A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei III. negyedév

Átírás

1 Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Eger, augusztus

2 1. BEVEZETÉS júliusban harminckettedik alkalommal kértek a Heves megye területén m köd kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelent sebb foglalkoztatói létszámáról, valamint az elkövetkez három, illetve tizenkét hónap munkaer -gazdálkodási terveir l. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés els dleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat er sítése: a cégek várható munkaer -keresletére történ gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók miel bbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumen saját adatgy jtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaer -piaci folyamatok iránt érdekl pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés július hónapban zajlott. A kérd ívben a munkáltatók a június 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkez adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 419 f s, 2,0%- os mérsékelt ütem létszámnövekedéssel, egy évre el retekintve hasonló mérték, 487 f s, 2,3%-os létszámb vüléssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2. HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAER -PIACI HELYZETE Heves megye lakónépessége január 1-jén 305,3 ezer f volt, az ország népességének 3,1%-a. A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egy-egy kistérség központja január 1-én a lakónépesség 46%-a városban, 54%-a községben élt. A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny létszámú, 1000 f alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; az itt elterül két kistérség központja, a 2,5 ezer f lakosú Pétervására és a 3 ezer lelket számláló Bélapátfalva. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegend munkahely hiányában kicsi. Magas az id skorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelent s a munkanélküliség. A közm vekkel való ellátottság kedvez tlen. A mikrovállalkozások nagy része erd gazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják id szakosan közfoglalkoztatás keretében A megye középs, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvev községek átlagos lélekszáma f. Fejl désüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben el segíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági el relépésében az M3 autópálya jelen s húzóer t képvisel, hiszen a f várossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata b vebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közm ellátottság színvonala is kiemelked en e sávban a legjobb. 2

3 A megyében Eger a legjelent sebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelent s az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és fels fokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termel infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer f, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelked. A mez gazdaságban jelent s a sz és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése els sorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti t ke, az elmúlt 15 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói els sorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti járm alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középs sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 f ) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvez term helyi adottságok alapján gazdálkodó mez gazdaság volt a f foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mez gazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követ en term területeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelent sen leépítették. A mez gazdaság továbbra is jelent s ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelent sen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megsz nése után magángazdaságok, családi vállalkozások m ködnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot sok esetben csak szezonálisan foglalkoztatva. Az alapvet en mez gazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvez lehet séget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhet en a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthet, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemz je, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az id skorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, f ként az iparban, ebb l fakadóan magas a munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzet roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. A megye gazdaságát I. negyedévben változó irányú elmozdulás jellemezte, melyet az alábbiakban összegezhetünk: Heves megye ipari termelése I. negyedévben a több mint 4 f t foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján 206 milliárd forintot tett ki, mely az el évhez képest összehasonlító áron 1,9%-os növekedést jelentett (országosan a termelés volumene 3,2%-kal mérsékl dött) Egy lakosra a megyében 675 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 16%-kal magasabb. A megyei székhely, legalább 50 f t foglalkoztató ipari vállalkozások termelése I. negyedévhez képest 5%-kal n tt, az el állított ipari produktum értéke 192 milliárd forintot ért el. A Heves megyei ipar mutatóit meghatározó, a termelési érték háromnegyedét el állító gépipar termelése szerény mértékben (0,7%-kal) emelkedett, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma 1,7%-kal csökkent. Az épít ipari termelés volumene a legalább 5 f t foglalkoztató Heves megyei székhely épít ipari vállalkozások adatai alapján I. negyedévben 0,7%-kal maradt el a bázistól. Az épít ipari vállalkozások a vizsgált id szakban 2,5 milliárd forint termelési értéket állítottak el, mely egy lakosra vetítve 8 ezer forintot tett ki. A mutató értéke 44%-a az országos átlagnak. 3

4 Heves megye idegenforgalma I. negyedévben b vült azonos id szakához képest. A megye kereskedelmi szálláshelyei 15%-kal több (86 ezer) vendéget fogadtak, összesen 186 ezer vendégéjszakára, mely szintén 15%-os b vülést jelentett. A Heves megyei székhellyel m köd gazdasági szervezetek I. negyedévben 6,7 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglév k fejlesztésére, folyó áron 25%-kal kevesebbet, mint 2012-azonos id szakában. Egy lakosra 22 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos 45%-a. A legalább 5 f t foglalkoztató Heves megyei székhely vállalkozásoknál, valamint a költségvetési intézményeknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél els negyedévben 55,9 ezren álltak alkalmazásban, 2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A versenyszférában és a költségvetési szerveknél egyaránt csökkent a létszám. A versenyszféra létszámfogyása a fizikai munkakörben foglalkoztatottak csökkenéséb l származott, a költségvetési szerveknél pedig mindkét állománycsoport létszámleadásából. A termel szférán belül a mez gazdaság kivételével gyarapodott a létszám. Heves megyében a legnagyobb foglalkoztató gazdasági ág az ipar, az alkalmazásban állók 38%-ának adott munkát éves népesség gazdasági aktivitása Heves megyében I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév Változás ezer f ;% ezer f ;% ezer f ;% ezer f ;% ezer f ;%pont Foglalkoztatottak 106, ,4 104,4-2,5 Munkanélküliek 16,8 15,6 17,9 16,9 0,1 Gazdaságilag aktívak 123,7 122,6 125,3 121,3-2,4 Gazdaságilag inaktívak 115,2 113,4 108,4 110,6-4, éves népesség 238, ,7 231,9-7 Munkanélküliségi ráta 13,6 12,7 14,3 13,9 0,3 Aktivitási ráta 51,8 51,9 53,6 52,3 0,5 Foglalkoztatási ráta 44,8 45, ,2 Forrás: Statisztikai tájékoztató Heves megye 2010/1, 2013/1 A KSH munkaer -felmérése alapján 2013 I. negyedévében Heves megye éves gazdaságilag aktív népességéb l 104,4 ezer f foglalkoztatottként, 16,9 ezer f munkanélküliként jelent meg a munkaer piacon. A foglalkoztatottak száma 2,8%-kal, a munkanélkülieké 5,6%-kal csökkent az el év azonos id szakához képest. (Egy évvel korábban a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma is n tt.) A régión belül a megyében a legkedvez bb a foglalkoztatási arány (45%) és munkanélküliségi ráta (13,9%), de az országos átlagnál továbbra is kedvez tlenebbül alakult, míg az el bbi 5 százalékponttal elmaradt, addig az utóbbi 2,1 százalékponttal meghaladta azt. A válság utáni els év, els negyedéhez viszonyítva három év alatt 2,5 ezer f vel csökkent a megyében a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliek száma lényegében nem változott. Annak köszönhet en, hogy a legutóbbi 3 évben a gazdaságilag inaktív népesség nagyobb mértékben csökkent, mint a gazdaságilag aktív, az aktivitási ráták minimálisan emelkedtek. Csökken foglalkoztatás ellenére a foglalkoztatási ráta 44,8%-ról 45%-ra, stagnáló munkanélküli létszám mellett a munkanélküliségi ráta 13,6%-ról 13,9%-ra n tt. 4

5 A nyilvántartott álláskeres k számának és összetételének alakulása Heves megyében július végén regisztrált álláskeres keresett munkát kirendeltségeinken, az egy évvel korábbihoz viszonyítva f vel, 5,2%-kal csökkent a létszám, hasonló ütemben, mint az országosan (5,8%). Álláskeres k számának alakulása Heves megyében január-2013.július jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec július 01-t l öt település (Bodony, Parád, Parádsasvár, Recsk és Sirok) a járásokkal konzisztens kirendeltségi körzetek kialakítása következtében átkerült az egri kirendeltség illetékességi köréb l a pétervásárai kirendeltségébe. A fenti öt település adataival korrigált bázishoz hasonlítva július hónapban az el hónaphoz viszonyítva a gyöngyösi körzetben 3,9%-kal, az egriben 3,6%-kal csökkent, a hatvani, hevesi és füzesabonyi kirendeltség körzetében lényegében nem változott, a pétervásárai körzetben viszont 2,6%, 34 f vel n tt a hó végén nyilvántartott álláskeres k száma. Az egy évvel korábbi korrigált bázishoz hasonlítva a megyében m köd hat kirendeltség közül ötben csökkent a regisztrált álláskeres k száma, egyedül a füzesabonyi körzetben könyvelhettünk el 5,3%-os, 117 f s növekményt. Az egri körzetben 448 f vel, 8,0%-kal, a hevesi kistérségben 343 f vel, 9,3%-kal, Pétervásárán 101 vel, 7,1%-kal, kevesebb ügyfél szerepelt az álláskeres nyilvántartásban. Az álláskeres k száma és változása Az álláskeres k aránya a Az álláskeres k gazdaságilag aktív népességhez* Körzet számának változása száma (f ) az el évhez képest július 20. július július (f ) (%) (%) (%) Eger ,0 13,1 12,2 Gyöngyös ,0 12,1 11,6 Hatvan ,0 11,9 11,8 Heves ,3 27,6 25,2 Füzesabony ,3 17,3 18,3 Pétervására ,1 18,1 16,8 Heves megye ,2 14,8 14,2 Észak-Magyarország ,0 20,4 18,4 Országosan ,8 11,9 11,2 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaer mérlege, (KSH), 5

6 A nyilvántartott álláskeres k létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 14,2%-os, az országos átlagot 3,0%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmez nyben foglal helyet (10 megyének és a f városnak jobb, 8-nak kedvez tlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelent sek. A nyilvántartott álláskeres k gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 11 és 12% között alakul, Heves körzetében ezzel szemben a potenciális munkavállalók egynegyede regisztrált álláskeres. Az összes álláskeres 44,7%-a (8 305 f ) legfeljebb 8 általános iskolai végzettség. Számuk 133 f vel, 1,6%-kal csökkent egy év alatt, az összes álláskeres n belüli részarányuk 1,7%- ponttal n tt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeres k aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 62,4%, de a füzesabonyi (55,2%) körzetben is meghaladja az 50%-ot. Az elmúlt egy év alatt 716 f vel, 7,1%-kal mérsékl dött a középfokú végzettség álláskeres k száma a megyében július végén f volt a számuk, az összes álláskeres 50,6%-a, részarányuk 1,0%ponttal csökkent egy év alatt. Közülük az érettségivel rendelkez k száma (szakközépiskola, technikum, gimnázium) 5,7%-kal, a szakmunkás képz ben végzetteké 8,2%- kal csökkent. A diplomás álláskeres k száma 888 f a megyében, 175 f vel, 16,5%-kal csökkent egy év alatt, az összes álláskeres k közötti részesedésük 5,4%-ról 4,8%-ra mérsékl dött. Az álláskeres k összetételére vonatkozó f bb adatok Megnevezés július július s Létszámváltozás ben %-ban Az álláskeres k száma , , ,2 Ebb l: Pályakezd , ,3 26 1,1 Férfi , , , , , ,1 Alacsony iskolai végzettség , , ,6 Középfokú végzettség , , ,1 Diplomás , , ,5 25 év alatti , , ,2 50 év feletti , ,1 28 0,7 Tartósan regisztrált , , ,2 Álláskeresési ellátásra jogosult , , ,2 Aktív korúak ellátására jogosult , , ,7 Ellátás nélkül , , ,7 A nyilvántartott pályakezd álláskeres k száma 2013 július végén f volt, 26 f vel, 1,1%-kal több, mint 1 évvel korábban. A július végén nyilvántartott pályakezd álláskeres k az összes regisztrált álláskeres 13,3%-át reprezentálták A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskeres ügyfelek számát tekintve egy év alatt jelent s, 18,2%-os (994 f s) növekedés mérhet július végén 6464 f (az összes álláskeres 34,8%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeres k járadéka, valamint segélye) július végén f volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest 58 vel, 3,2%-kal esett vissza számuk. A járadékosok száma 200 f vel csökkent, az álláskeresési segélyben részesül ké 142 f vel n tt. Az ellátásban részesül k összes álláskeres kön belüli részaránya a tavaly júliusi 9,1%-ról 9,3%-ra n tt július végén f foglalkoztatást helyettesít támogatásra jogosult regisztrált álláskeres szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábban ilyen státusszal nyilvántartottak számától 294 f vel, 3,7%-kal marad el. A regisztrált álláskeres kön belüli arányuk a júliusi 40,1%-ról 40,7%-ra n tt. 6

7 A nyilvántartott álláskeres k iránti kereslet júliusban a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen álláshelyre vonatkozó munkaer igény-bejelentés érkezett, 50%-kal, 511-gyel több, mint azonos id szakában. A hónap folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 71%-a (1071 állás) támogatott álláshely volt, 29%-a (447 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. Az új támogatott állások száma júliusban júliushoz viszonyítva 67%-kal (429-cel), a nem támogatott álláshelyeké 22%-kal (82 darabbal) n tt. A feltárt, bejelentett havi új munkaer -igény alakulása január július támogatott nem tám.(normál) jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl A legtöbb támogatást nem igényl álláshely bejelentést a gyöngyösi (202 f ), az egri (123 f ) és a hatvani kirendeltségen (56 f ) regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 85%-át a három nagyobb kiterjedés körzetben jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 66 f re vonatkozó támogatás nélküli munkaer igényt regisztrálhattunk júliusban. A munkáltatók tevékenységét tekintve a legnagyobb létszámot érint támogatás nélküli állásbejelentés a feldolgozó-ipar (131 f ), a kereskedelem (89 f ), az épít ipar (80 f ) és a munkaer -kölcsönzés (37 f ) területér l érkezett. A júliusban bejelentett 447 nem támogatott álláshely 14%-a (63 munkahely) segédmunkás munkakör, 23%-a (103 f ) betanított fizikai munkással, 48%-a (214 f ) szakképzett fizikai munkással betölthet munkára irányul, további 15% (67 f ) szellemi munkakörre vonatkozik. A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 103 f feldolgozóipari gépkezel, összeszerel (Gyöngyös 76 f, Hatvan 21 f ), 75 f kereskedelmi, vendéglátó ipari foglalkozású (Gyöngyös 41 f, Eger 14 f ) és 54 f épít ipari foglalkozású (Gyöngyös 23 f Eger 21 f ), 33 f járm vezet, mobil gép-kezel (Hatvan 20 f, Gyöngyös 10 f ). A havi új állásajánlatok összességét (támogatott, nem támogatott együtt) tekintve, a munkaer igények 54%-a (818 f ) szakképzetlen segédmunkás munkakörre vonatkozott, az állásbejelentések 7%-a betanított jelleg munkát (gépkezel k, összeszerel k) igényelt, és összesen 109 f foglalkoztatására irányult. A szakképzett dolgozók iránti 380 f s (25%) kereslet 7

8 a megyében leggyakrabban kereskedelmi eladó 84 f, tehergépkocsi-vezet 28 f, fest és mázoló 17 f, húsfeldolgozó 13 f, k ves, szakács, pultos f, és ács 10 f szakmákban képzettek foglalkoztatására irányult. A szellemi munkakör betöltésére szóló mintegy 211 f (14%) ajánlatból a leggyakrabban keresett foglalkozások: irodai adminisztrátor, írnok 67 f, oktatási asszisztens 10 f, gyermekfelügyel, dajka 8 f, szociális segít 7 f. A július hónap folyamán a nyilvántartott álláskeres k közül f tudott munkát vállalni 125 f vel, 7,8%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az elhelyezkedettek közül 589 f támogatással jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet 895 álláskeres. A támogatással elhelyezettek száma 134 f vel, 18,5%-kal kevesebb, mint az egy évvel korábbi id szak elhelyezkedési esetszáma. A támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak száma 1%-kal, 9 f vel meghaladtal az egy évvel korábbi értéket. A foglalkoztatottá váltak számának alakulása Heves megyében július július 2013 július Változás Megnevezés /20 (%) (%) (f ) (%) Foglalkoztatottá váltak száma , , ,8 összesen Ebb l Támogatott munkahelyre , , ,5 Nem támogatott munkahelyre , ,0 9 1, I-VII. hónap egészét tekintve az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeres k közül f tudott munkát vállalni 795 f vel, 6,0%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az elhelyezkedettek közül f támogatással jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet álláskeres. A támogatással elhelyezettek száma 207 f vel, 2,8%-kal kevesebb, mint az egy évvel korábbi id szak elhelyezkedési esetszáma. A támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak száma 10,0%-kal, 588 vel marad el az egy évvel korábbi értékt l. A foglalkoztatottá váltak számának alakulása Heves megyében I VII hó I-VII. hó I-VII. hó Változás Megnevezés 2013/2012 (%) (%) (%) (f ) Foglalkoztatottá váltak száma , , ,0 összesen Ebb l Támogatott munkahelyre , , ,8 Nem támogatott munkahelyre , , ,0 8

9 3. A III. NEGYEDÉVI MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSB L SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés kérd íve rövid, mindössze négy kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév els napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Els kérdésünk a felméréskori létszámra vonatkozik. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételr l és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A következ kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. Az utolsó kérdés negyedévr l negyedévre változik, ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy a munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásairól és aktiváló eszközeir l. Az 32. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaer gazdálkodási felmérésbe (NMF) 344 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 1%-át jelentette. Mintánkban a 4 f alatti kisvállalkozástól a 3 ezer f t foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legf bb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid id n belül tükröz dnek a létszámgazdálkodásukban. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak száma nem éri el a minta egytizedét. A megyében regisztrált szervezetek 1 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 20%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 f nél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 38%. A felmérésben szerepl knél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 54% ( f ), miközben a gazdaság egészét tekintve 31%-ra becsülhet az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A szállítás, hírközlés, a mez - és erd gazdaság, valamint a kereskedelem szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis több nagy létszámot foglalkoztató vállalkozás található, és arra törekedtünk, hogy a nagyobb foglalkoztatók dönt többsége bekerüljön a mintába. Nemzetgazdasági ág* A i NMF ágazati reprezentációja Alkalmazásban állók I. negyedévben 9 Az NMF-ben szerepl knél foglalkoztatottak június 30-én Reprezentációs arány Száma, f Megoszlása, % Száma, f Megoszlása, % % Mez gazdaság , ,4 64 Bányászat 94 0,2 22 0,1 23 Feldolgozóipar , ,4 67 Villamosenergia-, gáz-, g zellátás , ,5 5 Vízellátás , ,5 30 Épít ipar , ,7 16 Kereskedelem , ,2 60 Szállítás , ,5 52 Szálláshely-szolgáltatás , ,4 29 Egyéb gazdasági szolgáltatások , ,0 24 Közigazgatás ,2 47 0,2 1 Oktatás , ,4 4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,0 27 Egyéb személyi szolgáltatások 981 1, ,6 14 Összesen , ,0 38

10 A felmérésbe bevont 344 munkáltatónál II negyedév végén f állt alkalmazásban. A mintában szerepl cégek válaszai szerint ben összesen 419 f vel, 2,0%- kal n a foglalkoztatottak száma. Az éves id horizonton hasonló a helyzet, június 30-ig 487 f vel, 2,3%-kal n a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Létszámváltozás iránya A válaszadó munkáltatók létszámváltozásának iránya Microvállalkozás (<10 f ) Kisvállalkozás (10<=&<50 f ) Középvállalkozás (50<=&<250 f ) Nagyvállalat (250 f <=) Összesen db % és között Csökkenés ,4 Növekedes ,8 Változatlan ,8 Összesen , és között Csökkenés ,8 Növekedes ,7 Változatlan ,6 Összesen ,0 A 344 munkáltató 22 %-a tervezi növelni foglalkoztatottai számát ben, 8%-a létszámcsökkenést vár, dönt többségük (70%) változatlan létszámmal számol. Éves horizonton a munkáltatók 60%-ánál nem változna a létszám, ez nem jelenti azt, hogy intenzívebb lesz a fluktuáció, a változatlan létszámot el rejelz k 10%pontos arányszám visszaesését az okozza, hogy néhány 3 hónapos id távon változatlan létszámot jelz cég létszáma 1-2 f s, nagyon ritkán f s változását tervezi az azt követ 9 hónap során. Valójában 250 munkáltató (a minta 73%-a) ugyanazt a létszámot tüntette fel án és án. Részben a fenti folyamatoknak köszönhet, hogy a 3 és a 12 hónapos id távon várt létszámváltozás (+419 f illetve +487 f jelent sen nem tér el egymástól). A másik tényez a legjelent sebb létszámb vítést tervez cégnek a felmérés megyei eredményeit alapvet en befolyásoló súlya. A megye legnagyobb foglalkoztatója, egy hatvani körzetben m köd, járm ipar számára áramköri kártyákat gyártó nagyvállalat a III. negyedévben 254 f vel, éves szinten 300 f vel kívánja növelni statisztikai állományi létszámát. Ha ennek a cégnek az adatait nem vesszük figyelembe, a többi 343 munkáltató el rejelzései 3 hónapos id távon 165 f s, 0,9%-os, egy éves id távon 187 f s, 1, 0%-os létszámnövekedést mutatnak. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva természetesen a Feldolgozó-iparban (3 hónap múlva 312 vel, 12 hónap múlva 309 f vel), ezen belül a Gépiparban (304 illetve 338 f vel) n a legnagyobb mértékben a létszám. A Kereskedelem (50 illetve 71 f s), és az Épít ipar (27 illetve 24 f s) létszám b vülése említhet még meg. A többi nemzetgazdasági ágban nem éri el a 20 f t a létszámváltozás egyenlege. 10

11 Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Változás Változás % % Mez - és erd gazdaság , ,6 Bányászat , ,5 Feldolgozóipar , ,6 - Élelmiszeripar , ,0 - Textília, ruházat gyártása , ,8 - Fa- és papíripar , ,5 - Gumi-, m anyag és nemfém ásványi termék gyártása - Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , , ,6 - Gép- és m szeripar , ,5 - Egyéb feldolgozó-ipar , ,3 Villamosenergia-, gáz-, , ,4 zellátásl Vízellátás; szennyvíz gy jtése, ,0 kezelése, hulladék Épít ipar , ,6 Kereskedelem, gépjárm javítás , ,7 Szállítás, raktározás , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, , ,9 vendéglátás Gazdasági szolgáltatás , ,7 Közigazgatás, védelem; , ,8 Oktatás , ,7 Egészségügyi, szociális ellátás , ,7 Egyéb szolg , ,7 Heves megye , ,3 A fentiek ismeretében nem meglep, hogy a legalább 250 f t foglalkoztató nagyvállalatoknál tapasztaljuk az összes létszámb vülés négyötödét. A többi vállalati méret kategóriában a változás abszolút számban mindkét id távon egy nagyságrenddel kisebb. Létszámváltozás vállalati méret szerint Jelenlegi Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám Változás Változás (f ) % % Mikro (0-9 f ) , ,9 Kis (10-49 f ) , ,8 Közepes ( f ) , ,3 Nagy (249 f felett) , ,3 Összesen , A százalékos változást tekintve a mintába bekerült mikro-vállalkozások létszámb vítése a legnagyobb arányú ben, 5,6% és az 1 éves id távon is, 6,9%. Abszolút számban azonban ez csak 29 illetve 36 f b vülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszer kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes kör ségre törekszünk, a minél szélesebb kör információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttm köd kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan b vítik létszámukat. 11

12 Létszámváltozás területi bontásban Kirendeltség Változás Változás körzete % % Eger , ,4 Gyöngyös , ,8 Hatvan , ,9 Heves , ,4 Füzesabony , ,1 Pétervására , ,9 Heves megye , ,3 Kistérségenként tekintve a természetesen a hatvani körzetben várható a legnagyobb arányú létszámb vülés, 307 f illetve 361 f (de ha az említett prosperáló nagyvállalat adataival redukáljuk 53 illetve 61 f ) A többi körzetben a létszám szinten tartását figyelhetjük meg. A 100 t a változás abszolút értéke egyedül az egri körzetben haladja meg az egy éves id távon (+139 ). Foglalkozási f csoportok Gazdasági, igazgatási, érdek-képv.-i vezet k, törvényhozók Fels fokú képzettség önálló alkalm. igényl foglalkozások Egyéb fels fokú vagy középfokú képz.-et igényl fogl.- ok Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások Ipari és épít ipari foglalkozások III. negyedévben várható létszámmozgás (f ) Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Heves megye Belép k Kilép k Belép k Kilép k Belép k Kilép k Belép k Kilép k Belép k Kilép k Belép k Kilép k Belép k Kilép k száma Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k Belép k Kilép k Szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások Belép k száma Kilép k Összesen Belép k Kilép k száma száma Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a i munkaer -kereslet alakulásáról a foglalkozási f csoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megsz nések elemzése. A legnagyobb volumen a várható létszámb vülés a Gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k körében, 323 f felvétel (Hatvan 214 f és Gyöngyös 90 f ) mellett 86 f (Hatvan 15 f és Gyöngyös 54 f ) munkaviszony megsz nést prognosztizálnak, azaz a betanított munka iránti kereslet n, els sorban a már említett áramköri kártyákat gyártó nagyvállalat 200 f s összeszerel és gépkezel felvételi szándéka folytán. Szintén ennek a cégnek 46 f s, fels fokú végzettség alkalmazottakat érint létszámb vítése okozza a Fels fokú képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások f csoport pozitív egyenlegét: 66 f (ebb l Hatvan 51 f ) felvétellel szemben 17 f munkaviszony megsz nés szerepel. A szakképzettséget nem igényl, egyszer foglalkozásokban a belép k száma 131 f (Eger 57, Gyöngyös 31) csak kis mértékben haladja meg a kilép k 97 f s (Eger 39, Gyöngyös 30) tömegét. Az ipari, épít ipari szakmákban a szokásosnál kisebb intenzitású létszámmozgás várható, 95 f felvételt (Eger 34, Gyöngyös 15 Hatvan 26) és 47 f létszámcsökkenést (Gyöngyös 28 f ) jeleztek el re a munkáltatók

13 2013.III. negyedévben várható létszámszámmozgás szakmánként (f ) Szakmák, foglalkozások Belép k Kilép k Egyenleg Egyéb termék-összeszerel Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép kezel je Csomagoló-, palackozó- és címkéz gép kezel je Egyszer ipari foglalkozású Egyéb magasan képzett ügyintéz Általános egészségügyi asszisztens Villamosmérnök (elektronikai mérnök) Egyszer mez gazdasági foglalkozású Tehergépkocsi-vezet, kamionsof r Munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású Fém- és egyéb tartószerkezet-szerel Villamos gépek és készülékek m szerésze, javítója Bolti eladó Gépészmérnök Intézményi takarító és kisegít Hegeszt, lángvágó Szociális segít Szabó, varró Rakodómunkás Gépjárm - és motorkarbantartó, -javító Forgácsoló Villamosberendezés-összeszerel Egészségügyi dokumentátor Fémmegmunkáló, felületkezel gép kezel je Pék, édesiparitermék-gyártó Szálláshely-szolgáltatási tev.-et folytató egység vezet je Lakatos Portás, telep r, egyszer r anyagtermék-gyártó gép kezel je Ápoló, szakápoló Fémfeldolgozó gép kezel je Egyéb egyszer épít ipari foglalkozású Általános irodai adminisztrátor Fafeldolgozó gép kezel je Kézi csomagoló Foglalkozásonként, szakmánként tekintve a várható létszámmozgásokat, azt láthatjuk, hogy a betanított munkások (termék összeszerel k, gépkezel k) iránti igény a leggyakoribb. Az ipari szakmunkások iránti kereslet korlátozott,a fémipari szakmák iránti kereslet 1-2 f s pozitív egyenleget mutat (hegeszt +7, forgácsoló +4, lakatos +1). Az élelmiszeripari, épít ipari, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmái se keresettebbek. Az egyéb magasan képzett ügyintéz k 21 f s, az elektronikai mérnökök 18 f s, a munkavédelmi, üzembiztonsági foglalkozásúak és a villamos gép szerel k f s pozitív egyenlege a már említett áramköri kártyákat gyártó nagyvállalat i prognosztizált létszámmozgásának köszönhet. A szellemi foglalkozások közül még az általános egészségügyi asszisztensek (+12 ) és a gépészmérnökök (+8 f ) iránti igény jelent sebb. 13

14 4. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK A NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIV ESZKÖZEIR L A júliusi adatlap utolsó (minden negyedévben változó) kérdése arra vonatkozott, hogy a munkáltatók miként vélekednek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásairól és aktiváló eszközeir l. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az alábbi táblázat összefoglalja a kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja a nyújtott szolgáltatásokat. Az els helyre a bérjelleg támogatásokat, tették a gazdálkodó szervezetek, 216 munkáltató (a válaszolók 72%-a) tekinti ezt a NFSZ nagyon fontos szolgáltatásának. A bérkompenzációt a munkáltatók 61%-a, a munkahely meg rzés támogatását 55%-a, a munkaközvetítést 44%-a, az Els Munkahely Garancia programot 39%-a, a foglalkoztatási jogszabályok megismertetését 37%-a tartja a munkaügyi központ nagyon fontos feladatának. A legkevésbé népszer szolgáltatásaink a foglalkoztatási tanácsadás, amelyet 52 munkáltató ítélt nagyon fontosnak, és majdnem ugyanennyi (45) egyáltalán nem fontosnak, és a munkaer piac összetételér l való tájékoztatás, amelyet 30 válaszoló tartott nagyon fontosnak, de több mint kétszer ennyi kérd ívet kitölt (69) egyáltalán nem fontosnak. Az, hogy a megfelel munkaer biztosítását, munkaközvetítést a fontossági sorrendben megel zi több a jelenlegi létszám megtartását segít eszköz, szolgáltatás egybevág a felmérés létszám változási információval: a munkáltatók többsége a jelenlegi létszámot szeretné megtartani, a munkaer -piacon fellelhet munkaer kevésbé érdekli. Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján Rangsor Szolgáltatások, aktiváló eszközök a fontosságuk szerint* helyre rangsorolók száma (f ) A szolgáltatást, illetve aktív eszközt ismer k nem ismer k válaszolók 1. Bér-, bérköltség támogatás ,0 3 1, Bérkompenzáció támogatása ,9 6 2, Munkahelymeg rzés támogatása ,3 16 5, Munkahelyteremt beruházás támogatása ,7 26 9, Megfelel munkaer biztosítása(munkaközvetítés) ,9 3 1, Els Munkahely Garancia program , , Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése ,6 4 1, Foglalkoztatási tanácsadás, segítségnyújtás ,7 9 3, Tájékozódás a munkaer -piacról, a munkanélküliek összetételér l ,4 10 3, *1: nagyon fontos; 2: fontos; 3: egyáltalán nem fontos 5. EGYÉB INFORMÁCIÓK A Pályaválasztási Kiállítás 2013 rendezvénysorozatot Heves megyében idén két helyszínen valósítjuk meg október 17-én Egerben a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban, október 21-én pedig Hatvanban a Damjanich J. Szakközépiskola, Szakiskolában kerülnek megrendezésre. Mindkét kiállítást pályaválasztási vetélked k, illetve üzemlátogatások teszik színesebbé. Az egri rendezvényhez kapcsolódóan november 12-én megyei szakmai fórum kerül megrendezésre az általános iskolák osztályf nökei, pályaválasztási felel sei részére. száma (f ) aránya (%) szám a (f ) aránya (%) szám a (f ) aránya (%) 14

15 Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés, amely 2005 közepét l országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumen adatgy jtése, melyben f ként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérd ívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül online történhet. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felméréssel a különböz területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gy jthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervér l, és el segíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaer gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaer -piaci folyamatok iránt érdekl pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaer -felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgy jtését. A munkaer -felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjed reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintend mindenki, aki a vizsgált id szakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintend az a személy, aki egyidej leg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megel négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaer piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvez tlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevev k; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keres tevékenységet; a t kejövedelmükb l él k; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következ fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelel korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelel korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelel korcsoportba tartozó népességen belül. 15

16 3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskeres : az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak min sül munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keres tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttm ködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeres ként nyilvántart. 4. TEÁOR 08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következ területeket fedik le: TEÁOR 08 Rövidített változat Ágazat Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése bet jele A Mez gazdaság, erd gazdálkodás, halászat Mez gazdaság B Bányászat C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, g zellátás, Ipar légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gy jtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés E F Épít ipar G Kereskedelem, gépjárm javítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások M Szakmai, tudományos, m szaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelez Közigazgatás társadalombiztosítás P Oktatás Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás R vészet, szórakoztatás, szabad id Egyéb szolgáltatások S-U Egyéb szolgáltatás 16