ÉSZREVÉTELEK AZ IDŐSORELEMZÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKHEZ
|
|
- Endre Katona
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VITA ÉSZREVÉTELEK AZ IDŐSORELEMZÉSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKHEZ BAUER PÉTER FÖLDESI ERIKA Mint a szezonális kiigazítással a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) matematikai statisztikai szempontból foglalkozó szakértők, úgy véljük, nem mulaszthatjuk el, hogy a Statisztikai Szemle júliusi számában ( old.) megfogalmazott kérdésekre megkíséreljünk választ találni. Mindenekelőtt szeretnénk köszönetet mondani Friss Péternek, amiért felvetette ezeket a kérdéseket, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy a szezonálisan kiigazított adatok felhasználói közül nem ő az egyetlen, aki ezeken a problémákon elgondolkodik, és választ próbál keresni ezekre és hasonló kérdésekre. A KSH 2002 januárjától vezette be a szezonális kiigazítás új, egységes módszerét, aminek menetét a Statisztikai mintavételi és módszertani osztály koordinálja: 1 a felmerülő módszertani kérdésekkel, valamint az évenkénti modell- és paraméterrögzítésekkel az osztály munkatársai foglalkoznak, az év közbeni kiigazítás és a publikálás a szakfőosztályok feladata. Az új módszer sok mindenben különbözik a korábbitól, ezért érdemes átgondolni, hogy az adatok közlésénél mi felel meg legjobban a felhasználók igényeinek. Alapvető probléma azonban, melyet kollégánk befejezésként felvet, hogy jelenleg nem sokat tudunk arról, kik és milyen formában használják a kiigazított adatokat. Sajnos a szakfőosztályokhoz erről nem érkezik visszajelzés, ezért mi, akik matematikai statisztikai szempontból vizsgáljuk az idősorokat, válaszainkat is a módszertan oldaláról közelítjük meg. A visszajelzések hiányának több oka is lehet. Ha optimisták vagyunk, úgy tekinthetjük, hogy a jelenlegi tájékoztatási gyakorlattal a végfelhasználók elégedettek, de valószínűleg nem erről van szó. Nézzünk néhány általunk ismert példát a közölt adatok felhasználásáról! Az ECOSTAT egyváltozós, rövid távú elemzései a KSH által szezonálisan kiigazított adatokon alapulnak, 2 és a szezonálisan kiigazított adatokra a teljes vizsgált időszakra visszamenőleg szükségük van. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a KSH adatai közül 1 A módszertani váltást és 2002 szeptemberéig a szezonális kiigazítást Berki Natália és Fábián László koordinálta, 2002 szeptemberétől a koordinációs tevékenységet Bauer Péter és Földesi Erika végzik. 2 Cserháti Ilona Keresztély Tibor Takács [2003]: Kvantitatív elemzési és előrejelzési módszerek alkalmazása az ECOSTAT-ban. Statisztikai Szemle. 81. évf. 9. sz old. Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, szám
2 VITA 827 többnyire csak az alapadatokat veszi át. Korábban a Havi jelentésekben 3 közölt adatoknál a szezonális kiigazítást a banki munkatársak végezték el (például az ipari termelés esetében a májusi Havi jelentésben), annak ellenére, hogy a KSH új szezonális kiigazítási gyakorlatának kialakításakor teljes mértékben figyelembe vettük az MNB gyakorlatát (amely egybeesik az Eurostat ajánlásaival). A gazdasági újságírók leggyakrabban a KSH által megjelentetett hírek alapján írják meg cikkeiket, melyekben nem bocsátkoznak a szezonálisan kiigazított adatok mélyebb értelmezésébe. Ezekből a rövid példákból is látható, hogy felhasználóink sokféleképpen viszonyulnak adatainkhoz, így elég nehéz megtalálni a legmegfelelőbb tájékoztatási struktúrát, elveket. Mielőtt a kérdésekre rátérnénk, tekintsük át röviden, elhagyva a matematikai részleteket, a szezonális kiigazítás KSH-ban alkalmazott gyakorlatát. A módszer az ún. Tramo/Seats, amely az Eurostat ajánlása, ugyanezt a módszert alkalmazza több más ország statisztikai hivatala, illetve az MNB is. A Tramo/Seats módszertan részletes leírása megtalálható Sugár András szezonális kiigazítással foglalkozó tanulmányának második részében. 4 A KSH-ban jelenleg évente egyszer, az év első adatának publikálása előtt, modell- és paraméterrögzítés történik, és ezek a paraméterek az év során csak indokolt esetben változhatnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy így az új alapadatok figyelembevételével a korábbi időszakra vonatkozó szezonálisan kiigazított adatok néhány hónap alatt nagyobb mértékben módosulnak, de utána nagyjából azonos szintre állnak be. Abban az esetben azonban, ha év közben a paraméterek módosulnak ennek oka az alapadatokban bekövetkezett visszamenőleges módosítás (revízió) lehet, vagy az, hogy az újonnan beérkező adat hatására kiderül, hogy a korábban rögzített modell nem felel meg a feltételeknek a kiigazított értékekben bekövetkező módosulás akár több évre visszamenőleges is lehet. A módosulások mértékével kapcsolatosan a KSH Statisztikai mintavételi és módszertani osztályán jelenleg folyik egy vizsgálat, melynek eredményeiről a későbbiekben szándékunkban áll beszámolni a Statisztikai Szemle hasábjain. A következőkben Friss Péter részben szó szerint idézett kérdéseit igyekszünk megválaszolni, elismerve, hogy a hétköznapi gyakorlatból kiinduló, józan ésszel gondolkodó felhasználó számára ezek a válaszok nem mindig megnyugtatók. 1. Kérdés: az adatfelhasználók igényeinek megfelelő-e az a módszer, ha egy szezonálisan korrigált adatsor minden egyes kiegészítése során a teljes idősort visszamenőlegesen módosítják? A kiskereskedelmi forgalom idősorában bekövetkezett nagy mértékű módosulásnak a korábban említett év közbeni modellváltás volt az oka, amint erre Friss Péter is utalt. 5 A szeptember havi futtatáskor ugyanis a program visszautasította a kiigazítást, ezért azt új beállításokkal meg kellett ismételni. Már a korábbi futtatásokkor is látszott a program ál- 3 Az MNB Havi jelentések utolsó száma a 2002 májusában jelent meg. Ezt követően a kiadványt nem jelentették meg ( ). 4 Sugár András [1999]: Szezonális kiigazítási eljárások (II.), Statisztikai Szemle. 77. évf sz old. 5 Friss Péter[2003]: Egy kérdés kiegészítése. Statisztikai Szemle. 81. évf. 8. sz old., valamint Kiss Virág [2003]: Áttekintés az idősorok szezonális kiigazítási módszereiről, különös tekintettel a havi kiskereskedelmi forgalom volumenindexének kiigazítására. Gazdaság és Statisztika. 15. (54.) évf. 3. sz old. A cikkben Kiss Virág röviden bemutatja az idősorelemzés alapvető technikáit és a szezonális kiigazítás legelterjedtebb módszereit. A második részben részletesen foglalkozik a KSH-ban alkalmazott szezonális kiigazítási gyakorlattal, külön kitérve a kiskereskedelmi idősorokra. Bemutatja a 2002 előtt alkalmazott módszereket, majd elemzi a 2002 utáni módszert és a futtatások eredményeit. Zárásként röviden összefoglalja az Eurostat kiskereskedelemre és szezonális kiigazításra vonatkozó előírásait, ajánlásait.
3 828 VITA tal közölt diagnosztikák alapján, hogy az adatok nem úgy alakulnak, ahogyan az 1991 és 2001 közötti időszak adatai alapján a program ezt feltételezte, ezért egy új modell választásával oldottuk meg a problémát. A szakfőosztály a modellváltásra a szeptemberi adatokat tartalmazó gyorstájékoztató 6 módszertani részében felhívta a felhasználók figyelmét. A jövőben esetleg szerencsésebb lenne, ha nemcsak a módszertani részben történne a változások magyarázata, hanem az adatsor mellett is megjelenne egy rövid utalás a modellváltásra. A KSH-ban régen alkalmazott gyakorlat volt, hogy egész évre rögzítették a szezonalitás mértékét és az új évvel ezt frissítették, de visszamenőlegesen nem történt módosítás. Ez a két év adatai közötti összehasonlíthatóságot rontotta, valamint év közben nem vette figyelembe a szezonalitásnál az új adatok hatását. A jelenleg alkalmazott gyakorlatban az évenkénti modell- és paraméterrögzítés biztosítja azt, hogy az év közbeni módosítás mértéke lehetőség szerint kicsi legyen. Helyette alkalmazható olyan eljárás is, ahol időszakonkénti (havi vagy negyedéves) modell- és paraméterváltoztatásra kerül sor, de ennél a módszernél nagyobb a revízió hatása. A rendelkezésre álló homogén magyar idősorok meglehetősen rövidek, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulása az elmúlt évben nem tekinthető egyenletesnek. Ez is okozhatja, hogy a kiigazított adatokban bekövetkező revízió mértéke viszonylag nagy, különösen az idősor utolsó értékeinél. A kiigazított idősor visszamenőleges módosítása, vagyis a revízió szükséges. Lehet, hogy jelenléte zavaró és kényelmetlen, de elmulasztása lényeges információk visszatartását, a javíthatóság elutasítását jelentené. A módosításnak két lényeges eleme van: egyrészt a nagysága, azaz, hogy a már közölt adat mekkorát változik, másrészt a tartama, ami azt jelenti, hogy hány adat változik meg. A kettő között gyakori a kölcsönhatás: ha a revízió nagysága nagy, akkor a tartama rövid, ha a nagyság kicsi, akkor a tartam hosszú. A revízió természetét az adott idősor struktúrája erősen befolyásolja. 2. Kérdés: a visszamenőlegesen módosított adatok esetén mi tükrözi inkább a valóságot? Mindig a legfrissebb kiigazítással kapott idősor adatait kell a valóságot leghűbben tükröző adatoknak tekinteni, mert így használjuk fel a rendelkezésre álló legtöbb információt. Az idősor két végétől távolabb (2-3 év) levő adatok stabilabbak, mint a két végén elhelyezkedők. A szezonalitásban bekövetkezett kisebb változásokat, azaz a mozgó szezonalitást a használt kiigazítási módszer kezeli. Az alapadatok idősorában bekövetkezett, outlierrel nem jellemezhető alapvető strukturális változás esetén nem egyszerűen a kiigazított adatok viszszamenőleges módosításának elhagyására van szükség, hanem az alapadatok idősorát csonkítani kell, mert az eredeti, nem homogén idősorra nem illeszthető egységes modell. 3. Kérdés: helyes-e, ha egy szezonálisan korrigált adatsor legutolsó néhány adata alkalmanként jelentősen módosul? A felhasználókat valóban megzavarhatja, ha az utolsó néhány adat jelentősen módosul. Azonban ezt a változást ahogy Friss Péter is említi gyakran nem a kiigazítás okozza, hanem már az alapadatokban jelentős módosítás történik. 7 Ennek a mértéke rendszerint lényegesen nagyobb, mint amekkorát a kiigazítás okoz. 6 Kiskereskedelem. Gyorstájékoztató. Központi Statisztikai Hivatal január szeptember. 4. old. 7 Az alapadatokban bekövetkezett revízió hátterében a pontosság és a gyorsaság egymásnak ellentmondó követelménye húzódik. A felhasználók által elvárt rövid határidőn belül rendszerint nem áll a Hivatal rendelkezésére az adatoknak olyan teljes köre (gyakran az adatszolgáltatók késése miatt), amely alapján nagy pontosságú statisztika publikálható. Az így közölt pontatlanabb statisztika az információk bővülésével javítható és javítandó.
4 VITA 829 A kiigazítás okozta módosulás az utolsó adatokban különösen nagy lehet, ha az idősor végén outlier jelenik meg, ugyanis matematikai statisztikai szempontból az ilyen outlierek típusa bizonytalan, hiszen csak a későbbi adatok ismeretében derül ki, hogy a hatás egy (additív outlier), néhány (csillapodó jellegű törés) vagy az összes további adatra (szinteltolódás) vonatkozik-e. Tehát az új adatok beérkezésével az outlier típusa változhat, ami az utolsó kiigazított adatok változását vonja maga után. Ennek elkerülésére hasznos, ha szakértői információ van az idősorra gyakorolt közgazdasági (vagy egyéb, például időjárási) hatásokról, és így az outlier típusa ennek megfelelően (természetesen matematikai statisztikai szempontból is tesztelve) rögzíthető. 4. Kérdés: helyes-e, ha a korrigált adatok az előző év azonos időszakához képest szignifikánsan más képet mutatnak, mint a nem korrigált adatok ugyanilyen viszonyításban? A nem korrigált adatokra vonatkozó időszak/előző év azonos időszaka típusú mutatókat elsősorban azért használják/használták, hogy az idősorban meglevő szezonalitást kiszűrjék. Ez a módszer azonban több szempontból is tökéletlen: 1. nem veszi figyelembe a munkanapok hatását, vagyis azt a tényt, hogy az adott időszak (rendszerint hónap) munkanapjainak száma különböző években más és más, és ez a havi adat nagyságát befolyásolja; 2. nem veszi figyelembe azt, hogy a szezonalitás változhat, azaz nem számol a mozgó szezonalitással; 3. az időszak/előző év azonos időszaka mutató idősorában történő változásoknál nem lehet tudni, hogy az adott időszakban történt-e a változás vagy az előző év azonos időszakában. Ezeket a problémákat a szezonális kiigazítás megoldja. Emiatt nem várható, hogy a korrigálatlan és a szezonálisan kiigazított adatokra vonatkozó időszak/előző év azonos időszaka mutató megegyezzen. A korrigálatlan adatokkal képzett mutató közlése azzal indokolható, hogy ez a felhasználók által elfogadott, valamint a mutató képzése jóval egyszerűbb, átláthatóbb, mint a szezonális kiigazítás. A szezonálisan kiigazított adatokra viszont ennek a mutatónak a közlése nem indokolt: egyrészt a korrigálatlan adatokra kapott értéktől való eltérés nem hordoz a legtöbb felhasználó számára értékelhető információt, inkább csak zavaró hatása lehet, másrészt nincs is rá szükség, hiszen a szezonális hatások kiszűrését már elvégeztük. 5. Kérdés: elmagyarázható-e a felhasználónak, hogy a szezonálisan kiigazított idősor nem a trendvonal körül ingadozik (azért, mert a szezonálisan kiigazított idősort korrigálták az outliernek tekintett adatok miatt)? a) Kell-e a kettőt együtt közölni? b) Egyáltalán közölhető-e magyarázat nélkül a szezonálisan kiigazított idősor? A trend a hosszú távú tendenciák leírására szolgál, míg a szezonálisan kiigazított adatok a folyamatok rövid távú jellemzésére. A szezonális kiigazításnál figyelembe vett három outliertípus közül az additív outlier (egyetlen kiugró időszak) és a csillapodó jellegű törés nem kerül be a trendbe, de ez indokolt is, hiszen ezek rövid távon változtatják az idősor lefutását. A szinteltolódás, amely hosszú távon befolyásol, viszont belekerül a trendbe. A két adat együtt közlése véleményünk szerint indokolt, hiszen ebben az esetben látható, hogy a rövid és a hosszú távú hatások egymáshoz képest hogyan befolyásolják az idősor alakulását. Az idősorban megjelenő outliereket mindenképpen célszerű lenne közgazdaságilag magyarázni, hiszen a felhasználó számára is könnyebben elfogadható a trend és a szezo-
5 830 VITA nálisan kiigazított adatsor elválása, ha ennek okát is ismeri. Ugyanakkor a szezonális kiigazítás elvégzésének megkönnyítése érdekében is hasznos, ha ismerjük az outlierek mögött álló gazdasági folyamatokat, hatásokat. A trenddel kapcsolatos problémák egyik gyökere lehet, hogy a trend meghatározásában mindenki mást ért a hosszú távú viselkedésen. A trend simaságára vonatkozó elvárások felhasználónként változhatnak. Ebben a tekintetben a matematikai statisztikai módszerek alkalmazása sem jelent segítséget, mivel a modellválasztással befolyásolható a trend simasága, úgy, hogy eközben a szezonálisan kiigazított adatsor lényegében változatlan marad. 6. Kérdés: hol a határ a tényközlés, és a modellalkotó véleményének közlése között? Vajon ez az eljárás nem sérti-e a statisztikai hivatalok semlegességének alapelvét, és azt az elvet, hogy a hivatal a nyilvánosság számára teljes egészében átlátható módszerekkel, szubjektív belenyúlás nélkül állítja elő adatait? A semlegességet valóban az átlátható módszerek alkalmazása biztosítja, véleményünk szerint a szezonális kiigazításnak a KSH-ban alkalmazott gyakorlata ilyen, hiszen a módszer, a szoftver és az alapadat is nyilvános és bárki számára használható. Bár a kiigazításnál használt paraméterek publikációja a legtöbb idősornál nem megoldott, illetve az erre való igényt a felhasználók a szakfőosztályokon nem jelezték, de van arra lehetőség, hogy a szakértőktől az érdeklődő felhasználók megkapják a paraméterekre vonatkozó információt is. A szezonális kiigazításhoz szükség van a matematikai statisztikai módszerek és a szakfőosztályokon meglevő szakértői tudás együttes alkalmazására, mivel az idősorból kiszűrendő szezonális hatás absztrakt fogalom: közvetlenül nem megfogható, nem megfigyelhető. Általában elmondható, hogy az idősorelemzéshez mindenképpen szükség van bizonyos előfeltevésekre, modellezésre, mivel itt nincs mód több független mintát venni, mint ahogyan a statisztika más területein; itt csak egy idősorunk van. Ezen előfeltevésekhez célszerű felhasználni az idősorról rendelkezésre álló összes szakértői információt. Ezért a szezonális kiigazítás legalább is jelenleg nem automatizálható teljesen, illetve teljes automatizálása, jól lehet tökéletesen semleges megoldás lenne, tévútra vihet. Mindenesetre a szezonális kiigazítási módszerek fejlesztése a mind teljesebb automatizálást célozza. Speciálisan az outlierekről: az idősorban jelentkező outlierek szűrése feltétlenül szükséges, ennek elhagyása erős torzítással járna. Ezen outlierek felismerésénél, típusának azonosításánál azonban a rendelkezésre álló matematikai algoritmusok mellett, mivel rendszerint több matematikai statisztikai szempontból elfogadható modell alkalmazható, segítséget jelent az outlierek szakismereti magyarázata. 7. Kérdés: helyes-e (az előrejelzésektől eltekintve) a trendvonalat amely valamilyen módon átlagolja az idősor értékeit, és a hosszú távú tendenciák jelzésére szolgál az utolsó adatpontig elvezetni, azt a látszatot keltve, hogy ez az adatsor egyenszilárd, vagyis az utolsó adat épp olyan robusztus, mint az idősor közepén levő? A tapasztalat valóban azt mutatja, hogy a trendnek nem is az értékei, hanem inkább a lefutása az idősor végén jelentősebben változhat (ezt a jelenséget szokás csapkodó farok wagging tail-effektusnak nevezni). Ez a változás akár konjunkturális elemzésre is felhasználható. 8 A 3. kérdésre adott válaszban már említettük az idősor végén jelentkező 8 Ferenczi B. Jakab M. Zs. (szerk.): Kézikönyv a magyar gazdasági adatok használatához old.
6 VITA 831 outliereket, ezek típusának változása a trendet még erősebben érinti, mint a szezonálisan kiigazított idősort. A trend publikációjának szempontjából a nemzetközi gyakorlat távolról sem egységes. A trend teljes hosszúságú közlésére, közlésének elhagyására, utolsó néhány értékének elhagyására, valamint az utolsó néhány érték folytonos vonal helyett ponttal jelölésére is van példa. Amennyiben a felhasználókat megfelelően tájékoztatják, valamennyi megoldás megfelelő lehet, kivéve a trend közlésének teljes elhagyását, mivel véleményünk szerint a trendadatokra igény van. Az idősorelemzés módszereinek megértése a felhasználók széles körétől valóban nem várható el. Az eredmények elemi értelmezéséhez szükséges magyarázatok közlésével azonban ez a probléma véleményünk szerint áthidalható. Az ilyen típusú magyarázatok nélkül azonban nemcsak a szezonálisan kiigazított adatok értelmezhetetlenek, hanem mindenfajta statisztikai adat. A KSH Statisztikai mintavételi és módszertani osztályán készül egy új kiadvány, amely bemutatja a jelenleg alkalmazott szezonális kiigazítási módszereket, bemutatva közöttük a KSH-ban alkalmazott Tramo/Seats eljárást, ezen felül pedig a év elején a Hivatalban bekövetkezett módszertani váltást, annak hátterét és eddigi tapasztalatait. Reméljük, hogy ez a kiadvány is támogatja a felhasználókat, hogy jobban megértsék a szezonális kiigazítás módszertanát, és az elemzések elkészítéséhez is segítséget nyújt.
Szezonális kiigazításról:
Szezonális kiigazításról: Az idősorok viselkedését nagymértékben befolyásolhatják olyan tényezők, amelyek különböző évek azonos időszakaiban, közel azonos irányban és mértékben hatnak. Ilyenek például
RészletesebbenA szezonális kiigazításról
Központi Statisztikai Hivatal A szezonális kiigazításról 2012. szeptember Az idősorok viselkedését nagymértékben befolyásolhatják olyan tényezők, amelyek különböző évek azonos időszakaiban, közel azonos
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett
RészletesebbenSzezonális kiigazítás az NFSZ regisztrált álláskeresők idősorain. Készítette: Multiráció Kft.
az NFSZ regisztrált álláskeresők idősorain Készítette: Multiráció Kft. SZEZONÁLITÁS Többé kevésbe szabályos hullámzás figyelhető meg a regisztrált álláskeresők adatsoraiban. Oka: az időjárás hatásainak
RészletesebbenAz MNB statisztikai mérlege a júliusi előzetes adatok alapján
Az MNB statisztikai mérlege a 23. júliusi előzetes adatok alapján A jelen publikációtól kezdődően megváltozik a mérleget és a monetáris bázist tartalmazó táblák szerkezete a (ld. 1. sz. melléklet). Ezzel
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 23. márciusi adatok alapján 23-tól a publikáció súlypontja a havi adatokról a negyedéves adatokra helyeződik át. Havonta a T+3. munkanapon a nemzetközi tartalékokra vonatkozó
RészletesebbenSzezonális kiigazítás munkaügyi idősorokra
Szezonális kiigazítás munkaügyi idősorokra Készítette: Szente László és Láz József (MultiRáció Kft.) Szezonalitás a munkaügyi idősorokban Éven belüli, évről évre ismétlődő ingadozás, hullámzás figyelhető
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján
. A fizetési mérleg alakulása a 23. évi adatok alapján Az eredményszemléletű jövedelem-elszámolás bevezetésével megszüntetjük a nemzetközi statisztikai szabványoktól való legfontosabb eltérést. Az MNB
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. májusi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. májusban 443 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi májusi egyenleg 213 hiányt mutatott. A változásban
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban
RészletesebbenSTATISZTIKA. Mit nevezünk idősornak? Az idősorok elemzésének módszertana. Az idősorelemzés célja. Determinisztikus idősorelemzés
Mit nevezünk idősornak? STATISZTIKA 10. Előadás Idősorok analízise Egyenlő időközökben végzett megfigyelések A sorrend kötött, y 1, y 2 y t y N N= időpontok száma Minden időponthoz egy adat, reprodukálhatatlanság
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján
Budapest, 26. március 3. A fizetési mérleg alakulása a 25. es adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 26. március 31-én először publikálja a 25.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. III. negyedév 2018 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint
RészletesebbenSzezonális kiigazítás a gazdasági válságban adatelôállító szemmel*
Mûhely Bánhegyi Péter, az MNB vezető statisztikai elemzője E-mail: banhegyip@mnb.hu Szezonális kiigazítás a gazdasági válságban adatelôállító szemmel* Horváth Beáta, a KSH tanácsosa E-mail: Beata.Horvath@ksh.hu
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév
Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2017. III. negyedév 2017 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2017. június 21. 8:30-tól 2017. I. negyedév 2017 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. I. negyedév 2018 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) kiigazítás
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása IV. negyedév
Budapest, 28. március 31. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 28. március 31-én először publikálja a 27. negyedéves
RészletesebbenIngatlanpiac és elemzése. 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés
Ingatlanpiac és elemzése 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés Horváth Áron ELTEcon Ingatlanpiaci Kutatóközpont eltinga.hu Ingatlanpiaci előrejelzés 1. Egyváltozós elemzés trend + ciklus + szezonalitás
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján
Budapest, 27. június 28. A fizetési mérleg alakulása a negyedéves adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. június 29-én először publikálja
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. A szezonális kiigazításról. Tartalom január
A szezonális kiigazításról 2017. január STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Miért van szükség szezonális kiigazításra?... 2 Mit távolítunk el a nyers adatokról a szezonális kiigazítás során?...3 Mit veszünk még
RészletesebbenA SZEZONÁLIS KIIGAZÍTÁS HARMONIZÁCIÓJA A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN BAUER PÉTER FÖLDESI ERIKA
A SZEZONÁLIS KIIGAZÍTÁS HARMONIZÁCIÓJA A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN BAUER PÉTER FÖLDESI ERIKA A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) 2004. áprilisában lépett életbe a szezonális kiigazítás egységes
Részletesebben2009. április 30. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a márciusi adatok alapján
KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. i adatok alapján. 3. Márciusban a háztartások új forint és euro lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke kis mértékben emelkedett, miközben
RészletesebbenA kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel
A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel Budapesti Gazdasági Főiskola 2012. április 23. Macsári István Központi Statisztikai hivatal A kereskedelem meghatározása A kereskedelem
RészletesebbenNövelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?
Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi
Részletesebben2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján
KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. januári adatok alapján.. Januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke, elsősorban a svájci frank lakáshitelek
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a II. negyedéves adatok alapján
Budapest, 26. szeptember 28. A fizetési mérleg alakulása a 26. es adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 26. szeptember 29-én először publikálja
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása II. negyedév
Budapest, 27. szeptember 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. szeptember 28-án először publikálja a 27. negyedéves
Részletesebben2009. március 31. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a februári adatok alapján
KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. i adatok alapján. 31. Februárban összességében csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke. A forint lakáshitelek iránti
RészletesebbenMiért különböznek az előzetes adatok a véglegestől?
Miért különböznek az előzetes adatok a véglegestől? Dr. Vukovich Gabriella elnök Állami Számvevőszék Államadósság és gazdasági növekedés konferencia 2012. május 15. 1 Miről lesz szó? Az előzetes és végleges
RészletesebbenMódszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság
Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság SZIGNIFIKANCIA Sándorné Kriszt Éva Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése
RészletesebbenÚj, egységes minőségi keretrendszer bevezetése a magyar hivatalos statisztikában
Új, egységes minőségi keretrendszer bevezetése a magyar hivatalos statisztikában Előadó: Dr. Kárpáti József Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése 2017. 10. 20. e-mail: jozsef.karpati@ksh.hu
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 214. III. negyedév A fizetésimérleg-statisztikák elmúlt években megújított nemzetközi módszertani szabványainak (Balance of Payments and International Investment
RészletesebbenA PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján
KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya
RészletesebbenCserháti Ilona: Gazdaságstatisztikai kihívások, oktatási konzekvenciák (tananyag-fejlesztési tapasztalatok a Budapesti Corvinus Egyetemen)
Cserháti Ilona: Gazdaságstatisztikai kihívások, oktatási konzekvenciák (tananyag-fejlesztési tapasztalatok a Budapesti Corvinus Egyetemen) A gazdaságstatisztika szerepe az oktatásban c. konferencia és
RészletesebbenExponenciális kisimítás. Üzleti tervezés statisztikai alapjai
Exponenciális kisimítás Üzleti tervezés statisztikai alapjai Múlt-Jelen-Jövő kapcsolat Egyensúlyi helyzet Teljes konfliktus Részleges konfliktus: 0 < α < 1, folytatódik a múlt, de nem változatlanul módosítás:
RészletesebbenStatisztika 3. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Koncentráció mérése Koncentráció általában a jelenségek tömörülését, összpontosulását értjük. Koncentráció meglétéről gyorsan tájékozódhatunk, ha sokaságot
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december
Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján
Budapest, 24. június 29 A fizetési mérleg alakulása a es adatok alapján A es adatok közzétételétől kezdődően a nemzetközi statisztikai szabványokkal összhangban az MNB a befektetésekhez kapcsolódó kamatjellegű
RészletesebbenMegjegyzések a fizetési mérleg statisztikákban 2004 márciusában végrehajtott módszertani változásokhoz
Megjegyzések a fizetési mérleg statisztikákban 2004 márciusában végrehajtott módszertani változásokhoz A módszertani változások rövid összefoglalása A fizetési mérleg statisztikák összeállítását nemzetközi
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról július
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. július 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján
KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2008. i adatok alapján 2008. ban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent. A monetáris bázis (M0)
RészletesebbenVizsgafeladatok. 1. feladat (3+8+6=17 pont) (2014. január 7.)
Vizsgafeladatok 1. feladat (3+8+6=17 pont) (2014. január 7.) Az elmúlt négy év a 2010. I. és a 2013. IV. negyedéve között csapadék mennyiségének alakulásáról az alábbiakat ismerjük: Időszak Csapadék mennyiéség
RészletesebbenA BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7
A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott
RészletesebbenSzezonális ingadozás. (Stacionárius idősoroknál, ahol nem beszélhetünk trendről, csak a véletlen hatást kell kiszűrni. Ezzel nem foglalkozunk)
Szezonalitás Szezonális ingadozás Rendszeresen ismétlődő, azonos hullámhosszú és szabályos amplitúdóú, többnyire rövid távú ingadozásokat tekintük. Vizsgálatukkor a dekompozíciós modellekből a trend és
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a májusi adatok alapján
KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2005. i adatok alapján 2005. ban a monetáris bázis 79,5 milliárd forinttal 2083,4 milliárd forintra nőtt. Az egyéb monetáris pénzügyi
RészletesebbenAdat-felülvizsgálati politika a nemzeti számlák gyakorlatában
Adat-felülvizsgálati politika a nemzeti számlák gyakorlatában Szabó Péter peter.szabo@ksh.hu 1 Összefoglaló Az adat-felülvizsgálat fogalma, típusai A hazai gyakorlat Az európai gyakorlat Főbb üzenetek
RészletesebbenTények és tévhitek az Országos kompetenciamérés adatairól. Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztálya
OH Tények és tévhitek az Országos kompetenciamérés adatairól Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztálya OH Sokan hiányoznak! A hiányzók arányának alakulása 2010-2015 között I. 14% 12% 12,0% 12,1%
RészletesebbenA modellezés sajátosságai anomáliákkal terhelt idősorok esetén
A modellezés sajátosságai anomáliákkal terhelt idősorok esetén MÓDSZERTANI DILEMMÁK A STATISZTIKÁBAN 4 ÉVE ALAKULT A JÖVŐKUTATÁSI BIZOTTSÁG SJTB Tudományos ülés, 216. november 18. 1 Idősor-modellezés alapkérdései
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.10.11. C(2018) 6560 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2018.10.11.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján
TÁJÉKOZTATÓ az MNB-lakásárindex alakulásáról a 2016. harmadik negyedéves adatok alapján Gyorsult a lakásárak növekedési üteme 2016 harmadik negyedévében Budapest, 2017. február 8. 2016 harmadik negyedéve
RészletesebbenVállalkozás Statisztikai Adatbázis 1995-2008
Vállalkozás Statisztikai Adatbázis 1995-2008 Hungarian Corporate Statistics Database AZ ADATBÁZIS LEÍRÁSA Budapest, 2010 Adatbázis ECOSTAT Softwerleírás DATASECTION-OPMI 1 BEVEZETÉS A hitelezési kockázatok
RészletesebbenVáltozások a fizetésimérleg-statisztikákban
Változások a fizetésimérleg-statisztikákban A BPM6 bevezetése dr. Durucskó Mihály osztályvezető Statisztikai igazgatóság Fizetési mérleg önálló osztály 2014. június 24. 1 Miről lesz szó A változások áttekintése
RészletesebbenJELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS
JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9
RészletesebbenSta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás
Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
RészletesebbenAz egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi
Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról május
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. május 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenSzerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei
Szerzőinknek A folyóiratunkba szánt kéziratok tartalmi és formai követelményei Szerzők, témák, szerkesztési elvek A Területi Statisztika szerkesztősége az eddigi szerzők megbecsülése és megtartása mellett
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
RészletesebbenKeresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység
Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenÚtmutató az asc-ben készített órarend importálásához. Gyors Áttekintő Segédlet
Útmutató az asc-ben készített órarend importálásához Gyors Áttekintő Segédlet Bevezetés Az asc órarendkészítő program széleskörű használata miatt fontosnak tartjuk, hogy támogassuk az így elkészített órarendek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ második negyedévében Budapesten gyorsult, míg a községekben lassult a lakásárak éves dinamikája
TÁJÉKOZTATÓ 2018 második negyedévében Budapesten gyorsult, míg a községekben lassult a lakásárak éves dinamikája Budapest, 2018. október 31. 2018 második negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Versengéses és önszervező tanulás neurális hálózatokban
Intelligens Rendszerek Elmélete : dr. Kutor László Versengéses és önszervező tanulás neurális hálózatokban http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 9/1 Processzor Versengéses
RészletesebbenA, B, C, D, E a vállalat vizsgált termékei
c) Vállalati versenyképesség-elemzés Az EU-felkészülésnek egyik kulcskérdése érthetô módon a versenyképesség. Minden olyan elemzési, tervezési módszer, vállalatirányítási és vezetési technika (és ennek
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
RészletesebbenA tej termékpálya nyerstej alapár prognózisának leírása. Az alapár kerete és definíciója, meghatározásának menete
A tej termékpálya nyerstej alapár prognózisának leírása I. A meghirdetés menete A nyerstej alapár prognózis ajánlása a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Önszabályzó (Szakmaközi) Megállapodásában
RészletesebbenA Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma
A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma 2013 A probléma fontossága és hatása a hétköznapi életre A prímszámok
RészletesebbenBlumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz
Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról január
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenTermelés- és szolgáltatásmenedzsment
Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Előrejelzési módszerek 14. Az előrejelzési modellek felépítése
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról április
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. április 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
Részletesebben90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle
Hunyadi László Kilencven éves a Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle az egyik legrégibb szakmai folyóirat, 1923 januárja óta gyakorlatilag folyamatosan megjelenik. Sokan, sokat írtak a történetéről.
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ második negyedéve során gyorsult a hazai lakásárak növekedése
TÁJÉKOZTATÓ 2017 második negyedéve során gyorsult a hazai lakásárak növekedése Budapest, 2017. november 3. 2017 második negyedéve során országos átlagban nominális alapon 5,1 százalékkal nőttek a lakásárak
RészletesebbenPiackutatás versenytárs elemzés
Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája
TÁJÉKOZTATÓ 2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája Budapest, 2017. május 5. 2016 negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen
RészletesebbenKvantitatív módszerek
Kvantitatív módszerek szimuláció Kovács Zoltán Szervezési és Vezetési Tanszék E-mail: kovacsz@gtk.uni-pannon.hu URL: http://almos/~kovacsz Mennyiségi problémák megoldása analitikus numerikus szimuláció
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján
KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2006. i adatok alapján 2006. ban a monetáris bázis 44,0 milliárd forinttal 2438,4 milliárd forintra nőtt. A forgalomban lévő készpénz
RészletesebbenIdősorok elemzése előadás. Előadó: Dr. Balogh Péter
Idősorok elemzése előadás Előadó: Dr. Balogh Péter Idősorok elemzése A társadalmi - gazdasági jelenségek időbeli alakulásának törvénszerűségeit kell vizsgálni a változás, a fejlődés tendenciáját. Az idősorokban
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról szeptember
Havi elemzés az infláció alakulásáról. szeptember A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenTanulmányok alatti vizsgák
Tanulmányok alatti vizsgák 1 GAZDASÁGI ÉS JOGI ALAPISMERETEK...2 2 ÜGYVITELI ISMERETEK...3 3 ÜGYVITEL GYAKORLAT...4 4 ÁLTALÁNOS STATISZTIKA ÉS STATISZTIKA GYAKORLAT...5 5 PÉNZÜGYI ISMERETEK...6 6 ADÓZÁS...7
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról december
Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. december 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti
RészletesebbenA közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai
Dr. Tánczos Lászlóné - Dr. Bokor Zoltán A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai Az EU több kutatási programja foglalkozik a közlekedés társadalmi
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
Részletesebben