EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
|
|
- Adrián Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Pozsár-Szentmiklósy Zoltán Az általános alapjogi tesztek dogmatikája doktori értekezés TÉZISEI Témavezető: Dr. Kukorelli István DSc, egyetemi tanár Budapest, 2014
2 I. A kutatás céljának összefoglalása Az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéről jellemzően alkotmánybíróságok, nemzeti bírói fórumok és felsőbíróságok, valamint nemzetközi egyezmények alapján létrehozott bírói testületek hoznak döntést e döntések közös jellemzője, hogy azok rendszerint a jogviták eldöntésének hagyományos megközelítésétől eltérő vizsgálati módszeren alapulnak. A módszer az egyes bírói fórumok gyakorlatában nagyfokú hasonlóságot mutat, azok rendszerint hasonló fogalmak és hasonló összefüggések értékelésére alapítják érvelésüket. Az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéhez kapcsolódó vizsgálati szempontok minden esetben zárt logikai egységet képeznek ez adható meg az alapjogi teszt fogalmával. Lényeges körülmény, hogy a vizsgálat minden esetben egy, az alapjogok védettségét rögzítő, elsőbbséget élvező jogi katalógus (alkotmány, vagy más emberi jogi dokumentum) rendelkezéseinek és az alapjog korlátozását megvalósító norma összevetésén alapul. Az alapjogi tesztek alkalmazásának másik sajátossága, hogy az alapjog korlátozásának megengedhetőségéről szóló döntés mindig csak adott kontextusban értelmezhető: a vizsgálat kimenetelét egyrészt jelentős mértékben a körülmények határozzák meg, másrészt adott alapjog korlátozása többféle célkitűzésre tekintettel, számtalan módon megvalósulhat az új körülmények tehát minden esetben új vizsgálatot tesznek szükségessé. A bírói fórumok által lefolytatott vizsgálat eseti jellege ugyanakkor távolról sem jelenti a jogvédelem kiszámíthatatlanságát: az alapjogi tesztek által biztosított érvelési keretben megadhatók az egyes jogok olyan az alkotmányszövegből, vagy más, elsőbbséget élvező dokumentumból levezethető tartalmi sajátosságai, amelyek a későbbi döntéseknek is irányt szabhatnak. Hasonlóképpen, a vizsgálati szempontrendszer is mutathat bizonyos állandóságot: bár a vizsgálat módszere alapvetően a bírói jogértelmezés során formálódik, és annak hangsúlyai akár azonos bírói fórum esetében is változhatnak, ebben a dinamikában a vizsgálat keretei és az annak sarokpontjait jelentő fogalmak jelentése rendszerint kiszámítható. A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy az alapjogi tesztek alkalmazása minden esetben következetes és ellentmondás-mentes lenne a bírói gyakorlatban. Sok esetben a következetlenségek és az érvelés meggyőző jellegének elégtelensége vezetnek oda, hogy az egyes döntésekkel elégedetlen szerzők azt vitatják a jogirodalomban, hogy a vizsgálati módszer, vagy annak meghatározott elemei egyáltalán alkalmasak-e az alapjogi konfliktusok feloldására. A nemzetközi jogirodalomban éles vitákat kiváltó, az alapjogi tesztek vizsgálati módszeréhez kapcsolódó problematika természetesen a magyar jogéletben sem ismeretlen. 2
3 A kutatás elsődleges célkitűzése, hogy az alapjogi tesztek alkalmazásához kapcsolódó módszertani kérdéseket tisztázza. A vizsgálat homlokterében az alapjogokat korlátozó normák megengedhetőségének vizsgálatára vonatkozó általános módszer áll nem tér ki tehát az elemzés egyes jogokhoz kapcsolódó speciális tesztek alkalmazására, sem pedig a bírói fórumok tesztektől független, más lehetséges megközelítéseire. Az egyes bírói fórumok az általános alapjogi tesztekkel összefüggésben is esetenként eltérő érvelési struktúrát követnek és különböző módszertani megközelítéseket alkalmaznak e különbségek természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a kutatás során sem. Ezzel együtt az alapjogi tesztek egyes elemei funkciójuk alapján azonosíthatók valamennyi bírói fórum gyakorlatában az elemzés erre tekintettel az általános alapjogi tesztek lehetséges vizsgálati lépéseit önállóan vizsgálja. Az egyes vizsgálati lépések funkciójának tisztázása egyúttal az alapjogi teszt, mint módszer megfelelő és következetes alkalmazásának lehetőségét is kínálja. Ennek megfelelően kerül sor az alapjogkorlátozás alapjául szolgáló, lehetséges jogalkotói célkitűzések vizsgálatára, a célkitűzés és a jogkorlátozás választott eszköze közötti összefüggés elemzésére, a jogkorlátozási eszköz lehetséges minősítésének tárgyalására, valamint a jogkorlátozás hatására vonatkozó átfogó vizsgálat elemzésére utóbbi a legtöbb bírói fórum gyakorlatában az arányosság szempontjával írható le. Az alapjogokat korlátozó normák megengedhetőségére vonatkozó vizsgálat esetenként más szempontokkal is kiegészülhet: az elemzés ezek közül azokra tér ki, amelyek a fentiekhez hasonlóan a tartalmi vizsgálathoz sorolhatók. Az alapjogi tesztek rendeltetésének vizsgálata azokra az összefüggésekre tekintettel indokolt, amelyek a jogi érvelés sajátosságaihoz, valamint az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéről döntést hozó bírói fórumok közjogi szervezetrendszerben elfoglalt pozíciójához kapcsolódnak. A fentiekhez érdemes hozzátenni, hogy az egyes vizsgálati szempontok önmagukban nem értékelhetők: abban az értelemben zárt rendszert alkotnak, hogy a megfelelően alkalmazott alapjogi teszt érvrendszerében valamennyi funkcionális elemnek meg kell jelennie, a vizsgálat egyes részmegállapításai pedig meghatározott logikai keretben, a megelőző vizsgálati lépések eredményén alapulnak. Az elemzés átfogó célkitűzése a fentiekkel összefüggésben azon módszertani követelmények azonosítása, amelyek az egyes vizsgálati lépések funkciójára és az alapjogi tesztek rendeltetésére is figyelemmel az általános alapjogi tesztek szakszerű és következetes alkalmazásának alapját jelentik. A megfelelően alkalmazott vizsgálati módszer ebben az összefüggésben olyan keretet kínálhat az érvelés számára, amely az alapjogi konfliktusokban meggyőző, igazolható és elfogadható döntésekhez vezet. 3
4 II. A feldolgozott források és a kutatás módszere Az elemzés alapjául szolgáló kutatási módszer több elemből tevődik össze. Az elemzés elsődlegesen az alapjogi teszteket modellező és az azokhoz kapcsolódó vitákat közvetítő nemzetközi és hazai jogirodalmi források feldolgozására épít. E munkák jelentős része alkotmányjogi megközelítést alkalmaz, azon írások azonban, amelyek az alapjogi konfliktusok feloldásának lehetséges módszerét az alapjogokra vonatkozó átfogó elméletekből vezetik le, szükségképpen a jogbölcselet vagy a politikai filozófia felől közelítenek. Arra törekedtem ugyanakkor, hogy az elemzés megőrizze alkotmányjogi nyelvezetét és megközelítési módját más tudományterületek szempontjaira csak annyiban tértem ki, amennyiben azok ismertetése az alapjogi tesztek egyes elemeihez kapcsolódó módszertani viták megértéséhez szükséges. Az alapjogi tesztek egyes vizsgálati lépéseinek elemzése során hasonlóképpen nem tértem ki az adott módszertani kérdés vizsgálatának más tudományterületek (filozófia, logika, jogszociológia, politikatudomány, közgazdaságtan, játékelmélet) irányából alkalmazható megközelítési módjaira. Az alapjogi tesztek alkalmazásához kapcsolódó módszertani követelmények azonosítása természetesen nem lehetséges a bírói gyakorlat elemzése nélkül. Arra törekedtem, hogy az elemzés során elsősorban azon bírói fórumok gyakorlatára térjek ki, amelyek a legnagyobb hatással vannak a vizsgálati módszer alakítására. Ebben a vonatkozásban a német Szövetségi Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a kanadai Legfelső Bíróság gyakorlata számít kiemelkedő jelentőségűnek, elsősorban arra tekintettel, hogy igazodási pontként is értékelhető megközelítési módjuk kimutatható más bírói fórumok gyakorlatában is. Az előbbiektől eltérő, ugyanakkor többé-kevésbé következetesen alkalmazott értelmezési kerete következtében az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bíróságának gyakorlata a jogirodalomban számos esetben hivatkozási és viszonyítási pontként szolgál ilyen módon az alapjogi tesztekhez kapcsolódó vizsgálati módszer egyes elemeinek funkcionális vizsgálata keretében is indokolt arra kitérni. A fentiek mellett természetesen kellő figyelmet érdemel a magyar Alkotmánybíróság szükségességiarányossági teszt alkalmazásához kapcsolódó gyakorlata is. Egy módszertani elemzés nem vállalkozhat arra, hogy átfogó képet nyújtson bármelyik bírói fórum gyakorlatáról az összehasonlító módszer alkalmazása elsősorban annak feltárásában jelent segítséget, hogy milyen tényezők befolyásolják az alapjogi tesztek kialakítását, módosítását, vagy recepcióját. Az elemzés ennek megfelelően az öt bírói fórum 4
5 gyakorlatából elsősorban az alapjogi tesztek formálásában jelentős szerepet játszó, vagy éles szakirodalmi vitákat kiváltó eseteket dolgozza fel. A kutatás dogmatikai karakterét a dogmatika hagyományos felfogása adja, amelynek megfelelően az elméleti tisztázás elsősorban a meglévő tapasztalatokon alapul és célkitűzése a gyakorlat formálása. Az elemzés következtetései ennek megfelelően a vizsgált bírói fórumok gyakorlatán és az azokat értékelő szakirodalmi források, valamint a vizsgálati módszertant formáló elméleti munkák megállapításain alapulnak. A módszertani követelmények elméleti tisztázása pedig elsősorban az alapjogi tesztek alkalmazásán alapuló joggyakorlat számára kíván hasznosítható megoldásokat nyújtani. III.1. A tudományos eredmények összefoglalása Az értekezés első fejezete tisztázza a kutatás alapjául szolgáló értelmezési keretet. Ennek megfelelően sor kerül az alapjogok korlátozásához kapcsolódó fogalmak jelentésének feltárására, az alapjogkorlátozási klauzulák funkciójának és típusainak meghatározására, valamint az alapjogkorlátozás megengedhetőségére vonatkozó vizsgálat általános jellemzőinek tisztázására. Az első fejezetben három, eltérő történeti háttérrel rendelkező vizsgálati módszer, az arányossági típusú teszt, a kategorizáló megközelítés és az általános ésszerűségi vizsgálat általános bemutatására, valamint az ezeket meghatározó (az alkotmányos kultúrához köthető) kontextus vizsgálatára is sor kerül. Az alapjogi tesztek vizsgálati szempontjainak részletes elemzése során szükségképpen e sajátosságokat is indokolt figyelembe venni. A jogalkotói célkitűzés vizsgálatának módszerét önálló fejezet tárgyalja. Ennek keretében kerül sor az alapjogok korlátozásához vezető, elfogadható célkitűzések normatív meghatározottságának, valamint a lehetséges célkitűzések (más alapjogok védelme vagy különböző közérdekű megfontolások) jogirodalomban és a bírói gyakorlatban kimutatható különbségeinek tárgyalására. A célvizsgálat módszerének vizsgálatához kapcsolódóan az elemzés elkülönítetten vizsgálja a jogalkotói célkitűzés azonosításának és minősítésének szakaszát, valamint a kapcsolódó módszertani kérdéseket. A célvizsgálat elsődleges funkciójaként az elemzés megállapítása szerint kimutatható, hogy az alapjogok önkényes korlátozásának szab gátat. A vizsgálat eredménye egyúttal viszonyítási pontként szolgál az alapjogkorlátozás megengedhetőségének tartalmi vizsgálata során: további vizsgálati lépéseit a bírói fórumnak a célvizsgálat megállapításaihoz kell igazítania. A célkitűzés minősítése tartalmi jellemzők megadása vagy alkotmányos értékekkel történő összevetése útján 5
6 pontosabbá teheti a fogalomhasználatot az alapjogi teszt további vizsgálati lépései során e megközelítés alkalmazása esetén tehát a vizsgálat a bírói fórum érvelésének cizellálásában is szerepet játszik. A jogalkotói célkitűzés és a jogkorlátozási eszköz közötti kapcsolat vizsgálatáról szóló fejezet elsősorban a jogirodalomban (az arányossági típusú tesztekhez kapcsolódóan) az alkalmasság (más megközelítésekben: ésszerű kapcsolat) fogalmával leírható vizsgálati szempont elemzéséhez kapcsolódik. Bár a vizsgálati szempont nem jelenik meg szükségképpen elkülönített formában az érvelésben (arra sok esetben a jogkorlátozási eszköz minősítéséhez kapcsolódóan kerül sor), az elemzés következtetése szerint a jogalkotói célkitűzés és a jogkorlátozási eszköz közötti összefüggés értékelése önálló funkcióval rendelkezik az alapjogi teszt érvrendszerében. Az összefüggés értékelésére irányuló vizsgálat jellegét tekintve elsősorban tényvizsgálatként értékelhető ebből következően annak elsődleges funkciójaként is a ténybeli tévedések kiszűrése azonosítható. A vizsgálat abban is jelentős szerepet játszik, hogy a bírói fórum adott kontextusban feltárhassa a jogkorlátozás eszközének tényleges hatásait, működési sajátosságait a jogalkotói célkitűzéssel összefüggésben e megállapítások pedig a vizsgálat későbbi szakaszaiban is megjelenhetnek az érvelésben. A jogkorlátozási eszköz vizsgálatának lehetséges módszertanát önálló fejezet tárgyalja. Ennek keretében külön tartalmi egységben kerül sor a jogkorlátozási eszköz azonosításához és minősítéséhez kapcsolódó módszertani kérdések tárgyalására. Utóbbival összefüggésben az egyes bírói fórumok gyakorlatában eltérő megközelítések mutathatók ki: az alternatív eszközök összehasonlításán és a legkevésbé korlátozó eszköz kiválasztásán alapuló megközelítés mellett (amely az arányossági típusú tesztekhez kapcsolódik), jelen van a bírói gyakorlatban a jogalkotói célkitűzéssel szorosabb kapcsolatban álló eszköz választásának követelménye, valamint (elsősorban az amerikai, kategorizáló megközelítéshez kapcsolódóan) az alkalmazott teszt típusától függően változó követelmények érvényesítése. A jogkorlátozási eszközök vizsgálatának elsődleges funkciójaként a korlátozás lehetséges mértékének csökkentése, azaz adott kontextusban, a korábban elfogadhatóként minősített jogalkotói célkitűzéssel összefüggésben túlzónak tekinthető korlátozások kiszűrése azonosítható. A vizsgálat fontos szerepet játszik abban is, hogy a normatív értékelő érvek megjelenjenek az alapjogi teszt érvkészletében. Az arányossági vizsgálat módszerét tárgyaló fejezet kitér azokra az elméleti megközelítésekre is (elsősorban az alapjogok optimalizációs követelményként, valamint feltétlen érvényesülést követelő szabályként történő felfogásának különbségeire), amelyek 6
7 alapvetően meghatározzák a vizsgálat módszerét. A bírói gyakorlat alapján és az alapjogi teszt felépítését tekintve elkülöníthető egymástól az önálló arányossági vizsgálat, a más vizsgálati szakaszok alá rendelt arányossági vizsgálat, valamint az implicit arányossági vizsgálat. Elkülönült tartalmi egység tárgyalja az arányossági vizsgálat, valamint az annak keretében elvégzett mérlegelés módszertani nehezézségeit, továbbá a lehetséges alternatív megközelítéseket. Az arányossági vizsgálat elsődleges funkciójaként a konkuráló értékek egymásra tekintettel történő értékelése emelhető ki. Az értékelés együtt jár a konfliktusban részes alapjogok (és más legitim megfontolások) jellemzőinek feltárásával és a konfliktus adott körülményekre tekintettel történő feloldásával. Az alapjogi konfliktus feloldása ilyen módon az arányossági vizsgálat önálló funkciójaként is azonosítható. Míg az alapjogi tesztek megelőző vizsgálati lépései alapvetően előkérdéseket tisztáznak az ehhez vezető érvelésben, az arányossági vizsgálat közvetlenül a konfliktus feloldására és a jogvita eldöntésére irányul. Ez a funkció távolabbi megközelítést alkalmazva a jogkorlátozás hatásának átfogó minősítéseként is leírható. Amennyiben a bírói fórum kellő körültekintéssel alkalmazza az alapjogi tesztet, és tisztázza a vizsgálat során felmerülő előkérdéseket, úgy a jogvita eldöntése az arányossági vizsgálat keretében helyes következtetésen alapulhat. Önálló fejezet tárgyalja azokat a további vizsgálati szempontokat, amelyek esetenként megjelennek az egyes bírói fórumok gyakorlatában és egyidejűleg az általános alapjogi tesztek tartalmi vizsgálati elemeihez sorolhatók. Ennek megfelelően kimutatható, hogy az alapjog lényeges tartalmának érintettségére vonatkozó vizsgálat lehetséges, de nem szükségszerű eleme az alapjogi tesztnek. A fogalomhoz kapcsolódó, eltérő jogirodalmi és gyakorlati megközelítések ellenére kimutatható, hogy az önálló jelentéstartalommal bír az általános alapjogi tesztekhez kapcsolódó érvkészlet alkalmazásában: a vizsgált alapjog egy jellemző vonására, arra a rétegére mutat, amelyet alkotmányosan elfogadható módon nem érinthet az alapjog-korlátozás. A lényeges tartalom feltárása számos módszertani nehézséget vet fel, az elemzés egyik következtetése szerint ugyanakkor annak legbiztosabb útja, ha azt a bírói fórum bekapcsolja az általános alapjogi teszt érvkészletébe. A vizsgálat önálló funkciójaként elsősorban az adott jog tartalmi sajátosságainak rögzítése azonosítható, arra tekintettel, hogy az alapjog milyen módon tölt be garanciális szerepet az egyén szabadságának államhatalommal és másokkal szembeni érvényesítésében. Az elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának érvkészletében megjelenő tagállami mérlegelési jogkör a lényeges tartalom fogalmához hasonlóan meghatározott esetekben szintén a tartalmi vizsgálati elemekhez sorolható. A fogalom lehetséges megközelítései közül ugyanakkor indokolt a strukturális és a szubsztantív megközelítés különválasztása. Ezek közül az utóbbi 7
8 tekinthető a tartalmi vizsgálathoz szervesen kapcsolódó szempontnak, amennyiben arra a mozgástérre utal, amellyel a tagállamok az Egyezmény jogkorlátozási rendszerében foglalt szempontoknak megfelelően élhetnek ebben a vonatkozásban tehát a formula felhívása önmagában mérlegelés eredményét tükrözi. Az általános alapjogi tesztek rendeltetésének vizsgálatáról szóló fejezet az alapjogi tesztek alkalmazásának tágabb kontextusát vizsgálja. Ennek megfelelően az alapjogi tesztek általánosan elfogadottnak tekinthető, formális funkciója mellett kimutatható azok tartalmi funkciója is. Részletesebb elemzést követően a formális funkcióhoz sorolható a bírói döntés igazolhatóságának erősítése, a jogértelmezés megfelelő keretének biztosítása mind az alkotmányos normákhoz, mind pedig a vizsgálat tárgyát képező előírásokhoz kapcsolódóan, valamint az érvelés átláthatóságának, ellenőrizhetőségének támogatása. Az előzőek mellett az általános alapjogi tesztek tartalmi funkciójához sorolható elemek közül az alapjogvédelem meghatározott szintjének biztosítása és az egyéni jogvédelem hatékonyságának erősítése, a jogállamiság és az abból levezetett értékek védelme, valamint a demokratikus döntéshozatal támogatása emelhető ki. Az elemzés következtetése szerint az alapjogi tesztek körültekintő alkalmazása tartalmi alapon erősítheti a bírói döntések legitimációját. III.2. A kutatási eredmények hasznosíthatósága Az általános alapjogi tesztek alkalmazásához kapcsolódó, funkcionális sajátosságokra is figyelemmel lévő módszertani követelmények tisztázása a kutatás átfogó célkitűzésével összhangban elsősorban ahhoz járulhat hozzá, hogy az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéről döntést hozó bírói fórumok világos érvelési keret alkalmazásával, ellenőrizhető következtetésekre alapíthassák megállapításaikat. A tisztázás hasonlóképpen hozzájárulhat ahhoz, hogy az alapjogok védelmében szerepet játszó más fórumok (bírói, ombudsmani típusú és hatósági fórumok) az általános alapjogi tesztekhez kapcsolódó vizsgálati szempontrendszer elemeinek felhívásával vizsgálatuk során pontosabban tárhassák fel az előttük fekvő alapjogi konfliktusokat. A kutatási eredményei tehát annak dogmatikai karakterével összhangban elsődlegesen a jogalkalmazás gyakorlatában hasznosíthatók. Az sem érdektelen szempont, hogy az általános alapjogi teszt megfelelően tisztázott vizsgálati szempontjai ideális esetben a jogalkotás előkészítési szakaszában is megfelelő alkotmányos zsinórmértékként szolgálhatnak. Arra is van példa a nemzetközi gyakorlatban, hogy meghatározott esetekben már a törvényalkotás bizottsági szakaszában sor kerül az 8
9 alapjogokat esetlegesen korlátozó törvénynek az alapjogi teszt szempontrendszere szerinti vizsgálatára. Az alapjogi tesztek alkalmazásához, vizsgálati szempontjaihoz kapcsolódó éles elméleti viták gyújtópontja sok esetben az egyes fogalmak tisztázatlansága, vagy eltérő értelmezése a fogalmi és módszertani tisztázás ilyen módon a vitatkozó álláspontok pontosabb megértéséhez is hozzájárulhat. Az általános alapjogi teszt alkalmazásához kapcsolódó módszertani követelmények tisztázása természetesen további kutatásoknak is alapja lehet ilyen módon vizsgálható a jövőben az egyes alapjogok tartalmi jellemzői megjelenítésének kérdése az érvelésben, valamint az általános alapjogi tesztektől eltérő, meghatározott jogokhoz kapcsolódó speciális tesztek kialakításának és alkalmazásának módszertana. 9
10 IV. A disszertáció témakörében készült tudományos közlemények jegyzéke Nyomtatásban megjelent közlemények POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az alapjogi teszt újrafogalmazása In: Jogtudományi Közlöny 2014/1. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az alapjogi tesztek rendeltetése In: Alkotmánybírósági szemle 2013/2. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Megismerhető-e az alapjogok lényeges tartalma? In: Magyar Jog 2013/12. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az európai és az amerikai alapjogvédelmi gyakorlat kapcsolata In: NAGY Marianna (szerk.): Jogi tanulmányok I-III. Ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából április 23. ELTE Állam- és Jogtudomány Kar, Budapest, POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Pillanatkép az Emberi Jogok Európai Bíróságának szükségességi tesztjéről In: DEZSŐ Márta KUKORELLI István (szerk.): Ünnepi kötet Sári János egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére Rejtjel, Budapest, Konferencia előadások POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Reconsidering the role of the principle of proportionality Rethinking the Boundaries of Public Law and Public Space Inaugural Conference of the International Society of Public Law (European University Institute, Florence, June 2014) POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az alapjogi teszt, mint a közös európai alkotmányos hagyomány része Összehasonlító alkotmányjogi konferencia (PPKE JÁK, Budapest, április 24.) POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: The principle of proportionality in the legal reasoning about human rights Legal argumentation and legal reasoning Legal Research Network Summer School and Conference (Université Lille Nord de France, Lille, September 2013) 10
ÉRVELÉS ALAPJOGI JOGVITÁKBAN. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)
Iustum Aequum Salutare XIII. 2017. 2. 105 119. ÉRVELÉS ALAPJOGI JOGVITÁKBAN Pozsár-Szentmiklósy Zoltán egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK) 1. Alapvetés Az alapjogi jogvitákban több szempontból sajátos a jogalkalmazó
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Alkotmányjog 3. - Alapjogok AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2017. szeptember 11. és 18. 1. Az alapjogok fogalmi összetevői 1.1. Jogon túli megalapozás az ember legalapvetőbb
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Előadó: dr. Horváth-Egri Katalin Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult az alapvető jogok biztosához, mert álláspontja szerint a
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK VÉDELME szeptember 25. és október 2. Vissy Beatrix
AZ ALAPJOGOK VÉDELME 2017. szeptember 25. és október 2. Vissy Beatrix Az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenPozsár-Szentmiklósy Zoltán Alkotmányjogi Tanszék Témavezető: Kukorelli István
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán Alkotmányjogi Tanszék Témavezető: Kukorelli István AZ EURÓPAI ÉS AZ AMERIKAI ALAPJOGVÉDELMI GYAKORLAT KAPCSOLATA Kapcsolódási pontok és párhuzamok Egy rövid elemzés természetesen
RészletesebbenDr. Klein Tamás SZAKMAI ÉLETRAJZ. tanársegéd Szoba: épület, T/21. szoba. Tel: cím: Tudományos minősítés: -
SZAKMAI ÉLETRAJZ Dr. Klein Tamás tanársegéd Szoba: épület, T/21. szoba Tel: Email cím: klein.tamas@kre.hu Tudományos minősítés: - Felsőfokú tanulmányok és végzettség: 2004 2010 Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenHagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén
Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenÉrdekmérlegelési teszt jogérvényesítés céljából történő adatkezelés esetében Természetes személlyel kötendő szerződések esetén alkalmazandó
11. számú Melléklet 1. Az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke: Adatkezelés érdeke: Szerződéssel kapcsolatos vita esetén bizonyítás lehetősége Az érdek jogszerűségének igazolása: A szerződéssel
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenI. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
RészletesebbenVálogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz
Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Alkotmányjog
RészletesebbenTartalomj egyzék. Előszó 13
Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenVálogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz
Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
RészletesebbenELTE Habilitációs Szabályzat 2. sz. függelék 131 KÉRELEM
67 ELTE Habilitációs Szabályzat 2. sz. függelék 131 KÉRELEM Alulírott... (születési név is)...... állampolgár, anyja neve:... születési hely:...... év... hó... nap habilitációs eljárás megindítását kérem
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenA környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban
A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 15. (OR. en) 12838/11 WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES 79 RESTREINT UE
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 15. (OR. en) 12838/11 EXT 2 A MINŐSÍTÉS RÉSZLEGES FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2011. július 14. Új státusz: Tárgy: WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES
RészletesebbenEU Közbeszerzési politika
EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenJOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
Részletesebbena Képviselő-testület június22-én tartandó ülésére
GÖDÖLLŐ VÁROS JEGYZŐJE. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2017. június22-én tartandó ülésére Tárgy: Tájékoztatás és intézkedési javaslatok a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/00731-2/2017. számú törvényességi
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4381/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4381/2016. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesapa a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi
RészletesebbenAdatlap törzstagok számára
Adatlap törzstagok számára 1. Neve: Prof. Dr. Takács Péter 2. Születési éve: 1955 3. Felsőoktatási intézmény, amelynek Nemzeti Közszolgálati Egyetem teljes munkaidős oktatója: 4. Beosztása: Egyetemi tanár
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE
KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
RészletesebbenÉrdekmérlegelési teszt az érintettek vezetői engedélye másolatának a MOL LIMO szolgáltatás során történő kezelésére
1. Az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke: Az adatkezelés környezetének általános leírása Felhasználó a MOL LIMO szolgáltatás igénybevételéhez szükséges regisztrációt a Mobil Applikációból vagy
RészletesebbenA szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.
1185-0 Informatikai ismeretek szakismereti alkalmazása A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel
RészletesebbenAz adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása
Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Webszeminárium az információs követelményekről 2009. november 30. Valamennyi rendelkezésre álló információ értékelése
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenTisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK KÖNYV-FEJEZETEK, JEGYZETEK, FELSŐOKTATÁSI TANKÖNYVEK:
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK KÖNYV: 1. Kis Norbert- Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog HVG-ORAC 2007. 300 p. 2. Nagy Marianna: A közigazgatási jogi szankciórendszer Doktori mestermunkák sorozat Osris
RészletesebbenMagyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben
Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7201/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7201/2013. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása Bölcske község a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan érkezett, AJB-4665/2013. számú
RészletesebbenA szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.
A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/00 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei
Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,
RészletesebbenEIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások
EIOPA(BoS(13/164 HU A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA WesthafenTower Westhafenplatz 1 60327 Frankfurt Germany Phone: +49 69 951119(20 Fax: +49 69 951119(19 info@eiopa.europa.eu
RészletesebbenPIAC_ Nemzetközi Határozatkereső rendszer fejlesztése. Szakmai fórum február 29.
PIAC_13-1-2013-0117 Nemzetközi Határozatkereső rendszer fejlesztése Szakmai fórum 2016. február 29. A LEXPERT Nemzetközi Határozatkereső projekt célja Egy olyan új alkalmazás létrehozása, amely - naprakészen
RészletesebbenKözszolgálati jog az önállósodás útján
Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet
RészletesebbenKAJTÁR EDIT. Joggyakorlat. Infokommunikáció és jog (5) bekezdés A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló - -
33 34 35 KAJTÁR EDIT 1 - - - - - - a. (3) bekezdés - (5) bekezdés A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló. - - káltatónak. A munkajog számos normája reagál az ún. érzékeny
RészletesebbenSzoftverfejlesztő Informatikai alkalmazásfejlesztő
114-06 Szoftverfejlesztés Átfogó szakdolgozat készítése, mely vagy adatmodellezés alapján adatbázis-fejlesztés és tesztelési feladat megvalósítása, vagy egy adaptációs jellegű feladat megoldása specifikációja,
RészletesebbenKözigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek
Tanmenet és tantárgyi követelmények a Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek tantárgyhoz 2016/2017. tanév I. (őszi) félév Közigazgatás-szervező alapképzési szak 2014. NAPPALI és LEVELEZŐ
Részletesebbenwww.asylumlawdatabase.eu
Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja
RészletesebbenÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező
RészletesebbenPROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL
BALÁZS ÁGOTA Alkotmányjogi Tanszék Témavezető: dr. Dezső Márta professor emerita PROBLÉMÁK A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG KÖRÉBŐL A jogorvoslathoz való jog, mint alapjog igen erős nemzetközi jogi gyökerekkel
RészletesebbenKUTATÁSI PROJEKT. Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK)
KUTATÁSI PROJEKT Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK) ALAPINFORMÁCIÓK A projekt időtartama 2011.01. 2012.12.31
RészletesebbenA cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései. Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia január 10.
A cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia 2019. január 10. A cselekvőképesség a Ptk.-ban A cselekvőképesség korlátozásának új rendszere
RészletesebbenKERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható
RészletesebbenII. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 15. (OR. en) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1. Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 15. (OR. en) Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1 CONSOM 63 MI 215 CODEC 929 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: A Tanács közös álláspontja
RészletesebbenA történelmi gondolkodás fejlesztése és értékelése
A történelmi gondolkodás fejlesztése és értékelése Kojanitz László A történetmeséléstől a forráselemzésig történetek előadása, eljátszása egyre több és összetettebb szöveges és vizuális ismeretforrás használat
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME
AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység
MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1185-06/1 Gazdasági tervezési, rendszerelemzési, tervezési vagy
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-850/2017. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-850/2017. számú ügyben Az eljárás megindítása Előadó: dr. Németh Andrea Az érintett ügy előzményeként a Bejelentő 2015. június 8-án közérdekű bejelentéssel
RészletesebbenA verseny rövid ismertetése
MISKOLCI EU VÁNDORKUPA Országos európai jogi perbeszédverseny A verseny rövid ismertetése 1. A verseny célja A 2016-ban immár tizenegyedik alkalommal megrendezésre kerülő Miskolci EU Vándorkupa európai
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 2. (OR. en) 15193/16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. november 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága D048510_01
RészletesebbenA Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása
A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása 1. Az adatkezelő jogos érdeke: Az érintettek köre: a Partner kártya és Multipont Programban
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység
MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1147-06/1 Átfogó szakdolgozat készítése, mely egy internetes szolgáltatást tervez és valósít meg vagy a kliens-,
RészletesebbenGyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek
Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Beszédes Nimród Attiláné Békéscsabai Regionális Képző Központ Képzési igazgatóhelyettes 2007. november 28-30. A jogszabályi háttérről 2001. évi CI. törvény 24/2004.
RészletesebbenLévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre
Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Részletesebben76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás
76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének. Az éves beszámolóról készült jelentés. Vélemény
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének Az éves beszámolóról készült jelentés Vélemény Elvégeztük a Magyar Pénzverő Zrt. ( a Társaság ) 2018. évi éves beszámolójának könyvvizsgálatát,
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓK, TUDOMÁNYOS MUNKÁK JEGYZÉKE (Dr. Blutman László egyetemi tanár SZTE Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszék)
PUBLIKÁCIÓK, TUDOMÁNYOS MUNKÁK JEGYZÉKE (Dr. Blutman László egyetemi tanár SZTE Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszék) Önálló monográfia, könyv Blutman L.: EU-jog a tárgyalóteremben: az elızetes döntéshozatal.
RészletesebbenA Felügyelet új fogyasztóvédelmi politikájának háttere. Balogh László Alelnök
A Felügyelet új fogyasztóvédelmi politikájának háttere Balogh László Alelnök Pénzügyi fogyasztóvédelem a válság után Felértékelődés Bizalom helyreállításának igénye Aszimmetria ellensúlyozása Fokozott
RészletesebbenKulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére
Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a
RészletesebbenKiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései
Pázmány Law Working Papers 2011/13 Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenAz építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
RészletesebbenA román igazságszolgáltatási rendszerről dióhéjban. Szerző: Dr. Szűcs Réka
A román igazságszolgáltatási rendszerről dióhéjban Szerző: Dr. Szűcs Réka 1 A Szolnoki Törvényszék és a bírói egyesület közös szervezésében szakmai látogatáson vettünk részt 2015. május 30-án, Nagyváradon
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
Részletesebben