Törökök fosztották ki a húsboltokat

Átírás

1 HFTE KÉSZÍTETTE: SIPOSNÉ RUSZKAI KRISZTINA Decemberi események december 2. HUMOSZ elnökségi ülés Balatonfenyves december 6. szakmai megbeszélés Gelej december 8. Egyesületünk rendkívüli küldöttgyőlése december küllemi bírálói szemegyeztetı értekezlet december 13. szakmai megbeszélés Agroprojekt Kft. december 14. Bodrogi Károly temetése, Hódmezıvásárhely december Európai Holstein Konföderáció elnökségi ülése Frankfurt december 20. ÁT Kft. STK alapítása december 21. jogi egyeztetés az egyesület ügyvédjével Januári események január 3. HFTE évindító értekezlet január 6. ÁT Kft. szakmai egyeztetés, Aranytörzskönyves avatás Sárospatak Január 11. Bos Genetic Kft. szakmai egyeztetés, valamint jogi egyeztetés az egyesület ügyvédjével Január 12. Biomedica Hungária Kft. szakmai egyeztetés január 13. Szakbizottsági értekezlet január 14. MÁSZ ITB január 17. MVH, VM, NAV, MGSZH, HFTE jogi egyeztetés január 18. aranytörzskönyves tehén avatás Nemesszalók január 19. Génbank Semex Mo. Kft. szakmai egyeztetés január 25. HFTE Semper- Idem Kft. szakmai egyeztetés január 27. HFTE és ÁT Kft. szakmai megbeszélés és irodai nap, amelyen a megbeszélés témája a tavaszi körjárat helyszíneinek, idıpontjainak és tematikájának kidolgozása volt. Februári események február 23. HFTE szakmai elıadás sorozat, Békés megye, Szabadkígyós február 24. HFTE szakmai elıadás sorozat, Csongrád és Bács-Kiskun megyék összevont helyszínen: Kistelek hírlevél A H O L S T E I N - F R Í Z T E N Y É S Z T İ K E G Y E S Ü L E T É N E K R E N D S Z E R E S E N M E G J E L E N İ I N T E R N E T E S K I A D V Á N Y A A Holstein-fríz Tenyésztık Egyesülete Tagjainak folyamatos tájékoztatást kíván nyújtani az egyesületi eseményekrıl, valamint a szakmával kapcsolatos legfrissebb információkról, ezért hoztuk létre ezt a rendszeresen megjelenı, naprakész információkat tartalmazó internetes kiadványunkat. Amennyiben szeretne értesítést kapni legfrissebb hírlevelünkrıl, küldjön egy t a weblap@holstein.hu vagy a ruszkai@holstein.hu címre! Magasabb tej felvásárlási árra van szükség. Ángyán: a hazai piac nemzetbiztonsági kérdés. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Új Széchenyi Terv: nyilvános a pályázati kézikönyv Törökök fosztották ki a húsboltokat Több hentesüzletbıl eltőnt a marhahús. A hírlevélrıl Tej Terméktanács: áremelés nélkül válsághelyzet lesz Kifizetik a nemzeti tejtámogatást Az MVH 11,5 milliárd forintot utal át. Agráralkotmány készül (Folytatás a 3. oldalon) Több mint 5 milliárd forint AKG-támogatás kifizetése indult meg Januárban a tavaly beadott Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások kifizetése is elindul. Letölthetı az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázati kézikönyve. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) Negyedével kell növelni a magyar élelmiszertermelést (Folytatás a 4. oldalon) Magyarország élelmiszertermelése az önellátáshoz szükséges mértéket jelenleg 20 százalékkal haladja meg ez azonban 50 százalékra emelhetı. Szakbizottsági értekezlet január 13. Egyesületünk az év elején megtartotta idei elsı szakbizottsági értekezletét. (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 8. oldalon)

2 II. II. ÉVFOLYAM SZÁM Amennyiben a takarmányárak, a fehérje és az energiahordozók árának növekedését nem követi a tej felvásárlási ára, valamint a tejtermékek feldolgozói átadási ára, ismét válsághelyzet alakulhat ki a tejágazatban tájékoztatta a Tej Terméktanács az MTI-t. Mindennek pedig az lehet a következménye, hogy további tejtermelık fejezik be a termelést. Ezért tovább csökken a tejtermelés, a belföldi értékesítésre jutó hazai alapanyag mennyisége így szintén kevesebb lesz, és számos tejfeldolgozó is tönkremegy. Errıl a terméktanács levélben tájékoztatta a vidékfejlesztési tárca vezetését, kérve az ágazat gondjainak kiemelt kezelését. A szakmai szervezet biztatónak tartja, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy nyilatkozott: kiemelten kezeli a tejpiacot. A tejpiaci jogszabálycsomaggal kapcsolatban a magyar elnökség célja, hogy a tanács politikai döntést hozzon e kérdésben, és egyeztetés kezdıdjön az Európai Parlamenttel (EP). Az MTI korábbi információi szerint a tej felvásárlási átlagára 70 forint, az önköltsége ugyanakkor forint között mozog literenként. A tejágazat stratégiai célja ugyanakkor az, hogy az ágazatban a következı tíz évben megduplázzák a tejelı tehenek számát. Így a tejelı szarvasmarhák számát ezerre kívánnák emelni, emellett az ország éves tejtermelését ismét mintegy 2 milliárd literre növelnék a jelenlegi 1,5 milliárd literrıl. Tej Terméktanács: áremelés nélkül válsághelyzet lesz Agráralkotmány készül Ebben a félévben megkezdıdik a tízéves agrár-, vidék- és környezetstratégia társadalmi vitája, majd még a nyári törvénykezési szünet elıtt elkészülhet az a kerettörvény, ami egyfajta agráralkotmány lenne közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a XXI. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum rendezvényén. A hosszú távú, tíz évre szóló agrár-, vidék- és környezetvédelmi stratégia belsı vitái már megkezdıdtek a tárcánál, majd tavasszal indulhat a koncepció társadalmi vitája. A tervek szerint április végén, május elején a kormány elé kerülhet a stratégia, s z államtitkár reményei szerint még a nyári törvénykezési szünet elıtt elfogadja az Országgyőlés a kerettörvényt. A vidékfejlesztési tárca államtitkára beszélt arról is, hogy az uniós elnökség fél éve alatt Magyarország erısíteni szeretné a közös európai agrárpolitikának (KAP) az agrárium és a vidék minıségi fejlesztését célzó irányát. Nem kifelé látványos, inkább a háttérben hatékony lépésekkel erısítenék a közös agrárpolitika irányvonalát tette hozzá. Az Európai Bizottság KAP-pal kapcsolatos novemberi közleményével kapcsolatban arról beszélt, hogy ez a vitaanyag az élelmezés- és élelmiszerbiztonsági problémákat, a környezet- és éghajlatváltozást, a területi egyensúlytalanságot, valamint az intelligens, környezetbarát, fenntartható fejlıdést említi kihívásként az európai gazdaság számára. Mindez pedig nagyrészt azonos a Magyarország számára is fontos irányvonallal. A hazai agrárium és vidék elıtti feladat újra építeni a mesterségesen megszakított kapcsolatot a vidék és a város között. Belülrıl kifelé kell megszervezni az élelmiszerellátást, újra kell szervezni a piacainkat és az élelmiszerellátás rendjét. Elsı a hazai piac, ez nemzetbiztonsági kérdés, a mezıgazdaság ugyanis nemzetbiztonsági ágazat jelentette ki. Úgy vélte: nem illúzió a kert-magyarország elképzelés, mert a Kárpát-medencében nem a monokultúrás mezıgazdaságnak van létjogosultsága, hanem a sokszínő termıhelyi lehetıségek kihasználásának. A hazai agráriumnak a kis- és közepes gazdaságokra, a családi gazdálkodásra kell épülnie főzte hozzá az MTI tudósítása szerint. 2

3 Kifizetik a nemzeti tejtámogatást A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a nemzeti tejtámogatás keretében 11,5 milliárd forintot utal a hónap közepétıl hét és fél ezer gazdálkodónak. A határozatokat a napokban vehetik át az ügyfelek. A tejtermelés támogatását 2010-re vonatkozóan elválasztották a termeléstıl, és történelmi bázis alapján állapították meg. Fennálló köztartozás esetén az adóhatóság nyilatkozata alapján a lejárt köztartozás összegével csökkentve fizetik ki a tejtámogatást. /Forrás: HEOL/AgroLine/ Januárban a tavaly beadott Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások kifizetése is elindul tudatta közleményében a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Erre a jogcímre várhatóan 3407 kérelmezınek összesen 5,24 milliárd forint utal az MVH. A kedvezıtlen adottságú területek (KAT) és Natura 2000 gyepterületek támogatására már 2010 decemberében elkezdıdtek a kifizetések. Az AKG-intézkedések a mezıgazdaság által érintett fizikai és természeti környezet állapotának megırzésére és javítására szolgálnak, ezzel is elısegítve a minıségi termékek elıállítását. Az intézkedések öt, illetve tíz éves célprogramokban valósíthatók meg tartalmazza az MVH közleménye. A KAT keretében 3486 ügyfél több mint 750 millió forintot, a Natura 2000 támogatásnál 2513 gazdálkodó közel 520 millió forintot kapott meg. A kedvezıtlen adottságú területek támogatása a gazdálkodás eredményességének növelésére szolgál. A Natura 2000 területek olyan európai uniós szinten védett helyek, melyekre szigorú gazdálkodási elıírások vonatkoznak, s ezek betartását segíti elı a támogatás. Mindkét jogcímre minden évben, a területalapú támogatással egy idıben lehet kérelmet benyújtani hívja fel a figyelmet az MVH. Több mint 5 milliárd forint AKG-támogatás kifizetése indult meg Új Széchenyi Terv: nyilvános a pályázati kézikönyv Letölthetı az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázati kézikönyve. Az ÚSZT induló pályázatainak rövid leírását és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert ismertetı kézikönyv összefoglalja a fıbb célkitőzéseket, a pályázatokat, a támogatási rendszer változásait és a nemzeti programokat. Az ÚSZT-rıl szólva Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt emelte ki, hogy abban sok a vidékfejlesztést támogató program. A kézikönyv elsı fejezete a fejlesztéspolitikai rendszer megújításának lépcsıfokairól szól. A második fejezet programokra lebontva tartalmazza az ÚSZT fejlesztési forrásait, a konkrét pályázati kiírások támogatandó céljait, az elnyerhetı forrás összegét és mértékét, valamint a pályázat beadásának feltételeit is. A harmadik a kibıvített pénzügyi eszközökrıl, a mikro-, kis- és középvállalkozások által is igénybe vehetı forrásokról ír. A negyedik fejezet a Nemzeti Programok egyes elemeit foglalja össze, az utolsó rész pedig az ÚSZT-vel kapcsolatos tájékoztatási pontok elérhetıségeit, az ügyfélszolgálatok nyitvatartási idejét, a központi honlap, valamint az ügyfélszolgálatok elektronikus címeit tartalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter január 14-én mutatta be az ÚSZT-t, a magyar gazdaság- és fejlesztéspolitikai rendszer megújításának koncepcióját. Az ÚSZT induló csomagjában 93 pályázat szerepel, 1100 milliárd forint értékben ig összesen 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és további jelentıs magyar forrás, valamint pénzügyi eszköz áll rendelkezésre elsısorban a hazai kis- és középvállalkozások számára írja az MTI. 3

4 Törökök fosztották ki a húsboltokat Törökök viszik ki nagy számban Magyarországról, Békés megyébıl is az élımarhát, több húsfajta, a rostélyostól a lábszárig, a szegytıl a combig, a lapockáig idılegesen eltőnt több hentesüzletbıl. Úgy tudjuk, Törökországba a szomszédos országokból jóval kevesebb szarvasmarhát engednek be, szigorítottak a behozatal feltételein. Éppen ezért más országokból próbálnak élımarhához, marhahúshoz jutni. Fıként a hízott, kilós bikákat keresik Békés megyében is, sokat felvásároltak már. Ottlakán György hentes elmondta, egy hétig a békéscsabai és a gyulai üzletükben is hiánycikk volt a marhahús. Eddig kilónként forintért hozzájutottak a marhához élısúlyban, most sok esetben ezer forintot is elkérnek a gazdák, fıként a bikákért. Üszıket tudott szerezni a korábbinál magasabb, de még tőrhetı áron az üszık nemigen érdeklik a törököket, így feltölthette a boltjait. A fogyasztói ár azonban némileg nıtt, de arra figyelnek, hogy kilónként ezer forint körüli áron is legyen marhahús, például szegy vagy oldalas. Aki viszont a legnemesebb marhahúst, a bélszínt választja, kilónként akár négyezer forintot is fizethet. /Forrás: BEOL/AgroLine/ Negyedével kell növelni a magyar élelmiszertermelést Magyarország élelmiszertermelése az önellátáshoz szükséges mértéket jelenleg 20 százalékkal haladja meg ez azonban 50 százalékra emelhetı hangoztatta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerfeldolgozó fıosztályának vezetıje egy szakmai konferencián. Így értelemszerően növelhetı lenne a magyar élelmiszerexport, így jobb piaci helyzetbe kerülhetne az ország élelmiszeripara. A belsı piacon a magyar áruk arányát az importtermékek rovására növelni kellene a jelenleg mintegy 70 százalékról vissza a korábbi 80 százalék körüli szintre. A magyar élelmiszertermelés jelentıs gondokkal küzd hangsúlyozta a fıosztályvezetı. Az ágazatnak szembe kell néznie a csökkenı termeléssel, a romló jövedelmezıséggel, a gyenge versenyképességgel, az ebbıl adódó piacvesztéssel, valamint a rövid távú gondolkodással, a feketegazdaság jelentıs arányával, és a kereskedelmi márkák piaci részesedésének növekedésével. Emellett a fogyasztók növekvı arányban vásárolják az olcsó élelmiszereket. Gyaraky Zoltán szerint ebbıl a helyzetbıl csak úgy lehet kitörni, ha az élelmiszer-feldolgozást komplex folyamatként értelmezik, akik e szakterületen dolgoznak. A családi gazdaságok feldolgozó tevékenységét kell ösztönözni, támogatni kell a kistermelık élelmiszer feldolgozását is a kis- és közepes vállalatok kiemelt kezeléséhez hasonlóan hangsúlyozta. Az élelmiszergazdaság és a mezıgazdaság együttesen jelenleg a GDP 4,6 százalékát adja. Gyaraky Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének kétharmada mezıgazdaságilag mővelhetı terület. Ugyanakkor a mezıgazdaság egy hektárra jutó kibocsátási értéke kevesebb, mint a fele az európai uniós átlagnak: ez Magyarországon éves szinten 970 euró, míg az EU-ban 2100 eurót tesz ki. A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint valamivel meghaladta a kétezer milliárd forintot. A belföldi értékesítés 4,7 százalékkal csökkent, az export viszont ugyanilyen arányban emelkedett és 614 milliárd forintot tett ki. A statisztikák szerint több mint 8300 élelmiszeripari vállalkozás mőködik az országban, amelyek 96 százaléka volt kisvállalkozás. A mikrovállalkozások aránya pedig az élelmiszeripari vállalkozások számán belül 80 százalékot tett ki. Az élelmiszeriparban tevékenykedı cégek adózás elıtti eredménye 2009-ben elérte az 52,6 milliárd forintot. Annak érdekében, hogy a területen mőködı vállalkozások megfelelhessenek a követelményeknek, javítani kell a vállalkozási környezetet, ki kell alakítani a termékpálya-stratégiákat. Ösztönözni kell a piacon jól eladható termékek elıállítását, vagyis elı kell segíteni a szerkezetváltást, a korszerőbb termékszerkezetet, amiben jelentıs szerepe lehet a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak. A magasabb hozzáadott érték az árukat jobban eladhatóvá teszi a piacon, de javítani kell a piacra jutás feltételeit is idézi az MTI a fıosztályvezetı elıadását. 4

5 Állati eredető zsír égetésébıl nyer energiát az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. hódmezıvásárhelyi gyára. Az új beruházás vegyes tüzeléső kazánjával évente 2,7 millió köbméter gázt váltanak ki. Évente 2600 tonna állati zsírt hasznosítanak az ATEV hódmezıvásárhelyi gyárában. A 260 millió forintos, fele részben uniós támogatással létesült beruházás során zsír és földgáz tüzelésére egyaránt alkalmas kazánt építettek be. A meglepı ötlet a társaság alaptevékenysége miatt szinte adta magát. Az állati melléktermékek feldolgozása során ugyanis jelentıs mennyiségő állati eredető zsír keletkezik, aminek további értékesítése nehézkes, tárolása pedig drága. A zsír hıértéke viszont köztudottan magas, ráadásul megújuló energiaforrásnak, azaz biomasszának számít. Az ATEV elıször két főtıolaj-tüzeléssel mőködı üzemében, Debrecenben és Solton váltott át a környezetbarát technológiára, majd két évvel ezelıtt úgy döntött, hogy a bevált módszert az elmúlt évek földgázfelhasználásának korlátozásait figyelembe véve Hódmezıvásárhelyen, a gyár hıigényének olcsóbb és zöldebb fedezete érdekében is meghonosítják. A beruházással évente annyi földgáz kiváltására lesz lehetıség, mellyel 2700 háztartás egész éves villamosenergia-ellátását lehetne elérni, de az állati eredető zsiradék ilyen irányú hasznosítása csak ipari célkora lehetséges. A projekttel az ATEV célja elsısorban az volt, hogy a megújuló energiaforrás felhasználásával csökkentse a környezeti hatásokat, továbbá hozzájáruljon a feldolgozás energiahatékonyságának növeléséhez. /Forrás: Szabadfold.hu/ Állati eredető zsír égetésébıl nyer energiát az ATEV Újabb élelmiszerbotrány! Kétezer tonna melaminos tejet találtak Kínában, s emiatt az elmúlt fél évben csaknem száz embert vettek ırizetbe. A kínai élelmiszerbiztonsági kormányhatóság tavaly július óta 40 tejmérgezéses ügyben nyomozott, és eddig 96 embert vettek ırizetbe - közölte a kínai média. A hatóság közlése szerint az elmúlt fél évben több mint 2100 tonna melaminnal mérgezett tejet találtak különbözı üzemekben annak ellenére, hogy a 2008-as tragédia után betiltották ennek az anyagnak a használatát a tejiparban. A ragasztó- és mőanyaggyártásban használt melamin miatt betegedett meg 2008-ban legalább 300 ezer kisgyerek, illetve csecsemı Kínában, és közülük hat meg is halt. A melamint azért adták tejporokhoz az üzemekben, hogy azok fehérjében dúsnak tőnjenek. A felelısök közül több tucat embert ítéltek el, kettıt közülük kivégeztek. Kínában egy ideig megpróbálták elhallgatni az ügyet, hogy ne a 2008-as nyári olimpiai játékok alatt robbanjon ki a botrány. /Forrás: Szabadfold.hu/ Tovább emelkedett a nyers tej ára A nyers tej országos termelıi átlagára kilogrammonként 80,48 forint volt decemberben, 1 százalékkal nıtt az elızı hónaphoz képest. A feldolgozók nyers tej felvásárlása 14 százalékkal volt kevesebb decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nyers tej kiviteli ára decemberben 88,92 forint volt, novemberhez képest stagnált, és 10 százalékkal volt magasabb a belpiaci árnál. A termelık és a kereskedık nyers tej kivitele 14, a feldolgozóké 17 százalékkal nıtt egy hónap alatt. A nyers tej termelıi ára novemberben az Unióban 1, Új-Zélandon 4 százalékkal nıtt, az USA-ban 3 százalékkal csökkent októberhez viszonyítva. A 2,8 százalékos zsírtartalmú zacskós és dobozos friss, valamint a dobozos tartós tej belföldi értékesítése 2 százalékkal csökkent az elızı évihez viszonyítva. A forgalom erıteljes csökkenése azonban nem minden kiszerelésben figyelhetı meg: a dobozos tartós tejé 20, a zacskós frissé 7 százalékkal csökkent, míg a dobozos frissé 5 százalékkal nıtt. A friss tejek feldolgozói értékesítési ára csak enyhén, 1-2 százalékkal emelkedett, a dobozos tartósé 7 százalékkal nıtt. /Forrás: Magyar Mezıgazdaság február 2./ 5

6 Állatjóléti pluszpénzek a tejtermelıknek Várhatóan a tavasz elején jelenteti meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azt a rendeletet, amelynek révén a tejtermelık állatjóléti többletpénzekhez juthatnak az eddigi ágazati (kvóta)támogatásokon felül. Az ötéves program részben a széles sávú internet vidéki elterjesztését célzó uniós források átcsoportosításával, részben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) társfinanszírozott támogatásaival valósulhat meg. A pénzeket azok a tejtermelık kaphatják meg, akik önkéntes alapon több állatjóléti kötelezettséget teljesítenek a közösségi és a nemzeti jogszabályi elıírásoknál. A Tej Terméktanács (TT) számításai szerint a gazdálkodók egy tehénre vetítve évi ezer forint pluszösszeghez juthatnak, ha minden feltételt bevállalnak. Az elképzelések szerint a tejtermelık alap- és kiegészítı állatjóléti támogatásokra nyújthatnak majd be pályázatokat közölte az agromonitor.hu-val a VM sajtóirodája. A pénzeket azok a gazdálkodók kaphatják meg, akik önkéntes alapon több állatjóléti kötelezettséget teljesítenek a közösségi és a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinél. Alaptámogatás akkor jár majd, ha a termelık az állatsőrőségre, a gondozói felügyeletre, a kockázatkezelésre, a fejési technológiára és a preventív beavatkozásokra plusz elıírások betartását vállalják. A kiegészítı támogatások elnyeréséhez pedig a paraziták elleni védekezésre, a természetes körülmények biztosítására és többlettakarmányozásra lesz szükség. A gazdálkodók kiegészítı támogatásokhoz juthatnak ügyleti költségeik kompenzálásához is. Az alapösszeghez bármelyik kiegészítı támogatás egymástól függetlenül is igényelhetı lesz. A minisztérium várhatóan a tavasz elején teszi közzé a források igénybevételéhez szükséges rendeletet tette hozzá a sajtóiroda. Ágazati szakértık szerint a konstrukcióról már az elızı kormány döntött és ehhez megszerezte Brüsszel jóváhagyását is. Ugyanakkor a szabályozás megjelentetése csúszott, mivel állítja most a VM a leköszönt kabinet elfejeltette kialakítani a finanszírozás hátterét, és az elmúlt hónapokban az intézkedés szabályairól szóló rendelettervezet szakmai kérdéseit is tisztázni kellett. Információink szerint a plusztámogatást egyrészt a széles sávú internet vidéki elterjesztésére korábban elkülönített EU-pénzek átcsoportosítása teszi lehetıvé, mivel ma vidéken nem elsısorban az internet népszerősítésére van szükség. Másrészt az uniós és a hazai társfinanszírozású ÚMVP szolgál majd forrásul. Az ötéves program elsı két évét az EU, a többit az ÚMVP finanszírozná. Így a harmadik évi támogatásokat a most futó program, az utolsó két évet pedig a 2014-tıl esedékes új uniós költségvetési ciklus vidékfejlesztési kerete állná húzták alá ágazati szakértık. A hazai támogatások pontos összegérıl még folynak az egyezetések közölte a sajtóiroda. Ugyanakkor hozzátette: normatív alapú, vissza nem térítendı kompenzációról van szó, amelyhez gazdálkodói önrész nem kell. A Tej Terméktanács illetékesei az agromonitor.hu-val azt közölték, hogy az éves támogatási keret évi 24 millió euró (6-7 milliárd forint) lehet. A potenciális állatlétszámot figyelembe véve egy tehénre ezer forint juthat évente, ha a jogosultak minden feltétel teljesítését bevállalják derül ki a TT számításaiból. A minisztérium az intézkedést az ÚMVP-n belül egyszer hirdeti meg, ezt követıen pedig a nyertes gazdálkodók évente jutnak majd pénzeikhez az ötéves támogatási idıszak alatt. A gazdálkodóknak az önkéntesen vállalt többletkötelezettségeket a teljes futamidı alatt be kell tartaniuk. Ha a vállalásoknak nem tesznek eleget, az adott évi támogatást nem kaphatják meg. Azokat a gazdálkodókat pedig az egész pályázatból kizárhatják, akik egyáltalán nem teljesítik választott kötelezettségeiket. A tárca szerint az állatjólét lényeges javítása hozzájárulhat ahhoz, hogy átalakuljon a tejtermelés szerkezete, illetve nıjön a jó minıségő tej- és tejtermékekhez főzıdı vásárlói bizalom. Ezzel párhuzamosan javulhatnak a tejelı tehenek és borjaik állattartási-takarmányozási körülményei, illetve megelızhetıkké válhatnak a betegségek és élısködık okozta fertızések. A támogatások segíthetik a szigorúbb higiéniai és takarmányozási elıírások betartását és racionalizálhatják a jobb minıségő tejelıállítást is szögezi le a minisztérium. 6

7 Elvitték az országból a takarmányt, bajban vannak az állattenyésztık A Gabonaszövetség szerint nincs takarmányhiány, a Baromfi Terméktanács azonban készlethiánytól tart. Azonnali állami beavatkozást vár a Baromfi Terméktanács (BTT) a takarmányhiány megoldására. Ellenkezı esetben az ágazat olyan helyzetbe kerülhet, amelynek következtében Magyarország baromfihúsból tartósan importra szorul. A Gabonaszövetség szerint takarmányhiány nincs, csak fizetésképtelen tenyésztık. Tarthatatlan, hogy január közepén még nincs az igazi felhasználóknál, az állattenyésztıknél vagy a takarmánykeverıknél a gabona nyilatkozta a Világgazdaságnak Bárány László. A BTT elnöke úgy látja: a termelıknél és a fıként külföldi tulajdonú kereskedelmi cégeknél lévı készletek döntıen exportra kerülnek, és félı, hogy semmi nem marad az országban. A búzahajó már elúszott jelentette ki Bárány, ha pedig a kukoricából egymillió tonnát kivisznek a következı hetekben, hónapokban, akkor májusban egyes régiókban elıállhat az a helyzet, hogy nem lesz mibıl takarmányt keverni. A nyár folyamán a meglévı rendkívül kevés gabonát a malmok olyan árakon szívják majd fel, amelyekkel a tenyésztık nem tudnak versenyezni. Ha sürgısen nem történik valami, akkor a hazai állattenyésztés alapjai rendülnek meg, és így Magyarország tartósan baromfihúsimportra szorul. Ez a baromfi sem lesz olcsóbb, hiszen máshol is drága a takarmány figyelmeztet az elnök. A tenyésztık ezért arra kérték a Vidékfejlesztési Minisztériumot a tárcának írott levelükben, hogy készítse el az ország gabonamérlegét, ezzel pontosan tudhatóvá téve, mekkora készletek hiányoznak. A kapott adatok kiértékelése után az állam a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság révén felvásárolhatna gabonát, hogy ezzel az országban tartsa azt. Bárány hangsúlyozta: a jelenleg túlélésre játszó tenyésztık nem kívánják, hogy a drágán megvett gabonát olcsón kapják meg, késıbb is a piaci árak döntenének, de állami beavatkozással biztosítható lenne, hogy a szükséges készletek rendelkezésre álljanak. Ezzel szemben Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedık Szövetségének fıtitkára állítja: önmagában elegendı a gabonafélék mennyisége az országban, bár elismeri, kevesebb van, mint korábban, és drágább is. Pótsa megérti, hogy az állattartók aggódnak, hiszen korábban fél évre elegendı készletet tudtak vásárolni, ma néhány havi, de helyenként csak egy-két hetes készlet felett rendelkeznek. A takarmány alapanyaga drága, és az állattartók gyakran fizetésképtelenek. Egy mindenki által elfogadható gabonamérleg elkészítését Pótsa is indokoltnak tartaná a tisztánlátás érdekében, ám szerinte a piaci folyamatokat ez sem változtatná meg. A takarmány országhatárokon belül tartásának egyetlen módja, hogy a termelık piaci áron megvásárolják azt, hiszen aki meg tudja fizetni, az veszi meg az árut szögezte le a fıtitkár, majd hozzátette: a gabonatermelıt sem lehet arra kényszeríteni, hogy hazafias alapon olcsóbban adja a terményt. A jövı sem rózsásabb a búzatermés tekintetében Mint korábban a Világgazdaság megírta: búzából kivételesen csekély mennyiség teremhet az idén, mert a belvíz miatt összesen csaknem egymillió hektárnyi föld esik ki a mezıgazdasági termelésre alkalmas 4,5 millió hektárból. Ennek nagy részérıl búzát arattak volna nyáron, de jelentıs a repce és más kalászos növények termıterületében okozott kár is. Ágazati szakértık szerint az idén a búza esetében az összes betakarításra alkalmas terület mindössze 850 ezer hektár körül alakulhat Magyarországon. Ez 3,2-3,4 millió tonnányi búzát jelent, amely a leggyengébb évek eredményét idézi. Így egy átlagos év mennyiségénél akár 25 százalékkal is kevesebb lehet a termés. Mindez a már most tapasztalható búzahiányt, illetve magas árszínvonalat súlyosbíthatja tovább a jövıben. Ha viszont száraz, meleg tavasz áll elıttünk, akkor a gazdák valószínőleg áttérnek a kukoricára. Szakértık szerint az idén akár 1,2-1,3 millió hektáron termeszthetnek majd kukoricát, így a szokásos 7,5 millió tonna helyett 9 milliót takaríthatnak be. Ez rekordmennyiség lenne a kukorica esetében. /Forrás: VG/AgroLine/ A témára vonatkozó minisztériumi közlemény a következı oldalon olvasható! 7

8 A VM közleménye szerint van elég takarmány Magyarországon Magyarországon elegendı mennyiségő gabonaalapú takarmány áll rendelkezésre a takarmányozási igények kielégítésére. közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ugyanez a helyzet Európában is. Az információt az Európai Unió illetékes munkacsoportjában és a Nemzetközi Gabonatanács január 20-i jelentésében is megerısítették. Csak kukoricából a hazai felhasználási igényeken túlmenıen több mint 3 millió tonna termett Magyarországon. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a takarmányárak világpiaci, európai és hazai szinten is - a korábbiakhoz és a kívánatoshoz képest magasak. A mezıgazdasági termékek így a gabonafélék - árának nagymértékő ingadozásának kérdésével éppen ezért már a világ 19 legnagyobb gazdasággal rendelkezı országát és az Európai Uniót tömörítı G20-ak szervezet is intenzíven foglalkozik. A jelenlegi piaci környezetben az agárkormányzat nem tervez állami gabonafelvásárlást, hiszen az csak tovább emelné az amúgy is magas piaci árakat. A kormányzat más eszközökkel igyekszik az állattenyésztı gazdálkodók számára segítséget nyújtani ben a tavalyinál jóval nagyobb támogatást - összesen 47 milliárd forintot - biztosítunk az állattenyésztéshez kapcsolódó különbözı támogatási jogcímekre. Folyamatban van az érintettek körére meghirdethetı kedvezményes hitelkonstrukció kidolgozása, mely segítséget jelenthet a termelés fenntartásához. Az elmúlt napokban számos ellentmondó és nyugtalanító hír jelent meg a gabonaalapú takarmány helyzetrıl, ami a hazai állattenyésztés számára kedvezıtlen piaci mozgásokat okozott. A vidékfejlesztési tárca a továbbiakban is minden lehetséges intézkedést megtesz a takarmánypiac és az állattartók helyzetének stabilizálásáért. Szakbizottsági értekezlet január január 13-án Egyesületünk szakbizottsági értekezletet tartott. A tanácskozás napirendi pontjai a következık voltak: ITV indítások szabályozása az új biotechnikai vívmányok tükrében, - genomikus eredményekkel rendelkezı fiatal tenyészbika jelöltek indítása - tenyésztési programban megfogalmazott tenyészérték minima szint megvitatása, pontosítása HGI, THGI változások elvi és technikai megoldások Tenyésztésszervezési támogatások 2010/2011. Származási igazolások hamisítása, pénzügyi visszaélések - VPOP/NAV tájékoztatója a vizsgálatok elsı eredményeirıl ÁT Kft. a termelésellenırzés szakmai kihívásai 2010 év szakmai elismerései, javaslatok a személyekre, tenyészetekre Az egyesületi iroda szakmai elıadás sorozatának (road-show) tematikája, javaslatok az elıadások témáira Egyebek 8

9 A HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTİK EGYESÜLETÉNEK RENDSZERESEN MEGJELENİ INTERNETES KIADVÁNYA Cím: 1134 Budapest Lıportár utca 16. Telefon: (+36-1) Fax: (+36-1) Feliratkozás a levelezılistára: weblapertesito@holstein.hu Januárban újabb tehenek kerültek az Aranytörzskönyvbe Az okleveleket Pethı István elnök-igazgató, Baki Zoltán fıállattenyésztı és kollégáik vették át. Január 18-án a Nemesszalóki Mezıgazdasági Zrt. telepén két újabb tehénnel bıvült a százezer literesek klubja. A 2001-es születéső ENAR számú Canki (apa: KLSZ, anyai nagyapa: KLSZ) az ötödik laktációban érte el a kiemelkedı teljesítményt. Ugyanitt, a ENAR számú, 2000-es születéső Eitan (apa: 15229, anyai nagyapa 13110) a hetedik laktációban érte el a százezer litert. Gratulálunk! Egyesületünk 2011-es tavaszi rendezvényeinek tervezete Február 23. Szabadkígyós, Békés megye Február 24. Kistelek, Csongrád és Bács-Kiskun megyék összevonva Március 1. Tápióbicske, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves és Pest megyék összevonva Március2. Tokaj, BAZ és SZSZB megyék összevonva Március 3. Debrecen, Hajdú-Bihar megye Március 8. Sümeg, Vas, Zala, Veszprém megyék összevonva Március 9. Vásárosdombó, Baranya, Somogy és Tolna megyék összevonva Március 10. Székesfehérvár, Fejér és Komárom megyék összevonva Március 17. Kóny, Gyır-Moson-Sopron megye A pontos idıpontokról és helyszínekrıl levélben értesítjük tagjainkat. Megjelenésükre számítunk!