Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI)
|
|
- Máté Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) BALOGH JÁNOS 1 - DI GLERIA MÁRIA 2 -KIS ÉVA 3 - SCHWEITZER FERENC 4 Bevezetés Magyarország negyedidőszaki löszeit hagyományosan litosztratigráiíai és paleopedológiai módszerekkel a MTA FKI fennállása óta folyamatosan kutatják. Pécsi Márton irányításával indult meg a hazai lösz alapfeltárások rendszeres vizsgálata, az általa szervezett löszkutató munkacsoport csekély számú, de hatékonyan dolgozó munkatársai ma is számos új és hiánypótló kutatással gazdagítják a negyedidőszaki üledékekről szóló tudásunkat. Ádám László, Góczán László, Hahn György, Havas Ferencné, Marosi Sándor, Schweitzer Ferenc, Szebényi Lászlóné, Szilárd Jenő alapító tagja a lösz-munkacsoportnak, míg a hetvenes évektől fokozatosan csatlakozott Balogh János, Gerei László, di Gleria Mária, Kis Éva, Reményi Miklósné és Ringer Árpád. Hahn György 1962-ben Pécsi Márton munkatársaként kapcsolódott be a hazai löszfeltárások és negyedidőszaki üledékek földtani kutatásába végéig mint tudományos munkatárs dolgozott az MTA FKI-ben. Az ezredfordulóra sajnálatos módon megfogyatkozott löszkutató munkacsoport Schweitzer Ferenc intézet igazgató vezetésével dolgozza fel azt a nagymennyiségű laboratóriumi elemzést a lösz és köztes fosszilis talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozóan. Különösen nagy tömegben állnak rendelkezésre a szemcseösszetételi adatok. Ezekből új szempontok szerint olyan következtetések levonására nyílik lehetőség, amelyekre az alapvizsgálatok keretében eddig nem került sor. A Központi Földtani Hivatal munkatársaként 1975-ben védte meg kandidátusi disszertációját A magyarországi hegységelőteri, dombvidéki és medencebeli löszök és lösszerü üledékek morfogenetikája és kronológiája" kutatási témában tól ismét az FKI munkatársa, 1989-ben szerezte meg az akadémiai doktori fokozatát A magyarországi löszök kronoszratigráfiája és gyakorlati hasznosításuk" címmel. Pécsi Mártontól átvéve 1992-ig vezette a Negyedidőszaki és Geomorfológiai 1 tudományos munkatárs, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 2 vegyész, MTA Földrajztudományi Kutatóintézrt 3 tudományos főmunkatárs, a földrajztudomány kandidátusa, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 4 intézeti igazgató, a földrajztudomány doktora, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 39
2 Löszkutatás Az intézet lösz adatbázisában olyan régi téglagyári feltárások leírásai és feldolgozásai is találhatók (1. ábra), amelyek helye már csak nyomokban lelhető fel, földtani rétegzettségük pedig csak fúrásokkal tisztázható. l.ábra Az MTA FK1 talaj laboratóriumában vizsgált fontosabb negyedidőszaki üledékfeltárások (főként löszök és édesvízi mészkövek) területi eloszlása Mint tudjuk, a régi falvak melletti téglagyárakat többnyire szeméttel töltötték fel, így szelvényeik kutatás céljából használhatatlanná váltak. Ezért fontos ezek közül a legtöbbet vizsgált alapfeltárások és a kisebb feltárások dokumentálása. A löszkutatás iránt érdeklődők ezeket a részletesen vizsgált löszfeltárásokat csak leírásokból ismerhetik meg. A Nemzetközi Földrajzi Unió (1GU) keretében működő löszbizottság 1971-ben rendezte meg Magyarországon konferenciáját. A sikeres nemzetközi szimpózium (PÉCSI M., SZEBÉNYI E. 1971) eredményeként hazánkban is bevezették a 14 C kormeghatározási módszert, 1972-től a paleomágneses vizsgálatokat, a hetvenes évek végétől a TL vizsgálatokat,,8 0 oxigénizotóp vizsgálatokat és az aminosavas molluszka vizsgálatokat. Az új abszolút kronológiai adatok az utolsó interglaciális löszeinek és fosszilis talajainak besorolását kortanilag forradalmasították. Ehhez számos hazai és nemzetközi kutató és intézmény adott segítséget intézetünknek. Az 1. táblázatban láthatjuk között vizsgált feltárások helyeit. A táblázat felsorolásai mögött több tízezer vizsgálati adat található; ezek bemutatása e tanulmányban nem lehetséges. A fontosabb eredmények számos publikációban, doktori disszertációban, megbízásos munkákban szerepeltek. Pécsi M. (1993) Negyedkor és löszkutatás" című könyvében összefoglalta és értékelte az alapfeltárások vizsgálati adatait. 40
3 Feltárás éve Feltárás helye Talajfizikai és kémiai vizsgálatok 1970 Dunaföldvár Dunaszekcső Sásd Paks Belena (Bulgária) Dunaföldvár Mohács Dunaszekcső Dunaföldvár fúrás Freiland (Ausztria) + Opatia (Horvátország) Karlovác (Szerbia) 1971 Titel (Jugoszlávia) Szalánkemén=Szlankamen (Szerbia) Dunaföldvár fúrás Paks fúrás Mohács Dunaföldvár fúrás Mende Dunaföldvár Visonta Dunakömlöd Vértesszöllős fúrás Románia Tápiósüly Mende Dunaalmás Dunaföldvár Paks fúrás Tápiósüly Neszmély Tamási Hévízgyörk Dunaföldvár Noszvaj Mende Törökszentmiklós Martfű Dunaújváros Szakmar Paks + Paleomágneses vizsgálatok 41
4 Dunaújváros Hodmezővaaarhely Törökszentmiklós Dunaalmás Paks-Dunakömlőd Paks Paks 4.sz. fúrás Paks l.sz. fúrás Szlankamen (Szerbia) Lovasberény Kula-Feketics (Szerbia) Paks 3.sz fúrás Paks 2.sz. fúrás Visonta Tiszaföldvár Dunakömlöd fúrás Nyergesújfalu Paks Dévaványa Solt / Tétel-halom Pilismarót Szentendre Gerecse I. fúrás Gerecse III. fúrás Paks fúrás Tata fúrások Dunaalmás fúrás Süttö Szeged Dunaújváros fúrás Visonta Duna-Tisza köze Pilismarót Pannonhalma Dunaszekcső Mende Tata Pécel Visonta Abasár Solt Visonta + +
5 1985 Yenan (Kína) Pécel Süttő Almásneszmély Bodrogzsadány Csőszhalom Báta Solt Hajós Hajdúböszörmény Postavölgy Nagyhegyesd Mogyoród Nyíregyháza Dióskál Csór Anna-bánya (Gerecse) Dunaújváros Serényfalva Mezőtúr Szeged Hódmezővásárhely Apaj Szekszárd Polgár-Csőhalom Basaharc Mende Szabadság-hegy Kistelek Kiskunhalas Bogoljubovo (Oroszország) Basaharc Ófalu Kiskunhalas Kecel Pörösföldek (Mogyoród) Missisipi ment (USA) Apaj Zalaegerszeg Zalalövő Pula Basaharc + 43
6 1991 Visegrád Albertirsa Szigetköz Paks Dunaújváros Abony Vének Várpalota Mogyoród Szentendre Káli-medence Siófok Paks Györköny Dunaföldvár Tengelic Földespuszta (Tolna-megye) Paks Szárazd Udvari Dolni-Vcstonice (Csehország) Stillfried (Ausztria) Háros Szentendre Németkér Jászapáti Pilismarót-Bánom Fülöpháza Albertirsa Háros Fülöpháza Udvari Susak Püspökszilágy Paks Visz Csákvár Püspökszilágy Kiskörös Püspökszilágy Kunszentmárton + 1. táblázat: Az MTA FKl talaj laboratóriumban vizsgált löszfeltárások között 44
7 A löszök szedimentológiai laborvizsgálata Az üledékes kőzetek, köztük a lösz és a löszszerű üledékek litológiai osztályozásának egyik igen lényeges tényezője a szemcseösszetétel. Mind az ún. típusos", mind az egyéb löszváltozatok, ill. löszszerű üledékek elkülönítésében számottevő szerepe van a szemcsék méretének, az egyes méretkategóriákba sorolt szemcsék súlyszázalékos részesedésének. A löszök, löszszerű és más üledékek, valamint a löszösszleteket tagoló fosszilis talajok és talajkezdemények mechanikai elemzése során kilenc szemnagyság tartományt különítettünk el (mm 0 gr %): 1. <0,002; 2. 0,002-0,005; 3. 0,005-0,01; 4. 0,01-0,02; 5. 0,02-0,05; 6. 0,05-0,1; 7. 0,1-0,2; 8. 0,2-0,5; 9. >0,5. A finomabb szemcsefrakciók elválasztása a szilárd részecskék ülepedésére vonatkozó STOKES-féle törvényen alapszik, amelynek lényege, hogy nyugvó vízoszlopban a különböző nagyságú szilárd részecskék ülepedési sebessége különböző (KLIMES-SZMIK A. 1962). Főleg ezen az alapon és a CaC0 3 tartalom figyelembe vételével dönthető el, hogy egy-egy azonos vagy közel azonos fizikai alaki jelleggel rendelkező üledék lösz-e vagy más képződmény, és milyen további változatok elkülönítésére van lehetőség. A rétegzett, áttelepített, de egyébként uralkodóan löszfrakciót tartalmazó üledéket általában már nem számítják a löszök - helyesebben a típusos" löszök - közé (SZILÁRD J. 1983). Nem lehet lösznek minősíteni azt az üledéket sem, amely ugyan külső jellege alapján annak tűnik, de löszfrakciót csak alárendelt súlyszázalékban tartalmaz. Ilyen szempontból mutatkozik meg tehát a szemeloszlási elemzések jelentősége. Természetesen a terepi megfigyelések és a genetikai sajátosságok a szemeloszlási és CaC0 3 tartalom alapján levonható eredményeket gazdagítják. A szedimentológiai vizsgálatoknál Pécsi M. és munkatársai által 1967-ben kidolgozott, nemzetközileg elfogadott kategóriákat használjuk (PÉCSI M. 1967). Az alapvizsgálatok közül CaC0 3 tartalmat, humuszt és desztillált vizes ph-t határozunk meg legtöbbször. A kilenc szemcsefrakcióból összevonások után kaptuk meg az agyag (0,005>), iszap (0,002-0,005), lösz (0,02-0,05), homok (0,05<) kategóriákat. A szemeloszlási kategóriákat súlyszázalékban a publikált szelvények jobb oldalán tüntetjük fel, míg a CaC0 3 %-os megoszlását a szelvény bal oldalán tüntetjük fel (4. ábra). A lösz fogalmának értelmezése, sajátos tulajdonságainak eredete, meghatározása évszázados kutatástörténete során sokféle elméletet, magyarázatot és vitát szült. A napjainkig is meglevő löszproblémának, a fogalom meghatározási különbségének az oka az, hogy a löszt (egyes kutatók, helyenként - időnként) eltérő szempontokat figyelembe véve határozták meg (definiálták), vagy jellemezték. A legáltalánosabb a petrográfiai és genetikai szempontú löszmeghatározás. E két esetben is több azonos paramétert vettek alapul, vagy bizonyos tényezőket eltérően hangsúlyoztak, vagy súlyoztak. A lösz petrográfiai szempontú meghatározása az anyag fizikai - kémiai - ásványtani tulajdonságain alapul. A genetikai (geomorfológiai, sztratigráfiai) szempontú löszmeghatározások főként a lösz ásványi anyagának, szemcseösszetételének származására, a szállításának, lerakódásának módjára, az ásványi anyag lerakódás utáni átalakulása körülményeire alapoznak (2. ábra). 45
8 Löszüledékek képződési stádiumai Kvarc és egyéb ásványok finomszemcsés részecskéinek képződése aprózódás útján sivatagokban és a periglaciális zónában Szállítás Eolikus, fluviális és egyéb úton Ülepedés szárazföldi körülmények között Üledék löszösödése Üledékképződés Lösz(ök) Löszüledékek fejlődése Mállás Áthalmozódás Mállási kérgek Talajok hgyeb loszos üledékek lerakódása Eltemetődés Eltemetett mállási kérgek Eltemetett (pako) talajok LÖsszerű üledékek 2. ábra A löszképzödés folyamata HELLER (1999) szerint A magyarországi löszösszleteket tagoló fosszilis talajok kronológiai és litosztratigráfiai besorolása, regionális elterjedésének vizsgálata az alapszelvények feldolgozásai alapján az ezredfordulóra csaknem befejeződött. A huszonegyedik század löszkutatásának egyik fontos feladata a homogénnek tűnő löszüledékek osztályozása, a különböző típusú löszök, löszvariánsok nevezéktani elkülönítése (3. ábra) és területi elterjedésének kutatása. 46
9 TÍPUSOS LÖSZ szemcseátmérő lsuly-%) 0(XE 00, w ^05 0 ^ (mm) sor tsúly-%) 90 aoo2 HOMOKOS LÖSZ szemcseátmérő ,02 0,05 0,1 0,2 (mm) (súly-%)» 0(XE LEJTŐLÖSZ szemcseátmérő 0.01 o,k 0,05 o.i 0.2 (mm) BARNA LÖSZ szemcseátmérő isuiy-%) Oj00e 00) 00? 005 ^ 0>, (mmj sor [11 IV 3. ábra Néhány magyarországi lösztípus görbéi (Elemzések BALOGHNÉ Dl GLERIA M ) I = Típusos lösz: 1 - Dunaújváros, 6,60-6,80 m; 2 = Paks, nr 3 = Dunaföldvár, 16,70-16,80 m; 4 - Dunaszekcső, 2,73-3,08 m; 5 = Mende, 12,30-13,10 m; 6 = Basaharc, 7,20-7,70 m. II = Homokos lösz a Duna-Tisza közéről: 1 = Bácsalmás, nr 2 = Csávoly, 0,90-1,80 m; 3 = Kecskemét, 0,60-1,10 m; 4 = Császártöltés, 3,45-3,50 m III = Lejtőlösz: 1 - Veszprém, 1,10-1,45 m; 2 = Zirc, 2,5-3,0 nr 3 = Csillaghegy, 3,00-3,20 m; 4 = Süttő, 1,70-2,10 m; 5 = Tamási, 7,30-7,50 m. IV - Barna lösz: 1 = Egyházasdaróc; 2 = Vép; 3 = Lócs-Bő; 4 = Dióskál Paleomágneses vizsgálatok A. COX 1968-ban közölte paleomágneses polaritás-skáláját. Pécsi M és munkatársai a Cox féle skála megalkotása után néhány évvel már számos feltárásban kutattak a negyedidőszaki üledékben előforduló mágneses anomáliák előfordulását A paleomágneses laboratóriumi vizsgálatok során a mágneses szuszceptibilitás értékeit is mindig mérték. Kutatásaikat elsősorban a fosszilis talajok rétegeire összpontosították, annak ellenere, hogy a talajok mágneses stabilitása lényegesen gyengébb, mint a löszöké, azonban időben jobban besorolható, párhuzamosítható vezérvonalat adnak. A talajok stabil mágnesezettségének hiánya a paleomágneses laboratóriumi mérések során igen hamar megmutatkozott, ezért előtérbe került az igen jól mérhető és a 47
10 terepi körülmények közt is jól vizsgálható mágneses szuszceptibilitás értékeinek értelmezése (PÉCSI M. - HELLER F. és mts. 1995). A magyarországi löszöket hagyományosan litosztratigráfiai és paleopedológiai módszerekkel vizsgálva 2 nagy sorozatra, az ún. fiatal" és idősebb löszökre" tagolták. A két sorozaton belüli löszösszletek kronológiai vizsgálatához már a '70-es évek eleje óta (PÉCSI M., PEVZNER, M. A. 1974; MÁRTON P. 1974) használjuk a paleomágneses vizsgálati módszereket. A kutatásokban az MTA FKI-ban PÉCSI M. irányításával a lösz munkacsoport tagjain kívül több külsős geofizikus és löszkutató dolgozott. Nagy volumenű vizsgálatokat végzett MÁRTON P. (ELTE, Budapest) és PEVZNER, M. A. (Moszkva), a vizsgálatokba később kapcsolódott be - AN Zisheng (Xian, Kína), KUKLA G. (Palisades, USA), OBDYKE, N. D. (Florida, USA) VELICHKO, A. A. (Moszkva) HELLER F. B. (Svájc). A Brunhes-Matuyama határt és a Matuyamán belüli helyenként paleomágneses eseményt a paleopedológiai és magnetosztratigráfíai módszerekkel összevetve a '70-es évek végére sikerült kimutatni (4. ábra; PÉCSI M. 1975, 1977, 1979, 1993, 1996). A Brunhes korszakon belüli változásokat a több száz vizsgálat ellenére sem tudtuk egyértelmű pontossággal meghatározni. A litosztratigráfiai besorolás alapján az elmúlt közel harminc évben Paks, Mende, Basaharc löszös alapfeltárásaiban, a fiatal összletckben" a Blake-Event (kb év), valamint az ennél fiatalabb Göteborg ( év), Mono ( év) és a Laschamp ( év) paleomágneses esemény kimutatásával próbálkoztunk Az első paleomágneses eseményt a Brunhesen belül a hódmezővásárhelyi téglagyár l4 C adatokkal datált rétegsorában sikerült kimutatni Márton P-nek (1979), amely a kronológiai besorolás alapján a Mono paleomágneses időszakra datálható (5. ábra). Számos eredménytelen kísérlet után a Brunhes időszak vizsgálatára 1989-ben a kronosztratigráfiai szempontból részletesen megkutatott Paks, Mende, Basaharc téglagyári alapfeltárások szelvényeit választottuk (6. ábra), amelyek a BD" talajkomplexum horizontjai a negyedidőszaki löszös üledéksorozatokban a Kárpát-medencében és az Adria régió alapfeltárásaiban is jól nyomon követhetők (7. ábra; BALOGH J., BOGNÁR A., Dl GLERIA M., KIS É., SÜMEGI P., SZÖÖR GY., SCHWEITZER F. 1998). A paleomágneses vizsgálati eredményektől a Blake-esemény és a Riss-Würm határ és a Brunhes Matuyama határ bizonyítását vártuk. A dupla paleotalajok litosztratigráfiai, ill. kronológiai értékelése máig sem kellően tisztázott kérdés. Ha elvileg a duplatalajok egységeit külön-külön interglaciális képződményeknek értelmezzük (PÉCSI M. 1993), akkor a két talajegység között mintegy százezer év korkülönbség is lehet. Ez esetben jelentős eróziós hézag tételezhető fel a duplatalajok egységei között. Esetenként a duplatalajokat értelmezik úgy is, hogy a talajképződés hosszú folyamata csak aránylag rövid időre szakadt meg, és bizonyos mennyiségű ásványi anyag gyors felhalmozódása után hasonló genetikájú talajképződés folytatódott egy intervallumon belül. Módszertanilag a részletes paleopedológiai elemzések és esetenként a paleomágneses vizsgálatokat alátámasztó TL vizsgálatok eredményei nyújthatnak segítséget az eredmények kronológiai besorolásában. A paleomágneses méréseket az ELTE Geofizikai tanszékén MÁRTON P. paleomágneses laboratóriumában végeztük. A feltárásokban a BD" talajkomplexumot Pakson 22 x 2-es, Menden 21 x 2-es, Basaharcon 19 x 2-es irányított kockával mintáztuk meg. 48
11 Pataomág- twf CaC0 3 %) Uu^" neswség m a 10 0 (siily-%) ábra Paks téglagyári löszfeltárás alapszelvénye (PÉCSI M ; paleomágneses vizsgálatok PEVZNERM.) 49
12 Mélység (m) Litológia Minták Log INRM CnT) Mágneses szuszceptibüitás x 10 ~ 3 Sl Königsberg! arány, 0 Deklináció Inklináció 3-5. ábra abra Hódmezővásárhely téglagyári feltárás infúziós löszszelvényének pal eomágneses elemzése (MÁRTON P.) RA= réti talaj; AI= agyagos iszap; KJA= iszapos agyag karbonát konkréciókkal; IA= iszapos agyag; TA= tarka agyag; 1= iszap; A= agyag; 50
13 -90* Inkíináció inklináció Szuszeptibililás C mért és számított mágnesezettségi értékek 6. ábra Paks téglagyári feltárás BD,-BD 2 talaj horizontjának paleomágneses vizsgálati eredményei (BALOGH J.) 51
14 7. ábra A susak-szigeti löszfeltárás földtani és magnetosztratigráfiai szelvénye. (Felvételezte: BALOGH J., BOGNÁR A., Di GLERIA M., KIS É., SZÖŐR GY., SCHWEITZER F. 1998). 52
15 Vizsgálatainkat a talajkomplexum talajrétegeire koncentráltuk, annak ellenére, hogy a talajok mágnesezettség; stabilitása lényegesen gyengébb, mint a löszöké, azonban időben jobban besorolható, párhuzamosítható vezérvonalat adnak. A talajok stablil mágnesezettségének hiánya már korábbi vizsgálatainknál is megmutatkozott, ezért a váltóáramú mágnesezés módszerét csak az első lépésben (kis értékkel) alkalmaztuk, a kezdeti remanens mágnesezettség mérése után. A mintákat 50 oe váltóterű mágnesezéssel tisztítottuk. A további mágneses tisztítást 2 lépéses termomágnesezéssel végeztük. A mintákat az egész mérési eljárás folyamán mágnesesen árnyékolt térben tartottuk. 150 C és 250 C-ra hevítés és lehűtés után újra mértük a mágneses irányokat. Paleomágneses inklinációs pólusváltozást Paks és Mende feltárásban a BD 2 talajhorizontban, míg paleomágneses eseményre utaló igen határozott negatív deklinációt Basaharcon a BDi-BD 2 közötti löszrétegben sikerült kimutatni (6. ábra). A minták mágnesezettsége igen labilis volt. Ez az eddigi litológiai és magnetosztratigráfiai vizsgálatink alapján szinte várható is volt. A szárazföldi üledékekben mágneses térfordulást, paleomágneses eseményt" - a sajátos fosszilis felszínformálódási folyamatokkal az üledékek primer helyzetben bekövetkezett mozgásait, bemosódásos folyamatokat is figyelembe véve - ez ideig ezekben az üledéksorokban nem sikerült kimutatnunk. Azonos földtani rétegekben egy szelvényen belül is számíthatunk kis távolságokon belül begyűjtött minták mágnesezettségi irányainak kisebb-nagyobb eltérésére. Ezt a löszös üledékekben végzett többszáz mérési eredmény is alátámasztja. Figyelembe véve eddigi vizsgálatainkat - felülvizsgálva eddigi mágneses eredmények tendenciáját is -, célszerű méréseinket újraértékelni. A magnetosztratigráfiai vizsgálatok céljából minden mintán mértük a kezdeti mágnesezettséghez kapcsolódó mágneses susceptibilitás értékét. A fosszilis talajok K = 1000 (x 10' 6 Sí) körüli, míg a löszös üledékek K = 500 (x 10" 6 Sí) körüli értékeket mutatnak (6. ábra). A mágnesezhetőség mérése a löszök és a gyengén talajosodott rétegek elkülönítésére kiválóan alkalmas. A susceptibilitás löszsztratigráfiai felhasználására KUKLA G. és AN Zhisheng (1988) kínai löszterületen dolgozott ki módszert, amelyet HELLER F. és Liu TUNGSHENG (1987) is alkalmazott a kínai löszök jellemzésére. A kezdeti mágnesezettséget, a susceptibilitást és a litológiai sajátosságokat összevetve tárgyalják a vizsgálati módszer használatát. A lehetséges üledékhiány és a sajátos szárazföldi felszínfejlődési folyamatok miatt az inklinációs változás hiányában a mért adatok alapján a mágneses értékek tendenciájából lehet következtetni a paleomágneses eseményekre. Mint pl. MÁRTON P. (1979) Hódmezővásárhely feltárás szelvényében az infúziós löszben az inklináció előjelváltozásának bekövetkezését a mért értékek tendenciája is mutatja. COX 1968-ban közölt egy paleomágneses polaritás-skálát, amely az első 3,5 millió évre visszamenőleg K/A korokon /rövidebb eseményekre vonatkozóan mélytengeri üledékek paleomágnességén/ alapul. 3,5 < t <10 millió év között, ahol már nem állt rendelkezésre megfelelő sűrűségű radioaktív koradat, a térfordulásokra vonatkozó információ a középóceáni hátságok mágneses anomáliáinak a "spreading"-elmélet alapján történő értelmezéséből származik /azonos spreading sebességet feltételezve/. 53
16 A COX-féle skálán a pozitív és negatív polaritású intervallumok összhosszúsága közelítőleg azonos. Ezen felül az egyes polaritás intervallumok közepes hosszúsága szintén közel ugyanaz. A szóban forgó polaritás-skála statisztikus anlízise nyomán COX többek között arra a következtetésre jutott, hogy a kisebb mint év tartamú polaritás intervallumok száma az utóbbi 10 millió évben nagyobb kell legyen, mint amennyit 1968-ig felfedeztek! COX "jóslatát" a '80-as-'90-es évek paleomágneses vizsgálatai megerősítették. A Brunhes epochának nevezett, 0,73 millió éves normális polaritású intervallumon belül több rövid fordított polaritású időszakot mutattak ki. A negyedidőszaki löszös üledéksorozatok rétegeit különböző TL-módszerekkel, valamint 14 C adatokkal vizsgáltuk. A más-más időben és műhelyben végzett analízisek során nagyon eltérő kordatálási adatokat kaptunk. A korábbi paleopedológiai és TL vizsgálatok alapján a "BD" talaj horizontban mért mágneses anomáliák a Blake paleomágneses időszakba (kb év) sorolhatók. A legújabb HORVÁTH E., GÁBRIS GY. (1997), PÉCSI M. (1998) publikált adatai alapján a "BD 2 " talajhorizont TL adatokkal meghatározott kora ezer év. Megnevezés Jelzés Kor (ezer év) Talaj típus mai talaj ,3 csernozjom, v. barnaföld Dunaújváros-Tápiósüly sorozat a fiatal löszök felső része Humusz horizont 1 hí valószínű W 3 humuszos szint (lösz) Humusz horizont 2 h valószínű W 2 /W 3 humuszos szint (lösz) Mende-Basaharc sorozat, a fiatal löszök alsó része Mende Felső 1 MF! valószínű W 2 /W 3 erdős sztyepp talaj Mende Felső 2 MF valószínű W,/W 2 erdős sztyepp talaj Mende-Basaharc sorozat, a fiatal löszök alsó része Basaharc Dupla 1 BD, valószínű R 2 /W, erdős sztyepp talaj Basaharc Dupla 2 BD valószínű R/W, erdős sztyepp talaj Basaharc Alsó BA valószínű R,/R 2 erdős sztyepp talaj, helyenként talaj komplexum 2.táblázat A fiatal löszök lehetséges tagolása Magyarországon. PÉCSI MÁRTON Basaharc, Mende típusfeltárások alapján. A 2. táblázat adataiból adódó éves eltérés megerősíti azt a feltételezést, hogy a Blake paleomágneses esemény több más rövid paleomágneses korhoz hasonlóan kettős tagozódásu (pl.: Bivai_ 2, Reunion^). A "BD" talajkomplexum a löszrégiókra jellemző interglaciális (barna erdőtalaj) jellegzetesen elkülönül az interstadiális sztyepp talajoktól, vagy más típusú talajoktól. A paleopedológiai sajátosságokat támasztják alá a paleomágneses vizsgálati eredmények, amelyek a "BD 2 " fosszilis talajhorizontban mért pólusváltozást a Blake 2 mágneses korral párhuzamosítják, és a vizsgált üledéksort a Riss/Würm interglaciálisra valószínűsítik. 54
17 Összefoglalás A tanulmány a MTA FKI löszkutató munkacsoportjának években végzett negyedidőszak kutatási tevékenységét mutatja be. Természetesen a negyedidőszaki üledékek vizsgálata során a löszrétegekben végzett kutatások teljes összefoglalása a terjedelem miatt sem lehetséges. A cikk a tudományos szempontok szerint vizsgált fontosabb löszfeltárások helyét, fizikai és kémiai, valamint paleomágneses kutatási módszereit tárgyalja. Az eredmények folyamatosan fontos és alapvető adatokat szolgáltattak a pleisztocén ún. jeges és jégmentes ciklusos klímaváltozásokkal jellemzett földtörténetéhez. A vizsgált időszakban vezették be először a hazai geokronológia új fizikai és geokémiai módszereit (C 14, TL, ThU, ESR, oxigénizotópia, magnetosztratigráfia stb.). E munkákban a löszmunkacsoport tagjai és külső szakemberek ma már egyre nélkülözhetetlenebb szerepet vállalnak a löszrétegtan finomításában, nemzetközi szintű korrelálásában. Irodalom: BALOGH, J. (1995): Paleomagnetic changes within the Brunnes Epoch in the Basaharc Loess profile, Hungary.- GeoJournal 36: o. BALOGH, J. (1997): The Blake paleomagnetic event in the Basaharc double paleosol complex of loess profiles Paks, Mende and Basaharc, Hungary.- Zeitschift f. Geomorfologie Supplement-Band 110: 85-93o. BALOGH JÁNOS (2003) : Magnetostratigraphic investigations. - In: Susak : environmental reconstruction of a loess island in the Adriatic / ed. by Andrija Bognár, Ferenc Schweitzer and Gyula Szöőr. - Bp. : Geographical Research Institute, Research Centre for Earth Sciences, H.A.S., o. Cox, A. (1968): Geomagnetic polarity intervals.- J. Geophys. Res. 73: o. HELLER, F., B. MEILI, J. WANG, H. LI & T. Liu (1987): Magnetization and sedimentation history of loess in the Centrall loess Plateau of China.- In: Liu, T. (ed.): Aspects of loess research. China Ocean Press, Beijing, o. HORVÁTH E., GÁBRIS GY. (1997): Geochronology of middle and upper pleistocene loess sections in Hungary Quaternary Research, Washington 48: o. KULKA, G. & Z. An (1989): Loess stratigraphy in central China.-Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 72: o. MÁRTON, P., M. PÉCSI, E. SZEBÉNYI & M.WAGNER (1979): Alluvial loess (infusion loess) on the Great Hungarian Plain - its lithological, pedological, stratigraphical and paleomagnetic analysis in the Hódmezővásárhely Brickyard explosure.- In: Pécsi, M. (ed.): Studies on Loess. Akadémiai Kiadó, Budapest, o. PÉCSI, M. (1975): Lithostratigraphical subdivision of the loess sequences in Hungary. Föld. Közi., 23(99): o. [Hungar. with Engl, summary]. PÉCSI, M. (1993): Qaternary and Loess Research.- Akadémiai Kiadó, Budapest, 375 o. [Hungar. With Engl, summary]. PÉCSI MÁRTON - SCHWEITZER FERENC - BALOGH JÁNOS - BNÉ DI GLERIA MÁRIA -HELLER F.B.et al: (1995) A new loess-paleosol lithostratigraphical sequence at Paks (Hungary). - In: Concept of loess, loess-paleosol stratigraphy. Ed. Pécsi M. - Schweitzer F. Bp. Geogr. Res. Inst. HAS o. (Loess inform 3.). PÉCSI, M. (1998): Lösz és őstalajsorozatok és negyedidőszaki ősföldrajzi változások kutatásának elvi, módszertani kérdései. Fülöp József emlékkönyv, Akadémiai Kiadó, Budapest, o. 55
18 PÉCSI, M. - SZEBÉNYI E. (1971): Guide book for Loess Symposium in Hungary. - IGU European Reg. Conference, Budapest o. PÉCSI, M. & G. RICHTER (1996): Loss.- Gebrüder Borntraeger, Berlin - Stuttgart, 391 o. PÉCSI, M. & M. A. PEVZNER (1974): Paleomagnetic measurements in the loess sequences at Paks and Dunaföldvár, Hungary.- Földr. Közi. 22(98): o. PÉCSI, M., É. PÉCSI-DONÁTH, E. SZEBÉNYI, GY. HAHN, F. SCHWEITZER & M. A. PEVZNER (1977): Paleographical reconstruction of fossils soils in Hungarian loess.- Földr. Közi. 25(101): SCHWETZER, F., BALOGH J., BOGNÁR A., DI GLERIA M., KIS E., SÜMEGI P., SZÖŐR GY. (1998): Globális klímaváltozások és környezet fejlődések rekonstrukciói a mediterrán térségi és a Kárpátmedencebeli lösztípusszelvények korrelativ elemzése alapján.- AKA. 92/ /36 MTA. FKI. 97 o. kézirat 56
Löszfeltárások laboratóriumi és paleomágneses vizsgálata az MTA FKI-ben között
Földrajzi Értesítő 2001. L. évf. 1 4. füzet, pp. 349 359. Löszfeltárások laboratóriumi és paleomágneses vizsgálata az MTA FKI-ben 1970 2000 között BALOGH JÁNOS DI GLÉRIA MÁRIA 1 Bevezetés Az MTA Földrajztudományi
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenLejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei
RészletesebbenHarmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval
RészletesebbenTANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL
TANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL TANULMÁNYOK A GEOMORFOLÓGIA, A GEOKRONOLÓGIA, A HIDROGEOGRÁFIA ÉS A MARSKUTATÁS TERÜLETÉRŐL ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT
RészletesebbenA PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN
A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN Varga György 1 Kovács János 2,3 Bradák Balázs 1 Szeberényi József 1 Kiss Klaudia 1 1 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenMélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata
kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata Szongoth Gábor, Bánné Győri Erzsébet (Geo-Log), Galsa Attila (ELTE & Geo-Log) Bevezetés Az RHK KHT megbízásából 1996-2006 közt 64 fúrás kb. 8000m hossz, 44
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenKATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenKIS ÉVA. Publikációs jegyzék
KIS ÉVA Publikációs jegyzék BALOGH J. KIS É. SCHWEITZER F. VICZIÁN I. 2006. Feltételezett klímaváltozások kapcsolata az árvizekkel és belvizekkel a Tisza Jász Nagykun Szolnok megyei árterein. In: A globális
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a Stillfriedi feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a Stillfriedi feltárás környezetében SCHWEITZER FERENC'-KIS ÉVA 2 Vizsgálataink célja az volt, hogy a kidolgozott - a negyedidőszaki üledékek környezetjelző jellegének
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenUjabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenNegyedidőszaki (lösz- és lösszerű) üledékek vizsgálata a Kárpát-medencében 1
Földrajzi Értesítő 2001. L. évf. 1 4. füzet, pp. 85 100. Negyedidőszaki (lösz- és lösszerű) üledékek vizsgálata a Kárpát-medencében 1 KIS ÉVA 2 Abstract Comparative investigations of loesses in the Carpathian
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenEgy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenVÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT
VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenA Magyarországon telepített traffipaxok országos listája
A Magyarországon telepített traffipaxok országos listája 2019.02.15 BÁCS-KISKUN MEGYE Kecskemét, 5. sz. főút, 82+592 km-szelvény Apostag, 51. sz. főút, 74+494 km-szelvény Baja, 51. sz. főút, 159+319 km-szelvény
RészletesebbenÁTNÉZETI TÉRKÉP. Közép-Duna (1-9 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa.
Közép- (1-9 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép D u na -vö lgy S or o k s ári- D una Du na Sz e nt e n d re i -D u n a Z ag yv a i - f őc s a t or n a N o ád to sa r-c rna (Sá ) rví z 0 víztest víztest
RészletesebbenNegyedidőszaki éghajlatváltozások, talajok-löszök képződése a Kárpát-medence térségében
Földtani Közlöny 132/különszám, 23-41 (2002) Budapest Negyedidőszaki éghajlatváltozások, talajok-löszök képződése a Kárpát-medence térségében Quaternary climatic change, formation of loess-palaeosols in
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. március 12. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete Az anyagok külső mágneses tér hatására polarizálódnak. Általában az
RészletesebbenFÖLDGÁZ ÜGYINTÉZÉSI PONTOK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA
FÖLDGÁZ ÜGYINTÉZÉSI PONTOK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA Abaújszántó posta zárva zárva zárva 14:00-18:00 08:00-12:00 zárva 08:00-12:00 14:00-18:00 zárva zárva Ajka 1 posta zárva 14:00-18:00 zárva zárva 12:00-16:00
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenVáros és gazdaság 2009.12.01. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009. Város és gazdaság. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009
b B mészáros sörfőző söröző istálló Winchester 1148 élelmiszer kereskedelem szolgáltatás, vegyeskereskedés ruházat bőrösök ötvös fémműves építőmester 1 London 1851 2 1870 1890 3 1910 1940 Városi sorrend
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe Földtudományi szak BSc 2. félév (2011 tavasz) Szerda délben, a hét csúcspontján szerda 12:15 13:45 Lóczy-terem (D 0-804) Pálfy József Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenKONTINENSVÁNDORLÁS REKONSTRUKCIÓJA
Földmágneses módszerek: paleo- és archeomágneses mérések, földtani alkalmazások Alkalmazott földfizika gyakorlat KONTINENSVÁNDORLÁS REKONSTRUKCIÓJA A mágneses anomáliák mintázata alapján rekonstruálhatjuk
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenAz Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége. Balogh Kadosa
Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége Balogh Kadosa TARTALOM A K-Ar módszer Mire használható? Laboratóriumunk tevékenysége. Helyünk a világban. Műszeres eredmények. Módszertani eredmények.
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI LÖSZTÍPUSOK MÁGNESES SZÖVETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ÉS SZEREPÜK A PLEISZTOCÉN KORI KÖRNYEZETREKONSTRUKCIÓKBAN BRADÁK BALÁZS
MAGYARORSZÁGI LÖSZTÍPUSOK MÁGNESES SZÖVETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ÉS SZEREPÜK A PLEISZTOCÉN KORI KÖRNYEZETREKONSTRUKCIÓKBAN BRADÁK BALÁZS Doktori értekezés tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenA Kárpát-medence legvastagabb és legteljesebb löszrétegsora: Az Udvari 2A fúrás szelvénye és kvarter rétegtani jelentősége
140/3, 251 262., Budapest, 2010 A Kárpát-medence legvastagabb és legteljesebb löszrétegsora: Az Udvari 2A fúrás szelvénye és kvarter rétegtani jelentősége KOLOSZÁR László, MARSI István Magyar Állami Földtani
RészletesebbenBarnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten
Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség
A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenCímkereső / Utcakereső - Házszámszintű térkép és címkereső magyar város részletes térképe itt! [Térképnet.hu]
Címkereső / Utcakereső - Házszámszintű térkép és címkereső - 150 magyar város részletes térképe itt! [Térképnet.hu] Az utcakereső szolgáltatás segítségével könnyen megtalálhatja a keresett címet! Csak
RészletesebbenGerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján
Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján Gerzsenyi Dávid Témavezető: Dr. Albert Gáspár 2016 Célkitűzés Felszínmozgás-veszélyes területek kijelölését segítő relatív
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti földtudomány program II. évfolyam Témavezető: Szabó Csaba Kőzettani
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS. Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017. 1 I. Tervezési, kiindulási adatok A talajvizsgálati jelentés a Fehértó Non-profit Kft. megbízásából
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenGeoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban
Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban Dr. Baracza Mátyás Krisztián tudományos főmunkatárs Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1. Bevezetés 2. Felhasznált mérési módszer
RészletesebbenJellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7
Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces
RészletesebbenA DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE
A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenFELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI
A MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI HAHN GYÖRGY Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 1. A korábbi magyar terasztagolási séma Magyarországon a
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenCím Megnevezés Telefonszám
Város Irányítószám Ajka 8400 Fő út 21. Ajka 8448 8. számú fkl. Út Bácsalmás 6430 Backnang út 7. Baja 6500 Cím Megnevezés Telefonszám Dózsa György utca 97 Balassagyarmat 2660 Kóvári út 6. Balatonakarattya
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenA MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ
A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak
RészletesebbenBerente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenA Görgeteg G-l és az Udvari U-2A fúrások negyedidőszaki képződményeinek párhuzamosítása
Földtani Közlöny 131/3-4, 443-460 (2001) Budapest A Görgeteg G-l és az Udvari U-2A fúrások negyedidőszaki képződményeinek párhuzamosítása Correlation of the Quaternary sediments in the Görgeteg G-I and
RészletesebbenMagyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.
Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
RészletesebbenM.2. számú melléklet. NKM Áramszolgáltató Zrt. ügyfélszolgálati egységei
Egyetemes Villamos Energia Szolgáltatói Üzletszabályzat M.2. számú melléklete M.2. számú melléklet Az ügyfélszolgálati egységei Egyetemes Villamos Energia Szolgáltatói Üzletszabályzat M.2. számú melléklete
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb
RészletesebbenFöldrajz 7. évfolyam
Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.
RészletesebbenMikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
RészletesebbenSoproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezetmérnöki szak
Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezetmérnöki szak Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar, Nyílt Nap, 2018. január 26. Koronikáné Dr. Pécsinger Judit egyetemi adjunktus Környezetvédelmi Intézeti Tanszék SOE-EMK
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
Részletesebben7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba
7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás
RészletesebbenTalálkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig
Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
Részletesebben11 - gépész szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 272
1997.05.22. Székesfehérvár 74399953967 271 1997.07.19. Székesfehérvár 77745272516 270 1997.09.02. Budapest 72606002573 264 1997.10.18. Székesfehérvár 73516505996 200 1997.11.04. Székesfehérvár 73916032558
RészletesebbenMOL POSTAPONTOK LISTÁJA április 10-TŐL
Sorszám Város Irányítószám 1 Ajka 8400 Fõ út /Aranyvölgyi utca/ 2 Baja 6500 Szegedi út 3 Balassagyarmat 2660 Kõvári út 4 Budaörs 2040 METRO 5 Budapest 1151 Bogáncs u. (XV.) 6 Budapest 1117 Irinyi u.45.
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenEgy zebegényi rézsűmozgás okai
Egy zebegényi rézsűmozgás okai Kecskés Gábor Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi kar Közmű és Mélyépítési Tanszék Praxis Építőipari Mérnökiroda kft. Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség konferenciája
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenEOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenA basaharci téglagyári löszfeltárás Mollusca-faunája
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 15 30 A basaharci téglagyári löszfeltárás Mollusca-faunája Sümegi Pál Krolopp Endre Abstract: Mollusc fauna of the loess outcrop of the Basaharc
RészletesebbenAZ ÁSVÁNYOK KÉPZŐDÉSE ÉS ÁTALAKULÁSA A TALAJBAN ÉS A LÖSZBEN. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. AZ ÁSVÁNYOK KÉPZŐDÉSE ÉS ÁTALAKULÁSA A TALAJBAN ÉS A LÖSZBEN Pécsi Márton 1 - Nemecz Ernő 2 - Hartyáni Zsuzsa 3 - Horváth Tímea 4 Bevezetés A löszök jellemző tulajdonságai
RészletesebbenKöpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben
Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben a nagyfelbontású Raman spektroszkóp és a fókuszált ionsugaras technika (FIB-SEM) alkalmazásának előnyei BERKESI Márta 1, SZABÓ Csaba 1, GUZMICS
RészletesebbenA KUTATÁSI TERV MEGVALÓSULÁSA
A KUTATÁSI TERV MEGVALÓSULÁSA A pályázat beadásakor megjelölt terveinket a futamidő során különböző okokból megváltoztatni kényszerültünk. A 2007 őszétől megkezdett, többnyire az egyetemi hallgatók bevonásával
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
Részletesebben14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371
1996.12.25. Székesfehérvár 77185818432 371 1997.01.03. Budapest 78472120542 306 1997.01.05. Csíkszereda 76736716540 177 1997.03.29. Budapest 73911985594 48 1997.04.26. Székesfehérvár 78395363431 350 1997.05.02.
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA LÖSZÖS ALAPKŐZETŰ, ELTÉRŐ GENETIKÁJÚ FOSSZILIS TALAJOK MIKROMORFOLÓGIAI MEGHATÁROZÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenE dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.
Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (wwwantszhu), valamint
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
Részletesebben