ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf /4. április.

Átírás

1 ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf /4. április

2 European Commission Press Release március 30., Brüsszel Az Európai Unióban a közvélemény általánosságban kedvezően ítéli meg az európai mezőgazdasági politikát és a gazdálkodók támogatását Európa polgárai általánosságban támogatják az uniós szintű mezőgazdasági politika új céljait, és többségük egyetért az arra szánt költségvetés fenntartásával. Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a felmérésnek, amelyben azt vizsgálták, mi az emberek véleménye a közös mezőgazdasági politikáról (Common Agricultural Policy, CAP). Két hasonló, 2006-ban, illetve 2007-ben végzett felmérés után ez a legújabb közvéleménykutatás ismét megerősíti, hogy az emberek többsége támogatja a CAP céljait. A felmérést november 13. és december 9. között, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának megrendelésére végezte a TNS Opinion. Az Eurobarometer hagyományos módszerét követve ezer egyéni interjút készítettek az Európai Unió huszonhét tagországának mindegyikében. Európa polgárainak elsöprő többsége úgy gondolja, hogy a mezőgazdaság és a vidéki környezet Európa jövője szempontjából létfontosságú témák (átlag 90%; 80%: Egyesült Királyság, 96%: Görögország). Az európai közvélemény általánosságban továbbra is támogatja a CAP új céljait, azaz a gazdálkodók támogatását az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásában, a mezőgazdaság piacorientáltabbá tételét, a támogatás igazságosabb elosztását és annak a környezetvédelmi szabványok betartásától való függésének bevezetését, a vidéki táj fenntartását, illetve a vidéki gazdaság fejlesztését. A közvélemény megítélése szerint a mezőgazdasági politikának arra kellene összpontosítania, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termékek minőségét és biztonságosságát, tisztességes megélhetést nyújtson a gazdálkodóknak és ésszerű árakat a fogyasztóknak, védje a környezetet, és találjon megoldást az éghajlatváltozás okozta problémákra. A mezőgazdasági politika támogatása együtt jár annak támogatásával, hogy ezt a politikát európai szinten műveljék. Legyen szó akár a környezet védelméről, az éghajlatváltozás okozta problémák kezeléséről, az élelmiszer-biztonságról, az élelmiszerek minőségének és biztonságosságának követelményéről vagy a gazdálkodók tisztességes megélhetéséről, a polgárok szerint mindezekkel a kérdésekkel európai szinten kell foglalkozni. Az idei felmérésben új kérdéssor is szerepelt, a mezőgazdasággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel. Erről a témáról a megkérdezetteknek majdnem a fele (46%) úgy gondolja, hogy a mezőgazdaság már eddig is fontos szerepet játszott az éghajlatváltozással való küzdelemben. A nagy többség (82%) egyetért azzal, hogy az EU-nak segítenie kell a gazdálkodókat abban, hogy az éghajlatváltozásra való válaszként megváltoztassák módszereiket. A válaszadók hasonlóan magas arányban (77%) úgy vélik, hogy a következő néhány évben az éghajlatváltozás nagy hatással lesz a mezőgazdaságra, kétharmaduk (61%) pedig nem hiszi el azt, hogy a mezőgazdaság az éghajlatváltozás egyik fő kiváltója. A mezőgazdaságnak Európában játszott, alapvetően fontos szerepének felismerése magyarázza azt, miért olyan magas a megkérdezettek között a gazdálkodók támogatásának (szubvenciójának) fenntartását helyeslők aránya (83%). A megkérdezettek nagy többsége (68%) egyúttal megfelelőnek vagy túl alacsonynak találja a CAP költségvetését, és mindössze 1

3 12%-uk tartja azt túl magasnak. A jövőt illetően 72% arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Európai Unióban a gazdálkodók anyagi támogatását a következő tíz év folyamán növelni kell, vagy nagyjából a mai szinten kell tartani. Az elmúlt három év folyamán emelkedett azoknak az embereknek az aránya, akik szerint a mezőgazdasági politika költségvetését emelni kellene. Ezeket az eredményeket a 2009 október-novemberében lefolytatott standard Eurobarometer-felmérés eredményeivel együttesen kell értékelni: ebben a megkérdezettek a mezőgazdasági támogatást a fenntartható növekedés visszaállításának harmadik legfontosabb prioritásaként jelölték meg. További információ: A jelentés itt olvasható: _en.htm *** Eurobarometer 336 Az európaiak, a mezőgazdaság és a közös mezőgazdasági politika Kivonat a jelentésből, különös tekintettel a biotechnológia elfogadottságára Európai Közvéleménykutató Társulás (EORG) Európai Gazdasági Érdekcsoport (EEIG) Egyetért vagy nem ért egyet az új mezőgazdasági módszerek alkalmazásával Teljesen egyetért Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet Nem tudja Hogy termesszenek több organikus terméket 44% 40% 8% 3% 5% Hogy járuljanak hozzá a megújítható energia (pl. biogáz, biomassza és bioüzemanyagok) termeléséhez 43% 40% 7% 3% 7% Hogy húzzanak hasznot a biotechnológia terén elért haladásból 36% 41% 9% 4% 10% QB 11 Kérjük, mondja meg, egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal, amelyek az Európai Unió gazdálkodóira vonatkoznak: Az Európai Uniónak arra kellene buzdítania a gazdálkodókat,... - EU 2

4 A több organikus termék termesztésével egyetértők %-os aránya Kérdés: Választási lehetőség: Válaszok: QB11.1 Kérjük, mondja meg, egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal, amelyek az Európai Unió gazdálkodóira vonatkoznak: Az Európai Uniónak arra kellene buzdítania a gazdálkodókat,... Hogy több organikus terméket termesszenek Egyetért 3

5 A mezőgazdaságnak a megújítható energia termeléséhez való hozzájárulását helyeslők %-os aránya Kérdés: Választási lehetőség: Válaszok: QB11.2 Kérjük, mondja meg, egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal, amelyek az Európai Unió gazdálkodóira vonatkoznak: Az Európai Uniónak arra kellene buzdítania a gazdálkodókat,... Hogy hozzájáruljanak a megújítható energia termeléséhez Egyetért 4

6 A biotechnológia kihasználását helyeslők %-os aránya Kérdés: Választási lehetőség: Válaszok: QB11.3 Kérjük, mondja meg, egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal, amelyek az Európai Unió gazdálkodóira vonatkoznak: Az Európai Uniónak arra kellene buzdítania a gazdálkodókat,... Hogy húzzanak hasznot a biotechnológia terén elért haladásból Egyetért 5

7 A biotechnológia kihasználását helyeslők %-os aránya Kérdés: Kérjük, mondja meg, egyetért vagy nem ért egyet a következő állításokkal, amelyek az Európai Unió gazdálkodóira vonatkoznak: Az Európai Uniónak arra kellene buzdítania a gazdálkodókat,... Teljesen egyetértők %-os aránya Hogy több organikus terméket termesszenek Hogy hozzájáruljanak a megújítható energia termeléséhez Hogy húzzanak hasznot a biotechnológia terén elért haladásból Eu27 Kor Iskola (befejezése) Jelenleg is tanuló Válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása Szabadfoglalkozású Menedzser Egyéb szellemi foglalkozású Fizikai dolgozó Háztartásbeli Munkanélküli Nyugdíjas Tanuló 84% 87% 87% 86% 81% 78% 84% 89% 88% 85% 88% 88% 86% 84% 82% 80% 88% 83% 86% 87% 82% 78% 77% 84% 85% 86% 86% 85% 85% 85% 83% 81% 78% 86% 77% 81% 81% 79% 74% 71% 78% 82% 82% 79% 81% 80% 79% 76% 75% 74% 82% Levonható következtetések / Fontos problémák Pozitív viszonyulás a biotechnológia alkalmazásához; A legnagyobb számú Nem tudja válasz azt jelzi, hogy ez olyan téma, amelyikről az emberek még mindig tájékozatlannak érzik magukat; Erős egyetértés azzal, hogy a gazdálkodóknak alkalmazniuk kellene ezeket az új módszereket; Az európai szintű irányítás egyértelmű előnyben részesítése, különösen a környezetvédelem (65%), az élelmiszerellátás biztosítása (53%) és a mezőgazdasági termékek jó minőségének, egészséges és biztonságos voltának biztosítása terén (51%); Korlátozott ismeretek a CAP-pal kapcsolatos problémákról 10 megkérdezett közül 4 hallott vagy olvasott az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájáról. 6

8 The New York Times, március Versenyfutás a GM kukorica bevezetéséért,mielőtt Afrika éghajlata rosszabbra fordul Gayathri Vaidyanathan (ClimateWire) A kenyai Kibokóban szögesdrótkerítés választ el egy hibridkukorica-földet a környező földektől. A kerítésen belül élelmiszer-biztonsági felügyelők tanulják, hogyan kell ezt a növényt kevés vízzel termeszteni. Az utóbbi években június és szeptember között szárazság sújtotta ezt a vidéket és csökkent a terméshozam. Ám két új kukoricafajta érkezik Fekete-Afrikába. Az egyiket hagyományos nemesítéssel hozták létre; a másik magasabb terméshozamú, genetikailag módosított fajta. Mindkettő szárazságtűrő, és a vetőmagot nem terheli licenszdíj. Más mezőgazdasági beavatkozásokkal együttesen megoldást kínálnak a kukoricát alapélelmiszerként fogyasztó 300 millió ember legalább egy részének táplálására. A kontinens egyes részein most nagy a sietség, hogy a biobiztonsági szabályozás a helyén legyen addigra, amikor 2017-ben a transzgenikus kukorica megjelenik a piacon. A Kenyában állomásozó Sylvester Oikeh agrárkutató, az Afrikai Mezőgazdasági Technológiai Alapítvány gondozásában futó szárazságtűrő kukorica kezdeményezés projektvezetője (a program neve Water Efficient Maize for Africa, WEMA). Telefoninterjúban beszélt a kenyai szántóföldek ígéretéről: Afrika népességének több mint a fele fogyaszt kukoricát, és erre a növényre igen rossz hatással van a szárazság mondta. Az éghajlatváltozással a probléma csak súlyosbodik. A terméshozam nagyon fontos az olyan országok számára, mint pl. Uganda, ahol az évtizedenként átlagosan előforduló két szárazsági ciklus az elmúlt két évben egyszer már lezajlott. Oikeh szerint a kukorica termesztése az esős vidékeken folyik, ahol a mezőgazdaság teljesítményén máris megmutatkoznak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai. Szárazság és hőség fenyeget A évi élelmiszerválság az eljövendő események előhírnöke volt mondta Nina Fedoroff, Hillary Rodham Clintonnak, az Egyesült Államok külügyminiszterének műszaki-tudományos tanácsadója. Az éghajlatváltozás hatása most kezd megmutatkozni. A népességnövekedés, a vízhiány, a húsfogyasztók számának fejlődő világbeli emelkedése és a termőföldért való versengés közepette a mezőgazdaság termelékenységének igen nagy mértékben kell emelkednie. Fedoroff szerint az 1970-es évek zöld forradalma könnyen teljesíthető feladat volt ehhez a mostanihoz képest. Az éghajlatváltozás háromszoros csapás a mezőgazdaság számára, amelynek a világ egyes részein egyszerre kell megbirkóznia az emelkedő hőmérséklettel, a szárazsággal és a víz egyre fokozódó sótartalmával. A számok magukért beszélnek. A század végére az átlagos globális hőmérséklet 3,5 Celsiusfokkal lesz a normális érték fölött. A kezdeményezést nagy nevek támogatják. Szponzorálja a Gates Alapítvány és Warren Buffett. A fajtát a Monsanto fejlesztette ki az észak-amerikai farmerek számára, a sárban élő, szerény Bacillus subtilis baktérium egyik génjének felhasználásával. 7

9 A fotoszintézis optimális hőmérséklete 20 és 25 Celsius-fok között van. Az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Hivatala és az LTS International szerint 2080-ra az átlaghőmérséklet pl. Ugandában 29 Celsius-fokra emelkedik (ez 4,3 fokkal magasabb a jelenlegi átlagnál). A hőmérsékletemelkedést egyenetlen csapadékhullás és fokozódó szárazság fogja kísérni, amelyhez hasonló a jelentés szerint már előfordult ebben az országban. A világ népességének egyharmada már most szárazság sújtotta földön él mondta Fedoroff. A kilátások igen rosszak. A trópusokhoz közel eső területek járnak a legrosszabbul Más szakértők is egyetértenek ezzel az előrejelzéssel. Charles Godfray, az Oxfordi Egyetem Zoológiai Intézetének professzora szerint, aki társszerzője egy nemrég a Science folyóiratban megjelent cikknek, amely 9 milliárd ember élelmezésének problémáival foglalkozik, az éghajlatváltozás negatív hatással lesz a mezőgazdaságra: bár a felmelegedés a hidegebb régiókban új földterületek megművelését teszi lehetővé, ez nem ellensúlyozza a felhasználható víz- és termőföld-mennyiség csökkenését a trópusokhoz közeli területeken. A jelenlegi mezőgazdasági rendszer nem fenntartható folytatta a professzor. A víz alapvető fontosságú. A világ egyes részein el fog fogyni a víz. A termelékenység többféle módszerrel fokozható. Godfray szerint a precíziós mezőgazdaság elterjedése, a hagyományos nemesítés és a biotechnológia kombinálása, az öntözési módszerek tökéletesítése és a genetikailag módosított fajták bevezetése mind fontos a világ élelmezési problémáinak megoldásához ban az élelmiszer-ellátási lánc beszűkülése a globális élelmiszerárak felszökéséhez és világszerte zendülésekhez vezetett. A helyzet ezután csak rosszabb lehet. Drasztikus változtatásokra van szükség ahhoz, hogy ebben a bonyolult világban megoldást lehessen találni a növekvő kereslet kielégítésére. Dél- Ázsiát és Fekete-Afrikát fogja legsúlyosabban érinteni ez a probléma. Afrikának nagy szüksége van a transzgenikus növényekre mondta Oikeh. Mezőgazdasági termelésünk jelenlegi csökkenése mellett nincs más kiút a számunkra, mint azonnal nekifogni és a legjobb tudományos és műszaki megoldásokat alkalmazni a probléma megoldására. Előre menekülni az élelmiszerhiány elől Középtávon elegendő lehet a molekuláris biológiai módszerekkel kiegészített hagyományos keresztezéses nemesítés (az ún. markerek segítségével végzett, markeralapú nemesítés). Az ilyen módszerek alkalmazásához azonban sok időre van szükség. Míg egy transzgenikus növény kifejlesztése kb. 10 évig tart, addig egy hasonló növény markereken alapuló nemesítéssel való előállítása kétszer ennyi időt vesz igénybe. A domesztikált növények vad rokonai jobban megélnek a nehéz időjárási körülmények között, azonban az ilyen növények begyűjtése és nemesítése 8

10 csak nemrég kezdődött el. Néha pedig a tulajdonságok túl bonyolultak a továbbvitelhez. Egyetlen tulajdonság meghatározásában több gén is részt vehet. Más esetekben a növényi genomból egyszerűen hiányzik a kívánt tulajdonság, pl. bizonyos kártevőkkel szembeni ellenállóképesség. A molekuláris biológusok és a semleges politikacsinálók arra számítanak, hogy a genetikailag módosított (GM) növények fontos szerephez jutnak a jövőben. Jelenleg kb. 30 ilyen növény van kereskedelmi forgalomban. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szerint 2015-re ez a szám 120-ra emelkedik. Amikor Robert Zeiglert megkérdezték, nélkülözhetők-e a GM növények, ő visszakérdezett: Eltörölné-e Ön a sebészetet? Zeigler a Fülöp-szigeteken működő Nemzetközi Rizskutató Intézet főigazgatója, egy olyan szervezeté, amely az első zöld forradalom idején jelentősen hozzájárult a rizs terméshozamának növeléséhez Ázsiában. A GM-technológia hatékony eszközként használható a Földünkön élő majdnem minden ember élelmezésének megvalósításában, a környezeti hatások csökkentésében és a kényelmes élet feltételeinek megteremtésében. Itt lép be a Bacillus subtilis. E baktérium genomja legalább egy vonatkozásban hasonlít a kukoricáéhoz: annak ellenére, hogy sok évmilliós evolúció választja el őket egymástól, mindkét élőlény genomja tartalmazza a CspB fehérje génjét, amely segíti a stresszhez való alkalmazkodást. A növények számára nincsen nagyobb stressz a vízhiánynál. Stressztűrő növények kerestetnek A kukoricanövény sejtjeiben az RNS-nek nevezett apró molekulák üzenetek továbbításával segítik a sejt működését. Szárazság idején azonban e Bacillus subtilis molekulák alakja megváltozik, és maguk a molekulák labilissá válnak. A CspB fehérje megragadja a molekulákat, stabilizálja őket, és ezzel lehetővé teszi, hogy az RNS felvegye megfelelő alakját. Ennek következtében a fotoszintézis nagyobb sebességgel folyik; több kukoricaszem képződik a kukoricacsövön. A gén felhasználását a Monsanto dolgozta ki, a terméshozam 10%-os növelése céljából Észak-Amerikában. Az afrikai tudósok ezt a szabadalommal védett gént olyan szárazságtűrő kukoricába viszik be, amelyet a Mexikóban működő CIMMYT kutatóközpontban hagyományos nemesítési módszerekkel fejlesztettek ki. Oikeh szerint a tudósok arra számítanak, hogy az így létrehozott kukoricafajta terméshozama 30%-kal magasabb lesz. Abban az öt országban, ahol a mi alapítványunk működik (Dél-Afrika, Mozambik, Uganda, Kenya, Tanzánia), ez további 2 tonnával magasabb terméshozamot jelentene, ami millió ember élelmezését tenné lehetővé mondta Oikeh. Ha egész Afrikában elterjed, az még ennél is nagyobb többletet jelent. Guillaume Gruere, az egyesült királyságbeli Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint a GM növények ígéretes tulajdon-ságai ellenére Afrikában eddig csak Egyiptom, Dél-Afrika és Burkina Faso államok tudtak GM növényt piacra vinni. A többi államban nem létezik olyan kormányzati szerv, amely felállítaná a transzgenikus növények kereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges szabályozórendszert. Kétségeim vannak afelől, hogy helyén lesz-e a szabályozás, amikor készen állnak mondta Gruere. Sokat dolgozunk ezekben az afrikai országokban a működőképes szabályozórendszer felállításán, de még nincs készen. 9

11 GMO Compass, április 1. Ausztria visszavonja a GM kukorica hosszú távú hatásaival foglalkozó vizsgálatot (2010. március 26.) Ausztria visszavont egy egerekkel végzett, hosszú távú etetési kísérletekből álló vizsgálatot, amely 2008 novemberében jelent meg. A vizsgálat eredményei annak idején közfeltűnést keltettek, mivel a genetikailag módosított kukoricával táplált egerek közül néhánynak kevesebb utóda született. A média és a géntechnológia bírálói az eredményt úgy értelmezték, mint a GM kukorica okozta csökkent termékenység bizonyítékát októberében, az Európai Bizottság Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsága egyik ülésén az osztrák kormány már bejelentette, hogy a vizsgálat lefolytatásával megbízott tudósoknak nem sikerült az adatok kielégítő statisztikai értékelését bemutatniuk, és a vizsgálatot megrendelő osztrák minisztériumok már nem is számítottak arra, hogy megkapják a kívánt értékelést. Majdnem egy évvel korábban a bizottság megvitatta az akkor frissen publikált vizsgálatot, és arra a következtetésre jutott, hogy az adatok nem teszik lehetővé a vizsgált GM kukoricára (az NK603 és a MON810 kukoricavonalak keresztezésével nyert hibridre) vonatkozó következtetések levonását. Ausztria akkor beleegyezett abba, hogy megismételteti az adatok statisztikai feldolgozását. A vizsgálatot, melyet a Bécsi Egyetem egyik munkacsoportja végzett Jürgen Zentek professzor vezetésével (aki jelenleg a Berlini Műszaki Egyetem munkatársa), 2008 novemberében mutatták be Bécsben egy konferencián. Ugyanekkor jelentek meg az első sajtóközlemények: A GM kukorica fogyasztása csökkenti a termékenységet írta a Greenpeace, majd azzal a követeléssel állt elő, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA) hozzá nem értés miatt zárják be, és minden engedélyezett GM növényt vonjanak ki a piacról. A Glocialist hírügynökség egy lépéssel továbbment: A GM kukorica impotenciát okoz. Az osztrák politikusok pártállástól függetlenül úgy érezték, hogy a mezőgazdasági géntechnológiával kapcsolatos súlyos aggodalmaik megerősítést nyertek. Zentek és munkatársai kísérleti egereiket egyharmad rész GM kukoricát tartalmazó táplálékkal etették (a GM kukorica a NK603 MON810 keresztezésből származó vonal volt). A kontrollcsoport hagyományos kukoricát kapott. Egy másik kísérletben az egerek négy nemzedéken át kapták a kétféle táplálék valamelyikét. A hosszú távú vizsgálat értékelésében a harmadik és negyedik alomban az utódok száma kevesebb volt, mint a hagyományos kukoricával táplált kontrollcsoportban. Bár Zentek óvott az elsietett általánosításoktól, a géntechnológiát bíráló csoportok azóta mégis a genetikailag módosított élelmiszernövények egészségre veszélyes voltának bizonyítékaként idézik ezt a vizsgálatot. Később Ausztria beillesztette a vizsgálatot az uniós szintű konzultáció anyagába. Az Állandó Bizottsággal december 16-án tárgyaló kormányzati képviselő szerint ez része volt az osztrák kormány által a GM növények biztonságossága érdekében tett átfogó erőfeszítéseknek. A megbeszélés után a tagállamok közötti konszenzus kialakítására összehívott találkozó jegyzőkönyve megjegyzi, hogy a vizsgálat nem adott választ arra a kérdésre, hogy biztonságos-e az NK603 MON810 GM kukorica. Az osztrák hatóságoknak meg kell gondolniuk, hogy az EFSA és a tagállamok rendelkezésére tudnák-e bocsátani a nyers adatokat. Előzőleg mind az EFSA, mind egyes nemzeti hatóságok megvizsgálták az etetési vizsgálat eredményeit és arra a következtetésre jutottak, hogy abból nem lehet következtetéseket levonni, mivel az adatok hiányosak és ellentmondóak. Ráadásul hiányzott a vizsgálat tudományos kiértékeléséhez szükséges, fontos információk egy része. Annak ellenére, hogy ezt a döntést meghozatala idején az osztrák kormány elfogadta, nyilvánvalóan képtelen volt akár a hiányzó adatok, akár a statisztikailag helyes értékelés bemutatására. További információ: Európai Unió Bizottsága: Összefoglaló feljegyzés az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság október 19-i üléséről (4. o.); EU Commission: Summary Record of the Standing Committee on the Food Chain and Animal Health, Meeting held on 19 October 2009 (p. 4) Európai Unió Bizottsága: Összefoglaló feljegyzés az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság december 16-i üléséről (3. o.), EU Commission: Summary Record of the Standing Committee on the Food Chain and Animal Health, Meeting held on 16 December 2008 (p. 3) Impotenciát okoz-e a GM kukorica? Az EFSA szakértői kétségeiknek adnak hangot, (GMO Safety); Does GM maize cause impotence? EFSA experts voice doubts (GMO Safety) 10

12 Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Green Biotechnology Europe (GBE)