A MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI"

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI LÖSZÖK ÉS TERASZOK ÚJ (1989-ES) KRONOSZTRATIGRÁFIAI TAGOLÁSÁNAK ALAPJAI HAHN GYÖRGY Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék 1. A korábbi magyar terasztagolási séma Magyarországon a pleisztocén tagolásában, rétegtanában meghatározó szerepet játszik a Duna-teraszoknak az 1950-es évek közepén kialakított korbeosztása. Ez az osztályozás a korábbi teroszmorfológiai és kronológiai irodalom (BULLAB. 1934, , 1941; KÉZ A. 1934; SZADECZY-KARDOSS E. 1938, 1939 stb.) kritikai feldolgozására, a kavicsszintek - akkor egyedülállóan korszerű - összehasonlító ásvány-kőzettani és görgetettségi vizsgálatára (PÉCSI M. - PÉCSINÉ DONATH É. 1959), valamint az üledékes képződményekben talált őslénytani (MOTTL M. 1942, KRETZOI M. 1953, 1955) és régészeti (GÁBORI M. 1965) leletek korabeli meghatározásaira támaszkodott. Figyelembe vették a hazánkkal határos országokban, elsősorban Ausztriában lelhető teraszok párhuzamosítási lehetőségeit is. PÉCSI M. (1957, 1959) szerint az ártér alacsony, 3-4 m viszonylagos magasságú szintje (l/a) - azonosítva az ausztriai Prater nevű szinttel - újholocén. Az ártér magasabb, 5-6 nies szintje, az I/b számú, az Ausztriában Niedere megjelölésű terasszal párhuzamosítva az óholocénba helyezhető. Utóbbi anyagát azonban HASSINGER F. (1905) pleisztocén korúnak írta le. A 9-15 m viszonylagos magasságú, CHOLNOKY J-től (1925) városinak nevezett Il./a teraszunk az ausztriai Duna-szakaszon a 10 m magasságú Ganserndorf szintnek felelt meg. Hazánkban e terasz anyagának leülepedését korábban a würmbe, lépcsővé alakulását a holocén-pleisztocén határra helyeztük. A m relatív magasságú, Il.b-vel jelzett harmadik ármentes szint általános elterjedésű és igen jellegzetes. E szint jelentőségére elsőként GÓCZÁN L. és MAROSI S. (1955) mutatott rá, később Il./b teraszunkat PÉCSI M. (1957) a Duna közepes víznívója felett 17 m-rel elhelyezkedő osztrák Simmering (riss korú) kavicsszinttel párhuzamosította. AIII. sz., KÉZ A. (1934) által leírt ún. közbülső" teraszunkat (PÉCSI M. 1957) az idős riss korú", m relatív magasságú Höhere terasszal azonosította. A fentiektől eltérően J. FINK (1965) a Prater-teraszt a legutóbbi glaciálisba helyezte, III. sz. teraszunkat pedig a Seyering nevű mindéi korú kavicsszinttel azonosította. Nálunk a Duna Il./a sz. teraszának relatív magassága (9-15 m) időnként nem zárja ki a würmnél idősebb (17 m-es kiemeltségű) Simmering szinttel való párhuzamosítást sem. Il./b teraszunk sok esetben a KÉZ A. (1934) által leírt ún. közbülső", III. terasz helyét foglalta el, amely néhol magasságát tekintve J. FINK idős riss" korú Höhere teraszával, tehát a riss glaciálison belül egy korábbi ciklussal vagy hibás szintezés esetén, a mindéibe sorolt Seyering" szinttel is azonos lehet; véleményünk szerint pl. a Duna-kanyarban. A IV. sz., ún. fellegvári", m viszonylagos magasságú terasz képződését PÉCSI M. (1957) a mindéi vagy a günz jégkorszakba feltételezte. E szint az osztrák Dunaszakaszon a m-es viszonylagos magasságú Arsenal terasznak felel meg. 63

2 A Gerecse peremvidéken és a Pesti-síkságon az 1950-es években V., VI., VII. sz. jelzéssel leírt ún. Duna-teraszokról az elmúlt másfél évtizedben kiderült, hogy zömmel pliocén és későmiocén (pannóniai) képződmények. E kérdés részletes tárgyalására a későbbiekben visszatérek. Az I-IV. sz. kavicsszinteken elhelyezkedő löszök kronológiai felosztását a teraszok ismertetett időbeosztása határozta meg. A magyarországi löszök zömét - mivel feltételezetten riss korú, később Il./b jelzésű kavicsteraszon települtek, amelynek lépcsővé vésődési idejét a riss-würm interglaciálisba soroltuk - nem lehetett az utolsó eljegesedésnél idősebbnek tekinteni. A fenti kronológiai beosztást az Esztergom-Vác közti Duna-szakasz profiljainak vizsgálata alapozta meg. E feltárások közül már több mint 20 évvel ezelőtt is perdöntő jelentőségűnek véltük - sztratigráfiai helyzetük miatt - a basaharci, a nógrádverőcei felhagyott téglagyár, a Nagymaros, Martinovics utcai és a Visegrád, Gizella telepi teraszokhoz kapcsolódó löszfeltárásokat. E löszösszletek feküjében az 1950-es évek második felében végzett teraszmorfológiai vizsgálatok mindenütt a Il/b-vei jelzett terasz meglétét feltételezték. A visegrádi Gizella telepen, szálban álló andezit sziklaterasz alapzaton néhány m vastag folyóvízi homokos üledék helyezkedik el, amelyet a II./b sz. teraszszinttel azonosítottak. Ezen települt a jól fejlett fosszilis vörösbarna erdőtalajjal tagolt löszösszlet. A Visegrád Gizella telepi erdőtalajt a - később részletesen jellemzett - Mende Bázis szinttel lehet azonosítani. Nógrádverőcén, a felhagyott téglagyár csapásirányú szelvényében a löszös rétegsor a Il./b sz. teraszra települt (1. ábra). Basaharcon az andezitagglomerátum felett 1-3 m vastag kavicsszint és ezen m folyóvízi homokos, iszapos rétegsor van a löszfeltárás feküjében. E folyóvízi eredetű összletet korábban szintén II./b teraszként jellemeztük. Nagymaroson a Martinovics utcai löszfeltárás feküjéhez kapcsolódó rétegsor szelvényszerü meghosszabbításában Il./b teraszszint maradványokat feltételeztünk, mivel azok fedőjéből MOTTL M. (1942) würm korú faunát írt le. Az erre települő lösz-sorozatot fosszilis talajokkal sűrűn tagolt würm korú szelvénynek tartottuk (PÉCSI M. 1965) (2, ábra). 2. Korábbi külföldi vélemények a magyar lösz- és teraszkronosztratigráfiai sémáról 1965 IV én az INQUA Löszbizottság Magyarországon tartotta terepbejárásos szimpóziumát, és ez alkalommal bemutattuk - a felsorolt feltárásokon kívül - a mendei, a paksi és a kulcsi löszrétegsorokat is. A neves külföldi szaktekintélyek részvételével tartott ülésszakon a szelvények kronológiájával kapcsolatban kételyek hangzottak el. J. FINK - a Löszbizottság akkori elnöke - a legtöbb lösz-szelvény fekürétegét túl fiatalnak tartotta és felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna Esztergom - Vác közötti áttörési szakaszára eső teraszok kora az általunk feltételezettnél idősebb lehet (pl. mindéi korú). Feltételezte ugyanis, hogy az antecedens szakasz teraszainak időrendi besorolását nemcsak a fluviatilis üledékek vizsgálatából és muzeális értékű faunisztikai leletekből, hanem a fedő löszben talált talajszintek pedológiai, kronológiai stb. bélyegei alapján is elvégezhetjük. Ennek alapján Györgyligeten a löszrétegek közötti fosszilis talajt riss-würm interglaciális korúnak, a Il./b teraszt ennél idősebbnek tartotta. Nógrádverőcén a teljes rétegsort az osztrák Stillfried komplexummal azonosította (3. ábra). A delle feküjében elhelyezkedő - Basaharc Dupla és Alsó - talajszinteket már ennél idősebb korba helyezték. J. FINK azt is valószínűsítette, hogy a basaharci Duna szakasz 64

3 Az ábrák általános jelkulcsa General legend homok sand rétegzett homok stratified sand lösz loess homokos lösz sandy loess löszös homok loessy sand rétegzett lösz stratified loess rétegzett homokos lösz stratified sandy loess rétegzett löszös homok stratified loessy sand idős lösz old loess rétegzett idős lösz stratified old loess iszap loam homokos iszap sandy loam rétegzett iszap-homok stratified loamy sand humuszos szint humus layer mezőségi talaj chernozem erdőtalaj forest soil agyag clay vörös agyag red clay mocsári erdötalaj swamp forest soil hidromorf talaj hidromorf soil réti agyag meadow clay szemipedolft semipedolit mészfelhalmozödás calcaric accumulation erős mészfelhalmozödás strong calcaric accumulation vulkáni hamu volcanic ash löszbaba loessconcretton krotovina krotovina faszén charcoal makrofauna macrofauna szelvény megszakítás profile discontinuity réteghatár stratum borderline homokkőpad sandstone bank szárazulati repedés crack kőzettörmelék stone debris 65

4 1. ábra. A verőcei (verőcemarosi) téglagyár felhagyott fejtésének szelvénye (Hahn Gy. 1965) fig. 1. The profilé of a closed brickyard carry at Verőce (Hahn Gy. 1965) Legend: l.clay; 2. gravel of (according to the classification) earlier lib, now III. terrace; 3. sand of earlier II. b, now III. terrace; 4. loam; 5. stratified loess; 6. calcaric accumulation level; 7. chernozem soil; 8. steppe soil; 9. forest soil; 10. sandy loess; 11. humus level 66

5 2. ábra. A Nagymaros Martinovics utcai löszszelvény (Pécsi M. 1965) fig. 2. Loess profile, Nagymaros, Martinovics street (Hungary; Pécsi M. 1965) 67

6 J. Fink kronológiája jelenkori csernnzjom talaj Hahn Gy kronolcgizálása Jelmsrivsrázat : <7"i 1 cs 2 2 ^/,"] rétegzett lösz 3 -k> A f sl ha Imozódási szint 8 erdőtalaj mezőségi talaj humuszos szint 3. ábra. Stillfried szelvénye (J. Fink 1969) fig. 3. Stillfried profile (Austria; J. Fink 1969) Legend: 1. loess; 2. stratified loess; 3. accumulation layer; 4. forest soil; 5. chernozem soil; 6. humus layer 68

7 mentén nem a IlVb terasz, hanem egy igen régi völgy exhumált kivésése található. Ez esetben a fluviatilis sorozat jóval idősebb az általunk elmúlt évtizedekben feltételezettnél. Bíráló észrevételeket tett J. FINK a nagymarosi szelvény értékelésére is. Itt a löszfeltárás legfelső, halvány, eltemetett talaját - amely a völgyoldal tetőszintje alatt csaknem teljes hosszban végig fut - a Paudorf (ausztriai), illetve a csehországi Cerveni Kopec legfelső fosszilis talajával, a csapásirányban a lejtős térszínen PÉCSI M. (1965) ábráján szétágazóan jelentkező vörösbarna fosszilis talajt a Göttweig agyagzónával, a feltárás bázistalaját a Krems szelvény IV. teraszlépcsőjének talajával azonosította. J. MOSZKVITYIN kritikusan fogadta a közép-európai löszkutatók azon törekvéseit, hogy a mindéi, riss és würm glaciális, valamint peri glaciális üledékek között elhelyezkedő löszés fosszilis talajrétegeket csak a würm időszakra datálják. K. ZEBERA hiányolta, hogy a magyarországi löszszelvények időbeosztását archeológiai és paleontológiái leletekkel nem támasztottuk alá. K. BRUNNACKER - a Löszbizottság volt alelnöke - javasolta, hogy a magyarországi löszszelvények tanulmányozásakor célszerűbb lenne a tagolást a fosszilis talajok és eróziós diszkordanciák figyelembevételével megkezdeni, és csak ennek megtörténte után kell e relatív besorolást a teraszokkal párhuzamosítani, illetve vitatható szerepkörű nagyemlős maradványokkal korrelálni. A mendei és a basaharci téglagyárban egyaránt az utolsó jégkorszak rétegsorának indítását a feltárásokban jól látható eróziós diszkordanciához, illetve delleszintekhez javasolta kötni. V. SIBRAVA - az INQUA későbbi elnöke - a bemutatott löszszelvényeket és folyóvízi üledékeket - saját tapasztalatai alapján - idősebbnek tartotta, mint a magyar kutatók, pl. a györgyligeti H./b teraszt mindéi korúnak vélte. A bemutatott idősebb löszszelvényeket a Morva-medence sejtes szerkezetű", mindéibe sorolt löszéhez hasonlította. K. IVANOVA felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kutatók által a IV. terasz lerakódásaiban észlelt mindéi korú emlősfauna a moldáviai Tiraszpolban az V. Dnyeszter teraszhoz kapcsolódik. Tapasztalatai alapján jelezte, hogy a II. és V. terasz között még két terasz található, és a magyar kutatók H./b teraszának korát nem szabadna a IV. szint mindéi faunájából direkt módon levezetni (III = riss, II = würm korú). Javasolta a Il./b terasz korát a feltételezett riss-würm időszaknál idősebbnek tekinteni. LiEBROTH és H. RICHTER Mende, Basaharc és Paks löszközi talajok korát a magyar kutatók által megadottnál lényegesen idősebbnek vélte. D. RAUL csak az in situ" településű talajzónák és kalcium szintek figyelembevételét ajánlotta a korbesoroláshoz. Az allochton és paraallochton humuszszintek rétegtani értékét és kontinentális párhuzamosítását nem tartotta szerencsésnek. R. RUSKE javasolta, hogy a riss-würm interglaciálist Menden és Basaharcon is az eróziós diszkordancia-szinthez, a Mende Felső (MF 2 ) talaj alatt, illetve száraz dellekitöltéshez kössük, és az e szint alatt települő fosszilis talajokat [Basaharc Dupla Felső (BDi) és Alsó (BD 2 ), Basaharc Alsó (BA)J az utolsó előtti glaciálisba soroljuk. A nagymarosi és a paksi szelvény alsó részének talaját [Paks Dupla Felső (PDi) és Alsó (PD 2 )] az ópleisztocénba helyezte. Az Esztergom-Vác közötti Duna szakasz Il./b teraszát - a rátelepülő idős, fosszilis talajokat tartalmazó löszök miatt - a riss-würm interglaciálisnál idősebbnek tartotta. 69

8 3. A magyarországi sík- és dombvidéki löszök, teraszok kronológiáját befolyásoló hazai és nemzetközi kutatási eredmények A magyarországi löszkutatást és kronosztratigráfiát az 1980-as évektől egyre nyomatékosabban zavarták a külföldi eredmények. A velünk kapcsolatban álló kutatók hazai és nemzetközi összejöveteleken egyaránt új lehetőségekre hívták fel figyelmünket. Ezek nyomán évek óta megválaszolatlan momentumnak tartottam az alábbiakat: 3.1. Nálunk PÉCSI M. (1985) a domb- és síkvidéki löszfeltárások üledék-felhalmozódási sebességét a profilokban különböző felszín alatti mélységben talált faszénmaradványok C 14 koradataiból vezette le. E koradatok visszamenőleg ezer évre érvényesek. Ezek alapján néhol m/1000 év, illetve m/év felhalmozódási átlagsebesség adódhat. RÓNAI A. (1985) ezzel szemben kimutatta, hogy az Alföldön lemélyített teljes magmintavételű fúrások - elsősorban Jászladány, Dévaványa és Vésztő - rétegsorai alapján a terület fiókmedencéiben az általa 2.4 millió évre tett pleisztocén kor alatt a süllyedés mértéke 0.17 mm/év volt, és 1 m üledékanyag lerakódásához 5-6 ezer év kellett. A pliocénben a medence süllyedése (0.3 mm/év) és feltöltődése (1 m/3000 év) is gyorsabb volt a pleisztocén korinál. A pliocén kor félsivatagi klímája és a torrens jellegű időszakos vízfolyások, valamint a deflációs akkumuláció termékei - mint kettőzött anyagáttelepítö folyamatok - dupla intenzitással hatottak, és nagyobb magasságkülönbségeket egyenlítettek ki, mint a pleisztocénben. Az Alföldön a jászladányi fúrások 432 m-ig pleisztocén képződményeket haránttoltak, gazdag Mollusca, Ostracoda és 41 ezer db-os pollen leletanyaggal. Az adatok etalonul szolgáltak más fúrások kronológiai, rétegtani feldolgozásához, és a negyedidőszak teljes hazai klimatikai képének megrajzolásához. A jászladányi fúrásban három (alsó, középső, felső) szakaszra bontott kvarter képződményeket a később lemélyített dévaványai és vésztői fúrások paleomágneses vizsgálata alapján négy (legalsó, alsó, középső, felső) szakaszra lehet bontani. A jászladányi fúrásban eredetileg 25 klímaritmust regisztráltak. A 2.4 millió évtől 1.8 millió évig terjedő - 0,6 millió év időtartamú - legalsó pleisztocén (a Gauss-Matuyama mágneses polaritásváltástól az olduvai esemény elejéig terjedő) rétegsor itt 47 m vastag, 0,08 mm/év felhalmozódással, 7 klímaciklussal (egy hűvös szakasszal!) és két folyóvízi eróziós és három üledékképződési ciklussal jellemezhető. Az 1.8 millió évtől 0,7 millió évig számított (1,1 millió év időtartamú) korapleisztocén az Olduvai eseménytől a Brunhes- Matuyama határig tart. 156 m vastag üledéksorral 0,15 mm/év akkumulációval, 9 klímaciklussal (két hüvös-hideg szakasszal) és öt folyóvízi eróziós meg négy felhalmozódási periódussal. A 0,7 millió évnyi középső- és későpleisztocén 129 m üledék 0,16 mm/éves lerakodási sebességgel 8 klímaciklussal, három eróziós és ugyanannyi akkumulációs szakasszal írható le. A középső- és későpleisztocén üledékeit elválasztó határ a kor közepe táján húzódik, így RÓNAI A. (1985) 0,3 millió évnyi késöpleisztocénjébe már nemcsak a korábban idesorolt ezer éves, a riss-würm határnál fiatalabb képződmények, hanem további két riss glaciális ciklus üledékei, 56 m-es összvastagsággal, közel 0,2 mm/év felhalmozódási sebességgel is beletartoznak. A pleisztocénban a képződményekben felfelé mutatkozó csekély akkumulációs sebességnövekedés részben azzal magyarázható, hogy a fiatalabb képződmények lazábbak, míg az idősebbek tömörebbé váltak. 70

9 Dévaványa és Vésztő mélyfúrásaiból a legkorábbi pleisztocénban két üledék- és két nehézásvány felhalmozódási ciklust, az Olduvai és Gilsa periódus 1,8 millió évtől 1,6 millió évig terjedő 200 ezer éves időszakában szintén 2-2 ritmust, a Gilsa eseménytől a Brunhes- Matuyama paleomágneses polaritásváltásig terjedő alsó pleisztocénben 3-3 ciklust, a normál mágnesezettséggel jellemzett Brunnes időszakban pedig 4-4 ritmust mutatott ki RÓNAI A. (1985). A Tisza vízgyűjtőterületére számított lepusztulás mértékét 0,04 mm/évben adta meg. Mindez azt sugallja, hogy eddigi lösz- és teraszkronológiai képünk korrekció nélkül nem korrelálható a medencékben regisztrált üledékképződési sebességekkel és ciklusokkal sem a későpleisztocénban, sem a Jégkor" más periódusaiban. Az nem képzelhető el, hogy a dombvidéki löszfeltárások anyagfelhalmozódása gyorsabb (0,5-1 mm/év) volt a medencetöltelékekénél (0,1-0,2 mm/év). Elképzelhetetlen, hogy az eróziós hiátusokban szegényesebb medenceüledékek vékonyabb képződményként maradjanak vissza napjainkra, mint a lepusztulási folyamatoknak folytonosan kitett dombvidéki löszösszletek. A medencékben és ártereken RÓNAI A. (1985) a holocénban 2-4 m, a köztes területeken 0 m, a würmre korlátozott későpleisztocénban az előbbi körzetekben nies, a köztes sík- és dombvidéken, ahol a löszképződés akkor intenzív lehetett, csak 5-10 m- es felhalmozódással számolt! Ez a rétegvastagság nem engedi meg, hogy az utolsó glaciálisbeli sík- és dombvidéki löszeink, a Mende Felső talajkomplexum alá" lényegesen benyúljanak. RÓNAI A. (1985) 0,1-0,7 millió éves, ún. bővített" középsőpleisztocénjére a medencékben és ártereken m, a köztes löszfelhalmozódásos sík- és dombvidékeken m rétegösszlet visszamaradása jut. Általában azt mondhatjuk, hogy a medencékben és ártereken a felhalmozódási üledékvestagságok a sík- és dombvidékiek kétszeresei. Morfotektonikailag a medencék és árterek bezökkenési intenzitásaiban és mélységadataiban a köztes dombvidéki területek kiemelkedésének szintén kb. a dupláját regisztrálhatjuk. Míg a pannóniai rétegek felszíne a korapannontól napjainkig az Alföldön m-t süllyedt, addig a peremvidék középhegységei m-t emelkedtek. A plio-pleisztocén határt a peremmedencéket reprezentáló Jászladány-Dévaványa-Vésztői-i fúrásokban 432, 420, ill. 480 m mélységben észlelték (a mélymedencékben Mindszentnél 680 m, Csongrádnál 650 m). Ezekkel szemben a dombvidéki terasz- és travertino-sorozatok a Gerecsében és Budai-hegységben max m relatív magasságúak, és az említett 0,04 mm/év átlagos kárpát-medencei pleisztocén lepusztulás esetén sem emelkedhettek m viszonylagos szint fölé. A Brunhes-Matuyama határ a medence fúrásaiban m felszín alatti mélységben nyomozható. Ezzel szemben a még normális" mágnesezettségü IV. Duna terasz viszonylagos magassága csak 60 m körüli, fele a fúrásokban észlelhetőknek. Hasonló a helyzet a középső- és későpleisztocén határával, amely az alföldi mélyfúrásokban m mélység körül van; a dombvidéki löszökben Mende Bázis (MB) fosszilis talajszintként és a teraszmorfológiában II/b-III. sz. szintként m-ben a köztes folyóvízi és eolikus akkumulációval jellemzett területeken a Mende Felső szint alsó talajaként, és Il./a teraszként átlag m magasan nyomozható V. A. OBRUCSEV (1911) a kínai löszök poranyagának felhalmozódási intenzitását 1 mm/év nagyságrendben adta meg. Jelezte viszont, hogy a Jégkorszak" 1-1,5 millió év alatt lerakódott kb m-nyi poranyagából átlagban csak m, kedvező helyzetben m löszös üledék maradt meg. 71

10 E. DERBYSHIRE (1934/a,) a Lanzhou régióbeli Jiuzhoutai löszprofilról, mint a kínai löszplató legvastagabb összletéről tesz említést. Az idős képződményeken és a Hoang-ho fluviatilis üledékeinek 4. szintjén települő löszök és talajok sorozata - a régi és K-i részén m Wicheng (eopleisztocén), 204 m Lishi (kora- és középsőpleisztocén) és 34 m Malán (későpleisztocén) összletként települnek. A szelvény négy polaritásváltása alapján a régió löszképződményeinek korát 1,6 millió évre visszamenőleg becsüli. Elképzelhető, hogy ezek a polaritás változások az Olduvai, a Gilsa, a Jaramillo vagy a Reunion és az Olduvai eseményeket jelzik. Ez esetben a szelvény kb. 2 millió éves kort reprezentál, ami 0,16 mm/év átlagos felhalmozódási sebességet enged meg, amelyből a Matuyamára 0,08 mm/év, a Brunhesre 0,33 mm/év jut. így DERBYSHIRE (1984) nyomán a legvastagabb kínai löszszelvény felhalmozódási intenzitása 0,2 mm/év. AN-ZHISHENG és LU-YANCHOU (1983) az észak-kínai Malán löszről (4. ábra) kimutatta, hogy négy rétegből áll: a) A Laschamp paleomágneses fordulat és a kb ezer éves (C )4 módszerrel meghatározott korú) faszénmaradványokat tartalmazó fosszilis talajréteg feletti, 4-6 m-nyi lösz- és holocén talajszint. b) Az előbbi koradatokkal datált, kb. 1 m vastag fosszilis talaj, a hazai Mende Felső 1. (MFi) szintnek felel meg. c) A Malán lösz 1-6 m vastag alsó kötege, a mi Mende Felső két talajszintünk közötti eróziós diszkordancia miatt hazánkban lényegesen vékonyabb. d) A Malán löszösszletet záró fosszilis talaj, 1 m körüli vastagságban, fedő v. fekü szintjében a Blake paleomágneses váltással ( ± 10 e év). A kínai löszkutatók általában az utolsó glaciálisba sorolt, ún. Malán" löszt feltárásaikban (pl. Luochuan, 5. ábra) kb. 10 m vastagságúra teszik, és a löszlerakódás, valamint fennmaradás ütemét az utolsó 100 ezer évben csak 0,1 mm/év nagyságrendűre becsülik. Kínában, a löszképződés hazájában", ahol a helyi szerzők vizsgálatai szerint - E. DERBYSHiRE-től eltérően - immár 2,5 millió évtől napjainkig terjedően regisztrálták e képződmény felhalmozódását, jóval vékonyabb utolsó glaciálisbeli löszöket lehetett kimutatni, mint amilyeneket az elmúlt évtizedekben nálunk a legfontosabb löszfeltárásokban (Pakson, Menden, Basaharcon stb.) feltételeztünk. Az említett hazai szelvényekben ugyanis a riss-würm határt a Mende Bázis talajszinttel azonosítottuk. E talajkomplexummal kronosztratigráfiailag párhuzamosítható Il./b jelzésű teraszmaradvány Basaharcon pl. kb m felszín alatti mélységben helyezkedik el. így az utolsó glaciálisban m vastag lösz- és fluviatilis rétegösszlet képződését valószínűsítettük, bár nálunk a lösz és az erózióbázis fölé emelkedő teraszok anyaga az elmúlt kb. 10 ezer évben csak pusztult A Közép-Ázsiában A. E. DODONOV (1984) 0,3-0,5 mm/év középső- és 1-1,5 mm/év későpleisztocén akkumulációs sebességről ír. Ezzel szemben löszszelvényei max. 200 m-es vastagságúak, és az általuk képviselt időtartamot 2 millió évre becsüli. A löszképződmények felhalmozódásának és lepusztulástól való védettségének lehetőségei 200 m és 2 millió év esetén csak 0,1 mm/év akkumulációs intenzitásértéket adnak. Hasonló a helyzet, ha a bemutatott taskenti körzet és a Tádzsik-medence fő profiljaiban a teljes löszvastagságot 130 m-nek, az időtartamot az Olduvai eseményig 1,8 millió évnek tekintjük, vagy a 90 m-ben észlelt 700 ezer éves Brunhes-Matuyama határt vesszük tekintetbe. 72

11 Moid) 2 Melon*«JUft, o«il-r.tr,.. ;rr«1,irc;i? ,..-^«p.,.,. <j nv5;~; -<?C~WV Thorn»«cgyog 9-79,;; 9>""r-y< H..>, <-; ")i«.,-,....,--. r.,.^.t^n.^,-^-r, Kelet-zhiatangi löszszelvény Loess profile of East Zhiatang Loscbamp es?rr,ény Blake " esemény C'2* CSZ i. _S": 'ŐSZ -ÍC'Cj i " ri C'*-C3 Malan loess Lishi loess soil gravel 4. ábra. Észak-kínai későpleisztocén löszfeltárások (An-Zisheng és Lu-Yanchou, 1983) fig. 4. Latepleistocene loess profiles in North China (An-Zisheng and Lu-Yanchou, 1983) 73

12 5.ábra. A kínai löszfennsík kronosztratigráfiája; a Lochuan-szelvény és a Q U N - 22-es fúrás rétegsora (G. Kukla 1987) ßg. 5. Chronostratigraphy of the loess Plato of China; the stratigraphy of Louchan profile and the Boring QUN~22(G. Kukla 1987) 74

13 A. A. LAZARENKO (1984) az utolsó glaciálisbeli képződményekről közölt, karatani szelvényén a termolumineszciás (TL) módszerrel megállapított 100 ezer éves kort 20 m mélységben észlelte. Ez az adat is csak 0,2 mm/év felhalmozódási sebességet jelez Közép- Ázsia lőszterületein az utolsó glaciálisban. Más szovjet" szerzők, pl. A. V. PENKOV és E. I. ZHIDKOV (1978) a közép-ázsiai löszök korát 2,4 millió évesnek vélték a Tádzsik-medence szelvénye alapján. A. E. DoDONOV (1984) a tadzsikisztáni löszszelvényekben m összvastagságot és legalább 1,5-2 millió éves kort állapított meg. Ez 0,1 mm/év körüli üledékfelhalmozódási átlagintenzitásra utal. E szelvényeken a Brunhes-Matuyama határ m mélységben ingadozik, ami kb. 700 ezer év alatt szintén 0,1-0,2 mm/év akkumulációs sebességet jelent , és 1987-ben alkalmam nyílt a sivatagi defláció és akkumuláció tanulmányozására a Sínai-félszigeten és a Negev-sivatagban. Utóbbi területen - egy országút menti szelvényben Netivotnál - 6 fosszilis talaj települ teleszkópszerü" formában egymásba tolható rétegtani pozícióban. A felszín alatti második talaj - 2,7 m-es mélységben - faszén maradványokat tartalmazott. Ezek kora (C14 meghatározási módszerrel) 27,1 ezer ± 1,6 ezer év. Ennek alapján - a sivatagi-félsivatagi környezetben - a löszképződés intenzitását 0,1 mm/évre tehetjük. A feltárás összetolható rétegsorának elméleti vastagsága m, ami az utolsó és utolsó előtti glaciális korszak löszös képződményeit és a psutai száraz sztyep-talajokat tartalmazza. Igen figyelemre méltó, hogy a mediterrán klímajelző vörösbarna talajok a szelvényben nem regisztrálhatók, így a rétegsor kronológiai hatása a riss korszakon belül van (6. ábra) Az észak-amerikai utolsó glaciális ciklusú - Wisconsin - löszre C. G. OLSON és R. V. RUHE (1980) számos megfigyelést közöl. A késő Wisconsin lösz (Peoria lösz) bázisszintjében sorozatos Ci 4 -es kormeghatározásokat végeztek, és ezer éves adatokat kaptak. A kora Wisconsin lösz (Farmdale lösz) - a hazai példákhoz hasonlóan - igen vékony, max. 1 m vastag, és a Sangamon talajra települ, ami a mi utolsó interglaciálisunk megfelelője. Feltárásaikban e szint max m-es mélységben helyezkedik el, ami - a kb ezer év alatt - 0,1 mm/év felhalmozódási sebességet jelent. J. D. G. MlLNE és I. J. SMALLEY (1980)Új Zéland É-i szigetének D-i partján tanulmányozta a löszök sztratigráfiai helyzetét. A Mount Curl profil szelvénye (7. ábra) mindössze 8 m vastag, kora 230 ezer év, ami 0,035 mm/év felhalmozódási intenzitás a D-i féltekén az utolsó két glaciálisban A kínai Malán löszhöz hasonló (átlagosan 5-10 m, max. 15 m) vastagságokat jeleztek az európai löszkutatók is országunk területéről 1969-ben, az INQUA Löszbizottsága párizsi konferenciájára készített tanulmánykötetben. J. FINK (1969) szerint a riss-würm határ Ausztriában, a Stillfried szelvényben a felszín alatt 8 m-ben, a többi szelvényben 2-4 m-es mélységben tanulmányozható. A. BRONGER - F. HARCICH (1969) a németországi Heitersheim szelvényben 10-m-en, a Buggingen profilban 3 m-en észlelték az utolsó interglaciális maradványait (8-9. ábra).w. PA AS (1969) a Düsseldorf szelvényben 15 m-ben jelölte ki az Eemien köztes korszakot (10. ábra). K. BRUNNACKER (1969) Dél-Bajorországban, Hösbach és Köfering alapszelvényeiben 4-5 nies mélységben regisztrálta a riss-würm határt ( ábra). 75

14 SCH-1 -SQUIIB csernozjom és sztyep talajok - chernozen and stepp soils I lösz - loess 6. ábra. Netivot löszszelvénye (D. H. Yaalon nyomán) fig. 6. Loess profile from Neíivot (Israel) 76

15 7. ábra. Az Új-Zélandi Mount Curt löszös profilja (I. J. Smalley 1980) fig. 7. Loess profile from Mount Curt (New Sealand; I. J. Smalley 1980)

16 78 8. ábra. Heitesheim szelvénye (A. Bronger - F. Haedric 1969) fig. 8. Profile of Heitersheim (Germany; A Bronger-F. Haedric 1969)

17 magyar taiajbeosztás 9. ábra. Buggingen szelvénye (A. Brogner - F. Haedrich 1969) fig. 9. Profilé of Buggingen (Germany; A. Brogner - F. Haedrich 1969); kavics = gravel, talaj = soil

18 barna erdőtalaj tundraglej Stillfried B tundraglej Elfgen talaj Frimmersdorf talaj Brarup Ammersfoort Eemien tundraglej barna talaj humuszos zóna Grafenberg talaj barna erdőtalaj Erkelenz talaj 10. ábra. Düsseldorf szelvénye (W. Pass 196) fig. 10. Profilé of Düsseldorf (NW Germany; W. Pass 196)

19 magyar taiajüeo. 77. ábra. Hösbach szelvénye (K. Brunnacker, 1969) fig. 11. Profile ofhösbach (South Bavaria; K. Brunnacker, 1969)

20 magyar talajbeosztás barna erdőtalaj Riss/ Wurm rn "Fiatal -S kavicstakaró" c H 72. á6ra. Köfering szelvénye (K. Brunnacker, 1969) fig. 12. Profile ofköfering (South Bavaria; K. Brunnacker, 1969) 82

21 E. FOTAKIEVA - M. MlNKOV (1969) a bulgáriai Zlatija és Mecska profiljain ugyan 29 m, illetve 22 m felszín alatti mélységben húzta meg az utolsó glaciális határt, de a szelvények és a helyszín évi tanulmányozása alapján - véleményem szerint - e határ m között lehet ( ábra). GY. JANEKOVIC (1969) horvátországi szelvényein max. 5 m mélységben volt az utolsó glaciáliskori üledékek talpa. Hasonló a helyzet Észak- Görögországban (75. ábra). J. P. LAUTRIDOU (1969) max. 10 m-es felszín alatti mélységben húzta meg a franciaországi löszprofilokban a riss-würm határát (16. ábra). J. E. MOJSKI (1969) max m mélységig jelezte a riss-würm kor emlékeit a lengyelországi szelvényekben. Hasonló a helyzet Németországban is (17. ábra). A. CONEA (1969) és (1972) romániai profiljaiban általában 5-8 m, max. 15 m felszín alatti mélységig jelzi az utolsó intergalciális korú talajszintet (18. ábra), de ezek korát ma egy ciklussal idősebbnek veszem. M. F. VEKLICH (1969) szerint Ukrajna löszeiben a késöpleisztocén határ Prilukinál 10 m-nél, Sztarije Kaidakinnál 7 m-nél, Primorszkojén 15 m-nél húzódott (19, 20, 21. ábra). Az európai löszfeltárásokban a würm löszök lerakodási sebessége 0,05-0,1 mm/év átlagos és 0,15-0,2 mm/év maximális értéket adott. Új kronológiánk célja, hogy a nemzetközi negyedidőszak-kutató szaktársadalomban elfoglalt elkülönült helyzetünket megszüntessük, és a hazai gyakorlati - ásványi nyersanyagokat feltáró - munka számára új, a mindennapi életben is használható tudományos alapot biztosítsunk. 4. A hazai löszösszletek és édesvízimészkövek vizsgálatából származó abszolút kronológiai adatok Az 1980-as évek elejéig a magyarországi löszszelvények abszolút kronológiai tagolására két biztosnak tünö támpont adódott. Az egyik a Mende Felső talaj komplexum felső tagjában (MF ) és az e fölött elhelyezkedő két vagy három humuszszintben (embrionális talajban) található faszén maradványok C 4 izotópos vizsgálatából adódott. Ezek szerint a legfelső, első humuszszintből kikerülő faszén maradványok kora ezer év. A második humuszszintben található faszenek ezer évesek. A Mende Felső talajkomplexum felső tagjában talált faszén maradványok korának az említett módszerrel kapott vizsgálati adatai ezer év között szóródtak (22. ábra). A másik abszolút koradatot az biztosította, hogy az idősebb löszösszletek korát a Brunhes-Matuyama paleomágneses inverzióval (PEVZNER M.V. - PÉCSI M alapján) a ezer év közötti időintervallumba lehetett sorolni. E paleomágneses határt a hazai löszfeltárásokban (Paks, Dunakömlőd, Dunaföldvár) az idősebb kötegekben a Paks Dupla és Paks-Dunakömlőd talaj között vélték regisztrálni. A megállapítás bizonytalanságára később visszatérek. Az 1970-es évek végéig a löszösszlet MFi és PD 2 közötti szakaszára egyéb abszolút kronológiai adattal nem rendelkeztünk. A kavicsszintek abszolút korának meghatározása céljából PÉCSI M., J. K. OSMOND (1973) professzorral Th/U módszerrel az általam geomorfológiai lag feltérképezett (HAHN GY. 1972) Tata környéki, egyes teraszokat fedő édesvízimészkő mintákat vizsgáltatta meg az 1960-as évek közepén. E módszer a pleisztocénen belül kb. 350 ezer évre visszamenően ad elfogadható eredményeket. A mintákat SCHWEITZER F-el együtt gyűjtöttük az Általér és a Duna egykori teraszanyagát fedő édesvízimészkő összletből. Az első mintát a tatai 83

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000

Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000 Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000 BALOGH JÁNOS 1 - DI GLERIA MÁRIA 2 -KIS ÉVA 3 - SCHWEITZER FERENC 4 Bevezetés Magyarország

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax 217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia Kirándulásvezető Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. RÉSZLETES PROGRAM 2013. szeptember 27. (péntek) Tengeri és szárazföldi üledékképződés váltakozásainak vizsgálata: csákvári barlangok (középsőpaleolitikus

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN

A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN Varga György 1 Kovács János 2,3 Bradák Balázs 1 Szeberényi József 1 Kiss Klaudia 1 1 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN

Részletesebben

A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN

A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN INVESTIGATION OF SEDIMENTS OF LOW HILL AREA OF PÉTERVÁSÁRA BASIN Abstract The Pétervására Basin is situated

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A jég jelentős és különleges felszínalakító tényező. Hatása jelenleg a szárazföldek felszínének kb. 10%-án érvényesül A jégtakarók mai kiterjedése nagyjából 15 millió

Részletesebben

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége. Balogh Kadosa

Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége. Balogh Kadosa Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége Balogh Kadosa TARTALOM A K-Ar módszer Mire használható? Laboratóriumunk tevékenysége. Helyünk a világban. Műszeres eredmények. Módszertani eredmények.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

A DUNA -TISZA KÖZI HÁTSÁG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK NEGYEDIDŐSZAK VÉGI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Jenei Mária 1

A DUNA -TISZA KÖZI HÁTSÁG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK NEGYEDIDŐSZAK VÉGI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Jenei Mária 1 A DUNA -TISZA KÖZI HÁTSÁG KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK NEGYEDIDŐSZAK VÉGI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Jenei Mária 1 Bevezetés A Duna-Tisza közi Hátságon az utolsó lösz lerakódásakor, közvetlenül előtte és az utána keletkezett

Részletesebben

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2011 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 29: 41 49 Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen Ötvös Sándor & Varga János Abstract: Change

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA

MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A terület felszínfejlődésének rekonstrukciója során 4 módszert alkalmaztunk: (1) litológiai alapon három fő üledékképződési periódust különítettünk

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Oszvald Tamás Sycons Kft.

Oszvald Tamás Sycons Kft. PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú

Részletesebben

Az atkári késő-miocén csontleletről 1

Az atkári késő-miocén csontleletről 1 Földrajzi Értesítő 2008. LVII. évf. 3 4. füzet, pp. 249 255. Az atkári késő-miocén csontleletről 1 Fábián Szabolcs Ákos 2 Kovács János 2 Varga Gábor 2 Abstract On the Late Miocene fossil bone finds of

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon

A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

a felszíni vízlefolyás hatására

a felszíni vízlefolyás hatására VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola A DÉLKELETI-BÖRZSÖNY ÉS VISEGRÁDI-SZOROS KAPCSOLATA GEOMORFOLÓGIAI SZINTEK ALAPJÁN PhD. értekezés tézisei Szeberényi József Témavezető: Dr. Fábián Szabolcs

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben