EUREPGAP - globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért - Készítette: Csiki Andrea. Budapest,

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJESKÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány EUREPGAP - globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért - Készítette: Csiki Andrea Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I. rész Minőségügyi rendszerek...8 I. /1 Történelmi áttekintő...8 I. /2 Klasszikus minőségiskolák...9 Crosby...9 E.W. Deming...9 A.V. Feigenbaum...10 J. M. Juran...10 Közös pontok...11 II. /3 ISO II./4 ISO II. /5 HACCP...20 II. /6 Beszállítói rendszerek...24 EFSIS...24 BRC...24 IFS...25 II. /7 ISO II. /8 Szintézis az EUREPGAP-pel...28 II. rész EUREPGAP növénytermesztés...30 II./ 1 Általános ismertetés...30 EUREP...30 GAP...30 Élelmiszerbiztonság...31 Nyomonkövetés...32 II./ 2 EUREPGAP rendszer célja, feladata, előnyei, EUREPGAP rendszerek, dokumentumok...34 Célja...34 Feladata...34 Előnyei...34 EUREPGAP rendszerek...35 EUREPGAP dokumentumok

3 III./3 Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumok a Zöldség- és Gyümölcs termesztés esetében...36 III. rész A hazai zöldség- és gyümölcstermesztés helyzete...56 IV. rész EUREPGAP akkreditáció megszerzése egy tanúsító cégnek.66 IV. /1. Látogatás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba...66 IV. /2 Találkozó egy EUREPGAP felkészítővel...68 IV. /3. Kapcsolatfelvétel a Foodplus-szal, akkreditáló testület keresése...69 IV. /4. EUREPGAP követelmények a tanúsító céggel/ cégekkel kapcsolatban...71 IV. /5 Követelmények az EUREPGAP auditorral szemben...73 IV. /6 Követelmények az EUREPGAP ellenőrrel szemben...75 Befejezés

4 Bevezetés Napjaink egyik fontos kérdése az agrárgazdaság. Hogyan lehetne javítani a magyar helyzeten? Milyen eszközökkel? Egyáltalán lehet-e javítani rajta? Költőibbnél költőibb kérdésekkel állnak szembe azok az emberek, akik válaszokat keresnek ezen kérdésekre. Szakdolgozatommal én is ezen egyének számát gyarapítom. Igenis hiszem, hogy a magyar agrárpiac fejlesztése nem kétségbeesett küzdelmi harc. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor különböző feltételrendszereknek kellett eleget tenni. Ez természetesen azt is jelentette, hogy az agrárgazdaságbeli jogszabályoknak is közelíteni kellett az Európai Uniós normákhoz. A harmonizáció során nagyon fontos szempont az ország adottsága, hagyománya és mivel Magyarország főként agrárországnak tekinthető, fontos jogharmonizációt igénylő terület volt a növénytermesztés, növényvédelem állattenyésztés, állategészségügy, takarmányozás és az élelmiszertörvény. A jogharmonizációs sokszor azonban nem elegendő, ahhoz, hogy a magyar gazdák a Közös Piacon is megállják a helyüket, szükségük van (lenne) egy olyan tanúsítványra, melyet az Európai Unió egész területén elfogadnak. Ezért jött létre az EUREPGAP. Szakdolgozatommal szeretném bemutatni az EUREPGAP célját, hasznát vonatkoztatva a magyar helyzetre, hiszen ez a téma itthon még gyerekcipőben jár. Az EUREPGAP névvel először a szakmai gyakorlati helyemen találkoztam. A cég minőség és környezetvédelmi rendszerek tanúsításával foglalkozik, de szeretné bővíteni tevékenységi körét, ezért szerettek volna mindent megtudni az EUREPGAP mezőgazdasági irányítási rendszerről. A kutatási munka rám hárult, így egyértelművé vált, hogy a szakdolgozati témám is erről a rendszerről szóljon. Az International Cert Hungary Kft.-vel (szakmai gyakorlati helyem) már januárjától tartottam a kapcsolatot, ugyanis szakmai gyakorlati helyem keresése ez - 6 -

5 időtájban történt. Tehát az EUREPGAP-pel kapcsolatos helyzetfelmérések és kutatási munkák is innentől kezdődtek meg. Három tényező motivált a kutatási munkával kapcsolatban: 1. Bizonyítani szerettem volna a cégnek és természetesen saját magamnak is, hogy egy teljesen új témát fel tudok dolgozni és ezzel a segítségükre leszek 2. Tudtam, hogy a kutatási eredményeimet magam is hasznosíthatom a későbbiekben (szakdolgozat) 3. Érdekelt ez a téma, hiszen alföldi lakóhelyem lévén a körülöttem lévő emberek a mezőgazdaságból élnek. Az EUREPGAP mezőgazdasági tanúsítvány nem csak az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt olyan fontos, hanem azért is, mert a magyar mezőgazdaságnak szüksége van egy jótevőre. Én úgy látom, hogy ez a rendszer segítséget nyújt, egy biztos alapot ad, adhat a hazai termelőknek. Nem csak azért, mert kötelezővé tehetik, hanem az egészségünk megőrzése miatt is. Egy termelői csoport ne azért vezessen be EUREPGAP-et, mert azt megkövetelik tőle a beszállítók, hanem azért, mert nekik is fontos az egészségünk, az egészségünk védelme. Az EUREPGAP rendszer itthon - már fentebb is említettem - gyerekcipőben jár. Hazai tanúsítók közül is csak egy pár foglalkozik ilyen tanúsítványok kiadásával (TÜV, SGS, DNV, akiknek anyavállalatuk már megszerezte az akkreditációt). Ezen tanúsítók tanúsítványai nagyon drágák, mivel általában külföldi auditorokokkal auditáltatják a rendszert. A külföldi auditorok ideutaztatása plusz költség, ha itthoni tanúsító magyar auditorral tanúsítaná a rendszert, már sokkal kevesebbe kerülne. Ezek az alapgondolatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az International Cert Hungary Kft. fontolóra vegye az EUREPGAP akkreditáció megszerzését. Arról nem is beszélve, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is csatlakozni kíván az EUREPGAP rendszer kiépítésének és tanúsításának a programjához. Valószínűsíthető, hogy jövő évtől szeretnék ösztönözni a termelőket, termelő csoportokat az EUREPGAP megszerzésére, és valamilyen támogatást szeretnének (pályázat formájában) nyújtani az ilyen rendszert bevezetők részére

6 Szakdolgozatom célja tehát bemutatni magát az EUREPGAP rendszert. Miben más, mint az egyes minőségügyi rendszerek, hol, milyen területeken érdemes ilyen rendszert tanúsíttatni Magyarországon, és legvégül szeretném ismertetni azt is, hogy egy tanúsító cég EUREPGAP akkreditációjára, hogyan lehet felkészülni. De mi is tulajdonképpen ez az EUREPGAP? Hogy egy idézettel éljek az EUREPGAP nem más, mint: globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért. EUREPGAP Általános előírások (2003):p.3 Globális, hiszen nemzetközileg elfogadott és elismert szabványról van szó, partneri viszonyt feltételez, mivel az egyes országok elfogadják az EUREPGAP tanúsítványt és mindez a mezőgazdaságra vonatkozólag, hogy fenntartsuk és fejlesszük azt. Nagyon röviden ennyit is jelent az EUREPGAP, de a későbbiekben azért lehet majd látni, hogy sokkal összetettebb és bonyolultabb rendszerről van szó, mint ahogy azt először gondolnánk. 8

7 I. rész Minőségügyi rendszerek I. /1 Történelmi áttekintő Honnan is indultak el egyáltalán ezek a minőségügyi rendszerek? Hiszen sokan mondják, hogy ezek az Újkor szüleményei De ha az ember egy kicsit jobban belegondol, akkor rájön, hogy már az Ókorban az Egyiptomiak is ISO-ztak. Na persze nem szabványok szerinti tanúsításról volt szó, de nekik is megvoltak az írott technológia utasításaik. Csak akkor még nem így hívták őket. Gondoljunk csak bele, itt van például a Halottak könyve, ebben részletesen leírták a múmia elkészítésének folyamatát. Ma ez talán a Helyes Gyártási Gyakorlatnak felel meg, vagy legalábbis hozzá hasonlít. De ha valakinek ez egy kicsit bizarr, akkor ott vannak a kínaiak, akik már azonosították termékeiket. Ez mi, ha nem minőségügy? A Középkor is bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a minőség mindig is a középpontban állt, és nem a mai vevőcentrikus világ találmánya. A középkori céhek végtermékeiket egy pecséttel látták el, melynek eredményeképp a vásárlók tudták, hogy jó, megbízható minőségű (vagy rossz, megbízhatatlan) céhmestertől származó termék került a kezükbe. Az Újkor pedig ténylegesen a szabványosítás kezdetét jelentette. Ekkor jelentek meg a termékszabványok, ekkor indult el Henry Ford jóvoltából a vállalaton belüli minőségügyi szervezet. Futószalaggyártás, minőség-ellenőrzés. Ezek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban ilyen gyors ütemű fejlődést mutasson a minőségügy. STandard-Team Kft (2005). 9

8 I. /2 Klasszikus minőségiskolák Négy fontos nevet említenék (a teljesség igénye nélkül) meg, akik szerintem igazából hozzájárultak a mai minőségképünk kialakulásához. P.B. Crosby, E.W.Deming, A.V.Feigenbaum, J.M.Juran. Crosby Crosby szerint a minőséget legfőképpen a vezetőség tevékenysége határozza meg. A minőség nem más, mint a követelményeknek való megfelelés, vagyis már a hetvenes években is felismerték, hogy a vevői követelmény az, amely meghatározza a minőséget. A minőséget biztosító rendszerek alapja a megelőzés (MSZ EN ISO as pont, melyet auditok alkalmával előszeretettel kérdeznek is az auditorok. Indult-e valamilyen megelőző tevékenység az elmúlt egy évben?, a megelőzés és nem a hibák javítása. Véleménye szerint a vállalat működésének törekednie kell a 0 hibára, amelyet megint csak a megelőzéssel lehet a legjobban elérni. E.W. Deming Deming nevéhez fűződik a PDCA modell, mely a mostani ISO 9001-es, illetve ISO es rendszerek építőeleme. A folyamatos minőségjavítás ezen rendszereknél alapkövetelmény. A minőség javítására állandó célokat kell kitűzni (ISO es szabványpontja is ezt írja le). Véleménye szerint az alkalmazottakat ösztönözni kell, ahhoz, hogy végső célként büszkék és elégedettek legyenek a kollégák. Ha pedig büszkék és elégedettek, akkor jobb eredményt produkálnak, ez pedig a cégnek is profitot hoz. Deming 14 pontjában a vezetésre is nagy figyelmet fordít, egy új korszerű vállalatvezetési filozófia kialakítását kezdeményezi, melyben a vezetők feladata a vállalaton belül a változások irányítása. 10

9 A.V. Feigenbaum Feigenbaum nevéhez fűződik a Teljeskörű Minőségszabályozás (TQC), amelynek a nevében is szerepel, hogy teljeskörű, tehát a vállalat minden egyes részére kiterjedő szabályozást jelent. A TQC szerint a termék és a gyártási folyamatokat már a gyártás előtt meg kell tervezni. A minőség a vállalaton belül minden részlegre és tevékenységre vonatkozik. A minőség nem más, mint a vevők elvárásai adott termékekkel szemben. Ez tehát azt jelenti, hogy a minőség nem a mérnökök, kereskedők és nem is a vezetőség elvárása. Nekik csak abban van szerepük, hogy elősegítsék a minőség kialakulását adott terméknél, de nem ők a döntéshozók. J. M. Juran A klasszikus minőségiskola utolsó tanáránál a minőség (vagy Juran) trilógiát érdemes jobban kielemezni: Minőségszabályozás Minőségtervezés Minőségjavítás A minőségszabályozás a pénzügyi szabályozáshoz hasonlít, hiszen itt azt ellenőrizzük, hogy a minőségcélok teljesültek- e a gyártás során, szükség esetén pedig korrigálunk. A minőségtervezés egyfajta költségvetésnek fogható fel, mely egy előkészítő folyamat a minőségcélok elérésének módszereihez, eszközeihez. A minőségjavítás pedig költségcsökkentést jelent. Azért alkalmazzák, hogy bevezetésével jobb teljesítményt érjenek el. A minőség egyet jelent a használatra való alkalmassággal, éppen ezért a vevői igényeket át kell alakítani a gyártási folyamat jellemzőivé. Ő is különböző feladatokat szán a vezetőségnek: fontos a képzés illetve ő mondja, ki először, hogy a vezetőségnek igenis részt kell vennie az alkalmazottak elismerésében. 11

10 Közös pontok Abban mindegyik iskola egyetértett, hogy a vezetőségnek részt kell vállalnia a minőség kialakításának folyamatában, el kell köteleznie magát a minőségügy iránt. A megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni és nem a hibák javítása a cél. Fontos a folyamatosság, akár az emberek képzésről, akár magáról a vállalat fejlesztéséről legyen szó. A végső cél egy átfogó minőségügyi tevékenység kialakítása, melyet csak úgy lehet elérni, ha a vállalatnak világos célkitűzései, irányelvei vannak a követelményei meghatározásához. És ezzel el is érkeztünk a minőségügyi rendszerek alapjaihoz. International Cert Hungary Kft.(2005) 12

11 I. /3 ISO 9001 Az ISO 9000 szabványcsalád kialakulása 1. számú táblázat Kiadási év Nemzetközi szabvány Magyar szabvány 1979 BS ISO 9000: MSZ EN ISO 9001, 9002, 9003: MSZ EN ISO 9001, 9002, 9003: ISO 9001: MSZ EN ISO 9001: 2001 (International Cert Hungary- STandard Team Kft. (2005):p.1) Mint látható a szabvány kezdetleges formája 1979-ben jelent meg BS 5750 néven. Ezt követte az 1987-es nemzetközi szabványsorozat, melynek a magyar fordítása ben, tehát öt évvel később jelent MSZ EN néven jelent meg. Az ISO 9002 és 9003 szabványok az ISO 9001: 2000 szabványcsalád megjelenésével megszűntek. Ezeket az ISO 9001 es szabvány helyettesíti, melynek magyar nyelvű fordítása 2001-ben jelent meg, így tehát a jelenleg érvényben lévő magyar szabvány teljes neve MSZ EN ISO 9001 :2001, melyben az MSZ a magyar szabványra utal, az EN, azt jelenti, hogy európai szabványról van szó a 9001 maga a szabványt és a 2001 pedig a szabvány kiadásának (jelen esetben magyarra fordításának dátumát) jelöli. De mire is jó ez a rendszer? Manapság egyre kiélezettebb a verseny hazánkban, ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal csak fokozódott. A vállalatoknak ahhoz, hogy életben maradjanak és nemzetközi piacokon is életképesek legyenek, rendszerszemléletűen kell működniük. 13

12 Ma már nem elég csak a papír, alapkövetelménnyé vált, hogy a cégek megfelelő minőségmenedzsment rendszerrel rendelkezzenek, és a rendszernek való megfelelőséget egy tanúsítvány is igazolja. Így érhető el, hogy a vásárló és a gyártó egy nyelvet fog beszélni, könnyebben tudják a vevői elvárásokat kielégíteni, javul a piacon való megjelenésük egy ilyen tanúsítvány kézhezvételével, illetve burkolt reklámként is felhasználható egy ilyen rendszer, hiszen a tanúsító szerv logója felkerülhet a cég prospektusaira, nyomtatványaira, mely a pozitív kép kialakítását eredményezi egy leendő ügyfélben. Arról nem is szólva, hogy rendszer működtetésével a szervezeten belüli funkciók, felelősségi körök, jogkörök rendezettebbé válnak, mindenki tisztában lesz saját munkakörével, és az egyes tevékenységek sokkal jobban nyomonkövethetővé válnak (iktatási rendszer, dokumentálás fontossága). A végső cél tehát nem a felesleges papírgyártás, hanem a vevő bizalmának elnyerése és megtartása. Ezek az előnyök minden minőségügyi szabványra igazak, tehát mindegyiknél le lehetne írni ugyanezeket az előnyöket, pozitív tulajdonságokat, hiszen ezeket a rendszereket azért találták ki, hogy a vevőben bizalmat ébresszenek. Az ISO 9001-es rendszer bevezetése kétféleképpen történhet: a) Cégen belül saját tanácsadóval b) Külső tanácsadóval, felkészítővel Mindkét lehetőségnek megvannak az előnyei és hátrányai, hiszen az első esetben valószínűleg egy olyan kolléga építi ki a rendszert, aki tisztában van a cég sajátosságaival, valamennyire jártas a minőségügyben és mindig ott van a cégnél, tehát a nap bármely pillanatában tud ezzel foglalkozni (vagy az is lehet, hogy ténylegesen csak ezzel a feladattal bízták meg). Ez jóval olcsóbb megoldás és hosszútávon is működtethető, hiszen valószínűleg ez az ember lesz a cég minőségügyi megbízottja (minőségirányítási vezetője), de azt nem szabad elfelejteni, hogy a második esetben egy felkészítő cég sokkal több tapasztalattal 14

13 rendelkezik. Drágább ugyan, de állami támogatás igénybevételével ezen költséget akár a felére is csökkenteni lehet (lehetett szeptember 30-ig volt ilyen pályázatra (GVOP es pályázat) lehetőség). Ezen felkészítő cégek tanácsadói tapasztalt szakemberek, sok rendszer építésében segédkeztek. Tudják melyek a rendszer súlypontjai, melyek azok a területek, szabványpontok, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítani és nem utolsósorban, míg egy minőségirányítási vezető évente egy maximum két (mostanában léteznek fél éves felülvizsgálati auditok is) auditon vehet részt, a tanácsadók nap mint nap találkoznak auditorokkal. Tudják, hogy mit kérdeznek egy tanúsítás vagy felülvizsgálat alkalmával, melyik tanúsítónak milyen elvárásai vannak. Az ISO 9001-es rendszer kiépítése után a cég 3 hónapig próbaüzemelést tart. A három hónap elteltével a cégnek lehetősége van előauditot kérnie a tanúsító cégtől. Ez nem kötelező, de mindenképpen ajánlott, hiszen ez az audit még nem megy élesben, de az auditor külső szemmel olyan eltérésekre hívhatja fel a figyelmet, amelyet kiküszöbölve a tényleges tanúsító auditon már nem kell szembenézni. A tanúsítást tevékenységtől függően szakauditor /ok vagy auditorok és szakértők végzik. A gyakorlati helyemen lehetőségem nyílt több ilyen auditon is részt (betanuló auditorként) venni, így saját tapasztalataimat osztom meg. Az audit elő-, utómunkálatokból és magából az auditból (a cég telephelyén/ helyein) áll. Az előmunkálatokba olyan dolgok tartoznak, mint az auditálandó cég dokumentációs rendszerének áttekintése, auditterv készítése, egyszóval felkészülés az auditra. Az audit a céggel előre leegyeztetett időpontban zajlik. Első évben beszélünk tanúsító auditról. Ha a tanúsítás sikeres a cég egy tanúsítványt kap arról, hogy ISO 9001 szerint működik a cég. Ez a tanúsítvány három évre szól, de a tanúsítás követő két évben is végeznek ellenőrzést a tanúsító szervek. Ezeket első illetve másodéves felülvizsgálati auditnak hívják. Ilyenkor az auditorok nem minden szabványpontot ellenőriznek le, hanem csak egyes területeket. Majd következik a harmadik év, ahol ismét az egész szabványpontokat egyenként végigveszik. 15

14 Maga a tanúsítás a már említett auditterv (melyet előzetesen kap meg a cég) szerint zajlik. Szigorú követelményeknek kell itt is megfelelni az auditoroknak, az akkreditációs testületek (Magyarországon a NAT) percre pontos időintervallumot határoznak meg az auditokkal kapcsolatban. Az auditoroknak titoktartási kötelezettségük van, tehát semmilyen információt nem adhatnak át külső személynek, emellett egy függetlenségi nyilatkozatot is alá kell írniuk, hogy a céggel a tanúsítást megelőzően semmilyen kapcsolatban nem álltak. A tanúsítás közben az auditor kérdéseket tesz fel a cégvezetőknek, alkalmazottaknak attól függően, hogy a vizsgált szabványpont milyen területeket érint (pl.: a minőségpolitikát a cég minden alkalmazottjának ismernie kell, tehát ha megkérdezik a portást, neki is kötelessége egy pár szóban elmondania, hogy a szervezetnek mi a hivatalosan kinyilvánított általános szándéka és irányvonala a minőségre nézve 1. A papírok, (minőségirányítási kézikönyv, eljárások, utasítások, bizonylatok stb.) átnézése után vagy közben (az audittervtől) függően az auditor magán a telephelyen is vizsgálódik. Az audit befejeztével az auditor elkészíti a jelentését (a cégnél az auditorok laptop-on jegyzetelnek, így gyorsítják meg saját munkájukat), melyet átad az értékelésekkel, megállapításokkal, ajánlásokkal, esetleges nemmegfelelőségek (eltérések) listájával. Az eltérések lehetnek kicsik, illetve nagyok. Nagy eltérés esetén a tanúsítványt visszavonják a cégtől. A kis eltérések kijavítása kötelező, az auditor adja meg azt az időpontot, amikorra ezt végre kell hajtani. Az audit itt még nem ér véget, hiszen az utómunkálatokba olyan elemek tartoznak, mint a tanúsítvány kibocsátása, illetve a kapcsolattartás. A tanúsítás folyamata minden irányítási rendszernél hasonlóképpen zajlik, így tehát az egyes rendszerek részletes elemzésénél ezt már nem fogom még egyszer leírni. A tanúsítani csak az ISO 9001-et lehet, mely egy komplex követelményrendszernek felel meg, az ISO 9000 szabványcsaládnak több tagja is van, melyek pl. a rendszer kiépítésében nagy szerepet, segítséget játszhatnak. 16

15 Az ISO 9000: 1994-es család: ISO : irányelvek a kiválasztáshoz és alkalmazáshoz ISO : általános irányelvek a 9001, 9002, 9003 alkalmazásához ISO : irányelvek a szoftverfejlesztés, szállítás, karbantartás terén ISO : irányelvek a megbízhatósági program irányításához ISO 9001: komplex követelményrendszer ISO 9002: késztermék alapján történő gyártás ISO 9003: termék minőségének ellenőrzése ISO : Fejlesztési ajánlások, irányelvek ISO : Szolgáltatások ISO : Feldolgozott anyagok ISO : Irányelvek a minőségjavításhoz (TQM) (International Cert Hungary Kft (2005) Az ISO 9000 Új szabványcsalád tagjai 2. számú táblázat Minőségbiztosítási rendszer 9000: :1992 Minőségirányítási rendszer Szótár ISO 9000: : :1994 ISO 9001: : :1994 Tökéletesítés ISO 9004:2000 (International Cert Hungary Kft. - STandard-Team Kft.(2005):p.2) Az ábrából is jól kiolvasható, hogy az ISO 9001: 2001 a tanúsítás alapja, míg az ISO 9004 egy iránymutatás a minőségirányítási rendszer tökéletesítése érdekében, ahhoz, hogy a MIR eredményesebben és hatékonyabban működjön. Az ISO 9001 nem más, mint a folyamatszemléletű megközelítés modellje: 17

16 A folyamatszemléletű megközelítés modellje 1. számú ábra A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése Vevői A vezetőség felelősségi köre Vevői Gazdálkodás az erőforrásokkal Mérés, elemzés és fejlesztés Megelégedettség Követelmények Bemenet A termék előállítása Termék Kimenet (MSZ EN ISO 9004:2001 magyar szabvány(2001):p.7) Ebből az ábrából lehet látni, hogy az egyes szabványpontok miként alkotják a folyamatosságot. Föntről haladva az 5-ös szabványpont A vezetőség felelősségi köre, majd a 6. szabványpont: Gazdálkodás az erőforrásokkal, 7.A termék előállítása és végül a 8.pont:Mérés. Elemzés és fejlesztés. Ezek együtt alkotnak egy folyton ismétlődő ciklust, mely a PDCA modell alkalmazásával a fő fejezetek eképp tagolódnak: Az ISO 9001 szabványpontjainak tagolódása a PDCA modell szerint 3. számú táblázat 4.1. Általános követelményektől 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatokig 7.3. Terméktervezés és fejlesztéstől 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtásig 7.6. A mérő és megfigyelőeszközök kezelésétől PLAN DO CHECK 8.2 Figyelemmel kísérés és mérésig 8.3. A nem megfelelő termék kezelésétől 8.5 Fejlesztésig ACT (Saját készítésű táblázat) 18

17 I. /4 ISO A környezetünk védelme, biztonsága egyre jobban foglalkoztatja a világot. A technika rohamos fejlődésével mára már nem csak a multinacionális cégek, hanem a kis- és középvállalkozások is egyre inkább elhivatottak a környezet megóvásáért. Ez a minőségügyi rendszer tulajdonképpen nekik szól, olyan cégeknek, akik tesznek is valamit e nemes cél érdekében. Az MSZ EN ISO 14001: 2005 az EN ISO 14001: 2004 magyar változata. Mint látható ez egy nagyon frissen jóváhagyott szabvány, az auditált cégek még a régi szabvány szerint lettek tanúsítva (MSZ EN 14001: 1997). Az ISO célja a környezetvédelem segítése és a szennyezés olyan mértékű megelőzése, amely egyensúlyban van a társadalmi-gazdasági szükségletekkel. MSZ EN ISO 14001: 2005 szabvány (2005): p.3 A környezetközpontú irányítási rendszernek csakúgy, mint az ISO 9001-nek illeszkednie kell a szervezet irányítási rendszerébe, tehát nem lehet elhatároltan, külön részként kezelni. A felső vezetésnek itt is határozott szerepe van: el kell köteleznie magát a rendszer hatékony működtetésére (környezeti politika kidolgozása, megfogalmazása ugyanúgy mint az ISO 9001 minőségpolitikája vagy az éves környezeti célok kijelölése csakúgy, mint a minőségirányítási rendszerben a minőségcélok meghatározása). Egy szervezet, melynek ISO 9001-es és ISO es rendszere is van érdemes átgondolnia, hogy ezeket a rendszereket integráltan működtesse. Nem hiába változtatták meg az 1997-es szabványt, hiszen a változtatás egyik célja tulajdonképpen ez is volt: fokozni a két szabvány összhangját. Az MSZ EN ISO 14001: 2005 B melléklete erre utal, hiszen az ISO 9001:2000 és az ISO 14001:2000 közötti megfelelőségeket írja le. Audit tapasztalataim során volt olyan cég, mely integráltan működtette ISO 9001-es és IOS es rendszerét (ATEVSZOLG Rt.). 19

18 Az integrált rendszerműködtetés előnyét abban is láttam, hogy voltak olyan célok a részvénytársaság életében, melyeket egyaránt fel tudtak használni minőségcélnak és környezeti célnak egyaránt, de a belső auditot vagy a vezetői átvizsgálást is évente egyszer egy időben meg tudták tartani. Hasonlóan az ISO 9001-hez az ISO nek is van egy mankója : az ISO 14004: 2004 vagy a magyar változata az MSZ 14004: Ez az általános irányelv csakúgy, mint az ISO 9004 szintén nem tanúsítható, csak a megértéshez, a különböző módszerek megismeréséhez nyújt segítséget. Az ISO es rendszer a folyamatszemléletű megközelítésben is hasonlóságot mutat az ISO 9001-es rendszerrel: mindkettő a PDCA modellre épül: Az ISO folyamatszemléletű megközelítése 2. számú ábra (MSZ EN ISO 14004: 2005 magyar szabvány: p.6) Az auditálás folyamata hasonlóan zajlik, mint az ISO 9001-es rendszernél, azzal a különbséggel, hogy a környezetközpontú irányítási rendszernél már kötelező az előaudit. 20

19 Tehát előaudit alkalmával tájékozódik az auditor az auditálandó cégről. Az itt felvett hibák azonban ugyanúgy nem számítanak még igazi eltérésnek mint az ISO 9001-nél. 21

20 I. /5 HACCP A HACCP (Hazard Analizis and Critical Points) magyar megfelelője Veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok. Olyan rendszer, mely minden területen alkalmazható lenne, mégis az élelmiszeriparban terjedt el leginkább. Történelmi háttere Mintegy 50 évvel ezelőtt a NASA és Pillsbury Co dolgozta ki a HACCP alapelveit. Csak tizenhét évvel később az élelmiszervédelmi nemzeti konferencián mutatták be a rendszer jellegzetességeit. Először 1974-ben, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszeripari Minisztérium használta fel. Magyarországon 1987-ben jelent meg, akkor honosította ugyanis az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumainak országos tanácsadó bizottsága a HACCP rendszert. dr. Sembery Péter (2000) A HACCP támaszpontjai A rendszer hét fő alapelvvel rendelkezik. A végső alapelveket a Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv) Bizottság fektette le 1993-ban. Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv nyújt segítséget a HACCP rendszer alkalmazásához. A módszer alkalmazását az élelmiszeripar és vendéglátóipar egyes területein 1997-től tették kötelező érvényűvé. CCP, folyamatábra, döntési fa A HACCP módszer lényege, hogy kritikus szabályozási pontokat megállapítva veszélyelemzést készítsünk. Ahhoz, hogy egy adott folyamat elemét CCP-nek (=kritikus szabályozási pontok) nyilvánítsunk, meg kell határozni a lehetséges hibahelyeket, vagyis fel kell ezen helyeket térképezni. Ezért is szükséges az adott folyamatról egy térképet, folyamatábrát vagy műveleti térképet elkészíteni, melyek végül segítséget nyújtanak a hibahelyek felméréséhez. A döntési fa pedig egy adott műveletről vagy éppen egy veszélyforrásról segít eldönteni, hogy kritikus lesz vagy sem. 22

21 A HACCP alapelvei 1. alapelv: Veszélyelemzés Három fő részből áll: 1. Azonosítja a lehetséges veszélyeket, kockázati tényezőket az élelmiszer előállítás valamennyi szakaszában (nyersanyagtermelés, feldolgozás, gyártás elosztás, forgalmazás) 2. Megbecsüli a kockázati tényezők előfordulásának valószínűségét 3. Intézkedéseket hoz az ellenőrzéshez 2. alapelv: Kritikus ellenőrzési pontok azonosítása A kritikus szabályozási pontokat (CCP) határozza meg. Ez tehát azt jelenti, hogy olyan helyeket, műveleti lépéseket, eljárásokat ellenőriz, amelyeknél a kockázati tényezők vagy minimálisra csökkenthetők vagy teljes mértékben kiküszöbölhetők. Ide tartozik az élelmiszer előállítás valamennyi fázisa. 3. alapelv: A kritikus határértékek kidolgozása A kritikus határértékek válaszfalt jelentenek a megfelelő és nemmegfelelő között. A kritikus ellenőrzési pontok paraméterei meg kell feleljenek ennek a határértéknek. 4. alapelv: A felügyeleti (monitoring-) rendszer kidolgozása Ahhoz, hogy a CCP-k ellenőrzése biztosítva legyen egy felügyeleti (ellenőrző) rendszert kell kidolgozni. Ebben a monitoring rendszerben rendszeres megfigyeléseket, méréseket kell végezni, hogy a kritikus szabályozási pontok ténylegesen szabályozottak legyenek. Ezeket a felügyeleteket lehet folyamatosan vagy előre meghatározott időközönként is végezni. 23

22 5. alapelv: Korrekciós lépések A hibajavító eljárások kialakítása a nem szabályozott CCP esetében kell alkalmazni. A felügyeleti rendszer segítségével tájékozódhatunk ha esetlegesen egy CCP kiesett a kontroll alól. Ezen lépések segítségével gondoskodhatunk a hibajavításról. 6. alapelv: Igazoló eljárások Az igazoló eljárások a monitoring rendszer kiegészítése céljából jöttek létre. Olyan ellenőrző eljárásokat tartalmaz, melyek igazolják a HACCP rendszer hatékony működését. 7. alapelv: Dokumentálás A hetedik alapelv egy olyan dokumentálási rendszer meglétét feltételezi, amelyek az alapelvekkel és az alapelvek alkalmazásával kapcsolatos összes eljárást, adatnyilvántartást, feljegyzést tartalmaz. Koczor Zoltán (2001); dr. Sembery Péter (2000) 24

23 II. /6 Beszállítói rendszerek Az élelmiszerbiztonság kérdése napjainkban legalább olyan vitatott téma, mint a környezetvédelem. Az élelmiszerbiztonság nem csak a már feldolgozott termékekre kell, hogy érvényes legyen, hanem a feldolgozatlan tehát nyers- és alapanyagokra (tehát a mezőgazdasági terményekre is!) egyaránt. Tulajdonképpen ezen a ponton kapcsolódik össze az EUREPGAP az élelmiszerbiztonsági rendszerekkel, tehát a BRC, IFS EFSIS vagy az ISO es rendszerrel. Az élelmiszerbiztonságnak is megvannak a maga követelményei, követelményrendszerei, melyet hazánkban a 178/2002/EC rendelet foglal össze. Ezen követelmények kielégítéséért felelősek ezen rendszerek. A rendszerek többsége a HACCP elvén alapul, de azzal a különbséggel, hogy míg a HACCP csak a termék előírás szerinti legyártásával és ellenőrzésével foglalkozik, addig a többi rendszer a szervezet egészére koncentrál. A végső cél: a minőség felé való erőteljesebb elmozdulás. A rendszerek a szakmai tartalmat nézve szinte azonosak, különbségeket a nemmegfelelőségek megfogalmazásában és az értékelésben lehetne találni. A rendszerek elsősorban a kiskereskedelmi (saját) márkára vonatkoznak. EFSIS (European Food Safety Inspection Service) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Ellenőrző Szolgálat az ISO 9001, a HACCP elvek a Jó Gyártási /Higéniai/Laboratóriumi Gyakorlat elemeit ötvözi rendszerében. BRC (British Retailer Consorcium) Brit Kereskedők Egyesülete szintén a HACCP elveire épülő rendszert dolgozott ki, de itt az ISO 9001 mellett a környezetvédelemre is összpontosítja a figyelmet, így az ISO es rendszer követelményeinek alkalmazását is előírja. Az EFSIS szabványát is figyelembe vették a BRC rendszer kialakításánál) tól egybeolvadt az EFSIS szabványával. 25

24 IFS (International Food Standard) Míg az előző két rendszert az angolok fejlesztették ki, az IFS követelményeit francia és német szervezetek állították össze. A követelményrendszer megállapításánál figyelembe vették az előző két rendszert és az ISO 9001-et. A három rendszer közül ez a legelterjedtebb Európában (mára már Lengyelország, Ausztria, Belgium, Hollandia Anglia és Olaszország is csatlakozott a rendszerhez), nagyobb áruházak, áruházláncok (Metro, Spar, Auchan, Cora) is általában ezt követelik meg beszállítóiktól. Az IFS rendszerek különösen figyelnek a vevői igényekre, és a nyomonkövethetőségre, hiszen ez az egyik alappillér ebben a rendszerben (csakúgy, mint az EUREPGAP-nál). STandard-Team Kft (2005) 26

25 II. /7 ISO Egyelőre még csak a tervezet van készen, de az ISO lesz az első független élelmiszerbiztonság irányítási rendszer, melyet nem profitorientált szervezet dolgozott ki, így joggal lesz elvárható az is, hogy a tanúsítványt a hatóságok is elismerjék. Az ISO szabványcsalád felépítése hasonló a többi ISO rendszerhez: ISO 22001: Várhatóan ez lesz a jelenleg érvényben lévő ISO 15161: 2001 szabvány felülvizsgálati változata ISO 22002: április 26-án bocsátotta szavazásra az ISO/TC 34 titkársága azt a nemzetközi szabványtervezetet, amelyet az USA nyújtott be, és amely az ISO 9001 mezőgazdaságban való alkalmazásához nyújt majd útmutatást. ISO 22003: március 1-én körözte az ISO/TC 34 Titkársága azt a francia szabványjavaslatot, amely az élelmiszer-biztonsági rendszerek auditálását és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelményeket fogja tartalmazni. Jóváhagyás esetén a szabvány kidolgozásában részt vesznek az ISO/CASCO és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum szakértői is. A téma fontosságára való tekintettel az ISO ezt a kiadványt még 2005-ben publikálni fogja műszaki előírásként. ISO 22004: Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Útmutató az ISO alkalmazásához. A dokumentum az ISO/DIS es A mellékletének javított, továbbfejlesztett változata lesz, amely műszaki előírásként, az ISO rel egy időben 2005 szeptemberében fog megjelenni. Újabb javaslatként merült fel, hogy tartozzon az anyaghoz egy olyan melléklet, amely kifejezetten a kisvállalkozások számára tartalmaz majd útmutatásokat. 27

26 ISO 22005: Az ISO/CD Nyomon követhetőség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános alapelvek és útmutató a rendszer tervezéséhez és kialakításához című bizottsági tervezet bekerül a es sorozatba. Sándor Miklós (2005) 28

27 I. /8 Szintézis az EUREPGAP-pel Minőségügyi rendszerek szintézise az EUREPGAP-pel 4. számú táblázat HACCP, Minőségügyi rendszerek ISO 9001 ISO BRC, IFS, EFSIS, ISO EUREP- GAP Mire vonatkoznak? Minőségirányítási követelményrendszer, mely a minőségre összpontosít Környezetirányítá si követelményrendszer, mely főképp a környezeti terhelés csökkentéséért felel Élelmiszerbiztonságra vonatkozó rendszerek Mezőgazdasági rendszerszabvány EUREPGAP - általános szabályai EUREPGAP ISO ISO 9004 ISO ISO ISO ISO Követelmény rendszeriránymutatás ellenőrzési pontok és megfelelőségi kritériumok EUREPGAP ellenőrző lista 29

28 NAT-nál Akkreditáció NAT-nál is lehetséges MSZ EN szerint NAT-nál is lehetséges MSZ EN szerint ISO esetében lehet erről beszélni: (pl.: SWEDAC) EN szerint egyelőre még nem (pl. SWEDAC) EN (terméktanú sítás) szerint +Foodplus HACCP: csak oklevél, nincs tanúsítás, Előaudit Előaudit egyszeri (lehetséges)+ (kötelező)+audit ellenőrzés audit (tanúsító-1.2. ISO 22001: Tanúsítás (tanúsító felülvizsgálati előaudit+ audit felülvizsgálati audit, ismétlő (tanúsító-1. és audit, ismétlő audit) 2. audit) felülvizsgálati audit, ismétlő audit) ISO 22001: Kötelező, kötelező, évente Kötelező, évente Belső audit évente legalább legalább egyszer legalább egyszer egyszer Mire épül? PDCA modell PDCA modell HACCP Kötelező, évente legalább egyszer HACCP GAP és ISO 9001 (Saját készítésű táblázat) 30

29 II. rész EUREPGAP növénytermesztés II. /1 Általános ismertetés Az EUREPGAP az EUREP ( Euro Retailer Produce Working Group -Európai Kiskereskedői Termék Munkacsoport) és a GAP ( Good Agricultural Product - Jó Mezőgazdasági Gyakorlat) szóösszetétele. A szó másik részéből adódóan (GAP) az EUREPGAP a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat-ra épít, egyfajta referenciának tekinti azt. Emellett egy szabvány is, mely a feldolgozatlan illetve a frissen fogyasztható mezőgazdasági termékek tanúsítására használnak nemzetközi szinten. EUREP Az EUREP egy olyan egyesület, melyben Európa vezető kereskedői (főként mezőgazdasági és élelmiszeripari) tartoznak. Fő célja, hogy fórumot biztosítson a kereskedők és terméket előállítók számára. Az EUREP a GAP-et, termelési alapként használja a jó mezőgazdasági gyakorlat tanúsításához a mezőgazdaságban. GAP Mindezen rendszerekre, gyakorlatokra azért van szükség, mert a fogyasztók igényei és elvárásai az elmúlt években megváltozott, egyre jobban igénylik, hogy a megtermelt, feldolgozott élelmiszerek, termékek mind minőségileg, mind pedig a biztonság szempontjából ellenőrizhetővé váljanak. Ha csak arra gondolunk, tíz évvel ezelőtt még mindenki a piacon vásárolta meg a mindennapi zöldséget vagy gyümölcsöt, ma már erre sokkal több lehetőségünk van. Egyszerűen túlkínálat van, a vásárló válogathat. De vajon az a 15 Ft/kg-os dinnye, amit nagy bevásárló láncok plakátjain látunk, tényleg jó? Ehhez nyújt segítséget a GAP és az EUREPGAP. 31

30 A GAP azokat a gazdálkodási ismereteket tartalmazza, legyen az környezeti, gazdasági vagy társadalommal kapcsolatos, melynek eredménye egy a fogyasztó számára megfelelő minőségű mezőgazdasági termék. A GAP végső célja pedig a másik oldalt is figyelembe véve, hogy a mezőgazdaság hosszú távon is életképes maradjon, és fejlődni tudjon. Érdekes megközelítés, hogy a GAP szó jelentése teljesen más az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. Míg itthon a fenntartható mezőgazdaság meghatározásaképp használják a GAP-et, addig az USA kifejezetten a higéniára, (termék higénia) ezen belül is a mikrobiológiai szennyeződéstől való mentességre vonatkoztatja. Élelmiszerbiztonság Az első részben már említést tettem az élelmiszerbiztonsági rendszerekről. De tulajdonképpen miért is fontos ez, és miért kell figyelembe venni az EUREPGAP kapcsán? A válasz egyszerű: a mezőgazdaságban előállított termék az első lépcső megmászását jelenti az élelmiszerbiztonsághoz vezető úton. Tehát az élelmiszerbiztonságot is rendszerszemléletben érdemes figyelni, sőt a globális összefüggésekben kell vizsgálni. A változó piaci igények, a nemzetközi piacokon bekövetkezett változások mind-mind hozzájárultak, ahhoz, hogy szemléletváltáson essünk keresztül. Azon felül, hogy a fogyasztók, végfelhasználók válogathatnak az adott termékek között, a negatív hatások is egyre jobban előtérbe kerülnek. Ilyenek az egyes élelmiszerek általi megbetegedések, fertőzések (gondoljunk csak az országot rettegésben tartó madárinfluenzára), melyek a globális piac miatt sokkal gyorsabban terjednek, mint évekkel ezelőtt. Ezért kell (kellett) egy nemzetközi összefogás, mely az ilyen negatív hatások kiküszöbölését tűzte ki célul és melynek az EUREPGAP nevet adták. Hajdu Zoltán (2005) 32

31 Nyomonkövetés 2005 január 1-től a 178/2002 EK rendeletének 18 -a szerint a mezőgazdasági termelőknek nyomonkövetést kell alkalmazniuk a következők szerint: (1) A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét. (2) Az élelmiszeripari és takarmányipari vállalkozások működtetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani tudják azon személyeket, akiktől az élelmiszert, takarmányt, az élelmiszertermelésre szánt állatot, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagot kapják. Ennek érdekében a vállalkozások működtetőinek rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen információk eljuttatását az illetékes hatóságokhoz azok kérelmére. (3) Az élelmiszeripari és takarmányipari vállalkozások működtetőinek rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azoknak az egyéb vállalkozásoknak az azonosítását, ahová termékeiket szállítják. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. (4) A Közösségben forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő élelmiszereket vagy takarmányokat el kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel, amelyek a vonatkozó meghatározott rendelkezések követelményeivel összhangban, a vonatkozó dokumentáción és információkon keresztül lehetővé teszik a termékek nyomon követését. (5) Az e cikk követelményeinek különböző ágazatokban való alkalmazásának rendelkezéseit az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban lehet bevezetni. 33

32 Ez tehát azt jelenti, hogy minden input anyagot (legyen az takarmány vagy élelmiszer) azonosítani kell, hogy biztosítva legyen a végtermék nyomonkövethetősége. Azonosítani kell a személyeket is, akiktől a bekerülő anyagokot kapják az élelmiszeripai és takarmányipari vállalkozások. A nyomonkövetéshez azonban rendelkezniük kell egy rendszerrel, illetve eljárásokkal, amelyek az azonosításért és nyomonkövethetőségért felelnek. Nem utolsósorban a rendelet azt is megköveteli, hogy a nyomonkövetés ne csak egyoldalú legyen: el lehessen végezni a beszállítók, illetve a vásárlók felé is. 178/2002 EK rendelet 18 (2002) Az EUREGAP rendszere erre is lehetőséget ad. 34

33 II. /2 EUREPGAP rendszer célja, feladata, előnyei, EUREPGAP rendszerek, dokumentumok Célja Az EUREPGAP segítségével a fogyasztók bizonyosságot nyernek afelől, hogy az elsődleges termelés minden egyes lépése megfelel a biztonságos élelmiszer előállításra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabványoknak és rendeleteknek. Az EUEREPGAP rendszer négy követelménycsoport céljait egyesíti: Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó követelmények tanúsított és folyamatosan ellenőrzött betartása- tulajdonképpen a HACCP rendszerek alkalmazása, azzal a változtatással, hogy nem egyszeri oklevél kiadásáról van szó. A környezetvédelem követelményeinek figyelemmel kísérése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása DEBJ (Dolgozók Egészségi, Biztonsági és Jóléti) feltételeinek biztosítása Állatjóléti követelmények betartása az EUREPGAP integrált farmgazdálkodás (állattenyésztés) szabványában. EUREPGAP Általános előírások (2003) Feladata Biztonságot és Egészséges életet teremteni a fogyasztóknak A piaci változások okozta negatív hatásokat kiküszöbölni Azonosítani és nyomon követni a termék életútját egészen a kezdetektől a fenntartható mezőgazdaság érdekében folyamatosan fejleszteni és javítani Előnyei A rendszer segítségével könnyebben lehet: o kielégíteni a fogyasztók egyre növekedő igényeit az élelmiszeripari termékek minőségével kapcsolatban o fokozni a fogyasztó elégedettségét o megtartani a vevőket 35

34 o fenntartani és folyamatosan fejleszteni a mezőgazdaságot Piacra lépés lehetősége az igényes piacokon Az élelmiszer biztonság és az élelmiszer biztonsági rendszer javulása a gazdaságon belül A biztonságos termék előállításának bizonyítéka Az EUREPGAP közösség tagjává válás A vásárlói bizalom növekedése a gazdasággal szemben Saját márkanév építésének lehetősége Lépéselőny a tanúsítvánnyal nem rendelkező versenytársakkal szemben Salamon György (2004) EUREPGAP rendszerek Zöldség - gyümölcs termesztésre Virág és dísznövénytermesztésre Szántóföldi növényekre Állattenyésztésre Haltenyésztésre És kávécserje termesztésre dolgoztak ki szabványokat. EUREPGAP dokumentumok EUREPGAP Általános szabályzat (a szabvány alkalmazásához szükséges szabályokat tartalmazza) EUREPGAP Szabályozási Pontok és Megfelelőségi Kritériumok (maga a szabvány, a követelményrendszer, melynek meg kell felelnie a gazdáknak, termelőknek) EUREPGAP ellenőrző lista (ez alapján végzik a harmadik fél általi auditokat, illetve a belső auditok is ez alapján zajlanak) Tanúsítani lehet: Termelőket Termelői csoportokat (Magyarországon még ez az elterjedtebb) 36

35 II. /3 Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumok a Zöldség- és Gyümölcs termesztés esetében Ebben a részben részleteiben fejtem ki az ellenőrzési pontokat. Az EUREPGAP ezen dokumentuma tizennégy fejezetet és két mellékletet számol, összesen 210 ellenőrzési kritériumot tartalmaz, melyből: 47 Főbb kötelezettségnek 98 Kevésbé jelentős kötelezettségnek 65 Ajánlásnak számít. Ahhoz, hogy egy tanúsítvány kiadható legyen a főbb kötelezettséget 100%-osan kell teljesíteni, kevésbé jelentőseket pedig 95%-ban. Az EUREPGAP termék-előállítás folyamatainak lépései 3. számú ábra (EUREPGAP ellenőrzési pontok és teljesítési kritériumok:p.5) Az ábra rajzszerűen mutatja be az EUREPGAP szabványban is megtalálható zöldség és gyümölcstermesztés lépéseit. 37

36 A tizennégy fejezetből tehát az első kettő fejezet a nyilvántartásokkal-, nyomonkövetéssel- és a minőségügyi rendszerekkel kapcsolatos kérdések és kötelezettségek felállítását tárgyalja: Az első kritérium rögtön főbb kötelezettségnek is minősül, tehát betartása kötelező. Az 1.1-es pont szerint a tanúsítványt megszerző egyednek rendelkeznie kell egy dokumentált nyomonkövetési rendszerrel, mellyel az EUREPGAP által tanúsított termék nyomonkövethető. A második fejezet már több alpontból áll, összesen négyből, ezek közül egy kevésbé jelentős kötelezettségnek minősül, a többi három viszont főbb kötelezettség. A termelőknek nyilvántartást kell vezetniük, ezeket a nyilvántartásokat minimum két évig meg kell őrizni. Az EUREPGAP megköveteli a termelőktől, hogy évente önellenőrzést tartsanak, ezekről feljegyzéseket kell készíteniük. A belső ellenőrzések során ki kell tölteniük az ellenőrző listát, és dokumentálniuk kell azt. Ha az ellenőrzések során eltérést találtak, akkor indítaniuk kell helyesbítő tevékenységet, és azt szintén dokumentálniuk kell (ez az ISO 9001-ben is követelmény: 8.5.2). A harmadik fejezet magáról a növényről szól (vetőmag, és szaporítóanyag): Mint látható ez a fejezet összesen hat alpontra van bontva. Az első, második és harmadik alpont ajánlás: 38

37 A fajta és alanyválasztásnál olyan módszereket, eljárásokat érdemes választani, melyekkel a ráfordítások csökkenthetők, tehát pl.: kevesebb műtrágyázást igényel. A vetőmag/szaporítóanyag minőségét illetően ajánlott, olyan vetőmaggal dolgozni, melyről tanúsítvány jelzi, hogy a vetőmag fajtatiszta, mentes a veszélyes kártevőktől, betegségektől, egyszóval a vetőmag minősége garantált. A kártevők és kórokozók elleni rezisztenicia/ tolerancia kérdésében ajánlott olyan fajta választása, termesztése, amelyről igazolni tudják a gazdák, hogy rezisztensek/toleránsak a különböző betegségekkel szemben. A negyedik alpont kevésbé jelentős kötelezettség, tehát betartása szinte kötelezőnek mondható (95%-át kell betartani a kevésbé jelentős kötelezettségeknek!!!). Abban az esetben, ha kezelik a vetőmagot vagy a szaporítóanyagot, akkor fel kell jegyezni ezen vetőmag/ szaporítóanyag nevét és a kezelés célját. Az ötös alpont magáról a szaporítóanyag(ok) jellemzéséről szól. Az alpont további öt alrészre tagolódik, ezek közül a második ajánlásnak minősül, a többi négy kevésbé jelentős kötelezettség: Az első pont kötelezettsége, hogy a szaporítóanyaghoz egy olyan növény egészségügyi igazolás szükséges, amely megfelel az EU- irányelveknek, az országos- vagy az ágazati szervezet szabályozásának. Ajánlott a kártevőktől és kórozóktól való mentesség a növényeknél, ha mégis látható, akkor egy indoklást (helyesbítő intézkedést) kell hozni. A szaporítóanyag minőségét illetően a termelőnek rendelkeznie kell egy igazolással, mely garantálja, hogy a szaporítóanyag a célnak megfelel. A kártevők és kórokozók megfigyelése miatt egy minőségügyi ellenőrző rendszert kell működtetni. Házi szaporítóanyag esetében a szaporítóanyag bármilyen nemű kezeléséről feljegyzést kell készíteni (termék neve, alkalmazás időpontja, mekkora mértékben történt a beavatkozás stb.). A 3.6-os pont a genetikailag módosított organizmusokat tárgyalja. Két alrészből tevődik össze, melyben az első főbb kötelezettség, a második kevésbé jelentős kötelezettség: Amennyiben a termelő gazdaság genetikailag módosított organizmusokat használ, rendelkeznie kell az országban erre vonatkozó hatályos jogszabály másolatával és a benne foglaltakat teljesítenie is kell. 39

38 Amennyiben a termelő GMO-ból származtatott fajtát használ, rendelkeznie kell egy nyilvántartási dokumentummal, mely az ültetéséről, felhasználásról vagy termeléséről szól. A négyes pont a termelőhellyel kapcsolatos. Ez a fejezet összesen két alpontból áll. Az első alpont a termelőhely története, mely további két pontra tagolódik. Ebből az első főbb kötelezettség, a második kevésbé jelentős kötelezettség: A termelőhely területét illetően kockázatbecslést kell végezni, hogy az adott termelőhely az adott terület élelmiszer előállításra megfelel: o élelmiszerbiztonság szempontjából nem károsítja a kezelő egészségét, o környezetvédelmi szempontoknak megfelel, o figyelembe veszi a környező kultúrákra és más területekre gyakorolt hatását. Az azonosított veszélytényezőkre akciótervet kell kidolgozni, hogy számukat minimalizálni tudják. A termelőhely kezelése alfejezetben három alrész található, melyből az első főbb kötelezettség, a második kevésbé jelentős kötelezettség, a harmadik pedig ajánlás: Mindegy egyes növényházról, ültetvényesről, gyümölcsösről feljegyzést kell készíteni. Az egyes növényházat, ültetvényest, gyümölcsöst azonosítóval (legyen az kód, szín stb.) kell ellátni. Ajánlott az egyéves növényeknél a vetésforgó alkalmazása. A talajművelés és szubsztrátok kezelése fejezet öt alpontra tagolódik. A talajtípus feltérképezése az első alpont, mely egy ajánlást tartalmaz: 40

39 Ajánlott a termelőnek elkészíteni a gazdaság talajtípus-térképét (talajszelvények analízise alapján határozza meg a talajtípust). Az 5.2-es alpont szintén egy ajánlást tartalmaz: A talaj művelésénél olyan eljárásokat ildomos alkalmazni, mely javítja vagy megtartja a talaj szerkezetét vagyis megfelelnek a talaj használatának. A talajerózió kérdésében a termelők egy kevésbé jelentős kötelezettséggel kell szembenézzenek: Olyan művelési technikát kell alkalmazniuk, mellyel a talajerózió kialakulása csökkenthető (erre dokumentált feljegyzéseket is rendelkezésre kell bocsátani pl.: vízelvezető barázda esetében). Az 5.4-es pont a talajfertőtlenítésről szól. Két alpontjából az első főbb kötelezettség, a másik ajánlás: Talajfertőtlenítés esetében igazolással kell rendelkezzen a termelő (talajfertőtlenítés helye, ideje, dózis, a fertőtlenítést végző személy neve). Ajánlott a talajfertőtlenítés előtt értékelni lehetséges módozatokat. A szubsztrátok esetében öt további alpontot különböztet meg a szabvány, ebből az első, a negyedik és az ötödik ajánlás, a második főbb kötelezettség, a harmadik pedig kevésbé jelentős kötelezettség: A termelőknek ajánlott részt venni a szubsztrátok újrafeldolgozási programjában és erről ajánlott nyilvántartást vezetni. Ha a szubsztrátokat sterilizálják, akkor fel kell jegyezni a sterilizálás helyszínét Ha vegyi anyagokat használnak a táptalajok újrahasznosításához, akkor fel kell jegyezni: o A kezelés idejét, o A vegyszer nevét és hatóanyagát, o A felhasznált felszerelést, o Az eljárást, o A kezelő személy nevét. A táptalajok újrahasznosításánál, ha hőkezelést alkalmaztak, arról ajánlott nyilvántartást vezetni. Ajánlott a táptalajok eredetéről nyilvántartást vezetni, hogy az nem származik természetvédelmi területről. 41

40 A hatos fejezet a trágyázás témakörét tárgyalja hat alpontban. Az első alpont a Tanácsadás a trágyák mennyiségére és típusára. Összesen egy alrész tartozik hozzá, mely kevésbé jelentős kötelezettségnek minősül: A technikai felelős személyzet szakismeretét igazolni kell a trágyák mennyiségének és típusának meghatározására. A trágyázások nyilvántartása alfejezetben hat alpont található, melyek mindegyike kevésbé jelentős kötelezettség: A trágyák alkalmazásának dokumentáltnak kell lennie (megjelölve a terület nevét is ahol a trágyázás történik). A trágyák kijuttatásának pontos időpontjáról feljegyzést kell készíteni (trágyázási instrukciókban). A trágyázási instrukciókban rögzíteni kell a felhasznált trágya: o Kereskedelmi nevét, o Típusát, o Koncentrációját. A trágyázási instrukciókban rögzíteni kell a kijuttatott trágya mennyiségét. A trágya kijuttatásának módját is rögzíteni kell a trágyázási instrukciókban. Továbbá a trágyázási instrukciókban rögzíteni kell a trágyát kijuttató személy nevét. A kijuttatás gépei alpont két részből áll, az első a kevésbé jelentős kötelezettségekhez tartozik, a második ajánlás: A kijuttatást végző gépek karbantartásáról nyilvántartást kell vezetni. Ajánlott minden évben a trágyát kijuttató gépet kalibráltatni. A 6.4-es pont a trágyák tárolására vonatkozik. Nyolc alrészből tevődik össze ebből az első hat kevésbé jelentős kötelezettség, a hetedik rész főbb kötelezettség, az utolsó rész pedig ajánlás: 42