adataiban bekövetkező változás esetén az engedély módosítását kell kezdeményezni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1786-2/2011. számú állásfoglalása előírásait: - A vízfolyás üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a vízkezelő rendszer által igénybevett ingatlanon, valamint a közvetlenül szomszédos ingatlanok termőtalajában szélsőséges vízháztartási helyzetet, talajminőség romlást nem okozhat. 5

6 - A felszíni vízkezelő rendszer vízjogi üzemeltetési engedélye talajvédelmi szempontból kiadható. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/4303/1/2011. számú állásfoglalásában az üzemeltetési engedély kiadásához örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta. V. A vízjogi üzemeltetési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig hatályos. Az üzemeltetési engedély az engedélyes kérelmére vagy hivatalból módosítható, szüneteltethető és visszavonható. V í z ü g y i f e l ü g y e l e t i k a t e g ó r i a : II. VI. VII. E határozat jogerőre emelkedésével a 12307/1973. számú határozattal kiadott vízjogi engedély üzemeltetésre vonatkozó részei hatályukat veszítik. VIII. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Mezőörs-3, Nyalka-2, Nyúl-2, Pér-3, Pázmándfalu- 1, Táp-1, Tápszentmiklós-1, Töltéstava-4 számokon a vízikönyvbe bejegyzi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az üzemeltetési engedély kiadása ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft., azaz: Száznegyven-négyezer Ft. A díjat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr MÁK számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyújtott be vízjogi üzemeltetési engedély iránt kérelmet, a Nagy- Pándzsa kisvízfolyás valamint a Vezseny-ér tekintetében. Később kérelmét módosította aszerint, hogy a két vízfolyásra külön-külön kerüljön kiadásra a vízjogi üzemeltetési engedély, továbbá kérte, hogy a Vezsenyérre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély a vízfolyás , a és a közötti szelvényekre és a Mindszentpusztai árvíztározóra adja ki számára a hatóság. A kérelem indokolásául előadta, hogy a Vezseny-ér vízfolyásból kiemelték a Pér I. és II. számú halastavak területeit, ( szelvények közötti rész) továbbá a Péri V. számú halastó területét ( szelvények közötti rész), mivel azok külön, érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyekkel rendelkeznek. A kérelemhez benyújtásra kerültek az érintett közművek kezelőinek nyilatkozatai, melyekben a műszaki átadás-átvételhez azok hozzájárultak. (MÁV Zrt /2011. számú, Égáz-Dégáz Zrt. F /2011. számú, Invitel Zrt én kelt, Pannon-Víz Zrt én kelt, Magyarósi Péter által aláírt, Győri Vízitársulat án kelt, Pintér István által aláírt, FGSZ Zrt. UG K-281/2011. számú, Magyar Közút Zrt án kelt nyilatkozatai.) A hatóság felhívására az ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet alapján az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. 6

7 A hatóság a kérelem benyújtásáról levélben, illetve hirdetményi úton értesítette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bekezdés b.) pontja alapján az érintetteket, részükről e határozat kiadásáig, a Vezseny-ér vízfolyással kapcsolatban, az alábbi észrevételek, nyilatkozatok érkeztek: A Werner Münster Halászati Kft. nevében és megbízása alapján a Lascsik és Vass Ügyvédi Iroda szeptember 12-én érkezett iratában tett észrevételt. (Az eljárás folyamán, én másik képviselőjük, Lengyelné Szabó Margit útján az ügy irataiba betekintettek, a tervdokumentációkról másolatot készítettek.) Levelükben előadták a következőket: 1. Észlelték, hogy a benyújtott műszaki dokumentáció létesítmények fejezet csak az új árvízcsökkentő műtárgyakkal foglalkozik, nem foglalkozik kellő részletességgel véleményük szerint a Péri I-II tavak megváltozott vízpótlási viszonyaival, továbbá a Péri I-VI tavakkal, az adatok hiányosak, nem pontosak. 2. Megállapítják, hogy a Vezseny-éren kialakított árvízi tározó, a vízfolyás rendezése, az újonnan kialakított mederszelvény a lefolyási vizsonyokat jelentősen befolyásolja. Az árvíztározó a vízfolyást érintő valamennyi létesítmény használatára, így a tavakra is jelentős hatást gyakorol. 3. Véleményük szerint a tervben meghatározott vízmennyiség lényegesen kevesebb, kisebb, mint a tavak jelenleg is érvényes üzemeltetési szabályzatában felhasználható vízmennyiség volt. 4. Kérték, hogy a hatóság részletesen rendelkezzen a Vezseny-ér üzemeltetési engedélyében az alábbiakról: - tavak üzemvízszintjének meghatározása, - hossz-szelvények adatainak pontosítása, - a tavak árapasztójának küszöbszintje, szelvényszáma, üzemvízszinthez tartozó víztérfogatának pontos adatai, - vízátadás korrekt rögzítése, - Pér-II. tó hossz-szelvény pontos adatai, - Pér V. tó adatai, - Vezseny-ér mellék vízfolyásainak vízhozam adatai, - pontos vertikális és horizontális adatok a Vezseny-éren levő létesítményekről, - 1%-os valószínűségű vízhozam pontos megadása, - tavak tényleges tározó kapacitásának megadása, - tavak árapasztó műtárgyai szelvényméretei, - a völgyzárógát Vezseny-ér szelvényszáma, a tavak üzemvízszintje, az üzemvízszinthez tartozó vízfelület nagysága, víztérfogat, 1%-os árvízszint, ehhez tartozó víztömeg, 5. Kérték a Pér-.I.II. tavak melletti, a hídhoz vezető földút víztelenítése során kialakított kis tó megszüntetését. A Derfler-Pokorny Szolgáltató Kft szeptember 14-én érkezett iratában, mint a Pér I-II. számú tavak üzemeltetői az alábbi nyilatkozatot terjesztették elő: 1. Megállapítják, hogy a Vezseny-éren kialakított árvízi tározó, a vízfolyás rendezése, az újonnan kialakított mederszelvény a lefolyási vizsonyokat jelentősen befolyásolja. Az árvíztározó a vízfolyást érintő valamennyi létesítmény használatára, így a tavakra is jelentős hatást gyakorol, a vízutánpótlás lehetősége valamennyi tó működését befolyásolja. 2. Véleményük szerint a tervben meghatározott vízmennyiség lényegesen kevesebb, kisebb, mint a tavak jelenleg is érvényes üzemeltetési szabályzatában felhasználható vízmennyiség volt, tudniuk kell a tavak működtetéséhez szükséges felhasználható vízmennyiségek elosztását. 3.Kérték meghatározni - a tavak üzemvízszintjeit, - a vízátadások mennyiségi és időbeli lehatárolását, 4. Tájékoztatták a hatóságot, hogy a II. tó küszöbszintje tévesen került meghatározásra a tervdokumentációban. 5. Kérték megadni az V. sz. tó vonatkozásában az adatok, műszaki mennyiségek pontos meghatározását, vízátadás, feltöltés rendjét, 6. Kérték megadni a III-IV. tó felé átadandó vizek vonatkozásában a mennyiségeket, a vízátadás, feltöltés rendjét. A hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása iránt a létesítési engedélyezési eljárásban részt vett, hatáskörükben érintett, illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztálya 17.2/1786-2/2011. számú állásfoglalásában talajvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta, e határozat rendelkező részében foglalt előírások betartása mellett. Indokolásában 7

8 megállapította, hogy a vízkezelő rendszer üzemeltetési engedélyének kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadálya nincs, a vízkezelő rendszer elhelyezésére szolgáló ingatlan közvetlenül határos termőföld területekkel; ezért azok védelme érdekében indokolt talajvédelmi kikötések betartását előírni; az üzemeltetési utasítás betartásával a vízfolyás üzemeltetése várhatóan szélsőséges vízháztartási helyzetet és talajminőség romlást nem idéz elő. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22. (1 ) bekezdése, a 44. (1), (2) és (9) bekezdése, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 1. (1) bekezdése, a 2. a.) c.) és i.) pontjain, és a 43. (1) bek, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/4303/1/2011. számú állásfoglalásában a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához örökségvédelmi hozzájárulását megadta. Indokolásában megállapította a következőket: A tervdokumentáció áttanulmányozása során megállapította, hogy a tárgyi megkeresés nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A benyújtott dokumentációk alapján azonban a földmunkák valószínűsíthetően nem veszélyeztették a régészeti emlékeket. A szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelm szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. a.) pontja, illetékességét az 1. számú melléklet határozza meg. Az állásfoglalás a Ket. 44. (1) bekezdésén, valamint a 96/2005. (XI.4.) GKM rendeleten alapul. A hatóság nyilvántartása és a beküldött tervdokumentációk alapján megállapíthatóak az alábbiak: A Vezseny-ér a Veszprém megyei Vécseny község határában ered, Győr-Moson-Sopron megye területére Tápszentmiklós határában lép, ahol Táp, Mezőörs, Nyalka, Pázmándfalu, Pér és Töltéstava községek érintése után a Nagy-Pándzsa jobb oldali szelvényébe torkollik. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által készített pályázat alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programjának ra szóló Akciótervében a Kormány által nevesítésre került a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja című projekt. A munkák évek között történtek, az alábbiakban részletezett, évben kiadott vízjogi engedély alapján. A Vezseny-ér vízfolyásra az alábbi, jogerős vízjogi engedélyek kerültek kiadásra: - Az alaptervnek tekinthető az 5821/1970 munkaszámú terv, melyre 12307/1973 számon került kiadásra vízjogi létesítési engedély. A terv alapján évek között elvégezték az alsó szelvények közötti szakasz mederrendezését. - A H /2008.számú határozattal kiadott, majd a H /2008. számú határozattal módosított vízjogi létesítési engedély alapján történt a Vezseny-ér közötti szelvénye mederrendezése és a Mindszentpusztai árvízcsúcscsökkentő tározó kiépítése. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgtv.) 28. (1) bekezdése szerint vízilétesítmény használatához, valamint minden vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A Vgtv. 29. (1) bekezdés szerint Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat: a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak; c) megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. -ban foglaltak szerint: 5. (1) Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni. (3) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen: 8

9 a) a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését; b) e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat; d) a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott előírások megtartására vonatkozó adatokat; (4) Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen: a) az engedélyezett vízilétesítményről és a vízhasználatról, ideértve mindazokat a vízgazdálkodási, vízvédelmi adatokat, amelyek a létesítmények üzemeltetését, a vízhasználat gyakorlását jellemzik, valamint a tevékenység gyakorlása során végzendő önellenőrzés feltételeit; b) a jogszabály alapján megállapítható üzemeltetéssel összefüggő feltételekről, jogokról és kötelezettségekről; d) az engedély hatályáról. (5) A felügyelőség az engedély hatályának megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély hatálya e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható. A Vezseny-ér 01/2011. munkaszámú vízjogi üzemeltetési engedélyezési terve a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996 (VI.13) KHVM rendeletben előírt műszaki tartalommal készült. Részletesen tartalmazza az engedélykérelem tárgyát, a Vezseny-eret és a Vezseny-éren vízjogi létesítési engedély alapján épült vízügyi kezelésű vizilétesítményeket. Egyetért a hatóság az észrevételt tevő Derfler-Pokorny Szolgáltató Kft. és a Werner-Münster Halászati Kft. észrevételében foglalt azon megállapításával, miszerint a Vezseny-éren kialakított árvízi tározó, a vízfolyás rendezése, az újonnan kialakított mederszelvény a lefolyási viszonyokat befolyásolja. Az árvíztározó a vízfolyást érintő valamennyi létesítmény használatára, így a tavakra is jelentős hatást gyakorol. Figyelemmel kell arra is lenni, hogy jelen hatósági eljárás tárgya a Vezseny-ér vízügyi kezelésében levő szakaszainak, valamint a Mindszentpusztai árvíztározónak a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása. Tekintettel arra, hogy a Péri (I-VI. számú) halastavak és azok területe nem a kérelmező Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) tulajdonában, kezelésében van, továbbá azokra külön vízjogi üzemeltetési engedélyek kerültek kiadásra, jogszerűen kérte a fent idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az Igazgatóság, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély csak a Vezseny-ér vízfolyás és a és szelvények közötti szakaszára és a Mindszentpusztai árvíztározóra kerüljön kiadásra. A benyújtott műszaki tervdokumentációk tájékoztató jellegű adatokat tartalmaznak a létesítményt érintő, de az engedélykérelem tárgyát nem képező más jellegű művekkel, létesítményekkel, olyan részletességgel mely a Vezseny-ér üzemeltetéséhez szükséges. A fentiekre tekintettel a hatóság nem rögzíti nem is rögzítheti jelen üzemeltetési engedély keretében a Péri halastavakra vonatkozó részletes műszaki adatokat, hossz-szelvényeket, üzemvízszinteket stb. Ezeket az adatokat a halastavakra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyekben kell pontosan meghatározni, illetve azok üzemeltetési szabályzatában kell rögzíteni. A vízpótlásra és annak mennyiségére vonatkozó észrevételekkel kapcsolatban a hatóság álláspontja a következő: A meglévő halastavak vízpótlási viszonyait a Vezseny-ér üzemeltetése nem befolyásolja. A vízfolyás gravitációs rendszerű, így a vízgyűjtőterületről érkező víz akadálytalanul folyik el a befogadó irányába. Vízügyi kezelésű vízkormányzó műtárgy a Mindszentpusztai árvíztározó műtárgya. Az üzemelési szabályzat szerint az árvíztározó vízszíntszabályozó zsiliptáblája mindaddig nyitott állapotban van, míg az érkező vízhozam nem éri el a 6,0 m 3 /s értéket. Ekkor a zsilipet fokozatosan zárják, majd újra teljesen kinyitják, amikor az érkező vízhozam 6,0 m 3 /s alá csökken. Összefoglalva, a Vezseny-éren mértékadó árvízi helyzetben történik kizárólag az árvizek időszakos befogadása. A betározott víztömeg az árvíz levonulása után fokozatosan leeresztésre kerül az árvíztározó teljes leürítésével, tehát a Mindszentpusztai árvíztározó alatti szakaszon elhelyezkedő halastavakon keresztül folyik el. A vízhozam az árvízcsúcscsökkentő tározó megépítésének hatására mértékadó árvízi helyzetben valóban lecsökkent, azonban a vízmennyiség a tározótól függetlenül ugyanakkora mértékben kerül továbbengedésre, időben késleltve, fokozatosan. Az 9

10 megépült árvízcsúcscsökkentő tározó funkciója, hogy a térségben időszakosan előforduló elöntéseket a betározott vízmennyiség visszafogásával és késleltett továbbengedésével megakadályozza. Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az árvíztározó megépítésével a Péri halastavak részére biztosított vízmennyiség ugyanúgy áll rendelkezésre, mint a tározó építése előtti helyzetben. Az észrevételek a vízhozam csökkenésével kapcsolatban csak úgy értelmezhetők, ha a panaszos a mértékadó 10%-3% vagy 1% gyakoriságú vízhozamra gondolt. Ezen értékek az árvíztározó hatására a korábbihoz képest valóban csökkennek, de ez az árvíztározó funkciója. A tavak vízpótlását nem az 1-10% gyakoriságú árvizek befolyásolják, azokra a kisvízhozamok mértékadók. E tekintetben nem számszerűsíthető javulás történik a korábbi lefolyástalan területek lecsapolásával. A mértékadó vízhozamokra vonatkozó megállapításai az észrevételeknek tárgyszerűek. Ezek módosulásának azonban nincs hatása az egyes tavak vízpótlására, a felhasználható vízmennyiségre az előzőekben leírtak miatt. A Vezseny-ér szelvényében lévő vb. híd feletti területen, az út melletti, kis tó nem a beruházás során került megépítésre. Annak megszüntetésére külön eljárást kell indítani, az nem képezi jelen vízjogi engedélyezési eljárás tárgyát. A tervezési terület nem országosan védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A vízfolyás dokumentáció szerinti üzemeltetése természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A fentiek alapján, a tervek műszaki szempontból történő átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a vonalas vízilétesítmény és műtárgyai alkalmasak funkciójuk betöltésére, vízgazdálkodási érdekeket nem sértenek. A vízfolyás fogadni tudja a tervezési területre lehullott mértékadó vizeket, vízhasználati igények kielégíthetők. A tervdokumentáció megfelelt a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rend. vonatkozó előírásainak. A benyújtott dokumentáció és kérelem alapján megállapítható, hogy a vízjogi létesítési engedélyben tett előírásokat a kérelmező teljesítette, a terv szerint megvalósult műtárgyak, vízilétesítmények üzemeltetése az előírások betartása mellett vízgazdálkodási, vízvédelmi, természetvédelmi érdekeket nem sértenek. Fentiekre tekintettel a hatóság a műtárgyak, vízilétesítmények üzemeltetésére a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.. (1) és 29. (1) bekezdései, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 5. (1) bekezdése és a fent idézett jogszabályhelyek alapján vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A hatóság a vízfolyást és a megépített létesítményeket a R. 21. (4) bekezdése alapján a mellékletben meghatározott szempontok szerint a II. felügyeleti kategóriába sorolta, az engedély időbeli hatályát a R. 5. (5) bekezdésében foglaltak alapján határozta meg. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság határozatát hirdetményi úton is közzé teszi, összhangban az eljárás megindulásáról szóló hirdetményi értesítéssel a Ket. 78. (4) bekezdése és 80. -a alapján. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, október 27. Németh Zoltán s.k. igazgató 10