A MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI"

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI HAHN GYÖRGY Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 1. A korábbi magyar terasztagolási séma Magyarországon a pleisztocén tagolásában, rétegtanában meghatározó szerepet játszik a Duna-teraszoknak az 1950-es évek közepén kialakított korbeosztása. Ez az osztályozás a korábbi teroszmorfológiai és kronológiai irodalom (BULLAB. 1934, , 1941; KÉZ A. 1934; SZADECZY-KARDOSS E. 1938, 1939 stb.) kritikai feldolgozására, a kavicsszintek - akkor egyedülállóan korszerű - összehasonlító ásvány-kőzettani és görgetettségi vizsgálatára (PÉCSI M. - PÉCSINÉ DONATH É. 1959), valamint az üledékes képződményekben talált őslénytani (MOTTL M. 1942, KRETZOI M. 1953, 1955) és régészeti (GÁBORI M. 1965) leletek korabeli meghatározásaira támaszkodott. Figyelembe vették a hazánkkal határos országokban, elsősorban Ausztriában lelhető teraszok párhuzamosítási lehetőségeit is. PÉCSI M. (1957, 1959) szerint az ártér alacsony, 3-4 m viszonylagos magasságú szintje (l/a) - azonosítva az ausztriai Prater nevű szinttel - újholocén. Az ártér magasabb, 5-6 nies szintje, az I/b számú, az Ausztriában Niedere megjelölésű terasszal párhuzamosítva az óholocénba helyezhető. Utóbbi anyagát azonban HASSINGER F. (1905) pleisztocén korúnak írta le. A 9-15 m viszonylagos magasságú, CHOLNOKY J-től (1925) városinak nevezett Il./a teraszunk az ausztriai Duna-szakaszon a 10 m magasságú Ganserndorf szintnek felelt meg. Hazánkban e terasz anyagának leülepedését korábban a würmbe, lépcsővé alakulását a holocén-pleisztocén határra helyeztük. A m relatív magasságú, Il.b-vel jelzett harmadik ármentes szint általános elterjedésű és igen jellegzetes. E szint jelentőségére elsőként GÓCZÁN L. és MAROSI S. (1955) mutatott rá, később Il./b teraszunkat PÉCSI M. (1957) a Duna közepes víznívója felett 17 m-rel elhelyezkedő osztrák Simmering (riss korú) kavicsszinttel párhuzamosította. AIII. sz., KÉZ A. (1934) által leírt ún. közbülső" teraszunkat (PÉCSI M. 1957) az idős riss korú", m relatív magasságú Höhere terasszal azonosította. A fentiektől eltérően J. FINK (1965) a Prater-teraszt a legutóbbi glaciálisba helyezte, III. sz. teraszunkat pedig a Seyering nevű mindéi korú kavicsszinttel azonosította. Nálunk a Duna Il./a sz. teraszának relatív magassága (9-15 m) időnként nem zárja ki a würmnél idősebb (17 m-es kiemeltségű) Simmering szinttel való párhuzamosítást sem. Il./b teraszunk sok esetben a KÉZ A. (1934) által leírt ún. közbülső", III. terasz helyét foglalta el, amely néhol magasságát tekintve J. FINK idős riss" korú Höhere teraszával, tehát a riss glaciálison belül egy korábbi ciklussal vagy hibás szintezés esetén, a mindéibe sorolt Seyering" szinttel is azonos lehet; véleményünk szerint pl. a Duna-kanyarban. A IV. sz., ún. fellegvári", m viszonylagos magasságú terasz képződését PÉCSI M. (1957) a mindéi vagy a günz jégkorszakba feltételezte. E szint az osztrák Dunaszakaszon a m-es viszonylagos magasságú Arsenal terasznak felel meg. 63

2 A Gerecse peremvidéken és a Pesti-síkságon az 1950-es években V., VI., VII. sz. jelzéssel leírt ún. Duna-teraszokról az elmúlt másfél évtizedben kiderült, hogy zömmel pliocén és későmiocén (pannóniai) képződmények. E kérdés részletes tárgyalására a későbbiekben visszatérek. Az I-IV. sz. kavicsszinteken elhelyezkedő löszök kronológiai felosztását a teraszok ismertetett időbeosztása határozta meg. A magyarországi löszök zömét - mivel feltételezetten riss korú, később Il./b jelzésű kavicsteraszon települtek, amelynek lépcsővé vésődési idejét a riss-würm interglaciálisba soroltuk - nem lehetett az utolsó eljegesedésnél idősebbnek tekinteni. A fenti kronológiai beosztást az Esztergom-Vác közti Duna-szakasz profiljainak vizsgálata alapozta meg. E feltárások közül már több mint 20 évvel ezelőtt is perdöntő jelentőségűnek véltük - sztratigráfiai helyzetük miatt - a basaharci, a nógrádverőcei felhagyott téglagyár, a Nagymaros, Martinovics utcai és a Visegrád, Gizella telepi teraszokhoz kapcsolódó löszfeltárásokat. E löszösszletek feküjében az 1950-es évek második felében végzett teraszmorfológiai vizsgálatok mindenütt a Il/b-vei jelzett terasz meglétét feltételezték. A visegrádi Gizella telepen, szálban álló andezit sziklaterasz alapzaton néhány m vastag folyóvízi homokos üledék helyezkedik el, amelyet a II./b sz. teraszszinttel azonosítottak. Ezen települt a jól fejlett fosszilis vörösbarna erdőtalajjal tagolt löszösszlet. A Visegrád Gizella telepi erdőtalajt a - később részletesen jellemzett - Mende Bázis szinttel lehet azonosítani. Nógrádverőcén, a felhagyott téglagyár csapásirányú szelvényében a löszös rétegsor a Il./b sz. teraszra települt (1. ábra). Basaharcon az andezitagglomerátum felett 1-3 m vastag kavicsszint és ezen m folyóvízi homokos, iszapos rétegsor van a löszfeltárás feküjében. E folyóvízi eredetű összletet korábban szintén II./b teraszként jellemeztük. Nagymaroson a Martinovics utcai löszfeltárás feküjéhez kapcsolódó rétegsor szelvényszerü meghosszabbításában Il./b teraszszint maradványokat feltételeztünk, mivel azok fedőjéből MOTTL M. (1942) würm korú faunát írt le. Az erre települő lösz-sorozatot fosszilis talajokkal sűrűn tagolt würm korú szelvénynek tartottuk (PÉCSI M. 1965) (2, ábra). 2. Korábbi külföldi vélemények a magyar lösz- és teraszkronosztratigráfiai sémáról 1965 IV én az INQUA Löszbizottság Magyarországon tartotta terepbejárásos szimpóziumát, és ez alkalommal bemutattuk - a felsorolt feltárásokon kívül - a mendei, a paksi és a kulcsi löszrétegsorokat is. A neves külföldi szaktekintélyek részvételével tartott ülésszakon a szelvények kronológiájával kapcsolatban kételyek hangzottak el. J. FINK - a Löszbizottság akkori elnöke - a legtöbb lösz-szelvény fekürétegét túl fiatalnak tartotta és felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna Esztergom - Vác közötti áttörési szakaszára eső teraszok kora az általunk feltételezettnél idősebb lehet (pl. mindéi korú). Feltételezte ugyanis, hogy az antecedens szakasz teraszainak időrendi besorolását nemcsak a fluviatilis üledékek vizsgálatából és muzeális értékű faunisztikai leletekből, hanem a fedő löszben talált talajszintek pedológiai, kronológiai stb. bélyegei alapján is elvégezhetjük. Ennek alapján Györgyligeten a löszrétegek közötti fosszilis talajt riss-würm interglaciális korúnak, a Il./b teraszt ennél idősebbnek tartotta. Nógrádverőcén a teljes rétegsort az osztrák Stillfried komplexummal azonosította (3. ábra). A delle feküjében elhelyezkedő - Basaharc Dupla és Alsó - talajszinteket már ennél idősebb korba helyezték. J. FINK azt is valószínűsítette, hogy a basaharci Duna szakasz 64

3 Az ábrák általános jelkulcsa General legend homok sand rétegzett homok stratified sand lösz loess homokos lösz sandy loess löszös homok loessy sand rétegzett lösz stratified loess rétegzett homokos lösz stratified sandy loess rétegzett löszös homok stratified loessy sand idős lösz old loess rétegzett idős lösz stratified old loess iszap loam homokos iszap sandy loam rétegzett iszap-homok stratified loamy sand humuszos szint humus layer mezőségi talaj chernozem erdőtalaj forest soil agyag clay vörös agyag red clay mocsári erdötalaj swamp forest soil hidromorf talaj hidromorf soil réti agyag meadow clay szemipedolft semipedolit mészfelhalmozödás calcaric accumulation erős mészfelhalmozödás strong calcaric accumulation vulkáni hamu volcanic ash löszbaba loessconcretton krotovina krotovina faszén charcoal makrofauna macrofauna szelvény megszakítás profile discontinuity réteghatár stratum borderline homokkőpad sandstone bank szárazulati repedés crack kőzettörmelék stone debris 65

4 1. ábra. A verőcei (verőcemarosi) téglagyár felhagyott fejtésének szelvénye (Hahn Gy. 1965) fig. 1. The profilé of a closed brickyard carry at Verőce (Hahn Gy. 1965) Legend: l.clay; 2. gravel of (according to the classification) earlier lib, now III. terrace; 3. sand of earlier II. b, now III. terrace; 4. loam; 5. stratified loess; 6. calcaric accumulation level; 7. chernozem soil; 8. steppe soil; 9. forest soil; 10. sandy loess; 11. humus level 66

5 2. ábra. A Nagymaros Martinovics utcai löszszelvény (Pécsi M. 1965) fig. 2. Loess profile, Nagymaros, Martinovics street (Hungary; Pécsi M. 1965) 67

6 J. Fink kronológiája jelenkori csernnzjom talaj Hahn Gy kronolcgizálása Jelmsrivsrázat : <7"i 1 cs 2 2 ^/,"] rétegzett lösz 3 -k> A f sl ha Imozódási szint 8 erdőtalaj mezőségi talaj humuszos szint 3. ábra. Stillfried szelvénye (J. Fink 1969) fig. 3. Stillfried profile (Austria; J. Fink 1969) Legend: 1. loess; 2. stratified loess; 3. accumulation layer; 4. forest soil; 5. chernozem soil; 6. humus layer 68

7 mentén nem a IlVb terasz, hanem egy igen régi völgy exhumált kivésése található. Ez esetben a fluviatilis sorozat jóval idősebb az általunk elmúlt évtizedekben feltételezettnél. Bíráló észrevételeket tett J. FINK a nagymarosi szelvény értékelésére is. Itt a löszfeltárás legfelső, halvány, eltemetett talaját - amely a völgyoldal tetőszintje alatt csaknem teljes hosszban végig fut - a Paudorf (ausztriai), illetve a csehországi Cerveni Kopec legfelső fosszilis talajával, a csapásirányban a lejtős térszínen PÉCSI M. (1965) ábráján szétágazóan jelentkező vörösbarna fosszilis talajt a Göttweig agyagzónával, a feltárás bázistalaját a Krems szelvény IV. teraszlépcsőjének talajával azonosította. J. MOSZKVITYIN kritikusan fogadta a közép-európai löszkutatók azon törekvéseit, hogy a mindéi, riss és würm glaciális, valamint peri glaciális üledékek között elhelyezkedő löszés fosszilis talajrétegeket csak a würm időszakra datálják. K. ZEBERA hiányolta, hogy a magyarországi löszszelvények időbeosztását archeológiai és paleontológiái leletekkel nem támasztottuk alá. K. BRUNNACKER - a Löszbizottság volt alelnöke - javasolta, hogy a magyarországi löszszelvények tanulmányozásakor célszerűbb lenne a tagolást a fosszilis talajok és eróziós diszkordanciák figyelembevételével megkezdeni, és csak ennek megtörténte után kell e relatív besorolást a teraszokkal párhuzamosítani, illetve vitatható szerepkörű nagyemlős maradványokkal korrelálni. A mendei és a basaharci téglagyárban egyaránt az utolsó jégkorszak rétegsorának indítását a feltárásokban jól látható eróziós diszkordanciához, illetve delleszintekhez javasolta kötni. V. SIBRAVA - az INQUA későbbi elnöke - a bemutatott löszszelvényeket és folyóvízi üledékeket - saját tapasztalatai alapján - idősebbnek tartotta, mint a magyar kutatók, pl. a györgyligeti H./b teraszt mindéi korúnak vélte. A bemutatott idősebb löszszelvényeket a Morva-medence sejtes szerkezetű", mindéibe sorolt löszéhez hasonlította. K. IVANOVA felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kutatók által a IV. terasz lerakódásaiban észlelt mindéi korú emlősfauna a moldáviai Tiraszpolban az V. Dnyeszter teraszhoz kapcsolódik. Tapasztalatai alapján jelezte, hogy a II. és V. terasz között még két terasz található, és a magyar kutatók H./b teraszának korát nem szabadna a IV. szint mindéi faunájából direkt módon levezetni (III = riss, II = würm korú). Javasolta a Il./b terasz korát a feltételezett riss-würm időszaknál idősebbnek tekinteni. LiEBROTH és H. RICHTER Mende, Basaharc és Paks löszközi talajok korát a magyar kutatók által megadottnál lényegesen idősebbnek vélte. D. RAUL csak az in situ" településű talajzónák és kalcium szintek figyelembevételét ajánlotta a korbesoroláshoz. Az allochton és paraallochton humuszszintek rétegtani értékét és kontinentális párhuzamosítását nem tartotta szerencsésnek. R. RUSKE javasolta, hogy a riss-würm interglaciálist Menden és Basaharcon is az eróziós diszkordancia-szinthez, a Mende Felső (MF 2 ) talaj alatt, illetve száraz dellekitöltéshez kössük, és az e szint alatt települő fosszilis talajokat [Basaharc Dupla Felső (BDi) és Alsó (BD 2 ), Basaharc Alsó (BA)J az utolsó előtti glaciálisba soroljuk. A nagymarosi és a paksi szelvény alsó részének talaját [Paks Dupla Felső (PDi) és Alsó (PD 2 )] az ópleisztocénba helyezte. Az Esztergom-Vác közötti Duna szakasz Il./b teraszát - a rátelepülő idős, fosszilis talajokat tartalmazó löszök miatt - a riss-würm interglaciálisnál idősebbnek tartotta. 69

8 3. A magyarországi sík- és dombvidéki löszök, teraszok kronológiáját befolyásoló hazai és nemzetközi kutatási eredmények A magyarországi löszkutatást és kronosztratigráfiát az 1980-as évektől egyre nyomatékosabban zavarták a külföldi eredmények. A velünk kapcsolatban álló kutatók hazai és nemzetközi összejöveteleken egyaránt új lehetőségekre hívták fel figyelmünket. Ezek nyomán évek óta megválaszolatlan momentumnak tartottam az alábbiakat: 3.1. Nálunk PÉCSI M. (1985) a domb- és síkvidéki löszfeltárások üledék-felhalmozódási sebességét a profilokban különböző felszín alatti mélységben talált faszénmaradványok C 14 koradataiból vezette le. E koradatok visszamenőleg ezer évre érvényesek. Ezek alapján néhol m/1000 év, illetve m/év felhalmozódási átlagsebesség adódhat. RÓNAI A. (1985) ezzel szemben kimutatta, hogy az Alföldön lemélyített teljes magmintavételű fúrások - elsősorban Jászladány, Dévaványa és Vésztő - rétegsorai alapján a terület fiókmedencéiben az általa 2.4 millió évre tett pleisztocén kor alatt a süllyedés mértéke 0.17 mm/év volt, és 1 m üledékanyag lerakódásához 5-6 ezer év kellett. A pliocénben a medence süllyedése (0.3 mm/év) és feltöltődése (1 m/3000 év) is gyorsabb volt a pleisztocén korinál. A pliocén kor félsivatagi klímája és a torrens jellegű időszakos vízfolyások, valamint a deflációs akkumuláció termékei - mint kettőzött anyagáttelepítö folyamatok - dupla intenzitással hatottak, és nagyobb magasságkülönbségeket egyenlítettek ki, mint a pleisztocénben. Az Alföldön a jászladányi fúrások 432 m-ig pleisztocén képződményeket haránttoltak, gazdag Mollusca, Ostracoda és 41 ezer db-os pollen leletanyaggal. Az adatok etalonul szolgáltak más fúrások kronológiai, rétegtani feldolgozásához, és a negyedidőszak teljes hazai klimatikai képének megrajzolásához. A jászladányi fúrásban három (alsó, középső, felső) szakaszra bontott kvarter képződményeket a később lemélyített dévaványai és vésztői fúrások paleomágneses vizsgálata alapján négy (legalsó, alsó, középső, felső) szakaszra lehet bontani. A jászladányi fúrásban eredetileg 25 klímaritmust regisztráltak. A 2.4 millió évtől 1.8 millió évig terjedő - 0,6 millió év időtartamú - legalsó pleisztocén (a Gauss-Matuyama mágneses polaritásváltástól az olduvai esemény elejéig terjedő) rétegsor itt 47 m vastag, 0,08 mm/év felhalmozódással, 7 klímaciklussal (egy hűvös szakasszal!) és két folyóvízi eróziós és három üledékképződési ciklussal jellemezhető. Az 1.8 millió évtől 0,7 millió évig számított (1,1 millió év időtartamú) korapleisztocén az Olduvai eseménytől a Brunhes- Matuyama határig tart. 156 m vastag üledéksorral 0,15 mm/év akkumulációval, 9 klímaciklussal (két hüvös-hideg szakasszal) és öt folyóvízi eróziós meg négy felhalmozódási periódussal. A 0,7 millió évnyi középső- és későpleisztocén 129 m üledék 0,16 mm/éves lerakodási sebességgel 8 klímaciklussal, három eróziós és ugyanannyi akkumulációs szakasszal írható le. A középső- és későpleisztocén üledékeit elválasztó határ a kor közepe táján húzódik, így RÓNAI A. (1985) 0,3 millió évnyi késöpleisztocénjébe már nemcsak a korábban idesorolt ezer éves, a riss-würm határnál fiatalabb képződmények, hanem további két riss glaciális ciklus üledékei, 56 m-es összvastagsággal, közel 0,2 mm/év felhalmozódási sebességgel is beletartoznak. A pleisztocénban a képződményekben felfelé mutatkozó csekély akkumulációs sebességnövekedés részben azzal magyarázható, hogy a fiatalabb képződmények lazábbak, míg az idősebbek tömörebbé váltak. 70

9 Dévaványa és Vésztő mélyfúrásaiból a legkorábbi pleisztocénban két üledék- és két nehézásvány felhalmozódási ciklust, az Olduvai és Gilsa periódus 1,8 millió évtől 1,6 millió évig terjedő 200 ezer éves időszakában szintén 2-2 ritmust, a Gilsa eseménytől a Brunhes- Matuyama paleomágneses polaritásváltásig terjedő alsó pleisztocénben 3-3 ciklust, a normál mágnesezettséggel jellemzett Brunnes időszakban pedig 4-4 ritmust mutatott ki RÓNAI A. (1985). A Tisza vízgyűjtőterületére számított lepusztulás mértékét 0,04 mm/évben adta meg. Mindez azt sugallja, hogy eddigi lösz- és teraszkronológiai képünk korrekció nélkül nem korrelálható a medencékben regisztrált üledékképződési sebességekkel és ciklusokkal sem a későpleisztocénban, sem a Jégkor" más periódusaiban. Az nem képzelhető el, hogy a dombvidéki löszfeltárások anyagfelhalmozódása gyorsabb (0,5-1 mm/év) volt a medencetöltelékekénél (0,1-0,2 mm/év). Elképzelhetetlen, hogy az eróziós hiátusokban szegényesebb medenceüledékek vékonyabb képződményként maradjanak vissza napjainkra, mint a lepusztulási folyamatoknak folytonosan kitett dombvidéki löszösszletek. A medencékben és ártereken RÓNAI A. (1985) a holocénban 2-4 m, a köztes területeken 0 m, a würmre korlátozott későpleisztocénban az előbbi körzetekben nies, a köztes sík- és dombvidéken, ahol a löszképződés akkor intenzív lehetett, csak 5-10 m- es felhalmozódással számolt! Ez a rétegvastagság nem engedi meg, hogy az utolsó glaciálisbeli sík- és dombvidéki löszeink, a Mende Felső talajkomplexum alá" lényegesen benyúljanak. RÓNAI A. (1985) 0,1-0,7 millió éves, ún. bővített" középsőpleisztocénjére a medencékben és ártereken m, a köztes löszfelhalmozódásos sík- és dombvidékeken m rétegösszlet visszamaradása jut. Általában azt mondhatjuk, hogy a medencékben és ártereken a felhalmozódási üledékvestagságok a sík- és dombvidékiek kétszeresei. Morfotektonikailag a medencék és árterek bezökkenési intenzitásaiban és mélységadataiban a köztes dombvidéki területek kiemelkedésének szintén kb. a dupláját regisztrálhatjuk. Míg a pannóniai rétegek felszíne a korapannontól napjainkig az Alföldön m-t süllyedt, addig a peremvidék középhegységei m-t emelkedtek. A plio-pleisztocén határt a peremmedencéket reprezentáló Jászladány-Dévaványa-Vésztői-i fúrásokban 432, 420, ill. 480 m mélységben észlelték (a mélymedencékben Mindszentnél 680 m, Csongrádnál 650 m). Ezekkel szemben a dombvidéki terasz- és travertino-sorozatok a Gerecsében és Budai-hegységben max m relatív magasságúak, és az említett 0,04 mm/év átlagos kárpát-medencei pleisztocén lepusztulás esetén sem emelkedhettek m viszonylagos szint fölé. A Brunhes-Matuyama határ a medence fúrásaiban m felszín alatti mélységben nyomozható. Ezzel szemben a még normális" mágnesezettségü IV. Duna terasz viszonylagos magassága csak 60 m körüli, fele a fúrásokban észlelhetőknek. Hasonló a helyzet a középső- és későpleisztocén határával, amely az alföldi mélyfúrásokban m mélység körül van; a dombvidéki löszökben Mende Bázis (MB) fosszilis talajszintként és a teraszmorfológiában II/b-III. sz. szintként m-ben a köztes folyóvízi és eolikus akkumulációval jellemzett területeken a Mende Felső szint alsó talajaként, és Il./a teraszként átlag m magasan nyomozható V. A. OBRUCSEV (1911) a kínai löszök poranyagának felhalmozódási intenzitását 1 mm/év nagyságrendben adta meg. Jelezte viszont, hogy a Jégkorszak" 1-1,5 millió év alatt lerakódott kb m-nyi poranyagából átlagban csak m, kedvező helyzetben m löszös üledék maradt meg. 71

10 E. DERBYSHIRE (1934/a,) a Lanzhou régióbeli Jiuzhoutai löszprofilról, mint a kínai löszplató legvastagabb összletéről tesz említést. Az idős képződményeken és a Hoang-ho fluviatilis üledékeinek 4. szintjén települő löszök és talajok sorozata - a régi és K-i részén m Wicheng (eopleisztocén), 204 m Lishi (kora- és középsőpleisztocén) és 34 m Malán (későpleisztocén) összletként települnek. A szelvény négy polaritásváltása alapján a régió löszképződményeinek korát 1,6 millió évre visszamenőleg becsüli. Elképzelhető, hogy ezek a polaritás változások az Olduvai, a Gilsa, a Jaramillo vagy a Reunion és az Olduvai eseményeket jelzik. Ez esetben a szelvény kb. 2 millió éves kort reprezentál, ami 0,16 mm/év átlagos felhalmozódási sebességet enged meg, amelyből a Matuyamára 0,08 mm/év, a Brunhesre 0,33 mm/év jut. így DERBYSHIRE (1984) nyomán a legvastagabb kínai löszszelvény felhalmozódási intenzitása 0,2 mm/év. AN-ZHISHENG és LU-YANCHOU (1983) az észak-kínai Malán löszről (4. ábra) kimutatta, hogy négy rétegből áll: a) A Laschamp paleomágneses fordulat és a kb ezer éves (C )4 módszerrel meghatározott korú) faszénmaradványokat tartalmazó fosszilis talajréteg feletti, 4-6 m-nyi lösz- és holocén talajszint. b) Az előbbi koradatokkal datált, kb. 1 m vastag fosszilis talaj, a hazai Mende Felső 1. (MFi) szintnek felel meg. c) A Malán lösz 1-6 m vastag alsó kötege, a mi Mende Felső két talajszintünk közötti eróziós diszkordancia miatt hazánkban lényegesen vékonyabb. d) A Malán löszösszletet záró fosszilis talaj, 1 m körüli vastagságban, fedő v. fekü szintjében a Blake paleomágneses váltással ( ± 10 e év). A kínai löszkutatók általában az utolsó glaciálisba sorolt, ún. Malán" löszt feltárásaikban (pl. Luochuan, 5. ábra) kb. 10 m vastagságúra teszik, és a löszlerakódás, valamint fennmaradás ütemét az utolsó 100 ezer évben csak 0,1 mm/év nagyságrendűre becsülik. Kínában, a löszképződés hazájában", ahol a helyi szerzők vizsgálatai szerint - E. DERBYSHiRE-től eltérően - immár 2,5 millió évtől napjainkig terjedően regisztrálták e képződmény felhalmozódását, jóval vékonyabb utolsó glaciálisbeli löszöket lehetett kimutatni, mint amilyeneket az elmúlt évtizedekben nálunk a legfontosabb löszfeltárásokban (Pakson, Menden, Basaharcon stb.) feltételeztünk. Az említett hazai szelvényekben ugyanis a riss-würm határt a Mende Bázis talajszinttel azonosítottuk. E talajkomplexummal kronosztratigráfiailag párhuzamosítható Il./b jelzésű teraszmaradvány Basaharcon pl. kb m felszín alatti mélységben helyezkedik el. így az utolsó glaciálisban m vastag lösz- és fluviatilis rétegösszlet képződését valószínűsítettük, bár nálunk a lösz és az erózióbázis fölé emelkedő teraszok anyaga az elmúlt kb. 10 ezer évben csak pusztult A Közép-Ázsiában A. E. DODONOV (1984) 0,3-0,5 mm/év középső- és 1-1,5 mm/év későpleisztocén akkumulációs sebességről ír. Ezzel szemben löszszelvényei max. 200 m-es vastagságúak, és az általuk képviselt időtartamot 2 millió évre becsüli. A löszképződmények felhalmozódásának és lepusztulástól való védettségének lehetőségei 200 m és 2 millió év esetén csak 0,1 mm/év akkumulációs intenzitásértéket adnak. Hasonló a helyzet, ha a bemutatott taskenti körzet és a Tádzsik-medence fő profiljaiban a teljes löszvastagságot 130 m-nek, az időtartamot az Olduvai eseményig 1,8 millió évnek tekintjük, vagy a 90 m-ben észlelt 700 ezer éves Brunhes-Matuyama határt vesszük tekintetbe. 72

11 Moid) 2 Melon*«JUft, o«il-r.tr,.. ;rr«1,irc;i? ,..-^«p.,.,. <j nv5;~; -<?C~WV Thorn»«cgyog 9-79,;; 9>""r-y< H..>, <-; ")i«.,-,....,--. r.,.^.t^n.^,-^-r, Kelet-zhiatangi löszszelvény Loess profile of East Zhiatang Loscbamp es?rr,ény Blake " esemény C'2* CSZ i. _S": 'ŐSZ -ÍC'Cj i " ri C'*-C3 Malan loess Lishi loess soil gravel 4. ábra. Észak-kínai későpleisztocén löszfeltárások (An-Zisheng és Lu-Yanchou, 1983) fig. 4. Latepleistocene loess profiles in North China (An-Zisheng and Lu-Yanchou, 1983) 73

12 5.ábra. A kínai löszfennsík kronosztratigráfiája; a Lochuan-szelvény és a Q U N - 22-es fúrás rétegsora (G. Kukla 1987) ßg. 5. Chronostratigraphy of the loess Plato of China; the stratigraphy of Louchan profile and the Boring QUN~22(G. Kukla 1987) 74

13 A. A. LAZARENKO (1984) az utolsó glaciálisbeli képződményekről közölt, karatani szelvényén a termolumineszciás (TL) módszerrel megállapított 100 ezer éves kort 20 m mélységben észlelte. Ez az adat is csak 0,2 mm/év felhalmozódási sebességet jelez Közép- Ázsia lőszterületein az utolsó glaciálisban. Más szovjet" szerzők, pl. A. V. PENKOV és E. I. ZHIDKOV (1978) a közép-ázsiai löszök korát 2,4 millió évesnek vélték a Tádzsik-medence szelvénye alapján. A. E. DoDONOV (1984) a tadzsikisztáni löszszelvényekben m összvastagságot és legalább 1,5-2 millió éves kort állapított meg. Ez 0,1 mm/év körüli üledékfelhalmozódási átlagintenzitásra utal. E szelvényeken a Brunhes-Matuyama határ m mélységben ingadozik, ami kb. 700 ezer év alatt szintén 0,1-0,2 mm/év akkumulációs sebességet jelent , és 1987-ben alkalmam nyílt a sivatagi defláció és akkumuláció tanulmányozására a Sínai-félszigeten és a Negev-sivatagban. Utóbbi területen - egy országút menti szelvényben Netivotnál - 6 fosszilis talaj települ teleszkópszerü" formában egymásba tolható rétegtani pozícióban. A felszín alatti második talaj - 2,7 m-es mélységben - faszén maradványokat tartalmazott. Ezek kora (C14 meghatározási módszerrel) 27,1 ezer ± 1,6 ezer év. Ennek alapján - a sivatagi-félsivatagi környezetben - a löszképződés intenzitását 0,1 mm/évre tehetjük. A feltárás összetolható rétegsorának elméleti vastagsága m, ami az utolsó és utolsó előtti glaciális korszak löszös képződményeit és a psutai száraz sztyep-talajokat tartalmazza. Igen figyelemre méltó, hogy a mediterrán klímajelző vörösbarna talajok a szelvényben nem regisztrálhatók, így a rétegsor kronológiai hatása a riss korszakon belül van (6. ábra) Az észak-amerikai utolsó glaciális ciklusú - Wisconsin - löszre C. G. OLSON és R. V. RUHE (1980) számos megfigyelést közöl. A késő Wisconsin lösz (Peoria lösz) bázisszintjében sorozatos Ci 4 -es kormeghatározásokat végeztek, és ezer éves adatokat kaptak. A kora Wisconsin lösz (Farmdale lösz) - a hazai példákhoz hasonlóan - igen vékony, max. 1 m vastag, és a Sangamon talajra települ, ami a mi utolsó interglaciálisunk megfelelője. Feltárásaikban e szint max m-es mélységben helyezkedik el, ami - a kb ezer év alatt - 0,1 mm/év felhalmozódási sebességet jelent. J. D. G. MlLNE és I. J. SMALLEY (1980)Új Zéland É-i szigetének D-i partján tanulmányozta a löszök sztratigráfiai helyzetét. A Mount Curl profil szelvénye (7. ábra) mindössze 8 m vastag, kora 230 ezer év, ami 0,035 mm/év felhalmozódási intenzitás a D-i féltekén az utolsó két glaciálisban A kínai Malán löszhöz hasonló (átlagosan 5-10 m, max. 15 m) vastagságokat jeleztek az európai löszkutatók is országunk területéről 1969-ben, az INQUA Löszbizottsága párizsi konferenciájára készített tanulmánykötetben. J. FINK (1969) szerint a riss-würm határ Ausztriában, a Stillfried szelvényben a felszín alatt 8 m-ben, a többi szelvényben 2-4 m-es mélységben tanulmányozható. A. BRONGER - F. HARCICH (1969) a németországi Heitersheim szelvényben 10-m-en, a Buggingen profilban 3 m-en észlelték az utolsó interglaciális maradványait (8-9. ábra).w. PA AS (1969) a Düsseldorf szelvényben 15 m-ben jelölte ki az Eemien köztes korszakot (10. ábra). K. BRUNNACKER (1969) Dél-Bajorországban, Hösbach és Köfering alapszelvényeiben 4-5 nies mélységben regisztrálta a riss-würm határt ( ábra). 75

14 SCH-1 -SQUIIB csernozjom és sztyep talajok - chernozen and stepp soils I lösz - loess 6. ábra. Netivot löszszelvénye (D. H. Yaalon nyomán) fig. 6. Loess profile from Neíivot (Israel) 76

15 7. ábra. Az Új-Zélandi Mount Curt löszös profilja (I. J. Smalley 1980) fig. 7. Loess profile from Mount Curt (New Sealand; I. J. Smalley 1980)

16 78 8. ábra. Heitesheim szelvénye (A. Bronger - F. Haedric 1969) fig. 8. Profile of Heitersheim (Germany; A Bronger-F. Haedric 1969)

17 magyar taiajbeosztás 9. ábra. Buggingen szelvénye (A. Brogner - F. Haedrich 1969) fig. 9. Profilé of Buggingen (Germany; A. Brogner - F. Haedrich 1969); kavics = gravel, talaj = soil

18 barna erdőtalaj tundraglej Stillfried B tundraglej Elfgen talaj Frimmersdorf talaj Brarup Ammersfoort Eemien tundraglej barna talaj humuszos zóna Grafenberg talaj barna erdőtalaj Erkelenz talaj 10. ábra. Düsseldorf szelvénye (W. Pass 196) fig. 10. Profilé of Düsseldorf (NW Germany; W. Pass 196)

19 magyar taiajüeo. 77. ábra. Hösbach szelvénye (K. Brunnacker, 1969) fig. 11. Profile ofhösbach (South Bavaria; K. Brunnacker, 1969)

20 magyar talajbeosztás barna erdőtalaj Riss/ Wurm rn "Fiatal -S kavicstakaró" c H 72. á6ra. Köfering szelvénye (K. Brunnacker, 1969) fig. 12. Profile ofköfering (South Bavaria; K. Brunnacker, 1969) 82

21 E. FOTAKIEVA - M. MlNKOV (1969) a bulgáriai Zlatija és Mecska profiljain ugyan 29 m, illetve 22 m felszín alatti mélységben húzta meg az utolsó glaciális határt, de a szelvények és a helyszín évi tanulmányozása alapján - véleményem szerint - e határ m között lehet ( ábra). GY. JANEKOVIC (1969) horvátországi szelvényein max. 5 m mélységben volt az utolsó glaciáliskori üledékek talpa. Hasonló a helyzet Észak- Görögországban (75. ábra). J. P. LAUTRIDOU (1969) max. 10 m-es felszín alatti mélységben húzta meg a franciaországi löszprofilokban a riss-würm határát (16. ábra). J. E. MOJSKI (1969) max m mélységig jelezte a riss-würm kor emlékeit a lengyelországi szelvényekben. Hasonló a helyzet Németországban is (17. ábra). A. CONEA (1969) és (1972) romániai profiljaiban általában 5-8 m, max. 15 m felszín alatti mélységig jelzi az utolsó intergalciális korú talajszintet (18. ábra), de ezek korát ma egy ciklussal idősebbnek veszem. M. F. VEKLICH (1969) szerint Ukrajna löszeiben a késöpleisztocén határ Prilukinál 10 m-nél, Sztarije Kaidakinnál 7 m-nél, Primorszkojén 15 m-nél húzódott (19, 20, 21. ábra). Az európai löszfeltárásokban a würm löszök lerakodási sebessége 0,05-0,1 mm/év átlagos és 0,15-0,2 mm/év maximális értéket adott. Új kronológiánk célja, hogy a nemzetközi negyedidőszak-kutató szaktársadalomban elfoglalt elkülönült helyzetünket megszüntessük, és a hazai gyakorlati - ásványi nyersanyagokat feltáró - munka számára új, a mindennapi életben is használható tudományos alapot biztosítsunk. 4. A hazai löszösszletek és édesvízimészkövek vizsgálatából származó abszolút kronológiai adatok Az 1980-as évek elejéig a magyarországi löszszelvények abszolút kronológiai tagolására két biztosnak tünö támpont adódott. Az egyik a Mende Felső talaj komplexum felső tagjában (MF ) és az e fölött elhelyezkedő két vagy három humuszszintben (embrionális talajban) található faszén maradványok C 4 izotópos vizsgálatából adódott. Ezek szerint a legfelső, első humuszszintből kikerülő faszén maradványok kora ezer év. A második humuszszintben található faszenek ezer évesek. A Mende Felső talajkomplexum felső tagjában talált faszén maradványok korának az említett módszerrel kapott vizsgálati adatai ezer év között szóródtak (22. ábra). A másik abszolút koradatot az biztosította, hogy az idősebb löszösszletek korát a Brunhes-Matuyama paleomágneses inverzióval (PEVZNER M.V. - PÉCSI M alapján) a ezer év közötti időintervallumba lehetett sorolni. E paleomágneses határt a hazai löszfeltárásokban (Paks, Dunakömlőd, Dunaföldvár) az idősebb kötegekben a Paks Dupla és Paks-Dunakömlőd talaj között vélték regisztrálni. A megállapítás bizonytalanságára később visszatérek. Az 1970-es évek végéig a löszösszlet MFi és PD 2 közötti szakaszára egyéb abszolút kronológiai adattal nem rendelkeztünk. A kavicsszintek abszolút korának meghatározása céljából PÉCSI M., J. K. OSMOND (1973) professzorral Th/U módszerrel az általam geomorfológiai lag feltérképezett (HAHN GY. 1972) Tata környéki, egyes teraszokat fedő édesvízimészkő mintákat vizsgáltatta meg az 1960-as évek közepén. E módszer a pleisztocénen belül kb. 350 ezer évre visszamenően ad elfogadható eredményeket. A mintákat SCHWEITZER F-el együtt gyűjtöttük az Általér és a Duna egykori teraszanyagát fedő édesvízimészkő összletből. Az első mintát a tatai 83

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000

Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000 Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000 BALOGH JÁNOS 1 - DI GLERIA MÁRIA 2 -KIS ÉVA 3 - SCHWEITZER FERENC 4 Bevezetés Magyarország

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia Kirándulásvezető Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. RÉSZLETES PROGRAM 2013. szeptember 27. (péntek) Tengeri és szárazföldi üledékképződés váltakozásainak vizsgálata: csákvári barlangok (középsőpaleolitikus

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A Zala-folyó lefejezése

A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő 2007. LVI. évf. 1 2. füzet, pp. 39 50. A Zala-folyó lefejezése Gábris Gyula Mari László 1 Abstract The Pleistocene beheading of the Zala River (West Hungary) Springing from West Hungary

Részletesebben

A BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA

A BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA A BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA Hajnal Géza okl. építőmérnök, okl. mérnöktanár Ph.D. értekezés RÉSZLET 2. Földtan fejezetéből Tudományos vezető: Dr. Kleb Béla a földtudomány kandidátusa Budapest,2001.

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Szemelvények Lóczy Lajos földrajztudományi munkásságából Extracts from the geographical works of Lajos Lóczy. Schweitzer Ferenc

Szemelvények Lóczy Lajos földrajztudományi munkásságából Extracts from the geographical works of Lajos Lóczy. Schweitzer Ferenc ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol. 3, 155 160 2008 Szemelvények Lóczy Lajos földrajztudományi munkásságából Extracts from the geographical works of Lajos

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

ÚJ MÓDSZER A FOLYÓTERASZOK KIMUTATÁSÁRA FÖLDTANI

ÚJ MÓDSZER A FOLYÓTERASZOK KIMUTATÁSÁRA FÖLDTANI ÚJ MÓDSZER A FOLYÓTERASZOK KIMUTATÁSÁRA FÖLDTANI FÚRÁSOK ADATAI ÉS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALAPJÁN, MAGYARORSZÁGI MINTATERÜLETEKEN BUGYA TITUSZ 1 1. BEVEZETÉS A folyóvízi teraszrendszerek vizsgálata

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

HASONLÓSÁGOK A VILÁG LEGIDŐSEBB LÖSZFELTÁRÁSAI ÉS

HASONLÓSÁGOK A VILÁG LEGIDŐSEBB LÖSZFELTÁRÁSAI ÉS HASONLÓSÁGOK A VILÁG LEGIDŐSEBB LÖSZFELTÁRÁSAI ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE IDŐS LÖSZEI KÖZÖTT VARGA GYÖRGY 1 1. BEVEZETÉS Földünk felszínéről a globális légköri rendszerhez kapcsolódó szelek évente több mint 1

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

A Magyar Tudomány Ünnepe 2012

A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 A KARSZTBAUXITOK JELENTŐSÉGE A PALEODOMBORZATI ÉS PALEOGEODINAMIKAI REKONSTRUKCIÓBAN Mindszenty Andrea (ELTE) valamint: D Argenio,B., Carannante, G., Simone,L., Di Stefano,P.,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 10 X. A magyarország NEOgÉN ÉS negyedidőszak 1. A magyarország NEOgÉN EmElETBEOSZTÁSA Az oligocén elejétől Magyarország területe a Középső Paratethys része volt, mely

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

ŐSKÖRNYEZET-REKONSTRUKCIÓ VÖRS, MÁRIASSZONYSZIGET RÉGÉSZETI LELŐHELY KÖRNYEZETÉBEN SZEDIMENTOLÓGIAI ÉS PALEOTALAJTANI KÖZELÍTÉS

ŐSKÖRNYEZET-REKONSTRUKCIÓ VÖRS, MÁRIASSZONYSZIGET RÉGÉSZETI LELŐHELY KÖRNYEZETÉBEN SZEDIMENTOLÓGIAI ÉS PALEOTALAJTANI KÖZELÍTÉS 67 ŐSKÖRNYEZET-REKONSTRUKCIÓ VÖRS, MÁRIASSZONYSZIGET RÉGÉSZETI LELŐHELY KÖRNYEZETÉBEN SZEDIMENTOLÓGIAI ÉS PALEOTALAJTANI KÖZELÍTÉS Abstract BRADÁK BALÁZS ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet Természetföldrajzi

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

TERMÉSZETI KÖRNYEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET Geofizika Geodinamika A lemeztektonikai elmélet egyik legfontosabb hazai alkalmazása volt a Pannon (Kárpát)-medence kialakulásának magyarázata. Eszerint a medence az alpi orogénen

Részletesebben

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)

Részletesebben

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Új utak a földtudományban; Óriásvárosok, 2010. december 15. Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Győri E., Mónus P., Tóth L., Bus Z., MTA GGKI, Szeizmológiai Főosztály Bevezetés Magyarország szeizmicitása

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 5-22. A BUDAI VÁR-HEGY GEOLÓGIAI VISZONYAI LEÉL-ŐSSY SZABOLCS

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 5-22. A BUDAI VÁR-HEGY GEOLÓGIAI VISZONYAI LEÉL-ŐSSY SZABOLCS KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 5-22. A BUDAI VÁR-HEGY GEOLÓGIAI VISZONYAI LEÉL-ŐSSY SZABOLCS ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c losz@geology.elte.hu

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK

A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK Lóki József 1 A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK BEVEZETÉS A Nyírség egy évszázadra visszatekintő kutatásai alapján megismertük a felszín kialakulásának történetét,

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN GYÖKÉRFELT RFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN Csiha Imre Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes Rásó János Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi i Kísérleti K Állomás Homoki erdőssztyepp-tölgyesek

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Egy zebegényi rézsűmozgás okai

Egy zebegényi rézsűmozgás okai Egy zebegényi rézsűmozgás okai Kecskés Gábor Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi kar Közmű és Mélyépítési Tanszék Praxis Építőipari Mérnökiroda kft. Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség konferenciája

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

KRETZOI MIKLÓS ÉS A MAGYAR PALEOLITKUTATÁS

KRETZOI MIKLÓS ÉS A MAGYAR PALEOLITKUTATÁS Archeometriai Műhely 2007/1. 13 Abstract KRETZOI MIKLÓS ÉS A MAGYAR PALEOLITKUTATÁS DOBOSI VIOLA Magyar Nemzeti Múzeum, H-1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16 e-mail: tdv@hnm. hu Miklós Kretzoi, palaeontologist,

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki. Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi

Részletesebben

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz

Részletesebben

A mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban

A mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2007 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) A mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban Zilahi-Sebess László Geo-Log Környezetvédelmi és

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80 Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

se és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS

se és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS Plate loading módszer m ismertetése se és alkalmazása Alun Thomas SDMTS RHK Kft. Témák Bevezetés San Diego Hindhead Bátaapáti Következtetések Milyen egy helyszíni mérés? Bármilyen vizsgálat, amit valós

Részletesebben

FÖLDTANI ÉS HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉS ELTÉRŐ SZINTJEINEK LÉTJOGOSULTSÁGA ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBA ESŐ MINTATERÜLETEK ALAPJÁN

FÖLDTANI ÉS HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉS ELTÉRŐ SZINTJEINEK LÉTJOGOSULTSÁGA ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBA ESŐ MINTATERÜLETEK ALAPJÁN FÖLDTANI ÉS HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉS ELTÉRŐ SZINTJEINEK LÉTJOGOSULTSÁGA ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBA ESŐ MINTATERÜLETEK ALAPJÁN GROUNDS OF DIFFERENT LEVELS IN GEOLOGICAL AND HYDRONYNAMIC MODELLING

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot? XXXIII. Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. 09. 27-29. Hogyan kútvizsgálatot? Szongoth Gábor, Pál Lénárd Geo-Log Kft. A hőmérsékletmérés a legrégebbi mélyfúrás-geofizikai

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése Szegény Zsigmond WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft., Jártassági Vizsgálati Osztály szegeny.zsigmond@qualcoduna.hu 2014.01.21. 2013.

Részletesebben

Magyar fizika siker az 1000 mosoly országában

Magyar fizika siker az 1000 mosoly országában Magyar fizika siker az 1000 mosoly országában Az idén 27. alkalommal megrendezett Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén (eredetileg: International Young Physicists Tournament, röviden: IYPT) a magyar csapat

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Mérési metodika és a műszer bemutatása

Mérési metodika és a műszer bemutatása Mérési metodika és a műszer bemutatása CPT kábelnélküli rendszer felépítése A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével pontos

Részletesebben

A szegedi téglagyári feltárások anyagának üledéktani és malakológiai összehasonlítása

A szegedi téglagyári feltárások anyagának üledéktani és malakológiai összehasonlítása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 1999 17: 59 67 A szegedi téglagyári feltárások anyagának üledéktani és malakológiai összehasonlítása Tóth Árpád Abstract: Sedimentological and malacological

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent

Részletesebben

STATISZTIKA PÉLDATÁR

STATISZTIKA PÉLDATÁR STATISZTIKA PÉLDATÁR www.matektanitas.hu www.matektanitas.hu info@matektanitas.hu 1 Minden feladat csak szöveges válasszal együtt ad teljes értékű megoldást! Becslés 1. feladat Az alábbi táblázat megadja

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE

JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE Magyar Bányászati és Földtani Hivatal JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) Budapest, 2011. december Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) 2011. december

Részletesebben