Ősföldrajzi változások vizsgálata a Stillfriedi feltárás környezetében
|
|
- Natália Kozmané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ősföldrajzi változások vizsgálata a Stillfriedi feltárás környezetében SCHWEITZER FERENC'-KIS ÉVA 2 Vizsgálataink célja az volt, hogy a kidolgozott - a negyedidőszaki üledékek környezetjelző jellegének megállapítására alkalmas - új kiértékelő módszer segítségével olyan őskörayezeti változásokra vonatkozó alapinformációk birtokába juthassunk, amelyek a korábbiaknál jóval több, pontosabb és gyorsabb ismeretanyag megszerzését teszik lehetővé a Pannon-tenger kiszáradása utáni időszak ősföldrajzi- és őskörnyezet változásairól, a vizsgált terület fejlődéstörténetéről (a löszök leülepedésének ősföldrajzi viszonyairól), a jégkorszak alatt bekövetkezett klímaváltozásokról, a felmelegedési és lehülési maximumok rétegeken belüli kimutathatóságáról. A legfontosabb szempont az volt, hogy az őskörnyezet-változásokra vonatkozó adatokat a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban le lehessen olvasni az adatbázisokból és a szelvény mellé szerkesztett grafikonokról a feltárás minden mélységi adatára vonatkozóan. l.kép Löszös és löszszerű üledékkel fedett dombvidék Stillfrieden, a Weinviertelen intézeti igazgató, a földrajztudomány doktora, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 2 tudományos főmunkatárs, a földrajztudomány kandidátusa, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 133
2 Vizsgált feltárásunk Stillfrieden, az ausztriai Weinviertelen, a March/Morva folyó partján terül el (1. kép). A Morva-süllyedék része. A Morva és a Sziléziai süllyedek terület a jégkorszakok idején az alpi jégtakaró és az É-i szárazföldi jégtakaró közötti korridort jelentette. A Külső-Kárpáti süllyedéken keresztül a Bécsi-medence és a Közép-Lengyelalföld elágazásának tekinthető, a Kárpát-medence ENy-i, Ausztriába benyúló része. Neogén és kvarter üledékek fedik. Míg a negyedidőszakban a Morva-süllyedék felhalmozódási terület volt és felszínén jelentős mennyiségű lösz és löszös üledék rakódott le, amelyet periglaciális folyamatok formáltak, addig a szomszédos Cseh-masszívum és a Nyugati- Kárpátok flis vonulata kimondott lepusztulási térszín. A süllyedékterületek további medencék és árkok, valamint dombságok és platók kistájaira bonthatók. A Morva-medence Ny-i részén (a March/Morva folyó Ny-i oldalán, ahol a feltárásunk is található) az eolikus üledékek egészen másképp fejlődtek ki, mint keleti részén. A March/Morva folyó széles völgye választja el egymástól az üledékek 2 fajtáját. A folyó futásiránya ezen a részen majdnem É-D-i irányú. A medence Ny-i része magaslat szélárnyékában van. A lösz vastagsága itt a 20 m-t is eléri. Eolikus kifejlődésü. Az egyes löszrétegeket jól elhatárolható szintek választják el egymástól. A folyó bal parti területein (a feltárásunkkal szemben lévő oldalon) - a medence K-i részén - egészen más relief alakult ki. Itt a lösz nem vastag és uralkodóan nem eolikus (anyaga nagyrészt távoli hordalékkúpokból származik [ZEBERA, K. 1965]). A lösz agyagos, többnyire csak egyetlen rétegből áll. A kutatás keretében együttesen vizsgáljuk a 4 hagyományos üledékföldtani mutatószám, a Németországból átvett F G -érték és a Kínából átvett K^-érték, valamint az agyag-, iszap-, lösz- és homok százalékos részesedése változásait. Jellemezzük a negyedidőszaki üledékeket, s ily módon következtetéseket kísérelünk meg levonni az üledékfelhalmozódás dinamikájának változásaira, ill. a hasonló módon jellemezhető rétegek egymással történő lokális párhuzamosítására vonatkozóan. A szelvény mellé szerkesztett grafikonokon (1. ábra) egymás mellett mutatjuk be a két új mutatószámot, a finomsági-értéket (F c ) [az üledékek egymástól történő pontos elhatárolása, az ősdomborzat rekonstruálása, következtetés a löszképződés helyére az F G %-os növekedéséből, ill. csökkenéséből, következtetés a szélirányra és a viszonylagos szélsebességre a löszképződés idején] és a Kj-indexet (a mállás fokát) [a rétegsorokon belüli felmelegedési és lehűlési maximumok kimutatása], valamint a hagyományos értékeket, az osztályozottsági értéket (S 0 ) az üledékek származása elkülönítésére, a csúcsossági-értéket (K) a lösz- és talajhatárok éles elkülönítésére, az aszimmetria-fokot (S/J a feltöltődő és a lepusztuló részterület elkülönítésére. (Az Mj mutatószám értékeit táblázatban már nem részletezzük, mivel számunkra a mellette ábrázolt F G értékek a szemcseméret változásairól lényegesen több és megbízhatóbb információt jelentenek.) Megállapíthatók az őséghajlat-változásokat jelző felmelegedési és lehűlési maximumok a K^-index értékeiből a periglaciális éghajlatra és a felmelegedési időszakokra jellemzők pedig az üledékek típusainak meghatározásából (F G, K d -index; pl. a lösz periglaciális éghajlati viszonyokat, a talaj interglaciális (felmelegedési) időszakot jelöl). Az üledékek meghatározását és üledéktípuson belüli kimutatását szolgálja az osztályozottsági érték, pl. homoküledéken belül folyóvízi vagy szél által szállított és lerakott üledék meghatározása, a talaj- és löszrétegek éles elkülönítése a K-érték, valamint az S^-érték a lepusztulási és felhalmozódási területek elkülönítésére, ill. az üledék jellegének 134
3 megállapítására: az üledék helyben képződött, vagy áttelepített. A IQ-index értékeiből ki lehet mutatni az eróziós hiátusokat. 1. ábra A stillfriedi feltárás mintái üledékföldtani paraméter-értékei (Kis É.) Rétegtani feldolgozás: SCHWEITZER F.-KIS É.-BALOGH J.-DI GLÉRIA M. Az alkalmazott granulometriai kiértékeléseken alapuló módszer elősegíti a feltárás rétegsorainak függőleges irányú korrelálását. A kapott értékek alapján kísérletet lehet tenni a szelvényen belüli granulometriai változások megismerése során a nagyobb litológiai egységek, az üledékképződési szakaszok, az esetleges üledékhiatusok kimutatására, a homogénnek látszó rétegeken belüli és az azonos genetikájúnak vélt rétegek közötti változások kimutatására a löszös üledékek összehasonlíthatósága, párhuzamosíthatósága, ősföldrajzi következtetések levonása céljából. Az ábrázolt szelvény minden egyes mélységi adatához tartozó fent említett információ egyszerűen leolvasható mind a szelvények mellé szerkesztett mintánkénti összes paraméterértéket tartalmazó grafikonokról, mind az osztályozási értékek alapján elkészített rétegenkénti adatbázisból. Az újonnan bevezetett mutatószámok közül a finomsági-érték a talajokban maximumértékeket, a homokokban minimumértékeket mutat, így a kapott értékekből a mintavételezéskor megszerkesztett szelvény ismerete nélkül is felismerhetők a talajszintek, a maximumok melletti csökkenő értékekből pedig a fiatal löszök a közepesnél finomabb, míg az öreg löszök a közepesnél lényegesen finomabb értékekkel. 135
4 A minimum értékek jelzik a homokok, míg a mellettük lévő kissé növekvő értékek az iszapbetelepüléseket. A finomsági-értéket használjuk az üledékek pontos megnevezésére, a réteghatárok megállapítására, az értékek növekedéséből, ill. csökkenéséből következtetni tudunk a szemcsefinomodásokra és- durvulásokra, így a fiatal és öreg löszök elkülönítésére, valamint a paleotalajokon belüli változások kimutatására éppúgy, mint a lösz- és paleotalajrétegek párhuzamosítására. A Kj-index a talajokban minimum értékeket, a löszökben maximumértékeket (a homokokban a minimumértékeknél kissé magasabb értékeket) mutat. Az üledékek meghatározásán és elhatárolásán kívül maximum-értékeivel segítséget nyújt a löszös üledékeken belüli lehülési maximumok (egy löszrétegen belül leolvasható azok pontos mélysége), minimum értékeivel a talajrétegeken belüli felmelegedési maximumok (talajrétegen belüli pontos mélységük leolvasható) kimutatásában. A mutatószám segítségével megtudhatjuk, hogy a lerakódás után a mállás és a talajképződés mennyire alakította át a löszt. A Kj-index segít a hiátusok kimutatásában is. Az osztályozottsági értékek (S 0 ) alapján következtetni lehet az üledékek származási jellegére. A csúcsosság értékeiből el lehet különíteni a lösz- és talaj határokat, le lehet olvasni szelvényen belüli mélységüket. A csúcsosság szélsőértékei a lösz és talaj keveredését jelzik. A ferdeség (S/J értékei alapján következtetni tudunk az üledékfelhalmozódás viszonylagos menetére. A szelvény igen magas ferdeségértékei a térszín különösen gyors feltöltődési folyamatára utalnak. A ferdeség és a csúcsosság nem normál értékeiből fel lehet ismerni a rejtetten 2 vagy 3 móduszú (nem helyben képződött, hanem többszöri, esetleg többfajta szállítással, áthalmozással jelenlegi helyükre kerülő) üledékeket. Ezen információk birtokában az üledék keletkezési körülményeire vonatkozóan kapunk fontos információkat. Igen hasznosnak bizonyult a ferdeségértékek grafikus ábrázolása, amelynek segítségével több üledékképződési szakasz mutatható ki, mint ahányat a többi paraméterérték ábrázolása során felismerhetünk. A vizsgálatok egyik fontos eredményének tartjuk, hogy az e paraméterértékeket tartalmazó grafikonokról le lehet olvasni a hiátusokat. Paramétereinkkel a szelvényben 17 réteget tudtunk elkülöníteni (1. ábra, 1. táblázat). I. 9 talajréteget - 1 recens talajt - 3 fosszilis talajt - 2 dupla fosszilis talajt - 1 fosszilis erodált talaj Ca szintjét II. 10 lösz- és löszszerü üledék réteget - 5 löszréteget - 2 homokos löszréteget - 3 ún. markcr-löszréteget". 136
5 Réteg, m Finomság, FG Mállási fok, Kd Osztályozottság, So Csúcsos ság, K Ferdeség, Sk érték kőzet érték kőzet érték fokozat érték réteghatár érték szállítási energia 0,00-0,90 62,36-63,28 recens talaj 2,27-2,52 recens talaj 2,11-2,49 igen 0,23-0,28-0,20-0,21 alacsony - 0,90-1,05 63,31 C szint 2,29 C szint 2,26 igen 0,25 recens talaj, lösz 0,25 alacsony - 1,05-2,10 59,60-62,84 lösz 2,29-3,88 lösz 1, igen és ,52 eróziós határ 0,14-0,21 alacsony 2,10-2,90 57,26-63,86 homokos lösz 2,89-4,23 homokos lösz 1,78-2,27 0,26-0,31 eróziós határ 0,05-0,19 2,90-4,20 61,50-65,73 lösz 2,40-3,96 lösz 1,94-2,49 igen 0,26-0,33 rétegen belüli határ 0,07-0,23 4,20-4,80 62,52-65,11 fosszilis talaj (sok faszénnel, őzcsont maradványokkal) 2,11-2,35 fosszilis talaj (sok faszénnel, őzcsont maradvánnyal 2,40-2,68 igen és 0,26-0,33 4,80-6,30 55,83-63,12 lösz 1,99-2,29 lösz 2,38-2,59 igen 0,17-0,38 6,30-6,50 54,94 erodált talaj Ca szintje 1,82 erodált talaj Ca szintje 6,50-6,80 61,52 lösz 2,00 lösz 3,20 6,80-7,15 62,54 fosszilis talaj 1,66 fosszilis talaj 3,20 7,15-7,72 63,59-67,26 lösz 1,27-1,40 lösz 3,67-4,28 7,72-S.lO 68,44 fosszilis talaj 1,10 fosszilis talaj 3,83 8,10-8,20 70,63 Ca szint 1,09 Ca szint 4,66 8,20-8,80 73,43 fosszilis talaj 1,04 fosszilis talaj 5,27 8,80-8,90 73,01 C szint 1.03 C szint 5,37 8,90-9,30 72,01 fosszilis talaj, B szint 1,05 fosszilis talaj, B szint 5,52 9,30-9,90 67,34 C szint 1,74 C szint 3,19 Stillfried 3/-en belüli réteghatár Stillfried és alsó lösz határa erodált talaj és lösz -0,79 +0,43-0,94 +0,32 Megjegyzés égett lösz felszín hálószerűén dupla faszénréteggcl, kultúrréteg maradvánnyal átlagos, és alacsony - átlagos, és alacsony - nagyon magas és nagyon alacsony nagyon magas és nagyon alacsony alsó részében áthalmozott MF talaj löszréteg, áthalmozott erodált fosszilis talajszemcsékkel 2,54 igen 0,24-0,34 nagyon alacsony eróziós hiátus a Ca szint fölött 0,29-0,25 alacsony " 0,29-0,26 alacsony " 0,25-0,27-0,26-0,32 0,28 Stillfried a komplexum felső csernozjom alsófelső alacsony és nagyon alacsony mindenben talaj értéket mutat 0,29 alacsony - 0,25-0,30 alacsony - 0,30 alsó csernozjom alsó és felső határ, rétegen belüli határ 0,31 nagyon alacsony - 0,31-0,32 nagyon alacsony - 0,29 Stillfried A B szint alsó és felső határa 0,30 alacsony - 0,26-0,27 alacsony - 9,90-10,70 59,27 homokos lösz 3,93 homokos lösz 1,59 0,21-0,26 alacsony - 1. táblázat A stillfhedi feltárás rétegparaméter-értékei és értelmezési lehetőségei (KIS É.) (Szemcseösszetételi vizsgálatok 9 szemnagyság tartományban: di GLERIA M.)
6 A stillfriedi szelvény más szelvényekkel történő párhuzamosításához használható szintjei: 1. A szelvényleíráskor megállapított és az üledékföldtani paraméterértékek eredményei által módosított (réteg)határszintek - amelyek az adott jeges ciklus kezdeteinek helyeit jelölik ki - a tiszta finom lösz (pszeudogley-jelenségek nélkül) és az azon jól kifejlődött erdei talaj, vagy egy másik típusú talaj határát jelölik, amely az adott területen hőmérsékleti csúcsnak felel meg. Itt hirtelen változás következik be a glaciális körülményeknek (permafrosztos szoliflukció) az interglaciális optimumba (erdei talajok, kimondottan melegkedvelő faunák) való áthajlásakor. A szelvényben összesen 4 ilyen kifejlődött főhatár van sok-sok eróziós hiátussal. Ezen határok biztosabb kijelölését segíti az összes kapott üledékföldtani paraméterérték. A K^-érték kijelöli az éles réteghatárokat. Az F G -index is réteghatár változásokat jelöl. Az osztályozottsági fokozatokból szintén az üledék jellegére lehet következtetni, az Sk-értékből pedig az üledék szállítási energiájának nagyságára. így a lehordási és felhalmozódási terület jellemzőire lehet információkat gyűjteni az üledékképződés idején. Ha a vizsgált üledékben a lehordott üledékek szemcséi még jelen vannak, akkor a kapott üledékföldtani paraméter-értékek lényegesen eltérnek az adott üledéktípusra jellemző - általunk több száz vizsgálat során megállapított - rétegparaméterértékektől. Ezen eltérő értékek üledékhiátust jeleznek, amely a szelvény mellé szerkesztett grafikonokról azonnal kitűnik. 2. A marker-lösz" kb. 5 cm vastag, a szelvényrajzon nem ábrázolható, többnyire a csernozjom talajokkal kapcsolatos ciklusokban fordul elő, általában a csernozjom talajok felett, dupla csernozjomok esetében a talajok felett és alatt. A vizsgált stillfriedi szelvényben a Stillfried A" talajsorozat alsó csernozjom talaja felett húzódó réteg. Lejtőüledékekkel áttelepített finom, világos lösz többnyire helyben képződött csernozjomon (áttelepített talajok esetében a marker lösz" sem marad meg). Főként porviharok szállították el nagy távolságra. A feltárástól nem nagy távolságra található dolní véstonicei (Csehország) löszszelvény esetében a marker löszszintek" ugyanezen csernozjom rétegek fölött húzódnak. Sztratigráfiai szerepük hasonló a tefra szintekéhez. 3. Közvetlenül a marker-löszre települnek az agyagmorzsalékos v. agyagdarabos homokok" (KUKLA, J. 1961a) szintjei. Az alsóbb rétegekben fehér, csillámszerü egybeolvadó lösz", míg a magasabb rétegekben - a lejtővel emelkedve növekvő mértékben - eolikusan leülepedő löszök találhatók. Az agyagmorzsalékos homokok" a jellegzetes kontinentális éghajlaton a száraz és meleg periódust követő gyakori heves esőzések során keletkeztek. Jelenleg ezek csak heves felhőszakadások során keletkeznek tavaszi és nyári zivatarokkor. A felhőszakadások néhány forró és száraz nap után következnek be. A lehordási területen az agyagos talajok felszíne gyakorlatilag vegetációmentes. A talaj kiszárad, felszíne összetöredezik és nagyobb, keményebb darabokra esik szét. Az eső úgy szállítja el a leülepedés helyéről, hogy a rövid szállítási idő alatt nem ülepszik le. Megismétlődtek tehát a forró szárazság, a porviharok és a zivatarok időszakai, sőt időnként és helyenként a csernozjomok fejlődése is folytatódhatott. Míg ezek az agyagmorzsalékos homokok" bizonyos időszakokban kizárólag humuszos talaj anyagából képződtek, addig más időszakokban humuszos talajok gyakorlatilag nem is léteztek. 4. Jellegzetes pszeudogleyszintek találhatók a Stillfried B" talaj sorozat feletti fiatal lösz középső részén 2. szintben ( l-es és es minták, 6., 2. és 3. kép). E szintek 138
7 megtalálhatók a többi alsó-morva-medencei löszfeltárás fiatal löszszintjeiben is, azokkal párhuzamosíthatok. 2. kép 3. kép A feltárás Stillfried B" talaja a 22. Gleyes (szürke színű, a kép felső részén) mintavételi helytől lefelé és szoliflukciós (világosabb színek keveredése a kép alsó részén), jelenségek a fiatal löszrétegben 5. Szoliflukciós horizontok csak ott fordulnak elő, ahol a mélyebb rétegekben porózus lösz található. Csak ott lehet a tartósan fagyott talaj jellemzőjének tekinteni. Azon szelvények esetében, amelyek aljzatában agyagosodott barnaföld, vagy barnaföld is található, előfordul szoliflukció áteresztő (átszivárgó) körülmények között, ha az aljzat nincs a mélyben megfagyva. Elég, ha a felszín védőtakaró nélkül volt. Stillfriedi szelvényünk esetében szoliflukciós szinteket találunk a Stillfried B" talajsorozat felső talaján (2. kép) és a kultúrréteg környékén a fiatal löszben (3. kép), a dupla csernozjom talaj tetején (4. kép), valamint a Stillfried A" talajsorozat barna erdőtalaja alsó részén (5. kép). E szoliflukciós horizontok szintén párhuzamosíthatok a környékbeli löszszelvények hasonló szintjeivel, pl. a dolní-véstoniceiével. 139
8 4. kép 5. kép A Stillfried A" hármas osztatú A Stillfried A" talajcsoport legalsó barna talajsorozat erdőtalaja krotovinákkal, a kép alján szoliflukciós jelenségekkel A stillfriedi feltárás rétegsora (1. ábra, 1. táblázat) a würm glaciális és a risswürm interglaciális lösz- és talaj sorozataiból, valamint a riss glaciális legfelső homokos és löszös üledékeiből áll. A legalsó (MB, Mende bázis, PK III: III. sz. talajsorozat) jellegű talajsorozat barna erdőtalaja lejtőjén és az e talaj fölötti lemosott rétegekben interglaciális mouuscafauna bizonyított. Ennek megfelelően a talaj interglaciális talaj. Interglaciális mouuscafauna található a stillfriedi feltárástól nem nagy távolságra lévő - hasonló fekvésű és rétegtani helyzetű - dolní véstovicei feltárás párhuzamosítható MB talajainak lejtőin (PROSEK, FR.-LOZEK, V. 1951) is. A barna erdőtalaj alsó B horizontja helyben, az alatta lévő löszből képződött. Felső, A horizontja lemosódott, a barna erdőtalaj felsőbb rétegeibe talajos agyag nyomult be. (F G -értéke maximális a szelvényben: körül mozog). A talajok közül a Stillfried B" (MF,_ 2, /Mende felső/, PK I. sz. talajsorozat felette lévő lösszel együtt) és a Stillfried A" talajsorozat (MB, PK III. sz. talajsorozat, a felette lévő lösszel együtt), és a BA talaj (Basaharc alsó, a PK II. sz. talaj sorozat, a felette lévö lösszel együtt) a legmarkánsabb, a BD 2 (Basaharc dupla alsó) talaj fejlett, a BDi (Basaharc dupla felső) talaj pedig erodálódott, csak Ca szintje maradt meg. Az egykori talaj anyaga a Ca szint alatti löszréteg krotovináiban megtalálható. A szelvény felső részén kb. 1 m vastag recens talaj húzódik (6. kép). Alatta a fiatal löszköteg - középső részén kb. 1 m vastag löszös homokbetelepüléssel - würm 3 korú. 140
9 A löszréteg alján, a Stillfried B" talajsorozat felszínén kultúrréteg maradványa található, kora HERTELENDI E. szerint (1. ábra) ±321 év, HESSEL de VRIES szerint ±200, ill ±300 év (a löszréteg aljáról vett minták alapján). A löszben lévő kultúrréteg maradvány hálózatszerű" felső részén tűznyomokkal, égett löszfelszínnel. Nem messze a feltárástól felsőpaleolit kiégett falú tűzhely maradványa (7. kép) és rekonstruált szabadtéri konyha (8. kép), valamint tűzhely is látható (9. kép). 6. kép 7. kép A stillfriedi feltárás fiatal lösze és Felsőpaleolit kiégetett falu tűzhely recens talaja. Gleyes jelenségek all. maradványa a fiatal löszben Stillfrieden és 12. mintavételi helyeken Viszonylag nagy vastagságú löszrétegen fekszik a, tillfried B" (MF[_ 2, PKI) talajsorozat (2. kép). Felső része ( Stillfried B", MFj) fejlett csernozjom szerű talaj, sok faszénnel és rénszarvascsont maradvánnyal. Alsó része a Stillfried B 2 " (MF2, 2. kép) morzsás szerkezetű sztyep talaj. A Stillfried B" (MF^) talaj alatt található fiatal lösz viszonylag szintén jelentős vastagságú. Felső része krotovinákat tartalmaz, alsó része homokosabb. 6,30-6,50 m-es mélységben erodált talaj Ca-szintje található. Az erodált talaj a BD} talaj. A talaj anyaga a Ca-szint alatti lösz krotovináiban megtalálható. A lösz alatti szintben meszes, kicsit homokos, nem markánsan kifejlődött fosszilis talaj húzódik. Üledékföldtani paraméterértékei alapján a BD 2 talajjal párhuzamosítjuk. 141
10 8. kép Rekonstruált, fiatal löszbe beásott felsőpaleolit szabadtéri konyha", közepén a tűzhellyel és a löszfalba fúrt tárológödrökkel 9. kép Rekonstruált felsőpaleolit tűzhely közelről 142
11 Kb. 60 cm vastag löszköteg választja el a BA talajt (4. kép) a BD 2 talajtól. A BA talajnak megfelelő sötétbarna csernozjom talaj 7,70-8,10 m-es mélységben húzódik. E talajtól kezdődik a Stillfried A" talajsorozat (4. kép) és tart lefelé az interglaciális talajsorozat legalsó talajáig. A BA talaj alatt húzódó MB jellegű talaj közvetlen lejtőin és a talaj fölött a lemosott agyagokban interglaciális molluska faunát írtak le (GROSS, H. 1958). MOVIUS, H.L. Jr. (1960) a talajt is interglaciális korúnak tartotta radiocarbon adatok alapján. Az alsó, öreg lösz és löszös homok feletti vörösbarna interglaciális talajsorozat alsó (B szint) és fiatalabb, felső szintje között egy vékonyabb, szoliflukciós zavarokat mutató (5. kép) típusos löszréteg húzódik. Ebből is látszik, hogy az interglaciális sorozat 2 talaja 2 különböző meleg időszakot jelöl, köztük egy kisebb, éghajlat ingadozással, lehűlési időszakkal (a két meleg időszak közötti vékonyabb löszréteg a grafikonon alig ábrázolható). Adataink alapján az interglaciális 2 melegebb időszaka között van egy hűvösebb időszak (szoliflukciós lösz, 5. kép). Az interglaciális talaj sorozat felső, fiatalabb talajának az a jelentősége, hogy az egész szelvényen belül itt éri el a meleg-nedves éghajlat viszonylagos optimumát, a Ka-érték 1 körüli. Az interglaciális talajsorozat felső része ma.)dnem fekete csernozjom talaj. A szelvény legalsó részén - a Stillfried A" talaj sorozat alatt - okkersárga, erősen meszes, a fúrásban még sokáig folytatódó, homokos lösz és löszös homok található. Ez a riss glaciális lösze. Alul többnyire dűne-homok, felette típusos lösz húzódik. A lösz lehűlési maximuma (Kd = 4) kb. 10,5 m-es mélységben majdnem eléri a Stillfried B" (MB) feletti - leghidegebb időszakot jelölő - würm 3 löszréteg hidegmaximum értékét (Kd = 4,4). Az utolsó előtti interglaciális üledékei és talajai a szelvényben nem találhatók meg. A Kd-érték segítségével az üledékek meghatározásában és elválasztásán kívül meg lehet állapítani a felmelegedési és lehűlési maximumok rétegen belüli mélységét és erősségét. A két legerősebb hidegmaximum csoport a würm 3 löszrétegen belül és az interglaciális talaj alatti homokos löszben mutatható ki. Würm 3 -on belüli lehűlési maximumok találhatók pl. 2 és 3 m-es (Kd = 4,4 4,0), ill. az interglaciális talaj alatti homokos löszben 10,7 m-es mélységben (Kd = 4,0). A fiatal löszön belüli 2 lehűlési maximumot egy kb. majdnem 2 m vastag áttelepített homokos löszréteg választja el egymástól. Ezért feltételezhető, hogy a két hidegmaximum ugyanazon lehűlési időszak része, csupán közbetelepülés történt, amelynek során az alsó löszköteg felső része le is hordódhatott. A legerősebb melegmaximum a Stillfried A" talaj sorozat interglaciális dupla talaja, alsó, in situ képződött barna erdőtalajában mutatható ki (Kd = 1,03). Majdnem ilyen magas értékű melegmaximum volt az interglaciális talaj sorozat felső csernozjom talaja képződése (Kd = 1,04), ill. a BA-tal aj sorozat alsó csernozjom talaja képződése idején (Kd = 1,10). Az interglaciális talajsorozat alsó barna erdőtalajában kimutatható hőmérsékleti optimumtól kezdve a vizsgált szelvényből a hőmérséklet fokozatos csökkenése mutatható ki a Stillfried B'VMF talajig (Kd = 2,1). A Stillfried B" talaj fölött hirtelen, ugrásszerű hőmérsékletcsökkenés állt be, majd a hőmérséklet értékei a holocén talajban (Kd = 2,2 körüli értékek) újra közel azonosak a Stillfried B'VMF talajéval. A szelvényben eróziós hiátusokat (lepusztult lösz- és talajrétegeket) lehet kimutatni az F G és Kd érték szélső értékei segítségével olyan esetekben, amikor az adott üledékre jellemző mutatók közül az F G vagy a K d teljesen más üledékre jellemző értéket ad, például: 143
12 - 6,30-6,50 m-es mélységben: talajhiátus (IQ, S k, K, S 0 -értékek hirtelen változása), - 8,70 m-es mélységben: az interglaciális barna erdőtalaj feletti csernozjom középső részén löszhiátus (az S^, K, az S 0 és M d -értékek hirtelen kiugrása), - 2,4 m-es mélységben: homokos löszhiátus. A ferdeségértékekböl (S k ) következtethetünk a rétegek in situ, vagy áttelepített voltára. A feltárás áttelepített rétegei pl.: - 9,30 m-es mélységben: az interglaciális barna erdőtalaj alsó része, - 8,30 m-es mélységben: az interglaciális felső csernozjom talajának felszíne, - 6,80 m-es mélységben: a BD 2 talaj, - 2,40 m-es mélységében: a homokos lösz. Az üledékek áttelepítettségét bizonyítják kettős maximumú szemcseösszetételi görbéik is, pl. a Stillfried B" talaj feletti löszkötegbe beékelődő humuszos löszrétegben (11. sz. minta: 2,10-2,30 m, 2. ábra), vagy a Stillfried A" talajsorozat felső csernozjom talajában (35. sz. minta: 7,72-8,10 m, 3. ábra). A rétegek éles határai (pontos elkülönítésük) a csúcsosság (K) értékeiből olvashatók le. Ezen adatok különösen fontosak a mintavételezéskor szabad szemmel" csak nehezen megállapítható réteghatárok későbbi korrigálásához, pontos meghatározásához. E mutatószám különös jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítségével nem csak a különböző típusú rétegek közötti határok pontosíthatók, hanem kimutatja, hogy egy szabad szemel egyfajtájúnak tűnő réteg - pl. löszköteg - valójában milyen és hány (pl. hány egymás fölött lévő áttelepített és helyben képződött, homokosabb és löszösebb) rétegből is áll. Éles réteghatár változás mutatható ki pl. a recens talaj alatti lösz felső részében 1,2 m-es, 9,6 m-es és 1,8 m-es, a lösz alatti homokos löszben 2,3 m-es és 2,7 m-es, valamint az alatta lévő löszrétegben 2,3 m-es mélységben. Az egész szelvényben a legélesebb réteghatár a Stillfried B'VMF talaj sorozat alsó áthalmozott barna erdőtalaja alsó és felső részén mutatható ki. Nagy különbséget mutat a BD 2 talaj és a rajta lévő löszréteget elkülönítő határ mutatószámértékei, valamint a BA két csernozjom talaja közötti mutatószámértékek is. Az osztályozottsági értékek (S 0 ) alapján következtetni tudunk az üledékek származási jellegére (S 0 < 2,5 eolikus, So = 2,5-3,5 víz által szállított, ill. különösen nagy értékek esetében talajüledékek kimutatására). A > 3,5 értékek az üledékek különösen durva keveredését, kivétel nélkül minden esetben talajokat jelölnek. A fiatal löszök többnyire 1,79-2,59 közötti értéket képviselnek. Interglaciális alatti típusos öreg lösz szelvényünkben nem fordul elő. A homokos löszök paraméterértékei 1,78-2,27, ill. 1,59. A felső homokos löszréteg a würm 3 löszbe ékelődik be, míg az alsó a Stillfried A" talajsorozat alatt található. 144
13 2. ábra Kettős maximumú szemcseösszetételi görbe (11. sz. minta: 2,10-2,30 m) a Stillfried B' talaj feletti löszkötegbe beékelődő homokos löszrétegben 3. ábra Kettős maximumú szemcseösszetételi görbe (35. sz. minta: 7,72-8,10 m) a Stillfried A" talajkomplexum felső csernozjom talajában 145
14 A talajok osztályozottsági értékei a következőképpen alakulnak: recens talaj: 2,11-2,49 Stillfried B'VMF: 2,40-2,68 BD,: 2,54 BD 2 : 6,30 BA: 3,83-4,66 Stillfried A "/MF felső csernozjom: 5,27-5,37 Stillfried A'VMF barna erdőtalaj: 5,52 Mivel a feltárás légvonalban csak mintegy km-nyi távolságra található az egykori hegységi jégtakaró peremétől és a környék domborzati viszonyai is igen változatosak, ezért a periglaciális folyamatok hatására végbement domborzat átformálódás igen változatos periglaciális formakincset hozott létre (CZUDEK, T. 1988a). A korábban részletezett szintek mellett a periglaciális formák közül különösen nagy számban fordulnak elő jég- és homokékek, ill. teraszanyagon létrejött, különböző krioturbációs szerkezetek (az üledék lehordása, megduzzadása és az eredeti szerkezet megzavarása, 10., 11. kép). E formakincs kialakulási körülményeinek, az ősföldrajzi viszonyok pontosabb megértéséhez járulunk hozzá azokkal az ismeretekkel és információkkal, amelyeket a szelvény részletes granulometriai-kiértékelési módszerrel történő feldolgozásával nyerhetünk. A feldolgozott stillfriedi feltárás minden mintájára vonatkozó üledékföldtani paraméter érték azonnal leolvasható a szelvény mellé szerkesztett grafikonokról, a rétegekre jellemző tól-ig értékek és azok értelmezési lehetőségei pedig az elkészített táblázatból. A tanulmány elkészítése során a hagyományos kor- és nevezéktani besorolást alkalmaztuk. A vizsgálatok jelentőségét abban látjuk, hogy az általunk ezzel a módszerrel feldolgozott eddigi különböző típusú löszrégiók szelvényeit (pl. Morva-vidék, É-adriai löszök) azonnal összehasonlíthatjuk az adott vidék őskörnyezet-változásaira vonatkozó ismereteivel a kinyomtatott grafikonok egymás mellé helyezésével. A módszer alapján egyszerűen összehasonlíthatók pl. a különböző régiók ugyanazon típusba sorolt vagy ugyanolyan típusúnak vélt rétegei, pl. a MB, a BA stb. talajok a különböző típusú löszös és löszszerü rétegek stb. 146
15 10. kép Laza üledékek tél eleji újrafagyás során történő összegyűrödése zseb- vagy üsttalajjá Stillfried környékén. Minél gyakoribb a finomabb és durvább üledékek váltakozása, annál erősebb az anyag összepréselése és osztályozása 11. kép Teraszüledéken kialakult ráncolt- vagy fodrozott talajok Stillfried környékén 147
16 Irodalom FINK, J Studien zur absoluten und relativen Chronologie der fossilen Böden in Österreich. II. Wetzleinsdorf und Stillfried. - Archeologica Austria 31. Wien o. GROSS, H Die bisherigen Ergebnisse von C 18. Messungen und paläontologischen Untersuchungen für die Gliederung und Chronologie des Jungpleistozäns in Mitteleuropa und den Nachbargebieten. - Eiszeitalter u. Gegenw. 9, o. Öhringen. HAHN GY A magyarországi löszök litológiája, geomorfológiai és kronológiai tagolása. - Földr. Ért l~28.o. HAHN, GY Problems of the granulometry of loess. - Loess and the quaternary Chinese and hungarian case Studies. Studies in geography in Hungary 18. Akad. Kiadó Bp., pp HAHN, GY Chronology of the Paks loess exposures. - In: PÉCSI, M.-FRENCHS, H. M. (szerk.) Loess and periglacial phenomena. Akad. Kiadó Bp., o. Kis, É The sequence of the Susak loess profile. - In: Susak environmental reconstruction of a loess island in the Adriatic (ed. by A. BOGNÁR, F. SCHWEITZER and GY. SZÖŐR). - Geogr. Res. Inst. H.A.S. Bp., KUKLA, J. 1961a. Survey of Czechslovak Quaternary: Quaternary Sedimentation Cycle. Instytut Geologiczny, Prace, XXXIV. Czwartorzt^d Europy Srodkowej i Wschodniej, Cz^se I, o. Warszawa. LÓCZY D. VERESS M Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák. - Dialóg Campus Kiadó Bp- Pécs, 335 o. Movius, H. L. Jn Radiocarbon Dates and Upper Palaeolithic Archeology in Central and Western Europe. - Current Anthropology, I, o. Chicago. PÉCSI M Negyedkor és löszkutatás. - Akadémiai Kiadó Bp., 375 o. PÉCSI, M.-SCHWEITZER, F The lithostratigraphical, chronostratigraphical sequence of Hungarian loess profiles and their geomorphological position. - LOESS inform 3. MTA FK1, Bp., PROSEK, FR. LOZEK, V Zprávy o vyzkumu kvarteru v Letkách nad Vltavou. Vest. Ústr. geol., XXVI, 1 3. Praha, o. SCHWEITZER F A Kárpát-medence domborzatformálódása a késő kainozoikumban és a pliocén időszak. Tiszteletkötet Tóth József professzor 60. születésnapjára. - In: Területfejlesztés regionális kutatások, (szerk. LOVÁSZ GY.-SZABÓ G.) Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, Pécs, o. SCHWEITZER, F On the late Miocene-early Pliocene desert climate in the Carpathian Basin. - In: BREMER, H.-LÓCZY, D. (eds.): Geomorphology and changing environments in Central Europe. Berlin, Stuttgart. Gebrüder Bornatraeger. (Zeitschrift für Geomorphologie. Supplement-band 110.) o. SCHWEITZER, F Geochronological overview. - In: Susak environmental reconstruction of a loess island in the Adriatic (ed. by A.Bognár, F. Schweitzer and Gy. Szöőr.) Geogr. Res. Inst. H.A.S. Bp., o. SCHWEITZER, F.-KIS, É Formation of loess and loess-like sediments. - In: Susak: Environmental reconstruction of a loess island in the Adriatic (ed. by A. Bognár, F. Schweitzer and Gy. Szöőr) Bp., ZEBERA, K. (szerk.) Kvartér Ostravska a Moravske' brány. - Ust0edni ústav geologicky. Praha. 148
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenNegyedidőszaki (lösz- és lösszerű) üledékek vizsgálata a Kárpát-medencében 1
Földrajzi Értesítő 2001. L. évf. 1 4. füzet, pp. 85 100. Negyedidőszaki (lösz- és lösszerű) üledékek vizsgálata a Kárpát-medencében 1 KIS ÉVA 2 Abstract Comparative investigations of loesses in the Carpathian
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenFELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenEgy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenTANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL
TANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL TANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenLejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenA PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN
A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN Varga György 1 Kovács János 2,3 Bradák Balázs 1 Szeberényi József 1 Kiss Klaudia 1 1 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
RészletesebbenBerente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
RészletesebbenNéhány adat a bükki töbrök mikroklímájához
1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenPermafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged
Geomorfológia 5. előadás PERIGLACIÁLIS FELSZÍNFORMÁLÁS Fogalma: W. Łozinski 1906 Permafrost 1830, Jakutszk (116-140m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged http://zateevo.ru/userfiles/image/mesta/vorkuta/vorkuta11.jpg
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenKIS ÉVA. Publikációs jegyzék
KIS ÉVA Publikációs jegyzék BALOGH J. KIS É. SCHWEITZER F. VICZIÁN I. 2006. Feltételezett klímaváltozások kapcsolata az árvizekkel és belvizekkel a Tisza Jász Nagykun Szolnok megyei árterein. In: A globális
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenA talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály
A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály A magyar talajosztályozási rendszer megfeleltetése a nemzetközi elvárásoknak, a diagnosztikai alapú osztályozás főtípusainak bemutatása A vízhatású és a
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenA Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 21 27 A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei Farkas Szilvia Abstract: The Pleistocene fossils of the Bátaszék brickyard. The loess sediments
RészletesebbenMagnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenNegyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000
Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000 BALOGH JÁNOS 1 - DI GLERIA MÁRIA 2 -KIS ÉVA 3 - SCHWEITZER FERENC 4 Bevezetés Magyarország
RészletesebbenTalajok osztályozása az új szabványok szerint
Talaj- és kőzetosztályozás Talajok osztályozása az új szabványok szerint :5 Geotechnikai vizsgálatok. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO 14688-2:5 Geotechnikai vizsgálatok. 2. rész: Osztályozási
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenPartfal mozgásmérés a Dunai Finomító mellett
Partfal mozgásmérés a Dunai Finomító mellett Wéber József WÉBER 2000 Kft. Szekszárd 2017. Július 6-8. MFTTT 31. Vándorgyűlés A Duna nyugati oldalát végig kíséri ez az 50-70 méter magas függőleges omladozó,
RészletesebbenUjabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
RészletesebbenISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI
ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenA szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái
Geomorfológia 14. előadás A szél felszínalakító munkája A szabadon mozgó futóhomok formái 1. Hosszanti dűnék A Szahara homokformáinak 72 %-a; Rub-al Khali; Namíb-sivatag; Nagy-Homoksivatag Hosszuk 100
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
Részletesebben1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenAgrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenVersenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenA MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A jég jelentős és különleges felszínalakító tényező. Hatása jelenleg a szárazföldek felszínének kb. 10%-án érvényesül A jégtakarók mai kiterjedése nagyjából 15 millió
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenKlíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3
Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
Részletesebben1. feladatsor megoldása
megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenA SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)
A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenMagyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:
RészletesebbenA téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében
A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében Kalmár Elena 1 Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. 2 ME Természetföldrajz
Részletesebben