Globális környezeti problémák: éghajlatváltozás (A környezetvédelem alapjai, Osváth Szabolcs)
|
|
- Erika Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Globális környezeti problémák: éghajlatváltozás (A környezetvédelem alapjai, Osváth Szabolcs) Bevezetı Az egyes gázok tartózkodási ideje a légkörben (definíció): M F = τ F a gáz légkörbe való be-, és légkörbıl való kikerülésének a fluxusa [kg/s], (stacionárius állapotot feltételezünk, F := F be = F ki ) M a gáz mennyisége a légkörben [kg], τ a gáz ún. tartózkodási ideje a légkörben [s]. Megj.: nem csak gázra lehet értelmezni, hanem pl. aeroszolra is τ szerinti csoportok: - állandó összetevık: τ > 10 3 év >> 1 év, pl.: N 2, O 2, nemesgázok; - változó összetevık: τ 1 év, pl.: CO 2 (nem igaz a stacionaritás), O 3 (0,1 év, határeset), CH 4, H 2, N 2 O => globális problémák; - erısen változó összetevık: τ ~ napok << 1 év, pl.: NO 2, SO 2, H 2 O => regionális (kontinensnyi) problémák, pl. savas esı - nagyon erısen változó összetevık: τ ~ órák => lokális (városi, megyei) problémák, pl. szmog Ébrenlét-ellenırzı kérdés: mit is jelent tehát a cím? Az idıjárás és az éghajlat értelmezése, éghajlatváltozás Éghajlat (WMO definíció): Az éghajlati rendszer által véges idıszak alatt felvett állapotok statisztikai sokasága. éghajlati rendszer: napsugárzás, atmoszféra (légkör), hidroszféra (leginkább az óceánok), bioszféra (élılények, ideértve az embert is), krioszféra (felszíni hó és jég), szárazföldi felszín (ami lehet beépített is). felvett állapotok jellemzése statisztikai sokaság: (pamutgombolyagos ábra - idı és idıjárás) átlag, szórás, korrelációk, idısorok, spekrtumok, stb. idıszak: 30 év (kompromisszum) Éghajlatváltozás: az 1970-es évek óta probléma, Száhel (csapadékmennyiség drámai csökkenése, elsivatagosodás, jön át Európába) egészen precízen nem megy: az ingadozás és a változás fogalma idıskálafüggı Hogyan változott (változik) az éghajlat? Miért változott (változik) az éghajlat?
2 Egy kis paleoklimatológia A pleisztocén, avagy eljegesedés ( - Kr. e ezer) (jégkorszak = valahol a Földön állandóan van fagyott víz tehát most is az van! (volt, amikor nem ez volt)) A klímaoptimum (Kr. e ezer Kr. e ezer) a mainál pár fokkal melegebb: tél ugyanolyan, nyár melegebb Lehőlés (Kr. e. ezer Kr. u. VII. sz.) A viking kor (VII. XIII. sz.) melegedés, Grönland lakható A kis jégkorszak (XIV. XIX. sz.) innentıl vannak meteorológiai mérések, 1659-: közép-angliai hımérsékleti idısor Mátyást a Duna jegén Felmelegedés (a XIX. sz. óta) pl. Grönland: T 1930 = T C (az évszámok nagyon nagyjából vannak, nem kell pontosan tudni) Honnan lehet mindezt tudni? izotóparányok (radioaktív és stabil is), felszínformák, folyóteraszok, fúrások, kızetek, sarki jég, korallok, állatok, növények, pollen, történeti feljegyzések A jelenlegi helyzet a Föld jelenlegi éghajlati képe: ábrák sokan mondanak sokmindent számomra hiteles vélemény: IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentések: 1990, 1995, 2001, 2007 (egyre vészjóslóbbak, egyre többet tudunk) Mit látunk a világban? - a felszíni (2 m-en mért) éves átlaghımérséklet növekszik: +0,74 C , - a troposzféra átlaghımérséklete (ballonokkal, mőholdakkal mérhetı), a levegı vízgıztartalma, az óceánok átlaghımérséklete növekszik, - a sarki és magashegyi jégsapkák, gleccserek húzódnak vissza, - az átlagos tengerszint emelkedik: +1,8 mm/év, - az ún. téli napok (van precíz definíciója) száma csökken, egyre melegebbek, - az ún. nyári napok (van precíz definíciója) száma növekszik, egyre melegebbek, - ritkább, de intenzívebb csapadékhullás, - stb. (van még rengeteg) Miért változik az éghajlat? - nem tudjuk pontosan - csillagászati okok (néhány jelenséget talán megmagyaráznak): - Milankovics Bacsák-elmélet: a Föld pályaadatai változnak - napfoltciklus 11 év (spektrálanalízisbıl: 113 év, 169,5 év elég mágikusak) - felszín változása: geológiai folyamatok (kontinensek vándorlása), jég olvadása, erdıirtás, városi hısziget, stb. - visszacsatolások nagyon fontosak: jég olvadása, felhızet változása, óceánok, stb. (Az
3 éghajlati rendszer tagjai kölcsönhatásban állnak az éghajlattal, kivéve a napsugárzást.) - légköri sugárzásátvitel: - üvegházgázok melegítenek - aeroszolok hőtenek: természetes: vulkán, mesterséges: ipar, hab a tortán: atomháború és nukleáris tél (Doomsday Clock, reklám: A nukleáris leszerelés kérdései) A Föld átlaghımérséklete négyszázezer éve elég jól korrelál a levegı széndioxid-tartalmával. (ábra) A levegı széndioxid-tartalma folyamatosan növekszik (ábra) globális háttér mérése: ahol lokális források nem zavarnak, pl.: Mauna Loa (Hawaii) IPCC: Az 1950 óta megfigyelt melegedés nagy valószínőséggel (>90 %) az antropogén üvegházgázok koncentrációja növekedésének következménye. (elhjinni nem kell, tudni igen) Ezért most a Nap és a Föld (elektromágneses) sugárzásának spektrumáról, a légköri sugárzási folyamatokról és a Föld energiaháztartásáról lesz szó vagyis a sugárzási törvényeket alkalmazzuk a Föld nevő bolygóra. Emlékeztetı az elektromágneses sugárzásokról Tessék visszaemlékezni a bevezetı elıadás utolsó képeire! c = km/s (fénysebesség, kell tudni) c = λ * ν λ a sugárzás hullámhossza [m] ν a sugárzás frekvenciája [Hz = 1/s] (Sükösd Csabánál f) E = h * ν :az elektromágneses kvantum energiája (ez az E nem az az E(ν,T), ami késıbb jön!) h = 6,626*10-34 Js (Planck-állandó) Nulladik tv.: Minden (T 0 K) test sugároz. Ha egy testet sugárzás ér, a test részben visszaveri, részben elnyeli, részben átereszti a sugárzást. a(ν,t) a test spektrális abszorpcióképessége [nincs mértékegysége, mert dimenziótlan]. más szóval: abszorptivitás, elnyelt hányad r(ν,t) reflektivitás, visszavert hányad (nem keverendı a test sugárzásával!) [dimenziótlan] az ellenség megtévesztésére a meteorológiában albedó (A), a Föld planetáris albedója 28-30%, ennek ¾-ét, 23%-ot a felhızet okoz t(ν,t) transzmittivitás, áteresztett hányad [dimenziótlan] a + r + t = 1 Modell: abszolút fekete test (def.:) a = 1, azaz minden ráesı sugárzást elnyel. Megvalósítása: üreg (dobozba fúrt pici lyuk). Megjegyzés: sem a Nap, sem a Föld nem abszolút fekete test, de azért úgy tekintjük ıket, mintha azok lennének.
4 Wien-féle eltolódási tv. λ max * T = állandó (= 2,898*10-3 Km (Kelvin-szer méter)) λ max az abszolút fekete test által kibocsátott sugárzás maximális teljesítménysőrőségéhez tartozó hullámhossz [m], (a Planck-függvény maximumhelye) 1. példa: G2 típusú csillag (gy. k. a Nap, lásd Herzsprung Russel-diagram) T = 6000 K, λ max = 483 nm (sárgászöld, látható fény: nm); 2. példa: 14 C-os gömb (gy. k. a Föld) T = 287 K, λ max = 10 µm; Stefan Boltzmann-tv.: E(T) = σ * T 4 σ = 5,670*10-8 W/m 2 K 4 (Stefan Boltzmann-állandó, de nem kell tudni) E(T) az abszolút fekete test teljes kisugárzott teljesítménysőrősége [W/m 2 ] (a spektrális teljesítménysőrőség integrálja, a Planck-függvény görbéje alatti terület) Ez van a Nap felszínén, na de mire ideér? Napállandó vagy szoláris állandó (definíció, 5 dolog kell bele): Közepes Nap-Föld távolságnál a légkör külsı határán lévı, a sugárzás irányára merıleges, egységnyi felületre egységnyi idı alatt érkezı napsugárzás energiája. S = 1366 W/m 2 - meg lehet mérni mőholdról, meg a felszínrıl is (levezetés) - az értéke minden könyvben kicsit más - állandó, tehát idıben természetesen változik (ábra) Megj.: S ± 1 % => T ± 0,65-3,9 K, ami az Egyenlítınél kevesebb, a Sarkokon több) Megj.: Jön némi energia a talajból is (5*10-2 W/m 2 ), de a napállandó mellett elhanyagolható. A napállandó meghatározása a felszínrıl a Beer Lambert-törvény segítségével: ln(i t ) = ln(s) ε*h/cos(φ) I t a direkt napsugárzás földfelszínen mért intenzitása (teljesítménysőrősége) ε a légkör sugárzás-elnyelı hatását jellemzı mennyiség H a légkör vastagsága φ a Nap zenitszöge Planck-tv.: (1900, kvantumelmélet) Ebbıl levezethetı az elızı kettı: - Wien-tv.: a Planck-görbe maximuma - Stefan Boltzmann-tv: a Planck-görbe alatti terület
5 3 2hν E( ν, T) = 2 hν c (exp( ) 1) kt E(ν,T) az abszolút fekete testnek az adott hımérsékleten kisugárzott spektrális teljesítménysőrősége, mértékegysége: W/(m 2 Hz), nem keverendı össze a J/m 2 -rel! - spektrális = egységnyi frekvenciatartományban - teljesítménysőrőség = egységnyi felületre vonatkoztatott teljesítmény - teljesítmény = idıegységre vonatkoztatott energia k = 1,38*10-23 J/K (Boltzmann-állandó (Stefan nélkül!), nem kell tudni) 1. példa: a Nap 0,15 µm < λ < 4 µm (99%), szleng: rövidhullámú 2. példa: a Föld 4 µm < λ < 100 µm (99%), szleng: hosszúhullámú, ún. terresztriális sugárzás Ha visszaverıdik (borult idı): enyhe az éjszaka; ha ki tud jutni (derült idı): hideg az éjszaka. Lényegében nem fednek át, a kettı között a határ 4 µm-nél van (grafikonok). Kirchhoff-tv.: e(ν,t) = a(ν,t) * E(ν,T) T az ún. abszolút fekete test hımérséklete [K]. e(ν,t) a test spektrális emisszióképessége (emisszivitása, spektrális teljsítménysőrősége) [W/m 2 Hz], A törvény lényege: a jó elnyelı test jó kisugárzó és viszont. A Föld sugárzási egyenlege R 2 π S (1-A) = 4 R 2 π σ T 4 R = 6371 km a Föld sugara, de úgyis kiesik Az egyenletet megoldva: T = (-20) C Ennél melegebbek vagyunk (a Föld felszíni átlaghımérséklete kb. 14 C), az eltérés magyarázata: üvegházhatás (a terresztriális sugárzás egy részét az üvegházgázok elnyelik, vagyis nem engedik kijutni a világőrbe, rajz kell!) Üvegházgázok: H 2 O (felhı), CO 2, CH 4, CO, N 2 O, NH 3, NO x, O 3, CFC, stb. Az üvegházhatás természetes jelenség, az éghajlatváltozást az üvegházhatás fokozódása okozza. Konkrét példa: magas hegy kevesebb felette a hosszúhullámú sugárzást elnyelı levegıréteg
6 Üvegházgázok, sugárzási kényszerek, bizonytalanságok Az üvegházgázok melegítı hatásának (sugárzást visszatartó képességének) kvantitatív leírása: Sugárzási kényszer : egy tényezı mennyire [W/m 2 ] változtatja meg a (légkörös) Föld energiaháztartását. - Gyakran azt fejezi ki, hogy egy adott légköri gáz mennyiségének növekedése miatt mennyivel kevesebb terresztriális (eml.: hosszúhullámú) sugárzási energia tud kijutni a világőrbe. - mihez képest? az iparosítás (hasraütés: 1750) elıtti helyzethez képest - jól jellemzi a tényezı (pl.: gáz) éghajlatváltoztató hatását ( melegítı hatását ) (ábra) Tanulságok: - sok a bizonytalanság, de azért van, amit tudunk, - jobbára kétségtelen a mesterséges eredet, - üvegházgázok melegítenek: H 2 O (de az természetes) >> CO 2 >> CH 4 > O 3 > CFC > N 2 O, stb.: CO, NO x, - aeroszolok hőtenek: részben személyesen, részben a vízgız kondenzációjának [vagyis a felhıképzıdésnek] az elısegítésével, - összességében nagyjából 1-2 W/m 2 (kell tudni), ami a hatásos napállandónak [(1-A)*S/4 = 240 W/m 2 ] kb. 1%-a. Emlékeztetıül: ez nagyon sok! Mit lehet mondani a jövırıl? Elırejelzések és modellek Az idıjárás elırejelzése: - kezdetiérték-probléma (a kf. határozza meg; ennek kihasználásával a legegyszerőbb elırejelzése (perzisztenciaprognózis): azt becsülöm holnapra, ami ma volt) - elsıfajú prognózis: holnap Az éghajlat elırejelzése: - peremérték-probléma (a pf. határozza meg) - elsıfajú prognózis esélytelen, másodfajú prognózis: biz. jövıbeli paramétereket belövünk (pl.: 2CO 2 akkorra jelzünk elıre, amikor kétszer annyi CO 2 lesz, mint most van) Numerikus modellek, általános cirkulációs modellek: randa parciális differenciálegyenletrendszerek, HTDER - kontinuitási = tömegmegmaradási egy., - lendületmegmaradási egy., - energiamegmaradási egy., - állapotegyenlet (ideális gáz), - (nedvességszállítási egy.), stb. Milyen lesz az éghajlat? nyilván nem tudjuk pontosan több modell kell, együtt érnek csak valamit szcenáriók (világmodellek) kellenek (emlékeztetıül: másodfajú prognózis) (ábra)
7 Ami tudható: - 2CO 2 esetén (ki tudja, mikor valósul meg) +3 C - most +0,2 C/évtized - trópusokon: nem sok melegedés, közepes szélességeken: jelentıs melegedés Természetesen nem csak a hımérséklet, hanem a többi idıjárási karakterisztika is változik! csapadékviszonyok átrendezıdése, ciklontevékenység fokozódása, száz év alatt akár félméteres tengerszint-emelkedés, hó/jégtakaró visszahúzódása, egyre gyakoribb extrémumok, A változások nem állnának meg az üvegházgázok koncentrációjának stabilizálódásakor! Amirıl keveset tudunk: indirekt hatások, visszacsatolások (felhık) Alternatív vélemények: még sokkal rémisztıbb kilátások Mit lehet tenni? kibocsátást csökkenteni CO 2 : fosszilis tüzelıanyagok égetése, pl.: villamosenergia-termelés, közlekedés, CH 4 : kérıdzık bélrendszerébıl Egyezmények (Rió és Kiotó) 1992, Rió: éghajlatváltozási keretegyezmény, riói csúcs 1997, Kyotó (volt még bıven, de ez a legfontosabb), kiotói protokoll - az Egyesült Államok nem ratifikálta, - Oroszország (hosszú huzavona után) 2004-ben igen, - nemzetközi jogi értelemben hatályba lépett, - Magyarország: 49/2002 OGY határozat és évi IV. törvény Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzıkönyv kihirdetésérıl (T/1923, 339:0:0), - kibocsátási kvóták kereskedelme, Magyarországnak van eladható kvótája, - Reklám: Fenntartható fejlıdés és atomenergia, - azóta is napirenden van ( = kudarc kudarc hátán, pl. a Koppenhágai klímakonferencia kudarca).
A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenA jövıre vonatkozó éghajlati projekciók
Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenHidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese
Éghajlatváltozás és matematika Hogyan modellezzünk és az eredményt hogyan használjuk fel? Krüzselyi Ilona (kruzselyi.i@met.hu) Kovács Mária, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Tartalom Bevezetés Éghajlati
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta nem szennyezett
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenAz éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében
Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter
RészletesebbenA klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében
A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében HORÁNYI ANDRÁS (horanyi( horanyi.a@.a@met.hu) Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében
RészletesebbenAz idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között
Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus
RészletesebbenHófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI
A hótakaró nagytérségi számbavétele Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI Hótérkép A Duna medence
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
Részletesebbenés s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Az üvegházhatás okozói
RészletesebbenÉghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?
Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
Részletesebbenlat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A légkörrel kapcsolatos környezeti problémák 3. elıadás
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenFOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS
FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenA napenergia-hasznosítás alapjai
G03 elıadás A napenergia-hasznosítás alapjai Werner Roth Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE Freiburg, Germany Tartalom G03 - A napenergia-hasznosítás alapjai A napenergiában rejlı potenciál
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Szélmérés II. Sugárzásmérés
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
Részletesebben2008.03.06. Lelovics Enikő macgyver@zivatar.hu. 2008.01.08. 09:31 nimbus.elte.hu
2008.03.06. Lelovics Enikő macgyver@zivatar.hu Mőholdas mérések m a meteorológi giában 2008.01.08. 09:31 nimbus.elte.hu Történeti áttekintés esa.int 1957: elsı mőhold Спутник-1 1960: elsı meteorológiai
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenNapsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály
Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Miért van szükség napsugárzás mérésekre (1)? Az éghajlati rendszer működésének,
RészletesebbenGlobális környezeti problémák. Dr. Rédey Ákos tanszékvezető egyetemi tanár Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék
Globális környezeti problémák Dr. Rédey Ákos tanszékvezető egyetemi tanár Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Földünk vészjelzései Hurricane Katrina with winds of 160 mph
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2015.10.02-19. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség Hőmérsékleti anomália
RészletesebbenAgrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenA GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS VÁRHATÓ JELLEGZETESSÉGEI ÉS HATÁSAI MAGYAROROSZÁGON I.
A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS VÁRHATÓ JELLEGZETESSÉGEI ÉS HATÁSAI MAGYAROROSZÁGON I. Környezetünk állapota szempontjából az éghajlat egyszerre erıforrás és kockázat. Az éghajlat fontos sajátossága, hogy fı jellemzıit
RészletesebbenGlobális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.
Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti
RészletesebbenA DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.
A DUNA, mint az emberi éghajlatalakító tevékenys kenységek mérséklıje és s elszenvedıje Mika János Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2010. október 20. VÁZLAT A
RészletesebbenMelegszik-e a Földünk?
Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenKorka Hajnalka. Modern fizikai kísérletek szeminárium május. 9.
Globális éghajlatváltozás Korka Hajnalka Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern fizikai kísérletek szeminárium 2017. május. 9. Tartalom Előzmények: Mióta foglalkoztatja az emberiséget a globális éghajlatváltozás?
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenÉghajlati tendenciák és idıjárási
Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Megfigyelı alrendszer
RészletesebbenMûholdas megfigyelések a klímaváltozási ismeretek rendszerében
Mûholdas megfigyelések a klímaváltozási ismeretek rendszerében MIKA JÁNOS Országos Meteorológiai Szolgálat mika.j@met.hu Kulcsszavak: mûhold-meteorológia, IPCC 2007, légköri aeroszol, tengeri jégtakaró,
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenA LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON
A LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON 400 390 380 CO2 ppm 370 360 350 340 Hungary 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Haszpra László Országos Meteorológiai
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
Részletesebben1. Az üregsugárzás törvényei
1. Az üregsugárzás törvényei 1.1. A Wien féle eltolódási törvény és a Stefan-Boltzmann törvény Egy zárt, belül üres fémdoboz kis nyílása az úgynevezett abszolút fekete test. A nyílás elektromágneses sugárzást
RészletesebbenVAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?
VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztály PLANETÁRIS ATMOSZFÉRÁK MŰKÖDÉSE PLANETÁRIS
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenDirekt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik.
Direkt rendszerek A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik. A példa épületek nem tisztán direkt rendszerek, de jól illusztrálnak néhány elve: hatékony zóna, tájolás, kerületterületarány,
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati
RészletesebbenRegionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1
Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés HORÁNYI ANDRÁS Országos Meteorológiai Szolgálat 2005. november 24. 1 TARTALOM Az éghajlati rendszer és modellezése Az éghajlat regionális
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke
RészletesebbenA magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás
A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM Bevezetés Globális trendek (IPCC) Az éghajlati
RészletesebbenLÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON
IV. Évfolyam 4. szám - 009. december Bottyán Zsolt bottyan.zsolt@zmne.hu LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON Absztrakt A Naprendszer kőzetbolygóinak átlaghőmérsékletét légkör nélküli esetben, a napállandó
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenA sugárzás kvantumos természete. A hőmérsékleti sugárzás
A sugárzás kvantumos természete A hőmérsékleti sugárzás Bevezetés A következőkben azokat a századorduló táján kutatott őbb jelenségeket tekintjük át, amelyek megértése a klasszikus izika alapján nem volt
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenGLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett
RészletesebbenA jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata
A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata Szabó Péter Click to add Text Klímamodellező Csoport Előadás nyári gyakorlatos hallgatóknak OMSZ 2018. 07. 30. Klímaváltozás Népszerű téma (értenek hozzá,
RészletesebbenFenntartható fejlıdés és atomenergia. Ózonlyuk, globális felmelegedés. Globális felmelegedés és klímavédelem. 2. elıadás
Fenntartható fejlıdés és atomenergia és klímavédelem 2. elıadás és klímavédelem 2009/2010. tanév ıszi félév Dr. Aszódi Attila egyetemi docens Dr. Aszódi Attila, BME NTI #02 / 1 Dr. Aszódi Attila, BME NTI
RészletesebbenAz éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel
Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Zsebeházi Gabriella MMT Légkördinamikai Szakosztály 2016. 12. 14. Tartalom 1. Motiváció 2. SURFEX 3. Kutatási terv 4. Eredmények
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia
Környezeti klimatológia Tematika A meteorológia helye a tudományok között. A légkör összetétele, tömege, szerkezete. A környezeti klimatológia célja, helye és szerepe. Környezetszennyezés és levegőszennyezés
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A klímaváltozás hatásai hazánkban 4. elıadás 13-16.
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
Részletesebben