Örömmel bocsátjuk közre a évi adórendszert bemutató kiadványunkat.

Átírás

1 TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! Örömmel bocsátjuk közre a évi adórendszert bemutató kiadványunkat. Mint ahogy azt valamennyi kiadványunkban kihangsúlyozzuk, ezúttal is igaz, hogy a bevezetett új jogszabályok több száz paragrafusát képtelenség részletesen bemutatni. Ezúttal is arra törekedtünk, hogy az egyes adónemek legfontosabb alapismereteit foglaljuk össze az Önök számára. Az egyes adónemeket érintő, 2014-től hatályos változásokat ismét dőlt betűkkel szedve olvashatják, ugyanakkor a következő oldalakon külön fejezetben is összefoglaltuk a közzétett változásokat. Kiadványunk mindig azzal a céllal készül, hogy felhívjuk a figyelmüket az egyes adónemek legfontosabb szabályaira, illetve az adott évi változásokra. Ha bármely szabály, vagy változás kapcsán úgy érzik, hogy ezek közvetlen hatással vannak a vállalkozásukra, kérjük, haladéktalanul forduljanak munkatársainkhoz, szakértőinkhez igazi választási év lesz. Természetesen nem csak a parlamenti és önkormányzati választásokra gondolunk, hanem nekünk, vállalkozóknak is komoly döntéseket kell hoznunk. A tavalyi beharangozónkban már arra buzdítottuk Önöket, hogy ha tehetik ne halasszák tovább fejlesztési döntéseiket. Most is úgy gondoljuk, hogy a mi közös kis-és középvállalkozói körünk legnagyobb tartaléka - a folyamatos költségkontroll mellett - a helyesen megválasztott fejlesztés ben újabb 7 éves Uniós fejlesztési ciklus indul, amelyből hazánk ismét jelentős fejlesztési forrásokat kíván megszerezni. A kormányzati tervek alapján joggal számítunk arra, hogy ebben az időszakban már a támogatások többsége jut majd gazdaság-fejlesztésre, a vállalkozói klíma javítására, a termelés és szolgáltatás minőségét, hatékonyságát és volumenét növelő beruházásokra. Ez lehet az a forrás, ami a kezdetektől hiányzó saját tőkét pótolhatja. Ugyancsak fontos eszköz lehet a fennálló hitelek átstrukturálása, kedvezőbb lényegesen olcsóbb kölcsönökkel való kiváltása. A évi adóváltozások önmagukban nem jelentősek, ugyanakkor az ellenőrzési rendszer hatalmas léptekkel modernizálódik, a pénztárgépek bekötése az adóhatósághoz, a társszervekkel való együttműködés javítása, a nemzetközi ügyletek ellenőrzése, a fordított adózású ügyletek körének bővítése, a ténylegesen adót fizetők körének bővítése egyértelműen az adó- figyelem és az adófegyelem erősítéséhez vezethet. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleink többsége hosszú ideje tiszteli meg irodánkat bizalmával. A tartalmas kapcsolatokra vonatkoztatva kitalált mondást üzleti kapcsolatainkra is igaznak érezzük: évi Adóhírlevél 1. oldala összesen 74-ből

2 Összejönni: Együtt maradni: Együtt is dolgozni: kezdés, haladás, siker. Szívből köszönjük mindenkinek, hogy együtt dolgozhatunk, hogy az Önök sikerének részesei lehetünk. A magunk részéről mindent megteszünk a hatékony, párhuzamosságot megszüntető, szakszerű munkavégzésért, pontos és hasznos információk összeállításáért. A közös gazdasági feladataink megoldásához a 24. életévébe lépett irodánk valamennyi munkatársával és a világ 84 országában független szakértő tagvállalattal rendelkező UHY nemzetközi hátterével ( áll rendelkezésükre. Ezúton is megköszönjük bizalmukat, kitartásukat, a további munkájukhoz, közös munkánkhoz sok sikert, erőt és egészséget kívánunk! Kiváló tisztelettel: Bergmann Erzsi és Bergmann Péter évi Adóhírlevél 2. oldala összesen 74-ből

3 SZERZŐK RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK A ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL...11 I. AZ ADÓZÁS RENDJE...15 I.1. Célja I.2. Adózó kötelezettségei I.3. Ellenőrzés I.4. Az ellenőrzés jogkövetkezményei II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY...18 II.1. Munkaviszony II.2. Megbízás (Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) II.3. Egyszerűsített foglalkoztatás III. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ...23 III.1. Az adó alanyai és mértéke III.2. Adóbevallás III.3. Jövedelemtípusok és adózásuk III.4. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem III.5. Reprezentáció, üzleti ajándék, és a csekély értékű ajándék III.6. Saját tulajdonú gépjárművek után fizethető adómentes költségelszámolások IV. TB, NYUGDÍJ ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS...27 IV.1 Munkavállalók részére fontos információk IV.2 Munkáltatók számára fontos információk IV.3. Rehabilitációs hozzájárulás V. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS...29 V.1. Hozzájárulásra kötelezettek köre: V.2. Hozzájárulás alapja és mértéke: V.3. Elszámolás, a hozzájárulás teljesítése: VI. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ...30 VI.1. Adóalanyiság feltétele VI.2. Eljárási szabályok VII. TÁRSASÁGI ADÓ...32 VII.1. Adó alanya VII.2. Adó mértéke VII.3. Adóalap meghatározása VII.4. Jövedelem-(nyereség-)minimum VII.5. Adókedvezmények VII.6. Adóelőleg VII.7. Feltöltés VII.8. Speciális adóalanyok VII.9. Transzferár és a kapcsolódó új szabályozás VIII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ...36 VIII.1. Adóalany VIII.2. Adóztatandó tényállások VIII.3. A teljesítés helye VIII.4. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja VIII.5. Az adó mértéke VIII.6. Adómentesség VIII.7. Fordított adózás VIII.8. Adólevonási jog VIII.9. Adó visszaigénylése VIII.10. Pénzforgalmi Áfa elszámolási módszer választása évi Adóhírlevél 3. oldala összesen 74-ből

4 IX. ILLETÉKEK...40 IX.1. Visszterhes vagyonszerzési illetékek IX.2. Öröklési és ajándékozási illetékek IX.3. Illetékmentességek, kedvezmények IX.4. A cégalapítás illetéke X. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK...41 X.1. Alanyi, tárgyi hatálya X.2. Mértéke X.3. Mentességek XI. HELYI ADÓK...42 XI.1. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK XI.2. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ XII. KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA...45 XII.1. Az adókötelezettség XII.2. Az adó alanya XII.3. Az adó alapja XII.4. Az adó mértéke XII.5. Az adómentesség XIII. A CÉGAUTÓ ADÓ...46 XIV. A GÉPJÁRMŰADÓ...47 XIV.1. Adóköteles XIV.2. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése XIV.3. Az adó alanya XIV.4. Az adó mértéke XV. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ...48 XV.1. Termékdíj köteles termék XV.2. A termékdíj fizetésre kötelezettek XV.3. Termékdíj kötelezettség megállapítása, bevallása és megfizetése XV.4. Számlán történő feltüntetési kötelezettség XV.5. Termékdíj raktár XVI. A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ...49 XVI.1. Levegőterhelési díj XVI.2. Vízterhelési díj XVI.3. Talajterhelési díj XVII. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ...50 XVII.1. Az adó alanya: XVII.2. Adókötelezettség: XVII.3. Az adó összege: XVIII. AZ ENERGIAADÓ...51 XVIII.1. Adóköteles XVIII.2. Az adó alanya XVIII.3. Az adó alapja és bevallása XIX. AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA (ROBIN HOOD ADÓ)...52 XIX.1. Az adó alanya XIX.2. Adóalap XIX.3. Az adó mértéke XIX.4. Mentesség XIX.5. Az adó megfizetése, feltöltési kötelezettség XX. JÖVEDÉKI ADÓ...53 XX.1. Adókötelezettség keletkezése XX.2. Az adó alanya: XX.3. Adófizetési kötelezettség keletkezése XX.4. Adóalapok, adómértékek, bevallás XX.5. Engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés évi Adóhírlevél 4. oldala összesen 74-ből

5 XXI. AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK...54 XXI.1. Adóalany XXI.2. A járulék alapja: XXI.3. A járulék mértéke: XXI.4. Bevallás, előlegfizetés XXI.5. Feltöltési kötelezettség XXII. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ...56 XXII.1. Adó alanya XXII.2. Adókötelezettség XXII.3. Adó mértéke XXII.4. Adómentességek XXII.5. Adó nyilvántartása, bevallása, befizetése XXIII. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA (BANKADÓ)...57 XXIII.1. Adóalany XXIII.2. Adóalap és adómértékek XXIII.3. Előleg, fizetési kötelezettségek XXIII.4. Egyszeri fizetendő hitelintézeti hozzájárulás XXIV. BIZTOSÍTÁSI ADÓ...57 XXIV.1. Az adó alanya XXIV.2. Adóalap XXIV.3. Adómérték XXIV.4. Az adó megállapítása XXV. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY...58 XXV.1. A törvény hatálya (2..) XXV.2. A Vállalkozó számviteli törvény által előírt kötelezettségei XXV.3. Euróban, illetve eurótól eltérő devizanemben való könyvvezetés XXV.4. USA dollárban történő könyvvezetés (20. (4) bekezdése) XXV.6. Üzleti év (11. ) XXV.7. Napi készpénz záró állomány (14.. (8) bek.) XXV.8. Közbenső mérleg XXV.9. Behajtási költségátalány XXV.10. Könyvvizsgálat (155..) XXV.11. Osztalékfizetés XXVI. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, AZAZ A KATA...62 XXVI.1. Ki választhatja? XXVI.2. Mennyit kell fizetni? XXVI.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? XXVI.4. Alkalmazott fogalmak XXVI.5. Bizonylatolás-nyilvántartási, nyilatkozattételi kötelezettség XXVI.6. KATA mellett fizetendő egyéb kötelezettség XXVI.7. Adatszolgáltatási kötelezettség XXVII. A KISVÁLLALATI ADÓ, AZAZ A KIVA...64 XXVII.1. Ki választhatja? XXVII.2. Mennyi adót kell fizetnie? XXVII.3. Mit nem kell az eddigiekhez képest megfizetni? XXVII.4. Adóelőleg XXVII.5. Iparűzési adó XXVIII. CIVIL SZERVEZETEK...65 XXVIII.1. Törvény hatálya kiterjed XXVIII.2. Bírósági nyilvántartásuk XXVIII.3. Közhasznú minősítés XXVIII.4. Személyi jövedelem adó 1% MELLÉKLETEK évi Adóhírlevél 5. oldala összesen 74-ből

6 Szerzők: Bergmann Péter Előszó Kiss József VII.9, XX. Kovács Krisztina VII. Korpásné Juhász Sarolta Adó- és Illetékrendszer, XXV. Balogh Krisztina XXI. dr. Báló Rita III., VIII. Soltész Sándor II., IV., 1. sz. melléklet Szeredi Pál X., XV-XVI, XVIII-XIX, XXIII- XXIV. Kosik Péter XI-XII., XXII. Czuczi Dalma IX-X. Gódor Attila V., XIII-XIV. Tóth-Balog Mónika XXVI-XXVII. Farkas Emese VIII., 3. sz. melléklet Varga Noémi XXVIII. Jakab Beatrix VI., 2. sz. melléklet Orosz Péter I., XVII évi Adóhírlevél 6. oldala összesen 74-ből

7 A ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A évi adóváltozások részletezése előtt szeretnénk felhívni a figyelmet az új Ptk március 15-én történő hatályba lépésére, illetve az azzal kapcsolatos egyéb törvények módosulására. Az új szabályok szerint többek között a Kft-knek március 15-éig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket ,-Ft-ra, azonban a tőkeemelés azonnal esedékessé válik, amennyiben a cég társasági szerződésmódosítást hajt végre. (pl. új könyvvizsgáló választása, ügyvezető mandátumának meghosszabbítása stb.) A) Foglalkoztatással kapcsolatos adó-és járuléktörvények (TB, Szocho, Munka törvénykönyve) Minimálbér emelkedésének mértéke: Garantált bérminimum képesítéshez kötött munkakörökben: Ft, Minimálbér a képesítést nem igénylő munkakörökben: Ft. Ennek megfelelően a minimálbérhez kötött (szja) juttatási,- és egyes tb ellátási limitek (pl.: táppénz maximum) a minimálbér emelkedése miatt 2014-ben emelkednek. Társadalombiztosítási ellátások változása gyermek melletti munkavállalás esetén: Az anya a gyermeke 1 éves koráig GYED folyósítása mellett továbbra sem vállalhat munkát, de a gyermek egy éves korától vállalt munkavégzés esetén a jövőben az anyát a munkabér mellett megilleti a gyermekgondozási díj is(gyed EXTRA). A felsőfokú iskolai képzésben résztvevő jogosult részére is jár gyermekgondozási díj, mértéke a garantált bérminimum hetven százaléka. Családi adókedvezmény: A megszüntetett családi pótlék helyett bevezetett, a gyermekek után járó családi adókedvezményt 2014-től talán a legszegényebb foglalkoztatottak is igénybe vehetik majd akkor is, ha a jövedelem nagysága miatt az adóelőleg összege nem nyújt (teljes) fedezetet erre január 1-jétől a munkavállaló bruttó jövedelméből levonásra kerülő a 3+4 (7)%-os egészségbiztosítási-, és a 10%-os nyugdíjjárulék terhére is érvényesíthető a kedvezmény, azaz a nettó bérkifizetés összege fog nőni az adókedvezmény összegével. Szociális hozzájárulási adó kedvezmény A gyermek egy éves kora után foglalkoztatott személy esetén a munkáltató, legfeljebb Ft-os munkabérig járulékkedvezményben részesül: - a foglalkoztatás első két évében teljes, tehát 27 % mértékig, - harmadik évében 14,5 százalékos mértékig adókedvezményt vehet igénybe, és mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Három vagy több gyermek esetén a gyermek egy éves kora után foglalkoztatott személy esetén a munkáltató legfeljebb Ft-os bért alapul véve - a foglalkoztatás első három évében teljes, tehát 27 % mértékig - negyedik és ötödik évében 14,5 százalékos mértékig adókedvezményt vehet igénybe, és mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Munka törvénykönyve: január 1.-jétől a felek megállapodása alapján, az életkor szerinti pótszabadság egyharmada az esedékesség évét követő év végéig adható ki. B) Személyi jövedelemadó (Szja) A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a jövőben a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható lesz, amivel a munkavállalók életkörülményeit adómentesen, érdemben lehet javítani től a visszaváltható utalványok nem minősülnek utalványnak, az így adott juttatás a felek között fennálló jogviszony alapján adóztatandó, az ilyen jellegű juttatásokat érdemes inkább megszüntetni évi Adóhírlevél 7. oldala összesen 74-ből

8 A ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA az 1 M Ft-ot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után fizetendő 14%-os EHO költségként nem érvényesíthető, így a bérbeadás adóterhe emelkedni fog. A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása értékhatártól függetlenül (!) adómentessé vált, ugyanakkor emellett a kulturális szolgáltatások juttatása ,-Ft-ig további adómentességet élvez. C) Társasági adót érintő változások: A tartós befektetés céljából megszerzett részesedés adóhatósági bejelentésének határideje 75 napra emelkedett, és megmaradt az 1 éven túli értékesítéséből származó nyereség adómentessége; Ugyancsak megmaradt a 60 napon belül bejelentett, beszerzett immateriális jószág (szellemi termék) értékesítési eredményének adómentessége; A kis-és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye kibővült a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek bekerülési értékével a 30 M/Ft-os kereten belül; A kis- és középvállalkozások a 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzésére felhasznált hitel kamatának 60%-ával csökkenthetik az adófizetési kötelezettségüket; A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása a számított adó 70%-áig érvényesíthető, akár hét adóév alatt is, ha arra korábban nem nyílik mód. A látványcsapatsport támogatás rendszere, adókedvezménye megmaradt, az elszámolni kívánt támogatást az adóévben át kell utalni és az állami sporthatóságnak bejelenteni; Külföldi vállalkozók számára fontos változás, hogy az ingatlan értékesítése, hasznosítása telephelyet keletkeztet, így ezen jövedelmük utáni adófizetési kötelezettségüket Magyarországon kell teljesíteniük; Bevezetésre került a hitelintézeti hozzájárulási kötelezettség, amit még a 2013-as adóévre kell bevallaniuk és március 10-ig megfizetniük. D) Adózás rendjét (Art.) érintő változások: Az adómorál és az adóbehajtás hatékonyságának javítása érdekében kiterjesztették a végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó,- és követelés foglalás hatályát, rögzítették, hogy az adó megállapításához való jog elévülésének időtartama a büntető eljárások időtartama alatt nyugszik, a végrehajtási eljárás pedig a polgári peres eljárások időtartama alatt szünetel. Az esetleges visszaélések feltárása érdekében 2014-től jogszabályi felhatalmazás alapján a bizonylatokon és szerződéseken kívül az adóhatóság vizsgálhatja az adózók által alkalmazott teljes informatikai rendszert, szoftvereket, szabályozási folyamatokat is. Az adóellenőrzések megindításáról július 1-től az adóhatóság már elektronikus úton is kézbesítheti a megbízólevelet, ugyanakkor a felszámolás alatt álló adózók ellenőrzésére nyitva álló határidő 180 napra csökken, a végelszámolási/felszámolási eljárások során pedig a volt vezető tisztségviselő, vagy a végelszámoló/felszámoló akkor is bírságolhatóvá vált, ha annak személyében változás következik be. Az új Ptk március 15-i (!) hatálybalépésével összefüggésben több fogalmat kellett módosítani, így az alvállalkozóra, az engedményezésre, a jogi személlyé váló közkereseti társaság és betéti társaság, a gazdálkodó szervezet, a felelős őrzés és a közeli hozzátartozó fogalmát is módosították. Kedvező változás, hogy az adófeltöltési kötelezettség legalább 90%-os pontosságú nemteljesítéséhez kötődő 20%-os bírságolás során a devizás tételek év végi átértékeléséből adódó árfolyam nyereség hatását figyelmen kívül lehet hagyni, illetve a csoportos adózás szerint adózóknál fennálló túlfizetést bármely tag bármely adószámláján figyelembe lehet venni évi Adóhírlevél 8. oldala összesen 74-ből

9 A ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA E) Az Általános Forgalmi adót (Áfa) érintő változások: január 1-től a termékexportra akkor is adómentesség alkalmazható, ha az adott termék az eddigi 90 napot követően, de 360 napon belül igazoltan kilép az Európai Közösség területéről; Az adófizetési kötelezettség utólagos módosításának szabályai is változnak, a módosítás hatását alapvetően a módosítás elszámolásakor/bizonylatolásakor (a jóváíró jellegű számla kibocsátásakor) kell bevallani és nem kell az eredeti teljesítési időpontra visszamenőleg önellenőrzést lefolytatni; Az élő sertés, továbbá az egész és félsertés értékesítése esetén 5%-os adómérték alkalmazható; A fordított adózás szabályait az építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások esetében nem csak az építési hatósági engedélyköteles, hanem ezen hatóságok tudomásulvételi-eljárásához kötött esetekben is alkalmazni kell július 1-től alapvetően változik az időszakos elszámolású ügyletek adózása. Ezeknél a teljesítés (és az adófizetés) időpontja a fizetési határidő helyett az érintett időszak utolsó napjára változik. A megkötött szerződések módosítását időben végre kell hajtani! A nyugta július 1-től nem csak papíralapú lehet, hanem lehetővé válik az elektronikus nyugta kibocsátása is től a már 2013-ban kötelezően megrendelt elektronikus pénztárgépeket üzembe kell helyeztetni és az adóhivatalnál teljes körűen elindulnak a rögzített forgalmak kiértékelésén alapuló ellenőrzési eljárások. F) Az illetéktörvény (Itv.) változásai Bővült az ajándékozási illetékmentesség köre a házastársak közötti ajándékozással és a házassági vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó vagyonszerzéssel, illetve a magánszemély tulajdonos osztalékra vonatkozó követelésének elengedésével. Mentessé vált a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: egyenes ági rokonok, házastársak közötti átruházásból, és a házastársi vagyonközösség megszűnéséből származó vagyonszerzés. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül a főtevékenységtől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik. Egységesítették a Tao és az Illeték tv. ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Csak az minősül ilyen társaságnak, akinek a pénzköveteléseken kívüli eszközei értékében több, mint 75%-ot képvisel az ingatlan vagyon értéke. Gazdálkodó szervezetek közötti tranzakciók pl. követelés elengedés illetékmentessége csak akkor áll fenn, ha a vagyonszerző székhelye olyan államban van, ahol a társasági adó és az adóalap hányadosa eléri a 10%-ot, így az un. off-shore országokból származó vállalkozások ügyletei után nincs illetékmentesség. Első lakástulajdon szerzése esetén minden magánszemélyt 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illetheti meg. Zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjárműszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi. Belföldi nyilvántartásban nem szereplő, de belföldi nyilvántartásba vétel céljából (külföldön) megszerzett gépjárművek is illetékkötelesek. G) Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója (KATA) változásai: Az éves 6millió Ft bevételig előnyösen választható KATA tevékenységi köréből már csak az ingatlan bérbeadása, üzemeltetése maradt kizárva, minden más tevékenységre választható; A heti 36 órás munkaviszony egyidejűleg fennálló több munkaviszonyból is összeadódhat, így már kisadózó mellékállásúnak minősül az egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, vagy a társaságok magánszemély tulajdonosa, így a KATA havonta Ft-ra csökkenthető; évi Adóhírlevél 9. oldala összesen 74-ből

10 A ÉVI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA Ha más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, akkor szintén havi Ft befizetéssel járó kisadózó mellékállásúnak minősül; A főállású kisadózó magasabb összegű tételes adót is fizethet ( Ft helyett Ft-ot), így az ellátásának alapja Ft-ról Ft-ra változik. (Ez előnyös lehet nyugdíj korhatárhoz közelebb állók számára.) Módosult az adatszolgáltatási határidő a kisadózótól számlát befogadóknak március 31.- re. H) Kisvállalati Adó (KIVA) változásai: A pénzforgalmi eredmény és személyi jellegű ráfordítások után 16% adófizetéssel járó KIVA választására egész évben lehetőség nyílik; A KIVA számításakor a személy jellegű kifizetéseket csökkenti a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege Csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a visszatérített KIVA I) A helyi adók változásai: Mentessé vált a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll. Mentes továbbá az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet). A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő iparűzési adóból levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a. Az iparűzési adóban az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó mentesül az első előlegfizetési időszakra eső adóelőleg(ek) megfizetése alól. J) Jövedéki adó változásai: A kenőolajok kereskedelme csak jövedéki engedély alapján végezhető, ráadásul ezen termékek szállítására előzetes bejelentési kötelezettség is vonatkozik; A korábbi 25 kg helyett már 5 kg-nál nagyobb tömegű PB gázpalackok kereskedelme is jövedéki engedélyhez kötött; Az otthoni cigarettakészítéshez szükséges kellékek értékesítésének szabályai szigorodtak, továbbá a postai küldemények fizikai, kémiai eljárásokkal való ellenőrzését is lehetővé tette a törvény módosítása K) Számviteli törvény változásai jétől a Számviteli tv. 21. (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni. Osztalékfizetés esetén, ha a jóváhagyott osztalék teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad! A módosítást a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni évi Adóhírlevél 10. oldala összesen 74-ből

11 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL MEGNEVEZÉS MÉRTÉK Társasági adó: (a korrigált adózás előtti eredmény után) 500 millió Ft adóalapig (alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez)... 10% 500 millió Ft adóalap felett... 19% Osztalékadó a magánszemély tulajdonos esetében: Az osztalékból, osztalékelőlegből származó jövedelem után... Szja 16% és... EHO 14% max ,-Ft Osztalékadó gazdasági társaság tulajdonos esetében: Ha az osztalékra jogosult Közösségen belüli székhelyű adóalany, vagy belföldi gazdasági társaság, nem kell az osztalékadót Magyarországon megfizetni... 0% EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó) alapja az elért tárgyévi - max.30 M/Ft-bevétel... 37% KATA (Kisadózók Tételes Adója) Főállású kisadózó esetében... havi 50e Ft/fő Főállású kisadózó választhat magasabb összegű adó fizetést, mely havi 75e Ft/fő Mellékállású kisadózónál..havi 25 eft/fő a 6 millió bevétel feletti részre.40 % KIVA (Kisvállalati Adó) mértéke...az adóalap 16%-a, Év közben is bármikor válaszható, új cégek is választhatják. A minimálbér összege január 1-jétől: ,-Ft/hó a garantált bérminimum: ,-Ft/hó Reprezentáció, üzleti ajándék adója ,17% a törvény béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősíti (SZJA tv 70..(2) bek.) a reprezentációt és üzleti ajándékot, amely után a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% SZJA-t és 27% EHO-t kell fizetni. A társasági adótörvény jétől hatályos módosításával nyugta alapján is elszámolható az éttermi szolgáltatás, amennyiben azt bankkártyával, hitelkártyával egyenlítik ki és a személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentáció céljából veszik igénybe. Szociális hozzájárulási adó mértéke:... 27% A kifizetőt vagy a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli. EHO százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke... 14% vagy 27% A béren kívüli juttatások után a kifizetőt 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. 27%-os EHO terheli az egyes meghatározott juttatásokat (Szja tv. 70. (4) bek.) Kamatjövedelem után 6%-os EHO fizetési kötelezettség (Szja tv. 65. és 67/B. ) Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke... 8,5% 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 1,5% munkaerő-piaci járulékból áll. Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszonyok után is kell a biztosított magánszemélynek 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Egyéni nyugdíjjárulék fizetési felső határ január 1-jétől megszűnt. A munkaviszonyból származó jövedelemből:... 10% évi Adóhírlevél 11. oldala összesen 74-ből

12 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL Egészségügyi szolgáltatási járulék... A nem biztosítottak fix összegű egészségügyi szolgáltatási járuléka ,-Ft/hó. Tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozónak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szakképzési hozzájárulás alapja azonos a szociális hozzájárulási adó alapjával... 1,5% Rehabilitációs hozzájárulás: a 25 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a létszám 5%-át alapul véve kötelesek fizetni negyedévenként: ,-Ft/fő/év Személyi jövedelemadó egységesen... 16% EKHO (Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) a kifizetőt terhelő adómérték:... 20% magánszemélyt terhelő, kifizető által levonandó adómérték:... 15% nyugdíjas magánszemély nyilatkozat esetén:... 11,1% Általános forgalmi adó:... 27% 18% 5%; Innovációs járulék: az iparűzési adó alapja után fizetendő, közép- és nagyvállalkozások esetében:... 0,3% A járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. K+F tevékenység közvetlen költsége már nem csökkenti az innovációs járulékot. Az innovációs járulék alanyának nem minősülő mikro és kisvállalkozási kategória meghatározása során a konszolidált adatokból kell kiindulni. Energiaadó: (termelőt, importálót terhelő adó) az adó mértéke: A szén fajtájától függetlenül Ft/tonna Villamos energia Ft/MWh Földgáz:... 88,50 Ft/GJ Robin Hood adó: A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében évekre bevezetett, majd évekre kiterjesztett jövedelemadó 2014-ben is hatályban marad, amit a szénhidrogén kitermelők, kőolaj, földgáz és villamos energia termelők, illetve kereskedők kötelesek az adózás előtti eredményük után fizetni. Mértéke az adóalap korrigált értéke után... 31% Hitelintézetek és pénzügyi szervezetek különadója: adó mértéke az érintett fejezetben leírt - az egyes adóalanyok esetén eltérő - kulcsok, és adóalap alkalmazásával számítható 98 százalékos különadó mértéke lecsökkent 75%-ra... 75% december 31-étől megszerzett, a különadó alapjába tartozó bevételekre kell a 75%-os adómértéket alkalmazni, előtte megszerzett jövedelmekre a 98%-os adómértéket kell alkalmazni.(lsd évi XC. törvény10.-át.) Különadó fizetésére kötelezett az állami alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke, továbbá az európai parlamenti képviselő is, ha jogviszonya megszűnésével összefüggésben a rá vonatkozó jogszabály alapján vagy más jogcímen különadó-köteles bevételt szerez. Környezetterhelési díj: Levegő,- víz,- és talajterhelés miatt díjat kell fizetni. Szabályai az érintett fejezetben található. Iparűzési adó... 2% Az adóalap számításánál az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke bizonyos esetben csak korlátozottan számolható el. 500 millió Ft nettó árbevételig az árbevételhez kapcsolódó teljes összeg elszámolható csökkentő tételként, míg az e feletti évi Adóhírlevél 12. oldala összesen 74-ből

13 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL árbevétel-részre sávosan, 70-85% közötti hányadban számolható el az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege. Magánszemély kommunális adója mértéke meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb Ft Építményadó felső határa Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték... 3,6%-a Telekadó felső határa Ft/m² vagy a korrigált forgalmi érték... 3%-a Közművezetékek adója Ft/m Vagyonszerzési illeték általános mértéke:... 2%, vagy 4% Öröklési, ajándékozási illeték általános mértéke egységesen... 18% Lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyonértékű jog ingyenes szerzése esetén, megtartva a vagyontárgy szerinti differenciálást az illeték mértéke... 9% Az örökhagyó egyenes ági rokona, valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész az öröklési illeték alól.mentes Az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék az ajándékozási illeték alól.. mentes Bírósági eljárási illeték cégjogi körben a cégformától függő tételes mértékű. Pénzügyi tranzakciós illeték általános mérték 0,3% készpénzfelvételre.....0,6% Felső határa mindkét esetben 6 ezer Ft jétől - előzetes nyilatkozat alapján - a készpénzfizetési számláról, bankjegykiadó gépből havonta kétszeri készpénzfelvétel együttes összege Ft-ig ingyenes. Gépjárművek megszerzése után fizetendő illetéket a jármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye és a gyártástól számított kora alapján kell meghatározni. Környezetvédelmi termékdíj: A termékdíj fizetési kötelezettség a csomagolószerek első forgalomba hozatalával illetve saját célú felhasználásával összefüggésben keletkezik július 1-jétől a módosítás egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíj raktárak intézményének bevezetése. A termékeket a termékdíj raktárban termékdíjmentesen lehet előállítani, abba betárolni, készletezni, stb. A raktárak adóhatósági engedély alapján működhetnek 5 éves időtartamban. Jövedéki adó a jövedéki termékek ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány után fizetendő. Gépjárműadó mértéke a motor teljesítménye és a beszerzés éve alapján ft/kilowatt A forgalomba helyezést követő hónap 1. napján, használt gépjármű esetén a tárgy évet követő január 1. napján kezdődik az adókötelezettség. Cégautó adó: A cégautó adót környezetvédelmi osztály és kilowattban kifejezett teljesítmény szerinti differenciált mértékkel kell megfizetni A törvény három környezetvédelmi és négy kilowatt-kategória kombinációja eredményeként - 12 adótételt tartalmaz. Regisztrációs adó a személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár Magyarországon történő forgalomba helyezésekor fizetendő a jármű motorjának köbtartalma és környezetvédelmi osztályba sorolása szerint évi Adóhírlevél 13. oldala összesen 74-ből

14 ADÓ- ÉS ILLETÉKRENDSZER JANUÁR 1-JÉTŐL Kulturális adó mértéke... 25% Az adó alanya a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítését, valamint az erotikus telefonszolgáltatást végző személy, szervezet, valamint azon televíziós kábelszolgáltatók, amelyek - az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül - pornográf tartalmú csatorna hozzáférését teszik lehetővé; az adó alapja pedig az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetén a bevétel. Népegészségügyi termékadó mértéke az érintett fejezetben leírt az egyes termékenként eltérő től a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, de alacsony gyümölcstartalmú szörpök (melynek fogalmát is pontosítják) is adókötelessé válnak. Baleseti adó mértéke...az adóalap 30%-a, de legfeljebb napi 83 Ft/gépjármű, 12 hónapra legfeljebb gépjárművenként Ft. Az adó alanya a gépjármű üzembentartója, az adó alapja a fizetendő kötelező gépjármű felelősségbiztosítás éves díja. Biztosítási adó mértéke CASCO biztosítás esetén...az adóalap 15%-a Vagyon- és balesetbiztosítás esetén az adóalap 10%-a évi Adóhírlevél 14. oldala összesen 74-ből

15 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I. AZ ADÓZÁS RENDJE (2003. évi XCII. tv.) I.1. Célja Az adózók és adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek szabályozása, egységes normák alkalmazása minden adónemre. I.2. Adózó kötelezettségei I.2.1. Bejelentkezés, nyilatkozattétel és bejelentés I Bejelentkezés, bejelentés Adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó köteles az Adóhatóságnál (NAV) bejelentkezni a következő adatokkal: o Név, cégnév o Cím, székhely, telephely, iratőrzés helye o A cégbíróságon be nem jelentett és a társasági szerződésben nem jelölt telephelyek bejelentése is kötelező o Létesítő okirat kelte, száma o Tevékenység megkezdésének időpontja o Képviselő adatai o Könyvvizsgáló adatai o Fő- és egyéb végzett tevékenység o Üzleti év fordulónapja o Nyilvántartási szám (közhasznú szervezet, alapítványok esetében) Ezen felül bejelenteni köteles: o a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást o A végelszámolás kezdő és záró időpontját o Adóköteles tevékenység megszűnését o Kapcsolt vállalkozásait o Jegyzett tőke összegét o Kft. és Zrt. esetén azt a tényt, ha a tag/részvényes 50 %-ot meghaladó szavazati joggal, vagy minősített befolyással rendelkezik o Fióktelep esetén a külföldi vállalkozás adatait o Több tagállami illetőség esetén a tényleges üzletvezetési helyet o a kölcsönvevő a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott személyek adatait o Mo-n kiküldetésben lévő külföldi magánszemély adatait, ha magyar Szja fizetési kötelezettsége keletkezik Az adatokban történő változást adózó 15 napon belül köteles az Adóhatósághoz (NAV) bejelenteni. A helyi iparűzési adóval és az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az Önkormányzatok felé egységes nyomtatványon kell teljesíteni. I Nyilatkozattétel Az ÁFA alanyok tevékenységünk megkezdésekor nyilatkoznak arról, hogy o adómentes tevékenységet végeznek, o adómentes tevékenység esetén az adókötelességet választják, o alanyi adómentességet választanak, o az adó-megállapítás különleges módját választják, évi Adóhírlevél 15. oldala összesen 74-ből

16 I. AZ ADÓZÁS RENDJE I Az adószám o EU tagállamban illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kívánnak létrehozni, o az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kívánnak adózni. Az adószám kiadásának megtagadása A NAV megtagadja a tevékenység megkezdéséhez szükséges adószám kiadását abban az esetben, ha a leendő adózó vezető tisztségviselője illetve tagja a korábbi cégei alapján kockázatosnak minősül, azaz ha az előző cég: o o 15M Ft-ot elérő adótartozással rendelkezik, vagy az elmúlt 5 évben 15M Ft összegű adótartozással jogutód nélkül szűnt meg. Az adószám törlése január 1-jétől a NAV az adószám felfüggesztése nélkül azonnal töröli, amennyiben: o az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, o az adózó képviselőjét nem jelentette be, o a bejelentett képviselő nem valós személy. Adószám felfüggesztés Az adóhivatal 180 napra függeszti fel az adószámot a korábbi határozatlan időre szóló felfüggesztés helyett -, amennyiben az adózó bevallási vagy adófizetési (előleg is) kötelezettségének határidejétől számított 365 napon belül adóhatóság felszólításának ellenére nem tesz eleget. Ha az erről szóló jogerős határozatot követő 180 napban sem pótolja a mulasztását, úgy az adóhatóság törli az adószámot. I Kockázatelemzés és fokozott adóhatósági felügyelet I.3. Ellenőrzés A NAV az adószám megállapítását követően kockázatelemzés céljából kérdőívet küldhet az adózónak. Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnek majd, mely során a NAV: o vizsgálhatja az adózó által bejelentett adatok valóságtartalmát, o az adózót a rá egyébként irányadó Áfa bevallási gyakoriságnál gyakoribb bevallás benyújtására kötelezheti, o az adózót kötelezheti adóbevallásának adótanácsadóval történő ellenjegyeztetésére január 1-je óta az újonnan alapított cégek, illetve vezető tisztségviselő, többségi tulajdonos változás esetén az adóhivatal kockázatelemzési eljárást folytat le. Néhány fajtája: 1. Bevallások utólagos vizsgálata 2. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló 3. Illetékkötelezettségek teljesítésére irányuló 4. Ismételt ellenőrzés 5. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés évi Adóhírlevél 16. oldala összesen 74-ből

17 I. AZ ADÓZÁS RENDJE Az adóellenőrzés alá vont adónemre és időszakra vonatkozó önellenőrzés csak abban az esetben minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha azt az Adózó legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés vagy a megbízólevél kézbesítését megelőző napon leadta. Adóellenőrzés esetén a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. Továbbá az Adóhatóság az ellenőrzés során betekinthet az alkalmazott szoftverekbe, informatikai rendszerekbe, számításokba. Így az egész folyamatot vizsgálhatja. I.4. Az ellenőrzés jogkövetkezményei Késedelmi pótlék A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani. A módosító törvény értelmében önellenőrzés már a bevallási határidő előtt is benyújtható. Adóbírság Adóbírság adóhiány esetén fizetendő, mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-a is lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható többek között: ha nem tesz eleget vagy hibásan, valótlan adattartalommal teljesíti bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét, nem vezeti nyilvántartásait, valótlanul nyilatkozik, iratmegőrzést elmulaszt, éves beszámolója nem felel meg az Sztv. előírásainak. Az adózó 1M Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: amennyiben elmulasztja számla-, egyszerűsített számla-, nyugta kibocsátási kötelezettségét ill. nem a megfelelő összegről állítja ki a bizonylatot, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztat. 1M Ft összegű mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Adóellenőrzések során az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó nyilvántartásonként 2M forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható: ha a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget. Ismételt jogsértés esetén a bírság 4 millió forintig, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig is súlyosbítható! Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet többek között: az adóelőleg feltöltési kötelezettség megszegése, jogosulatlan adóelőleg mérséklés esetén. Készpénzfizetési korlát 1,5 millió forint a maximum január 1-től a készpénzben történő ellenérték kiegyenlítést szerződésenként és havonta bruttó 1,5 millió forintban maximálják. Egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni az egyes szerződéseket abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek azért kötöttek több szerződést, hogy elkerüljék a korlátot. Ha valaki megszegi a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos előírást, borsos összegű büntetésre számíthat, ugyanis minden 1,5 millió forint fölötti készpénzben kifizetett összeg után mindkét félnek 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetni. A módosító törvény értelmében az Adóhatóság figyelmen kívül hagyja a mulasztási bírság megállapításakor a feltöltési kötelezettség vizsgálata során a nyereségjellegű árfolyam különbözetből származó eltérést, ha az adóalapot képez évi Adóhírlevél 17. oldala összesen 74-ből

18 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY II.1. Munkaviszony Munkaviszony keletkeztetésének fontosabb szabályai: - Munkaszerződés megkötése/módosítása/megszűntetése írásban történhet. (42 ) - Munkaszerződésben az alapbér és a munkakör kikötése szükséges. (45 ) Külföldi munkavégzés esetén a munkabér forinttól eltérően is megállapítható, fizethető. A munkavégzés helyének kikötése nem szükséges, ez esetben a munkavégzés helyének azt kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. - A felek maximum 3 hónap próbaidőt köthetnek ki. Rövidebb próbaidő kikötése esetén 1 alkalommal meghosszabbítható, de ekkor sem haladhatja meg a 3 hónapot. (45 ) (Próbaidő alatt a munkaviszony indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszűntethető.) - A munkáltatónak a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalóját. (46 ) o Napi munkaidőről, o Alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, o Munkabér elszámolásának módjáról, munkabérfizetésről, o Munkakörébe tartozó feladatokról, o Rendes szabadság mértékéről, kiadási módjáról o Felmondási idő számításának szabályairól, o A munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, o Munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Munkavégzés fontosabb szabályai - Az Mt. szerint a munkáltató munkavállalóját 44 napon (352 órán) túl nem foglalkoztathatja munkaszerződésétől eltérő munkakörben. (53 ) - A 44 napban idegen (nem kapcsolt) társasághoz is átirányítható a munkavállaló. Munkaviszony megszűntetésének fontosabb szabályai - Az Mt. szerint a munkaviszony megszűntethető (65 ) o Közös megegyezéssel, o Felmondással csak a munkáltató részéről indoklásköteles, indok csak képesség, magatartás, vagy munkáltató működésével összefüggő ok lehet. o Azonnali hatályú felmondással (66-67 ) - Felmondási tilalom: o Várandósság, szülési szabadság esetén, o Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság esetén (a tilalom kizárólag a fizetés nélkül szabadság lejártáig szól, ha az anya megszűnteti a fizetés nélküli szabadságát gyermek 3 éves kora előtt visszatér a munkahelyére a tilalom már nem áll fenn) o Jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések esetén (kezelés kezdetétől maximum 6 hónap) o Önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése esetén. - A táppénz ideje nem felmondási tilalom. A felmondási idő betegség miatti keresőképtelenség de maximum 1 év lejártát követően kezdődik - Munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő 30 nap függetlenül az eltöltött munkaviszony hosszától egyéb esetben a felmondási idő számítása nem változott. A felek azonban előre kiköthetnek legfeljebb fix 6 havi felmondási időt. (69 ) - Határozatlan idejű munkaszerződés a felek megállapodása alapján oly módon is megköthető, hogy az fix 1 évig ne legyen felmondható.(65 ) - Végkielégítés idejét a törvény szabályozza, a végkielégítés szempontjából nem kell figyelembe venni a munkavállaló egybefüggően 30 napot meghaladó táppénzét, fizetés nélküli szabadságát kivéve, ha azt szülés, vagy tartalékos katonai szolgálat miatt vette igénybe. (77 ) - Végkielégítés esetén a munkáltató távolléti díjat (nem tartalmazza a nem rendszeres juttatásokat) fizet a kilépő munkavállalónak. (77 ) - A munkavállaló rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben védettséget élvez. Felmondás esetén a többlet végkielégítés nem automatikus 3 hónap, a törvény évi Adóhírlevél 18. oldala összesen 74-ből

19 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY figyelembe veszi a munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszát is. (1-3 hónap lehet) (77 ) Munkaidő beosztása - Általános munkarend: a munkaidő heti öt napra hétfőtől péntekig kerül beosztásra. (97 ) - Munkaidőkeretet maximum 4 hónapra lehet meghatározni (94 ), o Megszakítás nélküli, o Többműszakos o Idényjellegű tevékenység keretében - Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). (97. ) - A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb időtartam alatt teljesítse. (97 ) - A munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnés esetén a munkavállalóval történő elszámolásra a következő szabályok vonatkoznak (95 ). o Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma több rendkívüli munkavégzés (túlórafizetés) o Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma kevesebb állásidő megfizetése o Ha az általános munkarendhez viszonyítva magasabb összegű munkabérben részesült előlegnyújtásból eredő követelésként kell kezelni, 100%-ban visszavonható Rendkívüli munkaidő - Rendkívüli munkavégzést (túlóra) rendkívüli munkaidőnek nevezi a törvény, - Túlóra éves korlátja 250 óra. Bérpótlékokra vonatkozó fontosabb szabályok - Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén 50%, ha a dolgozó o a több műszakos tevékenység keretében, o a készenléti jellegű munkakörben, o kereskedelmi törvényhatálya alá tartozó cégnél dolgozik. - Munkaszüneti napon, vagy húsvét/pünkösd/vasárnapon dolgozó esetében e pótlék mértéke: 100% - Ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik, a óráig ledolgozott óráira 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. - Egy órán túli éjszakai munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha műszakpótlékra nem jogosult. - 50% bérpótlék vagy megállapodás esetén szabadidő jár, ha a munkavállaló: o a napi munkaidő beosztáson túl o a munkaidőkereten felül o az elszámolási időszakon felül dolgozik - A munkavállaló beosztása szerinti pihenőnapon (időre) elrendelt rendkívüli munkaidőre 100% pótlék jár, szabadidőben elrendeltre 50% - Készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% pótlék jár. - Ügyelet esetén, ha a munkaidő nem mérhető, akkor az előbbi helyett 50% pótlék jár. - Az alapbérbe beépíthető a vasárnapi, a műszak és az éjszakai pótlék. - A munkaszerződésben a bérpótlék helyett, a készenlét és ügyelet helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magába foglaló havi átalányban állapodhatnak meg a felek évi Adóhírlevél 19. oldala összesen 74-ből

20 II. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAÜGY Pótlékok neve % Régi Mt. % Új Mt. Megjegyzés Vasárnapi pótlék 50% 50% 3 v. több műszak esetén, vagy munkaidők, nem jár: megszakítás nélküli. idénymunka. hétvégi részmunkaidő. Éjszakai pótlék 15% 15% Éjszakai munkavégzés esetén Éjszakai pótlék 30% 30% többműszakos munkarendűek Éjszakai pótlék 40% 30% megszakítás nélküli munkarendben fogl.18-06ig Délutáni pótlék 15% --- többműszakos munkarendűek Délutáni pótlék 20% --- megszakítás nélküli munkarendben fogl. Készenlét 20% 20% Ügyelet 40% 40%- 50% 50% ha az idő nem mérhető Szabadság valamint a napi pihenőidőre vonatkozó fontosabb szabályok - A többműszakos munkarend és megszakítás nélküli munkarend esetén napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken. - Az alapszabadság mértéke 20 nap. (115 ) - Az Mt. szerint életkori sávok alapján pótszabadság jár. (117. ) január 1.-jétől a felek megállapodása alapján, az életkor szerinti pótszabadság egyharmada az esedékesség évét követő év végéig adható ki - Nem jár szabadság az évi: o 30 napon túli keresőképtelenség esetén annak első napjától, o tartalékos katonai szolgálat 3 hónapon túli idejére, - A fogyatékos gyermekek után 2 nap pótszabadság jár - A napi munkaidőtől eltérő beosztású dolgozók szabadságát a beosztásnak megfelelő órára kell kiadni. Náluk a nyilvántartás is órára történik.(124. ) - A ki nem vett időarányosan járó szabadságot munkaviszony megszűnése esetén pénzben meg kell váltani. (125. ) Betegszabadságra vonatkozó fontosabb szabályok - A keresőképtelenség évi első 15 napja betegszabadság szabályt az új Mt. szerint munkáltatónként kell értelmezni. - Évközi belépés esetén nem kell vizsgálni a munkavállaló által addig igénybevett napjait, időarányos mértékben ugyan de a számítás tekintetében újraindul. Jogviszonytípusok az Mt-ben - Munkavégzés behívás alapján (részmunkaidő) a munkáltató a munka függvényvényében hívja be munkavégzésre a munkavállalót. (193 ) - Munkakör megosztás Egy munkáltató több munkavállalóval köt munkaszerződést egy munkakörre. (194 ) - Több munkáltató által létesített munkaviszony - Egy munkavállalónak 2 egyidejű munkáltatója van, megosztva alkalmazzák. (195 ) - Táv-munkavégzés (196 ) - Bedolgozói jogviszony (198 ) Egyéb fontosabb rendelkezések - A jogalap nélkül kifizetett béreket az előlegnyújtás szabályai szerint lehet visszakövetelni, így az a munkavállaló előzetes értesítése/hozzájárulása nélkül is levonható annak béréből évi Adóhírlevél 20. oldala összesen 74-ből