INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló évi CXV. törvény, valamint a módosításáról szóló LXXVI. törvény rendelkezései alapján március 17.

2 2 INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET D U N A Ú J V Á R O S A L A P S Z A B Á L Y TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ RÉSZ oldal II. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT SZABÁLYAI, SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK oldal III. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK oldal IV. SZÖVETKEZETGAZDÁLKODÁSA oldal V. TAGSÁGIVISZONY oldal VI. SZÖVETKEZET MUNKASZERVEZETE, ALKALMAZOTTAK MUNKAÜGYI HELYZETE.25.oldal VII. FELELŐSSÉGI VISZONYOK oldal VIII. SZÖVETKEZETI ÉRDEKKÉPVISELET oldal IX. HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE oldal X. ÁTALAKULÁS ÉS MEGSZŰNÉS oldal XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK oldal MELLÉKLET (szövetkezethez tartozó épületek) oldal

3 3 MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY Az Intercisa Lakásszövetkezet Küldöttgyűlése tekintettel a lakásszövetkezetekről szóló évi CXV. törvény, valamint a módosításáról szóló évi LXXVI. törvény rendelkezéseire a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az alábbiak szerint fogadja el (a módosított szövegrész vastag betűvel szedve): I. BEVEZETŐ RÉSZ 1. A szövetkezet elnevezése: INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET (továbbiakban: szövetkezet). 2. A szövetkezet székhelye: 2400 Dunaújváros, Erdősor A szövetkezet célja, hogy a szövetkezetben rejlő előnyök felhasználásával, a tagok közreműködésével és anyagi hozzájárulásával, lakóházakat fenntartson, a szövetkezet célját szolgáló létesítményeket üzemeltessen, s mindezek rendeltetésszerű használatáról gondoskodjon. A szövetkezet alapvető célkitűzése elsősorban a kezelésébe tartozó lakóházak fenntartása, karbantartása, emellett tagjainak és a nem tag tulajdonosoknak a törvény keretei között a lakásokkal összefüggő lakossági szolgáltatás szervezése és nyújtása. 4. A szövetkezet területileg az Alapszabály Mellékletében feltüntetett területen helyezkedik el. 5. A szövetkezet tevékenységi körei TEÁOR 08 szerint: a. Főtevékenység: Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb tevékenység: Épületépítési projekt szervezése Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Ingatlanügynöki tevékenység Ingatlankezelés Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Médiareklám, Építményüzemeltetés b. A szövetkezet az 5/a. pontban meghatározott tevékenységi körében megszervezi az épületek állagvédelmét, a szövetkezeti gazdálkodást, a számviteli, pénzkezelési és ügyviteli teendőket, kialakítja működésének belső rendjét. Az ingatlanközvetítési tevékenységi kör gyakorlására elkülönített pénzalapot kell létrehozni a szövetkezeti általános költség terhére.

4 4 A lakásszövetkezet területén árverezésre kijelölt ingatlanok a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint bírósági árverés útján történő megszerzésére, megvásárlására, hasznosítására, értékesítésére a lakásszövetkezet elkülönített pénzalapot hoz létre a szövetkezeti felújítási alap terhére. Az ingatlanügynöki, ingatlan beruházás-eladás tevékenységi kör gyakorlására elkülönített pénzalapot kell létrehozni a szövetkezeti felújítási tartalékalap terhére. A szövetkezet tevékenységével összefüggésben a saját igényén túl jelentkező szabad kapacitás erejéig a tagok felé térítés ellenében szolgáltatásokat végezhet. Az ingatlan kezelésen belül vállalkozási tevékenységként társasházak kezelését, közös képviseletük ellátását is végzi a lakásszövetkezet. II. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT SZABÁLYZATAI, SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK 6. A lakásszövetkezet szervezete, szerveinek működése: A szövetkezet szervei: 1./ a Közgyűlés 2./ a Küldöttgyűlés 3./ az Igazgatóság 4./ a Felügyelőbizottság 6.1. Közgyűlés: A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A lakásszövetkezet a közgyűléseit küldöttgyűlések formájában tartja, kivéve, ha a döntési hatáskör a közgyűlés összehívását indokolja Döntési hatáskörök: Kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának (átalakulásának) és megszűnésének elhatározása b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása A közgyűlés eljárási szabályai: Közgyűlést szükség szerint kell összehívni. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az általuk megbízott személy jogosult összehívni.

5 5 Sürgős esetet különösen: a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén, annak indokát is fel kell tüntetni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható A közgyűlési meghívó A közgyűlési meghívónak (vagy a hirdetménynek) tartalmaznia kell: a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot A közgyűlés határozatképessége, a szavazás módja A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható (a lakásszövetkezetnél ez mindig két külön személy). A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. A határozatképesség megállapításához jelenléti ívet kell vezetni, ez a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: A lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése, valamint a lakásszövetkezetből történő kiválással kapcsolatos vagyon megosztása kapcsán meghozandó döntések esetében. A közgyűlés a határozatokat jelenlevő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza. Kivételt képez: a) az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen résztvevő tagok szavazatának kétharmados többsége szükséges, b) tisztségviselőket titkos, többségi szavazással kell megválasztani és felmenteni. c) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, megszűnésének elhatározása esetén az összes tag szavazatának kétharmados többsége szükséges. A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában vagy

6 6 használatában áll és közülük több is megjelenik az ülésen, úgy egységenként csak egy a közös tulajdonú egység többségi álláspontját tükröző szavazat vehető figyelembe. Egyértelmű többség hiányában a lakásból (használati egységből) szavazatot figyelembe venni nem lehet. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak A közgyűlés jegyzőkönyve: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) A közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b) a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet. Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. A közgyűlés összehívásának és megtartásának részletes szabályait az Szervezeti Szabályzat (a továbbiakban röviden: SZSZ) tartalmazza Szavazás a közgyűlés összehívása nélkül: A jogszabály adta lehetőség alapján a tagok közgyűlés/küldöttgyűlés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a döntés ily módon megoldható. Nem lehet írásban szavazni az alábbi pontokban leírt ügyekben: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása; b) az Igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása; g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;

7 Az írásbeli szavazás eljárási szabályai: a) Az Igazgatóságnak rövid, de a lényeget magában foglaló írásbeli tájékoztatást kell megküldeni a tagoknak, amely a döntéshez elégséges legfontosabb adatokat tartalmazza. b) A lakásszövetkezet hivatalos bélyegzőjével ellátott szavazólapot kell küldeni, amely a határozat pontos szövege mellett előre nyomtatott az Igen, Nem, Tartózkodom kifejezést, valamint a hozzájuk tartozó jelölő négyzetet tartalmazza. Több tulajdonos esetén egy szavazólap adható ki egy használati egységre (lakásra). Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani. c) A tagok szavazatukat a szavazólap megfelelő szövegéhez tartozó jelölő négyzetbe tett x, vagy + jellel adják le, az épület küldöttjének vagy a szövetkezet székhelyén. d) Az Igazgatóság a szavazatok összeszámlálására Szavazatszámláló Bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 1-1 megbízott tagja, két nem tisztségviselő lakásszövetkezeti tag. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai végzik az írásos szavazatok összeszámlálását és együttesen az összefoglaló jegyzőkönyvet aláírva azt hitelesítik is. A jegyzőkönyv megőrzésére az irattárazás szabályai szerint kell eljárni. e) A szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. Elfogadott határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele Igen -nel szavazott, kivéve, ha nincs minősített többség előírva. Elvetésre került a határozati javaslat, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele Nem -mel és Tartózkodom -mal szavazott. f) A szavazás eredményéről, a döntés időpontjáról, a szavazatok összeszámlálásától számított 15 napon belül a tagokat a határozatok közlésével írásban értesíteni kell Részközgyűlés: Részközgyűlési körzetek az Intercisa Lakásszövetkezet területén: 1. Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Római krt Szabadság u Alkotás u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Kallós D u Római krt Szabadság u Deák F. u Kallós D u Római krt Szabadság u. 40.

8 8 17. Deák F. u Kallós D u Római krt Szabadság u Derkovits u Kallós D u Római krt Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Köztársaság u Dobó István u Kallós D u Tavasz u Köztársaság u Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 2/a. 26. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 2/b. 27. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 4/a. 28. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 4/b. 29. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 6/a. 30. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 6/b. 31. Dobó István u Lajos kir. krt Bóna I. u Táncsics M. u. 8/a. 32. Dobó István u Lajos kir. krt Bóna I. u Táncsics M. u. 8/b. 33. Dobó István u Lobogó u Bóna I. u Táncsics M. u Dobó István u Martinovics Bóna I. u Táncsics M. u Dobó István u Martinovics u Bóna I. u Táncsics M. u Dobó István u Martinovics u Bóna I. u Táncsics M. u Erdősor Martinovics u Szabadság u. 1/a Táncsics M. u Erdősor Martinovics u Szabadság u. 1/b Táncsics M. u Fáklya u Martinovics u Szabadság u. 1/d 192. Vasmű út Fáklya u Martinovics u Szabadság u. 1/e Vasmű út Fáklya u Martinovics u Szabadság u. 1/f Vasmű út Fáklya u Március 15. tér Szabadság u Vasmű út Fáklya u Március 15. tér Szabadság u Vasmű út Fáklya u Március 15. tér Szabadság u Vasmű út Fáy A. u Március 15. tér Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Március 15. tér Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Március 15. tér Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Mátyás kir. U Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Mátyás kir. U Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Mátyás kir. U Szabadság u Eötvös u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u. 13. A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani minden olyan esetben, amikor a döntés a lakásszövetkezetet egészét érinti. A részközgyűlési körzet belső ügyeiben (küldöttválasztás) a körzet tagságának önálló döntési jogköre van. A részközgyűlés eljárási szabályaira egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A küldött megválasztásának és visszahívásának módja: A küldötteket részközgyűlési körzetenként (lépcsőház) kell 5 (öt) évi időtartamra megválasztani. Időközi küldöttválasztás esetén az újonnan választott küldött mandátuma

9 9 a rendes választási időszak végéig tart. Részközgyűlési körzetenként (lépcsőház) egy küldött választása kötelező, egy lépcsőházban, ugyanazon időszakban több küldött megválasztására nincs lehetőség. Ugyan az a küldött több részközgyűlési körzetben is megválasztható. A küldött visszahívható és helyére más küldött választható. A küldöttválasztás lebonyolítására az érintett területi egységben (lépcsőházban) a lakóközösségnek részközgyűlést kell tartani. A részközgyűlés összehívásáról a szövetkezet elnöke gondoskodik legkésőbb annak időpontját megelőző 8 nappal. A részközgyűlés akkor határozatképes, ha azon az adott területi egység (lépcsőház) tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt részközgyűlés a határozatképtelen részközgyűlés napjára is összehívható. A megismételt részközgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A részközgyűlésen az elnök utasítására részt vesz a Lakossági ügyintéző, vagy a lakásszövetkezet más alkalmazottja, hogy segítse a küldöttválasztás minél gördülékenyebb lebonyolítását. A küldött megválasztása titkos szavazással történik. Határozatképes részközgyűlésen a tagok javaslatot tesznek a jelölt személyére. Ezt követően a lakásszövetkezet alkalmazottja a jelenlévőknek kiosztja a cégbélyegzőjével ellátott szavazólapot. A tag a szavazólapra annak a nevét írja fel, akit küldöttnek választ. A szavazatokat a szövetkezet alkalmazottja összegyűjti, és azonnal összesíti. A részközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre rá kell vezetni a választás eredményét, a megválasztott küldött nevét, címét, telefonszámát és a rögzítetteket két tagnak aláírásával kell hitelesítenie. A Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a résztvevő tagok által aláírt Jelenléti ívet. Nem határozatképes részközgyűlésen a tagok közül egy szavazatgyűjtő biztost kell választani, akinek személyén keresztül a választás során a pártatlanság biztosítható és javaslatot kell tenni a jelöltek személyére. Szavazatgyűjtő biztosi teendőket küldött jelölt nem láthat el, a szavazatgyűjtő biztos nem lehet jelölt. A részközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre rá kell vezetni a jelölt nevét, a szavazatgyűjtőnek megválasztott személy nevét és a rögzítetteket két tagnak aláírásával kell hitelesítenie. A Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a résztvevő tagok által aláírt Jelenléti ívet. Ezt követően a szövetkezet levélben kiértesíti a választásra jogosult tagokat - a levélhez mellékelve a cégbélyegzővel ellátott szavazólapot és borítékot - amelyben közli az érvényes szavazás módját és a feltételeit, ill. azt a pontos időpontot, ameddig a szavazólap a szavazatgyűjtőnek leadható. A szavazatgyűjtő a szavazás lebonyolításától számított 24 órán belül köteles az összegyűjtött szavazólapokat a szövetkezet irodájába eljuttatni, és a jelenlétében megtörténik a szavazatok összesítése. Érvényes a választás, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok fele részt vett. Küldötté megválasztott személynek azt tekinthető, aki az érvényes szavazatokból annak több mint felét (50% + 1) megszerezte. A választókat a lépcsőházba kihelyezett hirdetmény útján kell a szövetkezet igazgatóságának tájékoztatni. A küldött visszahívását, felmentését, illetve új küldött megválasztását kezdeményezheti írásban a képviselt tagok 20%-a a szövetkezet igazgatóságánál. Az igazgatóság a kérelem beérkezésétől számított soron következő ülésen, 30 napon belüli időpontra köteles kiírni a választást, amelyről hirdetmény útján tájékoztatja az érintett lakóközösséget. A részközgyűlés összehívására, határozatképességre, a szavazás módjára, ill. érvényességére a fent leírtakat kell alkalmazni. A küldött mandátuma a tárgyhót követő hó első napjától kezdődik.

10 Küldöttgyűlés: A szövetkezetnél küldöttgyűlés működik. A küldöttek száma jelenleg 104 fő, a részközgyűlési körzetek száma 203. Ennek megfelelően a küldöttek maximális száma 203 lehet, de nem lehet 30-nál kevesebb. A küldöttgyűlés résztvevői: küldöttek, Igazgatósági tagok, az Igazgatóság elnöke, Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a lakásszövetkezet bármely tagja részt vehet. Zárt ülés elrendelése esetén a küldöttgyűlésen csak küldöttek az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke, illetve a munkaszervezet azon munkavállalói és azon meghívott személyek vehetnek részt, akiknek részvételét az adott napirendi pont tárgyalása során a küldöttgyűlés határozatával tudomásul veszi. A küldöttgyűlés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) belépés más szövetkezetbe, gazdasági társaságba, illetve kilépés onnan, továbbá gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték nem haladja meg a ,-Ft-ot; g) belépés lakásszövetkezeti érdekképviseleti szervbe, kilépés onnan; h) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés; i) mindaz, amit a törvény a közgyűlés, az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal és mindaz, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe A Küldöttgyűlés eljárási szabályai, határozatképesség, a szavazás módja: A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A Küldöttgyűlés összehívására, az eljárási szabályaira, a határozatképességére a Közgyűlés szabályainál leírtakat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a) Minden küldöttnek annyi szavazati egysége (szavazata) van, ahány lakásszám áll mögötte. A küldött mandátuma nem kötött, ezért a részközgyűlésen hozott határozatokat figyelembe véve, a saját belátása szerint szavaz. A mandátumarányos szavazáskor a küldött határozatonként egy-egy szavazólapot kap, amelyen fel van tüntetve a küldött által leadható szavazatok száma. A szavazólapon a küldött nevén, a határozat szövegén és a mandátumszámon túl Igen Nem Tartózkodom feliratok és egy-egy jelölőnégyzet van. A küldött a jelölőnégyzetbe tett + vagy x jellel adja le

11 11 szavazatát, és a szavazólapokat bedobja a gyűjtőládába. A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a Szavazatszámláló bizottság tagjai először szétválogatják a szavazólapokat külön-külön a határozatok száma és az Igen, a Nem és a Tartózkodom szavazatok szerint, majd külön-külön, az egyes határozatokra leadott Igen-Nem-Tartózkodom szavazatokat összesítik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen nincs jelölés, vagy több jelölés is található. A határozati javaslat elfogadásához az összes Igen szavazatnak meg kell haladnia a jelenlévő küldöttek által képviselt összes mandátum 50%-át, kivéve, ha jogszabály, vagy az Alapszabály minősített többséget nem ír elő. aa) Szavazatszámláló bizottság megválasztása: A tisztségviselők megválasztását megelőző küldöttgyűlésen Szavazatszámláló bizottságot (8 fő rendes és 2 fő póttag) kell választani a küldöttek köréből. A bizottság tagjait 5 évre választja meg a küldöttgyűlés. A bizottság tagjaira az igazgatóság tesz javaslatot. A megválasztást követő 30 napon belül a lakásszövetkezet elnöke összehívja a bizottságot (az ülésen nem vesz részt), ahol megválasztják a tagok maguk közül a bizottság elnökét és elfogadják a munkatervet. A küldöttgyűléseken a 4.a) pontban leírtaknak megfelelően végzik a munkájukat. b) Az írásbeli anyagok megtekintését a tagság részére is biztosítani kell, a hirdetőtábla, a lakásokba való elküldés, vagy a Küldött útján. c) A küldöttgyűlésen külön-külön jelenléti ívet kell vezetni a szavazati joggal rendelkező megjelentekről a határozatképesség megállapításához, valamint a tanácskozási joggal résztvevőkről. d) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal bármely tag részt vehet. E célból a küldöttgyűlés megtartásáról a helyileg legalkalmasabb módon a tagságot tájékoztatni kell. A küldöttgyűlésen résztvevő tag tanácskozási jogával a levezető elnök által engedélyezett módon és keretek között élhet. A levezető elnök a szót megadhatja vagy megvonhatja. e) A küldöttgyűlés határozatairól az igazgatóság a soron következő Lakásunk c. újságon keresztül tájékoztatja a tagságot. f) A tisztségviselők választása Küldöttgyűlésen titkos szavazással történik. Ennek előfeltétele szavazófülke és urna biztosítása. fa) Jelölő és mandátumszámláló bizottság választása: A tisztségviselők megválasztását megelőző küldöttgyűlésen a küldöttek köréből Jelölő és mandátumvizsgáló bizottságot (10 fő rendes és 3 fő póttag) kell választani. A bizottság tagjait 5 évre választja meg a küldöttgyűlés. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagjaira az igazgatóság tesz javaslatot. A megválasztást követő 30 napon belül a lakásszövetkezet elnöke összehívja a bizottságot (az ülésen nem vesz részt), ahol megválasztják a tagok maguk közül a bizottság elnökét és elfogadják a munkatervet. Amennyiben jelöltállításkor a Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság valamely megválasztott tagja legalább egy tisztségviselői jelölést kapott, a bizottság tagja köteles nyilatkozni arról, hogy a jelöltséget el fogadja és jelölt kíván lenni, vagy megválasztott bizottsági tagságát annak lejártáig meg kívánja tartani. Ha a bizottsági tag mandátumáról lemond, mandátumát a legtöbb szavazatot kapott póttag veszi át. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság mandátuma a tisztségviselők megválasztását (kivéve az időközi választást) követően jár le. fb) Jelöltállítás menete: A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagja a küldötteket ún. Jelöltállító lappal keresse meg. A Jelöltállító lapon azon küldöttek (felügyelő bizottság esetén tagok)

12 12 nevei szerepelnek, akiket az igazgatóság javasol. Ezekhez vegyék fel azon jelöltek neveit, akiket a küldöttek még javasolnak. A Jelöltállító lapon szereplő nevek közül akit a küldöttek nem javasolnak, azt a nevet ki kell húzni. A Jelöltállító lapot a későbbi viták elkerülése végett a küldött írja alá. A küldöttgyűlésen a jelölőbizottság elnöke azokat javasolja a szavazólapra való felkerülésre, akik legalább 15 jelölést kaptak. Nem lehet jelölt, akivel szemben az Alapszabály pontban szereplő kizáró okok fennállnak. A küldöttgyűlés egyszerű többséggel (kézfenntartással) dönt a szavazólapra való felkerülésről. A küldöttgyűlésen új jelölt állítására nincs lehetőség. A jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja és nincs semmilyen akadálya a jelölésének. A szavazólapra történő felírás befejezésével a Szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét. Az a szavazólap érvényes, amelyen annyi név szerepel áthúzás nélkül ahány személy megválasztásáról dönteni kellett (igazgatóság esetében 5, felügyelő bizottság esetében 3, elnökök esetében 1-1 név). A szavazás és a szavazatok összeszámlálásának idejére a levezető elnök szünetet rendel el. A szünet után a Szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás számszerű végeredményét, amit a jegyzőkönyvbe is rögzíteni kell. Azok tekinthető megválasztott tisztségviselőnek, akik a rájuk leadott szavazatok összessége alapján igazgatóság esetében az első öt, felügyelő bizottság esetén az első három legtöbb szavazatot szerezték meg. A megválasztott tisztségviselők közül a küldöttgyűlés megválasztja az igazgatóság elnökét (lakásszövetkezet elnöke) és a felügyelő bizottság elnökét. Az elnökök megválasztásánál a tisztségviselők választásánál leírt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: - a Jelölő bizottság elnöke felszólítja nyilatkozattételre az igazgatóság és a felügyelő bizottság frissen megválasztott tagjait, hogy kívánnak-e az elnökválasztáson részt venni, - igenlő válasz esetén a jelölt neve a küldöttgyűlés kézfeltartásos szavazása alapján felkerül a szavazó lapra, - az tekinthető megválasztott elnöknek, aki az összes szavazatból a legtöbbet szerezte meg. g) A küldöttgyűlés levezetéséről a lakásszövetkezet elnöke által felkért levezető elnök gondoskodik. A levezető elnök feladata, hogy biztosítsa a küldöttgyűlés lebonyolítását a napirendnek, a jogszabályoknak és a lakásszövetkezet belső szabályzatainak megfelelően. Ennek során különösen az adott napirend keretében a küldötteknek és a tanácskozási joggal rendelkező tagoknak, valamint a szövetkezeti tisztségviselőknek és a meghívott vendégeknek a szót megadhatja vagy tőlük a szót megvonhatja, a résztvevők bármelyikét a küldöttgyűlés elhagyására felszólíthatja, a napirend tárgyalását befejezettnek nyilváníthatja, a határozathozatalt elrendelheti, a szavazás feltételeit meghatározhatja, annak lebonyolítását ellenőrzi. Úgyszintén a levezető elnök feladata az, hogy a küldöttgyűlésen történtek dokumentálásáról gondoskodjék. Ebben a körben elrendelheti, hogy a küldöttgyűlésen történtekről hangfelvétel vagy mozgóképfelvétel készüljön. A levezető elnök lebonyolító határozata a küldöttgyűlés valamennyi résztvevőjére nézve kötelező jellegű. h) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza: -a küldöttgyűlés helyét és időpontját, -a megjelent küldöttek számát (a jelenléti ívet), és az általuk gyakorolható szavazatok számát, -a gyűlést levezető elnök, valamint a külső meghívottak nevét (érdek-képviseleti szerv stb. részéről megjelenteket), -a jegyzőkönyv vezetésével és hitelesítésével megbízottak nevét, -a határozatképesség megállapítását,

13 13 -az előterjesztések lényegét, -a felszólalásokra adott válaszokat, -választás esetén annak pontos lefolyását, -a hozott határozatokat A küldöttgyűlés működésének további szabályai megegyeznek a közgyűlésre vonatkozó szabályokkal, azzal az eltéréssel, hogy a tag alatt küldöttet kell érteni. Az írásbeli szavazás során a szavazásban a küldöttek vesznek részt. A küldöttgyűlés által meghozott határozat a lakásszövetkezet minden tagjára érvényes mindaddig, amíg azt bíróság vagy a Felügyelő bizottság határozattal meg nem semmisíti Igazgatóság: A lakásszövetkezet küldöttgyűlése 5 (öt) éves időtartamra 5 (öt) tagú igazgatóságot választ. Az igazgatóság a szövetkezet vezető testülete. Az igazgatóság elnökét a küldöttgyűlés külön szavazással választja meg az igazgatóság tagjai közül, titkos szavazással. A szövetkezet törvényes képviselője az elnök, aki egyúttal az igazgatóság elnöke. Az igazgatóság tagjának csak a lakásszövetkezet tagja, illetve a lakásszövetkezettel főállású munkaviszonyban álló személy választható. A szövetkezet az igazgatóság tagjaival kivéve az elnököt munkaviszonyt nem létesít, a szövetkezetnél az ügyvezetői igazgatói munkakört betölteni az elnök főállása esetén nem lehet. Az igazgatóság hatásköre és feladatai közé tartoznak különösen: a.) Az igazgatóság az Alapszabály, az SZSZ által meghatározott keretek között, valamint a közgyűlés és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően szervezi és irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét, működését és gazdálkodását. b.) Dönt és intézkedik a szövetkezet működésének és gazdálkodásának minden ügyében, amelyet törvény, a jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés, a küldöttgyűlés vagy a szövetkezet más szervének a hatáskörébe. c.) Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, az igazgatóság elnöke vezetésével gyakorolja a szövetkezet alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat, és amennyiben az elnök nem főállású, alkalmazza a lakásszövetkezet ügyvezető igazgatóját. d.) Az épületek és egyéb létesítmények birtokbavételénél gondoskodik a szövetkezet és a tagok érdekinek védelméről, a szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igények érvényesítéséről. e.) A küldöttek közreműködésével rendszeresen ellenőrizteti az épületek állapotát, gondoskodik az épületek jó karbantartásáról és üzemeltetéséről. f.) A területi egység (lépcsőház) tagságának felhatalmazása alapján a küldöttel együttműködve gondoskodik a felújítási munkák előkészítéséről és megvalósításáról. Költségvetésben előre nem tervezett, de az állagmegóvás érdekében szükséges, az érintett tagság felhatalmazása nélkül, a küldött tájékoztatása mellett egyeztetve elrendelheti a felújítási munkát, és a h.) pontban megfogalmazottak szerint a közös költség emelését is. g.) Összehívja a közgyűlést, illetve a küldöttgyűlést és gondoskodik a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés előkészítéséről, jogszerű lebonyolításáról. h.) Jogosult a lakóépületek megtakarításának figyelembe vételével az üzemeltetésibefizetési kötelezettség mértékét a költségeket érintő áremelés szövetkezeti házra

14 i.) j.) 14 (házakra, lépcsőházra) eső mértékének arányában emelni. Irányítja és ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, gondoskodik a szövetkezeti vagyon kezeléséről, fenntartásáról, hasznosításáról és megóvásáról. Gondoskodik a lakásszövetkezet Felügyelő Bizottsága, külső szakértő és más ellenőrzésre hivatott szerv által megállapított hiányosságok megszüntetéséről. Kidolgozza és beterjeszti a felújítási kölcsön (hitel) összegszerűségét megalapozó, műszakilag is alátámasztott adatokat, a kölcsön fedezetének és visszafizetésének rendjét. k.) A lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használatba adása, hasznosítási módjának megváltoztatása, elidegenítése (6.3.1.alapján), ezzel kapcsolatban beszámoltatási kötelezettsége áll fenn a küldöttgyűlés felé. Eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesítőkkel szemben az SZSZ-ben részletezett szabályok szerint. l.) A nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosítása módjának megváltoztatásának jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez hozzájáruló határozatot ad ki vagy azt elutasíthatja. Dönt a társasházak lakásszövetkezetbe történő belépéséről. Az igazgatóság tevékenységéért a közgyűlésnek/küldöttgyűlésnek felelős. Az igazgatóság a tagnak a lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban felvetett kérdésekre a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban köteles választ adni. Az igazgatóság munkaterv szerint, rendszeresen tartja üléseit, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek a lakásszövetkezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az igazgatóság tevékenységéről és a küldöttgyűlés elé terjeszti a szövetkezet zárszámadását, valamint a következő évi költségvetést. Az igazgatóság testületként látja el a tevékenységét, egyes feladatok ellátására tagjait megbízhatja. Az igazgatóság szükség szerint, általában havonként tartja üléseit, összehívása az elnök feladata. Az igazgatósági ülést soron kívül is össze kell hívni, ha azt bármely igazgatósági tag, a Felügyelő Bizottság elnöke vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az indok megjelölésével indítványozza. Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon a tagok többsége jelen van. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatóság a lakást érintő tulajdonosváltozás esetén kérésre köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak. Az eladónak a lakás per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri az Igazgatóság előző bekezdésben említett nyilatkozatának kiadását. Az igazgatóság jogosult az Alapszabályon kívül az alábbi lakásszövetkezeti szabályzatok megalkotására:

15 15 - SZSZ - Ügyviteli rend - Számviteli politika és számlarend - Pénzkezelési szabályzat - Leltározási szabályzat - Iratkezelési szabályzat - Tűzvédelmi szabályzat - Versenyeztetési szabályzat - Munkavállalókra vonatkozó jogok és kötelezettségek szabályzata - Árvereztetési szabályzat - Bérlemények bérbeadási szabályzata - Cafeteria rendszer alkalmazása - Kintlévőségek behajtására vonatkozó ügyviteli szabályzat - Ingatlan-beruházási hitelalap igénylési szabályzat - Adatkezelési szabályzat, valamint az Elektronikus megfigyelő rendszer (kamerarendszer) létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok - Házirend 6.5. A Felügyelő Bizottság: A küldöttgyűlés titkos szavazással 3 (három) tagú felügyelő bizottságot választ 5 (öt) éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság elnökét a küldöttgyűlés a már megválasztott felügyelő bizottsági tagok közül külön szavazással választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai csak a szövetkezet tagjai lehetnek. A lakásszövetkezet a felügyelőbizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a lakásszövetkezet tisztségviselője és annak közeli hozzátartozója, illetve élettársa. A Felügyelő Bizottság ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Ennek során: a) A szövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, és a lakásszövetkezet irataiba betekinthet. b) Az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés határozataiban foglaltaknak vagy más belső szabályzatoknak megfelelően járjon el. c) Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés, vagy a küldöttgyűlés összehívását. d) Az igazgatóság ülésére a Felügyelő Bizottság elnökét vagy megbízott tagját tanácskozási joggal meg kell hívni. e) Összehívja a közgyűlést, illetőleg a küldöttgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének. f) Az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról. E nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. g) Véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is. h) Javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására. i) Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol. j) A lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet; a

16 16 tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg. A Felügyelő Bizottság feladatainak ellátásához külső szakértőt is felkérhet (a szövetkezet költségére). A lakásszövetkezet igazgatósága, illetőleg a küldöttgyűlés köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelő Bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában 30 napon belül, illetve lehetőség szerint a legközelebbi igazgatósági, vagy küldöttgyűlési ülésen határozni, illetőleg állást foglalni. A Felügyelő Bizottság elnöke vagy a bizottságnak általa megbízott tagja a lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. A Felügyelő Bizottság belső működésének (üléseinek, határozatképességének, stb.) rendjét az SZSZ szabályozza A szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke, az igazgatóság tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke, a Felügyelő Bizottság tagjai, Tisztségviselővé csak a lakásszövetkezet tagja választható. Kivételt képez ez alól az igazgatóság tagja, mert annak a lakásszövetkezettel főállású munkaviszonyban álló személy is megválasztható. A tisztségviselőnek megválasztott személynek legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie Nem lehet tisztségviselő a szövetkezetben: a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges; b) aki büntetett előéletű; c) aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél; d) aki lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget; e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg; f.) aki a lakásszövetkezettel szemben minimum 3 hónap hátralékban van. Azt a tényt, hogy a b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként - létesíteni szándékozó személy, a tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli felhívására a - felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a közgyűlés (küldöttgyűlés)által erre kijelölt Jelölő Bizottság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt annak a

17 17 lakásszövetkezeti szerv részére történő igazolására, hogy a tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a lakásszövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő részére megtéríti. A lakásszövetkezeti szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A személyes adatokat a lakásszövetkezeti szerv a tisztségviselő választásának időpontjáig vagy a megbízatás elfogadása esetén a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli. A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni. A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek egy időben ugyanannak a lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai között is. A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá a küldött nem választható meg a Felügyelő Bizottság tagjává A tisztségviselő megbízása megszűnik: a) A megbízás időtartamának lejártával. b) A tisztségviselő megválasztó szervhez intézett lemondásával, amely elnöki tisztség esetén az igazgatósági, a felügyelő bizottsági tagságot is megszünteti. c) A küldöttgyűlés általi titkos szavazáson történő felmentéssel. d) A tisztségviselő halálával. Azon tisztségeknél, amelyeknél a megválasztás feltétele a szövetkezeti tagság, illetve a munkaviszony fennállása, a tagság, illetve a munkaviszony megszűnésével. e) Amennyiben a kizáró okot vagy az összeférhetetlenséget az annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg, és ezt hitelt érdemlő okirattal vagy teljes bizonyító értékű magán okiratban nem igazolja. A közgyűlés (küldöttgyűlés) azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, ha: a) a tisztségviselő a kizáró ok megszüntetési kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés (küldöttgyűlés) az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.

18 18 Ha a tisztségviselő megbízatása annak lejárta előtt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni a soron következő küldöttgyűlésen. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselői választás szabályaival. Az időközi választáson megválasztott tisztségviselő megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le. A megszűnt megbízatású tisztségviselő az igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt megbízatású tisztségviselőnek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatnia. Tisztségviselővé egy személy több lakásszövetkezetnél is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő jelöléséről az érdekelt lakásszövetkezeteket előzetesen írásban- tájékoztatni köteles. A tisztségviselőkre vonatkozó részletes szabályokat az SZSZ, és a Munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályzat tartalmazza. 7. Képviselet, aláírási jogosultság: A szövetkezetet az igazgatóság elnöke képviseli, aki egyben a lakásszövetkezet elnöke is. Az elnök a szövetkezet működését és gazdálkodását a törvény, a jogszabályok, az Alapszabály, továbbá a mindenkori belső szabályzatok keretei között a közgyűlés, a küldöttgyűlés és az igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az igazgatóságnak köteles rendszeresen beszámolni. Az elnök cégjegyzési joga önálló. A szövetkezetet az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök írásbeli felhatalmazása alapján két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag, és a hivatali vezetés vezetőállású dolgozója együttesen és egyidejűleg képviselheti. III. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK 8. A szövetkezetnél a tulajdoni viszonyok az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: a. A lakások a tagok és nem tag tulajdonosok tulajdonában állnak. b. Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló helyiségei és területei, a központi berendezések, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár, stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában vannak. A lakásszövetkezet célját nem szolgáló építmény különösen a gépkocsi-tároló a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat. A szövetkezet tulajdonában lévő ingatlan vagyont gazdasági társaságba apportként bevinni nem lehet.

19 19 c. Lakások a küldöttgyűlés hozzájárulásával a szövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot a lakás állandó használati joga illeti meg. A lakás állandó használati jogának visszterhes átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg a szövetkezetet. E jogot az Elnök gyakorolja. E jogok gyakorlatának feltételeit, további szabályait az SZSZ határozza meg. A tag halála, illetőleg a nem természetes személy tag megszűnése esetén a használati jog tekintetében jogutódlásnak van helye. A lakáson belüli építési- szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait, valamint az épületek közös használatára szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat a Házirend szabályozza. A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére. A lakóépületnek a lakásszövetkezet, a tag, vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyisége megváltoztatott használatához a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges. A lakásszövetkezet, vagy a tag, továbbá a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően az igazgatóság megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait. Jelen szabályok a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek. Ha a fentiek szerinti helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről 60 napos határidőben meghozott igazgatósági határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik. A hatóság felhívására az igazgatóság megtilthatja a helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit akkor is, ha a lakhatás nyugalma így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és ennek alapján a döntés indokolását. A lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatra szolgáló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítésének és üzemeltetésének szabályait külön belső szabályzat rendezi.